EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011DC0303
JOINT COMMUNICATION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS A new response to a changing Neighbourhood JOINT COMMUNICATION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS A new response to a changing Neighbourhood
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az átalakuló szomszédság új megközelítése
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az átalakuló szomszédság új megközelítése
/* COM/2011/0303 végleges */
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az átalakuló szomszédság új megközelítése /* COM/2011/0303 végleges */
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,
A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
BIZOTTSÁGÁNAK Az átalakuló szomszédság új megközelítése Az Európai Uniótól (EU) keletre és délre
tizenhat olyan ország található[1],
amelyek kilátásai és jövője közvetlenül és jelentősen eltér a
miénktől. A közelmúlt eseményei csak még élesebben kidomborították e
különbségeket, rávilágítva azokra a kihívásokra, amelyekkel együtt kell szembe
néznünk. A régóta hatalmon lévő elnyomó rezsimek megdöntése Egyiptomban és
Tunéziában; a folyamatos fegyveres összetűzések Líbiában, a közelmúlt
erőszakos eseményei Szíriában, a folyamatos elnyomás Fehéroroszországban,
és a térség, ideértve a Közel-Keletet is, régi, elhúzódó konfliktusai mind-mind
azt igénylik, hogy újragondoljuk az EU szomszédaival kialakított kapcsolatát. A
szomszédságban lévő más országok által elért ösztönző eredmények,
mint például a Moldovai Köztársaságban megkezdett reformtörekvések, az
Ukrajnában elért eredmények a csatlakozási tárgyalások során, vagy a Marokkó és
Jordánia által bejelentett alkotmányos reformok ugyancsak támogatásra szorulnak.
A Lisszaboni Szerződés lehetővé tette az EU számára, hogy
külpolitikai kapcsolatait megerősítse: a szomszédságban lévő
országokkal való együttműködés szélesebb alapokra helyezésével
lehetővé vált, hogy az együttműködés az érintett területek teljes
körét integrált és hatékonyabb módon ölelheti fel. Ez kulcsszerepet játszott abban,
hogy 2010 nyarán meginduljon az európai szomszédságpolitika (ENP) partnerországokkal
és egyéb érdekelt felekkel való konzultáció útján történő felülvizsgálata.
A dél-mediterrán térségben végigsöprő közelmúltbeli események még inkább
sürgetővé tették a felülvizsgálat végrehajtását. Az EU-nak fel kell
készülnie a szomszédos országokban végbemenő történelmi kihívásokra. A 2004-es bevezetése óta eltelt időben az
ENP keretében több olyan fontos kezdeményezést indítottak, különösen a
kereskedelem és a gazdaság területén, amelyek lehetővé tették az EU és
szomszédai számára, hogy kapcsolataikat szorosabbra fűzzék gyakorlatilag
valamennyi szakpolitikai területen, az energiapolitikától kezdve az oktatáson
és közlekedésen át a kutatásig. Ezek képezik ma az EU és szomszédai közötti
kapcsolatok és együttműködés alapját. Az EU által nyújtott támogatás
mértéke növekedett és célzottabbá vált. Továbbra is maradt azonban még
javítanivaló a kapcsolatok minden területén. A közelmúlt eseményei és az ENP
felülvizsgálatának eredményei rámutattak arra, hogy a szomszédos országokban
megkezdett politikai reformok uniós támogatása mérsékelt eredményekkel járt. A
gyors ütemben fejlődő partnerek és a reformok által támasztott
igények kezelése során például rugalmasabb és testre szabottabb intézkedésekre
lenne szükség, amelyek figyelembe veszik, hogy az adott ország gyors
rendszerváltozáson, vagy egy hosszabb reformfolyamaton és demokratikus
átalakuláson megy keresztül. Az EU, az Unió tagállamai és a fő nemzetközi
partnerek közötti koordináció alapvető fontosságú és működhetne
hatékonyabban is. Az EU és a szomszédságban lévő országok
és társadalmak közötti partnerség elmélyítéséhez új megközelítésre van szükség:
egészséges demokráciák építéséhez és konszolidációjához, fenntartható gazdasági
növekedés előmozdításához és a határon átívelő kapcsolatok
irányításához. Az ENP az Unió szakpolitikája kell hogy
legyen, amelynek keretében a tagállamok saját kétoldalú kapcsolataikat az
általános politikai célkitűzések támogatásához igazítják. Az Európai
Parlamentnek ugyancsak központi szerepet kell betöltenie, elsősorban a
főbb célkitűzések megvalósításának elősegítésében. Mindezeken
felül azonban az ENP-nek katalizátor szerepet kell betöltenie e tágabb
nemzetközi közösségben, és támogatnia kell a térség demokratikus átalakulását,
illetve gazdasági és társadalmi fejlődését. A szomszédainkkal kötött partnerség kölcsönös
előnyökkel jár. Szomszédaink nagy részének az EU a legfőbb
kereskedelmi partnere. A partnerországokban a fenntartható gazdasági
fejlődés és munkahelyteremtés az EU számára is előnyös helyzetet
teremt. Hasonlóképpen, az emberek irányított mozgása az egész szomszédság
számára pozitív hatásokkal jár, amely egyrészt megkönnyíti a hallgatók,
munkavállalók és turisták mobilitását, másrészt viszont csökkenti az illegális
migrációt és embercsempészetet. Az EU és szomszédai között az oktatás, a
szociális védelem megerősítése és modernizálása, valamint a nők
jogainak előmozdítása területén létrejött aktív kötelezettségvállalások
nagymértékben elősegítik az inkluzív növekedést és munkahelyteremtést
érintő közös céljaink megvalósítását. Az új megközelítésnek a kölcsönös elszámoltathatóságon
és az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeinek
tiszteletben tartására vonatkozó közös kötelezettségvállaláson kell alapulnia.
Az új megközelítés jóval differenciáltabb lesz, amelyben minden egyes
partnerország saját aspirációi, igényei és kapacitása szerinti mértékben
építheti ki kapcsolatait az EU-val. Azon déli és keleti szomszédaink számára,
akik képesek és hajlandók a partnerségben való részvételre, megnyílik a
lehetőség egy szorosabb gazdasági integráció és a kormányzati reformok, a
biztonságpolitika, a konfliktusmegoldás tekintetében erősebb politikai
együttműködés kialakítására, amely magában foglalja a közös érdekű
kérdésekben való közös fellépést a nemzetközi fórumokon. A dél-mediterrán
térséggel kapcsolatban a Bizottság és a főképviselő már meghatározta
a demokráciáért és a közös jólétért létrehozott partnerségre[2] vonatkozó javaslatát. A fent ismertetett új megközelítés céljai a
következők: (1)
nagyobb mértékű támogatás biztosítása azon
partnerek számára, akik elkötelezettek a mélyreható demokrácia megvalósítása
iránt – amely képes tartósan megmaradni, mivel a választójog együtt jár olyan
jogokkal, mint a szabad véleménynyilvánítás gyakorlása, egymással versengő
politikai pártok létrehozása, független bíróság által pártatlan
igazságszolgáltatás biztosítása, beszámoltatható rendőri és katonai
szervek nyújtotta biztonság, kompetens és korrupciómentes államigazgatási
szolgálatokhoz való hozzáférés –, és egyéb olyan polgári és emberi jogok
tiszteletben tartása iránt, amelyeket sok európai eleve adottnak tart, úgy mint
a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága; (2)
inkluzív gazdasági fejlődés ösztönzése – hogy
az EU szomszédainak kereskedelme, befektetései és növekedése fenntartható módon
történjen, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek csökkentésével, a
gazdaságilag aktív lakosság számára munkahelyek teremtésével, és a lakosság
számára magasabb életszínvonal biztosításával; (3)
az európai szomszédságpolitika két regionális
dimenziójának, a keleti partnerségnek és a déli partnerségnek a
megerősítése annak érdekében, hogy konzisztens regionális
kezdeményezéseket tudjunk kialakítani, például a kereskedelem, az
energiapolitika, a közlekedés vagy a migráció és mobilitás területén, amelyek
kiegészítik és erősítik a kétoldalú együttműködést; (4)
az említett célkitűzések megvalósítására
alkalmas mechanizmusok és eszközök biztosítása. A partnerség fejlődésének ütemét az egyes
szomszédok igényei, kapacitása és reform-célkitűzései határozzák majd meg.
Lehet, hogy néhány partner messzebb kíván eljutni az integrációs törekvéseiben,
és ennek során az adott ország nagyobb mértékben igazodik az EU
szakpolitikáihoz és szabályaihoz, ami aztán fokozatosan elvezethet a EU belső
piacán való gazdasági integrációhoz. Az EU a politikai reformok tekintetében
nem kíván semmilyen követendő modellt támasztani vagy kész receptet adni,
de minden egyes partnerország esetében ragaszkodni fog ahhoz, hogy a
reformfolyamatban tükröződjön a felülvizsgált megközelítés alapját
képező egyetemes értékek iránti egyértelmű elkötelezettség. A
kezdeményezésről a partnerek döntenek és az EU ehhez fogja igazítani
támogatását. A szomszédok számára nyújtott uniós támogatás
növelése feltételekhez kötött. A támogatás mértéke a demokrácia építése és
konszolidációja, illetve a jogállamiság fenntartása terén elért
eredményektől függ. Minél több és gyorsabb fejlődést tud egy ország
felmutatni a belső reformok terén, annál nagyobb mértékű támogatásban
részesül az EU-tól. A továbbfejlesztett rendszerből a támogatás többféle
formában érkezik: például a társadalmi és gazdasági fejlődés fokozottabb
finanszírozásával, az átfogó intézményfejlesztést (CIB) célzó nagyobb szabású
programokkal, a jobb piacra jutással, a befektetések támogatására több
EBB-finanszírozási lehetőséggel, és a mobilitás könnyítésével. E
preferenciális kötelezettségvállalások az egyes országok igényeihez és a
regionális kontextushoz igazodva kerülnek meghatározásra. Ez annak elismerése,
hogy a valóban jelentős reformok jóval több költséggel járnak. A partnerek
2010 és 2012 közötti időszakban mért reformteljesítményét fogják alapul
venni az adott ország 2014-re és az azt követő időszakra vonatkozó
pénzügyi előirányzatának meghatározásakor. Azon országok esetében, ahol
nem történtek reformok, az EU felül fogja vizsgálni és adott esetben
csökkenteni fogja a támogatását. Az EU továbbra is fenntartja azon politikáját,
hogy az emberi jogok és a demokratikus normák erőszakos elnyomásában
érintett kormányokkal korlátozza kapcsolatait, és adott esetben velük szemben
célzott szankciókat és egyéb politikai eszközöket alkalmaz. Ahol ilyen
intézkedések bevezetésére kerül sor, nem csak, hogy fenntartja, de tovább
erősíti a civil társadalom támogatását. E differenciáltabb megközelítés
alkalmazásában az EU továbbra is nyitva tartja a párbeszéd csatornáit a
kormányok, civil szervezetek és egyéb érdekelt felek előtt. Ezzel
párhuzamosan és a kölcsönös elszámoltathatóság elvével összhangban az EU
gondoskodni fog arról, hogy forrásai az ENP központi célkitűzéseinek
szolgálatában kerüljenek felhasználásra. Az EU és nemzetközi partnerei által a
szomszédos országok demokratikus átalakulásának támogatására mozgósított
erőforrásoknak fedezniük kell mind az azonnali és sürgős igények,
mind a közép- és hosszabb távú követelmények kielégítését is. 1. A mélyreható demokrácia
megvalósításának előmozdítása Feladatok: · az EU által a partnerországok számára nyújtott támogatás szintjének a politikai reformok és a mélyreható demokrácia megvalósítása terén elért eredményekhez való igazítása 1.1. A „mélyreható demokrácia”
megvalósításának előmozdítása A működő demokrácia, az emberi jogok
tiszteletben tartása és a jogállamiság, a szomszédokkal kötött uniós partnerség
alapvető pillérei. A politikai reformok tekintetében nem került sor
követendő modell vagy kész recept meghatározására. Amíg a konkrét reformok
országonként különbözőek lehetnek, a mélyreható és fenntartható
demokrácia építése több közös elemet tartalmaz, és a kormányok
részéről határozott és következetes elkötelezettséget igényel. Ezen elemek
közül megemlítendők a következők: – szabad és igazságos választások; – az egyesülés, a vélemény és a gyülekezés szabadsága, valamint szabad
sajtó és média; – független igazságszolgáltatás biztosította jogállamiság és a
tisztességes tárgyaláshoz való jog; – korrupció elleni harc; – a nemzetbiztonsági és rendfenntartói szervezetek (köztük a
rendőrség) reformja, valamint a fegyveres és biztonsági erők feletti
demokratikus ellenőrzés létrehozása. A fent említett elemeken alapuló reformok nem
pusztán erősítik a demokráciát, de a kereskedelem és a befektetések
ösztönzésével egyben elősegítik a fenntartható és inkluzív gazdasági
növekedés feltételeinek megteremtését is. Az EU e fő referenciaértékek
alapján értékeli az elért eredményeket, és határozza meg a támogatás mértékét. 1.2. Partnerség a társadalmakkal Feladatok: · partnerségek létrehozása valamennyi szomszédos országban, és az uniós támogatás elérhetőbbé tétele a civil társadalmi szervezetek számára egy e célból létrehozott civil társadalmi eszköz révén · az Európai Demokráciáért Alapítvány létrehozásának támogatása a politikai felek, a be nem jegyzett nem kormányzati szervek és szakszervezetek, illetve egyéb szociális partnerek megsegítésére · a média szabadságának előmozdítása a civil szervezetek akadálytalan internet hozzáférésének és az elektronikus kommunikációs technológiák használatának támogatása révén · az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédek erősítése A fejlett polgári társadalomban az emberek
szabadon kifejezésre juttathatják aggályaikat, részt vesznek a döntéshozatalban
és elszámoltatják a kormányokat. Az így működő társadalom
elősegítheti, hogy a gazdasági növekedés minél szélesebb körre terjedjen
ki. Mindennek eléréséhez kulcsfontosságú a szólás, az egyesülés és a gyülekezés
szabadságának biztosítása. További kihívást jelent a társadalomban jelen
lévő különböző nézetek és szempontok széles spektrumát képviselő
demokratikus politikai erők érvényesülésének előmozdítása, hogy a
hatalomért és a támogatottságért versenybe tudjanak szállni. A civil társadalom
és a pluralizmus térnyerésének nehézségei a szomszédságunkban mindenhol
érezhetők, de különösen súlyos problémákat vet fel azokban az országokban,
amelyekben gyors politikai változások mentek végbe, vagy amelyekben az elnyomó
politikai rezsimek továbbra is visszaszorítják a pluralizmus és diverzitás
előretörését. A helyzet kezelése, valamint a demokratikus
változásért küzdő politikai szereplők (elsősorban politikai
pártok és nem bejegyzett nem kormányzati szervezetek vagy szakszervezetek és
egyéb szociális partnerek) támogatása érdekében, a főképviselő és a
Bizottság támogatja a Demokráciáért Európai Alapítvány[3] létrehozását. Az alapítvány
célja az EU, a tagállamok és több, e területen már aktív nagy európai politikai
alapítvány erőfeszítéseinek nyomatékosabbá és következetesebbé tétele. A civil társadalom kulcsszerepet tölt be a
nők jogainak, a nagyobb társadalmi igazságosságnak és a kisebbségek
védelmének, valamint a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság
ügyének előmozdításában. Az EU támogatja ezt a fontos politikai
szerepvállalást a nem állami szereplők érdekében a társadalmakkal kötött
partnerségek révén, segítve ezáltal a civil társadalmi szervezeteket, hogy
érdekképviseleti képességüket fejleszteni tudják, hogy jobban figyelemmel
kísérhessék a reformot, illetve hogy szerepüket az EU-programok végrehajtásában
és értékelésében növelni tudják. Az országokban működő uniós küldöttségek
igyekeznek a partnerországok kormányait és a civil szervezeteket egy asztalhoz
ültetni egy strukturált párbeszéd keretében, az együttműködés
kulcsterületeinek megvitatására. Az ehhez hasonló kezdeményezések
finanszírozására az uniós támogatást egy e célból létrehozandó civil
társadalmi eszközön keresztül lehetne eljuttatni a szomszédos országok
számára. A média szabadsága és az információ szabad
áramlása kulcsfontosságú elemei a működő
demokráciának. A szociális hálózatok és az új technológiák fontos szerepet
töltenek be a demokratikus átalakulás előmozdításában. A demokrácia és az emberi
jogok európai eszközén (EIDHR) keresztül az uniós támogatás már elérhetővé
vált. További eszközök is kidolgozhatók, amelyek révén az EU – adott esetben –
elősegítheti a civil társadalmi szervezetek vagy egyes magánszemélyek
internethez való akadálytalan hozzáférését vagy más elektronikus kommunikációs
technológiák elérhetőségét, valamint független nyomtatott sajtó, rádió és
televízió megindítását. Alapvető fontosságú az emberi jogok és
az alapvető szabadságjogok tekintetében vállalt kötelezettségek
többoldalú szerződésekben és kétoldalú megállapodásokban való biztosítása.
