EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0196
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS European Strategy for a Better Internet for Children
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A gyermekbarát internet európai stratégiája
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A gyermekbarát internet európai stratégiája
/* COM/2012/0196 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A gyermekbarát internet európai stratégiája /* COM/2012/0196 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A gyermekbarát internet európai stratégiája Amint azt az EU
gyermekjogi ütemterve[1]
is kihangsúlyozta, a gyermekeket[2]
érintő szakpolitikák nem kellő mértékű fejlesztése hosszú távon
komoly hatást gyakorolhat társadalmainkra. Az európai digitális menetrend[3] célul tűzi ki, hogy a
digitális szolgáltatások minden európai polgárhoz eljussanak, az
internethasználó gyermekek viszont több szempontból is kiszolgáltatottak,
ennélfogva speciális igényeik vannak; ezekkel az igényekkel külön foglalkozni
kell annak érdekében, hogy a gyermekek kihasználhassák az interneten a tudáshoz
való hozzáférés, a kommunikáció, a készségfejlesztés, valamint a karrierkilátásaik
és foglalkoztathatóságuk javítása terén kínálkozó lehetőségeket[4]. A gyerekek egyre
több eszköz segítségével, egyre fiatalabban, így egyre gyakrabban kerülnek
kapcsolatba az internettel. Ennélfogva szükségesség vált, hogy az igényeiket
megfelelően figyelembe vevő stratégiát hozzunk létre. Kifejezetten a
gyermekeknek szánt új és jobb minőségű tartalmak és szolgáltatások
fejlesztésére van szükség. Garantálni kell a gyermekek online biztonságát. Az
elemzések ráadásul rámutattak arra, hogy a gyermek felhasználók egyre népesebb
táborának igényeihez jobban illeszkedő internet új üzleti
lehetőségeket teremt az innovatív tartalmakat és szolgáltatásokat
fejlesztő vállalkozások számára. A belső piac nagyságát kihasználni
képes európai vállalatok kedvező helyzetben lehetnének a növekedés és
munkahelyteremtés e lehetőségeinek kiaknázásához. A gyermekek digitális világban való
védelméről szóló, 2011. november 28-i tanácsi következtetésekben is
hangsúlyt kapott, hogy a gyermekek igényeihez jobban alkalmazkodó internet létrehozásához
több szakpolitika együttes fellépésére van szükség. Jelenleg is kialakítás
alatt állnak nemzeti, európai és ágazati szintű fellépések. Ezeket az
alapkövetelményeket meghatározó és a szétaprózódást megelőzni képes
európai szintű stratégia keretében kell összefogni. Lehetőségként
felmerül a szabályozás is, azonban ahol lehet, ezt célszerű lenne kerülni,
helyette pedig rugalmasabb önszabályozó eszközöket alkalmazni, valamint a képzést
és a felkészítést támogatni. A stratégia a következő négy, egymást
támogató fő „pillér” köré szerveződik: (1) a gyermekeknek szóló
minőségi online tartalom fejlesztésének ösztönzése; (2) a
tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozása; (3) biztonságos
online környezet teremtése a gyermekek számára; valamint (4) küzdelem a
gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen. A stratégiában a
Bizottság javaslatot tesz a saját maga, a tagállamok és az ágazati értéklánc
egyes tagjai által teendő intézkedésekre. 1. Miért van szükség most
európai szintű stratégiára? 1.1. Új lehetőségek a
gyermekek és a vállalkozások számára Noha az internet nem gyermekek általi
használatra készült, a szülők elmondása szerint a 6 és 17 év közötti
európai gyermekek 75 %-a használja azt[5].
A 15–16 évesek arról számoltak be, hogy 11 éves korukban csatlakoztak első
ízben az internetre. Ezzel szemben a 9–10 éveseket megkérdezve az derül ki,
hogy átlagosan már 7 évesen elkezdték használni. Az internethasználó 9–16
éves gyermekek 33 %-a úgy nyilatkozott, hogy mobiltelefont vagy más kézi
eszközt használ erre a célra[6]. Az internethasználó gyermekek
kiszolgáltatottak, speciális igényeik vannak, és ezt el kell ismerni. Az
internet és az IKT széles körben kínál lehetőségeket a gyermekeknek
játékra, tanulásra, innovatív és kreatív tevékenységekre, egymással való
kommunikációra és önkifejezésre, társadalmi részvételre és
együttműködésre, az őket körülvevő világgal kapcsolatos
tájékozódásra, alapkészségek fejlesztésére és jogaik gyakorlására[7]. A gyermekek ugyanakkor
védelemre is szorulnak. A gyermekek igényeire való odafigyelés számos
üzleti lehetőséget is teremt. 2012-ben a digitálistartalom-piac volumene
világszinten eléri a 113 milliárd EUR-t[8].
A mobilalkalmazások piaca jelenleg 5 milliárd EUR-t képvisel, és 2015-re –
főként a játékoknak és a világszinten 5 milliárd mobil-előfizetésnek
köszönhetően – várhatóan 27 milliárd EUR-ra nő majd. Az
előrejelzések szerint ekkorra a videojáték-piaci értékesítések
világszinten elérik a 62 milliárd EUR-t[9].
A gyermekek által előszeretettel használt táblagépek, okostelefonok és
laptopok térhódításával a kisgyermekeket és a tizenéveseket célzó interaktív,
kreatív és oktatási célú online tartalmak jelentős piaci potenciált
képviselnek. Az online és mobilalkalmazások és játékok eddig nem tapasztalt
üzleti és fejlesztési lehetőségeket jelentenek, mindenekelőtt a kkv-k
és a tartalomalkotók számára, mivel közvetlen kapcsolatot tesznek lehetővé
a potenciális felhasználóval/ügyféllel. Maguk a gyermekek is tartalomalkotókká
válhatnak és vállalkozást indíthatnak. 1.2. Jelenleg tapasztalt
különbözőségek és akadályok 1.2.1. Töredezett piac A gyermekek biztonságára vonatkozó
meglévő ajánlások tagállamok általi végrehajtásáról szóló bizottsági
jelentésből[10]
az derül ki, hogy a tagállamok általában véve fokozzák erőfeszítéseiket a
digitális kihívások kezelésére, azonban a hozott intézkedések elégtelennek
bizonyulnak. A tagállamok különböző, szabályozáson, illetve
önszabályozáson alapuló politikákat alkalmaznak, egyebek mellett szülői
felügyeleti eszközöket, tartalomminősítést és a káros és jogellenes
tartalom bejelentésének lehetőségét. Az Egyesült Királyságban az
internetszolgáltatók a „tudatos választást”[11]
támogató gyakorlati kódexet[12]
fogadtak el, amelynek követéséről a szolgáltatók maguk dönthetnek;
Franciaországban a szolgáltatók kötelesek ügyfeleik részére ingyenesen
szülői felügyeleti szoftvert rendelkezésre bocsátani; Németországban
hitelesített „ifjúságvédelmi szoftver” áll rendelkezésre, amellyel
megakadályozható, hogy a gyermekek káros tartalmakat kínáló weboldalakhoz férjenek
hozzá. Más országokban nem létezik ezekhez hasonló intézkedés. Németországban a fentieken túl olyan
önszabályozási keretet hoztak létre, amelyen keresztül a szolgáltatóknak
módjukban áll a különböző online tartalmakat – például videoklipeket,
weboldalakat és internetes játékokat – minősíteni. Az Egyesült
Királyságban készült Bailey-jelentés[13]
egyik ajánlása az volt, hogy korhatár-besorolást kellene alkalmazni a zenei
videoklipek esetében. Más országokban nem létezik az online tartalmak minősítésére
vonatkozó rendelkezés. Finnországban és Belgiumban szintén születtek
ágazati magatartási kódexek: Finnországban a közösségi médiumok területén,
Belgiumban pedig a szolgáltatók ennél is nagyobb körére vonatkozóan. Az Egyesült Királyságban, Spanyolországban,
Olaszországban és a Cseh Köztársaságban a rendőrség, nem kormányzati
szervezetek, illetőleg az ágazati szereplők támogatásával különféle
mechanizmusok jöttek létre a káros és jogellenes tartalmak és magatartás
bejelentésére. Noha az ilyen intézkedések kedvező hatást
gyakorolhatnak a nemzeti piacokra és a felhasználókra, egyúttal elmélyíthetik a
piac töredezettségét, és akadályokat gördíthetnek különösen az európai
szolgáltatók elé, ideértve a kkv-kat is, amelyeknek nincs arra kapacitásuk,
hogy eleget tegyenek a különböző országok különböző szakpolitikai
rendszerei által támasztott elvárásoknak, így nem élvezhetik az egységes
digitális piac nyújtotta előnyöket. Mindeközben világosan látható, hogy az
Európa különböző részein élő gyermekek az internethasználat tekintetében
nem részesülnek ugyanolyan mértékű felkészítésben és védelemben. 1.2.2. Az európai piac nem képes a
védelmi intézkedések meghozatalára és a tartalom jó minőségének
biztosítására Egyelőre nem alakult ki az a szemlélet,
hogy a gyermekek olyan célcsoportot képviselnek, amelybe érdemes invesztálni. A
gyermekek védelmét szolgáló és az internetes tevékenységük biztonságos és
felelősségteljes végzését lehetővé tevő eszközök (pl.
