[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.25.

COM(2010) 692 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról

{SEC(2010) 1434 végleges}

TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról 1

I. Bevezetés 3

II. A promóciós politika végrehajtása 2006–2010 között 3

II.A. Társfinanszírozás alá eső promóciós programok 3

II.A.1. A 2006. évi jelentést követően bevezetett változtatások 3

II.A.2. Költségvetési szempontok: források és a rendelkezésre álló pénzeszközök elköltése 4

II.A.3. A promóciós programok elemzése 4

II.B. A közvetlenül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által irányított promóciós programok 4

II.B.1. Magas szintű kiküldetések 4

II.B.2. Promóciós kampány a bioélelmiszerek és biogazdálkodás érdekében 4

II.B.3. A közvetlen irányítás alá tartozó egyéb kiadások 4

III. Értékelés 4

III.A. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság belső ellenőrzése és a Számvevőszék jelentései 4

III.B. A promóciós rendszer pozitív és negatív szempontjai a Számvevőszék jelentése szerint 4

III.C. Ország/terület, illetve termékágazat szerinti értékelés 4

III.D. A társfinanszírozás alá eső programok szerinti értékelés 4

III.D.1. A 2006-ot követően bevezetett értékelési elemek 4

III.D.2. A programok első hatásvizsgálata 4

III.E. A Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó tevékenységek értékelése 4

III.E.1. Magas szintű kiküldetések: hatásaik értékelése 4

III.E.2 A biogazdálkodással kapcsolatos 2006–2009 közötti promóciós kampány értékelése 4

IV. Általános következtetések 4

I. Bevezetés

A 2000-es évek elején létrehozott promóciós rendszert már kialakításától kezdve rendszeresen ellenőrzik a Bizottság által a Tanács és az Európai Parlament elé terjesztett jelentések útján. Eddig két jelentést nyújtottak be, 2004-ben és 2006-ban. A 3/2008/EK tanácsi rendelet 18. cikke előírja a Bizottság számára, hogy 2010 végéig nyújtson be egy harmadik jelentést[1].

Ez a jelentés a promóciós rendszer 2006[2] és 2010 első fele közötti működésével foglalkozik. Kiterjed különösen az irányítás és a hatásvizsgálat változásaira, valamint egyszerűsítési szempontokra (a harmadik országokra, illetve a belső piacra vonatkozó külön rendeleteket egységesítették). Kitér valamennyi olyan bizottsági határozatra, amelyet a legutóbbi jelentést követően fogadtak el, és elemzi a mezőgazdasági termékek promóciója tekintetében rendelkezésre álló adatokat.

II. A PROMÓCIÓS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA 2006–2010 KÖZÖTT

Az uniós promóciós rendszer olyan horizontális szakpolitika, amely majdnem minden mezőgazdasági ágazatra kiterjed, és kifejezésre juttatja a KAP általános jellemzőit és hozzáadott értékét, ideértve a minőséget, a biztonságot, az egészséget, a címkézést, az egyedi termelési módszereket, a környezet tiszteletben tartását, az állatjóllétet stb., és kiegészíti a tagállami szinten tett magán vagy állami promóciós erőfeszítéseket támogató vagy ösztönző nemzeti kezdeményezéseket.

II.A. Társfinanszírozás alá eső promóciós programok

II.A.1. A 2006. évi jelentést követően bevezetett változtatások

A promóciós rendszer a legutóbbi jelentés ajánlásainak fényében javult: a kért egységes szerkezetbe foglalást elvégezték, és egyetlen rendeletbe foglalták a két meglévő tanácsi rendeletet (3/2008/EK tanácsi rendelet), és egy másikba a két bizottsági rendeletet (501/2008/EK bizottsági rendelet[3]). Javították azokat a rendelkezéseket is, amelyek alapján a tagállamok bejelentették kiadásaikat, ezáltal lehetségessé vált a költségvetés végrehajtásának rendszeres ellenőrzése. A végrehajtó szervre vonatkozó ajánlást fenntartották, és – végül, de nem utolsósorban – egyértelmű és határozott iránymutatásokat dolgoztak ki és fogadtak el a promóciós programok elkészítése tekintetében. A bizottsági szervezeti egységek számos más újítást is kezdeményeztek a jelentéstételi időszakban, a Számvevőszék ajánlásaival összhangban, amint azt az alábbi III. B. pont ismerteti. Mindezeket a kiigazításokat az e jelentéshez mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. melléklete tartalmazza.

