52011DC0078

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.2.23.

COM(2011) 78 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata

BEVEZETÉS

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)[1] átfogó kkv-szakpolitikai keretet biztosít a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozásához, előmozdítja a vállalkozói készséget, és mind a jogalkotásban, mind a szakpolitikai döntéshozatalban rögzíti a „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazását.

Az intézkedéscsomag, amely tíz elvre és az azok végrehajtására irányuló konkrét szakpolitikai és jogalkotási lépésekre épül, a kis- és középvállalkozások növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának útjában álló akadályok lebontására szólítja fel a Bizottságot és a tagállamokat. Közleményünkben áttekintjük az intézkedéscsomag végrehajtását, valamint értékeljük, mely szükségletekkel szembesülnek újonnan a kis- és középvállalkozások a jelenlegi gazdasági környezetben, hiszen egyre nehezebb finanszírozást szerezni és a piacra jutni. Az intézkedéscsomag célja, hogy hozzájáruljon azoknak a nagyra törő célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyeket a Bizottság új reformprogramjában, az Európa 2020 stratégiában[2] hirdetett meg. A stratégia kiemelt kezdeményezései több olyan fellépést is tartalmaznak, amely a kkv-re vonatkozik. A Bizottság 2011 januárjában előterjesztett éves növekedési jelentésében[3] megállapította, hogy az Európa 2020 stratégia megvalósításához a költségvetési konszolidáció mellett olyan kezdeményező szakpolitikákra van szükség, amelyek előmozdítják az uniós növekedést, és ezen belül – különösen a kkv-k esetében – olyan intézkedésekre, amelyek javítják az ipari és üzleti környezetet. „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közlemény szintén vitát indított az egységes piac újjáteremtése érdekében elfogadandó kulcsfontosságú intézkedésekről, beleértve a kkv-k versenyképességének erősítését célzó kezdeményezéseket.

Beszámolónkban áttekintjük az intézkedéscsomag első két évének eredményeit, újabb válaszlépéseket vázolunk fel a gazdasági válságból fakadó, az érdekeltek által tapasztalt kihívásokra, és javaslatokat teszünk arra, miként lehetne minél szélesebb körben elterjeszteni az intézkedéscsomag előnyeit, és javítani a végrehajtásán. Egyértelmű szerepekkel ruházzuk fel az érintetteket, és az üzleti szervezeteket helyezzük az első vonalba. Szem előtt kell mindamellett tartanunk, hogy minden kkv más és más, ezért a politikai döntéshozóknak különbözőképpen kell viszonyulniuk a különböző méretű, tevékenységi körű és jogi formájú kis- és középvállalkozásokhoz. Végül közleményünk tartalmazza a Bizottság által az intézkedéscsomag folytatása érdekében vállalt kötelezettségeket, amelyek mellett a Bizottság elvárja a tagállamoktól, hogy maguk is kivegyék a részüket a feladatokból.

JÓ ÜTEMBEN HALAD AZ SBA VÉGREHAJTÁSA, DE MÉG SOK A TENNIVALÓ

Az intézkedéscsomag az Európai Tanács által 2008 decemberében teljes egészében elfogadott tíz elvre és konkrét fellépésekre épül. Az Európai Bizottság és a tagállamok akkor vállalták, hogy meghatározzák, melyek azok az intézkedések, amelyek a szabályozási, igazgatási és üzleti környezet javításához, valamint az európai kkv-k támogatásához szükségesek. A csomag szerkezete három téma köré épül: a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, az egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználása és az intelligens szabályozás köré.

Az intézkedéscsomag végrehajtására hozott bizottsági és tagállami intézkedésekről először 2009 decemberében készült jelentés[4]. E szakaszban ennek eredményeiből indulunk ki, és megvizsgáljuk, hogy az EU és a tagállamok milyen mértékben hajtották végre az SBA-t.

Az Európai Bizottság eredményei

Ugrásszerű előrelépés történt az üzleti környezet javítása terén

Az SBA által előirányzott jogalkotási kezdeményezések szinte egytől egyig elfogadásra kerültek, ez alól egyedül az európai zártkörű társaság (SPE) statútumáról szóló rendelet képez kivételt, amelynek megvitatása még folyamatban van a Tanácsnál. A határokon átnyúló üzleti tevékenységekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a Bizottság arra sürgeti a tagállamokat, hogy fogadják el haladéktalanul ezt az intézkedést is. Az elektronikus számlázásról szóló, 2010-ben elfogadott tanácsi irányelv egyik legfontosabb előnye az, hogy lehetővé teszi az elektronikus és a papíralapú számlázás azonos feltételek mellett történő kezelését. A kétmillió eurót meg nem haladó forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak emellett lehetőségük nyílik a pénzforgalmi szemléletű elszámolás alkalmazására is, ami azt jelenti, hogy mindaddig elhalaszthatják a hozzáadottérték-adó (héa) elszámolását, amíg a vevőiktől saját bevételeiket be nem szedték[5]. A késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011 januárjában elfogadott tanácsi irányelv kimondja, hogy a hatóságok 30 napon belül kötelesek számláikat kiegyenlíteni, a vállalkozások közötti fizetések maximális határideje pedig 60 nap, hacsak az érintettek kifejezetten másképp nem állapodnak meg, és ez a hitelező számára nem nagy mértékben tisztességtelen[6]. A tagállamoknak haladéktalanul át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogukba. A Bizottság ezenfelül bevezette hatásvizsgálatai elvégzésekor az úgynevezett kkv-teszt alkalmazását.

Az EU növekvő szerepet tölt be a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben

A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a versenyképességi és innovációs keretprogram pénzügyi eszközei továbbra is támogatják a kockázatitőke-befektetéseket, és garanciát biztosítanak a kkv-knak nyújtott kölcsönökre. A keretprogram pénzügyi eszközeiből eddig több mint 100 000 kkv részesült, amelyeknek a 90 %-a mikrovállalkozás volt. 2013-ig várhatóan további 200 000 kkv kerül sorra. Az uniós garantált kölcsönnek köszönhetően a kedvezményezett kkv-k mindegyikében átlagosan 1,2 munkahely jön létre[7]. A Bizottság emellett állandó kis- és középvállalkozói finanszírozási fórumot hozott létre a kkv-k képviselői, a bankok, a piaci szereplők és más pénzintézetek – köztük az EBB – számára annak érdekében, hogy elhárítsa a kkv-k hitelfelvétele előtt álló különféle gyakorlati akadályokat. Ezenkívül 2011 végéig részben meghosszabbította az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályt, amely további támogatásokat tesz lehetővé a kkv-knak[8].

Javul a piacra jutás, különösen a közbeszerzések terén

Mind a Bizottság, mind az európai szabványügyi testületek jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások jobban kivehessék a részüket a szabványok kidolgozásából és alkalmazásából. Az európai szabványok kkv-k számára való kedvezőbbé tételében a Bizottság pénzügyi támogatásának köszönhetően több, a kkv-k érdekeit képviselő szakértő is részt vesz, miközben az európai szabványügyi szervezetek is igyekeznek megkönnyíteni a kkv-k hozzáférését a szabványokhoz, például a kkv-knak szóló információs szolgálatok és portálok létrehozásával.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban egy nemrégiben készült bizottsági felmérésből kiderült, hogy a kkv-kat a korábbiaknál már kevesebb adminisztrációs teher sújtja a közbeszerzésekhez való hozzáférés terén, és javultak közös ajánlattételi lehetőségeik is. 2006 és 2008 között a kkv-k nyerték el az uniós irányelvekben előírt határértékeket meghaladó közbeszerzési szerződések teljes értékének 33 %-át, miközben a gazdaságból való teljes részesedésük együttes forgalmuk alapján számítva 52 %[9].

2010 novemberében a Bizottság uniós kkv-központot nyitott Kínában, amely információkat, tanácsokat, képzési és partnerkeresési lehetőségeket kínál az ázsiai piacon beruházni szándékozó európai kis- és középvállalkozásoknak.

Az új innovációs politikában szerepet kap a vállalkozói készség is

A több mint 1500 eseménnyel és 3 millió résztvevővel megrendezésre kerülő „kkv-k európai hete”[10] továbbra is európai szintű fórumot biztosított az érintetteknek, és ez 2011 után is így lesz. 2009-ben emellett elindult az Erasmus – Ifjú vállalkozók program, amely a születendő és új vállalkozók számára nyújt munkahelyi képzést, és így támogatja a határokon átnyúló hálózatépítést és a tapasztalt vállalkozókkal folytatott üzleti együttműködéseket. Végül, de nem utolsósorban a Bizottság 2009-ben kialakította a mintegy 250 sikeres női vállalkozót egyesítő női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát, amelynek célja, hogy minél több nőt ösztönözzön vállalkozásra[11].