szülői felügyeleti eszközök) készülékekbe és szolgáltatásokba történő
beépítésére a vállalatok költségnövelő tételként tekintenek, és minél
kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy a piac elég nagy lesz ahhoz,
hogy ráfordításuk megtérüljön, annál kevésbe hajlandók ilyen eszközöket
fejleszteni és piacra dobni. A szülői felügyeleti eszközök
összehasonlító teljesítményértékeléséből[14]
az derül ki, hogy az eszközök többsége csak angol nyelven hatásos. Az újabb
készülékek újabb problémákat vetnek fel: nem sok olyan biztonsági eszköz
létezik, amely használható lenne a gyermekek által egyre gyakrabban
internetezésre használt készülékek – játékkonzolok, táblagépek és
mobiltelefonok – esetében, és nem léteznek megoldások olyan felhasználók
számára, akik böngésző helyett mobiltelefonon vagy táblagépen futó
alkalmazás segítségével töltenek le tartalmakat. Egyszersmind nem áll rendelkezésre elég
minőségi tartalom. Egy egész Európára kiterjedő felmérés[15] szerint a 9–12 éveseknek
csupán 32 %-a gondolja úgy, hogy elegendő, a korukbeli „gyerekeknek
való jó dolog” érhető el az interneten[16]. Az alkalmazások szegmensében olyan tartalombesorolási
rendszereket alkalmaznak, amelyeket nem az európai piacok és felhasználók
számára fejlesztettek ki. 1.2.3. A kockázatok kezelése a
szolgáltatásokba és a tartalmakba vetett bizalom megszilárdítása érdekében A kutatások tanúsága szerint az európaiak a
tagállamok között fennálló figyelemreméltó különbségek ellenére
meglehetősen egyöntetűen rangsorolják a tapasztalt kockázatokat[17]. 2010-ben 10 európai gyermek
közül 4 számolt be arról, hogy az alábbi kockázatok valamelyikének volt kitéve:
online kommunikáció olyan személlyel, akivel személyesen még nem találkozott;
anorexiára, önkárosításra, kábítószer-fogyasztásra vagy öngyilkosságra buzdító,
felhasználók által létrehozott tartalom; szexképek az interneten, személyes
adatokkal való visszaélés; személyes találkozó az interneten keresztül
megismert személyekkel; internetes zaklatás[18].
Új online viselkedésformák is terjedőben vannak, pl. más gyermekek elleni
fizikai erőszakról mobiltelefon kamerája segítségével készült felvételek
terjesztése[19],
valamint szexképek/szexuális tartalmú üzenetek küldése társfelhasználóknak[20]. Egyre népszerűbbek az olyan újszerű
szolgáltatások, mint a földrajzi helymeghatározás, amelyek a magánélet védelmét
érintő kérdéseket vethetnek fel. Szaporodnak az online hirdetések, és a
gyermekek még nem képesek kritikusan kezelni ezeket[21]. Ezenkívül egyre inkább az interneten keresztül
történik az emberkereskedelem áldozatainak, többek között gyermekeknek a
toborzása és az ilyesféle szolgáltatások hirdetése[22]. Az internet olyan környezetet
biztosít, amelyben gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok is
könnyűszerrel terjeszthetők. Ez a probléma ugyan nem kapcsolódik a
gyermekek internethasználatához, azonban mint áldozatokat érinti őket. Az
Internet Watch Foundation (IWF) szerint a gyermekek szexuális zaklatásával
igazoltan összefüggésbe hozható URL-ek több mint 40 %-át Európában és
Oroszországban tartják fent (a tárhelyszolgáltató működési helyét
tekintve). A gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek immár a
weboldalaktól eltérő online csatornákon (pl. fájlcserélő hálózatokon)
is terjednek. Tekintve az internet határokat nem ismerő voltát és azt,
hogy a gyermekek zaklatását ábrázoló képek Európa-szerte illegálisak, európai
szintű fellépésre van szükség a területen. 1.2.4. Készséghiány A becslések szerint 2015-re az állások 90 %-ában
valamennyi ágazatban szükség lesz számítástechnikai készségekre, ezzel szemben
az európai fiatalok csupán 25 %-a számol be arról, hogy „magas
szintű” internetes alapkészségekkel rendelkezik (telefonhívások
bonyolítása az interneten, weboldalak létrehozása, fájlcserélő
alkalmazások használata)[23].
Annak ellenére, hogy az európai gyermekeket előszeretettel tekintjük a
„digitális generáció” tagjainak, a kutatások komoly hiányosságokra mutatnak rá
digitális jártasságukat illetően. Például az internethasználó 9–12 éves
európaiak 38 %-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon,
ugyanakkor állításuk szerint a 11–12 évesek csupán 56 %-a tudja, hogyan
módosíthatja az adatvédelmi beállításokat[24].
A kutatások arra is rávilágítottak, hogy kapcsolat áll fenn a digitális
jártasságok köre és a gyermekek által végzett online tevékenységek között[25]. Ebből következően a
biztonsági készségek fejlesztésével adott esetben más online tevékenységekhez
kapcsolódó egyéb készségek is fejleszthetők lennének. 2. Egy új rendszer felé: a
gyermekbarát internet európai stratégiája Az évek során számos európai szintű
politikai intézkedés született a gyermekek javára. Ezek azonban sok esetben egy
konkrét területre összpontosítottak, például a műsorcsatornákra[26] vagy a technológiai
platformokra[27],
és nem alkottak összefüggő keretet. Az eddigi uniós politika nem ismerte fel
kellőképpen, hogy a gyermekek az internet szempontjából külön
célközönséget képviselnek, és speciális igényeik kielégítéséhez új szemléletre
van szükség. Európának olyan stratégiára van szüksége, amely megakadályozza a
piac szétaprózódását, és az EU-ban élő internethasználó gyermekek számára
biztonságosabb és a fejlődésüket jobban szolgáló környezetet hoz létre. Jogszabályokra, önszabályozásra és pénzügyi
támogatásra épülő eszközök kombinációját javasolt alkalmazni. A
jogszabályok elfogadása mint lehetőség megtartása mellett előnyben
kell részesíteni az önszabályozást, amely a lehető legrugalmasabb keretet
biztosítja ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények jöjjenek létre a területen.
Ugyanakkor olyan, dinamikus folyamatot kell útjára indítani, amely megfelel az
olyan új kihívásoknak, mint például a technológiai konvergencia[28], és egyúttal megfelelő
teljesítményértékelési és független nyomonkövetési mechanizmusokat kínál. A
stratégiában meghatározott cselekvéseket a Bizottság ezenkívül támogatni fogja
a „Biztonságosabb Internet” program[29]
(2009-2013), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz[30] és 2014-től
kezdődően a „Horizont 2020” keretprogram[31] költségvetéséből is. 2.1. Gyermekeknek és fiataloknak
szóló minőségi online tartalmak A gyermekeknek és a fiataloknak szóló
minőségi online tartalmak előállításának ösztönzése a fiatalok és az
egységes digitális piac javát egyaránt szolgálja. A stratégia a cselekvések
két, egymással összefonódó vonulatát támogatja, amelyek csak együtt végrehajtva
lehetnek eredményesek. 2.1.1. A gyermekeknek szóló kreatív
és oktatási célú online tartalmak előállításának ösztönzése A kisgyermekeknek olyan „internetes
játszóterekre” van szükségük, ahol egyszerre játszhatnak és tanulhatnak; a
tizenévesek pedig olyan kreatív és oktató jellegű játékoknak látnák
hasznát, amelyek serkentik képzelőerejüket és az internet eredményes
használata felé terelik őket. Mindeközben a technológia egyre inkább
beférkőzik az osztályterembe, bármelyik korosztályról legyen is szó. A
technológia felhasználásával történő interaktív tanulás serkentheti a
kreativitást és fejlesztheti a kritikus gondolkodást. Ennek előmozdítása
érdekében olyan tartalmak létrehozását szükséges szorgalmazni, amelyek
egyszerre támogatják a gyermekek és az európai egységes digitális piac fejlődését.