E kötelezettségvállalások azonban nem mindig tükröződnek a gyakorlatban.
Valamennyi vonatkozó nemzetközi és regionális eszköz ratifikálása, és az abban
foglalt rendelkezések maradéktalan betartása a partnerség sarokköve kell hogy legyen.
Ennek keretében határozott kötelezettséget kell vállalni a nemek közötti
egyenlőség előmozdítására (különösen a délen történt események során
a nők által játszott fontos szerep tükrében), a diszkrimináció minden
formája elleni küzdelemre, a vallásszabadság tiszteletben tartására, a
menekültek és a nemzetközi védelem alatt álló kedvezményezettek jogainak
védelmére. Az emberi jogokról folytatott párbeszéd révén figyelemmel
lehet majd kísérni az e téren vállalt kötelezettségek teljesítését, beleértve
az emberi jogok megsértésével kapcsolatos eseteket is. Az Európa
Tanáccsal való fokozottabb együttműködés ugyancsak segíthet az emberi
jogok tiszteletben tartásának előmozdításában. A parlamentek összeköttetést
teremthetnek társadalmaink között. Az EuroNest Parlamenti Közgyűlés (az Európai
Parlament és a keleti partnerség országai parlamentjeinek közös
közgyűlése), az Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyűlés és az Európai
Parlament és a partnerországok parlamentjei közötti Közös Parlamenti
Bizottságok fontos fórumai a párbeszédnek és a döntéshozók közötti jobb megértésnek.
A parlamenti küldöttek ezen kívül jelentős mértékben hozzájárulhatnak a
reformtörekvések erősítéséhez és az egyes országok ENP cselekvési tervében
vállalt kötelezettségek megvalósulásának figyelemmel kíséréséhez, többek között
a fontosabb politikai és emberi jogi problémákat illetően. 1.3. Politikai és
biztonságpolitikai együttműködésünk elmélyítése Feladatok: · az EU szerepvállalásának fokozása az elhúzódó konfliktusok rendezésében · a közös kül- és biztonságpolitika és egyéb uniós eszközök közös célokra való együttes használata · az európai szomszédságpolitika partnereivel való közös fellépés előmozdítása a nemzetközi fórumokon alapvető biztonsági kérdésekben A Lisszaboni Szerződés egyedülálló
lehetőséget teremt az EU számára, hogy hatékonyabb szereplővé váljon.
Ez a szerepvállalás pedig leginkább a szomszédságpolitikában releváns. A
kihívások sikeres kezeléséhez azonban az kell, hogy az uniós és tagállami
szakpolitikákat a múltban tapasztaltaknál szorosabban egymáshoz kell kapcsolni,
hogy a közös üzenet megfogalmazásával és a megfelelő koherenciával
fellépésünk hatékonyabbá válhasson. Az EU eszközei és szakpolitikái csak akkor
lesznek hatékonyak, ha azokat a tagállami szakpolitikák megfelelő módon
támogatják. Az eddigi szokásos gyakorlat nem tartható tovább, ha azt akarjuk,
hogy szomszédságunk biztonságosabb hely legyen, és ha érdekeinket meg akarjuk
védeni. A több partnerországot érintő elhúzódó
konfliktusok fennmaradása komoly biztonságpolitikai problémát jelent az egész
térség számára. Az EU geopolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai érdekeit
közvetlenül sérti a tartós instabilitás. Az izraeli-palesztin konfliktus és a
többi közel-keleti, dél-kaukázusi, moldovai és nyugat-szaharai konfliktus
továbbra is jelentős számú népességet érintenek, táplálják a
radikalizmust, jelentős mennyiségű erőforrást emésztenek fel
helyi és nemzetközi szinten egyaránt, és komoly akadályát képezik a reformnak. Az EU aktív szerepet vállal több ilyen
konfliktus lehetséges megoldásának megtalálásában. Az EU részt vesz a Közel-Kelettel
foglalkozó Kvartettben. Társelnökként vesz részt a genfi megbeszéléseken a
grúziai béke és biztonság megteremtése céljából. Megfigyelőként jelen van
a Moldovai Köztársaságban fellángoló, Dnyeszteren túli konfliktusról folyó „5+2”
megbeszéléseken. Ezenkívül készen áll arra, hogy ott is képviseltesse magát,
ahol eddig ezt nem tette, például az EBESZ Minszki csoportjában a Hegyi-Karabah
konfliktusban. A bizalom erősítése érdekében az EU fokozni kívánja az
általa nyújtott támogatást, és – a konfliktusokkal kapcsolatos nemzetközi
erőfeszítések és struktúrák érdekében, majd ha ez megvalósult, a rendezés
végrehajtása érdekében – igyekszik azt az elszakadt területekre is
kiterjeszteni. Az EU ezen kívül továbbra is ellenzi azokat a
határváltoztatásokat, amelyeket fegyveres erővel alakítanak ki. Sok olyan
eszköz, amelyet a szomszédságunkban mindenhol a gazdasági integráció és az
ágazati együttműködés előmozdítása érdekében használunk,
mobilizálható lenne a bizalom erősítése és a konfliktusrendezés terén meghatározott
célkitűzések támogatására is. Az EU készen áll arra is, hogy – a
megfelelő nemzetközi szervezetekkel és a legfontosabb partnerekkel együtt –
a konfliktusok rendezése utáni időszakra vonatkozó rekonstrukciós
forgatókönyveket dolgozzon ki, amelyek egyben további ösztönzőként is
hathatnak a konfliktusok rendezésében, rámutatván a békés rendezéssel járó
előnyökre. Azokon a területeken, ahol az EU már operatív
szinten képviselteti magát, például az EU grúziai megfigyelő missziójával,
a Moldovai Köztársaság és Ukrajna közötti határellenőrzést segítő
európai uniós misszióval, vagy a megszállt palesztin területeken az EU
rendőri missziójával és a rafahi határellenőrzést segítő európai
uniós misszióval, további intézkedések megtételére kerül majd sor az operatív
jelenlét és a reformok előmozdítása érdekében tett erőfeszítések
közötti lehetséges szinergiák kiaknázása érdekében. Amennyiben bárhol igény
merül fel rá, az EU, jogállamiság-missziókkal vagy bármely más, a közös kül- és
biztonságpolitika (KKBP) keretében rendelkezésre álló eszközzel segítséget
kínál a partnerországoknak igazságszolgáltatásuk és nemzetbiztonsági szerveik
megreformálásához. Az EU, a konfliktusmegoldáson túl, teljes
mértékben ki fogja aknázni a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit az egyéb
biztonsági kérdésekkel és meghatározott közös érdekekkel, például az
energiaellátás és az erőforrások biztonságával, az éghajlatváltozással, a non-proliferációval,
a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel
szembeni harccal, valamint a kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos
problémák kezelésében. Az ENP partnerországokkal közösen vállalja a közös
fellépést a nemzetközi fórumokon (pl. az ENSZ-ben, nemzetközi konferenciákon) a
KKBP-t érintő kérdésekben és más globális problémák esetében. 2. Fenntartható gazdasági és
társadalmi fejlődés támogatása Feladatok: · az erősebb, fenntartható és inkluzív növekedést, a mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások fejlődését, illetve a munkahelyteremtést elősegítő szakpolitikák partnerországok általi átvételének támogatása · ágazati együttműködés erősítése és a gazdasági környezet javításának támogatása · beruházások ösztönzését célzó események szervezésének támogatása · az uniós kkv-k és mikrohitelek közvetlen beruházásainak előmozdítása · kísérleti jellegű regionális fejlesztési programok kidolgozása a régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek letörése érdekében · kísérleti programok indítása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása érdekében · makrogazdasági területeket érintő szakpolitikai párbeszéd erősítése a legelőremutatóbb gazdasági reformokat végrehajtó partnerekkel · a makroszintű pénzügyi támogatás hatékonyságának javítása a döntéshozatal racionalizálásával · a foglalkoztatási és szociális szakpolitikákról folytatott párbeszéd elmélyítése 2.1. Fenntartható gazdasági
növekedés és munkahelyteremtés AZ EU szomszédságában lévő országok
súlyos gazdasági és társadalmi kihívásokkal küzdenek. A térség több országában
általános a szegénység, a várható életkor gyakran alacsony, a fiatal
munkanélküliek száma nagy, és a nők részvétele a politikai és gazdasági
életben ugyancsak alacsony mértékű. A természeti tőke folyamatosan
erodálódik és az élelmiszer- és energiaárak emelkedése súlyos gondokat okoz a
szomszédságunkban. A legtöbb partnerország gazdasága gyenge és diverzifikációs
szintje is alacsony, amely így igen érzékenyen reagál a külső gazdasági
hatásokra. A közvetlen célok ezért a munkahelyteremtés, a növekedés
fellendítése, a szociális védelem erősítése és a közelmúlt válságait
megsínylő ágazatok (pl. a turizmus) revitalizálása. E kihívások megoldása
döntő fontossággal bír a politikai reformok fenntarthatósága
szempontjából, amely egyben elősegítheti a millenniumi fejlesztési célok
megvalósítását is. Az erőtlen növekedés, az egyre nagyobb munkanélküliség,
valamint a gazdagok és szegények közötti egyre nagyobb szakadék táptalaja az
instabilitásnak. Az ENP továbbra is az erősebb és inkluzív
növekedést elősegítő szakpolitikák átvételére ösztönzi a
partnerországokat. Ennek keretében a gazdasági környezet javítását, például az
eljárások egyszerűsítését és a kis- és közepes méretű
vállalkozásokról való gondoskodást, illetve a foglalkoztathatóság
előmozdítását célzó erőfeszítések kerülnek támogatásra. A
partnerországokban a jogállamiság fenntartásának erősítése és a korrupció
letörése érdekében tett erőfeszítések pozitív hatással lesznek a gazdasági
környezetre is, mivel elősegítik a külföldi közvetlen beruházások és a
technológia átadásának növekedését, amely viszont ösztönzőleg hat az
innovációra és a munkahelyteremtésre. Az EU különös figyelmet fog fordítani a
politikai változáson átesett országok előtt álló kihívásokra, és
megfelelő kezdeményezések, például befektetői konferenciák
szervezésével segítséget fog nyújtani a nemzeti beruházási prioritások azonosításában
és a befektetői bizalom erősítésében. A befektetők és
kereskedők számára további vonzerő lehet egy kiemelt befektetés-védelmi
rendszer kiépítése. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a szomszédos
országokban milyen lehetőségek nyílnak a befektetők jogi védelmének
biztosítására. A kkv-k további támogatása érdekében a
Bizottság az Európai Beruházási Bankkal és egyéb érintett szervezetekkel meg
fogja vitatni azt is, hogy milyen szerepet játszhat az Európai Beruházási
Alap[4] a partnerországokban,
és vizsgálni fogja a lehetséges intézkedéseket, többek között az uniós kkv-któl
érkező közvetlen befektetéseket és mikro hiteleket előmozdító garanciákat. A Bizottság ezen kívül hozzájárulhat a
nagyarányú munkanélküliség és szegénység letöréséhez is olyan, a mezőgazdaság
és a vidék fejlődését támogató kísérleti programok, valamint kísérleti
jellegű regionális fejlesztési programok indításával, amelyeket az e
területen szerzett kiterjedt uniós tapasztalatok alapján dolgoznak ki[5]. A regionális fejlesztési programok elősegíthetik a régiók közötti gazdasági egyensúlyhiány és
egyenlőtlenségek enyhítését, amely az országok egész gazdaságának
kapacitását aláássák. A jelenleg működő kísérleti programok
segítségével a keleti partnerség tagjai azonosíthatják az e kihívások
megoldásához megfelelő struktúrákat és tevékenységeket, saját területükön
belül és - adott esetben - az térségben lévő szomszédos országok határain
átnyúlóan. Hasonló megközelítés kerül kidolgozásra a déli szomszédság
tekintetében is. Folytatódik a szakpolitikai párbeszéd a
makrogazdaság irányításáról és az államháztartás fenntarthatóságáról. Azokkal a
partnerekkel, amelyek az EU-val való gazdasági integráció folyamatában a
legnagyobb eredményeket érik el, tovább fogják mélyíteni a makrogazdaságról
szóló párbeszédet, amelynek keretében a makrogazdasági szakpolitikák
felülvizsgálata és legfontosabb strukturális reformok kerülnek majd górcső
alá. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatással és szociális politikával
kapcsolatos párbeszédet is magasabb szintre emelik. A makroszintű pénzügyi támogatás
(MFA) elnevezésű eszközt is mobilizálni lehetne annak elősegítésére,
hogy rövidtávon a fizetési egyensúlyhiány okozta nehézségeket a partnerországok
kezelni tudják. Rövidtávon ez a legmegfelelőbb módszer azok közül,
amelyekkel a közelmúlt politikai változásinak közvetlen gazdasági és társadalmi
hatásait kezelni lehet. A Bizottság egy olyan keretszabályozásra fog javaslatot
tenni, amely alkalmas lehet a mikro szintű pénzügyi támogatás elosztását
érintő döntéshozatal hatékonyabbá tételére, az adott eszköz jogi alapjának
átláthatóbbá tételére és néhány kritérium pontosítására. 2.2. Kereskedelmi kötelékek
erősítése Feladatok: · mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló tárgyalások megindítása az arra hajlandó és felkészült partnerekkel · kereskedelmi engedmények továbbfejlesztése, különösen azon ágazatokat érintően, amelyek a legvalószínűbben azonnali növekedést képesek generálni a partnerek gazdaságában Szomszédaink nagy
többsége számára az EU jelenti a legfőbb exportpiacot és importforrást. Az
árukereskedelem és a szolgáltatások hatékony eszközök a gazdasági növekedés
előmozdításához, a versenyképesség erősítéséhez és a gazdasági talpra
állás támogatásához. Különösen fontos ezért, hogy minden egyes országgal olyan
kölcsönösen előnyös és ambiciózus kereskedelmi megállapodásokat kössünk,
amelyek megfelelnek igényeiknek és gazdasági kapacitásuknak. A kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá
fűzésének legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a mélyreható és átfogó
szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA). A mélyreható és átfogó
szabadkereskedelmi megállapodások rendelkeznek a kereskedelmi akadályok
fokozatos lebontásáról, és szabályozási konvergencia biztosítását célozzák a
kereskedelmet érintő területeken, különösen az egészségügyi és
növény-egészségügyi szabályok, az állatjólét, a vámok és határátlépési
eljárások, a verseny és a közbeszerzés tekintetében. A megállapodásokat
dinamikus módon alakítják ki, hogy lépést tudjanak tartani az uniós belső
piac szabályozási környezetének alakulásával. A legfejlettebb
partnerországokban egy ilyen megállapodás az uniós belső piacán való
progresszív gazdasági integráció felé vezethet. Az EU szabályainak és
gyakorlatának progresszív megközelítése miatt a szabadkereskedelmi
megállapodások megkövetelik, hogy az érintettek a lehető legteljesebb
mértékben elkötelezzék magukat az összetett és széles körű reformok iránt.