A Bizottság a vállalkozókat és a kkv-kat helyezte innovációs és kutatáspolitikájának középpontjába[12]. Igyekszik felszámolni az ötletek piaci érvényesülését akadályozó tényezőket, illetve elterjeszteni a vállalkozói gondolkodásmódot a diákok és a kutatók körében. A javaslat a következőket foglalja magában: új pénzügyi eszközök létrehozása a kezdő vállalkozások és az uniós és világpiacon terjeszkedő gyorsan növekvő cégek számára (például kölcsönök, kockázatitőke-finanszírozás és kockázatmegosztási mechanizmus), az uniós kutatási és innovációs programok további egyszerűsítése, a szellemitulajdon-jogok megfizethetővé tétele és a közbeszerzési költségvetések stratégiai szempontú felhasználása. A Bizottság emellett támogatni kívánja a nemzetközi piacokon versenyképes klasztereket, amelyek összehozzák a nagyvállalatokat és a kkv-kat, az egyetemeket, a kutatóközpontokat, valamint a tudósok és gyakorló szakemberek közösségeit, akik átadhatják egymásnak tudásukat és elképzeléseiket.

Az intézkedéscsomag prioritásainak gyakorlati megvalósításában egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak a kohéziós politika programjai[13] és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)[14], amelyek azt is biztosítják, hogy az uniós, a nemzeti és a regionális támogatás kiegészítse egymást. A régiókat további beruházásokkal kell ösztönözni arra, hogy úgynevezett intelligens szakosodási stratégiák segítségével egyedi piaci réseket keressenek maguknak az innovációs palettán.

A tagállamok fejleményei

Lassan halad az üzleti környezet javítása

Az intézkedéscsomag gyors végrehajtásának jelentőségét valamennyi tagállam felismerte, az egyes tagállamok által alkalmazott megközelítések és az elért eredmények azonban jelentősen eltérnek egymástól[15]. Jóllehet a legtöbb tagállam nemzeti célszámokat tűzött ki az adminisztratív terhek csökkentésére, ezeket azonban mégsem sikerült minden tagállamnak ténylegesen megvalósítania. A kkv-tesztet mindössze néhány tagállam (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Lengyelország, Németország, Svédország és Szlovénia) vezette be a nemzeti döntéshozatali eljárásban.

Javul a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, de a tagállamoknak még sok teendője van

A pénzügyi és gazdasági válság nyomán a tagállamok többsége intézkedéseket fogadott el a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére – különösen ami a bankkölcsönöket illeti –, és különböző kedvező alárendelt kölcsönöket, hitelgarancia-programokat vagy mikrohitelprogramokat hozott létre. Hat tagállam (Belgium, Franciaország, Írország, Magyarország, Németország és legutóbb Finnország) „hitelügyi ombudsmant” nevezett ki. Mivel a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés jobbára a tagállamok kezében van, indokolt lenne a szigorúbb megközelítés.

A piacra jutást könnyíti, ha a tagállamok innovatív közbeszerzési eljárásokat és elektronikus kormányzást vezetnek be

A kkv-k nemzetközi fellépését több kormány is támogatja oly módon, hogy például pénzügyi támogatást nyújt az exportpromócióhoz, a piacrajutási stratégiákhoz és a kereskedelmi vásárokon való részvételhez (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és a Szlovák Köztársaság). Ezek némelyike (például Dánia, Szlovénia) elsősorban a nemzetközi színtérre készülő, gyorsan növekvő vállalkozásokat támogatja, míg mások új exportösztönző ügynökségeket (például Luxemburg) vagy új támogatási programokat (például Magyarország) hoznak létre. Kísérletképpen elindult egy mentori rendszer is, amelynél a kkv-k külföldi megjelenését nagyvállalatok segítik (például Franciaország).

A legjobb gyakorlatok európai kódexének támogatásához a jelentések szerint még csak néhány ország látott hozzá annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését (pl. Ausztria, Ciprus, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Portugália és Svédország). A legelterjedtebb kkv-barát intézkedés e téren továbbra is a tenderek lehetőség szerinti feldarabolása, valamint az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése központosított honlapok, interaktív weboldalak és egyéb elektronikus közbeszerzési fejlemények révén.

Egyes tagállamok új modelleket dolgoztak ki a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítására (például Olaszország az üzleti hálózatokkal, Németország pedig a klaszterhálózatokkal kapcsolatban).

Annak érdekében, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is támogatni lehessen a vállalkozói készséget, a tagállamoknak fokozniuk kell a csődeljárások egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseiket

A csődeljárások egyszerűsítése terén semmilyen új fejleményről nem számolhatunk be. Annak az ajánlásnak, amely szerint a nem csalárd csőd esetén egy éven belül le kell zárni minden, a vállalkozás felszámolására irányuló jogi eljárást, mindössze öt tagállam (Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország, Írország és Svédország) tett eleget. Ez a szám 2008 óta nem változott.

Végül a tagállamok jól haladnak a vállalkozásindítás költségeinek csökkentése, illetve idejének lerövidítése terén. 2010-ben egy korlátolt felelősségű társaság elindítása átlagosan már csak 7 napot vett igénybe (2007-ben 12 napot), és költsége 399 euró volt (2007-ben 485 euró)[16].

További lépésekre van szükség

- Az SBA elfogadása óta sok eredmény született. A Bizottság betartotta kötelezettségvállalásait, és a megígért intézkedések nagy részét végrehajtotta. A tagállamoknál ezzel szemben már jóval egyenlőtlenebb a helyzet. Ahhoz, hogy az SBA célkitűzésének megfelelően megvalósuljon a kkv-barát gazdaságpolitika, fontos biztosítani azon fellépések maradéktalan végrehajtását, amelyek iránt az EU és a tagállamok az SBA elfogadásakor elkötelezték magukat. A gazdasági helyzet ugyanakkor nagyban megváltozott, és új kihívások jelentkeztek. Ahhoz, hogy a kkv-politika megfelelően reagáljon a jelenlegi körülményekre, előre kell tekintenünk.

- Ezért az SBA felülvizsgálata során a következő területeken olyan új fellépéseket javaslunk, amelyek célja a gazdasági válságból fakadó kihívások felvállalása, és amelyek az Európa 2020 stratégiával összhangban továbbfejlesztik a jelenlegi fellépéseket:

- az intelligens szabályozás megvalósítása az európai kkv-k számára,

- a kkv-k finanszírozási igényeinek kiemelt figyelembevétele,

- a kkv-k piacrajutási lehetőségeinek bővítését elősegítő átfogó megközelítés,

- a kkv-k segítése az erőforrás-hatékony gazdasághoz való hozzájárulásban, valamint

- a vállalkozói készség, a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés ösztönzése.

E fellépések csak akkor járnak eredménnyel, ha kkv-szemléletű erős kormányzáson alapulnak. Ennek javítására javaslatot teszünk az SBA felülvizsgálatában, és egyértelműen meghatározzuk az egyes érdekeltek szerepét.

FRISS LENDÜLETET KELL BIZTOSÍTANI AZ SBA-NAK

Meg kell valósítani az európai kkv-kat segítő intelligens szabályozást

Az intézkedéscsomag alapelve továbbra is a „gondolkozz előbb kicsiben” elv végrehajtása. Ez azt jelenti, hogy egyszerűsíteni kell a kkv-k működését meghatározó szabályozási és igazgatási környezetet, és megfelelő szabályokat kell kialakítani, például a „csak egyszer” elvet, illetve be kell vezetni olyan eszközöket, mint az elektronikus kormányzat és az egyablakos ügyintézésre vonatkozó megoldások. Jóllehet a Bizottság és a tagállamok egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek az elv megvalósítására, annak alkalmazását célszerű lenne az EU intelligens szabályozási ütemterve alapján még módszeresebbé tenni[17].

A Bizottság tovább erősíti hatásvizsgálati eljárásai során a kkv-teszt alkalmazását annak érdekében, hogy valamennyi vonatkozó jogalkotási és szakpolitikai javaslatnál alaposan megvizsgálják és figyelembe vegyék a kkv-kra gyakorolt hatást, és amennyiben az arányos, lehetőség szerint egyértelműen feltüntessék a kkv-kra gyakorolt számszerűsített hatást. A Bizottság az új politikai javaslatok esetében vizsgálja azok versenyképességre gyakorolt hatását is, azaz azt, mennyire lesznek versenyképesek az európai vállalkozások, és különösen a kkv-k az uniós piacokon és külföldön. Ezenkívül a kkv-teszt alkalmazásakor fel kell ismerni és figyelembe kell venni a mikro-, a kis-, illetve a középvállalkozások közötti különbségeket, és adott esetben megfelelő intézkedéseket kell előirányozni, például csökkenteni kell a díjakat, vagy egyszerűsíteni kell a jelentéstételi kötelezettségeket. Amennyiben a fenti intézkedések végrehajtásának lehetősége a tagállamok kezében van, azoknak is élniük kell azzal. Óvakodni kell mindazonáltal a „túlbuzgóságtól” is, azaz az sem kívánatos, hogy a tagállamok az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésekor az uniós jogszabályok előírásait meghaladó követelményeket támasszanak. A Bizottság megerősíti, hogy ebben kész a tagállamok segítségére sietni.

A szabályozási keret rendeltetésszerű voltának biztosítása és a jogalkotás kumulatív hatásainak felmérése érdekében a Bizottság a jelenlegi jogszabályok esetében is elvégzi az alkalmassági vizsgálatokat, így az egyes jogszabályok értékelése kiegészül egy átfogóbb megközelítéssel is. Ezzel hozzájárul a következetlenségek, valamint az elavult és hatástalan intézkedések kiszűréséhez, és tovább csökkenti a kkv-kra nehezedő terheket, beleértve a nem ipari szektorokban – például a kereskedelemben vagy a kézművesség területén – működő kkv-k terheit. Jelenleg hasonló megközelítés kidolgozása van folyamatban a szolgáltatások területén is, amelynek célja, hogy a kkv-k szempontjából vizsgáljuk az egységes szolgáltatási piac általános működését[18].

