C-389/18. sz. ügy: A tribunal de première instance francophone de Bruxelles (Belgium) által 2018. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Brussels Securities SA kontra État belge
A tribunal de première instance francophone de Bruxelles (Belgium) által 2018. június 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Brussels Securities SA kontra État belge
(C-389/18. sz. ügy)
2018/C 294/45Az eljárás nyelve: franciaA kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal de première instance francophone de Bruxelles
Az alapeljárás felei
Felperes: Brussels Securities SA
Alperes: État belge
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
A különböző tagállamok anya és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 4. cikkét (amelyet 2012. január 18-tól a különböző tagállamok anya-és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 2011. november 30-i 2011/96/EU tanácsi irányelv ( 2 ) váltott fel), az egyéb közösségi jogi forrásokkal együtt,
úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely nemzeti hatóság olyan szabályozása, mint a jövedelemadóról szóló 1992. évi törvénynek és a jövedelemadóról szóló 1992. évi törvény végrehajtásáról szóló királyi rendeletnek a 2011. adóévre alkalmazandó szövege,
amely olyan mentesítési rendszert választott, amely szerint (tartózkodva az anyavállalat részére a leányvállalatában fennálló részesedésére tekintettel felosztott nyereség adóztatásától), a leányvállalat által kifizetett osztalékot először bele kell számítani az anyavállalat adóalapjába, majd ezen osztalék 95 %-át – véglegesen adózott jövedelem címen – kell levonni az adóalapból,
és amely az anyavállalat társasági adóalapjának kiszámítása érdekében a következőkben felsoroltak együttes alkalmazása miatt: a véglegesen adózott jövedelem levonásának e belga rendszere, és (1) az e szabályozás által előírt, adójogi előnyt teremtő, egyéb levonásra vonatkozó szabályok (kockázati tőkéhez kapcsolódó levonás), (2) a korábbi megtérítendő veszteség levonásához való jog, (3) amennyiben az egy adóévre vonatkozó adóköteles nyereség összegét meghaladja a következő adóévekre történő átvitelhez való jog, a véglegesen adózott jövedelemtöbbletnek, a kockázati tőkéhez kapcsolódó levonásnak, valamint a korábbi megtérítendő veszteség megfizetésének a beszámítása, továbbá (4) azon beszámítási rend, amely azt írja elő, hogy a következő adóévekre vonatkozó beszámítás az adóköteles nyereség – így először is az átvitt véglegesen adózott jövedelem, majd az átvitt kockázati tőkéhez kapcsolódó levonás (amelynek átvitele a „következő hét adózási időszakra” korlátozódik), ezt követően a korábbi megtérítendő veszteség megfizetése – kimerüléséig tart,
a leányvállalattól kapott osztalék egészének vagy részének összegére csökkenti azon veszteséget, amelyet az anyavállalat levonhatott volna, ha az osztalékot a nyereségből egyszerűen azon adóévben vonták volna le, amelyben azt felosztották (amellyel ezen adóévben az adóköteles eredmény csökken, és adott esetben az átvihető adójogi veszteség nő), ahelyett, hogy azt az elégtelen mértékű nyereség esetében e nyereséghez számítanák, majd a mentesítésben részesítését és a mentesített összeg átvitelét írnák elő,
azaz az anyavállalat korábbi megtérítendő veszteségének fizetésére csökkenti azokban az adóévekben, amelyek egy olyan adóévet követnek, amikor a véglegesen adózott jövedelem, a kockázati tőkéhez kapcsolódó levonás, és a korábbi megtérítendő veszteség megfizetése meghaladja az adóköteles nyereség összegét?
( 1 ) HL 1990. L 225., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 147. o.