Mindezekhez erős intézményi kapacitásra van szükség. A reformok politikai
szempontból nagy erőpróbát jelenthetnek, és megkövetelik a gazdaság
szereplőinek és egyéb érintett feleknek a bevonását is. A tárgyalások
megkezdéséhez a partnerországoknak csatlakozniuk kell a WTO-hoz, és
teljesíteniük kell azokat az alapvető ajánlásokat, amelyek révén képesek
lesznek teljesíteni a kötelezettségvállalásokat. Ezen kívül megfelelő
előrelépést kell elérniük a közös értékek és alapelvek felé. Az EU és partnerországai közötti kereskedelem
nagyrészt bilaterális alapon történik. Ez a megközelítés egyrészt a
legfejlettebb országok számára gyorsabb ütemű előrehaladást tesz
lehetővé, másrészt összhangban áll a differenciált megközelítés elvével.
Emelett ez a fajta megközelítés beleillik az EU és ENP partnerei között
létrejövő gazdasági közösség hosszú távú elképzelésébe is[6]. A regionális gazdasági
integráció fontos szerepet tölt be a partnerek közötti kereskedelem
fejlődésében és szélesebb gazdasági hálózatok kiépítését teszi
lehetővé. Hosszabb távon e közösség alapja egy közös szabályozási
keretrendszer megalkotása, illetve az áruk és szolgáltatások hatékonyabb piacra
jutásának biztosítása lenne az ENP partnerek országaiban és az EU-ban. E
megközelítés a megfelelően működő független igazságszolgáltatási
rendszerrel és hatékony közigazgatással rendelkező, a korrupció letörése
felé vezető úton jelentős előrelépést felmutatni képes partnerek
számára lehetővé tenné az áruk belső piacának nem szabályozott
területére való belépést. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha a
résztvevő országokban az igazgatás hatékonysága és a jogbiztonság
megfelelő szintet ér el. Rövid távon, azon partnereink esetében, akik
nem állnak készen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról
szóló tárgyalások megkezdésére, vagy ez nem áll szándékukban, más intézkedések
révén lehet a kereskedelmi forgalmat fellendíteni és elősegíteni. Az egyes
partnerországok eltérő körülményeire és ambícióira is figyelemmel az EU
arra törekszik majd, hogy a már meglévő megállapodásokban vagy a
folyamatban lévő tárgyalások során kiterjessze a kereskedelmi
engedményeket, különös tekintettel azokban az ágazatokban, amelyek a
leginkább alkalmasak a partnerországok gazdaságának azonnali fellendítésére,
beleértve a liberalizáció iramának aszimmetrikus jellegét a partnerországok
körülményeinek figyelembe vételekor. Az áruk piacra jutásának javítása az ipari
termékek megfelelőség értékeléséről és elfogadásáról szóló (CAA)
megállapodások révén valósítható meg, amelyek a megfelelőségi
tanúsítványok kölcsönös elfogadásával, meghatározott ágazatokban lehetővé
teszik az ipari termékek szabad mozgását. A CAA-megállapodások célja, hogy
minden olyan ágazatot lefedjenek, amelyek tekintetében a jogszabály
harmonizáció megfelel az uniós szintnek. Azok a partnerek, akik ezt a szintet
elérik, az ipari termékek tekintetében valóban egy, az EU, az EGT és
Törökország alkotta szabadkereskedelmi övezet részévé válnának. Az európai
intézményekkel és szervezetekkel való szoros együttműködés a
szabványosítás, a megfelelőség értékelés és a metrológia területén
elősegítheti a CAA-megállapodások végrehajtását. A CAA-megállapodások
előkészítésének felgyorsítása érdekében a Bizottság készen áll a
partnereinknek adott támogatás fokozására. Tunéziával és Egyiptommal
valószínűleg már 2011-ben aláírásra kerülnek CAA-megállapodások. További lépések tehetők a partner
országok egymás közötti és az EU-val folytatott kereskedelmi forgalmának
ösztönzése érdekében. A pán-euro mediterrán preferenciális származási
szabályokról szóló új egyezmény gyors végrehajtása fontos elem lesz a déli
partnerek számára. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miképpen lehetne az
egyezményt más ENP partnerekre is kiterjeszteni, és ennek megfelelően
javaslatot fog tenni. Az EU továbbra is támogatni fogja a
reformokat, hogy segítse partnereit a kapacitásépítésben, elsősorban
közszektorbeli szakismeretek átadásával, többek között átfogó
intézményfejlesztési programok indításával vagy más, ikerintézményi programhoz
és a TAIEX-hez[7]
hasonló mechanizmusokkal. Ezek segítségével a partnerek meg fognak tudni
felelni az élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi, illetve
állatjóléti normáknak, ezáltal fokozni tudják exportlehetőségeiket. Ehhez
hasonlóan, az agrárszektor modernizálásának elősegítése érdekében, az EU
vidékfejlesztési programok indítását fogja felajánlani, hogy ezek révén
támogassa többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek
minőségének javítását. 2.3. Az ágazati együttműködés
erősítése Feladatok: · az ágazati együttműködés erősítése, különös tekintettel a tudomány és innováció, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, az energiapolitika, a közlekedés és a technológia területén · a kiválasztott uniós ügynökségek és programok munkájában a partnerországok részvételének elősegítése Az együttműködés erősítése a
belső piachoz kapcsolódó valamennyi ágazatban megvalósulhat, a szociális
politikától és a közegészségügytől kezdve a fogyasztóvédelmen, a statisztikán,
a társasági jogon, a kutatáson és technológiai fejlesztéseken, a
tengerpolitikán, a turizmuson át az űrpolitikáig és egyéb területekig. Az
együttműködést és a tapasztalatcserét az „aki többet nyújt, többet is kap”
elvnek megfelelően tovább erősítjük a következő területeken: ·
Az EU javaslatot fog tenni a szomszédos partnerei
számára egy közös tudományos és innovációs tér kidolgozásának
megkezdésére. Ez összefogná az együttműködés több meglévő elemét:
szakpolitikai párbeszéd, nemzeti és regionális kapacitásépítés, együttműködés
a kutatás és innováció területén, illetve a diákok, kutatók és tudományos
szakértők mobilitási lehetőségeinek javítása. Ezzel egyidejűleg
a felsőoktatás területén folyó együttműködés tovább fog
erősödni az egyetemek közötti partnerségek (Erasmus Mundus) és az
egyetemek modernizációjára vonatkozó strukturált együttműködés (Tempus)
keretében a hallgatók és tudományos munkatársak mobilitásának
hangsúlyosabb támogatása révén. ·
Az éghajlatváltozás tekintetében az EU
egyesíti erőfeszítéseit a szomszédos országokkal, fokozván az
együttműködést az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztések és
az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség (alkalmazkodás)
javítása területén a cancuni megállapodás végrehajtása és egy átfogó globális
éghajlati rendszer megvalósítása érdekében. Az EU-nak és partnerországainak
magasabb szintre kell emelniük a környezetvédelmet[8] is, amelynek célja a
levegő- és vízminőségre vonatkozó magasabb normák érvényesítése, a
környezetvédelem irányításának hatékonyabbá tétele, az
erőforrás-hatékonyság javítása, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák
védelme, és a szükséges infrastrukturális beruházások támogatása kell hogy
legyen. ·
Az energetikai együttműködés az
energiapolitikával kapcsolatos párbeszéd erősítésével fog magasabb szintre
lépni, amelynek középpontjában a piaci integráció fokozása, az energiabiztonság
konvergens, többek között biztonsági és környezetvédelmi szabványokra vonatkozó
szabályozási keretrendszerrel való javítása, a megújuló energiaforrások és energiahatékonyság
területén új partnerségek kidolgozása, valamint a nukleáris biztonság áll.
Mindezek eredményeként, középtávon az energiaközösségi szerződést ki
lehetne terjeszteni azokra a szomszédos országokra is, amelyek még nem részes
felei a szerződésnek, vagy az eddigi tapasztalatok alapján létre lehetne
hozni egy kiegészítő jellegű „EU-délmediterrán energiaközösséget”. ·
A Bizottság a közlekedési
együttműködésre vonatkozóan egy új keretrendszerre vonatkozó javaslatot
fog készíteni, amely a közlekedési ágazatban a piaci integráció
erősítését, nevezetesen a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T)
partnerországokra való kiterjesztését, az igazgatásban tapasztalható szűk
keresztmetszetek biztonsági és védelmi (többek között légi és vasúti közlekedés
irányításával illetve a tengeri közlekedéssel kapcsolatos) kérdéseinek
kezelését, valamint az EU különböző közlekedési ügynökségeivel való
együttműködés erősítését célozza. ·
A tengeri ügyek területén a Bizottság egy
hatékonyabb stratégiai megközelítés és együttműködés kialakítását is
támogatja, amelynek célja a tengerészeti ágazatok közötti együttműködés
erősítése, és amely fenntartható gazdasági fejlődést tesz
lehetővé. ·
A dél-mediterrán térség országaiban történt
közelmúltbeli események rámutattak az információs és kommunikációs
technológiák politikai és társadalmi eszközként való felhasználásának
fontosságára. A partnerországokkal való együttműködésben ezért nagyobb
hangsúlyt fog kapni a digitális gazdaság fejlődésének támogatása, amely
IKT eszközöket alkalmaz a nemzeti és globális szinten jelentkező kihívások
kezelésére. Végül, az EU elősegíti a partnerországok
részvételét azon uniós ügynökségek és programok munkájában,
amelyek nyitva állnak előttük[9].
Ennek lehetőségét néhány évvel ezelőtt kínálták fel, és azóta néhány
területen, többek között a kábítószer kereskedelem figyelemmel kísérése vagy a
repülésbiztonság területén, megindult az együttműködés. A Bizottság
elsőbbségi ügyként fogja kezelni azon programok listájának összeállítását,
amelyekben a partnerországok részt vehetnek, különös tekintettel azokra,
amelyek a fiatalok és az emberek közötti kapcsolatok javítása terén kínálnak
lehetőségeket. Ezen kívül támogatni fogja a partnerországokat az uniós
ügynökségek munkájában való részvétel jogszabályi előfeltételeinek
teljesítésében, és támogatást nyújt számukra a részvétel néhány járulékos
költségének fedezésére. 2.4. Migráció és mobilitás Feladatok: · a vízumkönnyítés folyamatának felgyorsítása a kiválasztott ENP partnerek számára, és vízumliberalizáció a legfejlettebb partnerek esetében · a meglévő mobilitási partnerségek továbbfejlesztése és új partnerségek létrehozása · a tagállamok támogatása abban, hogy az EU Vízumkódexe által kínált lehetőségeket minél nagyobb mértékben ki tudják használni A mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok
fejlesztése alapvető fontosságú egymás jobb megértése és a gazdasági
fejlődés szempontjából. Egyaránt elengedhetetlenek a kereskedelem,
különösen a szolgáltatások tekintetében, és az új ötletek cseréje, az innováció
terjesztése, a foglalkoztatási és szociális problémák kezelése, a társaságok,
felsőoktatási intézmények és civil szervezetek közötti szoros kapcsolatok
kiépítése területén. A munkavállalók mobilitása olyan terület, ahol
az EU és a szomszédos országok kölcsönösen hathatnak egymásra. Az EU munkaereje
folyamatosan öregszik és bizonyos területeken munkaerőhiány fog fellépni.
A szomszédságunkban lévő országoknak vannak jól képzett, fiatal és
tehetséges munkavállalói, akik betölthetik ezeket a réseket. A tehetség
bevonzása során az EU figyelembe veszi az agyelszívás kockázatát is, amely
további, kárenyhítést célzó támogató intézkedéseket tehet szükségessé. A partnerországok ugyanakkor az illegális
bevándorlók tekintetében is fontos származási és tranzit országok. Az illegális
bevándorlás elleni harc területén való együttműködés alapvető
fontosságú az emberi szenvedés és az ennek következtében fellépő
biztonsági problémák csökkentése szempontjából. Az e területen való
együttműködés lesz az egyik alapfeltétele a mobilitási partnerségeknek. Az ENP célja egy olyan kölcsönösen
előnyös megközelítés kidolgozása, amely összekapcsolja a partnerországok
és az EU gazdasági fejlődését, a megfelelő módon irányított legális
migrációt, a határellenőrzés kapacitásépítését, a menekültügyet és a
hatékony bűnüldözési együttműködést. Ez a megközelítés összhangban
áll az EU migrációra vonatkozó általános megközelítésének három pillérével és a
közelmúltban elfogadott közleménnyel[10]:
hatékonyabban szervezett legális migráció, a bevándorlás fejlődésre
gyakorolt pozitív hatásainak lehető legnagyobb mértékű kihasználása,
kapacitásépítés erősítése és a migrációs áramlások igazgatása. A
bevándorlók jogainak erősítése és tiszteletben tartása ugyancsak szerves
részét képezi a megközelítésnek. A mobilitási partnerségek átfogó
keretet képeznek a személyek EU és harmadik országok közötti mozgására
vonatkozó megfelelő igazgatás biztosításához. E partnerségek összefogják
mindazokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a mobilitás kölcsönös
előnyökkel jár. Rendelkeznek a legális migrációs csatornákhoz való
hozzáférés hatékonyabbá tételéről és erősítik a határigazgatáshoz és
az illegális bevándorlás kezeléséhez szükséges kapacitásokat. A mobilitási
partnerségek magukban foglalhatnak olyan kezdeményezéseket is, amelyek
segítséget nyújtanak a partnerországoknak munkavállalási célú migráció
igazgatásának kidolgozásában vagy javításában, például toborzás, szakmai és
nyelvi képzések, szakképesítések fejlesztése és elismerése, valamint a
bevándorlók visszatérése visszaintegrálása[11].
Az állampolgárok, és különösen a hallgatók, kutatók és üzletemberek
partnerországok és az EU közötti mobilitásának javítása céljából a Bizottság
felkéri a tagállamokat, hogy a lehet legteljesebb mértékben használják ki az EU
Vízumkódexe által nyújtott lehetőségeket. A Bizottság ezenkívül meg
fogja vizsgálni, hogy milyen módon lehet támogatást nyújtani ebben a
folyamatban, illetve a végrehajtás figyelemmel kísérésében. Ebben az
összefüggésben hangsúlyozni kell a vízumdíj eltörlésének lehetőségét és a
többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását az említett csoportokba tartozó
vízumigénylők esetében. A szomszédságunkban lévő országok közül
eddig a Moldovai Köztársasággal és Grúziával jött létre mobilitási partnerség.
