52011PC0559

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Schengeni igazgatás – a belső határellenőrzés nélküli térség megerősítése

A jelen javaslatban szereplő módosítások, valamint az azok tervezett gyakorlati érvényesülésére vonatkozó részletes indokolás összefüggéseivel és alapjával kapcsolatban utalunk a „Schengeni igazgatás – a belső határellenőrzés nélküli térség megerősítése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közleményre, amelynek elfogadására e javaslattal együtt kerül sor.

Jogszabályi változások

A Bizottság 2010. november 16-án elfogadta a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot[1]. Ez a javaslat különösen a nyomon követés ésszerűsítése révén erősíti a schengeni értékelési mechanizmust, annak előírásával, hogy az értékelt tagállamnak cselekvési tervet kell benyújtania a feltárt hiányosságok orvoslására, továbbá – valamennyi hiányosság orvoslásáig – rendszeresen jelentést kell tennie e cselekvési terv végrehajtásáról. Olyan súlyos hiányosságok esetében, amelyek hatással vannak egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a tervezet szerint tájékoztatni kell a Tanácsot és az Európai Parlamentet, a legmagasabb szintű politikai nyomást gyakorolva ezáltal a kötelességszegő tagállamra a szabályok betartása érdekében.

Minden ötéves időszak során minden tagállamban legalább egyszer vizsgálatot kell folytatni; a tervek azonban a konkrét esetekben tapasztalt szükségleteknek és helyzeteknek megfelelően kiigazíthatók. Emellett valamennyi kísérő intézkedés helyes végrehajtásának ellenőrzése érdekében előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra is sor kerülhet.

Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i ülésén megfogalmazott felhívás teljesítéséhez szükséges jogszabályi keret biztosítása érdekében, mely felhívás tárgya a schengeni értékelési rendszer további erősítése, valamint védzáradék bevezetése az olyan valóban kritikus helyzetek kezelésére, amikor egy tagállam már nem tudja teljesíteni a schengeni szabályok értelmében ráháruló kötelezettségeket (az 1.1. pontban hivatkozott közleményben részletesen kifejtettek szerint), a Bizottság ezúton módosítja javaslatát az uniós és nemzeti szintű támogatás fokozásával, a Frontex által nyújtott támogatás erősítésével, valamint – abban az esetben, ha egy tagállam folyamatosan elmulasztja a területéhez tartozó külső határszakasz ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségének teljesítését, és amennyiben a körülmények uniós vagy nemzeti szinten a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyt jelentenének – a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítását tartalmazó uniós alapú mechanizmus lehetőségének bevezetésével. Egy ilyen mechanizmus bevezetése feltételezi a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítását is, amelynek előterjesztésére e javaslattal egyidejűleg kerül sor.

A jelenlegi schengeni értékelési mechanizmus módosításának szükségességét részletesen megindokolta a fent említett, 2010. november 16-i javaslat. Jóllehet utóbbi javaslatot a jelen javaslat váltja fel, a 2010. novemberi javaslat előterjesztésének indokai változatlanul fennállnak; ezért a Bizottság a jelen módosított javaslatban eltekint a részletes indokolás megismétlésétől. Mivel az eredeti javaslatot még nem fogadták el a jogalkotók (az Európai Parlament első olvasatban még nem fogadta el a javaslattal kapcsolatos álláspontját az EUMSZ 294. cikke (3) bekezdésének megfelelően), a módosítást az eredeti javaslat teljes szövegébe foglaljuk[2], amely változatlan marad, kivéve a tagállamnak nyújtandó támogatással és a belső határokon történő határellenőrzés lehetséges visszaállításával kapcsolatos változásokat (14. és 15. cikk, valamint a „nyomon követésre” történő utalás az egész szövegben), továbbá a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos bizonyos kiigazítást (5., 8., 13. és 17. cikk). Ezekre a kiigazításokra azért van szükség, mert a vonatkozó horizontális „komitológiai” szabályokat az eredeti javaslat előterjesztése után, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[3] módosították. Emellett néhány további kiigazításra is sor kerül a szövegben, egyebek mellett a Frontex és az Europol feladataival (6., illetve 8. cikk), valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentéssel (19. cikk) kapcsolatban.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

A schengeni értékelésről szóló javaslattal kapcsolatos első tanácsi és európai parlamenti egyeztetések, valamint az Európai Parlament 2011. július 7-i állásfoglalása[4] azt mutatja, hogy széles körű politikai támogatást élvez az az elképzelés, miszerint egy működő mechanizmust olyan eszközöknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik a vívmányok alkalmazása terén valamely tagállam esetében tapasztalható súlyos hiányosság hatékony kezelését.

