A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2011. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról

1. BEVEZETÉS

Két évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után az Európai Unió Alapjogi Chartája[1] (a továbbiakban: a Charta) általánosan használt hivatkozási ponttá vált az uniós szakpolitikák alakítása során.

Ennek a Lisszaboni Szerződés adott lendületet. A Szerződés hatálybalépése után a Bizottság stratégiát fogadott el a Charta hatékony végrehajtásáról (a továbbiakban: Charta stratégia)[2], melynek céljaként azt rögzítették, hogy az EU járjon elől jó példával az uniós jogszabályalkotás során az alapvető jogok tiszteletben tartása tekintetében. A Bizottság ezenkívül vállalta, hogy éves jelentéseket készít a Charta alkalmazásáról a polgárok jobb tájékoztatása és a végrehajtás során elért haladás mérése érdekében. A Charta stratégia és a Charta alkalmazásáról szóló első éves jelentés egyaránt vitákat váltott ki az Európai Parlamentben és a Tanácsban, valamint a Régiók Bizottságában és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban is.

A Chartát nemcsak az uniós intézmények, hanem a polgárok részéről is nagy érdeklődés övezi: egy nemrégiben megjelent Eurobarométer felmérés [3] szerint az EU egész területéről származó válaszadók kétharmada tudna meg szívesen többet a Chartában rögzített jogairól (66 %), arról, hogy hová fordulhat, ha úgy érzi, megsértették e jogait (65 %), valamint arról, hogy mikor kell alkalmazni a Chartát, és mikor nem (60 %).

E jelentés célja a Chartával kapcsolatos tájékoztatás javítására vonatkozó igény kielégítése. A jelentés áttekinti a Charta hatékony végrehajtásának biztosítása felé tett előrelépést, és rávilágít a 2011. év fontos fejleményeire. A mellékelt dokumentum (I.) részletes információkat tartalmaz a Charta valamennyi uniós intézmény és a tagállamok általi alkalmazásáról, valamint példákkal szemlélteti az emberek által tapasztalt konkrét problémákat. A nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló stratégia (2010–2015.) végrehajtása terén tett haladást külön melléklet (II.) mutatja be.

2. A CHARTA HATÉKONY VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

A 2010. évi jelentés megállapításai alapján a Bizottság számos konkrét lépést tett a Charta hatékony végrehajtásának ösztönzésére.

2.1. Az alapvető jogok kultúrájának előmozdítása az EU-ban

A Charta stratégia és a 2010. évi jelentés minden uniós intézményben vitát indított arról, hogyan lehetne a polgárok számára hatékonyabban alkalmazni a Chartát, és hogyan lehetne biztosítani annak tiszteletben tartását a jogalkotási folyamat során. Ez a Bizottság által lendületbe hozott folyamat máris meghozta az első konkrét eredményeket.

A Bizottság megerősítette az alapvető jogokra gyakorolt hatás értékelését a jogalkotási javaslatok előkészítése során. Az új jogalkotási javaslatok elfogadását megelőzően a Bizottság hatásvizsgálatokat végez. Az új Iránymutatás az alapvető jogokról a hatásvizsgálatok során [4] című dokumentum konkrét példákon keresztül világít rá arra, hogy a Bizottság szolgálatainak hogyan kell figyelembe venniük az alapvető jogok szempontjait. A Bizottság a Charta végrehajtásával foglalkozó szolgálatközi csoportot hozott létre a tudásnak és a tapasztalatoknak a Bizottság valamennyi szervezeti egysége közötti megosztása érdekében.

Az európai uniós repülőtereken az utasoknál lévő biztonsági kockázatot jelentő tárgyak kiszűrése érdekében alkalmazott biztonsági szkennerekről szóló jogszabály[5] megszövegezése során a Bizottság által alkalmazott megközelítés konkrétan példázza e szakpolitika pozitív hatását. A jogszabály elfogadását előkészítő szakaszokban figyelembe vették a különböző szakpolitikai opciók alapvető jogokra gyakorolt hatását annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabály megfeleljen a Chartának. A biztonsági szkennereket telepíteni szándékozó tagállamoknak és repülőtereknek meg kell felelniük az EU alapvető jogok védelmére vonatkozó új szabályai által támasztott minimumkövetelményeknek. A legfontosabb, hogy az utasoknak joguk lesz majd ahhoz, hogy megtagadják a biztonsági szkennerrel végrehajtott eljárást, és helyette alternatív vizsgálati módszernek vessék alá magukat. Az utasokat tájékoztatni kell majd az eljárás megtagadásának lehetőségéről, az alkalmazott szkennelési technológiáról és az annak alkalmazásához kapcsolódó feltételekről. Ezenkívül részletes feltételeket rögzítettek annak biztosítására, hogy a személyes adatok és a magánélet védelmét tiszteletben tartsák. Erre példa az az előírás, hogy a biztonsági szkennerek nem tárolhatnak, őrizhetnek meg, másolhatnak, nyomtathatnak vagy kereshetnek vissza képeket. Az egészségügyi megfontolások tekintetében csak olyan szkennerekkel szabad embereket vizsgálni, amelyek nem használnak ionizáló sugárzást.

Az adatmegőrzés uniós szabályairól[6] szóló bizottsági értékelő jelentés[7] másik példája az alapvető jogokra gyakorolt hatás fokozott értékelésének. A Bizottság felvázolta e szabályok gazdasági szereplőkre és fogyasztókra, valamint különösen a személyes adatok védelme tekintetében az alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatását. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az adatok megőrzése egyrészt a bűnüldözés értékes eszköze. Ugyanakkor a jelentés azonosította az adatmegőrzési irányelv tagállamok általi felemás átültetéséből következően javításra szoruló területeket is. A Bizottságnak különösen az olyan konkrét területek között kell szorosabb harmonizációt biztosítania, mint például: az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását biztosító intézkedések, ideértve az adatok megőrzésének időtartamát, a célhoz kötöttséget, valamint a megőrzött adatokhoz való hozzáféréshez és a személyes adatok védelméhez szükséges biztosítékokat.

Ahogy azt a Charta stratégia is kifejti, a Bizottság nem csak azt garantálja, hogy javaslatai összeegyeztethetők a Chartával, hanem azt is biztosítja, hogy a tagállamok is tiszteletben tartják a Chartát az uniós jog végrehajtása során. A Charta 51. cikke szerint rendelkezései csak akkor alkalmazandók a tagállamokra, amikor az EU jogát hajtják végre. Az uniós jog hatáskörén kívül eső helyzetekben nem alkalmazandó.