II.A.2. Költségvetési szempontok: források és a rendelkezésre álló pénzeszközök elköltése

1. táblázat: A mezőgazdasági termékek promóciójához rendelt költségvetési előirányzatok

EUR-ban |

Költségvetési jogcím | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |

Promóciós tevékenységek: |

05 02 10 01 Megosztott irányítás | 42 000 000 | 38 000 000 | 45 000 000 | 56 000 000 | 56 000 000 |

Promóciós tevékenységek: |

05 02 10 02 Közvetlen irányítás | 10 000 000 | 7 295 000 | 5 371 000 | 2 119 000 | 1 210 000 |

Promóció összesen | 52 000 000 | 45 295 000 | 50 371 000 | 58 119 000 | 57 210 000 |

2007-től jelentős növekedés tapasztalható a költségvetési hatóság által a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos információs és promóciós programokhoz rendelt előirányzatokban. A 2009. évi költségvetési előirányzatot, amely kivételesen magas volt, azért ítélték meg, hogy figyelembe vegyék a 2007-ben és 2008-ban elfogadott több éves promóciós programok magasabb összegű felhalmozódott kiadásait (az említett években elfogadott programok magasabb költségvetését tekintve nagyobb a „múltbeli teher”). Ugyanez vonatkozik 2010-re. A fent említett növeléssel szemben a „közvetlen irányításhoz” rendelt költségvetési források csökkentek. E csökkenések fő okai az IOC[4] önkéntes hozzájárulásának hiánya, az uniós minőségi címkék Észak-Amerikában és Kínában történő promóciójával kapcsolatos „Valódi európai ízek” (European Authentic Tastes – EAT) program befejeződése és a biogazdálkodás promóciójával kapcsolatos kampány lezárulása.

2. táblázat A mezőgazdasági termékek promóciójának költségvetési kiadásai

EUR-ban |

Költségvetési jogcím | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |

Promóciós tevékenységek: |

05 02 10 01 Megosztott irányítás | 34 163 896 | 47 873 132 | 49 431 246 | 46 514 165 | N.A. |

Promóciós tevékenységek: |

05 02 10 02 Közvetlen irányítás | 4 733 973 | 2 723 506 | 3 753 884 | 911 554 | N.A. |

Promóció összesen | 38 897 869 | 50 596 638 | 53 185 130 | 47 425 719 | N.A. |

Végrehajtási arány (kiadás az előirányzatok százalékában)[5] | 75 % | 112 % | 106 % | 82 % | N.A. |

Ki kell emelni a végrehajtási arány tendenciáját: a promóciós ágazat megfelelő irányítása segített abban, hogy véget vessenek az alulfogyasztásnak, amely az ágazatot 2006-ig jellemezte. Mindazonáltal a 2009. költségvetési évben kivételes, előre nem látható események történtek: három, a Bizottság által 2008-ban már jóváhagyott promóciós programot nem írtak alá, egy, folyamatban lévő promóciós programok társfinanszírozásában érintett ágazatközi szövetségnek pedig 2009-ben be kellett szüntetnie a tevékenységeit az ország nemzeti legfelsőbb bíróságának határozata értelmében. Ezek az események az említett év kiadásainak előre nem látható csökkenését, és így a végrehajtási arány csökkenését is eredményezték.

II.A.3. A promóciós programok elemzése

– Elfogadott és elutasított promóciós programok

Az ezzel a jelentéssel érintett időszakban valamennyi tagállam részt vett a promóciós törekvésekben, amely a program iránti széleskörű érdeklődésre utal. Összességében 430, 505,6 millió EUR összköltségvetésű programra érkezett javaslat a Bizottság szervezeti egységeihez a nemzeti hatóságok első válogatását követően; ezek közül 183 tekintetében ítéltek meg közösségi társfinanszírozást, 248,6 millió EUR összegben. Ezek közül 134 a belső piacra vonatkozott, 49 pedig harmadik országokra irányult.

3. táblázat: 2006 júliusa és 2010 júliusa között elfogadott és elutasított programok

[pic]

Ami az elfogadott programok időtartamát illeti, a programok közül 150 (82 %) három évig tart (lásd az 1. grafikont). Amint azt a 2. grafikon mutatja, a programok 20 %-a 1 millió EUR alatti költségvetéssel, 25 %-a 1 és 2 millió EUR közötti költségvetéssel, 36 %-a 2 és 4 millió EUR közötti költségvetéssel, és 19 %-a 4 millió EUR-t meghaladó költségvetéssel rendelkezik.