A migrációról szóló közleményében[5] a Bizottság felvetette egy olyan mechanizmus bevezetésének lehetőségét, amely uniós szintű döntéshozatalt tenne lehetővé azzal kapcsolatban, hogy kivételes jelleggel mely tagállamok állítsák vissza a belső határellenőrzést, és mennyi időre. A mechanizmust csak végső lehetőségként lehetne alkalmazni, miután más (vészhelyzeti) intézkedéseket hoztak a külső határ adott szakaszán a helyzet stabilizálására, európai szinten a szolidaritás szellemében és/vagy nemzeti szinten, a közös szabályoknak való jobb megfelelés érdekében.

Az elképzelést 2011. május 12-én üdvözölte a Bel- és Igazságügyi Tanács, 2011. június 23–24-i ülésén pedig az Európai Tanács is, amely szerint „a schengeni együttműködés egészét veszélyeztető kivételes körülmények kezelésére olyan mechanizmust kell bevezetni, amely ugyanakkor nem veszélyeztetheti a személyek szabad mozgásának alapelvét”.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti, belső határokkal kapcsolatos politika továbbfejlesztését jelenti. A 77. cikk a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetését az EUMSZ 26. cikkében meghatározott, a személyek Európai Unión belüli szabad mozgását biztosító térség végső célkitűzéseként határozza meg. A belső határokon történő határellenőrzés megszüntetését intézkedésekkel kell kísérni a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer, az adatvédelem, a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. Ezen intézkedések helyes alkalmazásával fenntartható a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség. Ezen intézkedések helyes alkalmazásának értékelése és nyomon követése ezért a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség fenntartásának végső politikai célját szolgálja. A schengeni vívmányok valamely tagállam általi alkalmazása terén mutatkozó folyamatos, súlyos hiányosságok negatív hatásainak enyhítését célzó intézkedések – ideértve a belső határokon történő határellenőrzés kivételes és ideiglenes visszaállítását mint végső lehetőséget olyan körülmények fennállása esetén, amikor a hiányosságok uniós vagy nemzeti szinten a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyt jelentenének – szintén e végső cél megvalósítását segítik elő.

A schengeni értékelési mechanizmus létrehozására irányuló, 2010 novemberében előterjesztett javaslat valamennyi szükséges információt tartalmaz a költségvetési vonzatokkal kapcsolatban, amelyek változatlanok maradnak.

2010/0312 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,

tekintettel a z Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

a Szerződés 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően rendes jogalkotási eljárás keretében ,

(1) A belső határellenőrzések belső határokon történő határellenőrzés nélküli schengeni térség arra támaszkodik, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen végrehajtják a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer – ideértve az adatvédelmet is –, a rendőrségi együttműködés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a kábítószer-politika területén hozott kísérőintézkedéseket.

(2) A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata[6] létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt annak megállapítására kapott megbízást, hogy egy tagjelölt állam teljesíti-e a belső határellenőrzések belső határokon történő határellenőrzés megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat helyesen alkalmazzák-e azok az államok, amelyek már teljes mértékben végrehajtják e vívmányokat.

(3) A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítani, valamint fenn kell tartani a belső határellenőrzések belső határokon történő határellenőrzés nélküli területet alkotó tagállamok magas szintű kölcsönös bizalmát, így specifikus értékelési és nyomon követési mechanizmusra van szükség a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére. E mechanizmusnak a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.

(4) A hágai program[7] felkérte a Bizottságot, hogy „a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében – a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően azonnal nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is”.

(5) A stockholmi program[8] úgy véli, „hogy a schengeni terület értékelése továbbra is kulcsfontosságú lesz, és ezért azt fejleszteni kell a Frontex e területen gyakorolt szerepének megerősítésével.”