A Bizottság úgy véli, hogy a szomszédságunkban lévő országok közül több
megfelelő jelöltnek tekinthető ilyen partnerségek létrehozására. A
Bizottság arra fog törekedni, hogy Örményországgal lezárja, míg például Marokkóval,
Tunéziával és Egyiptommal megkezdje a tárgyalásokat[12]. Az EU továbbra is támogatja Ukrajna és a
Moldovai Köztársaság azon törekvéseit, amelyek a vízumliberalizációra vonatkozó
cselekvési terv végrehajtását célozzák. A vízumkönnyítés és a keleti partnerség
országaival hatályban lévő vagy kidolgozás alatt álló visszafogadási
megállapodások mellett az EU-nak arra is törekednie kell, hogy a déli
partnerországokkal, a visszafogadási megállapodásokkal egyidejűleg,
vízumkönnyítésre vonatkozó megállapodásokat kössön. E megállapodások mindegyike
megköveteli az EU-val való együttműködést a migráció, mobilitás és
biztonsági kérdések tekintetében. Külön intézkedéseket kell hozni az illegális
bevándorlás megakadályozására, a hatékony határigazgatás biztosítására, az
okmányok biztonságának megvalósítására és a szervezett bűnözés elleni
küzdelemre, ideértve az emberkereskedelmet és a migránsok csempészését is.
Hosszú távon a vízumliberalizáció fokozatos bevezetését eseti alapon kell
kezelni ott, ahol a mobilitás hatékony igazgatása és biztonsága adott. A menekültügyet illetően, az EU a
régióban támogatni fogja a nemzetközi védelem erősítését a
Fehéroroszországra, a Moldovai Köztársaságra és Ukrajnára vonatkozó regionális
védelmi program folyamatos végrehajtásával. Amennyiben a körülmények
lehetővé teszik, az EU megkezdi az Egyiptomra, Líbiára és Tunéziára
vonatkozó regionális védelmi program végrehajtását is. Az e területen az egyes
ENP partnerek által indított egyéb kezdeményezések ugyancsak támogatásban
részesülnek. A menekülteknek az EU területén történő letelepítése szerves
részét kell, hogy képezze az EU azon erőfeszítéseinek, amelyek azon
szomszédos országok támogatását célozzák, amelyek jelentős mértékű menekültáramlással
szembesülnek. 3. Hatékony regionális
partnerségek kiépítése az európai szomszédságpolitika keretében Az EU, miközben
teljes mértékben elismeri diverzitásukat, egy a kölcsönös elszámoltathatóságon
alapuló egységes politika keretében kínál az egyes szomszédos országok számára
partnerséget. Az ENP keleti és déli dimenziójának célja, hogy a regionális
együttműködés erősítésével, illetve regionális szinergiák és az egyes
régiókra jellemző földrajzi, gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszok
kidolgozásával kiegészítse ezt az egységes politikát. Ehhez az EU korábbi, a
térséget érintő politikáinak különböző történelmi örökségét veszik
alapul. Délen, a valamennyi érintett területre kiterjedő, tizenöt éve
folyó euro-mediterrán együttműködés kiegészítéseképpen a közelmúltban
létrehozták az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű szervezetet. A
keleti partnerség az elmúlt két év során nagymértékben fellendítette az EU és
keleti szomszédai közötti kapcsolatokat. 3.1. A keleti partnerség
megerősítése Feladatok: · társulási megállapodások, köztük mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének és végrehajtásának megkezdése · demokratizáció előmozdítása · vízumliberalizáció és a liberalizációs folyamat előmozdítása · ágazati együttműködés erősítése, különösen a vidékfejlesztés területén · a lakosság megismertetése a keleti partnerségből származó előnyökkel · a civil szervezetekkel és szociális partnerekkel való közös munka erősítése A keleti partnerség létrehozása nagyot
lendített a kelet-európai és dél-kaukázusi partnerországokkal való
kapcsolatokban. A partnerség hozzájárult a változás rögös folyamatának
megkezdéséhez és konszolidálásához. A régióban az elmúlt évtizedben általános
előrelépés volt tapasztalható a demokrácia felé, ideértve a
rendszerváltozásokat is. A térség országai továbbra is komoly gazdasági
kihívásokkal küzdenek – nagy a szegénység, amely kiegészül azzal, hogy
jelentős különbségek vannak az egyes országok helyzete között, és igen
érzékenyen érintik őket a külső tényezők és hatások. A partnerek eltérő mértékben vették át a
keleti partnerség alapvető elemeit (például a demokrácia, az emberi jogok
és a jogállamiság egyetemes értékeinek tiszteletben tartása; folyamatos
reformtörekvések; fokozott hangsúly az elhúzódó konfliktusok megoldására). Míg
néhány ország egyértelműen elkötelezett a lehetőségek teljes
mértékű kiaknázása iránt, mások csak fokozatos előrelépést tettek. Az
EU gondoskodni fog róla, hogy a legfejlettebb és a keleti partnerség alapját
képező demokratikus reformok iránt leginkább elkötelezett partnerek
részesüljenek a legtöbb előnyből. Ezzel egyidejűleg a keleti partnerség
eszköztárát úgy kell átformálni, hogy azok hatékonyabban igazodjanak az egyes
országok helyzetéhez, amelyet a végrehajtás első szakaszát követően
levonható tapasztalatok alapján kell elvégezni – különösen a széles körű
és komplex társulási megállapodások megtárgyalásához szükséges hosszú
időszak áthidalására szolgáló eszközök meghatározásával. A társulási megállapodások, amelyek
legtöbbje mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokat is magában
foglal, a keleti partnerség minden egyes résztvevő országának felkínálja
annak lehetőségét, hogy saját maga határozza meg az integrációs folyamat
és a reformok ütemét és mértékét. Az elkötelezettség fenntartásával és az EU
támogatásával a partnerországok a megállapodást felhasználhatják a szabályozás
és az intézmények konvergenciájához. A megállapodások igazodnak az uniós
jogszabályokhoz, normákhoz és szabványokhoz, amelyek fokozatosan gazdasági
integrációhoz vezetnek a belső piacon. Öt
partnerországgal kezdődtek meg a társulási megállapodásról szóló
tárgyalások, amelyek szilárd politikai alapot teremtenek a kapcsolatok
továbbfejlesztéséhez. A társulási megállapodások keretében Ukrajnával
megkezdődtek a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról
szóló tárgyalások, és – amennyiben a feltételek adottak lesznek – további
partnerekkel is megkezdődnek a tárgyalások. Viszonylag kis méretű és –
ebből kifolyólag – a keleti partnerség országai és az EU közötti
kereskedelmi kapcsolatok korlátozott volta ellenére, a mélyreható és átfogó
szabadkereskedelmi megállapodások létrejötte nagyfokú prioritással bír az EU
számára, mivel az ilyen megállapodások hatékony eszközök az EU és keleti
szomszédai közötti politikai és gazdasági kapcsolatok erősítése
szempontjából. A partnerországokban a mélyreható reformok végrehajtásához szükséges
igazgatási kapacitás megteremtésének támogatása érdekében a keleti partnerség
átfogó intézményi kapacitás építő (CIB) programokat kínál. Ennek
kiegészítéseképpen pedig, a legújabb uniós eszköznek számító kísérleti
regionális fejlesztési programok indításával támogatják a partnereket a
gazdasági, társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelésében. E
programok segítségével a partnerek megfelelő struktúrákat és
tevékenységeket hívhatnak életre a regionális kihívások kezelésére. A keleti partnerség néhány országa nagy
jelentőséget tulajdonít európai identitásának és az EU-val való
kapcsolatok szorosabbá válása széles társadalmi támogatottságot élvez. Az
Európai Unió alapját képező értékek – nevezetesen a szabadság, a
demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása,
valamint a jogállamiság – állnak a keleti partnerség által kínált politikai
társulási és gazdasági integrációs folyamat középpontjában is. Ezek ugyanazok
az értékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke tartalmaz,
és amelyeken a 8. és a 49. cikk alapul. Az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése
fontos része a partnerségnek. Az EU továbbra is támogatja Ukrajna és a Moldovai
Köztársaság azon törekvéseit, amelyek a vízumliberalizációra vonatkozó
cselekvési tervek végrehajtását célozzák. E cselekvési tervek modellként
szolgálhatnak a keleti partnerség többi országa számára. Mindeközben a keleti
partnerség országainak teljes mértékben ki kell aknázniuk a
vízumkönnyítésből eredő lehetőségeket. A keleti partnerek öt kiemelt
kezdeményezésben[13]
részesültek a határigazgatás, a kkv-fejlesztés, az energetikai
együttműködés, a polgári védelem és környezetvédelmi irányítás területén.
E programok mostani kiigazítása a kétoldalú partnerségi célkitűzések
támogatásának hatékonyabbá válását célozzák. Például, az integrált
határigazgatásra vonatkozó kiemelt kezdeményezés keretében folyó munka egyre
inkább afelé tolódik, hogy a vízumkönnyítés és vízumliberalizáció feltételeinek
teljesítésében nyújtson támogatást a partnereknek. A keleti partnerség
kétoldalú és többoldalú tevékenységeinek átláthatóságának javítása fontos
tényező abból a szempontból, hogy a közvélemény megértse annak
előnyeit. A regionális szolidaritás erősítésének elősegítése
érdekében az EU-nak ki kell dolgoznia a szubregionális együttműködés
támogatásának módját, amely kevesebb partnert érintő speciális területekre
koncentrál. A többoldalú keretrendszert stratégiailag hatékonyabban kell
felhasználni a partnereink közötti kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére,
többek között a konfliktusmegoldás területén. Az ENP felülvizsgált céljával összhangban,
miszerint az erőfeszítéseket a társadalmak közötti kapcsolatok
erősítésére kell koncentrálni, az EU arra fog törekedni, hogy
előmozdítsa az érdekelt felek intenzívebb szerepvállalását, a
parlamentekét az Európai Parlament által létrehozott EURONEST keretén belül; a
regionális szinten működő szereplőkét a Régiók Bizottságával
való együttműködésben; a gazdasági szereplőkét a keleti partnerség
gazdasági fórumának keretében; illetve a civil szervezetekét és szociális
partnerekét a keleti partnerség civil szervezeti fórumában és annak nemzeti
platformjában. A keleti partnerség keretében az
együttműködés szakpolitikai párbeszédekkel folytatódik, amely többek
között a következő területeket érinti: ·
oktatás, ifjúság és kultúra: az programokban,
többek között az Erasmus Mundus, a Tempus, a „Fiatalok lendületben” és az eTwinning
programokban való részvétel bővítése; az élethosszig tartó tanuláshoz
hasonló jövőbeni új programok megnyitása a keleti partnerség országai
előtt; a 2009 és 2010 közötti időszakra vonatkozó kulturális
különleges cselekvési program és a keleti partnerség kulturális programjának
nyomon követése; ·
közlekedés: az EU és keleti partnereinek kapcsolódó
infrastrukturális hálózatai; ·
energiaügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás:
intenzívebb párbeszéd, a kelet-európai energiahatékonysági és környezetvédelmi
partnerség létrehozását és az Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak az
Európai Energiaközösséget létrehozó szerződéshez való csatlakozását
követően az együttműködés erősítése érdekében az
energiabiztonság területén; ·
tudásmegosztás, kutatás és információs társadalom:
a kutató- és oktatóközösségek teljes integrációja a régióban az
e-infrastruktúra keretében (pl. a GEANT pán-európai adathálózat a hálózatépítés
területén, és az európai számítóhálózati infrastruktúra a grid technológiák és
az elosztott számítási rendszerek terén). ·
vámügyi és bűnüldözési kérdések az Ukrajnával,
Moldovai Köztársasággal és Fehéroroszországgal való vámügyi együttműködés
stratégiai keretrendszere alapján, valamint együttműködés a csempészés
elleni küzdelem területén; ·
vidékfejlesztési intézkedések (összhangban a
mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó európai szomszédsági
programmal); ·
foglalkoztatás és szociális politika: ·
igazságosság, szabadság és biztonság a keleti
partnerség bel- és igazságügyre vonatkozó cselekvési terve alapján, amelynek
bemutatására még ebben az évben sor kerül a stockholmi program[14] keretében, beleértve a
mobilitási partnerségeket is; ·
közös kül- és biztonságpolitika (KKBP). Az EU tagállamai, harmadik országok és a
nemzetközi pénzügyi intézmények érdeklődést mutattak a keleti partnerség
célkitűzéseinek bővítése és a stratégiai jelentőségű
projektet támogatása iránt. További erőforrások kerülnek mozgósításra a
szomszédsági beruházási keretből (NIF), a bilaterális partnerektől és
a nemzetközi pénzügyi intézményektől, különösen az Európai Beruházási
Banktól, az Európai Újjáépítése és Fejlesztési Banktól és a Világbanktól. Az
ilyen együttműködéseket dinamikus módon kell kezelni, a kkv-k támogatására
létrehozott eszközre, az EBB keleti partnerek támogatására szolgáló eszközére
és a keleti partnerség technikai segítségnyújtási alapjára támaszkodva,
amelynek finanszírozásához felkérték az EU-t és tagállamait is. A keleti partnerség információs és
koordinációs csoportja kapcsolatba lép azokkal a nemzetközi pénzügyi
intézményekkel és harmadik országokkal, például Kanadával, Japánnal,
Norvégiával, Oroszországgal, Svájccal, Törökországgal és az USA-val, amelyek
érdekeltek lehetnek az adományozói koordinálásban és általában a keleti
partnerség fejlesztésében. Ez az informális együttműködés a keleti
partnerség országainak érdekei szerint fog intenzívebbé válni. A keleti partnerség második
csúcstalálkozójára 2011 szeptemberében kerül sor Varsóban. Az Európai
Bizottság és a főképviselő ezt követően egy ütemtervet fog
előterjeszteni, amely – a csúcstalálkozó eredményei alapján - meghatározza
a keleti partnerség jövőbeni végrehajtásának irányát. 3.2. Partnerség a demokráciáért és
a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel Feladatok: · a keleti partnereknél létrehozottakhoz hasonló átfogó intézményfejlesztési programok indítása · migrációról, mobilitásról és biztonságról szóló párbeszéd megindítása Tunéziával, Marokkóval és Egyiptommal (a mobilitási partnerség felé vezető út első lépéseként) · az euro-mediterrán ipari együttműködés erősítése · kísérleti programok indítása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása érdekében · az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésnek a mediterrán régió lakossága számára egyértelmű előnyökkel járó konkrét projektekre való összpontosítása · szubregionális együttműködés továbbfejlesztése · a foglalkoztatási és szociális szakpolitikákról folytatott párbeszéd elmélyítése Az ENP keretében ambiciózus választ kell adni
a földközi-tengeri térség déli részében folyó nagy jelentőségű
változásokra. A partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a
dél-mediterrán térséggel címmel március 8-án közétett közös
közlemény[15]
körvonalazta az EU által a demokrácia létrehozását és az átfogó reformok
végrehajtását felvállaló partnerek számára felkínált új partnerség első
elemeit. Az a három fő irányvonal, amely mentén az EU tovább kívánja
fejleszteni kapcsolatait a mediterrán térségben lévő partnereivel e
közleményben kerül bemutatásra: demokratikus átalakulás és intézményfejlesztés;
megerősített partnerség a néppel; illetve fenntartható és inkluzív
gazdasági fejlődés. Különféle szakpolitikái és eszközei révén a partnerség
átfogó és széleskörű jellege adott, de az egyes partnerek egyedi igényei
és ambíciói szerint további, egyértelműbben differenciált megközelítést
fog alkalmazni. Néhány partner esetében az EU már elkötelezte magát a
kapcsolatok szorosabbá fűzésére, elsősorban „kiemelt státusz”
odaítélésével[16]. Azon partnereknek, akik a partnerség a
demokráciáért és a közös jólétért kezdeményezés keretében kívánnak partneri
kapcsolatot létesíteni az EU-val, vállalniuk kell, hogy az 1.1. szakaszban
kiemelt alapvető elemek megvalósítása felé történő elmozdulás
érdekében lépéseket tesznek. A legfejlettebb mediterrán térségbeli partnereink
előtt hosszú távon megnyílik az út az EU-val való szoros politikai
társulás és a belső piacon való gazdasági integráció felé. Rövidtávon a
következő lehetőségek nyílnak meg a reformok terén elmozdulást
elérő partnerek számára. A demokratikus
átalakulás támogatása érdekében a keleti szomszédság országaiban indítotthoz
hasonló átfogó intézményfejlesztési programok kerülnek bevezetésre: e
programok alapvető szaktudást és pénzügyi támogatást biztosítanak a
legfontosabb igazgatási (vámügyi, bűnüldözési, igazságszolgáltatási)
szervek kapacitásának építéséhez, és elsősorban a demokratikus átalakulás
fenntartásához leginkább szükséges intézményeknek nyújtanak majd célzott
támogatásokat. A néppel való
megerősített partnerség kiépítése érdekében a Bizottság párbeszédet
fog kezdeményezni a migrációval, mobilitással és biztonsággal kapcsolatos
kérdésekről pl. Tunéziával, Marokkóval és Egyiptommal (a mobilitási
partnerség felé vezető út első lépéseként). Az erre vonatkozó
javaslatokról további részleteket tartalmaz a migrációról, mobilitásról és
biztonságról szóló közlemény[17].
