22.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/30

2015. november 28-án benyújtott kereset – Micula és társai kontra Bizottság

(T-704/15. sz. ügy)

(2016/C 068/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Viorel Micula (Nagyvárad, Románia), European Drinks SA (Ștei, Románia), Rieni Drinks SA (Rieni, Románia), Transilvania General Import-Export SRL (Nagyvárad), West Leasing International SRL (Pantasesti, Románia) (képviselők: J. Derenne, A. Dashwood és D. Vallindas ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Románia által nyújtott SA.38517 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról szóló, 2015. március 30-i (EU) 2015/1470 bizottsági határozatot (2013. december 11-i választottbírósági ítélet a Micula kontra Románia ügyben [az értesítés a C(2015) 2112. számú dokumentummal történt]) (HL 2015. L 232., 43. o.);

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben:

i.

az megállapítja, hogy a Viorel Micula „vállalkozás”, és így a támogatás kedvezményezettjének minősülő állítólagos egyetlen gazdasági egység részét képezi,

ii.

megállapítja, hogy a támogatás kedvezményezettje mint egyetlen gazdasági egység a következőket foglalja magában: Viorel Micula, Ioan Micula, S.C. European Food SA, S.C. Starmill S.R.L., S.C. Multipack, European Drinks SA, Rieni Drinks SA, Scandic Distilleries SA, Transilvania General Import-Export SRL, és

iii.

a 2. cikkének (2) bekezdésében megállapítja, hogy Viorel Micula, Ioan Micula, az S.C. European Food SA, az S.C. Starmill S.R.L., az S.C. Multipack, a European Drinks SA, a Rieni Drinks SA, a Scandic Distilleries SA, a Transilvania General Import-Export SRL és a West Leasing SRL egyetemlegesen felelős a bármelyikük által kapott állami támogatás visszafizetéséért;

—

kötelezze a Bizottságot ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap hatáskör hiányán és hatáskörrel való visszaélésen alapul. A Bizottság, azáltal hogy az ICSID választottbírósági ítélet (a továbbiakban: választottbírósági ítélet) végrehajtását tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás nyújtásának minősítette, gyakorlatilag a csatlakozás előtti időszakra visszamenőleg élt azon hatáskörével, amely a Románia által ezen ország uniós csatlakozását követően nyújtott állami támogatások vonatkozásában illeti meg.

2.

A második jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul

—

Először is a határozat nem bizonyítja gazdasági előny fennállását, amikor a választottbírósági ítélet végrehajtását a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak minősíti. A jelen ügy teljesíti az Asteris ítélkezési gyakorlat feltételeit (1988. szeptember 27-i Asteris és társai ítélet, 106/87–120/87). Bármely előny nyújtására (quod non) Románia uniós csatlakozását megelőzően került sor, így az nem tartozik az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá. Másodszor a határozat nem bizonyítja szelektivitás fennállását. A Románia és Svédország közötti kétoldalú beruházási szerződés (a továbbiakban: KBSZ, a választottbírósági ítélet jogi alapja) olyan általános felelősségi rendszert vezet be, amely egyformán alkalmazandó valamennyi beruházóra. Harmadszor a határozat nem bizonyítja, hogy a szóban forgó intézkedés betudható a Román Államnak. Románia a választottbírósági ítélet végrehajtását illetően nem rendelkezik mérlegelési mozgástérrel.

3.

A harmadik jogalap az EUMSZ 351. cikknek és általános jogelveknek a megsértésén alapul. Az EUMSZ 351. cikk védi a Svédországgal kötött KBSZ végrehajtásával kapcsolatban Romániát terhelő kötelezettségeket az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak a csatlakozás utáni esetleges hatásaival szemben, mivel e szerződés még egy tagállam (Svédország) és egy harmadik ország (Románia) közötti megállapodás volt.

4.

A negyedik jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésén alapul. Az uniós hatóságok tevékenyen ösztönözték KBSZ-ek megkötését, következésképpen jogos bizalmat keltettek azzal kapcsolatban, hogy az ilyen KBSZ-ben foglaltak teljesítésének választottbírósági eljárás útján való kikényszerítése érdekében tett erőfeszítéseket nem akadályozzák majd meg pl. az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján.

5.

A másodlagosan előterjesztett ötödik jogalap azon alapul, hogy az állítólagos támogatást a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni. A választottbírósági eljárás és a választottbírósági ítélet alapjául szolgáló szóban forgó nemzeti intézkedés sosem képezte a közös piaccal való összeegyeztethetetlenséget megállapító végleges határozat tárgyát. Mindenesetre ezen intézkedés összeegyeztethető lett volna az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.

6.

A másodlagosan előterjesztett hatodik jogalap azon alapul, hogy a határozat tévesen határozza meg az állítólagos támogatás kedvezményezettjeit. A határozat nem bizonyítja sem azt, hogy Viorel és Ioan Micula az állítólagos egyetlen gazdasági egység részét képezi, sem pedig azt, hogy a jelen ügyben létezik egyetlen gazdasági egység.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a határozatban elrendelt visszatéríttetés hibákat tartalmaz. Mivel a határozat tévesen határozza meg az állítólagos támogatás kedvezményezettjeit, a visszatéríttetést olyan egyénekkel és társaságokkal szemben is elrendeli, amelyek nem kedvezményezettjei az állítólagos támogatásnak.

8.

A nyolcadik jogalap lényeges eljárási követelmény (a meghallgatáshoz való jog) megsértésén alapul. A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozat sehol sem említette meg a felperesekként fellépő European Drinks, Rieni Drinks, West Leasing és Transilvania General Import-Export társaságokat.