(6) Az 1998-ban létrehozott értékelési mechanizmust ezért felül kell vizsgálni az Állandó Bizottság megbízásának második része tekintetében. Az Állandó Bizottság megbízásának első részét továbbra is az 1998. szeptember 16-i határozat I. részében rögzítettek szerint kell alkalmazni.

(7) A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy olyan koherens értékelési és nyomon követési mechanizmust kell fenntartani, amely a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjed, kivéve azokat, ahol az uniós jogban már léteznek külön értékelési mechanizmusok.

(8) A tagállamokat szorosan be kell vonni az értékelési és nyomon követési folyamatba. Az e rendelet végrehajtására hozott intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 4. cikkében megállapított irányítóbizottsági eljárással kell elfogadni.

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[9] megfelelően kell gyakorolni. Tekintettel ez utóbbi rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontjára, a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó.

(9) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazott módszerekkel, a helyszíni vizsgálatokhoz magasan képzett szakértők igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban. A módszereknek külön ki kell térniük az előre bejelentett helyszíni vizsgálatokat kiegészítő be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra, különös tekintettel a határellenőrzésre és a vízumokra.

(10) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak ugyancsak ki kell terjednie a belső határellenőrzések megszűnéséről, valamint a nemzeti területen történő ellenőrzésekről szóló vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére. E rendelkezések – amelyek nincsenek hatással a tagállamok belső biztonságára – különleges jellegére való tekintettel a vonatkozó helyszíni vizsgálatok elvégzése kizárólag a Bizottság feladata.

(11) Az értékelésnek és a nyomon követésnek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásakor alkalmazása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

(12) Az értékelésnek garantálnia kell, hogy a tagállamok hatékonyan, az alapvető elveknek és normáknak megfelelően alkalmazzák a schengeni szabályokat. Ezért az értékelés valamennyi olyan vonatkozó jogszabályra és operatív tevékenységre kiterjed, amelyek elősegítik a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség működését.

( 12 13) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség[10] (a továbbiakban: Frontex) támogatja a mechanizmus végrehajtását, elsősorban a külső határokkal kapcsolatos kockázatelemzések terén. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a mechanizmus kiaknázhassa az ügynökség külső határokon végzett ad hoc jellegű helyszíni vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos szakértelmét.

(14) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak lehetővé kell tennie a vívmáyok alkalmazása terén mutatkozó súlyos hiányosságok orvoslását is annak biztosítása révén, hogy a Bizottság – a Frontex, az Europol vagy más érintett európai uniós ügynökségek technikai segítségnyújtása mellett – megfelelő támogatást nyújt. Olyan körülmények fennállása esetén, amelyek uniós vagy nemzeti szinten a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyt jelentenének, végső intézkedésként biztosítani kell a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának lehetőségét olyan mértékben és időtartamig, amely a hiányosságok negatív következményeinek enyhítéséhez szükséges.

( 13 15) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni vizsgálatokra küldött szakértőik kellő munkatapasztalattal rendelkezzenek, valamint hogy a vizsgálatot megelőzően megkapják az e célból szükséges képzést. A szükséges képzést a vonatkozó intézmények (pl. a Frontex) biztosítják, a meglévő pénzügyi eszközök és ezek fejlesztése révén pedig pénzügyi forrásokat bocsátanak a tagállamoknak rendelkezésre, kimondottan a schengeni vívmányok értékeléséről szóló képzésekre irányuló kezdeményezésekhez.

( 14 16) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányokra épül, Dánia a fenti jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletnek a Tanács általi elfogadásától számított hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

( 15 17) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[11] megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

( 16 18) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[12] összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

( 17 19) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodásban[13] foglaltak szerint.

( 18 20) Svájc tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban[14] foglaltak szerint.

( 19 21) Liechtenstein tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt szóló jegyzőkönyvben[15] foglaltak szerint.

( 20 23) Ciprus tekintetében e rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

( 21 24) Bulgária és Románia tekintetében e rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

( 22 25) A Ciprusról, Bulgáriából és Romániából érkező szakértőknek mindazonáltal részt kell venniük a schengeni vívmányok összes részének értékelésében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél és hatály

E rendelet értékelési és nyomon követési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók.