Egyik legfontosabb célkitűzésünk az egyszerűsítés. A Bizottság 2011 októberéig egyszerűsíteni fogja a kisebb jegyzett társaságokkal szemben támasztott átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségeket. Emellett a Bizottság a könyvvizsgálati politikáról szóló zöld könyv[19] alapján felméri a kisvállalkozások ellenőrzési kötelezettségeinek egyszerűsítését is.

Az SBA lényegi eleme, hogy az érdekelteket szorosan be kell vonni a kkv-kra vonatkozó uniós szakpolitika kidolgozásába. 2012-től a Bizottság által indított nyilvános konzultációk időtartama nyolc hétről tizenkét hétre hosszabbodik, így az érdekeltek több időt fordíthatnak a tagjaikkal való konzultációra és a kkv-kra vonatkozó kezdeményezésekkel kapcsolatos álláspontjuk kialakítására. A szokásos nemzeti és uniós szintű kkv-képviseleti szervek mellett visszajelzéseket adnak az Enterprise Europe Network felülvizsgált kkv-panelei is.

Fokozni kell a közigazgatásoknak a kkv-k igényei iránti érzékenységét, különösen az elektronikus kormányzati megoldások alkalmazási körének bővítésével. Az elektronikus kormányzásra vonatkozó cselekvési terv[20] számos olyan fellépést irányoz elő, amely lehetővé teszi, hogy a kkv-k kevesebb időt fordítsanak az adminisztrációs eljárásokra, beleértve a határokon átnyúló elektronikus közbeszerzés előmozdítását. A Bizottság – az eljárások nagymértékű megkönnyítése érdekében – a tagállamokkal együtt törekszik az egyablakos ügyintézés továbbfejlesztésére is: olyan felhasználóbarát elektronikus kormányzati portálokat kíván kialakítani, amelyek segítségével elektronikus úton teljesíthető valamennyi szükséges adminisztratív követelmény, akár a határokon átnyúlóan is.

A Bizottság elvégzi a következőket: biztosítja, hogy a kkv-kra vonatkozó új javaslatok hatásvizsgálatának elkészítésekor teljes mértékben rendelkezésre álljanak a kkv-kra vonatkozó ismeretek, és adott esetben figyelembe vegyék a vállalkozások különböző méretét; támogatja a „csak egyszer” elv EU-szerte történő elterjedését, ami azt jelenti, hogy azt az információt, adatot, dokumentumot vagy igazolást, amelyet a hatóságok és a közigazgatási szervek más eljárások keretében már megkaptak, nem kérik be még egyszer, egyszerűsíti az uniós számviteli keretet a korlátolt felelősségű társaságok éves és konszolidált számláira vonatkozó alapvető követelmények felülvizsgálatával (4. és 7. irányelv), az intelligens szabályozásról szóló közlemény alapján megvizsgálja annak lehetőségét, miként lehetne csökkenteni a tagállamok „túlbuzgóságát”, alkalmassági vizsgálatokat végez arra vonatkozóan, hogy rendeltetésszerű-e egy-egy szakpolitikai terület szabályozási kerete, és ha nem, min kell változtatni, elvégzi az egységes piac úgynevezett teljesítményvizsgálatát arra vonatkozóan, milyen nehézségeket okoz a szolgáltatási ágazatban egyidejűleg alkalmazandó különböző uniós jogszabályok kölcsönhatása, és adott esetben orvosolja azokat. A tagállamokat felkéri a következőkre: rendszeresen alkalmazzák a kkv-tesztet a kkv-kkal kapcsolatos jogszabályok hatásvizsgálata során, és eközben szükség esetén vegyék figyelembe a vállalkozások méretéből adódó különbségeket; minden év meghatározott időpontjában terjesszék elő a következő költségvetési évben a vállalkozásokra vonatkozóan hatályba lépő jogszabályok előzetes ütemezését; ne csak a kkv-kat érintő jogszabályok, hanem a közigazgatási eljárások esetében is alkalmazzák a „gondolkozz előbb kicsiben” elvet (pl. közös kapcsolattartó pont kijelölése és a beszámolási kötelezettségek csökkentése). |

A jelen gazdasági helyzetben különös figyelmet kell fordítani a kkv-k finanszírozási igényeire

- Az SBA felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a kkv-k számára a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést, például támogassák a kereskedelmi ügyletek kifizetésének határidőre történő teljesítését. A gazdasági válság következtében sok kkv pénzügyi helyzete romlott, és hitelképességük csökkent, annak ellenére, hogy életképes üzleti modelleket állítottak fel, és megbízható ügyfélbázist alakítottak ki. Ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) hitelezésre vonatkozó legfrissebb felmérései szerint több európai bank is megszigorította a vállalkozásokkal szembeni hitelfeltételeket[21]. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének könnyítése érdekében újabb kezdeményezéseket kell indítani, amelyekbe be kell vonni a tőkepiacokat is, és ki kell használni az adópolitika befektetésösztönző szerepét. A nagymértékű eladósodás miatt sok kkv van ki szolgáltatva a nehéz pénzügyi piaci feltételeknek. A tagállamoknak ezért ösztönzőket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a vállalkozások jövedelmeiket tőkéjükbe fektessék, figyelembe véve, hogy a vállalkozó szellemű, gyorsan növekvő kkv-k és a hagyományos európai kkv-k igényei eltérnek egymástól. A piac elégtelen működésének orvoslása érdekében nemzeti és európai szinten is fel kell lendíteni, és a könnyebb hozzáférés érdekében egyszerűsíteni kell a kkv-k közfinanszírozására irányuló programokat. Külön figyelmet kell fordítani a cégek első növekedési fázisának finanszírozásával kapcsolatos problémákra.

Megfelelően kalibrálni kell a pénzintézetekre vonatkozóan akár uniós, akár tagállami szinten bevezetett új szabályozási rendelkezéseket, és hatásvizsgálatot kell készíteni azokhoz (kkv-teszt). A Bizottság 2011-ben javaslatot terjeszt elő a bankokkal szembeni tőkekövetelmények megszigorítására. Ennek során különösen ügyel arra, hogy ez a lépés milyen hatással lesz a kkv-knak nyújtott hitelekre.

A kkv-k számára, amelyek nem mindig képesek hitelezőiknek biztosítékokat nyújtani, nélkülözhetetlenek a jobban kidolgozott és hatékonyabb hitelgarancia-programok. Ez különösen a kis összegű hitelekre érvényes, hiszen a könnyebben rendelkezésre álló mikrohitelek nemzeti és regionális szinten növelhetik a vállalkozói készséget. Ennek érdekében a Bizottság elindította a Progress mikrofinanszírozási eszközt[22], és törekszik a mikrofinanszírozással kapcsolatos bevált módszerek cseréjének ösztönzésére, a képzések előmozdítására és – a JASMINE program[23] keretében – a mikrofinanszírozási intézményeknek szóló támogatások biztosítására, valamint a magatartási kódex[24] kidolgozásának előmozdítására. Fontos, hogy a bankok méretüktől függetlenül hozzáférhessenek valamennyi uniós pénzügyi eszközhöz. Emellett a bankokat ösztönözni lehetne arra, hogy a kkv-k számára külön hitelképességi kritériumokat dolgozzanak ki, például a minőségi szempontok figyelembevételével.

A kockázati tőkével kapcsolatos piaci hiányosságok orvoslása érdekében növelni kell a kockázati tőke kínálatát, emellett az is fontos, hogy legyenek olyan növekedési potenciállal rendelkező, kiváló minőségű cégek, amelyekbe be lehet fektetni. Annak érdekében, hogy a vállalkozók könnyebben képesek legyenek eloszlatni a befektetők aggályait, és készek legyenek fogadni a befektetéseket, szélesebb körben el kell terjeszteni az Európa-szerte jelenleg alkalmazott bevált képzési gyakorlatokat. Emellett európai szintű minőségi kritériumokat kell létrehozni a befektetésre való készséget elősegítő jó programok vonatkozásában annak érdekében, hogy a vállalkozók kiválaszthassák a számukra megfelelő programot.

Jobban tudatosítani kell továbbá a befektetőkben, milyen kilátásokat ígér a jegyzett kkv-k fejlesztése, meg kell teremteni a kkv-kra összpontosító tőzsdék vagy szabályozott piacok hatékony hálózatának feltételeit, a tőzsdei jegyzési és közzétételi követelményeket pedig jobban a kkv-khoz kell igazítani.

A Bizottság cselekvési tervet fog elfogadni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására, beleértve a kockázati tőkéhez és a tőkepiacokhoz való hozzáférést, valamint az Enterprise Europe Network keretében igyekszik elősegíteni azt, hogy egymásra találjanak a kockázati tőkére vonatkozó ajánlatok és igények.