Az iskolák közötti együttműködés (eTwinning), a hallgatók és oktatók
egyetemek közötti partnerségek (Erasmus Mundus) keretében történő
mobilitása, a felsőoktatási intézmények modernizációjára vonatkozó
strukturált együttműködés (Tempus), és a fiatalok mobilitása („Ifjúság
lendületben”) ugyancsak bővítésre kerül, hogy hatékonyabban tudják
támogatni a fiatalokat. A kultúra területén új kezdeményezések ösztönzésére is
lehetőség nyílik. Rövid távon, a fenntartható és inkluzív
gazdasági fejlődés biztosítása érdekében, az EU nagyobb
erőfeszítéseket fog tenni a meglévő társulási megállapodások
kereskedelmi rendelkezéseinek erősítése érdekében a mezőgazdasággal,
illetve a szolgáltatásokkal és a letelepedési joggal kapcsolatban folytatott tárgyalások
sikeres lezárásával. A kiválasztott déli szomszédos országoknak
ezenkívül lehetőségük nyílik arra, hogy megkezdjék az előkészületeket
a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló
jövőbeni tárgyalások tekintetében. A piacnyitással együtt járó
strukturális kiigazítások követése és az inkluzív növekedés előmozdítása
érdekében a Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési kísérleti
programokat, illetve – a keleti partnerség keretében szerzett tapasztalatokat
felhasználva – kísérleti jellegű regionális fejlesztési programokat fog
finanszírozni. A Bizottság az euro-mediterrán szintű
ipari együttműködést is ösztönözni fogja az Euromediterán Vállalati Charta
végrehajtásának folytatásával, a Chartának a kkv-k igényeihez igazításával az
európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban, illetve a legjobb
gyakorlatok terjesztésével és a tevékenységek és hálózatok legfontosabb
ágazatokban való megnyitásával (textilipar, turizmus, nyersanyagok).
Erősíti a párbeszédet a foglalkoztatás- és szociális politikáról és – többek
között az euro-mediterrán szociális párbeszéd fórumán keresztül - javítja a
szociális párbeszéd hatékonyságát. A szabályozási együttműködés regionális
szinten előmozdíthatja a kereskedelmet és javíthatja a befektetési
környezetet. A hatékony, biztonságos, tartós és fenntartható multimodális
transz-mediterrán közlekedési hálózat létrehozása ugyancsak hozzá fog járulni a
fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődéshez. A Bizottság, az EBB-vel és
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel közösen már dolgozik a mediterrán
térségben a tengerészeti ágazatok közötti együttműködés javítását célzó
kísérleti programok meghatározásán. A Mediterrán Térségért létrehozott Uniónak,
amely kiegészíti az EU és a partnerországok közötti kétoldalú kapcsolatokat,
jobban ki kell aknáznia a benne rejlő lehetőségeket a hatékony és
eredmény-orientált regionális együttműködés szervezése terén. A
kezdeményezés ezen kívül, olyan szereplők bevonásával, mint Törökország és
a nyugat-balkáni országok, biztosítja a mediterrán térségben a regionális
együttműködés inkluzív jellegét. A Főképviselő és a Bizottság
készen áll arra, hogy a Lisszaboni Szerződéssel összhangban nagyobb
szerepet vállaljon a Mediterrán Térségért létrehozott Unióban. A kezdeményezés
felélesztéséhez egy pragmatikusabb és projekt-alapú megközelítésre való
átállásra van szükség. A Mediterrán Térségért létrehozott Unió titkárságának
katalizátorszerepet kell betöltenie, és olyan stratégiai jelentőségű
konkrét projektek köré kell csoportosítania az államokat, az EBB-t, a
nemzetközi pénzügyi intézményeket és a magánszektort, amelyek munkahelyeket
teremtenek és az egész térségben elősegítik az innovációt és növekedést. A
partnerországok e projektekben – szükségleteik és igényeik szerint – a változó
geometria elvével összhangban vehetnének részt. Az egyedi infrastrukturális
projektek EU költségvetéséből való társ-finanszírozását a szomszédsági
beruházási keretből történhetne. A jelenlegi gazdasági és politikai
viszonyok között a párizsi csúcson meghatározott kiemelt projektek továbbra is
teljes mértékben érvényesek, különös tekintettel a mediterrán napenergiatervre,
a Földközi-tenger megtisztítására vagy a tengeri útvonalak és szárazföldi
autósztrádák létrehozására, illetve a mediterrán térség vállalkozásainak
fejlesztésére vonatkozó kezdeményezésre. A fenntartható fejlődés
előmozdítása, a meglévő regionális megállapodások, például a
mediterrán tengeri környezet és a part menti régió védelméről szóló
barcelonai egyezmény végrehajtására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Végül, a kevesebb szomszédos országot és
speciális területeket érintő szubregionális együttműködés
újabb előnyöket és nagyobb mértékű szolidaritást teremthet. A
szubregionáis együttműködést a Maghreb térségben tovább lehetne fejleszteni,
például a fizikai kapcsolatok erősítésének támogatásával. Az EU a
közeljövőben egyedi javaslatokat fog előterjeszteni, többek között a
határok esetleges megnyitásának előmozdítása lehetséges módjairól. 4. Egyszerűsített és
következetes szakpolitika és programtervezési keret 4.1. Egyértelműbb prioritások
fokozottabb politikai irányítás révén Feladatok: · az ENP cselekvési terv és az EU támogatásának kevesebb elsőbbségi területre való összpontosítása, pontosabb referenciaértékekkel alátámasztva Az EU és az egyes szomszédos országok közötti
kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években szorosabbá váltak. Az általános
politikai kérdéseken túl már az együttműködés valamennyi speciális
területén szoros és intenzív párbeszéd alakult ki. A nagyon szoros kapcsolatok
és magasabb szintű kötelezettségvállalás fokozottabb politikai párbeszédet
és együttműködést kíván. A Lisszaboni Szerződés biztosítja az Európai
Unió számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével a koherens és
következetes szakpolitikákat és programokat tud végrehajtani azáltal, hogy
összefogja az EU kül- és támogatási politikájának azon elemeit, amelyeket azt
megelőzően különböző intézmények irányítottak. A partnerországok
és az Unió tagállamai között teljes az egyetértés a tekintetben, hogy
jelentősebb társulási tanácsok létrehozásával mélyrehatóbb megbeszéléseket
lehetne tartani politikai szinten. A politikai párbeszédet azonban nem
szükséges évi egy alkalommal a társulási tanács keretében folytatott
megbeszélésre korlátozni: ha a körülmények úgy kívánják gyakoribb és több ad
hoc jellegű lehetőséget kell biztosítani a megbeszélésekre. A
folyamatosabb jelleggel és közvetlenebb módon folytatott politikai párbeszéd
kulcsfontosságú szerepet tölt be a közös kihívások kezeléséhez szükséges
bizalom kiépítésében. Ezen kívül a Bizottság erősíteni szándékozik az
ágazati szakpolitikákról (például az energiaügyről, oktatásról,
ifjúságpolitikáról, migrációról és közlekedésről) folytatott párbeszédet a
partnerországok minisztereivel. Amíg az ENP cselekvési terv szolgál
továbbra is az általános együttműködés kereteként, az EU azt javasolja a
partnereknek, hogy kevesebb számú rövid- és középtávú prioritásra
összpontosítsák erőfeszítéseiket, amelyek pontosabb referenciaértékeket és
az intézkedések terén világosabb sorrendet tesznek lehetővé. Az EU e
szerint fogja kiigazítani a pénzügyi támogatásában meghatározott prioritásokat.
A prioritások jegyzéke fogja meghatároznia politika ütemezését és mind az EU
mind a szomszédai számára segítséget fog nyújtani a fő eredmények elérésében,
egy kölcsönösen elfogadott ütemterven belül. Ez egyúttal megteremti a politikai
célkitűzések és a segítségnyújtás ütemezésének hatékonyabbá tételének
lehetőségét is. Erre az alapra építve az ütemezéssel kapcsolatos
dokumentumokat egyszerűsíteni lehet és az erőfeszítéseket a
cselekvési tervben szereplő azon prioritások meghatározására lehet
összpontosítani, amelyek különösen igénylik az EU támogatását. A pénzügyi segítségnyújtás további
egyszerűsítésének lehetőségeit az új európai szomszédsági eszköz
(ENI) szabályozásának kidolgozása során is vizsgálni fogják a következő
többéves pénzügyi keret összefüggésében, hogy a pénzügyi segítség rugalmasabb
és célzottabb kihelyezésének igényét a gyakorlatba is átültessék. Ezzel párhuzamosan az EU továbbra is évente
fog jelentést készíteni a cselekvési tervvel összhangban elért
eredményekről. A jelentésekben nagyobb hangsúlyt fog kapni a demokrácia
vizsgálata, és idővel szorosabb összefüggésben vizsgálják a jelentésekben
értékelt eredményeket, a segítségnyújtást és a pénzügyi támogatás szintjét. 4.2. Finanszírozás Feladatok: · az ENPI keretében előirányzott és ütemezett forrásoknak és egyéb külső támogatási eszköznek az új megközelítés szerint történő átfókuszálása és terve állítása · 1 milliárd EUR feletti összegű kiegészítő forrás biztosítása 2013-ig a szomszédságunkban felmerülő sürgős igények kielégítésére · költségvetési tartalék mobilizálása különböző forrásokból · az egymással konkuráló költségvetési javaslatok mihamarabbi benyújtása a költségvetési hatóságnak (2011-re vonatkozó átutalások, 2012-re vonatkozó módosító indítvány, 2013-ra vonatkozó átütemezés) A szomszédságpolitika kölcsönös
elszámoltathatóságon és az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság
egyetemes értékei iránti közös kötelezettségvállaláson alapuló új
megközelítésének végrehajtásához további, legfeljebb 1 242 millió EUR-s
kiegészítő forrásra van szükség 2013-ig. Erre az összegre a 2011 és 2013
közötti időszakra vonatkozó Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási
Eszköz keretében biztosított 5 700 millió EUR-n felül van szükség. Újabb
sürgősségi feladatok felmerülése esetén a tematikus eszközök és az EU
költségvetésének válsághelyzetekre vonatkozó intervenciós mechanizmusai alapján
a térségre betervezett intézkedések finanszírozása újabb erőforrásokat
igényel. A térségben a néppel való partnerség további erősítésére, a
fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására, a partnerországok
demokratikus átalakulásából eredő további szükségletek fedezetére, a
millenniumi fejlesztési célok megvalósításának előmozdítására és a jelen
felülvizsgálatból adódó új, különösen a társadalmi partnerség, illetve a vidék-
és regionális fejlesztés területét (lásd fent a 3.1. és 3.2. pontot)
érintő kezdeményezések finanszírozására pénzügyi támogatást biztosítanak.
E támogatás a korábbi kölcsönökből és kockázati-tőke
műveletekből származó visszaáramlásokból egy 250 millió EUR-s összeget
foglal magában, amely az Euro-mediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi
Eszköz (FEMIP) lesz elérhető a növekedés és foglalkoztatás új
műveletek finanszírozásával történő ösztönzésére és a kkv-k hosszú
távú pénzügyi szükségleteinek támogatására. Ehhez a Tanácsnak el kell fogadnia
az ENPI szabályozás 23. cikkének módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot. E kiegészítő források biztosítására a 2007
és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 4. fejezetéből
történő átcsoportosítással, illetve a kiadási határ felhasználatlan
részének 2012-ben való felhasználásával, valamint – szükség szerint – a
rugalmassági eszközön keresztül kerül sor A Bizottság hamarosan benyújtja a 2012.
évi költségvetési tervezetre vonatkozó módosító indítványát. A Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy
miképpen lehetne az országoknak a demokrácia, az elszámoltathatóság, a
jogállamiság és a megfelelő pénzügyi irányítás tekintetében vett általános
helyzetét a leghatékonyabb módon a költségvetési támogatási intézkedésekre
vonatkozó döntéseibe integrálni, és a következő költségvetési támogatásról
szóló közleményében ismertetni fogja az általa választott megközelítést. Ez
biztosítani fogja a szükséges rugalmasságot is ahhoz, hogy a támogatás szintjét
és típusát az adott partnerország reformok terén elért eredményeihez igazítsuk. 4.3. Az Európai Beruházás Bank és
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bevonása Feladatok: · az EBB és az EBRD által nyújtott további kölcsönök lehetőségének biztosítása, beleértve az utóbbi mandátumának kiterjesztését a kiválasztott déli partnerekre Azon nagy
infrastrukturális projektek támogatásához, amelyek kapcsolatot teremthetnek az
EU és a szomszédságában lévő országok között, növekedést generálhatnak és
a legfontosabb energetikai, környezetvédelmi és közlekedési kihívásokat is
figyelembe veszik, fontos gondoskodni kell arról, hogy az Európai Beruházási
Banknál és egyéb regionális fejlesztési bankok, például az Európai Újjáépítési
és Fejlesztési Banknál rendelkezésre álljanak a szükséges pénzügyi források. A
Bizottság támogatja az EBB külső mandátumának mind keleti, mind déli
szomszédainkra való kiterjesztését, és azt is, hogy az EBRD a kiválasztott déli
szomszédos országokra is kiterjeszthesse tevékenységét. Az EBB és az EBRD
segítségével az uniós szakpolitikai célkitűzéseket együttesen lehetne
megvalósítani, az azokkal járó előnyök maximális kihasználásával. A EBRD-nek
a dél-mediterrán térség országaiban végzett tevékenységei révén kell támogatnia
az uniós szakpolitikai célkitűzéseket, és nem szabad, hogy ez az EU keleti
szomszédságában végzett műveletekből történő forrásátutalást
vonja maga után. Az EBB felülvizsgált
külső mandátumának elfogadása további hitellehetőségeket biztosítana
az EU szomszédságát alkotó egész térség számára, amelyért az EU garanciát
vállal. Különösen, ha a Tanács jóváhagyja az Európai Parlament által javasolt 1
milliárd EUR-s kiegészítő hitelkeretet, és így az EBB közel 6 milliárd EUR-t
tudna biztosítani a mediterrán térség országai számára a 2011 és 1013 közötti
időszakban. Mobilizálni fogják az összesen 90 millió EUR-s szükséges
forrást a költségvetési garanciák biztosításához, amelyre az EBB által a
mediterrán térségnek kiutalt megnövekedett hitelek miatt van szükség. 4.4. A 2013-ra és az azt
követő évekre vonatkozó tervezés Feladatok: · a támogatások rugalmasabb és egyszerűbb kihelyezésének előmozdítása a jelenlegi Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt (ENPI) 2013 után felváltó rendszer keretében · az EU, az uniós tagállamok és egyéb fontos nemzetközi pénzügyi intézmények és kétoldalú támogatók közötti együttműködés magasabb szintre emelése A 2010 júliusában az ENP-re vonatkozóan levont
következtetéseiben a Tanács elismerte „a piacnyitás követésének, a gazdasági
integrációnak és a szabályozás konvergenciájának szükségességét, valamint annak
fontosságát, hogy megfelelő pénzügyi támogatással, technikai
segítségnyújtással és kapacitásépítéssel megerősítsük a kétoldalú
kapcsolatokat valamennyi szomszédos országgal”, és jelezte, hogy a Tanács „a
következő többéves pénzügyi keretről folytatott megbeszélések
keretében vissza fog térni a pénzügyi támogatás kérdésére”. A Bizottság az EU 2013
utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről szóló
javaslatában meg fogja vizsgálni a felülvizsgált ENP lehetőségeit és a
középtávú célkitűzéseket[18].