A schengeni vívmányok valamennyi részének értékelésében és nyomon követésében mindazonáltal azon tagállamok szakértői is részt vesznek, amelyek a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„Schengeni vívmányok”: a schengeni vívmányoknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv által az Európai Unió keretébe beillesztett rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusok.

3. cikk

Felelősségi körök

1. Ezen értékelési és nyomon követési mechanizmus végrehajtásáért a Bizottság felelős szoros együttműködésben a tagállamokkal, valamint az e rendeletben meghatározottak szerinti európai szervek támogatásával.

2. A tagállamok ugyancsak együttműködnek a Bizottsággal, hogy lehetővé tegyék számára az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtását. A tagállamok az előkészítő, a helyszíni vizsgálati, a jelentéstételi és az értékelés nyomonkövetési szakasza során is együttműködnek a Bizottsággal.

4. cikk

Értékelések

A z értékelésekre kérdőívek és helyszíni vizsgálatok formájában kerülhet sor. Az értékelt tagállam mindkettőt kiegészítheti az értékelt terület ismertetésével. A helyszíni vizsgálatok és a kérdőívek egymástól függetlenül vagy együttesen is alkalmazhatók , az adott tagállamtól egyes tagállamokkal és/vagy az adott területtől függően területekkel kapcsolatban . Helyszíni vizsgálatra előzetes bejelentést követően vagy anélkül is sor kerülhet.

5. cikk

Többéves program

1. A Bizottság ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot alakít ki a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban , a következő ötéves időszak kezdete előtt legkésőbb hat hónappal. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. A többéves program minden évre vonatkozóan tartalmazza azon tagállamok listáját, amelyek az adott évben vizsgálat tárgyát képezik. Minden ötéves időszak során minden tagállamban legalább egyszer vizsgálatot kell folytatni. A tagállamok értékelési sorrendjének megállapítása a migrációs nyomást, a belbiztonságot, a legutóbbi értékelés óta eltelt időt, valamint a z értékelendő schengeni vívmányok különböző , értékelendő részei közötti egyensúlyt figyelembe vevő kockázatelemzésen alapul.

3. A többéves program szükség szerint bármikor kiigazítható az (1) bekezdésben említett eljárás alapján.

6. cikk

Kockázatelemzés

1. Legkésőbb minden év szeptember 30-ig a Frontex kockázatelemzést nyújt be a Bizottság számára, amely figyelembe veszi a migrációs nyomást és ajánlásokat tartalmaz a következő évi értékelés prioritásaival kapcsolatban. Az ajánlások a külső határok konkrét szakaszaira és konkrét határátkelőhelyekre vonatkoznak, amelyek értékelésére a többéves program szerinti következő évben kerül sor. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.

2. Az (1) bekezdésben említett határidőig a Frontex külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amely a következő évben esedékes, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában megvalósítandó értékelések prioritásaira vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Ezek az ajánlások bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és legalább tíz konkrét külső határszakaszt és tíz konkrét határátkelőhelyet sorolnak fel. A Bizottság bármikor felkérheti a Frontexet olyan kockázatelemzés benyújtására, amely ajánlásokat tartalmaz az előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában elvégzendő értékelésekre vonatkozóan.

7. cikk

Kérdőív

1. A Bizottság legkésőbb augusztus 15-ig szabványkérdőívet küld a következő év során értékelendő tagállamok számára. A szabványkérdőívek kitérnek a schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó jogszabályokra, a szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelés valamennyi területét érintő statisztikai adatokra.

2. A tagállamok a kérdőív közlésétől számított hat héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak. A Bizottság hozzáférhetővé teszi a válaszokat a többi tagállam számára.

8. cikk

Éves program

1. A Frontex által a 6. cikkel összhangban készített kockázatelemzés, a 7. cikkben említett kérdőívre adott válaszok, és adott esetben az Europol vagy valamennyi egyéb vonatkozó forrás ok figyelem figyelembe vételével a Bizottság legkésőbb november 30-ig éves értékelési programot készít. A program az alábbiak értékelését írhatja elő:

- a schengeni vívmányok vagy azok egy részének alkalmazása egy tagállam által, a többéves programban meghatározottak szerint,

és ezen kívül, adott esetben:

- a schengeni vívmányok bizonyos részeinek alkalmazása több tagállamban (tematikus értékelés),

- a schengeni vívmányok alkalmazása a tagállamok egy csoportja által (regionális értékelés).

