52010DC0464

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.9.9.

COM(2010) 464 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2009. évi tevékenységéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2009. évi tevékenységéről

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 4

2. Az EGAA 2009. évi tevékenységeinek áttekintése 4

3. Az EGAA tevékenységéről szóló 2008-es éves jelentés figyelemmel kísérése 5

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet 5

4. Az EGAA 2009. évi tevékenységeinek elemzése 5

4.1. Beérkezett kérelmek 5

1. táblázat: A 2009. évben beérkezett kérelmek 6

4.1.1. Beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint 6

4.1.2. Beérkezett kérelmek az igényelt összegek szerint 6

4.1.3. Beérkezett kérelmek a támogatásban részesített munkavállalók száma szerint 7

4.1.4. Beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint 7

4.1.5. Beérkezett kérelmek beavatkozási kritériumok szerint 7

4.2. Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal egyszerűsödése: új eljárás a javaslatok Tanácshoz és Európai Parlamenthez történő benyújtására 7

4.3. Megítélt hozzájárulások 8

2. táblázat— A 2009. évben megítélt támogatások részletei 8

4.3.1. EGAA-támogatásban részesült munkavállalók profilja 8

3. táblázat— A 2009. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: Munkavállalók profilja 9

4.3.2. EGAA-támogatott intézkedések 9

4. táblázat — A 2009. évben támogatott intézkedések EUROSTAT-osztályozás szerinti bontásban 9

4.3.3. A strukturális alapokból, nevezetesen az ESZA-ból finanszírozott fellépések kiegészítése 11

4.4. Az EGAA eredményei: a 2009-ben beérkezett zárójelentések tanúsága a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról 12

4.4.1. Tagállami zárójelentések 12

4.4.2. A kérelmekben szereplő eredmények összesítése 12

4.4.3. Legjobb gyakorlatok és tapasztalatok a zárójelentések tanúsága szerint 12

5. táblázat: A 2009-ben beérkezett zárójelentésekben szereplő eredmények 15

4.5. Pénzügyi jelentés 16

4.5.1. EGAA-ból nyújtott pénzeszközök 16

4.5.2. Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások 17

6. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2009-ben 17

4.5.3. Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek) 17

4.5.4. EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása 18

7. táblázat — Az 2009-ben lezárult hozzájárulások 18

4.5.5. Egyéb térítések 18

4.6. A Bizottság technikai segítségnyújtási tevékenységei 20

4.6.1. Tájékoztatás és népszerűsítés 20

4.6.2. A tagállami hatóságokkal és a szociális partnerekkel folytatott találkozók 21

5. Tendenciák 22

1. Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) az 1927/2006/EK tanácsi rendelet[1] hozta létre azzal a céllal, hogy a Közösség kifejezze szolidaritását a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók iránt, és támogatást nyújtson nekik. Olyan eszköznek szánták, amely képes a szabad kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon jelentkező előnyeit összhangba hozni a globalizáció rövid távon megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különösen a legkiszolgáltatottabb és a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatása tekintetében.

A globális pénzügyi és gazdasági válságra adható hatékonyabb válaszadás érdekében a 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet módosította az EGAA-ra vonatkozó szabályokat (lásd 3. szakasz).

A rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság minden év július 1-je előtt a mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kitérő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző évi tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA eredményeit hivatott bemutatni; kiemelt célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban, kitérve arra is, hogy ezek mennyiben egészítik ki a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA) finanszírozott tevékenységeket, továbbá információval szolgáljon a megítélt pénzügyi támogatások lezárásáról. Dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak.

2. Az EGAA 2009. évi tevékenységeinek áttekintése

A Bizottsághoz 2009 folyamán 30 EGAA-támogatás iránti kérelem érkezett, ami hatszor több, mint 2008-ban. A kérelmek részleteit a 4. szakasz valamint az 1. táblázat tartalmazza.

A költségvetési hatóság 2009-ben 10 határozatot hozott EGAA-támogatások igénybevételéről. Közülük nyolc 2009-ben benyújtott kérelmekre irányult, kettő pedig 2008 végén beérkezettekre. A megítélt támogatásokról részleteket a 4. szakasz, valamint a 2., 3. és 4. táblázatok tartalmaznak.