A Bizottság – teljes mértékben kihasználva az uniós vívmányok érvényesítésére vonatkozó jogköreit – fellépett a magyar médiatörvény ügyében. Ezt követően a magyar kormány beleegyezett a nemzeti médiatörvény módosításába, hogy az megfeleljen az EU anyagi jogának. Számos aggály fogalmazódott meg a médiatörvény egyéb rendelkezéseivel kapcsolatban is, melyekre azonban nem vonatkozik az uniós jog. Az ilyen helyzetekben az alapvető jogokat nemzeti szinten továbbra is az egyes országok alkotmányos rendszerei garantálják. Ezt példázta a magyar Alkotmánybíróság december 19-i határozata is, amely szerint a magyar médiatörvény bizonyos rendelkezései alkotmányellenesen korlátozzák a nyomtatott sajtó szabadságát[8].

2011-ben a Bizottság az uniós joggal kapcsolatos kérdések tekintetében megkülönböztetett figyelemmel kísérte a Magyarország új Alaptörvényével és annak végrehajtásával kapcsolatos fejleményeket is. Az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén a Bizottság hangsúlyozta, hogy minden tagállam alkotmányának tükröznie kell és meg kell felelnie a következő európai értékeknek: szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, az emberi méltóság és az emberi jogok megkülönböztetésmentes tiszteletben tartása – ide értve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is, a Szerződés 2. cikkének megfelelően. Decemberben a Bizottság hangot adott azon aggályainak, melyek szerint a jogszabálytervezet bizonyos rendelkezései potenciálisan sértik az uniós jogot[9]. A magyar hatóságok a Bizottság jogi aggályainak figyelembe vétele nélkül fogadták el a kérdéses jogszabályokat. Ennek eredményképpen a Bizottság a Szerződések őreként úgy határozott, hogy fellép az új magyar jogszabályok számos rendelkezésével szemben, nevezetesen az adatvédelmi hatóság függetlenségével, valamint a bírói, ügyészi és közjegyzői szolgálati viszony kötelező felső korhatárának diszkriminatív hatásával kapcsolatban. A Bizottság a bírói kar függetlenségét esetlegesen befolyásoló új jogszabályok egyes vonatkozásaival kapcsolatban további tájékoztatást kérő adminisztratív levelet is küldött[10].

Az Európai Parlament kulcsszerepet játszott a Chartában foglalt jogok és szabadságok előmozdításában. Az Európai Parlament különös figyelmet szentelt a magyarországi helyzetnek a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége[11], valamint Magyarország új Alaptörvénye és annak végrehajtása[12] tekintetében. Az Európai Parlament 2012. február 16-án állásfoglalást[13] fogadott el, amelyben felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, továbbá felhívja az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét, hogy szorosan kövesse nyomon a fent említett jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, valamint az európai szerződések betűjének és szellemének való megfelelésüket.

Társjogalkotóként fellépve kiemelte az új uniós jogszabályjavaslatok alapvető jogi dimenzióját. Az Európai Parlament jóváhagyta például a Bizottságnak a kvalifikációs irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely kiterjeszti majd az EU-ban tartózkodó menekültek és kiegészítő védelemben részesülők jogait (a Charta 18. és 19. cikke), valamint a nemrégiben elfogadott, összevont engedélyről szóló irányelvvel[14] biztosította a migráns munkavállalók szociális jogainak kiterjesztését.

A Tanács jelentős erőfeszítéseket tett a Charta stratégia nyomon követésére, különösen társjogalkotói szerepében. A Tanács elismerte, hogy kulcsszerepe van a Charta hatékony végrehajtásában, és vállalta annak biztosítását, hogy a Bizottság jogalkotási kezdeményezéseinek módosítását javasló, vagy a saját jogalkotási kezdeményezéseket benyújtó tagállamok megvizsgálják ezek alapvető jogokra gyakorolt hatásait[15]. A Tanács megismételte, hogy minden egyes intézménynek feladata, hogy értékelje javaslatainak és módosításainak hatásait. E tekintetben vállalta, hogy a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodással[16] összhangban értékeli, hogy érdemi módosításai hatással vannak-e az alapvető jogokra. E vállalás bíztató változásnak számít a Tanács gyakorlatában, amely eddig nem alkalmazott semmilyen különös eljárást a Chartának való megfelelés biztosítására. E célból a Bizottság példáját követve a Tanács iránymutatást [17] fogalmazott meg a Tanács előkészítő szervei elé kerülő javaslatokról szóló viták során felmerülő alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések azonosítására és kezelésére. Végezetül a Tanács felvázolta a Charta alkalmazására irányuló tevékenységeit[18].

A Charta bíróságokra gyakorolt hatása nemzeti és uniós szinten is látható már. Az Európai Unió Bírósága egyre gyakrabban hivatkozik a Chartára határozataiban: 2010-hez viszonyítva több mint 50 %-kal, 27-ről 42-re nőtt azon határozatok száma, melyek indokolásukban a Chartát idézik. A Bírósághoz kérdést intéző nemzeti bíróságok (előzetes döntéshozatal) is egyre gyakrabban hivatkoznak a Chartára: 2011-ben az ilyen hivatkozások száma 50 %-kal, 18-ról 27-re nőtt 2010-hez képest. A nemzeti bíróságok érdekes kérdéseket intéztek a Bírósághoz, például az uniós polgárok elleni kitoloncolási eljárásokban a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog hatásáról. Az ilyen eljárások olyan, a biztonságot érintő különleges adatokon alapulnak, melyeket a hatóságok nem akarnak feltárni nyilvános ülések során.[19] Egy másik kérdés a nemzeti alapvető jogok és az uniós alapvető jogok közötti kapcsolat fontos területét érinti egy olyan ügyben, amely az európai elfogatóparancs alkalmazásával kapcsolatos[20].