Egyes országokban, például Németországban olyan kezdeményezések zajlanak,
amelyek feladata a gyermekeknek szóló, konkrét kritériumoknak és/vagy normáknak
megfelelő minőségi tartalmak előállításának ösztönzése és
ismertségének növelése. 2.1.2. A kisgyermekek
internethasználattal kapcsolatos pozitív tapasztalatainak gyarapítása Az internetező fiatalok többsége ma is
sokkal inkább „fogyasztó”, mint alkotó. Ezért a cél a kreativitás és az
internet eredményes használatának ösztönzése, melynek révén nemcsak digitális
jártasságuk fejlődik, hanem képesek lesznek arra is, hogy felnőve
biztonságos és kreatív módon alakítsák az őket körülvevő világot,
közösségeket építsenek és a részvételen alapuló társadalom aktív tagjaivá
váljanak. Ez adott esetben ösztönözheti a technológiai innovációt és a
vállalkozások beindítását is, amelyek hozzájárulnak az egységes digitális piac
megvalósulásához. A Bizottság: ·
támogatja az életkori sajátosságoknak
megfelelő tartalmakhoz (például fehérlisták[32] és gyermekbarát
böngészők) hozzáférést biztosító eszközök interoperábilis platformjait,
szem előtt tartva a folyamatos minőségellenőrzés kérdését. ·
„A gyermekeknek szóló legjobb online tartalom”
verseny és hasonló projektek és kezdeményezések támogatásán keresztül ösztönzi
a kreatív tartalmak területén a gyermekek által, illetve érdekében végrehajtott
innovációt. Az ágazat feladata: ·
célzott, gyermekeknek szóló minőségi
interaktív tartalom, valamint a gyermekek kreativitását serkentő és
tanulását segítő, felhasználóbarát eszközök fejlesztése és rendelkezésre
bocsátása. ·
a területen belül maguktól a gyermekektől, az
iskoláktól és a nem kormányzati szervezetektől kiinduló kezdeményezések
pénzügyi és/vagy műszaki támogatása. A tagállamok feladata: ·
a Bizottsághoz hasonlóan a gyermekeknek szóló
minőségi online tartalmak előállítását célzó kezdeményezések
támogatása és tevékeny előmozdítása. ·
a Bizottság támogatásával egyeztetés a többi
tagállammal a területen, valamint a gyermekeknek szóló minőségi online
tartalmakra vonatkozó normák érvényre juttatása[33]. 2.2. A tudatosságnövelő és
felkészítő intézkedések fokozása A gyermekeknek, azok szüleinek, a
kisgyermeknevelőknek és a tanároknak ismerniük kell az internetező
gyermekekre leselkedő veszélyeket, valamint az ezekkel a veszélyekkel
szembeni védekezést és az azok legyőzését lehetővé tevő
eszközöket és módszereket. Ahhoz, hogy a gyermekek a részvételen alapuló
társadalom aktív tagjaivá válhassanak, szert kell tenniük az ehhez szükséges
kritikus gondolkodásmódra, digitális jártasságokra és médiaműveltségre.
Biztosítanunk kell számukra az életkoruknak megfelelő eszközökhöz való
hozzáférést és az azok használatához szükséges útmutatást annak érdekében, hogy
internetes tevékenységeiket biztonságosan és felelősségteljesen
végezhessék. A tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések
középpontjában annak a törekvésnek kell állnia, hogy a gyermekekben
kifejlődjenek az online környezetben szükséges önvédelmi képességek és
felelősségtudat. 2.2.1. Digitális jártasság és
médiaműveltség[34],
a biztonságos internetezés iskolai oktatása A digitális jártasságok és a
médiaműveltség elengedhetetlenek a gyermekek internethasználata
szempontjából. Mivel a gyermekek igen korán elkezdenek internetezni, a
végrehajtási terveket a kisgyermekek és tizenévesek különböző igényeihez
és önállósági fokához igazítva már kisgyermekkorban el kell kezdeni az online
biztonsággal kapcsolatos oktatást. A különféle korú, anyagi és családi
hátterű gyerekeknek és az internetes biztonsági üzenetek legfontosabb
címzettjeinek, azaz a tanároknak és (közvetetten) a szülőknek a többsége
leginkább az iskolákon keresztül érhető el. Az online biztonság Európában
jelenleg 23 oktatási rendszerben szerepel külön témakörként a tantervben[35], de releváns online oktatási
forrásanyagok hiányában a végrehajtás elégtelen. Az online biztonság iskolai
oktatása az európai digitális menetrendben megfogalmazott cselekvések között is
szerepel. A tagállamok feladata: ·
az arra irányuló stratégiák végrehajtására tett
erőfeszítések fokozása, hogy 2013-ra az online biztonság bekerüljön az
iskolai tantervekbe. ·
az online biztonság informális oktatásának
megerősítése, online biztonsággal kapcsolatos előírások meghatározása
az iskolákban, valamint a tanárok megfelelő képzésének biztosítása. ·
a fenti célok elérése érdekében támogatás nyújtása
köz-magán társulások számára. A Bizottság: ·
támogatást nyújt az online biztonság formális és
informális oktatása területén bevált gyakorlati megoldások azonosításához és
tagállamok közötti cseréjéhez, az idevágó oktatási tartalmak létrehozásához,
továbbá a gyermekek, azok szülei, a kisgyermeknevelők és a tanárok
tájékoztatása céljából alakuló köz-magán társulások számára. ·
a Europass-csomagon belül külön modult hoz létre a
digitális kompetenciák számára, és fejleszti az IKT oktatásban való
használatára és oktatásra gyakorolt hatására vonatkozó mutatókat. Az ágazat feladata: ·
részvétel köz-magán társulásokban a tanárok és a
gyermekek számára oktatóanyagokkal és tudatosságnövelő anyagokkal szolgáló
interaktív eszközök és platformok kifejlesztésének támogatása céljával, építve
a már meglévő kezdeményezésekre[36]. 2.2.2. A tudatosságnövelő
tevékenységek és a fiatalok részvételének fokozása A bevált gyakorlati megoldásokat el kell
terjeszteni annak érdekében, hogy a tudatosságnövelő kampányok eljussanak
Európa-szerte minden gyerekhez, szülőhöz, kisgyermeknevelőhöz és
tanárhoz[37].