[pic] | [pic] |

Amint az az alábbi 4. táblázatból is kitűnik, szinte valamennyi, az 501/2008/EK rendelet 1. mellékletében felsorolt termék részesülhet e promóciós erőfeszítések előnyeiből. A legnagyobb kedvezményezettek az elfogadott programok tekintetében a tejtermékek voltak (36), és ezeket a minőségi termékek (OEM, OFJ, biotermékek és legkülső régiók: 32) követik, majd a friss és feldolgozott zöldségek és gyümölcsök (30), – a baromfihúst is ideértve – a húsipari termékek (23), a borok és szeszes italok (20), az olívaolaj (8) stb.

4. táblázat

Elfogadott programok (belső piac és harmadik országok) ágazatonként és költségvetés

Termékek | Összköltségvetés (millió EUR) | Uniós társfinanszírozás (millió EUR) | % | A jóváhagyott programok száma |

Marha- és sertéshús (feldolgozott vagy feldolgozatlan) | 9,3 | 4,6 | 1,86 % | 5 |

Rostlen | 3,3 | 1,7 | 0,67 % | 1 |

Friss zöldség és gyümölcs | 89,0 | 44,6 | 17,93 % | 24 |

Méz és méhészeti termékek | 4,3 | 2,1 | 0,86 % | 8 |

Tojás címkézése | 1,0 | 0,5 | 0,20 % | 1 |

Tej és tejtermékek | 116,4 | 56,6 | 22,76 % | 36 |

Különböző termékek | 34,3 | 17,2 | 6,90 % | 14 |

Olívaolaj és étkezési olajbogyó | 34,2 | 15,5 | 6,22 % | 8 |

Biogazdálkodás és biotermékek | 35,7 | 17,9 | 7,18 % | 15 |

Dísznövénykertészet | 14,9 | 7,4 | 2,99 % | 9 |

Legkülső régiók | 16,1 | 7,5 | 3,03 % | 2 |

OEM, OFJ és HKT | 39,4 | 19,7 | 7,93 % | 15 |

Baromfihús | 13,3 | 6,6 | 2,67 % | 6 |

Feldolgozott zöldség és gyümölcs | 16,9 | 8,4 | 3,39 % | 6 |

Minőségi húsok | 30,2 | 15,1 | 6,08 % | 11 |

Minőségi baromfihús | 1,7 | 0,8 | 0,34 % | 1 |

Magokból készült olajak | 1,3 | 0,6 | 0,26 % | 1 |

Szeszes italok | 4,2 | 2,1 | 0,84 % | 2 |

Borok | 39,1 | 19,6 | 7,87 % | 18 |

Összesen | 504,6 | 248,6 | 100,00 % | 183 |

Az elutasítások főbb okai a referencia-időszakban a következők voltak: a tevékenységeket nem mutatták be kellő részletességgel ahhoz, hogy a bizottsági szervezeti egységek világos képet kapjanak a programról; a költségvetés nem volt elég részletes ahhoz, hogy értékelni lehessen, hogy a program megéri-e a ráfordítást, amint azt a 3/2008/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdése előírja; a program ajánlásának indokait nem adták meg; a végrehajtó szerv megfelelő kiválasztását alátámasztó tényezőket nem ismertették. A legutóbbi években az elutasítás újabb oka volt a SMART[6] célkitűzések, vagy a program értékeléséhez és hatásvizsgálatához használt módszerek hiánya.

– Harmadik országokra vonatkozó programok

Annak ellenére, hogy a Bizottság a harmadik országokban folytatott promóció fokozása iránti elkötelezettségéről nyilatkozott, a referencia-időszakban ezek a programok az összes ajánlott programnak mindössze 27 %-át tették ki (49/183). E programok az elfogadott promóciós programokhoz rendelt közösségi pénzeszközök 23 %-át kapták meg 57,6 millió/205,5 millió EUR).

A friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs, a bor, a minőségi és tejtermékek voltak a fő kedvezményezett ágazatok. A legfontosabb célterületek Észak-Amerika (21), Oroszország (20), Kína (13) és Japán (11) voltak az elfogadott programok száma szerint.