A Bíróság számos olyan alapvető jelentőségű ítéletet hozott, melyben hivatkozás szerepel a Chartára. Ilyen például a Test-Achats ügy, melyben a Bíróság érvénytelenített egy eltérést az EU nemek közötti egyenlőségről szóló jogszabályaitól, amely lehetővé tette a biztosítók számára, hogy különbséget tegyenek a férfiak és nők között az egyéni díjak és juttatások tekintetében[21]. Az eltérést nem találta a Bíróság összeegyeztethetőnek a jogszabályban foglalt uniszex árazás célkitűzésével, és így a Chartával sem. A Bíróság ítéletét követően a Bizottság iránymutatást adott ki a biztosítások terén a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jog alkalmazásáról.[22]

2011 végén a Bíróság alapvető jelentőségű ítéletet hozott az EU-ban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról szóló Dublin Rendelet [23] végrehajtásáról. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a Chartát annak megállapítása során, hogy mely tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A tagállamok kötelessége, hogy ne adják át a menedékkérőt másik tagállamnak, ha tudomással kell bírniuk arról, hogy a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy az adott személy embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lesz kitéve. E jelentés I. melléklete számos más fontos ítéletet is bemutat, mint például amely a szellemi tulajdonjogok védelme és más olyan alapvető jogok, mint a vállalkozás szabadsága és a személyes adatok védelme kapcsolatát tisztázza – online környezetben[24], vagy a klónozással létrehozott emberi embriók szabadalmaztathatóságának tekintetében az emberi méltósággal foglalkozó ítélet[25], vagy a kollektív szerződés megtárgyalásához és megkötéséhez való jog tekintetében az életkor alapján való megkülönböztetés tilalmának elvét elemző ítélet[26].

2.2. A nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Unióban

A Bizottság nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáját (2010–2015)[27] követően a Tanács elfogadta a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot [28]. Az Európa 2020 stratégiával szoros kapcsolatban a paktum megerősíti az EU elkötelezettségét a nemek közötti különbségek megszűntetése mellett a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális védelem területén, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás biztosítása mellett, ösztönzi a nők egyenlő részvételét a döntéshozatalban, valamint a nők elleni erőszak valamennyi formájával szembeni küzdelmet. Megismétli annak fontosságát, hogy valamennyi szakpolitikába integráljuk a nemek kérdését, ide értve az EU külső tevékenységeit is. A paktum a munka és a családi élet összeegyeztetését is kiemeli a munkaerőpiacon való egyenlő részvétel előfeltételeként: a gyermekgondozási szolgáltatások fejlesztésének és az apák által vállalt szülői szabadságnak pozitív hatása van az elsődleges gondozók, azaz rendszerint a nők munkaerő-kínálatára[29].

A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiában vállalt kötelezettségekkel összhangban – amelyek a döntéshozatalban való egyenlőség előmozdítására és a magánvállalkozások vezető pozícióiban a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére irányultak – a Bizottság felkérte az EU összes nyilvánosan bejegyzett vállalkozását, hogy írják alá a nők vezetőtestületbeni arányának növelésére irányuló szándéknyilatkozatot , valamint hogy alakítsanak ki saját módszereket arra, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba[30]. Az a cél, hogy a legfontosabb európai nyilvánosan jegyzett vállalkozások vezetőtestületében 2015-re 30 %, 2020-ra pedig 40 % legyen a nők aránya.

A Bizottság elfogadta az EU következő (2014–2020) többéves pénzügyi keretére vonatkozó jogalkotási javaslatokat[31]. A Jogok és polgárság program[32] a személyek jogait mozdítja elő és védi majd, ide értve a megkülönböztetésmentesség és a férfiak és nők közötti egyenlőség elveit is. Ezen kívül külön foglalkozni fog a nemek kérdésével az EU új társadalmi változás és innováció programja[33], melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy támogassa a foglalkoztatást és a szociálpolitikákat az egész EU-ban.

Az Európa 2020 stratégia keretében a Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a nemek közötti bérszakadékról, a gyermekgondozásról és a második keresők munkába állása szempontjából kedvezőtlen adózási tényezőkről a nők munkaerő-piaci helyzetének erősítésére, valamint a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 2020-ig 75 %-ra való emelésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében. Gazdasági szempontból nem hatékonyak azok a tagállamok, amelyekben adózás szempontjából előnyösebb helyzetben vannak a nagyon különböző jövedelmű párok vagy az egykeresős párok. Ezek a tagállamok azt a háztartásmodellt erősítik, amelyben egy személy dolgozik teljes munkaidőben (hagyományosan a férfi), a másik pedig részmunkaidőben (hagyományosan a nő), ami a humánerőforrás-beruházások alulhasznosítását eredményezi, különösen a nők esetében. A munkavállalást hátráltató pénzügyi tényezők eltávolítása az adózási és juttatási rendszerekből, valamint a gyermekgondozási és idősgondozási szolgáltatások fejlesztése javítaná a nők teljes életciklusára kivetített munkaerő-piaci részvételét és biztosítaná gazdasági függetlenségüket.

2.3. A polgárok segítése jogaik gyakorlásában

A Bizottság meg van győződve arról, hogy további erőfeszítésekre van szükség a polgárok arról való tájékoztatása érdekében, hogy a Charta mikor alkalmazandó, és hogy hová fordulhatnak, ha megsértik jogaikat. A közelmúlt egyik Eurobarométer felmérése[34] azt az eredményt hozta, hogy bár növekvőben van a Charta általános ismertsége (2012-ben 64 % a 2007-es 48 %-hoz képest), kevés polgár tudta, hogy mi is valójában a Charta (11 %), és hogy milyen jogokra vonatkozik (14 %). A legnagyobb zavar azt övezi, hogy a Charta a tagállamok valamennyi tevékenységére vonatkozik-e, ideértve a tagállami hatásköröket is. A Charta mindezekre nem vonatkozik, mégis a válaszadók több mint fele (55 %) azt hitte, hogy igen. Ezen kívül az is rávilágít erre a zavarra, hogy a válaszadók majdnem negyede (24 %) hamisnak értékelte az a kijelentést, hogy a Charta csak akkor alkalmazandó a tagállamokra, amikor uniós jogot hajtanak végre.

A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók elsősorban a nemzeti bíróságokhoz fordulnának, ha megsértenék a Chartában rögzített jogaikat (21 %), ezt szorosan követik az ombudsmanok és független szervek (20 %), az EU intézményei (19 %) és a helyi rendőrség (19 %). Ez azt mutatja, hogy számos polgár azt gondolja az EU intézményeiről, hogy ugyanolyan jogorvoslati funkciókkal rendelkeznek, mint a nemzeti bíróságok vagy a nemzeti emberi jogi szervek.

A Bizottság által gyűjtött adatok még inkább rávilágítanak a polgárok gyakori félreértéseire az uniós intézményeknek az alapvető jogok területén betöltött szerepével kapcsolatban. 2011-ben a polgárok alapvető jogokkal kapcsolatban a Bizottsághoz intézett leveiben az ügyek 55 %-a olyan kérdéseket érintett, amelyek nem tartoznak az EU hatáskörébe. A Charta nem ad általános felhatalmazást az EU-nak arra, hogy a nemzeti hatóságok által elkövetett valamennyi alapjog-sértési ügyben fellépjen. A Charta csak akkor alkalmazandó a tagállamokban, amikor uniós jogot hajtanak végre. A tagállamokban jelentős mennyiségű nemzeti szabály vonatkozik az alapvető jogokra, amelyek érvényesülését a nemzeti bíróságok garantálják[35].