A tudatosságnövelő stratégiáknak figyelembe kell venniük a megszólított
kisebb gyermekek és tizenévesek különböző fejlettségi szintjét, különös
figyelmet szentelve a legkisebb és legkiszolgáltatottabb gyerekeknek, köztük a
tanulási nehézségekkel küzdő és szellemi fogyatékossággal élő
gyerekeknek is. Ugyanakkor internetes jogaik és felelősségük megismerése
során az egymástól tanulás is hatékony tanulási módszernek bizonyul a gyermekek
valamennyi korosztálya számára. A Bizottság: ·
2014-től kezdődően – a
Biztonságosabb Internet Központok támogatása érdekében – pénzügyi támogatást
nyújt egy, az EU egészére kiterjedő interoperábilis szolgáltató
infrastruktúra létrehozásához, melyen keresztül az online biztonsággal kapcsolatos
információk, tudatosságnövelő eszközök és a fiatalok részvételét
lehetővé tevő platformok válnak elérhetővé. A platform a bevált
gyakorlati megoldások cseréjére vonatkozó referenciaértékeket is tartalmaz majd[38]. ·
az EU ifjúsági stratégiájának[39] megfelelően átdolgozza az
Európai Ifjúsági Portált annak érdekében, hogy biztonságos és dinamikus
virtuális környezet váljon elérhetővé a fiatalok közötti információcsere
számára. A portál célja, hogy Európa-szerte referenciaként szolgáljon a
minőségi ifjúsági információk terén a tanulás, a munka, az önkéntesség, az
ifjúsági csereprogramok, a kultúra, a kreativitás és az egészség területén,
valamint az ifjúsághoz kötődő egyéb témákban, ezenkívül a fiatalság
online részvétele szempontjából, és így eljusson minden európai fiatalhoz, ideértve
a hátrányosabb helyzetű fiatalokat is. A tagállamok feladata: ·
a Bizottsághoz hasonlóan támogatás nyújtása a
nemzeti szintű tudatosságnövelő kampányokhoz. ·
a gyermekek bevonása az ő online
tevékenységüket érintő nemzeti szintű kampányok kialakításába és/vagy
jogszabályok előkészítésébe. ·
a Bizottsághoz hasonlóan támogatás nyújtása a
nemzeti szintű ifjúsági munkacsoportok számára. Az ágazat feladata a
tudatosságnövelő tevékenységek fokozása a következők révén: ·
pénzügyi és műszaki támogatás nyújtása a nem kormányzati
szervezeteknek és az oktatási szolgáltatóknak oktatási segédanyagok
fejlesztéséhez. ·
tudatosságnövelő anyagok terjesztése az
ügyfeleik körében az értékesítés helyén vagy internetes csatornáikon keresztül. 2.2.3. Egyszerű és hatékony
felhasználói bejelentő eszközök A gyermekek olyan kockázatok kezelésére való
felkészítése érdekében, mint az internetes zaklatás vagy a gyermekek
elcsábítása (grooming)[40],
EU-szerte minden online szolgáltatásban és készüléken működő,
hatékony bejelentési mechanizmusokat kell rendelkezésre bocsátani, amelyeken
keresztül jelenthetők a gyermekek szempontjából károsnak tűnő
tartalmak és kapcsolatok. E mechanizmusok hozzájárulnak majd azon cél
megvalósításához, hogy a polgárok számára egyszerűbbé váljon a
számítógépes bűncselekmények bejelentése, különösen a számítógépes
bűncselekményekkel foglalkozó nemzeti figyelmeztető platformok
hálózatán és a jövőben felállítandó Bűnözés Elleni Európai Központon
keresztül[41]. Az említett mechanizmusok ezenkívül
kiegészítik majd az eltűnt gyermekeknek és a szüleiknek segítségül
létrehozott 116-os forróvonalat[42],
hiszen a gyermekeket érő internetes erőszak is oka lehet azok
otthonról való eltűnésének. Az ágazat feladata: ·
az érintett nemzeti szereplőkkel
együttműködve olyan mechanizmust létrehozni és EU-szerte bevezetni, amely
lehetővé teszi a szolgáltatásaikat használó gyermekek számára a káros
tartalmak és viselkedés jelentését. A szolgáltatásnak ismertnek, könnyen
megtalálhatónak, felismerhetőnek és mindenki számára hozzáférhetőnek
kell lennie az internetezés bármely olyan pillanatában, amikor a gyermeknek
szüksége lehet rá. Egyértelmű és közérthető bejelentési kategóriákat
kell alkalmaznia, és a bejelentések mihamarabbi és megfelelő
kezelhetősége érdekében nyilvánvaló szolgáltatói háttér-infrastruktúrával
kell rendelkeznie. A bejelentéseket a hatályos adatvédelmi jogszabályokkal
összhangban kell kezelni. A Bizottság: ·
előmozdítja a páneurópai önszabályozási
megállapodásokban érintett ágazati szereplők és a „Biztonságos Internet”
segélyvonalak közötti együttműködést. ·
fontolóra veszi szabályozó intézkedések
bevezetését, amennyiben az ágazati kezdeményezések nem vezetnek eredményre. ·
továbbra is biztosítja az egyetemes szolgáltatási
irányelvnek a tagállamok azon kötelezettsége tekintetében történő megfelelő
végrehajtását, hogy üzembe állítsák a 116000-ás forróvonalat; továbbá a
Bizottság támogatást nyújt eltűnt gyermekek felkutatására szolgáló
segélyhívó vonalak létesítéséhez és üzemeltetéséhez. A tagállamok feladata: ·
megadni a szükséges támogatást a bejelentési
mechanizmusok felállításához és bevezetéséhez, különösen az olyan esetekben,
ahol felmerül a partnerekkel – például forróvonalakkal és bűnüldöző
testületekkel – való együttműködés szükségessége. ·
az említett mechanizmusok megfelelő
működésének nyomon követése nemzeti szinten. ·
a 116000-ás forróvonal üzembe állítása. 2.3. Biztonságos online környezet
teremtése a gyermekek számára Mivel a gyerekek nem veszik észre minden
esetben az interneten rájuk leselkedő veszélyeket és/vagy nincsenek mindig
tudatában a cselekedeteik esetleges következményeinek, a felkészültség és az
oktatás fokozása mellett is szükség van az azokat kiegészítő védelem
kiépítésére. A káros viselkedéssel vagy tartalommal való találkozás fájdalmas
internetes élményekkel és a valós életben is jelentkező kockázatokkal
járhat. Ezért olyan intézkedések végrehajtására van szükség, amelyek révén
megelőzhető, hogy gyermekeink ilyen tartalommal vagy viselkedéssel
találkozzanak. A javasolt intézkedések a kisebb gyermekeket és a tizenéveseket egyaránt
érintik, mivel a különböző korú gyermekek különböző módon használják
az új technológiákat, így nem létezik olyan megoldás, amely minden gyerekre
alkalmazható lenne és minden gyerek online biztonságát szavatolná. A
javaslatban ezért adott esetben utalást teszünk a korcsoportok szerinti
szemléletbeli különbségekre. 2.3.1. A gyermekek életkorának
megfelelő adatvédelmi beállítások Habár a magánéletet fenyegető veszélyek
minden felhasználó esetében fennállnak, a gyermekek különösen kiszolgáltatottak
e tekintetben. A nagyon kicsi gyermekek nem tudják, hogyan kell módosítani
adatvédelmi beállításaikat, és nem fogják fel tetteik lehetséges
következményeit, így könnyen a csábítás (grooming) célpontjaivá válhatnak, és
kockára tehetik online hírnevüket. Ezért a gyermekek alapértelmezett
adatvédelmi beállításait úgy kell kialakítani, hogy a lehető legnagyobb
fokú védelmet biztosítsák a számukra. Az ágazattól azt várjuk, hogy: ·
vezessen be[43]
átlátható alapértelmezett adatvédelmi beállításokat, egyrészt olyan közérthető
tájékoztatással és figyelmeztetésekkel kiegészítve azokat, amelyek tudatják a
kiskorúakkal, hogy milyen következményekkel járhat az alapértelmezett
adatvédelmi beállítások megváltoztatása, másrészt környezetfüggő
információkkal az internetes profil létrehozása során kötelezően
kitöltendő vagy kitölteni javasolt mezők mindegyikének adatvédelmi
szintjére vonatkozóan. ·
teremtse meg az elektronikus azonosítás és
hitelesítés műszaki hátterét. A Bizottság: ·
új adatvédelmi rendeletre tett javaslatot, amely
kifejezetten foglalkozik a gyermekek magánéletének védelmével, és bevezeti „a
személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog” fogalmát. ·
2012 folyamán javaslatot kíván tenni egy olyan
páneurópai elektronikus hitelesítési keretre, amely – az adatvédelmi rendeletjavaslat
életkorra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében –
lehetővé teszi a személyes jellemzőknek (különösen az életkornak) a
hitelesítés céljaira történő használatát. ·
támogatja az EU területén az érintett
szolgáltatásokban felhasználandó elektronikus azonosítás és hitelesítés
műszaki hátterének kifejlesztésére és bevezetésére irányuló K+F
tevékenységeket. A tagállamok feladata: ·
a területen hatályos európai uniós jogszabályok
nemzeti szinten történő végrehajtása. ·
önszabályozó intézkedések ágazat általi
elfogadásának ösztönzése és végrehajtásuk nyomon követése nemzeti szinten. ·
tudatosságnövelő tevékenységek támogatása
nemzeti szinten. 2.3.2. A szülői felügyeleti
eszközök szélesebb körű rendelkezésre bocsátása és használata A szülők 80 %-ának véleménye
szerint, ha a szülői felügyeleti eszközök szélesebb körben állnának
rendelkezésre és javulna a teljesítményük, a gyermekek nagyobb biztonságban és
eredményesebben használhatnák az internetet[44].
Ugyanakkor átlagosan csupán az európai szülők 28 %-a él annak
lehetőségével, hogy a gyermekének nem való weboldalakat blokkolja vagy
szűri[45].