[pic]

– Belső piaci promóciós programok

2006 és 2010 között a belső piacra vonatkozóan az éves programfolyamon belül elfogadott programok száma (a 2009-ben elfogadott, tejágazati válságkezelő programokat kivéve) jelentősen csökkent (lásd a 3. táblázatot) Ez azért történt így, mert a bizottsági szervezeti egységek szigorúbb kritériumokat alkalmaztak a kiválasztás során. Ugyanakkor, amint azt a 3. táblázat mutatja, nőtt a közösségi hozzájárulás, különösen 2006 és 2009 között, amikor 50,1 %-kal, 30,4 millió EUR-ról 45,8 millió EUR-ra emelkedett. A számadatok olyan programokra vonatkoznak többek között, amelyek különösen a baromfihús (1 program) és a tejtermékek (13 program) promóciójáról szólnak, és ezeket két eseti bizottsági határozat fogadta el az ágazati válság hatásainak leküzdése érdekében. Ez a tendencia főként annak tudható be, hogy számos, egynél több termék promóciójára irányuló, átfogóbb programot fogadtak el, illetve, hogy legalább két, egy vagy több tagállamból származó szervezet fogott össze egy-egy program előterjesztésére.

[pic]Az elfogadott programok szerint a legfőbb kedvezményezettek Olaszországból (17), Franciaországból (11), Hollandiából (10) és Németországból (9) érkeztek. A termékek tekintetében a legfőbb kedvezményezettek a tejtermékek (48,3 millió EUR), a friss és feldolgozott zöldségek és gyümölcsök (45 millió EUR), a minőségi termékek, többek között a biotermékek és a legkülső régiók logóival ellátott termékek (35,8 millió EUR) voltak.

II.B. A közvetlenül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által irányított promóciós programok

II.B.1. Magas szintű kiküldetések

A 3/2008/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével létrehozott keretrendszeren belül magas szintű kiküldetéseket vagy promóciós eseményeket szerveztek 2007 és 2010 között, az alábbiak szerint:

- Magas szintű kereskedelmi kiküldetés Indiába (2007. március 6–10.)

- Promóciós esemény Kínában (2008. május 14–16.)

- Promóciós esemény Fokvárosban (Dél-Afrika, 2008. szeptember 8–10.)

- Magas szintű kereskedelmi kiküldetés Kínába (2009. május 18–22.)

- Promóciós esemény Hongkongban (2009. május 4–6.)

Ezek a látogatások lehetőséget kínáltak szemináriumok, sajtóértekezletek, kereskedelmi vásárokon való részvétel, vállalkozások közötti találkozók, valamint a helyi kereskedelmi kamarákban zajló események és a hasonló tevékenységek nagyon tartalmas menetrendjének teljesítésére. Ezeket a tevékenységeket minden esetben rendszeres közönségkapcsolati erőfeszítések kísérték, a kiküldetés alatt és azt követően is. A jelentéstételi időszakban a magas szintű kiküldetésekhez rendelt költségvetési előirányzat évi 1 millió EUR volt. 2010-re magas szintű promóciós eseményt terveznek Moszkvába a World Food elnevezésű élelmiszeripari vásár keretében (2010. szeptember 14–17.)

II.B.2. Promóciós kampány a bioélelmiszerek és biogazdálkodás érdekében

Az e kampánnyal kapcsolatos munka 2006-ban kezdődött, a (később a 3/2008/EK tanácsi rendelet által hatályon kívül helyezett) 2826/2000/EK tanácsi rendelettel létrehozott keretrendszeren belül, a bioélelmiszerekről és biogazdálkodásról szóló európai cselekvési terv 1. tevékenységét követő lépésként. A 3 évre rendelt, legfeljebb 3 millió EUR költségvetésű, mind a 27 tagállamra kiterjedő kampányt a nemzeti promóciós tevékenységek kiegészítése érdekében indították. A kampány 2008. július 25-én kezdődött.

II.B.3. A közvetlen irányítás alá tartozó egyéb kiadások

– Külső szakértők bevonása a promóciós programok kiválasztásába

– Értékelő tanulmányok

Az ezt a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. melléklete tartalmazza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság közvetlen irányítása alá tartozó valamennyi tevékenység részletes bemutatását.

III. ÉRTÉKELÉS

III.A. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság belső ellenőrzése és a Számvevőszék jelentései

2009-ben két ellenőrző jelentés középpontjában is a mezőgazdasági termékek promóciós rendszere állt, az egyiket a Számvevőszék, a másikat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság belső ellenőrzési egysége készítette.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2009. május 13-i belső ellenőrzési jelentése megállapította többek között, hogy „a hatályos rendszerek kielégítően megfelelnek az alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak”, és hogy „2005 óta folyamatosan emelkedett a kiválasztási eljárás színvonala”.

A 2009. július 8-i 10/09. sz. különjelentésében a Számvevőszék különböző programok hatását értékelte, és megállapította, hogy „az esetek többségében a »megvalósított tevékenységekről szóló összefoglaló kimutatást« illetően az információ... [kellően] részletes, ... illetve ... igazolja: az intézkedések összhangban voltak az elérendő promóciós célkitűzéssel”. Ezen felül, ami a kiadások ellenőrzését illeti, a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság az elmúlt két évben eljárásokat és eszközöket vezetett be a tagállami programok és kifizetési igények ellenőrzésére, illetve megerősítette ezen eljárásokat és eszközöket.