Az uniós pénzügyi támogatás

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy pénzügyi eszközeinek egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésében, ugyanakkor jelentős áttételi hatást kell gyakorolniuk a kölcsönözhető tőke tekintetében. A Bizottság a 2013 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó általános javaslatában elő fogja irányozni a jelenlegi innovatív pénzügyi eszközök – köztük a kkv-garanciakeret és a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus[25] – egyszerűsítését és megerősítését a kkv-k befektetéseinek és növekedésének elősegítése érdekében. A Bizottság különösen ügyel arra, hogy a jövőbeni uniós pénzügyi eszközök kulcsfontosságú szerepet játszhassanak a kkv-kat érintő piaci hiányosságok megfelelő orvoslásában.

Emellett pótolni fogja a szabályozási hiányosságokat is azáltal, hogy megvalósítja a kockázati tőkealapok hatékony egységes európai piacát, és megvizsgálja mindazokat az elemeket, amelyek akadályozzák a kockázati tőkealapok piacának zökkenőmentes működését és hátráltatják a növekedést, és adott esetben biztosítja a lakossági befektetők megfelelő védelmét.

Az Európai Tanács 2011. februári ülésén felhívást tett közzé a kutatást és az innovációt támogató uniós eszközök egyszerűsítésére annak érdekében, hogy az innovatív vállalkozások minél könnyebben kihasználhassák ezeket az eszközöket, és új egyensúly alakuljon ki a bizalom és az ellenőrzés között. Az Európai Tanács szerint értékelni kell, miként lehet a gyorsan növekedő innovatív vállalkozások igényeinek a legjobban megfelelni piaci alapú megközelítéssel. Ezzel kapcsolatban felkérte a Bizottságot egy kisvállalkozói innovációs kutatási program megvalósíthatóságának megvizsgálására is. A közbeszerzések megtervezésekor törekedni kell az innovatív áruk és szolgáltatások iránti kereslet növelésére, és az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésben foglaltak szerint jobban figyelembe kell venni a szellemitulajdon-jogok értékét.

A Bizottság meg fogja erősíteni a kkv-k uniós finanszírozási programokhoz való hozzáférésének megkönnyítését célzó fellépéseit. Továbbra is ellenőrizni fogja, hogy a kohéziós politika költségvetésének kijelölt forrásait valóban a vállalkozások támogatására fordítják-e, különösen ami a közvetlenül a kkv-knak elkülönített részt illeti[26] . A jelenlegi kutatási keretprogram alapján továbbra is hirdet meg kifejezetten a kkv-knak szóló pályázati felhívásokat, és javítani fogja a felhasználóknak biztosított támogatást. A Bizottság emellett olyan közös stratégiai keret előirányzását vette fontolóra, amely átfogná valamennyi jelenlegi kutatási és innovációs programot és kezdeményezést, és amely előnyben részesítené a kkv-kat azáltal, hogy könnyebb adminisztratív és pénzügyi szabályokat biztosítana nekik, valamint olyan egyszerűsített, a kkv-knak szóló eszközöket kínálna, amelyek a teljes innovációs láncot zökkenőmentesen lefedik, és létrehozná az egyablakos tanácsadói és támogatói ügyintézést.

A költségvetési rendelet jelenleg zajló egyszerűsítése[27] várhatóan szintén kedvező hatással lesz a kkv-k uniós finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésére, illetve a finanszírozásban való részvételükre.

A Bizottság elvégzi a következőket: törekedni fog arra, hogy az egyszerűsített és megerősített pénzügyi eszközöknek köszönhetően több kedvezményezett kkv vehessen részt a megerősített hitelgarancia-programokban, amelyek a beruházásokat, a növekedést, az innovációt és a kutatást támogatják; az eljárások további egyszerűsítésével gondoskodik arról, hogy az uniós finanszírozási programok könnyebben hozzáférhetők legyenek a kkv-k számára; 2011-ben cselekvési tervet fogad el a kkv-k finanszírozási forrásokhoz – többek között a kockázatitőke-piacokhoz – való hozzáférésének javítására, valamint célzott intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a befektetők több információval rendelkezzenek a kkv-k által nyújtott lehetőségekről; új jogi keret elfogadását veszi fontolóra annak biztosítása érdekében, hogy 2012-ig a bármely tagállamban létrehozott kockázati tőkealapok szabadon működhessenek és fektethessenek be az EU-ban; az Európai Tanács kérésére megvizsgálja a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szintű valorizációs eszköz létrehozásának lehetőségeit, amelynek fő célja, hogy megkönnyítse a kkv-k tudáspiacra való belépését. |

A tagállamokat felkéri a következőkre: könnyítsék meg a kkv-k strukturális alapokhoz való hozzáférését azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy a kkv-k csak egyszer nyújtsák be a strukturális alapokból való támogatáshoz szükséges adataikat; dolgozzanak ki a „hitelügyi ombudsmanhoz” hasonló megoldásokat a kkv-k és a hitelintézetek közötti párbeszéd további megkönnyítésére; gondoskodjanak arról, hogy az adóügyi megítélésben tapasztalható következetlenségek ne vezethessenek kettős adóztatáshoz, ami akadályozná a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetéseket; hozzanak létre egyablakos ügyintézést a kkv-k számára az európai, nemzeti és helyi szintű támogatások igénylésére. |

A kkv-k piacrajutási lehetőségeinek bővítését elősegítő átfogó megközelítés biztosítása

- Az intézkedéscsomag felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a kkv-kat arra, hogy éljenek az egységes piac előnyeivel – beleértve az egységes digitális piacot is – és használják ki az unión kívüli piacok növekedését, miközben szembenéznek a fenntartható gazdaság jelentette kihívással. Az Európa 2020 stratégia emellett több fellépést is előirányoz az EU-nak a fő kereskedelmi partnereivel szembeni versenyképességének javítására – többek között a globalizáció korához szabott iparpolitika, illetve megújult kereskedelmi stratégia[28] kialakításával –, valamint igyekszik támogatni az erőforrás-hatékony Európát. Végül a Bizottság „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című közleményében[29] nagyratörő célokat tűz ki az egységes piac tökéletesítését illetően, és átfogó intézkedéscsomagot terjeszt elő.

Az egységes piac lehető legjobb kihasználása a kkv-k szempontjából

Jóllehet a kkv-k egyre jelentősebb segítséget kapnak az egységes piac előnyeinek kihasználása terén, több okból még mindig tartózkodnak a határokon átnyúló tevékenységektől. A határokon átnyúló kifizetések, valamint a vevőkkel való lehetséges konfliktusok rendezését szolgáló eszközök gyakran költségesnek és terhesnek tűnnek, különösen ami az elektronikus kereskedelmet illeti. Az egységes piac szempontjából kulcsfontosságú a határokon átnyúló követelések behajtásának megkönnyítése. Mivel jelenleg a határokon átnyúló követelések több mint 60 %-át nem lehet behajtani, a Bizottság intézkedéseket fog előterjeszteni a határokon átnyúló követelések behajtásának megkönnyítésére[30].

Emellett további egyszerűsítéseket kell végrehajtani a kkv-knak az uniós GDP 17 %-át képviselő közbeszerzésekhez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében[31]. A kkv-k szabványokhoz való hozzáférése és a szabványosítási folyamatban történő érdekképviselete azonban csak lassan javul. Célszerű lenne tovább javítani a folyamaton, többek között az érdekeltek szabványosítási folyamatban való kiegyensúlyozott részvételének biztosítása érdekében. A társasági jog, a szerződési jog és az adórendszerek különbségei olyan nehézségeket okozhatnak, és akkora költségeket emészthetnek fel, amelyek eltántorítják a vállalkozókat attól, hogy vállalkozásukkal más tagállamokban is terjeszkedjenek. Ezért a Bizottság az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályokat fog előterjeszteni a társasági adóalap kiszámításához annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben terjeszkedhessenek az egységes piacon belül. A héa működésére vonatkozóan is dolgozunk ki kezdeményezéseket, amelyek célja a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek korlátozása és a határokon átnyúló tevékenységek előmozdítása. Ezenkívül a kkv-k gyakran tisztességtelen szerződéses feltételekkel és gyakorlatokkal szembesülnek a szállítói lánc különböző szereplői részéről.

A Bizottság lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a kkv-k optimális feltételek mellett folytathassanak határokon átnyúló kereskedelmet, beleértve az internetes kereskedelmet is. Az egységes eurófizetési térség (SEPA) lehetővé fogja tenni, hogy a kkv-k egyszerűbb fizetési feltételeket élvezzenek, költségeik csökkenjenek, és ne kelljen az egységes piacon belül egynél több bankszámlát használniuk[32]. A SEPA emellett az európai szintű elektronikus számlázás kifejlesztéséhez és a kkv-k általi tömeges alkalmazásához is fórumot biztosít. A Bizottság az európai digitális menetrendben is hangsúlyozta az online üzleti tevékenységek potenciálját, és célul tűzte ki, hogy 2015-re a kkv-k 33 %-a folytasson online beszerzést/értékesítést. A Bizottság továbbá jelenleg jogalkotási javaslatot készít az alternatív vitarendezési módszerek előmozdítására az EU-ban – beleértve az elektronikus nagy- és kiskereskedelemre is kiterjedő elektronikus kereskedelmi ügyletek esetében EU-szerte alkalmazható online vitarendezési rendszer esetleges kidolgozását – annak érdekében, hogy előmozdítsa az olcsó, egyszerű és gyors jogorvoslatot, és hatékony alternatívát biztosítson a költségesebb és hosszadalmasabb bírósági eljárásokkal szemben.