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EU intézményei és szervei (különösen az európai ombudsman), valamint a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságai közösen felelősek a polgárok Chartával és azzal kapcsolatos jobb tájékoztatásáért, hogy hová fordulhatnak jogorvoslatért, ha úgy érzik, megsértették jogaikat. A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben új alapvető jogi oldalakat tett közzé az európai igazságügyi portálon [36]. A portál tájékoztatást nyújt arról, hol nyújtható be panasz abban az esetben, ha a polgárok úgy érzik, megsértették alapvető jogaikat. Információkat tartalmaz a nemzeti bíróságokról és az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszokat kezelő többi szervről, mint például a nemzeti ombudsmanok, vagy a nemzeti emberi jogi intézetek vagy esélyegyenlőségi szervek.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az uniós és nemzeti szinten érintett összes szereplővel folytatott többszintű együttműködés útján segítsen a polgároknak jogaik gyakorlásában. Szorosabb párbeszédre van szükség a tagállamok számos különböző intézménye között, amelyeket – az alapvető jogok védelmét elsősorban ellátó bíróságok mellett – arra hivatottak, hogy kezeljék azon polgárok panaszait, akik úgy érzik, megsértették alapvető jogaikat. 2011. október 6-án a Bizottság első alkalommal összehívta az esélyegyenlőségi szerveket, ombudsmanok intézményeit, a gyermekügyi ombudsmanokat, valamint az európai és nemzeti emberi jogi intézményeket az Európai Parlament Petíciós Bizottságával közösen szervezett szemináriumra. A szeminárium központi témája az volt, hogy hogyan kezelik az ilyen hatóságok a gyakorlatban az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszokat. Ez a többszintű párbeszéd folytatódni fog azzal a céllal, hogy megossza a Charta végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat és azokat a közös kihívásokat, amelyekkel e hatóságok hatáskörüket, függetlenségüket és hatékonyságukat illetően szembesülnek. Különösen azt fogja vizsgálni, hogyan lehetne arra bíztatni minden egyes szervet, hogy a polgárok számára könnyen kezelhető „ elfogadhatósági ellenőrző listákat” hozzanak létre, melyek segítségével a panaszos felmérheti, hogy az ügyét valószínűleg kezelni fogja-e a kérdéses szerv. Az ilyen rendszerek már bizonyították hasznosságukat az európai ombudsman esetében, aki interaktív útmutatót hozott létre honlapján az EU mind a 23 hivatalos nyelvén annak érdekében, hogy segítsen a polgároknak gyorsan azonosítani azt a legmegfelelőbb szervet, amelyhez hivatali visszásság esetén fordulhatnak. A 2011 során beérkezet 22 000 megkeresés 80 %-át sikerült megválaszolni az interaktív útmutató segítségével. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) való együttműködés fontos a felhasználóbarát „elfogadhatósági ellenőrző listák” kialakítása során, mivel a FRA olyan felhasználóbarát eszközök létrehozását tervezte, amelyek útmutatást adnak az alapvető jogok megsértését érintő panasz benyújtásának szándéka esetén.

3. 2011. LEGFONTOSABB FEJLEMÉNYEI

A Bizottság következetesen fellépett a Charta hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az uniós jog által érintett területek széles skáláján. A jelentés melléklete számos példát mutat be a Charta alkalmazására, a Charta hat címe (Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai és Igazságszolgáltatás) által érintett jogok területén, ide értve a 2012-ben benyújtásra kerülő, adatvédelemre vonatkozó új uniós szabályokról szóló javaslat előkészítésének fontos lépéseit is.

Nem tartozik e jelentés hatálya alá, de az EU számára az emberi jogok harmadik országokban való előmozdítása is prioritásnak számít. Ezt erősítette meg a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2011. december 12-én elfogadott „Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában” című közös közleményben[37], valamint az EU fejlesztéspolitikájáról szóló két közleményben[38]. Az emberi jogok védelme az EU bővítési folyamatának is az egyik kulcsfontosságú prioritása, melyet a csatlakozási tárgyalások során tovább erősítenek.

Az uniós jog végrehajtása során az EU tagállamaira nézve kötelező a Charta. Ugyanakkor még nem áll rendelkezésre elegendő információ azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Charta hatékony végrehajtása érdekében tettek. A Bizottság a Charta alkalmazásáról szóló következő éves jelentéseiben arra fog törekedni, hogy dokumentálja az e tekintetben tett haladást.

3.1. Új lendület a polgárok szabad mozgáshoz való jogának érvényesítésében

A személyek EU-n belüli mobilitása kulcstényező a gazdasági növekedés szempontjából Európában, ahol csökken a népesség, és jelentős egyensúlytalanságok tapasztalhatók a munkaerőpiac kereslete és kínálata között az EU különböző részeiben. A diákok, turisták, munkavállalók és családjaik tagállamok közötti szabad mozgása az egyik legfontosabb európai vívmány, és egyben a kölcsönös tisztelet, nyitottság és tolerancia európai alapértékeinek gyakorlati kifejeződése. A fentiek miatt a Bizottság szigorú politikát folytatott e jogok érvényesítése terén azzal a céllal, hogy az egész Európai Unióban teljes mértékben és helyesen ültessék át és alkalmazzák az EU szabad mozgásra vonatkozó szabályait[39]. E politika eredményeként a tagállamok többsége módosította jogszabályait, vagy bejelentette erre irányuló szándékát. A Bizottság továbbra is együttműködött a többi országgal, hogy – szükség esetén jogsértési eljárások indítása útján is – rávegye őket arra, hogy foglalkozzanak a megoldatlan kérdésekkel.

Ezzel egy időben a Bizottság egyértelműen kiállt amellett, hogy a megkülönböztetésmentesség elvét és az EU szabad mozgásra vonatkozó szabályaiban rögzített többi biztosítékot teljes mértéken tartsák tiszteletben a tagállamok, hogy minden uniós polgár élvezhesse a szabad mozgás előnyeit. E tekintetben a Bizottság aggodalmának adott hangot a holland kormány által bejelentett munkaerő-migrációs tervek tekintetében, és párbeszédet folytat az érintett tagállami hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy bármely esetlegesen végrehajtásra kerülő intézkedés teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak.