Ugyanakkor mindkét jelentés megállapította, hogy a hatékonyság, az eredményesség és a környezeti hatás terén még mindig van fejlesztenivaló. Azt is hangsúlyozták, hogy a Bizottságnak tovább kell javítania a promóciós rendszer bizonyos vonatkozásain.

A Számvevőszék arra is felszólította a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a kiválasztási eljárás javításához azáltal, hogy ellenőrzik az ajánlatok helytállóságát, és szigorítják a kiválasztást. Arra is ösztönözte a tagállamokat, hogy adjanak tájékoztatást a Bizottságnak a meglévő nemzeti és regionális promóciós intézkedésekről. Ezen felül szorgalmazta, hogy a tagállamok javítsák a végrehajtó szervek kiválasztása során alkalmazott közbeszerzési eljárásokat, és kerüljék különösen a szűk határidőket, alkalmazzák szisztematikusabban a hivatalos eljárásokat, valamint biztosítsák az ajánlattevő szervezetek kiválasztási kritériumoknak való megfelelését.

III.B. A promóciós rendszer pozitív és negatív szempontjai a Számvevőszék jelentése szerint

Jelentésében a Számvevőszék az alábbi következtetéseket és ajánlásokat fogalmazza meg, amelyek kiemelik a promóciós rendszer főbb erősségeit és gyengeségeit, legalábbis annak a jelentéssel érintett időszakban való működését illetően.

- A Bizottság néhány éve folyamatosan javítja a mezőgazdasági termékek megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedések költségeinek igazgatási és kontrollrendszerét. Ezek a javítások további megerősítést és elmélyítést igényelnek.

- A meglévő rendszer nem teszi lehetővé e szakpolitika eredményességének a mérését. A szakpolitika – valószínűleg pozitív – hatását jelenleg nehéz számszerűsíteni. A szakpolitikai célkitűzéseket pontosítani kell, és megfelelő teljesítménymutatókat kell meghatározni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kitűzött célok és az azokhoz rendelt költségvetések összhangban álljanak egymással.

- Be kell vezetni egy olyan eljárást, amelyben valamennyi érdekelt fél hivatalos formában tud egyeztetni, és amelynek révén meg lehetne határozni az átfogó stratégiát, és biztosítani lehetne, hogy a különböző, már meglévő promóciós intézkedések illeszkedjenek egymáshoz. Ezen ajánlás alapján 2009. szeptember 28-án külön csoport alakult a promóciós tanácsadó bizottságból.

- A Bizottság szigorúbb kiválasztási kritériumokat alkalmazott a társfinanszírozásra benyújtott programok jóváhagyásakor. Ezeket a javításokat tovább kell vinni, különösen a program várható hatásairól szolgáltatandó információ és az e hatás mérésére szolgáló módszer tekintetében. A tagállamoknak is szigorúbbnak kell lenniük a kiválasztásnál.

- Ami a programok végrehajtását és a kiadások szabályszerűségét illeti, az erőfeszítéseknek elsődlegesen a végrehajtó szervek kiválasztása során lefolytatott, továbbra is nagyon korlátozott ellenőrzésekre kell összpontosítaniuk, mivel ezek a szervek kulcsszerepet játszanak. A Bizottság megerősítette a kiadások utólagos ellenőrzését, de egyes tagállamokban továbbra is számottevő hiányosságok tapasztalhatók az ellenőrzésben. Ezeket a gyengeségeket nyomon kell követni, hogy biztosítsák e hiányosságok gyors kiküszöbölését.

III.C. Ország/terület, illetve termékágazat szerinti értékelés

Az EU által társfinanszírozott, a II.B.3. pontban említett információs és promóciós programok értékelésére 2006 és 2008 között került sor, külső szakértők keretszerződések útján történő bevonásával.

Négy értékelés a belső piacra vonatkozott:

- bioágazat (2006. november)

- borágazat (2007. április)

- zöldség és gyümölcs (2007. november)

- tejtermékek (2008. szeptember)

Négy másik értékelés a különböző termékágazatokat érintette a harmadik országokban/területeken :

- az Egyesült Államok és Kanada (2006. november)

- Svájc és Norvégia (2007. május)

- Oroszország és Japán (2007. november)

- India, Kína, és Délkelet-Ázsia (2008. december).