A legfontosabb finanszírozási forrás, az új európai szomszédsági eszköz (ENI)
biztosítja majd a partnerországok számára a pénzügyi támogatást,
elsősorban kétoldalú, regionális és határokon átnyúló együttműködési
programokon keresztül. A finanszírozás szintjének tükröznie kell a
felülvizsgált ENP ambícióit. A támogatásnak fokozottabb mértékben kell a
szakpolitikai célokhoz igazodnia, ezen kívül differenciáltabbnak és
rugalmasabbnak, szigorúbb feltételekhez kötöttnek és a legjobban
teljesítők számára ösztönzőnek kell lennie, amely tükrözi az egyes
partnerségek törekvését (pl. mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi
megállapodásokról szóló tárgyalások). Az EU segítségnyújtás esetében is arra
kell törekedni, hogy annak végrehajtását partnerországokra bízzuk az Unió
pénzügyi szabályainak betartása és az EU pénzügyi érdekeinek védelme mellett. Az ENP keretében elfogadott reform ütemterv
lehető legnagyobb mértékű külső támogatása érdekében az EU
magasabb szintre emeli az EU tagállamaival, egyéb kétoldalú támogatókkal, az
EBB-vel, az EBRD-vel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést.
Ez közös programok, közös együttműködési kezdeményezések és
társ-finanszírozási programok és projektek formájában valósulhat meg. Az uniós
segítségnyújtással kapcsolatos együttműködés erősítése érdekében az
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a bizottsági szolgálatok meg fogják
vizsgálni az érdekelt tagállamokkal közös kísérleti programok, projektek
indításának lehetőségét a demokratikus átalakuláson áteső déli
szomszédság országaiban. Következtetések Szomszédságunk,
többek között a nagyszámú és jól képzett gazdaságilag aktív lakosság, a
fejlesztést igénylő, de nagy méretű piacok és az energiabiztonság
tekintetében mindkét fél számára előnyös megoldások révén, kiváló
lehetőségeket kínál a kölcsönösen előnyös integráció és
együttműködés felé. A szomszédainkkal való együttműködés az egyetlen
mód arra, hogy sikerrel tudjunk szembeszállni azon kihívásokkal és
fenyegetésekkel, amelyek nem tisztelik a határokat – a terrorizmussal, az
illegális bevándorlással, a közös tengereink és folyóink szennyezésével. Lehetővé
teszi számunkra, hogy a térség instabilitásának és konfliktusainak forrását
elszívjuk. Az elmúlt
évtizedben néhány keleti és déli szomszédunk rálépett az átalakulás hőn
áhított útjára. A megkezdett folyamatok konszolidálásához azonban támogatásra
van szükségük. Más országok csak nemrég csatlakoztak a folyamathoz.
Segítségünkre nekik is nagy szükségük van, de ők már a maguk előnyére
fel tudják használni a többi partner által szerzett tapasztalatokat. Az Európai
Unió saját érdeke, hogy támogassa az átalakulás folyamatát, szomszédainkkal
közösen dolgozva törekedni az emberi jogok, a demokrácia és jogállamiság, a
piacgazdaság, valamint az inkluzív és fenntartható fejlődés alapvető
értékeinek és alappilléreinek saját politikai és gazdasági rendszerükben történő
átültetésére. Az ENP e
közleményben meghatározott új megközelítése ebbe az iránya mutat. A Bizottság
és a főképviselő felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy
az új megközelítés általános irányvonalát és az abban előterjesztett
konkrét javaslatokat egyaránt hagyja jóvá. Mostantól arra törekszünk, hogy a
szomszédainkkal folytatott konzultációt olyan irányba tereljük, ami a leginkább
megfelelő ezen új megközelítésnek valamennyi partnerségben való
alkalmazása szempontjából. Sok kihívással kell szembenéznünk és
időre van szükség ezek teljes körű megoldásához. Mindannyiunk közös
célja egy olyan demokratikus, virágzó és stabil térség létrehozása, amelynek
területén belül több mint 800 millió ember él, dolgozik és alakítja saját
országa jövőjét, abban a biztos tudatban, hogy szabadságukat, méltóságukat
és jogaikat tiszteletben tartják. PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ 1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe A
Bizottság és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének
közös közleménye az átalakuló szomszédság új megközelítéséről 1.2. A tevékenységalapú irányítás
/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai
terület(ek)[19] Külkapcsolatok 1.3. A javaslat/kezdeményezés
típusa ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre
irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[20] X A
javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően
módosított fellépésre irányul 1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által
érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések Európa
a világban: súlyunknak megfelelő szerepvállalás
a globális színtéren 1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és
a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó
érintett tevékenység(ek) A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés
keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 19.08
Az európai szomszédságpolitika és kapcsolatok Oroszországgal A tevékenységalapú irányítás keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 1.
Az EU és szomszédai közötti szoros együttműködés, a regionális és
multilaterális integráció feltételeinek az előmozdítása; 2.
Az EU-szomszédok gazdasági és ágazati reformjainak a támogatása, az EU-val
folytatott, illetve a szomszédos országok között további integráció
előmozdítása; 3.
A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elősegítése, az EU
szomszédságában hozzájárulás a konfliktusok rendezéséhez. 1.4.3. Várható eredmény(ek) és
hatás(ok) Tüntesse fel, milyen
hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az
érintett célcsoportokra. Az
európai szomszédságpolitika múlt évi stratégiai felülvizsgálata során
meghatározásra kerültek azon területek, ahol a szakpolitika még
számottevően erősíthető. A dél-mediterrán szomszédságban zajló
forradalmak és zavargások, valamint az itt található országok népei által
kifejezett erőteljes törekvések, amelyek célja a politikai és gazdasági
változás, a korábbiaknál még elengedhetetlenebbé teszik az EU támogatását, és
rámutatnak azon területekre, ahol az EU és a partnerországok képesek és
kötelesek is jobban teljesíteni. Az EU ezen kívül továbbra is elkötelezett
amellett, hogy tartósan támogatja a demokratizálódási és reformfolyamatokat az
egész keleti és déli szomszédságban. Az
átalakuló szomszédság új megközelítéséről szóló közlemény ismerteti az európai szomszédságpolitika stratégiai
felülvizsgálata eredményeként megszületett javaslatokat, és ebben az
összefüggésben mutatja be a Kelet-Európával és a Dél-Kaukázussal kapcsolatos
megközelítést, amely a keleti partnerség folyamatos megvalósításán alapul,
továbbá a dél-mediterrán szomszédsághoz való viszonyulást az új partnerség
keretén belül, amelynek célja a demokrácia és a közös jólét. A partnerség a
demokráciáért és a közös jólétért felajánlásával az EU elsősorban az
Egyiptomban és Tunéziában beindult demokratikus átalakulást igyekszik
támogatni, ami majd a dél-mediterrán szomszédság többi országára is
kiterjedhet. A
felülvizsgálat által eredményezett új tevékenységek három fő
alkotóelemből tevődnek össze: 1. Alkotóelem: Demokratikus átalakulás és intézményfejlesztés (A tevékenységalapú irányítás keretében meghatározott 3. konkrét
célkitűzés alapján – lásd feljebb) A demokratikus átalakulás és intézményfejlesztés támogatása a demokratikus
átalakulást célzó átfogó intézményfejlesztési program és az egyéb erre
irányuló fellépések révén azon intézmények felé, amelyek a demokratikus
társadalmak kulcsfontosságú tényezői és a biztonsági ágazat demokratikus
reformját hivatottak elősegíteni. Várható eredmények Az
emberi jogok és az alapvető szabadságjogok iránti
tisztelet megerősítése; A
demokratikus kormányzás javítása; Az
igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának megerősítése; A
korrupció szintjének csökkentése; A
biztonsági ágazat demokratikus felügyeletének megerősítése; Fokozott
mobilitás a határellenőrzés és a bevándorlás kezelése
eredményeként; Az
EU jogi vívmányait jobban közelítő jogszabályok; 2. Alkotóelem: Szorosabb partnerség kiépítése az emberekkel (A tevékenységalapú irányítás keretében meghatározott 1. konkrét
célkitűzés alapján – lásd feljebb) Szorosabb partnerség kiépítése az emberekkel a kapcsolatok
kiterjesztésével a diákok, a kutatók és a fiatalok közötti. A
diákok és az egyetemi tanárok fokozott mobilitása az egyetemi partnerség
(Erasmus Mundus) keretén belül, és strukturált együttműködés az egyetemek
korszerűsítése (Tempus) érdekében; Együttműködés
az iskolák között az eTwinning program keretében; Erősebb kapcsolatok a fiatalok között; Az
európai szomszédságpolitika által érintett állampolgárok fokozottabb
tájékoztatása (a szakadár területeken is) az európai szomszédságpolitika
vívmányairól, lehetőségeiről és kihívásairól. 3. Alkotóelem: Fenntartható és inkluzív növekedés,
ill. gazdasági fejlődés (A tevékenységalapú irányítás keretében meghatározott 2. konkrét
célkitűzés alapján – lásd feljebb) A fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása
a partnerországban a kis- és középvállalkozások támogatásával, valamint a társadalmi különbségek kezelésével az EU
kohéziós és vidékfejlesztési szakpolitikájára épülő “kísérleti
programok” keretén belül A
belső gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése; Bővülő
foglalkoztatás; A
kis- és középvállalkozások fejlesztése; Fokozott
együttműködés a szakoktatás és szakképzés terén; A
mezőgazdasági termelők megélhetésének fokozott biztosítása; Az
élelmezésbiztonság javulása. Az
EU belső piacába történő szerves integráció elősegítése az
EU-programokban való részvétel által. 1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a
javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé
tevő mutatókat. Az
emberi jogi és demokratikus normáknak való megfelelés az NGO-k, az ENSZ és a
regionális szervezetek beszámolói alapján Megfelelően nyomon követett szabad és tisztességes választások; A
korrupciós szintje; Az
eTwinning programban résztvevő iskolák száma; Az
Erasmus Mundus-ban résztvevő egyetemi hallgatók és kutatók száma; A
strukturált egyetemi együttműködési projektek száma; A
mezőgazdasági termelők megélhetési szintje; Az
EU programokba sikeres bevont ENP-partnerek száma Az
ENP-országok fenntarthatóbb ellátása megfizethető élelmiszerekkel; A
gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése; A
munkanélküliség visszaszorítása. 1.5. A
javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon
kielégítendő szükséglet(ek) Szakpolitikai elképzelés és középtávú célok Az
ENP-t alátámasztó hosszú távú elképzelés egy olyan szomszédi viszony,
amelyben az egyes partnerországok a saját törekvéseik, szükségleteik és
megengedte mértékben építik ki kapcsolataikat az Európai Unióval. Politikai
szemszögből ebbe beletartozik az EU-val folytatott szorosabb
együttműködésre tett ajánlat, ennek körében több közös kedvezményezés
közös érdekeinket érintő globális kérdésekről tartott nemzetközi
fórumokon. Gazdasági szempontból az EU olyan szorosabb gazdasági integrációra
is nyitott, amely az EU belső piacával történő fokozatos gazdasági
integrációhoz vezet. Támogatja a befogadó jellegű, fenntartható növekedés
felgyorsítását szomszédainkban, versenyképességük javításának elősegítése
érdekében, a tisztes munkahelyek teremtését és a millenniumi fejlesztési célok
elérését. Az Európai Uniónak az összes szakpolitikáját mozgásba kell hoznia a
kölcsönös igényeknek, érdekeknek és az egyes országok reformok és
demokratizálódás melletti elkötelezettségeinek megfelelően. A cél
az, hogy mind Európa, mind a szomszédos országok állampolgárainak
politikai-gazdasági jóléte iránt kölcsönösen vállaljunk fokozott
elkötelezettséget, hiszen ez közös stabilitásunk és boldogulásunk záloga. Ez az
elképzelés azonban nem mentes a kihívásoktól. A partnerországokban szükséges
reformok tetemes költségekkel járnak és erőfeszítéseket igényelnek, mielőtt
még a gyümölcseiket learathatjuk. Az EU részéről fontos, hogy a belső
piac zökkenőmentes működését semmi ne fenyegesse, és gondoskodni kell
róla, hogy a mobilitás biztonságos körülmények között folyjon. A
következő négy-öt évben a politikai-gazdasági reformok terén magukat
döntő lépésekre elszánó partnerországok számíthatnak a keleti partnerség
keretében kötött társulási megállapodás (kelet) megkötésére vagy a partnerség
a demokráciáért és a közös jólétért (dél) kapcsolat kialakítására. Ezzel
megnövekszik majd a mobilitás, több lesz az emberek közötti kapcsolat (pl.
beleértve mobilitási partnerségek esetleges létrehozását is), az ipari
együttműködéssel a gazdasági integráció, a kkv-k fejlődése, a
közvetlen külföldi tőkebefektetés, megszaporodnak az EU-val folytatott
kereskedelmi kapcsolatok (pl. a szoros és széles körű együttműködésen
alapuló szabadkereskedelmi térségek kialakítása és egyéb, pl.