A Bizottsághoz 2009-ben kilenc zárójelentés érkezett be az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. A beérkezett eredmények részleteit a 4. szakasz és az 5. táblázat tartalmazza.

Ezenfelül négy, előző években odaítélt EGAA-hozzájárulás zárult le. A Bizottság kezdeményezésére technikai segítséget nyújtottak (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint). Ennek részleteit a 4.5 és 4.6. szakaszok, valamint a 6. és 7. táblázatok tartalmazzák.

3. Az EGAA tevékenységéről szóló 2008-es éves jelentés figyelemmel kísérése

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet [2]

2008. november 26-án közzétett európai gazdaságélénkítési tervében [3] a Bizottság elkötelezte magát az EGAA-ra vonatkozó szabályok felülvizsgálata iránt, hogy ezáltal az Európai Unió segítse a globális pénzügyi és gazdasági válság által sújtotta munkavállalókat, és javítsa hosszú távú munkaerő-piaci kilátásaikat. Három héttel később, a legfőbb EGAA-felek (a tagállamok, valamint a nemzeti és európai szintű szociális partnerszervezeteinek képviselői) által megfogalmazott elvárások és igények elemzését követően a Bizottság javaslatot [4] fogadott el az EGAA-rendelet módosításáról az alábbi, fontosabb rendelkezésekkel:

- a támogathatóság feltételéül szabott küszöbérték 1 000 elbocsátottról 500 főre való leszállítása;

- a végrehajtási időszak 12 hónapról 24 hónapra történő meghosszabbítása;

- a társfinanszírozási arány 50%-ról 75%-ra növelése[5];

- egy átmeneti eltérés, amelynek értelmében a válság következtében elbocsátott munkavállalók is támogatásra jogosultak, feltéve hogy az erre a kritériumra alapozott kérelmeket 20105 év vége előtt beadják.

A bizottsági javaslat alapján a módosított EGAA-rendelet (546/2009/EK) 2009. június 18-án elfogadásra került.

4. Az EGAA 2009. évi tevékenységeinek elemzése

4.1. Beérkezett kérelmek

A Bizottsághoz 2009 során beérkezett 30 kérelem (lásd 1. táblázat), melyek közül 28 röpke nyolc hónap leforgása alatt (2009 májusától decemberéig, azaz az EGAA-rendelet módosításának időpontjától az év végéig) érkezett be, jelentős mértékű növekedést jelent a két előző évvel összehasonlítva, amikor is a 2007. illetve 2008. évben 24 hónap alatt összesen 14 kérelem érkezett be[6].

A kérelmek 13 tagállamtól érkeztek, 29 021 elbocsátott munkavállalót érintettek, és összesen 166 581 220 EUR EGAA-támogatást céloztak meg. A 2009 májusát követően benyújtott 28 kérelemre már az új szabályok vonatkoztak (azaz a 65 %-os finanszírozási ráta, a 24 hónapos végrehajtási időszak, stb.).

2009-ben egy kérelmet sem utasítottak el. Egy kérelmet visszavontak, így nem szerepel a statisztikákban.

1. táblázat: A 2009. évben beérkezett kérelmek

[pic]

4.1.1. Beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint

A 30 beérkezett kérelem 13 tagállamtól érkezett, és 17 ágazatot érintett a következők szerint:[7].

Ausztria (egy kérelem; gépjárműipar), Belgium (két kérelem; textilágazat), Bulgária (egy kérelem; fémalapanyag-ipar), Dánia (két kérelem; mechanikai/elektronikai ipar), Franciaország (egy kérelem; gépjárműipar), Németország (két kérelem; mobiltelefon-ágazat, gépjárműipar), Írország (három kérelem; számítástechnikai ágazat, kristályüveg-ipar, légijármű-karbantartó ágazat), Olaszország (egy kérelem; háztartási készülékek ágazata), Litvánia (négy kérelem; háztartási készülékek ágazata, bútoripar, építőipar, ruházati termékek ágazata), Hollandia (nyolc kérelem; építőipar, nyomdaipar, kiadóágazat), Portugália (két kérelem; textilágazat, elektronikai berendezések ágazata), Spanyolország (két kérelem; kerámiaipar, épületasztalos-ipar), Svédország (egy kérelem; gépjárműipar).