A szülői felügyeleti eszközök használata olyan kiegészítő intézkedés,
melynek révén a szülők – a véleménynyilvánítás szabadságának kellő
tiszteletben tartása mellett – a tartalmak szűrésére és az online
tevékenység nyomon követésére alkalmas beállítások megadásával megvédhetik
kisebb gyermekeiket attól, hogy nem megfelelő tartalmakkal találkozzanak
az interneten. Bővíteni szükséges a rendelkezésre álló szülői
felügyeleti eszközök több nyelven elérhető kínálatát és használatát annak
érdekében, hogy a szülők megfelelő ismeretek birtokában dönthessenek
a használatukról. Az ágazat feladata: ·
egyszerűen konfigurálható, felhasználóbarát és
Európa-szerte, valamennyi internetképes készüléken, mindenki számára
elérhető szülői felügyeleti eszközök hozzáférhetőségének
biztosítása. A szóban forgó eszközöknek minden készülék- és tartalomtípus
esetében hatékonyan kell működniük, ideértve a felhasználók által
létrehozott tartalmakat is. Ezenkívül – az elszámoltathatóság és az
átláthatóság érdekében – meg kell felelniük a már bevált gyakorlati
megoldásoknak. Az eszközöket propagálni kell annak érdekében, hogy a
lehető legtöbben tudjanak a létezésükről, és használják őket. A Bizottság: ·
támogatást nyújt a szülői felügyeleti eszközök
teljesítményértékeléséhez és teszteléséhez, valamint a szülők és a
gyerekek felkészítését célzó releváns támogatási szolgáltatások részére. ·
a K+F tevékenységekhez támogatást nyújt annak
vizsgálatára, hogy a korhatár-besorolási és a tartalombesorolási rendszerek
miként tehetők értelmezhetővé a hatékony és több nyelven is
működni képes szülői felügyeleti eszközök számára. ·
fontolóra veszi szabályozói intézkedések
bevezetését, amennyiben az ágazati önszabályozás nem vezet eredményre. A Bizottság felkéri a tagállamokat
arra, hogy: ·
támogassák az ágazatnak a szóban forgó területen
tett erőfeszítéseit, és kövessék nyomon azok megvalósulását a területükön
értékesített készülékeken. ·
teszteljék és tanúsító rendszerekkel hitelesítsék a
szülői felügyeleti eszközök működését. ·
fokozzák az eszközök hozzáférhetőségét. 2.3.3. A korhatár-besorolás és a
tartalombesorolás szélesebb körű használata A gyermekeket érintő online kockázatok
egyike az, hogy nem megfelelő (például pornográf vagy erőszakos)
tartalommal találkoznak az interneten. A korhatár-besorolás és a
tartalombesorolás szempontjából a cél egyrészt olyan, általános, átlátható és
következetes szemléletmód kialakítása, amely különböző
tartalmakra/szolgáltatásokra is (ideértve az internetes játékokat,
alkalmazásokat, valamint az oktatási célú és más kulturális tartalmakat)
alkalmazható lenne egész Európában, másrészt az innovatív megoldások feltárása
(mint pl. a felhasználók általi besorolás vagy az automatikus besorolás). A
rendszernek világos korhatárokat kell felkínálnia a szülők számára,
ugyanakkor figyelembe kell vennie, hogy a különböző országokban ugyanaz a
tartalom adott esetben más kortól kezdve minősül megfelelőnek. Az
említett szemléletet minden ágazati szektorban következetesen kell alkalmazni,
így kiküszöbölhető a különféle médiumok esetében jelenleg alkalmazott
eltérő rendszerek közötti összeférhetetlenség, a piaci verseny
előnyére. Az ágazat feladata: ·
a korhatár-besorolás és a tartalombesorolás
EU-szintű, a fent említett szolgáltatások mindegyikében alkalmazható
szemléletmódjának kialakítása, építve a PEGI-re és más, már meglévő
kezdeményezésre. ·
annak megvizsgálása, hogy ezek a rendszerek miként
tehetők értelmezhetővé a szülői felügyeleti eszközök számára. A Bizottság támogatást nyújt: ·
a területen hozott önszabályozási intézkedésekhez,
illetve amennyiben az ágazati önszabályozás nem vezet eredményre, mérlegeli a
jogszabályi intézkedés lehetőségét. ·
2014-től kezdődően az életkori
sajátosságoknak megfelelő tartalmakat biztosító interoperábilis platformok
bevezetéséhez. A Bizottság felkéri a tagállamokat
arra, hogy: ·
a területre vonatkozó saját rendelkezéseik szabta
kereteken belül működjenek együtt, és a nemzeti szinten érintett
érdekelteket bátorítsák arra, hogy vegyék ki a részüket az EU-szintű
korhatár-besorolási és a tartalombesorolási rendszerek meghatározásából és
bevezetéséből. ·
támogassák az ilyen rendszerek megfelelő
működéséhez szükséges panasztételi eljárás működtetését. 2.3.4. Internetes reklám és
túlköltekezés A gyerekek, különösen a kisebbek még nem
rendelkeznek a reklámüzenetek kritikus kezelésének képességével. A virtuális
világban a gyerekekkel gyakran előfordul, hogy a mobiltelefonjukról
kezdeményezett hívás vagy szöveges üzenet segítségével, tehát előzetes
szülői engedély nélkül fizethetnek virtuális javakért[46]. Megpróbálhatnak online
szerencsejáték-oldalakat vagy játékoldalakat megnyitni. Mobiltelefonjuk
segítségével csengőhangokat tölthetnek le vagy véletlenül csatlakozhatnak
az internetre. Mindez komoly költségekkel járhat. A cél az lenne, hogy a gyermekeknek szóló
weboldalakon szereplő hirdetésekre vonatkozó normák az audiovizuális
szolgáltatások esetében előírtakéhoz[47]
hasonló védelmi szintet biztosítsanak, hogy ne készüljenek gyermekeket célzó
viselkedésalapú hirdetések, valamint hogy a gyerekek által az interneten és
mobiltelefonon végrehajtott fizetések ne generáljanak nem várt költségeket. Az ágazat betartja a hatályos
jogszabályi rendelkezéseket[48],
különösen az internetes profilokra és a viselkedésalapú hirdetésekre vonatkozó
rendelkezéseket. Az ágazat feladata továbbá: ·
átlátható, világos és az életkori sajátosságoknak
megfelelő tájékoztatás nyújtása az interneten keresztül elérhető
szolgáltatások árát illetően, valamint az olyan alapbeállítások kerülése,
amelyekkel a gyermekek könnyen hozzáférhetnek további fizetést igénylő,
emeltdíjas szolgáltatásokhoz. ·
a gyermekek közvetlen megkörnyékezésének, valamint
arra való bátorításának kerülése, hogy mobiltelefonjuk segítségével vagy más,
előzetes szülői közreműködést nem igénylő módon virtuális
javakat vagy egyenleget vásároljanak. A gyermekek és a szülők döntésének
megkönnyítése érdekében az esetleges többletköltségekre vonatkozóan
környezetfüggő korai figyelmeztetéseket kell kialakítani. ·
az önszabályozásra vonatkozó meglévő normák –
mint például az Európai Önszabályozó Reklámszervezet által a viselkedésalapú
hirdetésekre vonatkozóan meghatározott normák[49]
– felhasználása, valamint olyan intézkedések proaktív végrehajtása, melyek
célja megakadályozni, hogy a gyermekek az online médiumok bármelyikében nem
megfelelő hirdetésekkel találkozzanak. ·
intézkedések elfogadása annak megakadályozására,
hogy a gyermekek online szerencsejáték-oldalakhoz férjenek hozzá. A Bizottság: ·
fokozza a meglévő uniós jogszabályok
végrehajtásának mértékét és ösztönzi további önszabályozási intézkedések
elfogadását a gyermekek nem megfelelő hirdetésekkel és túlköltekezéssel
szembeni védelmének fokozása érdekében. ·
amennyiben az önszabályozás nem vezet eredményre,
mérlegeli további jogszabályi intézkedések bevezetésének lehetőségét. ·
a következő fogyasztóvédelmi menetrend
keretében részletekbe menően foglalkozik a gyerekek mint fogyasztók
kérdéskörének tágabb vetületeivel. ·
a belső piacon működő online
szerencsejátékokról szóló, 2012-ben előterjesztendő közleményben
megvizsgálja a kiskorúak védelmének fokozására kínálkozó lehetőségeket. A Bizottság felkéri a tagállamokat
arra, hogy: ·
biztosítsák a szóban forgó területen hatályos
jogszabályoknak a területükön működő vállalatok általi tiszteletben
tartását. ·
támogassák az ágazatot a nem megfelelő
internetes reklámozásra vonatkozó magatartási kódexek létrehozásában, és
nemzeti szinten kövessék nyomon azok végrehajtását. 2.4. Küzdelem a gyermekek
szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen Az internetet egyre többen használják a
gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek terjesztésére. Számos
megoldásra váró probléma adódik: az áldozatokat be kell azonosítani, meg kell
menteni és támogatni kell, az elkövetők ellen eljárást kell indítani, és a
gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek felkutatása, internetről
való eltávolítása és újbóli feltöltésének megakadályozása útján gátat kell
vetni azok további terjedésének. 2.4.1. A gyermekek szexuális
zaklatásával kapcsolatos, különféle internetes csatornákon terjedő anyagok
gyors és szisztematikus azonosítása, jelentése és eltávolítása Növelni kell az illegális tartalmak lakossági
bejelentését szolgáló, meglévő bejelentési pontok (forróvonalak)
ismertségét, valamint e pontokat össze kell kapcsolni a számítógépes
bűncselekmények bejelentését szolgáló, az EU egészére kiterjedő
valamennyi jövőbeli bejelentési mechanizmussal és intézkedéssel.