mezőgazdasági, szolgáltatási megállapodások megkötésére, vagy az
elsőbbséget élvező ágazatokban az ipari termékek
megfelelőség-értékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodások
megkötése folytán), és elmélyül az ágazati integráció (pl. a páneurópai
energiapiac integrációjával és az európai programokban, képviseletekben az
egyes programokhoz biztosított megnyitási lehetőségekkel, illetve az EU
szervezeteiben történő részvételre készült általános vezérelvekkel összhangban
álló részvétel révén). Különösen
a partnerség a demokráciáért és a közös jólétért[21] kezdeményezéssel az EU
támogatni kívánja az Egyiptomban és Tunéziában elindult demokratikus
átalakulást, amely más országokra is átterjedhet. Ezeket az országokat
következetes támogatásban kell részesíteni a demokratikus átalakulás
folyamatának megvalósításában, intézményeik reformjában és gazdasági
növekedésük újraindításában. Lakosaiknak látniuk kell, hogy az EU készen áll
segítségükre sietni a transzformáció időszakának e nagy erőpróbát
jelentő, nehéz időszakában. Kiegészítő finanszírozás A
kölcsönös elszámoltathatóságon és az egyetemes emberi jogok, a demokrácia és a
jogállamiság értékei iránti elkötelezettségen alapuló szomszédságpolitika
végrehajtásához 2013-ig 1 243 millió EUR többletforrásra lesz
szükség. Ennek keretében szerepel majd: a)
az ENPI jogi kerete kiválóan alkalmas a felülvizsgálat során azonosított új
együttműködési intézkedések sorának fenntartására. Ezért a Bizottság
javasolja az ENPI forrásainak kiegészítését (750,5 millió EUR-val) különféle
forrásokból, nevezetesen: 355 millió EUR-t egyéb eszközök forrásaiból végzett
átcsoportosítással, valamint – a 2012. évi részlethez –, a 4. fejezet
mozgásteréből a 2012. évi költségvetési tervezetben (241,5 millió EUR-t),
valamint a rugalmassági eszközből 154 millió EUR-t. A javasolt emelés
megvalósítható az ENPI-rendelet formális felülvizsgálata nélkül, a 2007–2013
pénzügyi tervről szóló intézményközi megállapodás 37. pontja szerint,
mivel válasz az „új, objektív, hosszú távú, egyértelmű és pontosan
megindokolt körülményekre, a program végrehajtásából származó eredmények
figyelembe vételével.” Minthogy a 2012. évi költségvetési tervezetben biztosított
jelenlegi mozgástér úgy jött létre, hogy bizonyos költségvetési tételeket a
korábbi pénzügyi programozással szemben csökkentettünk, a javasolt konstrukciót
is tekinthetjük „átcsoportosításnak”. Bővebb tájékoztatást a módosító
indítványban terjesztünk majd elő; b)
más eszközökből képzett finanszírozás, pl. a demokrácia és az emberi jogok
európai eszközéből (EIDHR) képzett finanszírozás (13,4 millió EUR 2011–2012-re),
a fejlesztési együttműködés eszközén belül a Nem Állami Szereplők
Tematikus Programjából (2011-ben 3,8 millió EUR); c)
a stabilitási eszközből képzett összeg (40 millió EUR)[22]; d)
90 millió EUR elkülönítése a déli együttműködés céljaira az EBB-n
keresztül nyújtott hitelhez szükséges garancia előteremtésére[23]; e)
makro-finanszírozási támogatási eszköz képzése (100 millió EUR)[24], f)
a kkv-k tőkebefektetéseinek korábbi műveleteiből visszaáramló
pénz felhasználásának lehetővé tétele az EBB számára (244 millió EUR). Ez
utóbbihoz a Tanácsnak el kell fogadnia az ENPI-rendelet 23. cikkének
módosítását. Ezzel
párhuzamosan a jelenlegi nemzeti indikatív programok középpontjába az új
partnerségi programok célkitűzései kerülnek, 150 millió EUR átcsoportosítása
történik meg az ENPI forrásaiból az ENP új Civil Társadalom Konstrukciójába és
egyéb tevékenységekre, amelyek a társadalmakkal fennálló partneri kapcsolatok
erősítését szolgálják. Megkülönböztetés Míg
a „társadalmakkal folytatott partneri viszony” (2. összetevő)
erősítésére irányuló tevékenységek az összes partnerország előnyére
válnak, a másik két összetevő keretében a „többért többet” kínáló
megközelítéssel, kölcsönös felelősségvállalás alapján kapják a
partnerországok. Az
emelt EU-támogatás attól függ majd, milyen eredménnyel építik és konszolidálják
a demokráciát és tartják tiszteletben a jogállamiságot. Minél gyorsabban, minél
előrébb halad egy ország belső reformjaiban, annál több támogatást
kap az EU-tól. Ez a fokozott támogatás különféle formákat ölt: a
társadalmi-gazdasági fejlődés magasabb összegű finanszírozását,
nagyobb szabású intézményépítési programokat (CIB), nagyobb arányú piacra
lépési lehetőséget, megnövelt EBB-finanszírozást a befektetések
támogatásához, illetve nagyobb segítséget a mobilitáshoz. Ezek az előnyös
kötelezettségvállalások az egyes országok igényeihez, illetve a regionális
környezethez igazodnak majd. Azt hivatottak elismerni, hogy az értelmes
reformok jelentős induló költséget kívánnak. Azokkal az országokkal
kapcsolatban, amelyek nem visznek véghez reformokat, az EU átgondolja, sőt
akár csökkentheti is a finanszírozást. 1.5.2. Az uniós részvételből
adódó többletérték A
javaslatot a megújított európai szomszédságpolitika általános összefüggésében
kell tekinteni, amely a Lisszaboni Szerződés 8. cikkével összhangban a
partnerországoknak szorosabb politikai együttműködést és fokozottabb
gazdasági integrációt kínál. Az európai integráció tapasztalatainak
szomszédainkkal történő megosztására és az EU szakpolitikáiba történő
fokozatos bevonásukra irányul. Mivel az EU ajánlata tágabb értelemben az EU
belső piacának integrációján alapszik, az EU inkább képes ilyen irányú
segítséget nyújtani, mint tagállamai egyenként. 1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok
tanulsága Öt
országértékelés és két régióértékelés (a MEDA II és a TACIS) készült a
szomszédos országoknak a múltban nyújtott támogatásról. Ezek az alábbi fő
területekre terjednek ki: gazdasági fejlődés (ezen belül a kereskedelem),
társadalmi szektor (ideértve az egészségügyet és az oktatást), magánszektor,
mezőgazdaság (ezen belül az élelmiszerbiztonság), valamint az energia (a
nukleáris is). Az
értékelések szerint a korábban két különálló rendeletben (TACIS és a MEDA)
kezelt országokkal folytatott kétoldalú és a regionális együttműködés
egyetlen gyűjtőkeretbe olvasztása pozitív, egymást megtermékenyítő
hatással volt, különösen a reformokat támogató segélyfolyósítási mechanizmusok
terén.[25]
A MEDA keretében elért pozitív tapasztalatok
eredményeire építve a reformok költségvetési támogatás az ENPI bevezetése óta
jelentősen megemelkedett, és kézzel fogható eredményeket hozott,
elősegítette a reformokat és megerősítette a partnerországokkal
folytatott szakpolitikai párbeszédet.[26]
Mindazonáltal tovább kell finomítani ezt a megközelítést, hogy az fokozottabban
összpontosuljon az alapvető értékekre és a demokratikus kormányzásra.
Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy bevonjuk a civil társadalmat a
műveletek megtervezésébe és ellenőrzésébe, valamint hogy fokozottan
látótérbe kerüljenek. Másfelől a bővítés során szerzett tapasztalatok
(TAIEX, Ikerprogramok, illetve újabban az EaP átfogó intézményépítési
programjai) alapján bevezetett új „eszköztár” segítségével bővült az ENPI
intézményépítési projektek teljesítőképessége, jobban tudja támogatni az
EU vívmányaihoz felzárkózás támogatását. A határokon átnyúló együttműködés
elemének beiktatásával az ENPI jobb mechanizmusokat képes alkalmazni a közös
határok mentén elterülő régiók közötti együttműködésben. 1.5.4. Összhang és lehetséges
szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel Bár
az ENPI az a fő eszköz, amelyen keresztül zajlik az EU pénzügyi
együttműködése a szomszédos országokkal, az ENP-országok egyéb, specifikus
szakpolitikai kérdéseket (globális kihívásokat, emberi jogokat, nukleáris
biztonságot), illetve válsághelyzeteket kezelő (makro-financiális
támogatási, stabilitási eszközként szolgáló, humanitárius segítségnyújtó)
pénzügyi eszközökből is részesülnek. Ezek
közül egyes eszközöket nemrégiben mozgósítottak az EU déli szomszédságában
felmerült szükségletek kielégítése érdekében, és továbbra is felhasználják majd
őket az átmenet folyamatainak támogatására a szomszédságpolitikai
régiókban. Tunéziában a stabilitási eszköz keretében egy 2
millió EUR-s csomagot fogadtak el a 1) politikai reformok és a választási
folyamat, valamint 2) a független polgári társadalom és a média támogatására. A
civil társadalom további támogatása is tervbe van véve a demokrácia és az
emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében olyan területeken, mint a
választások nemzeti civil társadalom által végzett megfigyelése, a politikai
pártok képzési tevékenysége, a szólásszabadság támogatása és a demokratikus
értékek előmozdítása, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának
figyelemmel kísérése 2 millió EUR támogatással. A fejlesztési
együttműködési eszköz tematikus programja keretében a „nem állami
szereplők és helyi hatóságok” számára 1,2 millió EUR-t különítettek el
Tunézia részére. Végül az EU választási megfigyelő misszióját az
EIDHR-ből finanszírozzuk (legfeljebb 4 millió EUR összegben). Egyiptomba 2,9 millió EUR-t helyeztek ki a demokrácia
és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) keretében a kínzás elleni küzdelem,
az előzetes őrizet körülményeinek javítása, illetve a média és a
meggyőződés szabadságának támogatására. A „nem állami szereplők
és helyi hatóságok” tematikus program keretében (amely egy fejlesztési
együttműködésre irányuló program) 2,6 millió EUR támogatást kapott az
ifjúság, a nők jogainak, valamint a társadalmi-gazdasági jogok
elősegítése. Mozgósítottuk
a humanitárius segítségnyújtási eszközt (70 millió EUR) annak érdekében, hogy Líbia
belső konfliktusának következményeit kezeljük, segítséget nyújtsunk a
menekülteknek és az otthonukat elhagyni kényszerültek részére, valamint 5
millió EUR-t csoportosítottunk át a sürgősségi tartalékból a polgári
védelmi mechanizmuson keresztül harmadik országbeli személyek áttelepítésének
finanszírozására. 1.6. Az intézkedés és a pénzügyi
hatás időtartama x A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik –
x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2011–2013 –
x Pénzügyi hatás: 2011–2013 ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra
vonatkozik –
Végrehajtás ÉÉÉÉ–ÉÉÉÉ közötti beindítási időszakkal, –
– azt követően: rendes ütem. 1.7. Tervezett irányítási
módszer(ek)[27] x Centralizált irányítás közvetlenül a
Bizottság által x Centralizált irányítás közvetetten a
következőknek történő hatáskör-átruházással: –
x végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[28] –
¨ tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön
intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke
szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott
személyek ¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal x Decentralizált irányítás harmadik országokkal x Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás
(nevezze meg) Megjegyzések A
célkitűzéseket az intézkedések kombinációjával érjük majd el különféle
irányítási módszereken keresztül, nevezetesen: az
intézményépítést főként a Bizottság közvetlen irányításával hajtjuk végre, a hallgatói és
ifjúsági csereprogramokat, egyetemek és iskolák közötti együttműködést
legfőképpen az oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó szerveken
keresztül valósítjuk meg, a kohéziós és
mezőgazdasági szakpolitika mintájára felállított kísérleti programokat
pedig vagy központosított közvetlen irányítás alatt, vagy decentralizált
irányítással. A nemzetközi
szervezetekkel együtt végzett irányítás konkrét akciók esetén alkalmazható (pl.
az Európa Tanács megállapodásainak megfelelés támogatása). Delegált együttműködés
is elképzelhető a segélyek hatékonysága és a tagállamok között
munkamegosztás érdekében 2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a
jelentéstételre vonatkozó rendelkezések Ismertesse a
rendelkezések gyakoriságát és feltételeit. A
Bizottság figyelemmel kíséri a külső együttműködések körében elért
haladást minden szinten: az
inputot (különösen a pénzmozgásokat: a kötelezettségvállalásokat,
szerződéseket és kifizetéseket), a tevékenységeket
/ outputokat (a projektek és programok végrehajtását, a Bizottság küldöttségei
helyszíni szemlén végeznek belső megfigyeléseket), az
előrehaladást / eredményeket (külső eredményorientált
megfigyeléssel - ROM[29])
és a hatásokat, A
partnerországoknak és -régióknak nyújtott hosszú távú külső támogatás
(legfeljebb 7 éves) stratégiai tanulmányok készítésével és (3-4 éves) indikatív
programok keretében történik. Ezek a programdokumentumok bármikor
felülvizsgálhatók a programozási prioritások igazítása érdekében. Az indikatív
programok specifikus célkitűzéseket és elvárt eredményeket írnak elő
az együttműködésben részt vevő egyes területek számára. 2.2. Igazgatási és
kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok) 1)
A politikai és igazgatási stabilitás hiánya a partnerországokban
programtervezési nehézségekhez vezethet, hátráltathatja a folyósításokat és
hatékonyságcsökkenést eredményezhet, 2)
Az elégtelen igazgatási előirányzatok az irányítás támogatásához szükséges
emberi erőforrások hiányához vezethetnek, 3)
A minőségi szabványok alacsony színvonalú alkalmazása gyenge
minőségben tervezett programokhoz és projektekhez vezethet, 4)
Az információáramlás hiánya akadályozhatja a támogatás irányításával
kapcsolatos problémás kérdések megoldását. 2.2.2. Tervezett ellenőrzési
mód(ok) A
készenlét fokozása: azonosítani kell a kockázatnak leginkább kitett országokat,
országspecifikus kockázatkezelési tervet kell kidolgozni és ezekben az
országokban több csatornán keresztül is nyomon kell követni az alakulásukat. Elégséges
igazgatási előirányzatok: Az igazgatási előirányzatok részletes
programozása a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 4.,
illetve 5. fejezetéből. Ahol csak lehet, az igény-előrejelzések és a
munkateher felmérése alapján a számszerűsíthető kritériumokhoz (pl.
az elkészítendő szerződések számához) mérten kell kiigazítani a
személyi erőforrások elosztását a központ szolgálatai és a küldöttségek között. A
minőségtámogatási csoportot megelőzően és követően a
szabványok és előírások végrehajtása és megfigyelése, a küldöttségek és a
DEVCO főigazgatóság érintett szolgálatai a folyamat kezdeti
időszakában mozgósítják a szükséges szakértelmet mind távoli, mind
helyszíni támogatáshoz. Rendszerfejlesztés
– adatminőség és jelentéstétel: időben megadott tájékoztatás a
folyamatban lévő tárgyalásokról, illetve gondoskodás a támogatásirányítás
valamennyi problémás kérdésének megfelelő azonosításáról és a
tárgyalásokban részt vevőknek történő továbbításáról. 2.3. A csalások és a
szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a meglévő
vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket Az
Európai Unió pénzügyi érdekei, valamint a csalás és a szabálytalanságok elleni
küzdelem az ENPI-rendelet szerves részét képezik. A szerződések és
kifizetések adminisztratív ellenőrzése az EU küldöttségeinek feladata lesz
a kedvezményezett országokban. Minden olyan műveletet, amelynek
finanszírozása e rendelet hatálya alatt történik, a projektciklus valamennyi
szakaszában a küldöttségek felügyelnek[30].