A Bizottság mélyreható elemzést fog végezni az egységes piacon nagykereskedelmi környezetben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és szerződéses záradékokkal kapcsolatban, és szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt elő a vállalkozások tisztességtelen szerződéses feltételektől való védelme érdekében. Ezenkívül a Bizottság közleményt ad ki a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelvről[33], amelyben megvizsgálja a kkv-kat sújtó gyakori problémákat, például a szakmai címjegyzékekkel kapcsolatos csalásokat. A Bizottság emellett törekszik annak biztosítására, hogy a gazdaságilag függő helyzetekben lévő kkv-kat megvédje a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól, és lehetőséget biztosítson számukra ahhoz, hogy a szállítói láncon belül alkalmazott ilyen gyakorlatok ellen hatékony jogorvoslatot vegyenek igénybe.

Az uniós jogszabályok és szakpolitikák elismerik annak fontosságát, hogy megfelelő fogyasztói információkat kell biztosítani a gyártási folyamatról, beleértve a gyártót és az egységes piacon forgalomba hozott termékek származását[34]. Különleges figyelmet kap egyrészt a dolgozók egészségére és biztonságára vonatkozó szabványok betartása, ami biztosítja a termékek higiéniáját és biztonságát, másrészt a környezetvédelmi szabályok. Miközben a szabályozási keret javítására irányuló jogalkotási kezdeményezéseket jelenleg vitatja meg a Parlament és a Tanács a Bizottság támogatásával[35], a kkv-kat jobban kell tájékoztatni arról, hogy a hatályos uniós jogi eszközökkel hogyan tudják megvédeni jogos érdekeiket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a félrevezető információkkal szemben.

A kkv-kat rendszeresen károsítják a kartellekhez, a domináns helyzettel való visszaéléshez és más versenyellenes eljárásokhoz folyamodó szereplők. A Bizottság nyilvános konzultációt indított a kollektív jogorvoslatra vonatkozóan kialakítandó koherens európai megközelítésről annak érdekében, hogy megvizsgálja, a kkv-k ilyen károk esetén hogyan élhetnek hatékonyan teljes kártérítési jogukkal.

Végül az uniós tájékoztató szolgálatok (például az Enterprise Europe Network, az európai kisvállalkozási portál, a SOLVIT, az Ön Európája – vállalkozások portál) és a nemzeti honlapok jelentős mennyiségű információt és vállalkozásoknak szóló tanácsot tesznek közzé az egységes piacra vonatkozóan. Így a kkv-k a saját nyelvükön is hozzáférhetnek az információkhoz. A tagállamoknak ugyanakkor támogatniuk kell a Bizottság tájékoztató szolgálatait, és biztosítaniuk kell a bizottsági és a nemzeti tájékoztató eszközök fokozottabb összehangolását.

A Bizottság elvégzi a következőket: mélyreható elemzést készít az Európai Unióban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, és szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt elő; adóügyi kezdeményezéseket terjeszt elő, például benyújtja a közös konszolidált társasági adóalapra (KKTA) vonatkozó jogalkotási javaslatot és új héastratégiát készít, amelynek célja az egységes piacon működő kkv-kra háruló adózási akadályok és adminisztratív terhek csökkentése; 2011-ben elvégzi az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatát; útmutatót készít a kkv-k számára az eredetmegjelölési szabályokról és a kkv-k jogos érdekeinek védelmére rendelkezésre álló eszközökről; olyan európai szerződési jogi eszközt javasol, amely megfelel az új piacokra belépni kívánó kkv-k igényeinek; olyan egységes eljárást hoz létre a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítésére, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező zároltassa az adós másik tagállamban vezetett bankszámlán tartott pénzét. |

A tagállamokat felkéri a következőkre: maradéktalanul hajtsák végre „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című dokumentumban foglaltakat; támogassák az európai szabványok ingyenes kivonatainak könnyen hozzáférhető internetes közzétételét, és a szabványok felülvizsgálata esetén tüntessék fel egyértelműen a változtatásokat. A Bizottság elvégzi a következőket, a tagállamokat pedig felkéri a következőkre: együttesen törekedjenek a belső piacok elektronikus átjárhatóságának fokozására, különösen azzal, hogy végrehajtják az egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt javaslatot, amely szerint 2012-ig határozatot kell hozni az elektronikus azonosítás és az elektronikus hitelesítés EU-szerte történő kölcsönös elismerésére, valamint 2011-ben el kell végezni az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát. |

A kkv-k világpiaci fellépésének segítése

- A globalizált piac új üzleti lehetőségeket nyit az uniós kkv-k előtt, amelyek egy nemrégen készült tanulmány[36] szerint aktívabbak a nemzetközi színtéren, mint egyesült államokbeli vagy japán társaik. Az uniós kkv-k 25 %-a exportál vagy exportált az elmúlt 3 év folyamán; ebből 13 % az egységes uniós piacon kívülre. Ezzel egyidejűleg a tanulmány rámutat, hogy elsősorban a BRIC-országokban[37] hatalmas kihasználatlan piaci potenciál áll rendelkezésre; becslések szerint 2030-ra ezek az országok adják majd a világ GDP-jének megközelítőleg 60 %-át. Jelenleg az exportáló uniós kkv-knak csak 7–10 %-a szolgálja ki ezeket a piacokat.

A harmadik országok piacára való sikeres bejutáshoz a kkv-knak megfelelő készségekkel kell rendelkezniük, versenyelőnyt biztosító megfelelő politikai keretre van szükségük, valamint azonos feltételeket kell számukra biztosítani a külföldi szabályozások és nem vámjellegű akadályok támasztotta korlátok leküzdéséhez[38]. A Bizottság számos opciót mérlegel, többek között piacrajutási támogatást, valamint a szabályozási kérdésekkel, szabványosítással és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos tanácsadást. Figyelembe veszik a már létező üzleti szervezetek, az Enterprise Europe Network, az indiai Uniós Üzleti és Technológiai Központ, valamint a kínai uniós kkv-központ által nyújtott szolgáltatásokat is. Ezzel párhuzamosan a kkv-k részesülnek a piacrajutási stratégia keretében indított intézkedések eredményeiből is: erre példa a piacrajutási adatbázis vagy a fontos exportpiacokon működő 30 piacrajutási csoport munkája, amelyek a helyi ismeretekkel rendelkező uniós küldöttségek, tagállami képviseletek és az uniós üzleti szféra képviselőit tömörítik, és az európai vállalkozásoknak az érintett piacra jutását segítik elő[39].

A Bizottság új formákat szorgalmaz a vállalkozások együttműködése terén, például a különböző régiókban vagy országokban található vállalkozások között. Az új együttműködési modell klasztereken és üzleti hálózatokon keresztül lehetőséget biztosít a vállalkozások számára erőik egyesítéséhez, így függetlenségük megőrzése mellett koherensen és összehangoltan működhetnek együtt a közös célkitűzés megvalósítása érdekében. A Bizottság tanulmányozni fogja, hogy európai szinten hogyan támogatható az ilyen együttműködés.

Ezenfelül 2011 elején a Bizottság a nemzetközi klasztertevékenység ösztönzése, a klaszterirányítás minőségének elősegítése és az Európai Klasztermegfigyelő Központ bővítése érdekében a világklasztereket támogató új intézkedéseket indít majd.

Az EU nemzetközi programjának részeként a Bizottság a harmadik országokkal való két- és többoldalú kapcsolatokban kitüntetett figyelmet szentel majd a kkv-k számára különösen fontos területeknek, például a kereskedelemkönnyítésnek, valamint az SBA elveinek a releváns megállapodásokba és a vonatkozó ellenőrzési és együttműködési mechanizmusokba való átültetésének. A Bizottság ezenkívül a kereskedelempolitika megfelelő eszközeinek felhasználásával azon munkálkodik majd, hogy felszámolja a nem vámjellegű akadályokat és a nyersanyagokhoz való hozzáférést sújtó korlátozásokat. Ezáltal további, nagyrészt zárt szektorok – például szolgáltatási és közbeszerzési piacok – nyílnak meg a kkv-k előtt, és a szellemitulajdon-jogok is jobban érvényesülnek majd.

