TARTALOMJEGYZÉK

Megbízatás................................................................................................................................... 3

A jelentés szerkezete..................................................................................................................... 3

1........... A tej és a tejtermékek piaci helyzetének alakulása........................................................... 3

1.1........ A piaci fejlemények napjainkig........................................................................................ 3

1.1.1..... Tejtermelés..................................................................................................................... 3

1.1.2..... A termelői tejárak az EU-ban.......................................................................................... 4

1.1.3..... A tejtermékek árai, készletszintje és kivitele..................................................................... 4

1.1.4..... A tejgazdaságok becsült árrései az EU-ban..................................................................... 5

1.2........ A középtávú piaci kilátások............................................................................................ 5

2........... A tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetése...................................... 7

2.1........ Tejtermelés a kvóta felső határértékeihez képest.............................................................. 7

2.2........ A tejkvótaárak alakulása................................................................................................. 7

3........... Záró megjegyzések......................................................................................................... 8

I. MELLÉKLET: TEJTERMELÉS ÉS A TEJÁRAK ALAKULÁSA.......................................... 10

II. MELLÉKLET: KÖZÉPTÁVÚ KILÁTÁSOK A TEJÁGAZATBAN..................................... 12

III. MELLÉKLET: TEJTERMELÉS, ILLETVE KVÓTA........................................................... 15

IV. MELLÉKLET: A TEJKVÓTAÁRAK ALAKULÁSA AZ EU-BAN.................................... 17

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A piaci helyzet alakulása és a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének ebből következő feltételei – a fokozatos kvótamegszüntetésről szóló második jelentés

Megbízatás

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 184. cikkének 6. pontja értelmében a Bizottság jelentést terjeszt elő 2010. december 31. és 2012. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének ebből következő feltételeiről, és a jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat is csatol. Az úgynevezett fokozatos kvótamegszüntetésről szóló első jelentést COM(2010) 727 végleges megjelöléssel 2010. december 8-án tették közzé, míg e dokumentum a sorozat második jelentése.

A jelentés szerkezete

A jelentés három részből tevődik össze: az első rész a tehéntej piaci helyzetének alakulását részletezi 2010 közepétől (a fokozatos kvótamegszüntetésről szóló első jelentés záró időpontjától) és felvázolja a középtávú kilátásokat, a második rész azt vizsgálja, hogyan valósult meg a tejkvótarendszer fokozatos megszüntetése, míg a harmadik rész záró megjegyzéseket tartalmaz.

1.           A tej és a tejtermékek piaci helyzetének alakulása

1.1.        A piaci fejlemények napjainkig

2010 végéig – bár nem a 2007 és 2009 között észlelt mértékben – továbbra is áringadozások voltak tapasztalhatóak a tejpiacon, azonban a 2011. és a 2012. évben némileg csökkent ezek intenzitása. 2010-ben és 2011-ben az árak magas szinten ingadoztak, ami 2012 első felében nagyobb termeléshez és árkorrekcióhoz vezetett. 2012 harmadik negyedévében az árak ismét emelkedni kezdtek.

1.1.1      Tejtermelés

Az EU-ban begyűjtött tej mennyisége az elmúlt három évben folyamatosan növekedett: 2010-ben 1,4 %-kal, 2011-ben 2 %-kal, 2012 első hét hónapjában pedig mintegy 1,5 %-kal a 2011. év azonos időszakához viszonyítva.

A tejtermelés a világ fő előállító régióiban is bővült: Az Egyesült Államok, Új-Zéland, Ausztrália és Argentína együttes termelése 2010 és 2011 folyamán 5,3 %-kal növekedett. E tendencia 2012-ben is folytatódik, bár az Egyesült Államokban némi lassulás volt tapasztalható az idén nyáron jelentkező hőhullám miatt. Az Egyesült Államokban 2,8 %-kal, Új-Zélandon (júliusig vizsgálva) 11,4 %-kal, Ausztráliában 4,7 %-kal, Argentínában pedig 5,9 %-kal nőtt 2012 első nyolc hónapjában a tejtermelés 2011 azonos időszakához viszonyítva (lásd az I. melléklet 1. ábráját).