Eredményesebbé kell tenni a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek
szisztematikus felkutatását, eltávolítását és újbóli feltöltésének
megakadályozását. Az e területen végrehajtott intézkedéseknek
meg kell felelniük a gyermekek szexuális bántalmazása és a gyermekpornográfia
elleni küzdelemről szóló új irányelvnek[50],
az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvnek[51], a hatályos adatvédelmi
jogszabályoknak és az Európai Unió alapjogi chartájának. A Bizottság: ·
támogatja az ágazat, a bűnüldöző
testületek és a forróvonalak közötti együttműködést a folyamat javítása és
a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek eltávolításához szükséges
idő lerövidítése érdekében, koordinálja az eszközök és a források
megosztását, és továbbra is támogatja a forróvonalak INHOPE elnevezésű
hálózatát az illegális tartalmak lakosság általi bejelentésének megkönnyítése,
az azok eltávolításához szükséges idő további csökkentésére irányuló,
megfelelő nyomonkövetési intézkedések meghozatala, valamint a forróvonalak
ismertségének javítására alkalmas módszerek azonosítása érdekében. ·
támogatja a rendőrségi nyomozás során
használható innovatív műszaki megoldásokra, nevezetesen a különböző
internetes csatornákon keresztül terjedő, a gyermekek szexuális
zaklatásával kapcsolatos anyagok hatékony beazonosítására és felismerésére,
valamint ezen anyagok eltávolítására és újbóli feltöltésének megakadályozására
alkalmas megoldásokra irányuló K+F-et és azok bevezetését. ·
támogatja a bűnüldöző szerv tagjainak
képzését. ·
horizontális kezdeményezést fogad el az
értesítési-cselekvési eljárásokra vonatkozóan. A kezdeményezés foglalkozni fog
különösen az illegális tartalmak különböző kategóriáira, ezen belül a
gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képekre irányuló
értesítési-eltávolítási mechanizmusok hatékonyságát gátló tényezőkkel[52]. A tagállamok feladata: ·
a gyermekek zaklatásával kapcsolatos, interneten
elérhető anyagok elleni küzdelemben érintett bűnüldöző
testületek rendelkezésére álló források bővítése. ·
a gyermekek szexuális bántalmazása elleni
küzdelemről szóló irányelvnek megfelelően annak biztosítása, hogy a
nyomozó testületeknek hatékony nyomozati eszközök álljanak rendelkezésükre,
ezáltal nagyobb kapacitással rendelkezzenek a gyermek áldozatok
beazonosítására; továbbá hatékony védintézkedések biztosítása az ilyen
eszközöket használók demokratikus elszámoltathatósága érdekében. ·
az interneten talált illegális tartalmak lakossági
bejelentését szolgáló forróvonalak fenntartásának és ismertségének nemzeti
szinten történő támogatása. ·
a forróvonalak és az ágazat közötti, a gyermekek
zaklatásával kapcsolatos anyagok eltávolítására irányuló együttműködés
fejlesztésének támogatása. Az ágazat ·
tegyen lépéseket, adott esetben hozzon proaktív
intézkedéseket a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok internetről
való eltávolítása érdekében. ·
erősítse az együttműködést a
bűnüldöző testületekkel és a forróvonalakkal az
értesítési-eltávolítási eljárások finomítása és teljesítménymérő
referenciaértékek megállapítása érdekében. ·
fejlesszen ki és használjon olyan eszközöket,
amelyek hatékonyabbá teszik a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek
azonosítását, az értesítési-eltávolítási eljárásokat és az újbóli feltöltés
megakadályozását. 2.4.2. Együttműködés nemzetközi
partnerekkel a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása elleni
küzdelemben Az internetnek nem szabnak gátat a nemzeti
határok, a nemzetközi együttműködés tehát alapvető fontosságú e
területen. A felmerülő problémákat összehangoltabb, fenntarthatóbb módon,
globális megközelítés alapján szükséges kezelni. Lehetséges, hogy egy
gyermekzaklatással kapcsolatos anyagot az egyik országban fenntartott szerverre
másik országból töltötték fel, megtekintésére és bejelentésére azonban egy
harmadik országban kerül sor – az Internet Watch Foundationnél 2011 során
bejelentett, gyermekzaklatással kapcsolatos anyagok több mint fele Európán
kívüli szolgáltató szerverén található[53].
A hivatkozott jelentés megállapítja, hogy a technológiák fejlődésével
változnak a szóban forgó anyagok terjesztésének és hozzáférésének módszerei is,
ezért a forróvonalaknak is folyamatosan alakítaniuk kell stratégiáikon és
fejleszteniük kell az eszközeiket, hogy együtt képesek legyenek a folyamatosan
változó internetes környezetben felbukkanó, gyermekzaklatással kapcsolatos
anyagokat azonosítani és eltávolítani. A Bizottság: ·
arra bíztatja az INHOPE forróvonal-hálózatot, hogy
világszerte bővítse tagságát. A jelenlegi tagság máris kiterjed egyebek
mellett Oroszországra, Japánra, az USA-ra, Dél-Afrikára, Ausztráliára és
Dél-Koreára. ·
támogatja az Európa Tanács számítógépes
bűnözésről szóló egyezményének végrehajtását és a benne foglalt elvek
megvalósulásának technikai és jogi védőintézkedések révén történő
előmozdítását. ·
a területen közös prioritásokat megállapító, a
számítógépes biztonsággal és számítógépes bűnözéssel foglalkozó EU–USA
munkacsoporton és hasonló struktúrákon keresztül együttműködik nemzetközi
partnerekkel, egyebek mellett a gyermekpornográfia internetről való
eltávolítása és a gyermekek internetes felkészültségének javítása érdekében. ·
részt vesz a 2012 őszén tartandó EU–USA
konferencia szervezésében. ·
törekszik a világ más régióinak bevonására és
támogatja a világszintű együttműködést. A Bizottság felkéri a tagállamokat
arra, hogy: ·
támogassák a Bizottságnak a nemzetközi partnerekkel
való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseit. A Bizottság felkéri az ágazatot: ·
a területen bevált gyakorlati megoldások cseréjére
és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésre. 3. Következtetés Jóllehet az internetet, az internetcsatlakozáshoz
használt eszközöket és az interneten ma elérhető szolgáltatásokat
eredetileg nem kifejezetten gyermekek általi használatra tervezték, a kutatások
tanúsága szerint a gyerekek egyre fontosabb helyet foglalnak el a felhasználók
táborán belül, ennélfogva külön csoportot képeznek, amelyre külön oda kell
figyelni. A gyerekek mostani internethasználati szokásai alapján tudjuk
meghatározni, milyen legyen a holnap digitális világa. Az e területen tett
erőfeszítések európai szintű összefogása a gyermekbarát internet
kialakításához szükséges interoperábilis és fenntartható infrastruktúrák
fejlesztésén keresztül hozzájárul a növekedés és az innováció serkentéséhez is.