2. A 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott program első része felsorolja a többéves programmal összhangban a következő évben értékelendő tagállamokat. E rész felsorolja az értékelendő területeket és a helyszíni látogatásokat. Ezt a részt a Bizottság fogadja el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. A Bizottság a program második részében felsorolja a következő évben esedékes, előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat. Ez a rész bizalmasnak tekintendő és azt a tagállamokkal nem közlik.

4. Az éves program – a (2), illetve a (3) bekezdéssel összhangban – szükség szerint kiigazítható.

9. cikk

A szakértők jegyzéke

1. A Bizottság összeállítja a tagállamok által a helyszíni vizsgálatokon való részvételre kijelölt szakértők jegyzékét. A jegyzéket megküldik a tagállamoknak.

2. A tagállamok az e rendelet mellékletében felsorolt területekre utalva feltüntetik valamennyi szakértő szakterületét. A tagállamok bármilyen változásról a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot.

3. A tagállamok feltüntetik, hogy a 10. cikk (5) bekezdése előírásainak megfelelően mely szakértőik állnak rendelkezésre előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálatok céljából.

4. A szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve megalapozott elméleti tudást és az értékelési mechanizmus által felölelt területeken szerzett gyakorlati tapasztalatokat, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven.

5. A tagállamok biztosítják, hogy kijelölt szakértőik megfelelnek az előző bekezdésben részletezett követelményeknek, és feltüntetik, hogy szakértőik milyen képzésben részesültek. A tagállamok emellett biztosítják, hogy szakértőik folyamatos továbbképzésben részesüljenek a követelmények teljesítésének fenntartása érdekében.

10. cikk

A helyszíni vizsgálatokért felelős csoportok

1. A helyszíni vizsgálatokat a Bizottság által kijelölt csoportok hajtják végre. A csoportok a 9. cikkben említett jegyzékben szereplő szakértőkből és a Bizottság képviselőiből tisztviselőkből állnak. A Bizottság törekszik annak biztosítására gondoskodik arról , hogy az egyes csoportok összetétele földrajzi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott legyen, valamint hogy az azokat alkotó szakértők megfelelő szaktudással rendelkezzenek. Tagállami szakértők nem vehetnek részt az alkalmazási helyük szerinti országban végzett helyszíni vizsgálatokban.

2. A Bizottság felkérheti felkéri a Frontexet, és adott esetben az Europolt, az Eurojustot vagy egyéb megfelelő európai szerveket arra, hogy jelöljenek ki egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz egy, a feladatkörük által felölelt területhez kapcsolódó látogatáson.

3. A helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértők maximális száma (beleértve a megfigyelőket is) az előre bejelentett vizsgálatok esetében nyolc, az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetében pedig hat lehet.

4. Az előzetesen bejelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb 4 héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok egy héten belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.

5. Az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb egy héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok 48 órán belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.

6. A helyszíni látogatások vezető szakértőit a Bizottság tisztviselője képviselője és egy tagállami szakértő alkotják, akit a helyszíni vizsgálatot megelőzően a csoport tagjai közösen jelölnek ki.

11. cikk

A helyszíni vizsgálatok lebonyolítása

1. A helyszíni vizsgálatot végző csoport minden szükséges előkészítő intézkedést megtesz a helyszíni vizsgálatok hatékonyságának, pontosságának és egységességének biztosítása érdekében.

2. Az érintett tagállamot az alábbiak szerint értesíteni kell:

- előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 2 hónappal,

- előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 48 órával.

3. A helyszíni vizsgálatot végző csoport minden tagjának olyan igazolással kell rendelkeznie, amely felhatalmazza a helyszíni vizsgálat Európai Unió nevében történő végrehajtására.

4. Az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a szakértői csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel. Biztosítania kell a csoport hozzáférését minden területhez, helyiséghez és dokumentumhoz, amelyek az értékeléshez szükségesek. Biztosítania kell továbbá, hogy a csoport végrehajthassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésére irányuló feladatát.