1.1.2.     A termelői tejárak az EU-ban

Az átlagos termelői tejárak 2010. áprilistól novemberig folyamatosan emelkedtek az EU-ban. 2011. áprilisig 33 c/kg szinten maradtak, majd 2011. novemberben ismét 35,1 c/kg-ra emelkedtek az EU-27 súlyozott átlagaként (lásd az I. melléklet 2. ábráját). 2011. decemberben és 2012. januárban, illetve februárban a szezonális hatás következtében 2 %-kal csökkentek. Összehasonlításként említendő, hogy a szezonális hatás −3 % értékű volt 2010 elején és −1 % 2011 elején.

2012-ben azonban egészen a nyárig folytatódott a csökkenő tendencia, túllépve a megszokott szezonális hatást és reagálva a megnövekedett, EU-n belüli és azon kívüli tejkínálat kapcsán jelentkező nyomásra. Az EU-szintű termelői tejárak utolsó átlagának becsült értéke 31,3 c/kg augusztusra, amely érték 9,5 %-kal alacsonyabb a 2011. júliusi átlagárnál, azonban a 2010. júliusinál 1,2 %-kal magasabb, és 27 %-kal haladja meg a 2009. májusi – legalacsonyabb – szintet.

Az utolsó rendelkezésre álló azonnali tej- és tejtermékárak a jelentés előkészítésekor egyaránt arra utaltak, hogy a termelői tejárak a közeljövőben helyre fognak állni, egy későbbi fázisban pedig magasabbak lesznek.

1.1.3.     A tejtermékek árai, készletszintje és kivitele

Az árak 2010-ben és 2011-ben történő jelentős megerősödésének, valamint egy sor kedvező piaci fejleménynek köszönhetően a 2010–2012 közötti időszakban nem került sor az intervenciós készletekbe történő felvásárlásokra, és e készletek a vajat és a sovány tejport illetően kimerültek. A 2009. évi válság során az intervenciós készletekbe felvásárolt 76 000 tonna vaj és 257 000 tonna sovány tejpor visszakerült a piaci forgalomba, részben nyílt pályázatokkal történő értékesítés, részben pedig a leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszerosztási program keretében.

A tejtermékek árának 2010-ben való helyreállása a keresletnek a különösen a feltörekvő gazdaságokban jelentkező növekedése, valamint a déli féltekéről származó kínálat korlátozott mértéke miatt következett be. Ugyanez a helyzet határozta meg 2011 első felét, az év közepétől azonban nyomás alá kerültek az árak, mivel a világ fő tejtermelő régióiból nagyobb mennyiségű tejtermék állt rendelkezésre. Az árakat leszorító nyomás 2012 első hónapjaiban továbbra is jelen volt, amíg május végén az EU-szintű tejtermékárak elérték a legalacsonyabb, a (virtuális) intervenciós ár körülbelül 120 %-a körüli szintjüket. Júniusban emelkedni kezdtek az árak, és e jelentés elkészítésének időpontjáig továbbra is növekvő tendenciát mutattak, különösen annak következtében, hogy az Egyesült Államokból eddig soha nem tapasztalt hőhullám miatt alacsonyabb mennyiségben állt rendelkezésre tej, valamint ezzel párhuzamosan az EU tejtermelése is csökkent; eközben a déli féltekén téli – alacsonyabb termelésű – időszak volt.