Az egyes értékelések a 2002 óta végrehajtott, uniós társfinanszírozással működő információs és promóciós programok koherenciájára, eredményességére, hatékonyságára, hatására, és egymást kiegészítő jellegére összpontosítottak.

Ezen felül az egyes értékelések a különböző uniós tagállamokból vett, és minden esetben az ágazatonként elkülönített pénzeszközök több mint felét magukénak tudó programokból kialakított mintán alapultak. Az információt különböző forrásokból szerezték, főként a rendelkezésre álló dokumentumokból, statisztikákból, az érdekeltekkel készített interjúkból és a részvételükkel zajló munkaértekezletekből, valamint a csoport által vezetett, kiterjedt felmérésekből.

A belső piac tekintetében a következő fontosabb ajánlásokat tették:

- A programoknak úgy az általános, mint a célpiacok elemzésén kell alapulnia, figyelembe véve méretüket, és egyértelműen meghatározva a javasolt információs és/vagy promóciós kampány számszerűsített célkitűzéseinek a hierarchiáját.

- A keresletre gyakorlandó hatást meg kell határozni, mind általában, mind a fogyasztói csoport szintjén a konkrét piaci jellemzőknek és a meglévő erőforrásoknak megfelelően, valamint a korszerű iránymutatásokkal összhangban meg kell határozni az e hatás mérésére szolgáló módszereket a végrehajtás során és azt követően.

- Egyértelműbbé kell tenni a Bizottság és a tagállamok szerepét. A programok Bizottság általi végső jóváhagyására vagy elutasítására szolgáló eljárásokat bővebben ismertetni kell mind a tagállami illetékes hatóságok, mind a potenciális ajánlattevő szervezetek előtt.

- A nemzeti piaci normákon alapuló optimális költség–haszon arány elérése érdekében folytatni kell a pályáztatási (ajánlatkérési) gyakorlatot.

- Az utólagos és félidős vagy menet közbeni értékeléseket kötelezővé kell tenni a nagyobb programok és kampányok tekintetében, és az értékelésről szóló rendelkezést be kell építeni e programok költségvetésébe.

- Több ösztönzőt kell biztosítani a különböző tagállamok társfinanszírozás alá eső programjai, továbbá az EU által társfinanszírozott programok és a magánszektor programjai összhangjának és egymáshoz illeszkedésének előmozdítására.

A harmadik országok tekintetében a következő fontosabb ajánlásokat tették:

- Az uniós promóciós intézkedések általános célkitűzéseinek arra kell összpontosítaniuk, hogy lehetővé tegyék az európai termelők és kereskedelmi szervezetek számára a harmadik országokba irányuló kivitelt.

- Az uniós intézkedésnek nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a termelők és a programok közötti összhanghoz.

- Bizonyos konkrét rendelkezéseket kell hozni az új belépők támogatására.

- A programok kialakítása és a promóciós tevékenységek során nagyobb mértékben kell figyelembe venni a feltörekvő és/vagy távoli piacok sajátosságait.

- Az uniós intézkedések általános keretrendszerét javítani kell, hogy feloldják a földrajzi jelzések és márkák említése körüli kétértelműséget.

- Az adminisztratív követelményeket a programok korlátaihoz kell igazítani.

III.D. A társfinanszírozás alá eső programok szerinti értékelés

III.D.1. A 2006-ot követően bevezetett értékelési elemek

E rendszer végrehajtásának első éveiben a társfinanszírozás alá eső promóciós programokat sikeresnek lehetett tekintetni pusztán az alapján, ha az eredeti ajánlat szerint hajtották végre azokat; a formális értékelés nem volt kötelező, ebből következően az értékelés költségeit (ha egyáltalán sor került értékelésre) nem lehetett elszámolni.

E helyzet kezelésére több lépést is tettek:

– 2007 októberében átadták a nemzeti hatóságoknak a programok értékelésére szolgáló iránymutatásokat meghatározó dokumentumot, az ajánlattevő szervezetek számára. Ez a dokumentum figyelembe vette mind az ágazat ellenőrzése során, mind a tanácsadók által megfogalmazott ajánlásokat. A dokumentumot később átdolgozták, és az értékelési rendelkezésekkel kapcsolatos részt belefoglalták a kérelmezési nyomtatványhoz csatolt, „A részben az EU által finanszírozott promóciós programokra vonatkozó magyarázó megjegyzések” című mellékletbe. A magát az értékelést érintő második részt csatolták „A mezőgazdasági termékek promóciójával kapcsolatos programajánlatok vizsgálatának és elfogadásának eljárásai” című kézikönyvhöz.