A Bizottság elvégzi a következőket: 2011-ben egyrészt új, az uniós kkv-k Európai Unión kívüli piacokon való érvényesülését elősegítő stratégiát terjeszt elő, másrészt a világszinten versenyképes klaszterekre és hálózatokra vonatkozó stratégiát[40], amelyben elemzi az e klaszterek és hálózatok által a kkv-k versenyképességének javítására gyakorolt hatást; fokozza az uniós kereskedelemvédelmi eszközökkel kapcsolatos információ- és segítségnyújtás mértékét, ezáltal kezeli a kkv-k ezen eszközök alkalmazásával kapcsolatos problémáit; a megújított kereskedelempolitikával összhangban arra törekszik, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban megszüntesse a nem vámjellegű akadályokat, a harmadik országokban megkönnyítse a kkv-k számára a piacra jutást, valamint elősegítse a szellemitulajdon-jogok érvényesülését. A tagállamokat felkéri a következőkre: az uniós állami támogatási és versenyjogi szabályokkal összhangban ösztönözzék a kkv-hálózatok létrejöttét; ösztönözzék a kkv-kat arra, hogy szakértők átmeneti vagy állandó alkalmazásával segítsék vállalkozásaik növekedését, innovációját és nemzetközi érvényesülését. |

A kkv-k segítése az erőforrás-hatékony gazdasághoz való hozzájárulásban

- A Bizottság intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy növelje a kkv-k tudatosságát a környezetvédelmi és az energiával kapcsolatos kérdésekben, valamint támogatást nyújtott a jogszabályok végrehajtásához, a környezetvédelmi és energiateljesítmény értékeléséhez, valamint a készségek és képesítések frissítéséhez. Ezen intézkedések fokozásával egyidejűleg az Európa 2020 arra terelte a hangsúlyt, hogy hogyan segítsük a kkv-kat vezető szerephez az erőforrás-hatékony növekedésre való átállásban. Bár néhány piaci hatás az erőforrás-felhasználás optimalizálására ösztönzi a kkv-kat, számos esetben nem könnyű felismerni, illetve értelmezni a piaci jelzéseket, valamint korlátozott a kkv-k rendelkezésére álló információ, idő, illetve az emberi és pénzügyi erőforrások. Az említett korlátok megkerülése érdekében a kkv-knak megfelelő finanszírozásra – ideértve a regionális vállalkozástámogatási programokat –, időben érkező információra és a vállalkozástámogató szervezetek (kereskedelmi kamarák, tanácsadó szolgálatok stb.) kézzelfogható segítségére van szükségük. Az átállást segítheti az energiateljesítmény- és erőforrás-ellenőrzésre vonatkozó ösztönzők kidolgozása.

Piaci alapú eszközökkel szintén ösztönözhető az erőforrás-hatékony magatartás, amely a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben is megmutatkozhat.

A Bizottság olyan konkrét keretrendszert alakít majd ki, amely lehetővé teszi, hogy a kkv-k megfeleljenek az erőforrás-hatékony gazdaság támasztotta kihívásoknak, és részesüljenek a lehetőségekből. A Bizottság elvégzi a következőket: végrehajtja az új energiahatékonysági tervet, és olyan ökoinnovációs cselekvési tervet készít elő, amely különös figyelmet fordít a kkv-k segítésére a kapcsolatépítés, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az erőforrás-hatékony innováció terén; továbbfejleszti az Enterprise Europe Network környezetvédelmi és energiaügyi szakértőivel kapcsolatos intézkedést, amelynek során a fejlett régiók átadják a lemaradt régióknak a csúcstechnológiai módszerekkel kapcsolatos konkrét tudásukat és a bevált módszereket; az Enterprise Europe Network segíti majd a kkv-kat a bevált módszerek – különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – eredményeként létrejött termékek és szolgáltatások piaci értékesítésében; felhasználja az Enterprise Europe Network kkv-paneleit és kkv-visszajelzési adatbázisát arra, hogy javítsa a környezetvédelmi jogszabályok minőségét és végrehajtását. |

A tagállamokat felkéri a következőkre: alkalmazzák hatékonyabban az állami támogatási lehetőségeket, és ezekkel ösztönözzék a környezetvédelembe és az energiába történő beruházást; többek között az Európai Szociális Alap révén segítsék a kkv-kat a szükséges irányítási és technikai képességek megszerzésében annak érdekében, hogy a vállalkozások elmozdulhassanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaság irányába; ösztönözzék szabályozásukkal a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) és az ISO 14 000-ben regisztrált kkv-kat, valamint biztosítsanak lehetőséget a mikro- és kisvállalkozások számára, hogy részt vehessenek az EMAS-hoz hasonló egyszerűsített programokban (pl. EMAS-EASY). |

A vállalkozói készség, a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés ösztönzése

- A kkv-k hozzák létre a legtöbb munkahelyet az EU-ban; a gazdasági válság miatt azonban körülbelül 3,25 millió munkahely szűnt meg a kkv-szektorban.

Ebben a helyzetben a tagállamoknak tovább kell egyszerűsíteniük az adminisztratív követelményeket és a csőd szélén álló vállalkozások felszámolására vonatkozó eljárásokat. Az üzleti kudarcok körülbelül egyharmada a vállalkozások átadása keretében következik be. Ezért létfontosságú a vállalkozások átadására vonatkozó keretfeltételek javítása, mivel az elkövetkező évtizedben évente akár 500 000 vállalkozás (azaz 2 millió munkahely) átadására is sor kerülhet[41]. A Bizottság a csőd és az újrakezdési lehetőség problémakörét vizsgáló tanulmány alapján 2011-ben politikai ajánláscsomagot terjeszt elő.

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezés[42] keretében a Bizottság felméri a mikro- és a kisipari jellegű vállalkozásoknál várható képzettségi igényeket. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés[43] pedig a képzésre helyezi a hangsúlyt; ez biztosítja majd, hogy az oktatási rendszerek keretében valóban elsajátítsák a kkv indításához és irányításához szükséges készségeket.

Túl kevés innovatív uniós kkv válik nagy és világszerte sikeres vállalkozássá. Az innovatív Unióról szóló közleménynek[44] megfelelően különféle politikai intézkedések révén el kell távolítani a vállalkozói ötletek piaci érvényesülésének útjában álló akadályokat. A politikai intézkedéseket olyan tág termék- és szolgáltatásinnováció-értelmezésre kell alapozni, amelybe beletartozik minden olyan változás, amely gyorsítja és javítja azokat a módszereket, amelyekkel a vállalkozás új termékeket és szolgáltatásokat gondol ki, alakít ki, termel, illetve értékesít. A Bizottság megvizsgálja, hogy milyen lehetőségekkel követhető nyomon a mikrovállalkozások innovációs teljesítménye, és integrált keretszabályt terjeszt majd elő az innovációt és a versenyképességet elősegítő digitális jártasság fejlesztésére és ösztönzésére vonatkozóan, kiemelt figyelmet fordítva a kis- és induló vállalkozásokra, valamint a gyorsan növekvő vállalkozásokra.

Bizonyos kkv-k a hagyományos tőkeegyesítő társaságoktól eltérő üzleti modellt alkalmaznak. Ez a kategória szociális gazdaságként ismert, és nonprofit társaságokat, alapítványokat, szövetkezeteket, biztosító egyesületeket és egyéb jogi formákat foglal magában. E vállalkozások sajátos igényeire való tekintettel a Bizottság számos, egyenlő feltételeket teremtő intézkedést jelentett be az egységes piaci intézkedéscsomagban. Ezek az intézkedések az egyrészt a szövetkezeteket, alapítványokat és biztosító egyesületeket, másrészt a szociális célkitűzések megvalósítására törekvő vállalkozásokat érintő kérdésekre irányulnak.

A Bizottság elvégzi a következőket: legalább 10 uniós tagállamban a női vállalkozókat segítő mentorhálózatot hoz létre, amely tanácsot és segítséget nyújt a vállalkozásindítás, -működtetés és -növelés terén; a vállalkozásátadás segítése érdekében összegyűjti a bevált módszereket és reklámkampánnyal népszerűsíti őket; 2011 végéig elfogadja a szociális célkitűzések megvalósítására törekvő vállalkozásokra összpontosító „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezést. |

A tagállamokat felkéri a következőkre: hajtsák végre az SBA cselekvési tervében szereplő ajánlást, és 2012-ig csökkentsék 3 munkanapra az új vállalkozások beindításához szükséges időt, valamint 100 euróra a kapcsolódó költségeket; 2013 végéig csökkentsék egy hónapra a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és elvégzéséhez szükséges engedélyek (beleértve a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges időt; hajtsák végre az SBA cselekvési tervében szereplő, a vállalkozók számára újrakezdési lehetőség nyújtására vonatkozó ajánlást, és a becsületes vállalkozók esetében 2013-ig korlátozzák legfeljebb három évre a csőd utáni elszámolás és hitelrendezés idejét; alakítsanak ki felhasználóbarát és erősen támogatott értékesítési tereket és adatbázisokat, amelyeken az átadandó vállalkozások gazdát cserélhetnek, és a sikeres átadások számának növelése érdekében nyújtsanak képzést és támogatást a vállalkozóknak, ideértve a vállalkozásátadásra való korai felkészülés szükségességére való figyelemfelkeltést is. |

AZ SBA IRÁNYÍTÁSÁNAK ERőSÍTÉSE A KÉZZELFOGHATÓ EREDMÉNYEK ELőSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

- Az erős irányítás kulcsfontosságú az SBA sikeres végrehajtásához.

Az elért haladás értékelése érdekében a Bizottság információkat gyűjt a tagállami intézkedésekről, és a Lisszaboni Szerződés 173. cikke alapján évente jelentést készít az uniós tagállamok versenyképességéről. A tagállami versenyképességi politikák ellenőrzése képzi majd a szakértői értékelések, illetve a bevált módszerek cseréjének alapját. A Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak az SBA végrehajtásáról.

Fokozottabban bevonják az érdekelt feleket, és felkérik az érdekelt kkv-kat, hogy vegyék ki részüket az SBA végrehajtásából, például rendszeresen adjanak visszajelzést az SBA-intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.

