21.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 429/27

2015. május 29-én benyújtott kereset – Ezz és társai kontra Tanács

(T-288/15. sz. ügy)

(2015/C 429/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Ahmed Abdelaziz Ezz (El-Gíza, Egyiptom), Abla Mohammed Fawzi Ali Ahmed Salama (Kairó, Egyiptom), Khadiga Ahmed Ahmed Kamel Yassin (El-Gíza, Egyiptom), Shahinaz Abdel Azizabdel Wahab Al Naggar (El-Gíza, Egyiptom) (képviselők: J. Lewis QC, B. Kennelly és J. Pobjoy barristers, J. Binns solicitor, J. Bellis és S. Rowe ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. március 20-i 2015/486/KKBP tanácsi határozatot (HL L 77., 16. o.) a felperesekre vonatkozó részében; valamint

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács elmulasztotta megjelölni a megtámadott határozat megfelelő jogalapját. A felperesek azzal érvelnek, hogy az EUSZ 29. cikk nem képezi a megtámadott határozat megfelelő jogalapját.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felpereseket az Európai Unió Alapjogi Chartájának az EUSZ 2. és EUSZ 3. cikkel összefüggésben értelmezett 6. cikke, valamint 47. és 48. cikke alapján megillető jogokat, amikor abból a feltételezésből indult ki, hogy az Egyiptomban folytatott bírósági eljárások összhangban vannak az alapvető emberi jogokkal.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács a felperesek jegyzékbe vétele tekintetében nem vette figyelembe az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. március 21-i 2011/172/KKBP (módosított) tanácsi határozat (HL L 76., 63. o.; helyesbítés: HL L 203., 113. o.) 1. cikkében, valamint az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. március 21-i 270/2011/EU (módosított) tanácsi rendelet (HL L 76., 4. o.) 2. cikkében előírt kritériumot. A felperesek arra hivatkoznak, hogy nem „azonosították” őket Egyiptom állami pénzeszközeinek hűtlen kezeléséért vagy az ott történt emberi jogi jogsértésekért „felelős személyekként”, vagy a megfelelő módon ekként azonosított személyekhez kapcsolódó személyekként.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperesek védelemhez való jogát, valamint a megfelelő ügyintézéshez és a hatékony bírósági felülvizsgálathoz való jogot. A felperesek különösen azt állítják, hogy a Tanács elmulasztotta annak gondos és pártatlan megvizsgálását, hogy az újbóli jegyzékbe vétel igazolására szolgáló állítólagos indokok a felperesek által az újbóli jegyzékbe vételt megelőzően bemutatott érvekre tekintettel megalapozottak-e.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Tanács indokolatlanul és aránytalanul megsértette a felperesek alapvető jogait, köztük a tulajdon védelméhez és a jóhírnévhez való jogukat. A felperesek azzal érvelnek, hogy a Tanács nem bizonyította, hogy a felperesek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak a befagyasztása valamely jogszerű célhoz kapcsolódik vagy azt valamely jogszerű cél igazolja, és még kevésbé bizonyította azt, hogy a befagyasztás az ilyen céllal arányos.