– A nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátott mintaszerződést módosították annak érdekében, hogy a programok eredményeit külső szerv bevonásával értékelni lehessen. Ezen felül, a program értékeléséhez rendelt költségvetést 3-ról 5 %-ra növelték (a végső értékelés tekintetében) és a fel nem használt, általános költségvetési pénzeszközöket szintén erre az értékelésre lehet fordítani finanszírozási többletként.

III.D.2. A programok első hatásvizsgálata

2008 óta a program befejezésekor elvégzik annak hatásvizsgálatát, és azt csatolják a programmenedzserek által megvizsgált záró jelentéshez. Ez az értékelés olyan mutatókat használ, mint amilyen például a költségvetés végrehajtási aránya, illetve a végrehajtott program megfelelése a programajánlatnak. A programokban foglalt intézkedések egyre sikeresebbek. Ezidáig a jelentéseket gyakran maguk az ajánlattevő szervezetek készítették el. 2010-től az értékeléseket független értékelő szervek végzik majd el.

A promóciós programok végrehajtása során kifejlesztett promóciós eszközök minőségét és azok pozitív hatását kiválóan jelzi az a tény, hogy sok program lezárását követően az ajánlattevő szervezetek kérelmet nyújtanak be az iránt, hogy ezeket az eszközöket további felhasználás céljából saját költségükön előállíthassák.

III.E. A Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó tevékenységek értékelése

III.E.1. Magas szintű kiküldetések: hatásértékelés

Magas szintű kereskedelmi kiküldetés Indiába (2007. március)

A kiküldetés teljesítette úttörő szerepét, azáltal hogy kaput nyitott az európai exportőrök előtt eddig viszonylag ismeretlen indiai piacra, egyúttal átadta az európai termékek minőségét és sokféleségét közvetítő üzenetet A látogatást az indiai média nagyon jól fogadta (a médiajelenlét becsült értéke 1,25 millió EUR volt). Különösen figyelemre méltó volt az európai dimenzió. A látogatás döntő szerepet játszott abban, hogy India csökkentette az alkoholra kivetett, túlzó mértékű importvámot.

Promóciós kampány Kínában (2008. május)

A kiküldetés keltette médiajelenlétet 450 000 EUR értékűre becsülték, amely 25 000 000 emberhez jutott el. Több ezer látogató tekintette meg az EU standját, amelyet a többi európai pavilon között, középen helyeztek el: 976 látogató hagyta ott névjegykártyáját, és 1 127 kérdőívet töltöttek ki.

Promóciós rendezvény Fokvárosban, Dél-Afrikában (2008. szeptember)

A rendezvény elsődlegesen a dél-afrikai tisztviselők és az európai exportőrök felé irányuló közönségkapcsolati tevékenységből állt, amellyel alátámasztották, hogy az EU támogatja az új világpiacok meghódítására irányuló törekvésüket.

Magas szintű kereskedelmi kiküldetés Kínába (2009. május)

A média jól fogadta az európai küldöttség látogatását, amely 1 500 000 EUR értékű médiajelenlétet generált, 49 600 000 embert megszólítva Több ezer látogató tekintette meg az EU standját, amelyet a korábbi évhez hasonlóan a többi európai pavilon között, középen helyeztek el.

Promóciós rendezvény Hongkongban (2009. május)

A szemináriumon 50 ember vett részt, a fesztiválon 200. Nagyjából 8 000 ember látogatta meg a standot. A rendezvényről 7 újságcikk jelent meg, amelynek értéke 6 656 EUR-ra becsülhető, és amely 260 000 emberhez juthatott el.

III.E.2. A biogazdálkodással kapcsolatos 2006–2009 közötti promóciós kampány értékelése

A bioélelmiszerekkel és biogazdálkodással kapcsolatos promóciós kampány nagyon kedvező eredményekkel zárult. A néhány nagyobb nemzeti vagy magánkampányhoz képest korlátozottabb költségvetésű kampány során egyszerű és hatékony marketing- és információs eszközöket kínáltak különböző célcsoportoknak. Készítettek egy több mint 150 oldalas szöveget, amely tájékoztatást adott az ágazatról, és bemutatta azt a különböző célcsoportoknak; ezt a dokumentumot le is fordították.

Az értékelés azt mutatta, hogy a célcsoportok elfogadták és használták ezeket az eszközöket, különösen azokban az országokban, ahol az ágazat kevésbé fejlett, és kevesebb a nemzeti szintű kezdeményezés. A biotermékek promóciójával kapcsolatos, társfinanszírozás alá eső programok hasznosítják a kampány során kidolgozott új anyagot. Ez lehetővé teszi, hogy a programokhoz az egyébként lehetségeshez képest kisebb költségvetést rendeljenek, mivel nem kell új promóciós anyag kidolgozását finanszírozni, mert egy már rendelkezésre áll.