2011 márciusában a francia Alkotmánytanács határozatot[40] hozott illegális lakásfoglalói csoportok kilakoltatásának ügyében. Ezt az esetet nem követte bizottsági fellépés 2010 nyarán[41], mivel az ilyen kilakoltatások nem számítanak uniós polgár valamely tagállamból való kitoloncolásának, és így nem érintik a szabad mozgáshoz való jogot. Az Alkotmánytanács alkotmányellenesnek nyilvánított bizonyos olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy sürgős jelleggel kilakoltatásokat hajtsanak végre az év bármely részében, az érintett egyének személyes vagy csalási körülményeinek figyelembe vétele nélkül. Ez a határozat is megerősíti azt, hogy az uniós jog által nem érintett területeken az alapvető jogokat továbbra is nemzeti szinten érvényesítik, elsősorban a bíróságok révén.

2011 májusában a Bizottság intenzív párbeszédet kezdett a dán kormánnyal annak azon terveiről, hogy megerősített határellenőrzési intézkedéseket vezet be az EU belső határain . 2011 októberében a dán kormány bejelentette, hogy elveti a terveket, és a vámellenőrzéseket az EU szabad mozgásra vonatkozó szabályaival és a schengeni vívmányokkal összhangban hajtja végre.

A Bizottság az idegenrendészeti törvény 2011 júliusában hatályba lépett módosításai miatt is felvette a kapcsolatot a dán hatóságokkal. E módosítások célja az volt, hogy szigorúbb szabályokat vezessenek be a külföldiek , köztük az uniós polgárok kitoloncolása vonatkozásában, melyeknek a szabad mozgásról szóló irányelvvel való összeegyeztethetősége súlyos aggályokat vet fel. A Bizottság élni fog a Szerződések által ráruházott hatáskörökkel, amennyiben a dán válasz nem bizonyul majd kielégítőnek.

3.2. A gyermekek jogainak előmozdítása

A Bizottság 2011 februárjában fogadta el az EU gyermekjogi ütemtervét [42]. Az EU ütemtervének célja, hogy egy 2011–2014-re vonatkozó, átfogó cselekvési program útján ültesse át a gyakorlatba a Chartában és az ENSZ-nek a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt gyermekjogokat. Az EU ütemterve 11 olyan konkrét tevékenységet azonosított, melyek hozzá fognak járulni a gyermekjogok hatékony végrehajtásához és védelméhez. A gyermekjogok ezen átfogó megközelítésének összefüggésében a Bizottság előtérbe helyezte az azt biztosító erőfeszítéseket, hogy az igazságügyi rendszer jobban igazodjon a gyermekekhez és gyermekbarátabb legyen. A Bizottság prioritásokat fogalmazott meg a kiszolgáltatott helyzetű gyermekek védelmével és a gyermekjogoknak az EU külső tevékenységei során való védelmével kapcsolatban is. A cselekvési program részeként a Bizottság továbbá egyablakos online felületet hozott létre a gyermekek számára Gyereksarok[43] néven, amely gyerekbarát dokumentumokat, valamint a gyermekeket jogaikról tájékoztató játékokat és kvízeket tartalmaz.

Az EU új szabályokat fogadott el a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása, valamint a gyermekpornográfia elleni küzdelemről [44], hogy különböző frontokon fellépve megkönnyítse a gyermekek ellen irányuló bűncselekmények elleni harcot. Az új szabályok értelmében a szexuális zaklatás és kizsákmányolás széles skálája büntethetővé válik. Ide tartozik számos olyan, az internetnek köszönhetően megjelent új jelenség, mint a gyermekek elcsábítása, illetve a gyermekpornográf tartalmakkal webkamerán vagy weben keresztül történő visszaélés.

A Bizottság továbbra is támogatást nyújtott az eltűnt vagy elrabolt gyermekek segítésére kialakított eszközök létrehozásához és működtetéséhez, nevezetesen az eltűnt gyermekek 116 000-s segélyhívó számához és a gyermekrablásokkal kapcsolatos figyelmeztető rendszerekhez. A segélyhívó szám működőképességéhez és az EU-n belüli széles körű ismeretéhez bizonyos tagállamok[45] összehangolt erőfeszítéseire van szükség. A Bizottság folytatja ezek megvalósítására irányuló erőfeszítéseit.

A nemzetközi gyermekrablás polgári jogi aspektusairól szóló hágai egyezmény [46] oroszországi hatálybalépése és a Japán részéről az egyezményhez való csatlakozás felé tett lépések jelentős fejlemények, melyek hozzájárulnak a gyermekek EU-n belüli védelméhez a gyermekrablási ügyekben. A Bizottság javaslatokat nyújtott be az egyezménynek az EU és az egyezményhez az elmúlt években csatlakozott harmadik országok közötti alkalmazása során biztosítandó következetesség érdekében[47].

3.3. A sértettek jogai és az eljárási jogok megerősítése

A Bizottság eszközök új csoportjára tett javaslatot, melyek azt biztosítják, hogy a sértettekkel tisztelettel és méltósággal bánnak , támogatást nyújtanak számukra és védik testi épségüket és tulajdonukat, valamint nyitva áll előttük az igazságszolgáltatás és a kártérítés lehetősége. A javasolt új szabályok[48] megfelelő figyelmet fordítanak a különleges szükségletekkel rendelkező sértettekre, például a gyermekekre. Ezen kívül a Bizottság dolgozott azon is, hogy az erőszak áldozatait (mint például a családon belüli erőszak áldozatait) megvédje az elkövető esetleges további bántalmazásától, amikor az EU-n belül utaznak[49]. Az új szabályok biztosítják azt is, hogy ne sérüljön a védelemhez való jog. Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló irányelv átfogó jellegű jogokat biztosít az áldozatoknak a büntetőeljárások során, ide értve az áldozatoknak és az emberkereskedelem gyerekáldozatainak nyújtott segítséget és támogatást[50].

Jelentős haladás történt a gyanúsítottak eljárási jogainak megerősítésére irányuló bizottsági javaslat elfogadása felé. Az Európai Parlament és a Tanács új szabályokat fogadott el annak biztosítására, hogy a bűncselekmények gyanúsítottjait olyan nyelven tájékoztassák jogaikról, amit értenek. Minden őrizetbe vett személyt írásban kell majd tájékoztatni jogairól a „jogokról szóló levél” című dokumentummal. A Bizottság olyan új szabályokról szóló javaslatot is benyújtott, amelyek többek közt a rendőrségi kihallgatás első szakaszától kezdve és a büntetőeljárás teljes időtartama alatt biztosítják az ügyvédhez való jogot[51]. A Bizottság nyilvános konzultációt indított az EU-n belüli őrizet kérdéséről, hogy feltárja, lehetséges lenne-e az egész EU-ban hasonló védelmi standardokat meghatározni[52].