5. Az érintett tagállam a hatáskörébe tartozó valamennyi eszközzel segíti a csoportot munkája elvégzésében.

6. Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a Bizottság előre közli az érintett tagállamokkal a szakértői csoport tagjainak nevét. Az értékelt tagállam kapcsolattartót jelöl ki a helyszíni vizsgálat gyakorlati lebonyolításához.

7. A tagállamok felelősek a szakértőik utazásának és elszállásolásának megszervezéséért. A helyszíni vizsgálatban részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét a Bizottság megtéríti.

12. cikk

A személyek szabad mozgásának ellenőrzése a belső határokon

A 10. cikk sérelme nélkül a belső határellenőrzések megszüntetését ellenőrző, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálati csoportok kizárólag bizottsági tisztviselőkből a Bizottság képviselőiből állnak.

13. cikk

Értékelő jelentések

1. Minden értékelést követően jelentést kell készíteni. A z értékelő jelentésnek a helyszíni vizsgálat megállapításain és adott esetben a kérdőíven kell alapulnia.

1. Amennyiben az értékelés alapja kizárólag a kérdőív vagy előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat, a jelentést a Bizottság készíti el.

2. Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a jelentést a csoport készíti el a látogatás során. A bizottsági tisztviselő Bizottság képviselője felelős a jelentés elkészítéséért, valamint egységességéért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a csoportnak kompromisszum kialakítására kell törekednie. A jelentés eltérő álláspontokat is tartalmazhat.

2. A jelentés a vonatkozó minőségi, mennyiségi, működési, adminisztratív és szervezeti szempontokat elemzi, és felsorol minden, az értékelés során észlelt hiányosságot vagy gyenge pontot. A jelentés ajánlást tesz az ezek orvoslásához szükséges intézkedésekre, valamint határidőket a végrehajtásukra.

3. A jelentés minden egyes megállapítására a következő minősítések et valamelyikét kell alkalmazni:

3. megfelelő;

4. megfelelő, de fejlesztésre szorul;

5. nem megfelelő.

4. A Bizottság legkésőbb hat héttel a helyszíni vizsgálatot, vagy adott esetben a kérdőívre adott válaszok beérkezését követően megküldi a jelentés t tervezetét az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam két héten belül benyújtja a jelentésre vonatkozó észrevételeit.

5. A Bizottság szakértője a 15. 17. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a jelentés t tervezetét és a tagállamtól érkezett választ. A tagállamokat felhívják arra, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdőívre adott válaszokkal, a jelentés sel tervezetével , valamint az érintett tagállam észrevételeivel kapcsolatban.

Ennek alapján a Bizottság határoz az értékelő jelentésről, valamint a A (3) bekezdésben említett megállapítások minősítését illető ajánlásokat ajánlásokról a Bizottság fogadja el a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban . Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A jelentés elfogadását követő egy hónapon belül az érintett tagállam cselekvési tervet bocsát a Bizottság rendelkezésére a feltárt hiányosságok orvoslásáról.

A Bizottság a szakértői csoporttal való konzultációt követően , a cselekvési terv tagállamtól történő beérkezését követő egy hónapon belül a 15. 17. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a cselekvési terv megfelelőségét illető értékelését. A tagállamokat felkérik a cselekvési terv véleményezésére.

6. Az érintett tagállam a z értékelő jelentés kézhezvételét követő hat hónapon belül jelentést készít a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról, amit három havonta meg kell ismételnie mindaddig, amíg a cselekvési tervet teljes mértékben végre nem hajtják. A feltárt hiányosságok súlyosságától és az orvoslásukra foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság – a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – helyszíni vizsgálatokat irányozhat elő a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében előre bejelentett helyszíni vizsgálatokról határoz a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében . Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság be nem jelentett helyszíni látogatásokat is előirányozhat.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 15. 17. cikkel összhangban létrehozott bizottságot a cselekvési terv végrehajtásáról.

7. Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a lehető leghamarabb tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet.

