A Törvényszék (kilencedik tanács) T-620/11. sz., GFKL Financial Services AG kontra Európai Bizottság ügyben 2016. február 4-én hozott ítélete ellen a Németországi Szövetségi Köztársaság által 2016. április 14-én benyújtott fellebbezés

(C-209/16. P. sz. ügy)

(2016/C 222/07)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és R. Kanitz meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: GFKL Financial Services AG, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke T-620/11. sz. ügyben 2016. február 4-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az a keresetet mint megalapozatlant elutasítja;

—	a Bíróság alapokmánya 61. cikkének első bekezdése alapján semmisítse meg a „C 7/2010 állami támogatás – KStG, szanálási rendelkezés” eljárásban 2011. január 26-án hozott C(2011) 275 végleges bizottsági határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik.

Sérült az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése. A Törvényszék nem ismerte el, hogy a KStG 8c. § -ának (1a) bekezdése, az ún. szanálási rendelkezés, nem szelektív:

—	Az ún. szanálási rendelkezés prima facie nem szelektív, mivel nem tér el az irányadó referenciarendszertől, és olyan általános intézkedésnek minősül, amelyből a tagállam területén működő valamennyi vállalkozásnak előnye származhat.

—

Az ún. szanálási rendelkezést az adórendszer jellege és belső felépítése is igazolja. A szanálási rendelkezést igazolja először is a teherviselő képesség szerinti adózás elve, másodszor a visszaélésekkel szembeni fellépés, azaz a visszaélésszerű ügyletek megakadályozása, harmadszor pedig a hátrányos részesedésszerzés és a szanálás érdekében történő részesedésszerzés közötti objektív különbségek.