3.4. Az idegengyűlölő és rasszista gyűlöletbeszéd elleni küzdelem

Az Európai Parlament aggodalmának adott hangot az EU tagállamaiban számos alkalommal előforduló idegengyűlölő és rasszista gyűlöletbeszéd és bűncselekmények miatt. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2011. évi éves jelentése szerint „a tendenciák elemzéséhez elegendő, rasszista bűncselekményre vonatkozó büntető igazságszolgáltatási adatot publikáló 12 tagállam közül 10-ben tapasztalható a nyilvántartásba vett rasszista bűncselekmények növekvő tendenciája ” [53] a 2000–2009-es időszakban.

Az Európai Parlament aggályaira reagálva a Bizottság megismételte, hogy határozottan elutasítja az idegengyűlölet és a rasszizmus valamennyi formáját és megnyilvánulását. Emlékeztetett arra, hogy az állami hatóságoknak egyértelműen el kell ítélniük az ilyen magaratást, és aktívan küzdeniük kell ellenük. Minden olyan kijelentés, amely a bűnözést összekapcsolja egy bizonyos nemzetiséggel, stigmatizálja ezt a nemzetiséget és tápot ad az idegengyűlöletnek, ezért nem egyeztethető össze az EU alapjául szolgáló elvekkel: az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásával.

A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a nemzeti jogszabályok megfeleljenek a rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédet és bűncselekményeket tiltó uniós jognak[54] . Az év végéig 22 tagállam értesítette a Bizottságot a rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszéd szankcionálására hivatott nemzeti jogszabályaikról. A Bizottság Belgiumtól, Észtországtól, Görögországtól, Spanyolországtól és Lengyelországtól nem kapott végrehajtási intézkedésekről szóló bejelentést. A Bizottság 2012-ben értékelni fogja a bejelentéseket,, hogy ellenőrizze a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós joggal. Azon fog dolgozni, hogy ezt a tagállamok közötti rendszeres párbeszéddel egészítse ki a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd szervezett, például rasszista internetes oldalakon történő terjesztésének nyomon követéséről,hogy megerősítse az ilyen jelenségek közös elemzésének és jelentésének alapját, különösen azokban az esetekben, amikor azoknak határon átnyúló dimenziójuk is van.

Az uniós jog tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést , és a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a tagállamok is betartsák ezt. Lezárták a fenti jogi követelményeknek nem megfelelő négy tagállam elleni eljárást, mivel azok harmonizálták nemzeti jogszabályaikat. A Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz azon három tagállam vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban még eljárás van folyamatban[55].

A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programjában[56] a Bizottság újra megerősítette, hogy pozitív hozzáállásra van szükség a sokféleség és az egyenlő elbánás érdekében. Erősíteni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a diszkrimináció elleni küzdelemre, valamint az EU és tagállamai alapvető értékeinek a migránsokkal való megismertetésére irányulnak.

Az EU fontos előrelépést tett a romák társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdítása felé a Bizottság „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleményével[57]. Ez uniós keret felkéri a tagállamokat, hogy készítsék el vagy vizsgálják felül nemzeti romaintegrációs stratégiáikat a keretrendszerben meghatározott uniós célok fényében, és nyújtsák be ezeket a Bizottságnak 2011. december végéig. Az uniós keretrendszert az Európai Tanács[58] is jóváhagyta, és az Európai Parlament is üdvözölte.

Az EU pénzügyi támogatást nyújtott civil társadalmi tevékenységekhez és nemzeti szakpolitikákhoz a diszkrimináció elleni küzdelemhez, az egyenlőség előmozdításához, valamint a rasszista beszéd és bűncselekmények orvoslásának javításához[59]. A Bizottság az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének munkáját is támogatja a tagállamokban tapasztalható alapvető jogokkal, rasszizmussal és diszkriminációval kapcsolatos helyzetre vonatkozó adatok gyűjtésével. Az ügynökség számos tanulmányt és kézikönyvet tett közzé, melyek például a holokauszt emlékhelyeknek az emberi jogi oktatásban játszott szerepével, az EU-ban tapasztalható antiszemitizmussal, az európai megkülönböztetés elleni jogszabályokkal, a többszörös megkülönböztetéssel és az EU-n belüli kisebbségvédelemmel foglalkoznak.

3.5. Hozzájárulás az EU versenyképességéhez

A Charta iránytűként szolgált az EU növekedésösztönző kezdeményezéseinek alakítása során. Számos uniós intézkedést értékeltek a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog fényében (a Charta 47. cikke). Ez a jog minden polgár számára fontos, de a növekedéshez hozzájáruló uniós gazdasági jog érvényesítéséhez is. Biztosítja, hogy a vállalkozások hatékonyan érvényesíthessék az uniós jogszabályokban rögzített jogaikat, és garanciát jelent a jogtalan tevékenységek kockázata, valamint a felügyeleti hatáskörökkel rendelkező hatóságok önkényessége ellen. A Bizottság számos uniós intézkedést értékelt a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog fényében. Ezen intézkedések közé tartoztak a pénzügyi eszközök piacával, a piaci visszaéléssel, a pénzügyi piacok átláthatóságával, a kötelező könyvvizsgálattal, a szakmai képesítésekkel és az alternatív fogyasztói vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos jogszabályjavaslatok.

2011-ben a hatékony jogorvoslathoz való jog volt az EU Bíróságának határozataiban a leggyakrabban hivatkozott , Chartában szereplő jog , melyet az összes határozat harmadában említenek. A hatékony jogorvoslathoz való jog független, pártatlan és teljes mértékben működőképes bíróságokat kíván meg.

A vállalkozás szabadsága (a Charta 16. cikke) különösen fontos az EU versenyképessége szempontjából, és a Bizottság megfelelően figyelembe vette az alábbi területekre vonatkozó új jogszabályok előkészítése során: a pénzügyi eszközök piaca, a biztosítási közvetítés, a hitelminősítő ügynökségek és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek (tachográfok). A vállalkozás szabadsága kiemelt szempont volt a közös európai adásvételi jogra vonatkozó javaslat előkészítése során is, melynek célja a nemzeti szerződési jogok közötti eltérésekből fakadó akadályok lebontása volt[60]. A Bíróság is elismerte a vállalkozás szabadságának fontosságát a Scarlet [61] és Sabam [62] ügyekben hozott alapvető jelentőségű ítéleteiben. A Bíróság kimondta, hogy egy internet szolgáltató vagy tárhelyszolgáltató arra kötelezése, hogy szűrőrendszert használjon a szellemi tulajdonjogok megsértésének megelőzése érdekében, sértené a szolgáltató vállalkozáshoz való szabadságát, valamint fogyasztóként a személyes adatok védelméhez, továbbá az információk fogadásához vagy közléséhez való jogát. Ezek az ítéletek rámutatnak annak fontosságára, hogy egy adott intézkedés kapcsán felmerülő összes alapvető jogot figyelembe kell venni, és biztosítani kell az intézkedés e jogok összességével való összeegyeztethetőségét.