14. cikk

A külső határokon alkalmazott intézkedések és a Frontex támogatása

1. Amennyiben az értékelő jelentés a külső határellenőrzés elvégzése vagy a kiutasítási eljárások lefolytatása terén mutatkozó súlyos hiányosságokat rögzít, valamint a 13. cikk (5) bekezdésében említett ajánlásoknak való megfelelés biztosítása érdekében, a Bizottság határozhat úgy, hogy az értékelt tagállamot bizonyos konkrét intézkedések elfogadására kéri, mely intézkedések az alábbiak közül egyet vagy többet is felölelhetnek:

- az európai határőrcsapatok kiküldésének kezdeményezése a Frontex-rendelet előírásainak megfelelően;

- a kockázatértékeléssel kapcsolatos stratégiai döntéseinek, valamint a felszerelés rendelkezésre bocsátására vonatkozó terveinek benyújtása a Frontexhez jóváhagyás céljából;

- konkrét határátkelőhely korlátozott ideig – a hiányosságok orvoslásáig – történő lezárása.

- Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 17. cikk alapján létrehozott bizottságot az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása terén elért haladásról, valamint annak a megállapított hiányosságokra gyakorolt hatásairól.

15. cikk

Külső határellenőrzéssel vagy kiutasítási eljárásokkal kapcsolatos súlyos hiányosságok

1. Amennyiben a 13. cikk (5) bekezdésében említett értékelő jelentés arra a következtetésre jut, hogy az értékelt tagállam súlyosan elhanyagolja a külső határellenőrzés elvégzésére vagy a kiutasítási eljárások lefolytatására vonatkozó kötelezettségét, úgy az értékelt tagállam – függetlenül a cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásának a 13. cikk (6) bekezdésében említett hathónapos határidejétől – az értékelő jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül jelentést tesz a cselekvési terv végrehajtásáról.

2. Amennyiben az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak lejártát követően a Bizottság megállapítja, hogy a helyzet továbbra is fennáll, úgy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 23., 23a. és 26. cikke alkalmazandó.

14. 16. cikk

Bizalmas jellegű információk

A csoportok minden, feladatuk teljesítése során szerzett információt bizalmasan kezelnek. A helyszíni vizsgálatokat követően készített jelentések minősített dokumentumnak számítanak. A Bizottság – az érintett tagállammal való konzultációt követően – dönt arról, hogy a jelentés mely részei tehetők közzé.

15. cikk

Bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

2. Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 4., 7. és 8. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. 18. cikk

Átmeneti rendelkezések

1. Az 5. cikk szerinti első többéves programot és a 8. cikk szerinti első éves programot az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kidolgozni. Mindkét program e rendelet hatályba lépése után egy évvel indul.

2. A 6. cikkel összhangban a Frontex a z 6. cikk szerinti első kockázatértékelést kockázatelemzést legkésőbb három hónappal e rendelet hatálybalépését követően nyújtja be a Bizottságnak.

3. A tagállamok e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül, a 9. cikkel összhangban kijelölik szakértőiket.

17. 19. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Bizottság által a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásokról.

18. 20. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az e rendelet alapján végrehajtott értékelésekről, amely jelentést közzé kell tenni, és amely az alábbiakkal kapcsolatban tartalmaz információkat:

- az előző évben végzett értékelések, és

- az egyes értékelésekből levont következtetések, valamint a hiányosságok orvoslására irányuló tevékenységek állása.

19. 21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, „Végrehajtási Bizottság az egyezményt már alkalmazó államokban” című, 1998. szeptember 16-i (SCH/Com-ex (98) 26 def) határozatának II. része egy évvel e rendelet hatálybalépését követően hatályát veszti.

20. 22. cikk

A Tanács határozhat úgy, hogy e rendelettel összhangban elvégzi az e rendelet hatálybalépését követően kötött csatlakozási okmányokban említett schengeni értékeléseket.

21. 23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

[1] COM(2010) 624 (2010.11.16.).

[2] A módosításokat félkövér betűvel és aláhúzással jelöljük .

[3] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[4] P7_TA(2011)0336.

[5] COM(2011) 248 (2011.5.4.).

[6] HL L 239., 2000.9.22., 138. o.

[7] HL C 53., 2005.3.3., 1. o. (1.7.1. pont).

[8] Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott 17024/09. sz. tanácsi dokumentum.

[9] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[10] A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.), HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[11] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[12] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[13] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[14] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[15] HL L 160., 2011.6.18., 19. o.