4.1.2. Beérkezett kérelmek az igényelt összegek szerint

Az EGAA-támogatást igénylő tagállamoknak egy, a támogatandó munkavállalók profiljához legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot kell kidolgozniuk, és meg kell határozniuk az EGAA-ból igényelendő támogatás összegét. Az EGAA-rendelet nem tartalmaz ajánlást és nem szab korlátot az igényelhető összegre nézve, de a kérelmek bizottsági értékelése során felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a kérelmező tagállamot a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat felülvizsgálatára indíthatják, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is kihat.

A 2009. évben igényelt EGAA-támogatások összege 258 164 és 56 385 144 EUR (átlag 5 552 707 EUR) között mozgott.

4.1.3. Beérkezett kérelmek a támogatásban részesített munkavállalók száma szerint

Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt intézkedések (30 kérelem) által érintett munkavállalók száma összesen 29 021, kérelmenként 111 főtől 3 582 főig (átlag 967 fő) terjedve. Az érintettek száma három kérelemnél meghaladta a 2 000 főt, hét esetében 1 000 és 2 000 között volt, húsznál pedig 1 000 fő alatt.

Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők száma különbözhet abban az esetben, ha a pályázó tagállam olyan döntést hozott, hogy támogatását pl. azokra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra.

4.1.4. Beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

A munkavállalónként igényelt összeg 2009-ben a kevéssel 500 EUR-feletti összegtől a 15 700 EUR-s összeget is meghaladó összegig terjedt (munkavállalónkénti átlag: 5 740 EUR).

A kérelmező tagállam hatáskörébe tartozik a rendelet értelmében az, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az elbocsátott munkavállalók számára. A munkavállalónként igényelt összeg ennek megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat.

4.1.5. Beérkezett kérelmek beavatkozási kritériumok szerint

A benyújtott kérelmek közül 24 (80 %) a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként leépített munkavállalók támogatására irányult (a módosított rendelet 1a. cikke), a fennmaradó hat kérelem (20 %) alapját pedig a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások képezték.

11 kérelmet az EGAA-rendelet 2. cikkének a) pontja alapján nyújtottak be, tizenhármat pedig a 2. cikkének b) pontja alapján. A rendelet 2. cikkének c) pontja alapján beadott hat kérelem közül (melyek „kivételes körülményekre” hivatkoztak) három a 2. cikk a) pontja szerinti követelmények teljesülésének hiányára, míg a másik három a 2. cikk b) pontja szerinti követelmények teljesülésének hiányára hivatkozott.

4.2. Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal egyszerűsödése: új eljárás a javaslatok Tanácshoz és Európai Parlamenthez történő benyújtására

2009 vége felé racionalizálták az EGAA határozathozatali eljárását: a Bizottság összevont két eljárást, melyeket a foglalkoztatási és a költségvetési ügyekért felelős biztosok közös hatáskörébe utalt, ezzel kiiktatott egy kötelező eljárási lépést. Ennek eredményeképp a költségvetési hatósághoz intézett javaslatok indokolás formájában tartalmazzák a kérelem Bizottság általi értékelését. Mindez átlag 22 nap megtakarítással jár, és a remények szerint zavartalanabbá és átláthatóbbá teszi az Európai Parlamentben és Tanácsban folytatott megbeszéléseket.

4.3. Megítélt hozzájárulások

A költségvetési hatóság 2009-ben 10 határozatot hozott aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásához nyújtott EGAA-támogatásokról (lásd 2., 3. és 4. táblázatok). Közülük nyolc 2009-ben benyújtott kérelmekre irányult, kettő pedig 2008 végén beérkezettekre.

A megítélt hozzájárulások 8 tagállam 10 938 elbocsátott munkavállalóját érintették, és összesen 52 349 047 EUR EGAA-támogatással jártak (az EGAA rendelkezésére álló éves összeghatár 10.5 %-a). A munkavállalónkénti átlag támogatási összeg 4 786 EUR volt. A 10 jóváhagyott kérelem közül hatot 2009. május 1-je után, azaz az új szabályok szerint nyújtottak be.

A költségvetési hatóság a Bizottság által EGAA-finanszírozásra javasolt kérelmek közül egyet sem nem utasított el.