A weboldal forgalmára vonatkozó statisztikai adatok is nagyon reménykeltőek. A weboldal már a leglátogatottabb a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Europa szerveren található aloldalai közül, mintegy 70–80 000-en tekintik meg havonta, és 15 000–30 000 esetben töltenek le anyagot. 2008-ban a kampány indítását követő első öt hónapban 186 991-en látogatták meg az oldalt, ezt sikerként lehet elkönyvelni. A teljes 2009. évben 1 070 000-szer látogatták meg a weboldalt (ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság egész honlapja összes látogatásának 63 %-át jelenti). Azzal, hogy a főbb keresőmotorokkal sikereket ért el, a weboldal hivatkozási alapot jelent mindenki számára, aki a biotermékekkel és a biogazdálkodással kapcsolatban információt keres.

IV. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK

A 2006 és 2010 közötti időszakban az uniós társfinanszírozás alá eső mezőgazdasági termékek promóciójával kapcsolatos programok rendszerét több ponton módosították.

– Egyszerűsítés: a két tanácsi rendeletet egységesítették, a két bizottsági rendeletet úgyszintén.

– Az új programok bizottsági szintű kiválasztásának rendszere javult azáltal, hogy iránymutatásokat fogadtak el, és mennyiségi értékelési módszereket (értékelő táblázat), valamint referenciaköltségeket vezettek be a programokban foglalt különböző tevékenységeket érintően.

– Javították a programok végrehajtásuk során és azt követően elvégzett hatásvizsgálatát.

– Hatékony irányítás: a programok irányítását is javult ebből következően. Az ágazatban a végrehajtási arány (kiadások/előirányzatok) jelentősen, majdnem 100 %-ra növekedett.

– Végül, de nem utolsósorban, a jelentéstételi időszakban a promóciós rendszert két esetben válság következményeinek kiküszöbölésére is használták: a madárinfluenza (2007) és a tejágazat válsága (2008) esetében.

A Számvevőszék és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság belső ellenőrzési egysége által végzett közelmúltbeli ellenőrzések megerősítették ezeket a pozitív változásokat. Ugyanakkor további változtatásokra van még szükség:

– A bizottsági szervezeti egységeknek megküldött programok minőségét tovább kell javítani. A már elfogadott és naprakésszé tett iránymutatások minden bizonnyal segítenek ebben.

– Szintén javítani kell a programok tagállami illetékes hatóságok általi kiválasztását, ellenőrzését és auditját. Nagyobb figyelmet kell fordítani a végrehajtó szervek kiválasztására szolgáló pályázati eljárásokra. Ezzel összefüggésben mind a 9. cikk (2) bekezdése, mind a 12. cikk (2) bekezdése kiemeli azokat a műszaki és pénzügyi lehetőségeket, amelyekkel ezeknek a szerveknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy biztosítani tudják a promóciós intézkedések lehető leghatékonyabb végrehajtását.

– A társfinanszírozás alá eső programok jóváhagyására szolgáló jelenlegi eljárás meglehetősen körülményes. A programokat kétszer értékelik: először tagállami szinten és azt követően uniós szinten. A teljes kiválasztási eljárás hét hónapot vesz igénybe. Mindazonáltal, amint az e jelentés 6. oldalán található 3. táblázatból is látható, a beérkezett programok több mint 50 %-át elutasítják.

A jelenlegi információs és promóciós politikát a KAP-reformról szóló vitával párhuzamosan felülvizsgálják 2013 után. A promóciós intézkedéseknek hatékony eszközt kell adniuk az uniós termelők kezébe, ugyanakkor törekedniük kell az adminisztratív terhek ezzel egyidejű mérséklésére is.

[1] A Tanács 3/2008/EK rendelete (2007. december 17.), HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

[2] Ez a jelentés a 2006. év egészére kiterjed.

[3] A Bizottság 501/2008/EK rendelete (2008. június 5.), HL L 147., 2008.6.6., 3. o.

[4] Nemzetközi Olívaolaj-tanács (International Olive Council).

[5] A 2007-es és 2008-as túlköltekezést átcsoportosításokkal fedezték.

[6] SMART Specific, Measurable, Appropriate, Realistic, Time scheduled. (Konkrét, mérhető, megfelelő, megvalósítható és időben ütemezett).