A Bizottság elvégzi a következőket: a kormányzatok és az üzleti szervezetek képviselőiből SBA tanácsadói csoportot hoz létre, amely részt vesz az SBA megvalósításának értékelésében, és jelentést készít arról, széles körben terjeszti a kkv-szakpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos információkat, és segíti a bevált módszerek cseréjét. Ebben az összefüggésben – elsősorban az SBA cselekvési tervben szereplő intézkedésekre összpontosítva – továbbfejleszti a kkv-teljesítményértékelőt; ennek révén, számos sikermutató segítségével ellenőrzi és értékeli azt, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az SBA-t; javasolja egy éves kkv-közgyűlés összehívását (amely szoros kapcsolatban állna az SBA bevált módszerek konferenciájával), amely mobilizálná az SBA végrehajtásában érdekelt feleket, és erősítené az egymás közötti párbeszédet. A tagállamokat – és adott esetben a regionális és helyi hatóságokat – felkéri a következőkre: az üzleti szervezetek képviselőivel együttműködve alakítsanak ki országos és helyi SBA végrehajtási tervet és erős nyomon követési mechanizmust, valamint hozzanak létre a különböző hatóságok között koordináló, megfelelő létszámmal működő és erős tekintéllyel rendelkező, kkv-kérdésekkel foglalkozó testületet (kkv-megbízott). |

A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

- Az SBA teljes végrehajtása és a kkv-k jelenlegi problémáinak kezelése érdekében a Bizottság továbbra is határozott prioritást biztosít a kkv-knak, javaslataiban és programjaiban pedig figyelembe fogja venni a rájuk jellemző jegyeket. Az SBA vállalkozókhoz közeli végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a nemzeti és regionális politikaformálók és egyéb érdekeltek folyamatos figyelmének biztosítása és az intézkedések vizibilitása. A kkv-megbízott feladata lesz, hogy ellenőrizze a tagállamok által az SBA végrehajtásában elért haladást, és rendszeresen tájékoztassa a kkv-közgyűlést. A tagállamokat felkérjük, hogy teljes mértékben hajtsák végre az aktualizált SBA-t. Ez a felkérés érvényes a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokra is.

MELLÉKLETSBA-felülvizsgálatPéldák a 10 SBA-elvet végrehajtó helyes gyakorlatokra

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e melléklet nem értékeli átfogóan a tagállami szakpolitikákat, hanem csak kiegészíti a megjelent európai és országos szintű kkv-szakpolitikai dokumentumokat.

1. elv: A vállalkozói készség ösztönzése | Több tagállam vállalkozói programot hozott létre, amely erősíti a fiatalok vállalkozói szellemét és készségeit, és felhívja a figyelmüket arra a lehetőségre, hogy vállalkozásba foghatnak. A program révén a vállalkozói tudnivalók vagy bekerülnek az iskolai és egyetemi tantervekbe, vagy a külön e célra kidolgozott projektek révén sajátíthatók el[45]. Néhány országban (Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország) a vállalkozói készség oktatására átfogó nemzeti stratégia készült; más országok (Ausztria, Portugália) szintén ebbe az irányba mozognak. Lettországban évente több száz diák nyújthat be üzleti tervet egy verseny keretében. Hollandia olyan programot hozott létre ifjú vállalkozók számára, amelynek keretében azok kapcsolatokra tehetnek szert az Egyesült Államokban. Több ország (Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Izland[46], Írország, Lengyelország, Németország, Norvégia[47], Olaszország, Szlovákia és Svédország) a női vállalkozókat segíti nemzeti és európai programokkal. Számos tagállam jelentős összeget fordít ezekre a programokra a strukturális alapokból. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra[48] Ausztria: A 2008-ban indított „utódlási csere” a vállalkozásátadást könnyíti meg. Elektronikus platform és egyéb szolgáltatások segítik azon vállalkozók egymásra találását, akik szeretnének átadni, illetve átvenni egy vállalkozást. Franciaország: Az egyéni vállalkozói alapszabály (2009) lehetővé teszi bármely (munkanélküli, foglalkoztatott, köztisztviselő, nyugdíjas) polgár számára, hogy egyszerűen vállalkozást hozzon létre, amely az első 3 évben számos adó alól mentesül. 2009 januárja és 2010 júniusa között több mint 500 000-en fogtak egyéni vállalkozásba. Románia: A „Start” program célja a fiatalok (18–35 évesek) vállalkozói készségeinek fejlesztése és az induló vállalkozások segítése. (Költségvetés: 2009-ben 21,2 millió EUR, amelyből 19 millió EUR-t támogatásra, 2,1 millió EUR-t pedig a végrehajtó ügynökség finanszírozására fordítottak.) Svédország: A női vállalkozókat segítő nemzeti program (2007–2010) a nők által indított új vállalkozásoknak biztosított támogatást és mentorálást. Országos női vállalkozói hálózatot hoztak létre, amely 2009-ben modellül szolgált a női vállalkozók képviselőinek európai hálózata létrehozásakor. |

2. elv: Lehetőség az újrakezdésre | Annak az ajánlásnak[49], amely szerint nem csalárd csőd esetén egy éven belül le kell zárni minden, a vállalkozás felszámolására irányuló jogi eljárást, mindössze öt tagállam (Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország, Írország és Svédország) tett eleget. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra[50] Belgium: A vállalkozások folytonosságáról szóló 2009. évi törvény haladékot biztosít a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, amivel megelőzhető a fizetésképtelenség és a csődközeli állapot kialakulása. Észtország: A 2008-ban elfogadott átszervezési törvény megteremtette a felszámolási eljárás alternatíváját, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy átmeneti fizetési problémák esetén is fennmaradjanak. Lettország: 2010-ben új fizetésképtelenségi törvény lépett hatályba, amely egyszerűsíti és gyorsítja a fizetésképtelenségi eljárást, stabilizálja a pénzügyi szektort, és csökkenti a magánszféra eladósodottságának szintjét. |

3. elv: Gondolkozz előbb kicsiben | Csak néhány tagállam (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Svédország és Szlovénia) vezette be a kkv-tesztet a nemzeti döntéshozatali eljárásban. Hollandia érdekesen és sikeresen csökkentette az adminisztratív terhet; példáját[51] más országok is követték. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra Németország: A kkv-k előtt álló bürokratikus korlátok megszüntetéséről szóló harmadik törvény részeként 2009-ben 23 bürokratikus eljárást egyszerűsítettek[52]. Olaszország: 2010 áprilisában a kormány elfogadta az SBA olaszországi végrehajtására vonatkozó ajánlást, és a minisztériumok, kamarák, üzleti szervezetek és régiók képviselőiből, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság olasz tagjából álló állandó munkacsoportot hozott létre az SBA végrehajtásának ellenőrzése és javaslattétel céljával. Az SBA végrehajtásáról éves jelentés készült, amelyet közzétettek az interneten[53]. |

4. elv: Megfelelő közigazgatási rendszerek | Példák a helyes gyakorlatokra[54] Cseh Köztársaság: Az „adatdoboz” (2009) célja a vállalkozások és hatóságok közötti adatátvitel és kommunikáció egyszerűsítése. Magyarország: A közigazgatás egyablakos ügyintézést, illetve egyszerűsített elektronikus eljárást biztosít a vállalkozások bejegyzéséhez (2008 óta kötelező az elektronikus eljárás, amely egy órára csökkentette a vállalkozás létrehozásához szükséges időt). Portugália: A „Simplex” program célja a közigazgatási folyamatok, eljárások és módszerek egyszerűsítése. 2009 óta nyilvános blogon keresztül is zajlik nyilvános konzultáció. |

5. elv: Könnyített közbeszerzési eljárás | A legjobb gyakorlatok európai kódexének előmozdításához csak néhány ország (Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Lengyelország, Németország, Portugália és Svédország) látott hozzá annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését. A leginkább elterjedt kkv-barát intézkedés továbbra is a tenderek feldarabolása és az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése központosított honlapok, interaktív weboldalak és egyéb elektronikus közbeszerzési fejlemények révén. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra[55] Egyesült Királyság: A „Supply2.gov.uk” kormányzati portálon népszerűsítik a közbeszerzési szerződéseket, és itt teszik közzé a kormányzati lehetőségeket. 2008-ban az Office of Government Commerce (Kormányzati Beszerzések Hivatala) 12 ajánlást tett közzé a kkv-k közbeszerzési eljárásban való részvételét akadályozó korlátok megszüntetésére. |

6. elv: Finanszírozáshoz jutás | Példák a helyes gyakorlatokra[56] A tagállamok többsége szakpolitikai intézkedéseket fogadott el a kkv-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, államilag támogatott kezességvállalási programokat (Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia), illetve mikrohitel-társfinanszírozást biztosítva (Ausztria, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Svédország és Szlovákia). Több tagállam intézkedett a kockázati tőke növelése érdekében is (Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Svédország és Szlovákia). Érdemes megemlíteni azt is, hogy öt tagállam (Belgium, Franciaország, Írország, Magyarország és legutóbb Finnország) „hitelügyi ombudsmant” nevezett ki. Néhány tagállam (Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Portugália) – a késedelmes fizetésekről szóló irányelv átdolgozását feltételezve, néhány esetben pedig annak mértékét meghaladva – már tett intézkedéseket a késedelmes fizetések kezelése érdekében. 2010-ben Spanyolország új törvényt fogadott el, amely az állami kifizetések határidejét 30, a vállalkozások közötti kifizetésekét pedig 60 napban maximálja. |