2010-ben és 2011-ben az EU kivitele valamennyi jelentős tejtermék tekintetében növekedett, kivéve a vajat és a vajolajat, valamint a teljes tejport. Különösen dinamikus volt az EU soványtejpor-kivitele. A jó exportteljesítmény eddig 2012-ben is jellemző volt, ide értve az észrevehetően erősödő vajkivitelt, amely 2012 első hét hónapjának összesítésében meghaladta a 2011. évi szintet. Ezt a teljesítményt export-visszatérítések nélkül sikerült elérni.

1.1.4.     A tejgazdaságok becsült árrései az EU-ban

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat adatai alapján 2011 legnagyobb részében az emelkedő tejárak ellensúlyozták a növekvő működési költségeket. 2012 első negyedévében a tej árrése csökkent az EU-ban a termelői tejárak visszaesése következtében, ugyanakkor még így is a 2011. első negyedévi értékek fölött maradt.

A 2012 második negyedévére vonatkozó első becslések alapján a megvásárolt takarmány költsége 6 %-kal emelkedett, míg az összes működési költség az energiaköltségek jelentős (10 %-kal történő) visszaesése következtében némileg (2 %-kal) csökkent. A bruttóárrés-index 17 %-kal esett vissza a termelői tejárak 8 %-os csökkenése miatt, és jelenleg 24 %-kal alacsonyabb, mint a 2011. második negyedévi, amely 2007 (az EU-27 referenciaéve) óta a második legmagasabb érték volt.

A helyzet tagállamonként és tagállamon belül is változó a választott tejgazdasági rendszer és a tejágazat által használt termékösszetétel függvényében.

1.2.        A középtávú piaci kilátások

Az EU középtávú piaci kilátásainak szimulálása az Aglink-Cosimo modell módosított változatával készült, és nem feltételez változást sem a KAP-ban az állapotfelméréssel összefüggő határozatok nyomán, sem a kereskedelempolitikában. Ezen előretekintés célja nem az, hogy előrejelzést adjon a jövőbeli piaci fejleményekről, hanem inkább annak leírása, hogy mi történne meghatározott, az előrejelzések elkészítésekor valószerűnek ítélt feltételezések és körülmények teljesülése esetén. Az előrejelzések jelen dokumentumban bemutatott eredményei átmenetiek, és különbözhetnek a 2012 novemberében közzéteendő végső értékektől.

A világpiac és a szakpolitikai környezet bemutatása az „OECD-FAO mezőgazdasági kilátások: 2012–2021” című dokumentumon alapul, amelyet az újabb, 2012. szeptemberi makroökonómiai előrejelzéseket figyelembe véve módosítottak. A piaci előrejelzéseket leginkább meghatározó tényezők között szerepelnek az EU GDP-növekedési kilátásai (enyhe visszaesés 2012-ben, azt követően gazdasági élénkülés), az euró feltételezett gyengülése az előrejelzési időszak első három évében , majd 2014-ben és 2015-ben történő erősödése, valamint a tejtermékek világpiaci árára vonatkozóan az OECD-FAO aktualizált előrejelzései, amelyek figyelembe veszik a 2012-ben az Egyesült Államokban és néhány európai országban jelentkező aszályt. Ha ezen előrejelzések, illetve feltételezések valamelyike nem valósul meg, az jelentősen befolyásolná az előrejelzéseket. Ezenkívül – bármely más közép- illetve hosszú távú modellhez hasonlóan – nagyobb áringadozással kapcsolatos számítások nem kerültek bele az Aglink-Cosimo modellbe.

Ezen előrejelzések alapján a középtávú tejpiaci kilátások kedvezőnek tűnnek. A világnépesség és -gazdaság növekedéséből következően a világpiaci kereslet további bővülése, valamint a tejtermékeket egyre inkább előtérbe helyező fogyasztói igények (amelyeket a növekvő egy főre jutó fogyasztás is eredményez) lesznek várhatóan a legfontosabb befolyásoló tényezők. A tartós, különösen a feltörekvő országok részéről jelentkező importkereslet pozitív hatást gyakorolna a tejtermékek árára, ami pedig segítene kiaknázni az EU exportpotenciálját. Mindazonáltal az előrejelzések szerint az EU piaci részesedése a legtöbb tejtermék tekintetében enyhén csökkenni fog a más országokból eredő nagyobb arányú kivitelnövekedés következtében.