A Bizottság különös figyelmet szentelt a Charta 17. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jognak. E cikk előírja a szellemi tulajdonjogok védelmét . A Bizottság közleményt adott ki a „szellemitulajdon-jogok egységes piacáról”[63], melyben számos kezdeményezést jelentett be, köztük a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó uniós jogszabály lehetséges felülvizsgálatát, különösen az internetes szellemi kalózkodás tükrében. A Bizottság jelezte, hogy egy ilyen felülvizsgálathoz hatásvizsgálat készítésére lesz szükség nem csupán a tulajdonhoz való jog tekintetében, hanem a magánélethez való jog, a személyes adatok védelme, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog tekintetében is. Ahogy azt a Charta stratégia is kifejti, a javaslatok előkészítése során az alapvető jogokkal kapcsolatos potenciális szempontok figyelembe vétele ösztönzi azokat az inputokat, amelyek becsatornázhatók a felülvizsgálatra vonatkozó hatásvizsgálatba.

3.6. Az EU emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozásának legfontosabb lépései

A Bizottság konkrét lépéseket tett a Lisszaboni Szerződésben szereplő azon követelmény teljesítése érdekében, hogy az EU-nak csatlakoznia kell az emberi jogok európai egyezményéhez. A Bizottság technikai szintű tárgyalásokat folytatott az Európa Tanács tagállamainak, az egyezmény jelenlegi részes feleinek a szakértőivel a csatlakozásról. A 2011 júniusában kidolgozott csatlakozási megállapodás tervezetét jelenleg a Tanács vizsgálja.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

2011-ben az EU további konkrét lépéseket tett a Charta hatékony végrehajtása érdekében. Ezek az erőfeszítések azt szolgálták, hogy a polgárok élhessenek alapvető jogaikkal azokon a területeken, amelyeken uniós jog alkalmazandó.

Különösen a gazdasági válság idején jelenti a jogállamiságon és az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló stabil jogi környezet a legjobb garanciát a polgárok, valamint a partnerek és beruházók bizalmának megőrzéséhez. A Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi uniós intézménynek, tagállamnak és érintettnek folytatnia kell az együttműködést a Charta gyakorlatba való átültetése érdekében.

[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] Az Európai Unió Alapjogi Chartája, HL C 83., 2010.3.30., 389–403. o.

[2] A Bizottság közleménye Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról, COM (2010) 573 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0573:FIN:HU:PDF

[3] Flash Eurobarometer 340: „Az Európai Unió Alapjogi Chartája”.

[4] Az alapvető jogoknak a bizottsági hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembe vételére vonatkozó gyakorlati útmutatás; SEC(2011) 567 végleges, 2011.5.6., amely a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/files/operational-guidance_en.pdf

[5] A Bizottság 1141/2011/EU rendelete a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó közös alapkövetelmények kiegészítéséről szóló 272/2009/EK rendeletnek a biztonsági szkennerek európai uniós repülőtereken való alkalmazása tekintetében történő módosításáról, HL L 293., 2011.11.11., 22–23. o. A Bizottság 1147/2011/EU végrehajtási rendelete a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó közös alapkövetelmények végrehajtásáról szóló 185/2010/EU rendeletnek a biztonsági szkennerek európai uniós repülőtereken való alkalmazása tekintetében történő módosításáról, HL L 294., 2011.11.12., 7-11. o.

[6] Az adatok megőrzéséről szóló (2006/24/EK) irányelv azt írja elő a tagállamok számára, hogy kötelezzék a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatókat, illetve a nyilvános hírközlő hálózatokat arra, hogy hat hónaptól két évig terjedő időtartamig őrizzék meg a forgalmi vagy helymeghatározó adatokat súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából.

[7] A Bizottság jelentése: Értékelő jelentés az adatmegőrzésről szóló 2006/24/EK irányelvről, COM(2011) 225 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0225:FIN:HU:PDF

[8] Neelie Kroes alelnök mind a magyar hatóságoknak írt leveleivel, mind a kérdésért felelős igazságügy-miniszterrel való kétoldalú találkozók során hangot adott aggályainak. A magyar Alkotmánybíróság 2011. december 19-i 1746/B/2010 határozata, amely a következő címen érhető el: http://public.mkab.hu/mkab/dontesek.nsf/0/C12579890041A608C125798F004FEC26?OpenDocument.

[9] Viviane Reding alelnök december 12-én levelet küldött a magyar igazságügy-miniszternek. Neelie Kroes alelnök és Olli Rehn alelnök szintén leveleket írtak a tömegtájékoztatás sokszínűségével illetve a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban.

[10] A 2012. január 17-i sajtóközlemény (IP 12/24), amely a következő címen érhető el:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/24&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=fr.

[11] Az Európai Parlament 2011. március 10-i állásfoglalása a magyar médiatörvényről, amely a következő címen érhető el:http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2011-0094+0+DOC+XML+V0//HU.

[12] Az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása a felülvizsgált magyar Alaptörvényről, amely a következő címen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fTEXT%2bTA%2bP7-TA-2011-0315%2b0%2bDOC%2bXML%2bV0%2f%2fHU&language=HU.

[13] Az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről, amely a következő címen érhető el:http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2012-0053+0+DOC+XML+V0//HU.

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól. HL L 343., 2011.12.23., 1–9. o.

[15] A Tanács következtetése az Európai Unió Alapjogi Chartája hatékony végrehajtásának biztosítása terén a Tanács által betöltendő szerepről. 2011.2.25. Elérhető a következő honlapon: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/jha/119464.pdf.

[16] Intézményközi megállapodás a jobb jogalkotásról, HL C 321., 2003.12.31., 1–5. o.

[17] Iránymutatás a Tanács előkészítő szerveinek az alapvető jogoknak való megfelelés szempontjából történő vizsgálatához szükséges módszertani lépésekről. 2011.5.19., amely a következő címen érhető el:

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/11/st10/st10140.en11.pdf.

[18] A Tanács következtetései az Európai Unió Alapjogi Chartájának végrehajtására irányuló tanácsi intézkedésekről és kezdeményezésekről. 2011.5.23, amely a következő címen érhető el:http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/genaff/122181.pdf.