A tudatosságnövelő tevékenységek fokozása, valamint a gyermekek digitális
jártasságának és médiaműveltségének fejlesztése javítja
karrierkilátásaikat és foglalkoztathatóságukat, továbbá segít nekik abban, hogy
„digitális polgárokként ” magabiztosan mozogjanak a digitális világban. A
gyermekeknek szóló interaktív tartalmakban rejlő potenciál kibontakoztatása
élénkítőleg hat majd az európai egységes digitális piacra A szabályozási
kezdeményezéseknél rugalmasabb, gyorsabban reagáló, a piac igényeihez jobban
alkalmazkodó megoldásokat kínáló megbízható, fenntartható és elszámoltatható
irányítási modell kialakításához a fiatalok védelmét és felkészítését célul
kitűző, megfelelő teljesítményértékelést és független
nyomonkövetési rendszert alkalmazó állandó és hatékony ágazati önszabályozásra
van szükség. Ugyanakkor a Bizottság arra fog törekedni, hogy a gyermekek online
biztonságával kapcsolatos témák felkerüljenek az Internetirányítási Fórum és az
ehhez hasonló fórumok napirendjére, és hogy az ezen a területen
tevékenykedő más nemzetközi szervezetekkel a bevált gyakorlati megoldások
cseréjére kerüljön sor . Továbbra is a nemzetközi partnerekkel történő
együttműködésre fogja ösztönözni az uniós forrásokból megvalósuló
projekteket, és a jövőben is megrendezi a Biztonságosabb Internet Fórum
nemzetközi konferenciát, amelynek keretében a világ minden részéről érkezett
érdekeltek 2004 óta rendszeresen összegyűlnek, hogy megvitassák a
gyermekek online biztonságának kérdését. A Bizottság felkéri a tagállami hatóságokat,
ágazati szereplőket és a többi érintett szereplőt, hogy támogassák a
javaslatban szereplő stratégiát, és a többi érdekeltcsoporttal
együttműködve tegyék meg a sikeres végrehajtásához szükséges lépéseket. A Bizottság kidolgozza a gyermekek online
biztonságára irányuló politikák és intézkedések egész Európában érvényes
teljesítményértékelési rendszerét, amely a Bizottság, a tagállamok, a
magánszektor és az önkéntes szektor által felhasznált források szerinti
bontásban többek között elemzi a források felhasználását. Végezetül a Bizottság
szigorúan nyomon fogja követi az ágazat által aláírt jelenlegi önszabályozási
megállapodások végrehajtását. Az intézkedések áttekintése Cselekvés || Főbb szereplők || Ütemezés 1. pillér – Gyermekeknek és fiataloknak szóló minőségi online tartalmak A gyermekeknek szóló kreatív és oktatási célú online tartalmak előállításának ösztönzése || A Bizottság, melynek munkáját a tagállamok és az ágazat támogatja || 2012-től folyamatosan A kisgyermekek internethasználattal kapcsolatos pozitív tapasztalatainak gyarapítása || A Bizottság, melynek munkáját a tagállamok és az ágazat támogatja || 2012-től folyamatosan 2. pillér – A tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozása Digitális jártasság és médiaműveltség, a biztonságos internetezés iskolai oktatása || A tagállamok, amelyeket a Bizottság és az ágazat támogat || 2013-ig A tudatosságnövelő tevékenységek és a fiatalok részvételének fokozása || A Bizottság, melynek munkáját a tagállamok és az ágazat támogatja || 2012-től folyamatosan Egyszerű és hatékony felhasználói bejelentő eszközök || Az ágazat, melynek munkáját a Bizottság és a tagállamok támogatják || Első eredmények 2012 végére. Teljes végrehajtás 18 hónapon belül. 3. pillér – Biztonságos online környezet teremtése a gyermekek számára A gyermekek életkorának megfelelő adatvédelmi beállítások || Az ágazat, melynek munkáját a Bizottság és a tagállamok támogatják || Első eredmények 2012 végére. Teljes végrehajtás 18 hónapon belül. A szülői felügyeleti eszközök szélesebb körű rendelkezésre bocsátása és használata || Az ágazat, melynek munkáját a Bizottság és a tagállamok támogatják || Első eredmények 2012 végére. Teljes végrehajtás 18 hónapon belül. A korhatár-besorolás és a tartalombesorolás szélesebb körű használata || Az ágazat, melynek munkáját a Bizottság és a tagállamok támogatják || Első eredmények 2012 végére. Javaslat kidolgozása 18 hónapon belül. Internetes reklám és túlköltekezés || Az ágazat, melynek munkáját a Bizottság és a tagállamok támogatják || 2012-től folyamatosan 4. pillér – Küzdelem a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen A gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos, különféle internetes csatornákon terjedő anyagok gyors és szisztematikus azonosítása, jelentése és eltávolítása || A Bizottság, melynek munkáját a tagállamok és az ágazat támogatja || 2012-től folyamatosan, első eredmények 2012 végére. Együttműködés nemzetközi partnerekkel a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása elleni küzdelemben || A Bizottság, melynek munkáját a tagállamok és az ágazat támogatja || 2012-től folyamatosan [1] COM(2011) 60 végleges. [2] Ebben az összefüggésben gyermek alatt – az ENSZ
gyermekjogi egyezményében található meghatározás szerint – a 18. életévüket be
nem töltött személyek értendők. [3] COM(2010) 245 végleges/2 [4] Az EU e-készségekre irányuló stratégiájának kiemelt
célkitűzései: „E-készségek a 21. századra”, COM(2007) 496. [5] Az Eurobarométer gyorsfelmérése, 2008. [6] Forrás: Livingstone, S., Haddon, L., Görzig, A., &
Ólafsson, K.: Risks and safety on the internet: The perspective of European
children. Full findings. (2011). (Internetes kockázatok és biztonság az európai
gyermekek szemszögéből: a teljes vizsgálat, 2011.) Készült az EUKidsOnline
II projekt keretében. [7] Az EU gyermekjogi ütemtervében (COM(2011) 60
végleges) meghatározottak szerint; az ütemterv lefekteti azokat az általános
elveket, amelyek biztosítják, hogy az Unió mintaszerűen léphessen fel az
Európai Unió alapjogi chartájának és az ENSZ gyermekjogi egyezményének
tiszteletben tartása érdekében. Az EU gyermekjogi ütemtervének értelmében a
Bizottság létrehozta a Gyereksarok elnevezésű weboldalt (Kids' Corner, http://europa.eu/kids-corner/) és elindította a gyermekek jogaival kapcsolatos tájékoztatás céljából
létrehozott weboldalt (http://ec.europa.eu/0-18/). [8] http://www.tavess.com/DigitalContentDelivery_June11.php, letöltés: 2012. március 20. A cikkben dollárban megadott összegeket
(a 2012. március 20-i árfolyam alapján) EUR-ban tüntettük fel. [9] A The Economist internetes kiadása, letöltés: 2012.
március 20. A cikkben dollárban megadott összegeket (a 2012. március 20-i
árfolyam alapján) EUR-ban tüntettük fel. http://www.economist.com/node/21541164?frsc=dg%7Cb. [10] A gyermekek védelme a digitális világban, COM(2011) 556
végleges. [11] Ez azt jelenti, hogy az ügyféltől a vásárlás
alkalmával megkérdezik, kíván-e élni szülői felügyeleti eszközökkel, és
azokat ingyen ajánlják fel. [12] A szülői felügyeleti eszközökről szóló, a BT, a
Talk Talk, a Virgin Media és a Sky nevű szolgáltatók által aláírt
magatartási szabályok:
http://www.productsandservices.bt.com/consumer/assets/downloads/BT_TalkTalk_Sky_Virgin_Code_of_Practice_28_Oct.pdf. [13] http://www.education.gov.uk/inthenews/inthenews/a0077662/bailey-review-of-the-commercialisation-and-sexualisation-of-childhood-final-report-published. [14] A bizottsági támogatással készült „SIP Bench study”
nevű tanulmány keretében szakértők értékelik azokat a termékeket,
eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználó
számára, hogy szabályozza a gyermekek nem megfelelő online tartalomhoz
való hozzáférését. [15] Lásd az 6. lábjegyzetet. [16] A Bizottság – a belga, a cseh, a francia, a görög, a
holland, az izlandi, a lengyel, a lett, a magyar, a német, az olasz, a
portugál, a spanyol és a szlovén Biztonságosabb Internet Központtal
együttműködésben – 2011-ben egész Európára kiterjedő versenyt
rendezett, melynek témája a gyermekeknek szánt, minőségi online tartalmak
létrehozása volt. A versenyen két témában lehetett nevezni: felnőttek
által létrehozott tartalom, illetve tizenévesek által kisebb gyermekek számára
létrehozott tartalom. A „felnőttek által létrehozott tartalom” témakörben
benyújtott tartalmak tekintetében országról országra igen nagy különbségek
jelentkeztek: Portugáliából, Olaszországból és Szlovéniából 3, 6, illetve 7,
míg Lengyelországból, Németországból és Hollandiából 84, 92, illetve 200
szolgáltató nyújtott be pályázatot. [17] Forrás: Livingstone, S., & Haddon, L.: EU Kids Online
Final Report (2009), (EU Kids Online zárójelentés, 2009.) Készült az
EUKidsOnline I projekt keretében. [18] Forrás: O'Neill, B., Livingstone, S., & McLaughlin,
S.: Final recommendations for policy, methodology and research (2011).
(Végső ajánlások a szakpolitika, a módszertan és a kutatás számára, 2001.)