2. táblázat— A 2009. évben megítélt támogatások részletei

[pic]

4.3.1. EGAA-támogatásban részesült munkavállalók profilja

A támogatásban részesített munkavállalók profiljáról (nem, uniós/nem uniós állampolgár, korosztály, egészségi állapot/fogyatékosság) a 3. táblázat ad tájékoztatást:

3. táblázat— A 2009. évben megítélt EGAA-hozzájárulások : Munkavállalók profilja

[pic]

4.3.2. EGAA-támogatott intézkedések

Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy az EGAA csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedéseket társfinanszírozhat, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az EGAA finanszírozhatja a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő, irányítási, tájékoztatási és népszerűsítési, valamint ellenőrzési tevékenységeket (technikai segítségnyújtás).

A 10 938 elbocsátott munkavállaló munkaerő-piaci visszailleszkedését célzó, tíz, 2009-ben megítélt EGAA-hozzájárulás jóváhagyott intézkedései főként a következőkre irányultak: képzés és átképzés, kiegészítő juttatások a képzésben vagy más aktív munkaerő-piaci intézkedésben részt vevők számára; képzési támogatások, elhelyezkedési segítségnyújtás, valamint egyedi ügykezelés.

A technikai segítségnyújtás körébe tartozó, javasolt intézkedések becsült költségeinek lebontását a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat — A 2009. évben támogatott intézkedések EUROSTAT-osztályozás [8] szerinti bontásban

Munkaerőpiac-politikai beavatkozások EUROSTAT-osztályozás szerinti bontásban | Becsült költségek (EGAA+MS EUR-ban) | A teljes összeg %-ában |

Munkaerőpiac-politikai szolgáltatások | 12 954 880 |

1 | Egyéni álláskereséshez nyújtott segítség, valamint egyedi ügykezelés és általános tájékoztatás (karrier-tanácsadás, szakképesítések elismerése, személyre szabott akciótervek stb., munkavállalóknak nyújtott, nyílt tájékoztatási szolgáltatások) | 9 406 680 | 10.91 % |

Álláskeresési támogatások | 174 600 | 0.20 % |

Mobilitási támogatások | 2 528 400 | 2.93 % |

Egyéb támogatások (pl. tanulószerződéses gyakorlati képzések) | 845 200 | 0.98 % |

Munkaerőpiac-politikai intézkedések | 69 664 315 |

2 | Képzés és átképzés | 35 806 540 | 41,51 % |

Képzési támogatások | 12 579 650 | 14,58 % |

Képzés vagy más aktív munkaerő-piaci intézkedés alatt biztosított kiegészítő juttatások | 13 077 200 | 15,16 % |

3 | Állásrotáció és munkakörmegosztás | N/A | N/A |

4 | Foglalkoztatási és munkaerő-felvételi ösztönzők | 2 577 500 | 2,99 % |

5 | Támogatott foglalkoztatás és rehabilitáció | 281 600 | 0,33 % |

6 | Közvetlen munkahelyteremtés | 594 000 | 0,69 % |

7 | Vállalkozásindítási hajlandóság ösztönzése | 4 747 825 | 5,50 % |

Technikai segítségnyújtás (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke) | 3 635 200 | 4,21 % |

Összesen | 86 254 395 | 100 % |

4.3.3. A strukturális alapokból, nevezetesen az ESZA-ból finanszírozott fellépések kiegészítése

Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és a gyors munkaerő-piaci visszailleszkedést hivatott szolgálni aktív munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, az e téren működő legjelentősebb uniós támogatási eszközt. Eltérő időtávuknak köszönhetően lehetnek egymást kiegészítő eszközök ezen kérdésekben: míg az EGAA európai méretű, tömeges elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl.: humántőke-fejlesztés, változásmenedzsment) támogat többéves programokon keresztül. A jelen pénzügyi és gazdasági válság társadalmi hatására való tekintettel európai gazdaságélénkítési tervében a Bizottság javaslatára mindkét Alap működése módosult 2009-ben, hogy nagyobb rugalmassággal reagálhassanak a válság hatásaira.