[19] A C-300/11. sz. ZZ kontra Secretary of State for the Home Department ügy, 2011.6.17.

[20] A C-399/11. sz. Stefano Melloni ügy , 2011.10.1.

[21] A C-236/09. sz. Test-Achats ügy, 2011.4.30.

[22] Iránymutatás a 2004/113/EK tanácsi irányelv biztosítási ágazatban történő alkalmazásához, az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel. HL C 11., 2012.1.13., 1–11. o.

[23] A C-411/10. és C-493/10. sz. N. S. kontra Secretary of State for the Home Department és M. E. e.a. kontra Refugee Applications Commissioner egyesített ügyek, 2011.12.21.

[24] A C-70/10. sz. Scarlet kontra SABAM ügy, 2011.11.24.

[25] A C-34/10. sz. Brüstle kontra Greenpeace ügy, 2011.10.18.

[26] A C-297/10. és C-298/10. sz. Hennings és Land Berlin egyesített ügyek .

[27] A Bizottság közleménye: A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia 2010–2015, COM(2010) 491 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0491:FIN:HU:PDF.

[28] A 2011–2020-as időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról szóló tanácsi következtetések, 2011.3.7., amely a következő címen érhető el: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/119628.pdf.

[29] A Tanács következtetései: „A munka és a családi élet összeegyeztetése a demográfiai változások összefüggésében”.

2011.6.17. Elérhető a következő címen:

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/122875.pdf

[30] Szándéknyilatkozat a nők vezetőtestületbeni arányának növelésére, amely a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/pdf/p_hu.pdf.

[31] Az EU 2014–2020-as pénzügyi keretére vonatkozó információk a következő címen érhetők el:

http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/fin_fwk1420/fin_fwk1420_en.cfm.

[32] Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról, COM (2011) 758 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0758:FIN:HU:PDF

[33] Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról, COM(2011) 609 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0609:FIN:HU:PDF

[34] Az Eurobarometer 340. gyorsjelentése; „Az Európai Unió Alapjogi Chartája”.

[35] Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy eredetileg még a Egyesült Államok Bill of Rights-ja is csak szövetségi szinten volt alkalmazandó.

[36] Az európai igazságügyi portál a következő címen érhető el: https://e-justice.europa.eu/home.do?action=home&plang=hu&init=true

[37] A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleménye: „Emberi jogok és demokrácia az Európai Unió külső tevékenységének középpontjában – egy hatékonyabb megközelítés felé”, 2011.12.12., COM(2011) 886 végleges. Elérhető a következő címen:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0886:FIN:hu:PDF.

[38] A Bizottság közleménye: „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele”, COM (2011) 637 végleges; A Bizottság közleménye: a harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeni megközelítése, COM (2011) 638 végleges, melyek a következő oldalakon érhetők el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0637:FIN:HU:PDF;

http://ec.europa.eu/europeaid/how/delivering-aid/budget-support/documents/future_eu_budget_support_hu.pdf.

[39] Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv, HL L 158., 2004.4.30., 77-123. o.

[40] Francia Alkotmánytanács, 2011-625. DC sz. határozat. 2011. március 10. Elérhető a következő címen:

http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/root/bank/download/2011625DCen2010625dc.pdf.

[41] Lásd a Bizottság 2010. évi jelentését a Charta alkalmazásáról a 10. oldalon, amely a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/files/annual_report_2010_hu.pdf.

[42] A Bizottság közleménye: Az EU gyermekjogi ütemterve, COM(2011) 60 végleges, amely a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0060:FIN:HU:PDF.

[43] Megtekinthető az alábbi linken: http://europa.eu/kids-corner/index_hu.htm.

[44] A gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása, valamint a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló irányelv, amely a következő címen érhető el:

http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/11/pe00/pe00051.hu11.pdf.

[45] A következő tagállamok nem helyezték még üzembe a segélyvonatalt: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Svédország.

[46] A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezmény, amely a következő címen érhető el: http://www.hcch.net/index_en.php?act=conventions.text&cid=24.

[47] Albánia, Andorra, Örményország, Gabon, Marokkó, Oroszország, a Seychelle-szigetek és Szingapúr.

[48] Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács irányelve a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére, és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, COM(2011) 275, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0275:FIN:HU:PDF.

A Bizottság közleménye: A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban, COM(2011) 274 végleges, amely a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0274:FIN:HU:PDF.

[49] Javaslat – Rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről, COM(2011) 276, mely a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0276:FIN:HU:PDF.

[50] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, HL L 101., 2011.4.15., 1–11. o.

[51] Javaslat – A büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról szóló irányelv, COM(2011) 326, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0326:FIN:HU:PDF .

[52] Zöld könyv: A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben – Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról, COM(2011)327, amely a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0327:FIN:HU:PDF.

[53] Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, „Alapvető jogok: Kihívások és eredmények 2010.” , 2011. június, 127. o. Elérhető: http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/annual-report-2011_EN.pdf.

[54] A Tanács 2008/913/IB kerethatározata a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről, HL L 328., 2008.12.6., 55–58. o.

[55] A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, HL L 180., 2000.7.19., 22–26. o.

[56] A Bizottság közleménye: A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja, COM(2011) 455 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0455:FIN:HU:PDF.

[57] A Bizottság közleménye: A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig, COM(2011) 173 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0173:FIN:HU:PDF.

[58] Az Európai Tanács következtetései, 2011. június 24., http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/123082.pdf.

[59] 2011-ben például több mint 20 rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó, illetve a sokszínűséget és a toleranciát előmozdító projekt kapott pénzügyi támogatást az Alapvető jogok és polgárság program keretében, összesen 9,5 millió EUR értékben. A programmal kapcsolatban további információ az alábbi internetcímen található:

http://ec.europa.eu/justice/grants/programmes/fundamental-citizenship/index_en.htm.

[60] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös európai adásvételi jogról, COM(2011) 635 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0635:FIN:HU:PDF.

[61] A C-70/10. sz. Scarlet kontra SABAM ügy, 2011.11.24.

[62] A C-360/10. sz. SABAM kontra Netlog ügy, 2012.2.16.

[63] A Bizottság közleménye: A szellemitulajdon-jogok egységes piaca – A kreativitás és az innováció ösztönzése Európában a gazdasági növekedés elősegítése, minőségi munkahelyek teremtése, valamint kimagasló színvonalú termékek és szolgáltatások biztosítása céljából, COM (2011) 287 végleges, amely a következő címen érhető el:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0287:FIN:HU:PDF.