7. elv: Egységes piac | 22 tagállam vezette be az egyablakos ügyintézést[57], amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy Európán belüli üzleti tevékenységek esetén elektronikus úton intézzék az adminisztratív formaságokat. 15 tagállam (Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország) az anyanyelvi ügyintézésen túl angol weboldalt is üzemeltet. |

8. elv: Szaktudás és innováció | Több tagállam (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Magyarország, Németország, Spanyolország és Svédország) is támogatja a kezdő innovatív vállalkozások finanszírozáshoz jutását (magvető tőke és kockázati tőke). Mások (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Németország és Olaszország) az egyetemeket, kutatóközpontokat és vállalkozásokat összekötő innovációs központoknak és versenyképességi pólusoknak nyújtanak pénzügyi támogatást. Elterjedtek az innovációs utalványok, amelyekkel a kkv-k innovatív tanácsadói szolgáltatásokat és know-how-t vásárolhatnak (Ausztria, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Írország, Portugália és Szlovénia)[58]. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra Olaszország: Az innovatív kkv-k hálózatokba való tömörülésének elősegítése érdekében 2010 júliusában a vállalkozói hálózatokat szabályozó törvényt fogadtak el, amely adó-, adminisztratív és pénzügyi kedvezményeket nyújt az ilyen hálózatoknak[59]. |

9. elv: A környezetvédelmi kihívások lehetőséggé alakítása | Annak érdekében, hogy a kkv-k energiahatékony berendezésekre válthassanak, több tagállam (Belgium, Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovénia) is kedvező hitelfeltételek vagy közvetlen támogatások révén ösztönzi az energiahatékonyságot. Néhányan (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország és Szlovákia) a környezetbarát piacokon való üzleti lehetőségek kialakításában is támogatják a kkv-kat. A tagállamok (Ausztria, Belgium, Bulgária, az Egyesült Királyság, Magyarország, Németország, Spanyolország és Svédország) tanácsadást is biztosítanak a kkv-k számára, így tájékoztatják azokat az energiahatékonyság kínálta költségkímélő üzleti lehetőségekről[60]. |

Egyéb példák a helyes gyakorlatokra[61] Dánia: A dán gazdasági és üzleti ügyek minisztériuma a 2009-ben létrehozott Üzleti Innovációs Alapon keresztül támogatja a vállalkozások környezetbarát piacokra való betörésének lehetőségeit (az alap költségvetése a 2010–2012 közötti időszakra 100 millió EUR). Hollandia: A 2008-ban létrehozott Energia- és Környezettechnológiai Tudás és Innováció alapítvány 160 vállalkozást, tudományos intézetet, valamint regionális és helyi önkormányzatot foglal magában, és környezetbarát termékeket és technológiákat (pl. intelligens napenergia-alkalmazást, intelligens energiahálózatot) célzó projekteket társfinanszíroz. |

10. elv: A nemzetközi fellépés támogatása | A kkv-k nemzetközi fellépését több kormány (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és a Szlovák Köztársaság) is támogatja oly módon, hogy például pénzügyi támogatást nyújt az exportpromócióra, a piacrajutási stratégiákra és a kereskedelmi vásárokon való részvételre. Ezek némelyike (Dánia, Szlovénia) elsősorban a nemzetközi színtérre készülő gyorsan növekvő vállalkozásokat helyezi előtérbe, míg mások új exportpromóciós ügynökségeket (Luxemburg) vagy új támogatási programokat (Magyarország) hoznak létre. Kísérletképpen elindult egy mentori rendszer is, amelynél a kkv-k külföldi megjelenését nagyvállalatok támogatják (Franciaország)[62]. |

[1] „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című bizottsági közlemény, COM(2008) 394 végleges.

[2] http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm

[3] COM(2011) 11 végleges.

[4] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/small-business-act/implementation/files/sba_imp_en.pdf

[5] A héa jövőjéről szóló zöld könyv ezenkívül külön szakaszt szentel a kkv-knak.

[6] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/fighting-late-payments/index_en.htm

[7] SEC(2005) 0433 végleges, a COM(2005) 121 végleges dokumentum melléklete.

[8] A Bizottság közleménye: A finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban alkalmazott ideiglenes közösségi keretszabály (HL C 6., 2011.1.11., 5. o.).

[9] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/public-procurement/index_en.htm

[10] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/entrepreneurship/sme-week/

[11] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/promoting-entrepreneurship/women/ambassadors/index_en.htm

[12] A Bizottság által 2010 októberében elfogadott Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezése.

[13] „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című közlemény, COM(2010) 553.

[14] http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/leg/index_en.htm és http://ec.europa.eu/agriculture/fin/index_en.htm

[15] Az SBA végrehajtására vonatkozó tagállami fellépések példáit lásd a mellékletben.

[16] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/start-up-procedures/index_en.htm

[17] Az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közlemény, COM(2010) 543.

[18] COM(2011) 20.

[19] http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/green_paper_audit_en.htm

[20] http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/action_plan_2011_2015/index_en.htm

[21] http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html

[22] http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=836

[23] Európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program.

[24] http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=836 éshttp://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/borrowing/microcredit/index_en.htm

[25] Risk Sharing Financial Facility, http://www.eib.org/products/loans/special/rsff/index.htm?lang=en

[26] A jelenlegi 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó programozás szerint a kohéziós politikán belül a vállalkozások támogatására elkülönített teljes tervezett összeg mintegy 55 milliárd EUR, amelyből 27 milliárd kifejezetten a kkv-knak szól, és csak 28 milliárd független a vállalkozások méretétől.

[27] Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, COM(2010) 815.

[28] „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” című közlemény, COM(2010) 612, 2010.11.9.

[29] http://ec.europa.eu/internal_market/smact/index_hu.htm

[30] SEC(2005) 433, a COM(2010) 135 végleges dokumentum melléklete.

[31] Lásd az uniós közbeszerzés korszerűsítéséről szóló zöld könyvet: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/consultations/index_en.htm

[32] http://ec.europa.eu/internal_market/payments/sepa/

[33] A 2006/114/EK irányelv.

[34] Az áruk eredetéről vagy származásáról szóló információkról két jogszabályi kezdeményezés született, amelyek jelenleg megvitatás alatt állnak: a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletjavaslat, valamint a minőségpolitikai csomag (COM(2010) 738).

[35] Javaslat: a Tanács rendelete a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről (COM(2005)661) és javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a textiltermékek elnevezéséről és ehhez kapcsolódó címkézéséről (COM(2009)31).

[36] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market-access/internationalisation/index_en.htm

[37] Brazília, Oroszország, India és Kína.

[38] Egy a Bizottság megbízásából készült tanulmány felsorolja azokat a konkrét problémákat, amelyekkel a kereskedelemvédelmi vizsgálatoknak alávetett különféle kkv-k szembesülnek (ilyen probléma például az átláthatóság hiánya, az információkhoz való korlátozott hozzáférés), és megoldásokat javasol azokra. A tagállamok most vitatják meg a tanulmány megállapításait, azután döntenek a vonatkozó intézkedésekről. További információt a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján talál, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/tradedefence/information-for-business/sme/

[39] http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/trade-topics/market-access/export-from-eu/

[40] A Bizottság közleménye: Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása, COM(2010) 614.

[41] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/documents/transfers/index_en.htm

[42] COM (2010) 682 végleges.

[43] COM (2010) 477 végleges.

[44] http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm

[45] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrial-competitiveness/industrial-policy/files/member_states_competitiveness_performance_and_policies_en.pdf

[46] Izland és Norvégia – bár nem uniós tagállam – végrehajtja az SBA-t, és részt vesz a versenyképességi és innovációs programban is.

[47] Lásd a 2. lábjegyzetet.

[48] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd az országonkénti 2009. évi SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[49] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/docs/sba/sba_action_plan_en.pdf

[50] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[51] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/better-regulation/administrative-burdens/action-programme/index_en.htm#h2-5 éshttp://english.minlnv.nl/portal/page?_pageid=116,4093799&_dad=portal&_schema=PORTAL

[52] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[53] http://www.sviluppoeconomico.gov.it/pdf_upload/documenti/Rapportosba2010DEF.pdf éshttp://www.sviluppoeconomico.gov.it/primopiano/dettaglio_primopiano.php?sezione=primopiano&tema_dir=tema2&id_primopiano=718

[54] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[55] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[56] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[57] http://ec.europa.eu/internal_market/eu-go/

[58] „SMEs, Entrepreneurship and Innovation” (Kkv-k, vállalkozói készség és innováció), OECD Studies on SMEs and Entrepreneurship, 2010.

[59] http://www.urp.it/allegati/Legge_2010_122.pdf (42. cikk).

[60] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).

[61] Forrás: SBA: A helyes gyakorlatok adatbázisa http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/best-practices/database/SBA/index.cfm?fuseaction=welcome.detail

[62] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/index_en.htm (lásd a 2009. évi országonkénti SBA-ténylapok (SBA factsheets 2009) helyes gyakorlatról szóló 5. szakaszát).