A Törvényszék (harmadik tanács) T-341/12. sz., Evonik Degussa GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2015. január 28-án hozott ítélete ellen az Evonik Degussa GmbH által 2015. április 8-án benyújtott fellebbezés

(C-162/15 P. sz. ügy)

(2015/C 198/33)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Evonik Degussa GmbH (képviselők: C. Steinle és C. von Köckritz, Rechtsanwälte, valamint A. Richter, Rechtsanwältin)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező összesen három jogalapot hoz fel.

Első jogalap: a Törvényszék tévesen értelmezte az Európai Bizottság elnökének a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozatának (1) 8. cikkét, és jogilag tévesen állapította meg, hogy a Bizottság nem sértette meg az indokolási kötelezettségét, valamint hogy a meghallgatási tisztviselő a jogvita tárgyát képező információk közzétételéről szóló határozatában nem követett el mérlegelési hibát. Az, hogy a Törvényszék a Versenypolitikai Főigazgatóság munkatársának megfontolásait az általa a fellebbezővel folytatott levelezésből megpróbálja a meghallgatási tisztviselő határozatába „beleolvasni”, nem csupán ellentmond a meghallgatási tisztviselő határozata világos szövegének, ezáltal pedig a megtámadott határozat tartalmának nyilvánvaló elferdítésén alapul, hanem a fellebbező hatékony jogvédelemhez való jogának megsértéséhez is vezetett.

Második jogalap: a Törvényszék jogilag tévesen értelmezte az EUMSZ 339. cikket és az 1/2003 rendelet (2) 30. cikkét. Jogellenesen abból indult ki, hogy a jogvita tárgyát képező, az engedékenység címén tett nyilatkozatokból származó információk nem tartoznak a szolgálati titoktartási kötelezettség körébe, ezért a Bizottság belátása szerint dönthet arról, hogy azokat az 1/2003 rendelet 30. cikke alapján közzétegye. Az engedékenység címén tett nyilatkozatokból származó szó szerinti kivonatoknak a Bizottság határozatában való közzététele az engedékenység címén tett nyilatkozatok részleges nyilvánosságra hozatalának minősül, ami a 2002. évi engedékenységi közlemény 32. pontjának f) alpontja és a 2006. évi engedékenységi közlemény 40. pontja értelmében nem megengedett. A Törvényszék ezenkívül figyelmen kívül hagyta az 1049/2001 rendelet (3) 4. cikke (2) bekezdésének tartalmát, valamint a bizottsági határozatokból származó szövegrészek közzétételével összefüggésben a Bíróság által e rendelkezésre vonatkozóan kialakított ítélkezési gyakorlatot.

Harmadik jogalap: a Törvényszék jogilag tévesen ítélte meg a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét. Az ítéletében tévesen abból indult ki, hogy a határozat részletesebb változatának tervezett újabb közzététele nem sértette meg a fellebbező jogos bizalmát. A Bizottság által a fellebbezővel szemben a kartell tárgyában folytatott közigazgatási eljárás a határozat nem bizalmas változatának 2007-ben történő közzétételével lezárult. A fellebbező szerint egy részletesebb nem bizalmas változatnak az eljárás e befejezését követő közzététele nem megengedett.

(1)  HL L 275., 29. o.

(2)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

(3)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet 3. kötet 331. o.).