Az EU tejtermelése az előrejelzés szerint 2012-től mérsékelt ütemben tovább fog növekedni, azonban el fog maradni a tejkvótarendszer fokozatos megszüntetése kapcsán realizálható potenciális növekedési ütemtől (lásd a 3. és a 4. ábrát a II. mellékletben). Az EU tejtermelésében az előrejelzés alapján összesen 8 %-os bővülést lehet majd elkönyvelni 2009 és 2022 között, míg a tejfeldolgozóknak szállított tej mennyisége körülbelül 10 %-kal fog növekedni. Az utolsó kontingensévre (2014–15) körülbelül 6 %-os uniós kvóta alatti tejszállítás várható. Az előrejelzések szerint a tejkvótarendszer felszámolása korlátozott hatást fog gyakorolni az EU összesített tejszállítására.

A sajtra és tejtermékekre vonatkozó előrejelzések meglehetősen pozitívak (lásd a II. melléklet 5. ábráját). A friss tejtermékek (beleértve a fogyasztói tejet, a tejszínt, a joghurtokat stb.) előállítása terén közel 8 %-os növekedés várható (2009-től 2022-ig), a sajtkészítés mennyisége pedig körülbelül 10 %-kal fog emelkedni. A keresletet illető kilátások mind a tagállami piacok, mind a világpiac tekintetében pozitívak, és az előrejelzési időszak második felében várhatóan erősödő EUR ellenére a világpiacon jelentkező nagymértékű kereslet lehetővé tenné az EU kivitelének folyamatos növekedését. Ugyanakkor a világpiacon lezajló dinamikusabb fejlemények folytán az EU fokozatosan veszíteni fog piaci részesedéséből, bár emellett is 31 %-át fogja adni a 2022. évi kivitelnek.

Az EU teljestejpor-termelése az előrejelzések szerint viszonylag stabil marad rövid távon (lásd a II. melléklet 6. ábráját). A kivitelt illetően a középtávú kilátásokat a világpiaci, mindennek előtt a Kínában jelentkező kereslet növekedése határozza meg. 2020-ra az EU részesedése a teljes kivitelből (a 2009. évi 25 %-ról) várhatóan fokozatosan 14 %-ra fog mérséklődni.

Az EU soványtejpor-termelése az előrejelzés szerint hozzávetőleg 28 %-kal fog növekedni a vizsgált időszak folyamán (lásd a II. melléklet 7. ábráját). Az erős világszintű importkereslet hozzájárulna a piaci egyensúlyhoz és kedvező kilátásokat teremtene a kivitelt illetően. Az EU világpiaci részesedése ebben az esetben 2022-ben közel 31 %-át érhetné el a világszintű kivitelnek.

A vizsgálat szerint stabil marad a vaj piaca, ami az előrejelzési időszak folyamán meglévő pozitív piaci feltételekből – a viszonylag magas árakból és az erős EU-szintű keresletből – adódik (lásd a II. melléklet 8. ábráját).

2.           A tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetése

2.1.        Tejtermelés a kvóta felső határértékeihez képest

A 2008. április 1-jei, a tejkvóták 2 %-kal történő emelését előirányzó döntést a 2008 novemberében az állapotfelméréssel kapcsolatban született megállapodás követte, amely 2009. április 1-jétől kezdődően öt egymást követő évben a tejkvóták évente 1 %-kal való emelését eredményezte, valamint a zsírkorrekciós tényező kiigazítását, ami a kvóták további tényleges 1 %-os növekedéséhez vezetett. A kvótarendszer 2015. április 1-jei megszűnéséig még egy 1 %-os emelésre kerül sor (2013. április 1-jén[1].