A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök és intézkedések alkalmasak legyenek a munkavállalók hatékony segítésére. Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett „személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomagnak” egyéb intézkedéseket kell kiegyensúlyoznia és kiegészítenie . Ez azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedéseknek a munkavállalók számára egyébként is rendelkezésre álló általános tanfolyamoknál jóval speciálisabb képzésekre kell irányulniuk. Másrészt a tagállamoknak nem kell feltétlenül teljesen új tevékenységeket beindítaniuk, már létező szolgáltatásokat is javasolhatnak EGAA-társfinanszírozásra. Az EGAA gyakorlata az, hogy egy különböző szolgáltatásokból álló csomagot javasolnak, amely tartalmaz teljesen új, vagy az érintett munkavállalók számára új vagy új kombinációban kínált intézkedéseket, továbbá olyanokat is, amelyekhez normál esetben nem lenne hozzáférésük (pl. másod- vagy harmadfokú képzés).

Jó példa az ESZA és az EGAA közötti kiegészítő jelleg sikeres megteremtésére a Németország által beterjesztett Nokia-ügy (EGF/2009/002). A kérelem különbséget tesz az EGAA-intézkedéscsomag és egy kezdeti, aktív munkaerő-piaci intézkedéscsomag között, amelyet az ESZA-ból, valamint nemzeti köz- és magánforrásokból társfinanszíroztak. Az ESZA-társfinanszírozott kezdeti intézkedéscsomag a következőkre terjedt ki: egy transzfervállalat ( Transfergesellschaft ) alapítása, munkavállalói profil meghatározása, pályaorientáció, egyéni tanácsadás, elhelyezkedési tanácsadás és rövidtávú képesítések az ESZA Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal iránymutatásainak megfelelően. Az aktív munkaerő-piaci EGAA-intézkedéscsomagot a fent leírt ESZA-intézkedéscsomag kiegészítéseként hozták létre, ezáltal biztosítva a nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedésekkel való kiegészítő jelleget.

A kiegészítő jelleg sikeres megteremtésére példa továbbá a Svédország által beterjesztett Volvó-ügy (EGF/2009/007): az elbocsátás helyett a vállalaton belül más feladatkör betöltésére átképzett munkavállalók ESZA-társfinanszírozásban részesültek, míg a leépített állomány a koordinált, személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó EGAA-intézkedéscsomag keretében kapott támogatást.

A tagállamok − az EGAA-rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően − ügyeltek arra, hogy elkerüljék a közösségi pénzügyi eszközök általi kettős finanszírozást.

4.4 . Az EGAA eredményei: a 2009-ben beérkezett zárójelentések tanúsága a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk elsőszámú forrásai a tagállamok által az EGAA-rendelet 15. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések.

4.4.1. Tagállami zárójelentések

2009-ben kilenc zárójelentés érkezett a Bizottsághoz; ezek közül hat 2007-ben benyújtott kérelmek tárgyában, három pedig 2008-ban benyújtottak kapcsán (lásd: 5. táblázat).

4.4.2. A kérelmekben szereplő eredmények összesítése

A kilenc zárójelentés tanúsága szerint a végrehajtási időszak végével 3717 munkavállaló (40,1 %) talált új munkahelyet. A többi munkavállaló vagy munkanélküli volt (2119 fő/24 %), vagy inaktív státuszban volt (893 fő/9,6 %), vagy nem érkezett jelentés foglalkoztatási státuszukról a tagállamoktól (2439 fő/26,3 %).

4.4.3. Legjobb gyakorlatok és tapasztalatok a zárójelentések tanúsága szerint

A sikeres munkaerő-piaci visszailleszkedés számadatai mellett a tagállamok jelentésükben kitértek arra, hogy az EGAA-hozzájárulásoknak köszönhetően fokozottan és hosszabb időn keresztül támogathatták az elbocsátott munkavállalókat, minthogy erre az EGAA-hozzájárulások nélkül lehetőségük lett volna. Egyes tagállamok (Finnország, Málta, Portugália) úgy vélték, hogy az egységesen 12 hónapban megállapított végrehajtási időszak túl rövid volt, különösen a vállalkozói készség és a vállalkozásindítás ösztönzésére irányuló intézkedések esetében.

Az elemzés jelen szakaszában még nem állnak rendelkezésre részletes eredmények nemek, korcsoportok, végzettség, vagy nemzetiség stb. szerinti bontásban. Ezt a jövőben eseti alapon fogják elvégezni, és az adatokat az EGAA félidős értékelésébe is fel fogják venni.