A Bizottság különös figyelmet fordít a kiadások jellegére (a kiadások
támogathatósága), a költségvetések betartására (tényleges kiadások) és az
igazoló információk és a vonatkozó dokumentumok ellenőrzésére (kifizetés
igazolás). 3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS
BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves
pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási
tételét/tételeit érintik? · Jelenlegi költségvetési kiadási tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül
pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Részvétel Szám [Megnevezés:………………………...……….] || diff./nem diff. ([31]) || EFTA[32]-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból[33] || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében 19.01.04.02 || ENPI igazgatási kiadások || nem diff. || NEM || NEM || NEM || NP 19.08.01 || Európai Szomszédságpolitika – pénzügyi együttműködés || diff. || NEM || NEM || NEM || NP || || || || || || 3.2. Kiadásokra
gyakorolt becsült hatás, millió EUR
(három tizedesjegyig) Kiadásokra gyakorolt becsült hatás Többéves pénzügyi keret fejezete || 4. fejezet - Külkapcsolatok || || || 2011. || 2012. || 2013. || Összesen || || || || || || Működési előirányzatok || || || || || || || || || || || 19.08.01 - Európai Szomszédságpolitika - pénzügyi együttműködés || Kötelezettségvállalások || (1) || 85,000 || 383,750 || 261,750 || 730,500 || Kifizetések || (2) || 000 || 115,125 || 104,700 || 219,825 || || || || || || Konkrét programok forrásaiból finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok (15) || || || || || || || || || || || 19.01.04.02 - ENPI igazgatási kreditek || || (3) || 0,000 || 11,750 || 8,250 || 20,000 || || || || || || A DEVCO Főigazgatóság összes előirányzata || Kötelezettségvállalások || 1+3 || 85,000 || 395,500 || 270,000 || 750,500 || Kifizetések || 2+3 || 0,000 || 126,875 || 112,950 || 239,825 || || || || || || Összes működési előirányzat || Kötelezettségvállalások || (4) || 85,000 || 383,750 || 261,750 || 730,500 || Kifizetések || (5) || 0,000 || 115,125 || 104,700 || 219,825 || || || || || || Konkrét programok forrásaiból finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok || || 0,000 || 11,750 || 8,250 || 20,000 || || || || || || Összes előirányzat || Kötelezettségvállalások || || 85,000 || 395,500 || 270,000 || 750,500 || Kifizetések || || 0,000 || 126 875 || 112 950 || 239 825 (15) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás és kiadások az EU programjainak és/vagy intézkedéseinek végrehajtásához (korábbi „BA” tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. 3.2.1. Az operatív előirányzatokra
gyakorolt becsült hatás –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. –
X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív
előirányzatok felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket || || || 2011. év || 2012. év || 2013. év || ÖSSZESEN ò || TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa || Teljesítés || Teljesítések || Költség || Teljesítések || Költség || Teljesítések || Költség || Teljesítése száma összesen || Össz átlagos költsége || száma || száma || száma || költség 1. ÖSSZETEVŐ - DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS ÉS INTÉZMÉNYFELÉPÍTÉS || || || || || || || || Átfogó intézményépítő programok* || program || 40 || 3 || 20 || 3 || 63 || 3 || 42 || 3 || 125 Mobilitási partnerség* || program || 8 || 3 || 5 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 25 Az 1. összetevő részösszege || || 25 || || 73 || || 52 || || 150 2. ÖSSZETEVŐ - PARTNERI VISZONY AZ EMBEREKKEL || || || || || || || || Erasmus Mundus - Hallgatói mobilitás || Hallgató/év || 0.035 || 857 || 30 || 1286 || 45 || 1000 || 35 || 3143 || 110 TEMPUS - Egyetemi együttműködés || projektek || 0.9 || 6 || 5 || 14 || 12,5 || 14 || 12,5 || 33 || 30 Ifjúsági projektek || projektek || 0,02 || 500 || 10 || 875 || 17,5 || 875 || 17,5 || 2250 || 45 Egyéb teljesítések || || n.a. || || 5 || || 11,25 || || 9,75 || || 26 Az 2. összetevő részösszege || || 50 || || 86,25 || || 74,75 || || 211 3. ÖSSZETEVŐ - FENNTARTHATÓ, BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS || || || || || || || || Kísérleti kohéziós program || program || 40 || 3 || 0 || 3 || 85 || 3 || 40 || 3 || 125 Kísérleti mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok || program || 30 || 6 || 10 || 6 || 110 || 6 || 65 || 6 || 185 Részvétel az EU programjaiban** || n.a. || n.a. || 5,95 || || 5,95 || || 5,95 || || 5,95 || Az 3. összetevő részösszege || || 10 || || 224,5 || || 135 || || 369,5 ÖSSZKÖLTSÉG || || 85 || || 383,75 || || 261,75 || || 730,5 *Többéves IB-program keretében, három éves időszakra nyújtandó Az átlagos költség 3 évre vonatkozik. ** A partnerországoknak az EU programjaiban történő részvételéhez hozzájárulás céljából elkülönített finanszírozás. Az egyes hozzájárulások a programoktól és országoktól függenek, nem becsülhetők. A velük kapcsolatos emberi erőforrások többségére a kedvezményezett országokban a küldöttségeken lesz szükség éppen ebben a szakaszban N.B. Hangsúlyozni kell, hogy a tevékenységek tételes bontása és az egyes összetevők közötti elosztása ebben a szakaszban kizárólag indikatív, a fenti outputok kiinduló becsléseken alapszanak, és mindössze demonstratív célt szolgálnak. 3.2.2. Az igazgatási
előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.2.1. Összegzés –
X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után
igazgatási előirányzatok felhasználását. –
¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három
tizedesjegyig) || N [34]. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok[35] || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.2.2.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek –
¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. –
X A javaslat/kezdeményezés az alábbi
humánerőforrás-igénnyel jár: A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2011. év || 2012. év || 2013. év || || A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || XX 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[36]) XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || 19 01 04 02 [37] || - a központban[38] || 0 || || || || - küldöttségeknél || || 131 || 92 || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || ÖSSZESEN || || 131 || 92 || A humánerőforrás-igényeknek az adott
főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt
és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell
eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok
betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az
irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő feladatok leírása: Pótállomány szükséges a további
erőforrások irányításához és az ENP felülvizsgálatok részét képező új
kezdeményezések végrehajtásához. Az ENP felülvizsgálat keretében megvalósításra
váró új intézkedések, így a demokráciáért és közös jólétért létrehozott
partnerség jellege (intézményépítés, viszonylag kis projektekben megvalósítandó
emberek közötti kapcsolatok, a civil társadalom támogatása...) jelentős
mértékű személyi állományt igényel a programok irányítására és
felügyeletére. A velük kapcsolatos emberi erőforrások többségére a
kedvezményezett országokban lévő küldöttségeken, valamint az Oktatási,
Audiovizuális és Kulturális Ügynökségnél (az oktatási, ifjúsági és kulturális
programok irányításához) lesz szükség. Amilyen mértékben a működési alapok más
eszközök forrásainak átcsoportosításából származnak, az érintett igazgatási
támogatás kiadása is ennek megfelelően csoportosítandó át. A más eszközök
forrásaiból átirányítandó igazgatási előirányzatok 6,78 millió EUR-t tesznek
ki 2012-ben, és 8,25 millió EUR-t 2013-ban. Ezek mintegy 76 teljes
munkaidő-egyenérték más eszköztől történő átcsoportosításának
felelnek meg 2012-ben és 92 teljes munkaidő-egyenérték átcsoportosításának
2013-ban. A küldöttségeken dolgozó külső személyi
állomány egységnyi költségeként 88,937 EUR-val számoltunk, ez egy
szerződéses megbízott becsült költségének (134,120 EUR) és egy helyi
megbízott becsült költségének (43,754 EUR) átlaga a 2012. évi adatbázisban a 19 01 04 02.
soron. Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Külső személyzet || 2012-ben évi 131 teljes munkaidő-egyenérték, 2013-ban évi 92 teljes munkaidő-egyenérték, összesen 20 millió EUR összköltség fejében (11,75 millió EUR 2012-ben, 8,25 millió EUR 2013-ban). 3.2.3. A jelenlegi többéves pénzügyi
kerettel való összeegyeztethetőség –
¨ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. –
X A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves
pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges. A
jelen nyilatkozatban azonosított tevékenységek pótfinanszírozása többnyire a
többéves pénzügyi keret 4. fejezete részét képező külső kapcsolatok
eszközeihez rendelt források ENPI javára történő átprogramozása útján
történik (mind a működési előirányzatok, mind pedig az igazgatási előirányzatok
vonatkozásában). 2011-re
a kiegészítő 85 millió EUR zöme a fejlesztési együttműködési eszköz
forrásainak átcsoportosításával történik (51 millió EUR) annak a
hozzájárulásnak a csökkentésével, amit az EU az EBRD-nek fizet (34 millió EUR). A 2012-re
vonatkozó kiegészítő finanszírozás 395,5 millió EUR, forrásai a
következők: 1) a 4. fejezet mozgástere (241,5 millió EUR), amelybe
beletartoznak a fejlesztési együttműködési eszköz kezdeti programozásai (89
millió EUR), az előcsatlakozási támogatási eszköz (60 millió EUR),
valamint a stabilitási eszköz (60 millió EUR), illetve 2) a rugalmassági eszköz
(154 millió EUR). A 2013-ra
szükséges 270 millió EUR kiegészítő finanszírozást előreláthatóan a
fejlesztési együttműködési eszköz (100 millió EUR), az
előcsatlakozási támogatási eszköz (60 millió EUR), valamint a stabilitási
eszköz (70 millió EUR), illetve egyéb eszközök, így a közös kül- és
biztonságpolitikai költségvetés (40 millió EUR) forrásaiból átcsoportosítással
biztosítjuk[39]. –
X A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a
rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret
felülvizsgálatára[40]. A
fentieknek megfelelően a jelen nyilatkozatban leírt finanszírozási
tevékenységek pótforrásaira vonatkozó rendelkezéshez 154 millió EUR mobilizációja
szükséges a rugalmassági eszközből 2012-ben. A
Bizottság gyors eljárást folytat le, a szóban forgó költségvetési javaslatot a költségvetési
hatósághoz (2011-re vonatkozó átcsoportosítások, 2012. évi módosító indítvány, 2013.
évi átprogramozás). 3.2.4. Harmadik felek részvétele a
finanszírozásban –
A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő
harmadik felek általi társfinanszírozást. –
A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült
társfinanszírozást irányozza elő: előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozást végző szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || 3.3. A bevételre gyakorolt becsült
pénzügyi hatás –
X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása
a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást –
¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[41] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. .... jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett bevételek
esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t. […] Ismertesse a bevételre
gyakorolt hatás kiszámításának módszerét. […] [1] Az európai
szomszédságba a következő országok tartoznak bele: Algéria, Azerbajdzsán,
Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Fehéroroszország, Libanon, Líbia, Moldovai
Köztársaság, Marokkó, a megszállt palesztin területek, Örményország, Szíria,
Tunézia és Ukrajna. [2] COM (2011) 200, 2011.3.8. [3] Bár az Alapítvány célkitűzései, pénzügyi eszközei
és irányítási módja eltér a többi demokratikus átalakulást támogató
eszközétől, a szinergiák és a koherencia erősítése céljából
alkalmazása helyénvaló. [4] Az Európai Beruházási Alap, mint az EU-ban és a
bővítésben érintett országokban működő a kis- és
középvállalkozások számára (kkv) kockázatfinanszírozási szolgáltatást nyújtó
szervezet az adott területen jelentős tapasztalattal, és kiterjedt
kapcsolati hálózattal rendelkezik. Ideális eszköz tehát az uniós kkv-k
partnerországi befektetéseinek előmozdítására. [5] A agrár- és vidékfejlesztésre vonatkozó európai
szomszédsági program (ENPARD) hatályát, amelyet a „Partnerség a demokráciáért
és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című közleményben
határoztak meg – COM(2011) 200 – a keleti szomszédságra is ki fogják terjeszteni. [6] Lásd COM(2006) 726,2006.12.4., Az európai
szomszédságpolitika erősítése. [7] A TAIEX a
bizottsági szolgálatok által irányított technikai segítségnyújtás és
információcsere eszköze. A TAIEX az uniós jogszabályok közelítése, alkalmazása
és végrehajtása tekintetében nyújt segítséget a partnerországok számára. Az
eszköz nagymértékben igény-orientált és megkönnyíti a megfelelő
szakértelem kihelyezését a rövid határidős megoldásokat igénylő
problémák kezeléséhez; http://ec.europa.eu/enlargement/taiex/what-is-taiex/index_en.htm. [8] Az ”Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű EU
2020 kezdeményezésről szóló közleményében (COM(2011)21) a Bizottság
kiemelte a legfontosabb partnerekkel, köztük a szomszédságpolitikában részes
partnerekkel való szoros együttműködés szükségességét. [9] COM(2006) 724, 2006.12.4. [10] COM(2011) 248 végleges, 2011.5.4. [11] A Bizottság az Európai Szomszédsági és Partnerségi
Támogatási Eszköz (ENPI) alapján fogja finanszírozni a kapacitásépítést. [12] A „Párbeszéd a migrációról, mobilitásról és biztonságról a
dél-mediterrán országokkal” című közleménnyel összhangban – COM(2011)292/3 [13] Ezek a következők: integrált határigazgatás; kis- és
középvállalkozások; regionális villamosenergia piacok, energiahatékonyság és
megújuló energiaforrások; természeti és ember okozta katasztrófák
megelőzése, a katasztrófákra való felkészülés és a lehetséges válaszok;
környezetvédelmi irányítás. [14] A
stockholmi program végrehajtására vonatkozó cselekvési terv – COM(2010) 171:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0171:FIN:EN:PDF. [15] COM(2011) 200. [16] Az ENP cselekvési terv megfelelő végrehajtása alapján
Marokkó 2008-ban, Jordánia 2010-ben megkapta a kiemelt státuszt. A kiemelt
státuszt az ENP déli partnerségi dimenziójában részes más,a reformok terén
eredményeket elérő országok számára is oda lehet ítélni. Az adott országtól
függően, a kiemelt státusz magában foglalhatja a politikai és
biztonságpolitikai együttműködés erősítését, kereskedelmi
engedményeket és fokozottabb integrációt az Unió belső piacán, valamint
további pénzügyi támogatást a reformokra. Ez egy új és átfogóbb cselekvési terv
tárgyát kell hogy képezze. [17] COM (2011) 292/3 [18] A bizottsági javaslat előterjesztésére ez év második
felében kerül sor. [19] Tevékenységalapú irányítás:
ABM (Activity-Based Management) – Tevékenységalapú költségvetés: ABB (Activity-Based
Budgeting). [20] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a)
vagy b) pontja szerint. [21] COM(2011) 200, 2011.3.8. [22] A stabilitási eszköz pontos összege attól függ majd,
milyen alkalmas beruházásokat találunk. Amennyiben ezeknek a projekteknek az
összege nem éri el a 40 millió eurót, az egyenleg átkerül az ENPI-hez. [23] Amennyiben a Tanács és a Parlament az EBB külső
mandátumának középtávú vizsgálata keretében beleegyeznek a Keleti Partnerség
plafontértékének emelésébe, megtörténik a garanciaalap képzéséhez szükséges
összeg elkülönítése. Megjegyzendő, hogy a garanciaalapról szóló
rendelettel (480/2009/EK, Euratom Tanácsi rendelet) összhangban a szükséges
tartalék képzése 2013-tól kezdődik, és több éven át tart. [24] Az eszköz keretében mozgósítandó pontos összeg az IMF
támogatásával végrehajtott gazdasági stabilizációs és reformprogramok keretében
azonosított, MFA támogatásra jogosult országok finanszírozási igényétől
függ. Amennyiben az MFA-programokhoz szükséges összeg nem éri el a 100 millió
EUR-t, az egyenleg átkerül az ENPI-be. [25] Ld. „A MEDA II rendelet és végrehajtásának értékelése”
(2009. június) főbb következtetéseit [26] Ezt illusztrálják a költségvetésből Tunéziában
támogatott műveletek értékelése során levont következtetések (2010.
november). [27] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások
megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján:http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html. [28] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek. [29] Az eredményorientált monitoring rendszer lehetővé
teszi valamely projekt vagy program teljesítményének, valamint szélesebb
körű hatásainak gyors értékelését, továbbá független tanáccsal szolgál a
Bizottság számára a projektportfóliójáról. Egyetlen következetes megközelítés
révén a Bizottság valamennyi olyan régióval kapcsolatban rendelkezik
összehasonlító adatokkal, amelyeknek külső segítséget nyújt. [30] A Bizottság (OLAF) felhatalmazást kap arra, hogy az 1996.
november 11-i 2185/1996/EK, Euratom rendeletben előírtaknak
megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen. [31] Differenciált/nem differenciált előirányzatok. [32] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [33] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni
potenciális tagjelölt országok. [34] Az N. év a
javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [35] Technikai
és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy
intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban:
BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. [36] AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott;
END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi
pályakezdő szakértő. [37] A külső személyi állományra működési
előirányzatokból megszabott keretből (korábbi „BA” tételek). [38] Lényegében a strukturális alapok, az Európai
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap
(EHA). [39] A főképviselő javaslata alapján, valamint a
KKBP-költségvetésre alkalmazandó különös szabályok alapján kerül
kezdeményezésre. [40] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [41] A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.