A tejkvóták jelentősége évről-évre csökken, mivel a tejtermelés tényleges szintje a tagállamok többségében elmarad a kvóta határértékeitől. A 2010/2011-es kvótaévben mindössze öt tagállam lépte túl a tejkvótáját, eközben az EU-szintű termelés 6 %-kal elmaradt a kvótától. A tagállamoktól kapott értesítések szerint a 2011/12-es kvótaév végén a tejszállítások uniós szinten a becslések szerint körülbelül 4,7 %-kal maradtak el a kvótától, és mindössze hat tagállam lépte túl nemzeti kvótáját (lásd a III. mellékletet). A kvótájukat túllépő tagállamok száma változatlanul korlátozott, és a hozzájuk fűződő többlettermelés kevesebb mint 0,2 %-át teszi ki a közvetlen értékesítés keretében szállított vagy lefedett tej mennyiségének.

A tejszállítás 2009-es enyhe visszaesése után a kedvező termelői tejárak és a jó időjárási viszonyok 2010-ben és 2011-ben egyaránt a termelés mennyiségi bővülését eredményezték. Mikor a megnövekedett termelés – nemcsak az EU-ban, hanem világszerte a fő tejtermelő régiókban is – lefelé ható nyomást gyakorolt a termelői tejárakra, a tejtermelés erre reagálva a következő hónapokban lassulni kezdett. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a termelés fokozatosan reagál a piaci jelekre, azonban azt is, hogy az időjárási viszonyok lényeges befolyásoló tényezőt jelentenek a tejpiacon.

Mivel a tejkvóták egyre kisebb szerepet kapnak, az uniós tejkínálat jobban tud igazodni a piaci lehetőségekhez, a termelők megfelelőbben reagálnak az árjelzésekre, és az átszervezés révén hatékonyságnövekedés érhető el.

2.2.        A tejkvótaárak alakulása

A tejkvótaárnak az egyre kevesebb ideig fennálló kvótarendszerrel összhangban csökkennie kell, és ténylegesen ez a helyzet jellemző a tagállamok többségében, ahol a tejkvótaár nagyon alacsony vagy nullával egyenlő (lásd a IV. mellékletet).

Azon tagállamokban, amelyek tejszállítmányai jóval a kvóta határértékei alatt vannak, a kvótaár már jelenleg is nagyon alacsony vagy nullával egyenlő, és e tagállamokban nem várható alapvető változás a kvótarendszer megszűnése előtt.

Azokban a tagállamokban ugyanakkor, amelyek tejszállítmányai megközelítik a kvóta felső határértékeit, és abban a néhány tagállamban, amelyek tejszállítmányai túllépik a kvótát, a kvótaárra hatással van a többletilletékkel kapcsolatos elvárás. Az előrejelzések szerint a jövőben a kvótafelvásárlások tovább fognak csökkeni a nulla irányába, a kedvező időjárási viszonyok következtében esetenként felmerülő többlettermelés és a jövedelmező tejárak miatti ingadozásokkal.

3.           Záró megjegyzések

A tejágazat közép- és hosszú távú kilátásai kedvezőek a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható népességnövekedésnek, valamint a nyugati étrend iránti igénynek megfelelően. Ez ugyanakkor nem gátolja meg a rövid távú piaci ingadozásokat. A fokozatos kvótamegszüntetésről szóló első jelentés közzététele óta megfigyelhető áralakulások magasabb szintek felé irányuló tendenciát mutatnak, amelyben néhány fellendülési és visszaesési szakasz is megfigyelhető. Utóbbiak esetében a jelenlegi nehézségek, amelyeknek bizonyos, a takarmányárak emelkedése által súlyosabban érintett területek tejtermelői voltak kitéve, nem fedik el teljesen az ágazatot jellemző pozitív összképet.