EGF/2007/004 Perlos/Finnország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 921 munkavállaló 56,9 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye. Az új, perspektívával rendelkező munkahelyek betöltését célzó képzések előnyeit nem csak a munkavállalók, de az egész, földrajzilag félreeső és elnéptelenedés által fenyegetett régió is élvezte. Egy, az érdekelteket egyesítő széles kapcsolatháló létrehozása és fenntartása segítséget nyújtott az elbocsátott munkavállalóknak, és gyorsította ismételt munkába állásukat. A Bizottsággal már a kezdeti szakaszban kialakított együttműködésnek köszönhetően a munkavállalók számára ambíciózusabb intézkedéscsomagot lehetett kínálni, mint arra egyébként lehetőség lett volna. A zárójelentésnek részét képezte az eset GYELV-elemzése is (gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek elemzése), amely segítséget nyújthat a jövőbeli esettervezésben. Az EGAA-társfinanszírozott intézkedések lehetővé tették az észak-karéliai hatóságok számára, hogy készenléti terveket készítsenek jövőbeli tömeges létszámleépítések esetére.

EGF/2007/006 Piemont/Olaszország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 298 munkavállaló 48,9 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve az 5, saját vállalkozást alapító munkavállalót is). A fennmaradó 51,1 % foglakoztatási státuszáról nem érkezett jelentés. Külön figyelmet fordítottak a nők és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzőire, hogy ők is részesüljenek az intézkedésekben, és ne hagyják el a munkaerőpiacot. A 40 év felettiek jelentős része talált új munkahelyet, és az intézkedésekből kifolyólag az idősebb munkavállalók munkába való visszatérésének aránya a régióban kiemelkedően magas volt. Az átképzéseknek köszönhetően a munkavállalók a textilágazattól más, versenyképesebb termelési ágazatok felé orientálódtak.

EGF/2007/005 Szardínia/Olaszország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 044 munkavállaló 6,2 %-ának az olasz hatóságok jelentése szerint a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve az 1, saját vállalkozást alapító munkavállalót is). A fennmaradó 93,8 % foglakoztatási státuszáról nem érkezett jelentés.

EGF/2007/007 Lombardia/Olaszország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 215 munkavállaló 45,8 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye. A fennmaradó 54,2 % foglakoztatási státuszáról nem érkezett jelentés.

EGF/2008/001 Toszkána/Olaszország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 352 munkavállaló 65,6 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve a 2, saját vállalkozást alapító munkavállalót is), és 26 %-uk volt munkanélküli vagy inaktív. A fennmaradó 8 % foglakoztatási státuszáról nem érkezett jelentés.

A fenti három esetről az olasz hatóságok több információval fognak szolgálni, hogy a Bizottság le tudja vonni következtetéseit az EGAA-beavatkozások sikeréről.

EGF/2007/008 Textilipar/Málta

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 672 munkavállaló 65,5 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve a 24, saját vállalkozást alapító munkavállalót is). A támogatás lehetővé tette, hogy az érintett munkavállalók még inkább személyre szabott támogatást kapjanak újbóli munkába állásukhoz. Ezáltal a rájuk háruló szociális és gazdasági nehézségek is mérséklődtek. Málta szerint igen hasznosnak bizonyult a pályaorientációs tanácsadás, mivel sok, más ágazatok munkalehetőségeit nem ismerő munkavállaló számára megnyitotta annak lehetőségét, hogy fontolóra vegye a textilágazaton kívüli munkavállalást. A munkavállalók többsége korlátozott átváltható szaktudással rendelkezett, a munkaadókat ezért bértámogatással ösztönözték arra, hogy foglalkoztatási lehetőséghez juttassák őket. A vállalkozásindító támogatási programot is sikernek könyvelték el.

EGF/2007/010 Lisszabon-Alentejo/Portugália

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 558 munkavállaló 19,5 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve a 11, saját vállalkozást alapító munkavállalót is). Az alacsony arányt a gépjárműipar strukturális problémáinak fényében kell megítélni, amelyek már a globális pénzügyi és gazdasági válság előtt jelentkeztek, és általa csak tovább súlyosbodtak. 2008 utolsó negyedévében az intézkedések lezárultával az újgépjármű-regisztrációk száma Európában 20 %-kal esett vissza[9]. A kedvezőtlen helyzet ellenére az egyénileg szerzett szakképzettség elismerésére és jóváhagyására vonatkozó program által a munkakeresésnél jobb kiindulási helyzetbe kerülhettek a legalacsonyabb képzettséggel rendelkező munkavállalók. Az EGAA-intézkedéseket egyéb hasznos, többek között egyes, az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott intézkedésekkel egészítették ki.

