201806010221917442018/C 211/151772018CJC21120180618HU01HUINFO_JUDICIAL20180307121321

C-177/18. sz. ügy: A Juzgado de lo Contencioso-Administrativo de Madrid (Spanyolország) által 2018. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Almudena Baldonedo Martín kontra Ayuntamiento de Madrid


C2112018HU1210120180307HU0015121132

A Juzgado de lo Contencioso-Administrativo de Madrid (Spanyolország) által 2018. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Almudena Baldonedo Martín kontra Ayuntamiento de Madrid

(C-177/18. sz. ügy)

2018/C 211/15Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado Contencioso-Administrativo de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Almudena Baldonedo Martín

Alperes: Ayuntamiento de Madrid

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Helytálló-e a keretmegállapodás 4. szakaszának azon értelmezése, amely szerint olyan helyzetben, mint a jelen ügybeli helyzet, amelyben az időszakosan helyettesítő közalkalmazott ugyanolyan munkát végez, mint a határozatlan időre foglalkoztatott közalkalmazott (olyan határozatlan időre foglalkoztatott közalkalmazott, aki végkielégítésre nem jogosult, mert a rá irányadó jogi szabályozásban nem létezik a végkielégítés alapjául szolgáló helyzet), nem tartozik a keretmegállapodás ugyanezen szakaszában leírt esetkörbe?

2)

Összhangban van-e az 1999/70/EK irányelv ( 1 ) mellékletét képező keretmegállapodással azon – a keretmegállapodás céljainak elérése érdekében alkalmazott – értelmezés, amely szerint, mivel az Európai Unió alapelvei közé tartozó egyenlő bánásmódhoz való jognak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikke) egy irányelvben való konkretizálásáról van szó, [valamint] azokat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikkében megfogalmazott alapelvnek tekintik, és mivel az EUMSZ 151. és EUMSZ 153. cikk [szerinti] alapvető szociális jogoknak minősülnek, az időszakosan helyettesítő, határozott időre foglalkoztatott közalkalmazott végkielégítéshez való joga akár a határozott időre szóló munkaviszonyban alkalmazott munkavállalókkal való összehasonlítás útján, mivel (közalkalmazotti vagy munkavállalói) jogállása csak állami szektorba tartozó munkáltatótól függ, akár az elsődleges európai jog előrelátható vertikális közvetlen alkalmazásával is megállapítható?

3)

Figyelembe véve adott esetben az állandó szükségletek kielégítésére irányuló határozott idejű szerződések alkalmazásával való visszaélés fennállását, anélkül, hogy objektív ok, az azt igazoló sürgős és nyomós szükséglet fennállna, és anélkül, hogy a nemzeti jogunkban hatékony szankciók vagy korlátok lennének, olyan intézkedésként, amely a visszaélés megelőzésére és az uniós jog megsértése következményének elkerülésére irányul, amennyiben a munkáltató nem biztosít határozott idejű foglalkoztatást a munkavállaló számára, az olyan, jogellenes felmondás esetén járó végkielégítéssel azonos végkielégítés, amely megfelelő, arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciónak tekintendő, összhangban áll-e az 1999/70/EK irányelv által kitűzött célokkal?


( 1 ) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1990/70/EK irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.).