Hosszú távon a kereslet és a kínálat közötti egyensúly sokféle tényezőtől függ, a gazdasági paraméterektől a szakpolitikai döntésekig. E tekintetben a tejre vonatkozó intézkedéscsomag[2], amely 2012. október 3-a óta teljes mértékben alkalmazandó, eszközöket biztosít a tejágazat ellátási láncában működő piaci szereplők számára annak érdekében, hogy kínálatukat a piac igényeihez igazítsák.

A tejtermelés, illetve a tejkvóták alakulása és a kvótaárakban mutatkozó csökkenő tendencia is azt mutatja, hogy folyamatban van a kvóták fokozatos megszüntetése. A tagállamok nagy többségében a kvóták már nem relevánsak a termelés korlátozása tekintetében, és a kvótaár már elérte a nullát vagy közelít ahhoz.

Ezen elemzés tükrében a Bizottság azon az állásponton van, hogy nem szükséges változtatni a meglévő keretrendszeren, amely 2008 óta kiszámítható körülményeket nyújt a termelők számára, és hatékony eszköznek bizonyul a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésében és ezáltal a kvótamentes gazdasági környezet megteremtésében.

A fokozatos kvótamegszüntetés koncepcióján túlmenően aggályok fogalmazódtak meg azokkal a vidéki területekkel kapcsolatban, amelyekben a tejtermelés központi szerepet játszik, különösen a tejkvóták megszűnésének kérdéskörében. E tekintetben a tejágazatnak az úgynevezett „új kihívások” közé, a KAP második pillére alá történő betagozása további támogatást jelent a tejtermelők számára a kvóták megszűnésére való felkészülésben.

A KAP-reformjavaslatok olyan eszközöket foglalnak magukban, amelyek enyhíthetik a lehetséges kedvezőtlen hatásokat. Továbbá a Bizottság nyílt pályázati felhívást tett közzé azon kérdés független szakértők által történő elemzésére, hogy miként fog alakulni 2015-től a tejágazat, és 2014. június 30-ig jelentést fog tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tejre vonatkozó csomag konkrét intézkedéseinek megvalósulásáról[3], különös tekintettel annak értékelésére, hogy milyen hatások érik a hátrányosabb helyzetben lévő régiók tejtermelőit és tejtermelését azon általános célkitűzéssel kapcsolatban, amely a szóban forgó régiók termelésének fenntartására irányul, valamint kitérve azon lehetséges intézkedésekre, amelyek a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik.

Mellékletek:      I.          A tejárak alakulása

II.         Középtávú kilátások a tejágazatban

III.        Tejtermelés, illetve kvóta

IV.        Az EU tejkvótaárainak alakulása

I. MELLÉKLET        TEJTERMELÉS ÉS A TEJÁRAK ALAKULÁSA

1. ábra A tejgyűjtés alakulása

2. ábra A tejárak alakulása

II. MELLÉKLET       KÖZÉPTÁVÚ KILÁTÁSOK A TEJÁGAZATBAN

3. ábra Tehéntejkínálat és a tejelő állomány alakulása, 2000–2022

4. ábra Tehéntejszállítás és tehéntejkvóta-kihasználás

5. ábra A sajtpiac alakulása, 2000–2022

6. ábra A teljestejpor-piac alakulása, 2000–2022

7. ábra A soványtejpor-piac alakulása, 2000–2022

8. ábra        A vajpiac alakulása, 2000–2022

III. MELLÉKLET     TEJTERMELÉS, ILLETVE KVÓTA

IV. MELLÉKLET     A TEJKVÓTAÁRAK ALAKULÁSA AZ EU-BAN

[1]               Kivételt képez Olaszország, amely esetében az összesen 5 %-os emelést 2009. április 1-jére hozták előre.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 261/2012/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról

[3]               Lásd az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/EK rendelet 184. cikkének a 261/2012/EU rendelettel (a tejre vonatkozó csomag) beillesztett 9. pontját.