EGF/2008/002 Delphi/Spanyolország

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 1 589 munkavállaló 10,7 %-ának a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (ideértve a 8, saját vállalkozást alapító munkavállalót is). A zárójelentés jelzi, hogy az alacsony százalékarányt az andalúziai munkaerő-piaci helyzetet adott időszakban jellemző gyors romlás tükrében kell szemlélni. 2009 februárjában az intézkedések lezárultával a foglalkoztatottság 6,6 %-kal alacsonyabb volt a 2008 februári szintnél. A spanyol hatóságok a meghatározott célcsoportok számára nyújtott képzési intézkedéseket saját forrásból tovább támogatták, egészen 2009. július 31-ig. A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére 2009 július végére a Delphi-től elbocsátott kb. 600 munkavállalónak jó újrafoglalkoztatási kilátásai teremtődtek.

EGF/2008/003 Alytaus Tekstile/Litvánia

Az EGAA-társfinanszírozott intézkedéseket igénybe vevő 619 munkavállaló 53,3 %-ának a végrehajtási időszak végét követően ismét volt munkahelye (ideértve a 11, saját vállalkozást alapító munkavállalót is).

5. táblázat: A 2009-ben beérkezett zárójelentésekben szereplő eredmények

[pic]

4.5. Pénzügyi jelentés

4.5.1. EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

A költségvetési hatóság 2009-ben 10 EGAA-támogatást ítélt meg, összesen 52 349 047 EUR összegben, ami a rendelkezésére álló éves összeghatár 10,5 %-a (lásd 2. táblázat). A 10 kifizetés fedezetét a 2009. évi költségvetésből biztosítják, bár ezek közül hatot csak 2010 elején teljesítettek.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[10] 28. pontja (az EGAA költségvetési keretének meghatározása) értelmében az EGAA nem lépheti túl a 500 millió EUR maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Ezen túlmenően az EGAA-rendelet 12. cikke értelmében minden év szeptember 1-jén legalább az éves maximum összeg 25 %-ának rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.

Az Alapok számára 2009-ben biztosított kötelezettségvállalási előirányzatokat a források költségvetési sorból az EGAA költségvetési sorhoz utalták át. A kifizetési előirányzatoknál 2009-ben alkalmazott gyakorlat az volt, hogy azokat a „politikai közelség” elve mentén, valamint mivel az EGAA-ra vonatkozó éves követelmény eddig az ESZA-kifizetési juttatások évi 1 %-os rátája körül mozgott, az EGAA-háztartásból biztosítják. A különböző eszközök költségvetési forrásainak felhasználása körüli konfliktusok elkerülése érdekében a Bizottság 2009-ben vizsgálni kezdte, hogyan találhat alternatív forrást a kifizetési előirányzatokhoz azon esetekben, ahol ez lehetséges és ésszerű, valamint nem vonja magával az átutalási kérelem késedelmes feldolgozásának kockázatát.

Több magyarázata is van annak, hogy 2009-ben a rendelkezésre álló éves maximum összegnek miért csak 10,5 %-át használták fel: mindössze 13 tagállam pályázott EGAA-támogatásra, és a kérelem megírásától, annak feldolgozásán keresztül a költségvetési hatóság végleges döntésének meghozataláig tartó folyamat igen hosszadalmas és összetett lehet. Az EGAA-támogatás iránti pályázat benyújtása a következő okok miatt maradhat el: a tagállamok inkább az ESZA-ból igénylenek támogatást, különösen olyan esetekben, ahol az ESZA intervenciós rátája az EGAA-ráta felett van; a költségvetési év közepén nem könnyű megfelelő nemzeti finanszírozást találni; munkaerő hiánya a központi szinten és hiányzó tapasztalat az EGAA-eljárások terén; a költségvetési hatóság döntéséig hosszú időszakokra kiterjedő pénzügyi bizonytalanság; politikai döntés az EGAA igénybevételének mellőzéséről. Továbbá bizonyítékok tanúsága szerint egyes tagállamok a módosított EGAA-rendelet hatálybalépésére vártak, mielőtt benyújtották volna kérelmüket.