Készült az EUKidsOnline II projekt keretében. [19] Közismert nevén „happy slapping”. [20] Közismert nevén „sexting”. [21] OECD (2011): The protection of children online: Risks
faced by children online and policies to protect them (A gyermekek online
védelme – a gyermekeket érintő internetes kockázatok és a kivédésükre
irányuló politikák), OECD Digital Economy Papers, No 179, OECD Publishing. [22] Ld. az Europolnak a szervezett bűnözés általi
fenyegetettség értékeléséről készült 2011-es jelentését és az Európa
Tanács 2007-es tanulmányát az emberkereskedelem áldozatainak toborzása céljából
elkövetett internetes visszaélésekről. [23] E-skills fact sheet (tájékoztató az e-készségekről): http://eskills-week.ec.europa.eu/c/document_library/get_file?uuid=6f0a6d8e-49e7-42ac-8f2b-f5adba460afc&groupId=10136. [24] Forrás: Livingstone, S., Ólafsson, K. & Staksrud, E.:
Social Networking, Age and Privacy (2011) (Közösségi hálózatok, életkor és
adatvédelem, 2011.) Készült az EUKidsOnline II projekt keretében. [25] Lásd a 6. lábjegyzetet. [26] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010.
március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására
vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek
összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv); A
Tanács 98/560/EK ajánlása (1998. szeptember 24.) a kiskorúak és az emberi
méltóság összehasonlítható és hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti
keretek elősegítése által az európai audiovizuális és információs
szolgáltatási ágazat versenyképességének fejlesztéséről; Az Európai
Parlament és a Tanács 2006/952/EK ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és
az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai
audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével
összefüggésben. [27] A fiatal tizenévesek és a gyermekek biztonságosabb
mobiltelefon-használatáról szóló európai keretmegállapodás mobilszolgáltatók
általi aláírása megmutatja az utóbbiak elkötelezettségét a hozzáférés-ellenőrzési
mechanizmusok rendelkezésre bocsátása, a tudatosítás és az oktatás
előmozdítása, a kereskedelmi tartalmak besorolási rendszerének
megvalósítása, valamint a mobil közösségi szolgáltatásokban és az interneten
megjelenő illegális tartalmak elleni küzdelem iránt; a közösségi
hálózatépítő weboldalak működtetői által aláírt, „Biztonságosabb
közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!” elnevezésű megállapodás arra
kötelezi az aláíró feleket, hogy felhívják a figyelmet az oktató célú
biztonsági üzenetekre, biztosítsák, hogy a szolgáltatásaik megfelelnek a
célcsoport életkorának, eszközök és technológiák segítségével felelős
magatartásra neveljék a felhasználókat, alkalmazzanak egyszerűen
használható bejelentési mechanizmusokat, reagáljanak a jogsértő
magatartásra és az illegális tartalmakra vonatkozó bejelentésekre, alakítsanak
olyan, biztonságos szemléletmódot, amely szavatolja a személyes adatok
biztonságát és a magánélet védelmét, és ösztönözzék e szemlélet alkalmazását,
továbbá végezzenek értékelést az illegális és tiltott tartalmak/magatartás
felülvizsgálatára alkalmas eszközökről; a PEGI egy, a számítógépes és
videojátékok korhatár-besorolására irányuló, 30 európai ország által aláírt
páneurópai megállapodás. [28] Az önszabályozás kezdetben a Bizottság által szervezett, a
gyermekeink internetes biztonságáért létrejött koalícióra épít majd. A koalíció
az üzletág valamennyi szektorában aktív jelentősebb európai nagyvállalatok
támogatását élvezi, amelyek vállalták, hogy részt vesznek öt konkrét cselekvés 2012
decemberéig történő végrehajtásában. [29] Az Európai Parlament és a Tanács 1351/2008/EK határozata (2008.
december 16.) az Internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó
gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról. [30] A többéves pénzügyi kereten belül létrehozott európai
összekapcsolódási eszköz (CEF) – Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500,
I. és II. rész; Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai
összekapcsolódási eszköz létrehozásáról, COM(2011) 665, a CEF-re és az EU
többéves pénzügyi keretére irányuló javaslatra vonatkozó végső határozat
és végső összegek sérelme nélkül, figyelemmel az Európa 2020 stratégia
tágabb politikai összefüggéseire. [31] Az EU kutatási és innovációs keretprogramja, a „Horizont 2020”
keretprogramra és az EU többéves pénzügyi keretére irányuló javaslatra
vonatkozó végső határozat és végső összegek sérelme nélkül,
figyelemmel az Európa 2020 stratégia tágabb politikai összefüggéseire. [32] A jelen kontextusban a fehérlista weboldalak olyan
ellenőrzött listáját jelenti, amelyek fiatalok számára megfelelő
minőségi tartalmakat szolgáltatnak. A listát a területen jártas (állami
és/vagy magánszférabeli) szakértők állítanák össze és tartanák karban,
egyrészt a felhasználók adott oldalakra tett javaslatai, másrészt közvetlenül a
vállalatok jelentkezései alapján (mint például a német fragFINN kezdeményezés
esetében). [33] A „Biztonságosabb Internet” program keretében 2010-ben
összeállították a gyermekeknek és fiataloknak szóló online tartalmak
előállítására és rendelkezésre bocsátására vonatkozó iránymutatások
jegyzékét: http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/docs/competition/final_draft.pdf. [34] A Bizottság a következő két dokumentumban vázolta fel
a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítését:
Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A digitális környezethez
igazodó médiaműveltség európai megközelítése, COM(2007) 833; A
Bizottság ajánlása (2009.8.20.) egy versenyképesebb audiovizuális és
tartalomipar, továbbá egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében a digitális
környezethez igazodó médiaműveltségről, C(2009) 6464. [35] http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/121EN.pdf. [36] Például: www.teachtoday.eu. [37] Építve a folyamatban lévő erőfeszítésekre is,
mint pl. az e-készségek európai hete. [38] Az ehhez szükséges jogszabályok elfogadásának
függvényében. [39] COM(2009) 200 végleges, valamint a Tanács
állásfoglalása (2009. november 27.) az ifjúságpolitika terén folytatott európai
együttműködés megújított keretéről (2010–2018). [40] A „grooming” kifejezés olyan szándékos cselekményt takar,
melynek célja összebarátkozni és érzelmi köteléket kialakítani egy gyermekkel a
vele folytatott szexuális tevékenységnek vagy a gyermek kizsákmányolásának
előkészítéseként. [41] COM(2012) 140 végleges. [42] A Bizottság 2007/116/EK határozata (2007. február 15) a 116-os
nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai
részére történő fenntartásáról; az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK
irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az
elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási
irányelv”). [43] A magánélet védelmét és az adatvédelmet érintő
intézkedések végrehajtását hozzá kell igazítani az idevágó európai uniós
jogszabályokban foglaltakhoz, beleértve a jelenlegi adatvédelmi irányelv
folyamatban lévő felülvizsgálata során nyert ismereteket is. Az Európai
Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról. A Bizottság javaslatot tett a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, COM(2012) 11
végleges. [44] Lásd az 5. lábjegyzetet. [45] Lásd a 6. lábjegyzetet. [46] A holland „My Child online” alapítvány 2011-ben adta ki
„Pas op je Portemonnee” című jelentését, amelyben azt állítja, hogy egyre
többen panaszkodnak a gyermekek virtuális világbeli költekezése miatt. Az
Egyesült Királyságban készült, „Briefing on the internet, e-commerce, children
and young people” (Tájékoztató az internet, az e-kereskedelem, a gyermekek és a
fiatalok helyzetéről) című elemzés áttekintést nyújt a gyerekeket és
az e-kereskedelmet érintő számos kérdésről. [47] Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben
foglaltak szerint. [48] Ideértve a jelenleg hatályos adatvédelmi irányelvet és az
elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet. A gyermekeket célzó hirdetési
és kereskedelmi gyakorlatoknak meg kell felelniük a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv rendelkezéseinek. [49] http://www.easa-alliance.org/page.aspx/386. [50] A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011.
december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
bűncselekménynek nyilvánítja a gyermekpornográfiával kapcsolatos
bűntetteket, a gyermekkel szexuális céllal történő kapcsolatfelvételt
(grooming), a webkamerával elkövetett szexuális zaklatást és a
gyermekpornográfia interneten, fájlletöltés nélkül történő megtekintését. [51] Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000.
június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi
vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”), amely
lefekteti az értesítési-eltávolítási eljárások jogi alapját. [52] Amint azt a Bizottság az „Egységes keret az elektronikus
kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett
bizalom megerősítésére” című közleményében (COM(2011) 942)
előirányozta. [53] Internet Watch Foundation (az Egyesült Királyságban
működő forróvonal): Annual and Charity Report 2011. (Éves és
jótékonysági jelentés.)