Növekvő tapasztalat birtokában a tagállamok a jövőben egyre gördülékenyebben tudják majd összeállítani és benyújtani az EGAA-kérelmeket. A remények szerint a 2009 vége felé bevezetett egyszerűsített értékelési és a döntéshozatali folyamtok is hozzájárulnak majd az EGAA hatékonyságának növeléséhez.

4.5.2. Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

Az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (maximum 1,75 millió EUR) bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás formájában (a Bizottság kezdeményezésére) az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges információval, adminisztratív és technikai segítségnyújtással, nyomon követéssel, pénzügyi ellenőrzéssel, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések finanszírozására. 2009-ben technikai segítségnyújtás[11] keretében 690 000 EUR összeget bocsátottak rendelkezésre a 6. táblázatban felsorolt tevékenységekre. Ehhez az EGAA technikai segítségnyújtás költségvetési sort (04.010414) vették igénybe.

Az adott évben technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló fennmaradó összeget (1 060 000 EUR) nem hívták le.

6. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2009-ben

Technikai segítségnyújtás 2009-ben Leírás és a Bizottság által javasolt összegek | Elköltött pénzeszközök |

EUR | EUR |

Tájékoztatás (pl. weboldalak, kiadványok és audiovizuális tevékenységek) | 160 000 | 67 069.39 |

Igazgatási és technikai támogatás - EGAA-kapcsolattartók találkozói - a legjobb gyakorlatok megosztása tagállamok között (kapcsolathálóra irányuló tevékenységek) | 70 000 160 000 | 40 200.00 99 539.48 |

Értékelés (az EGAA félidős értékelésével kapcsolatos előkészítő tevékenységek az EGAA-rendelet 17. cikke 1. bekezdésének a) pontja szerint) | 300 000 | 0 EUR (a tevékenységek végrehajtási éve: 2010) |

Megfigyelés, auditálás és ellenőrzés: E kategóriák terén hozzájárulások nem kerültek felhasználására (a 2009-ben végzett auditot az Európai Bizottság más forrásaiból finanszírozták) |

Összesen | 690 000 | 206 808.87 |

4.5.3. Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

2009-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat. Az EGAA-rendelet tárgykörében 2009-ben nem voltak szabálytalanságokkal kapcsolatos lezárt esetek.

4.5.4. EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA-rendelet 15. cikkének (2) bekezdése határozza meg az EGAA pénzügyi hozzájárulások megszüntetésére vonatkozó eljárást. Az első EGAA-hozzájárulást 2009-ben zárták le:

7. táblázat — Az 2009-ben lezárult hozzájárulások

(valamennyi összeg EUR-ban értendő) | EGF/2007/001 Peugeot/Franciaország | EGF/2007/003 BenQ/Németország | EGF/2007/004 Perlos/Finnország | EGF/2007/008 Máltai textílipar/ Málta |

A kérelem benyújtásának ideje | 2007.3.9. | 2007.6.27. | 2007.7.18. | 2007.9.12. |

A költségvetési hatóság jóváhagyásának éve | 2007 | 2007 | 2007 | 2008 |

A zárójelentés határideje | 2008.9.8. | 2008.12.26. | 2009.1.17. | 2009.3.11. |

A kérelem lezárásáról szóló értesítés dátuma | 2009.11.18. | 2009.9.1. | 2009.9.1. | 2009.6.25. |

A megítélt EGAA-hozzájárulás (50%) | 2 558 250 | 12 766 150 | 2 028 538 | 681 207 |

A tényleges kiadások igazolt EGAA-hányada (50 %) a zárójelentések szerint | 2 353 583 | 10 273 723 | 1 321 253 | 318 920 |

A Bizottságnak visszatérített, felhasználatlan pénzeszközök 2009-ben | 204 667 | 2 492 427 | 707 285 | 362 287 |

E négy esetet tekintve a Bizottságnak visszatérített, felhasználatlan pénzeszközök a 2009. évi költségvetésben 3 766 666 EUR összeget tettek ki.

Számos oka van annak, hogy a tagállamok miért nem használták ki az EGAA keretében rendelkezésre álló teljes hozzájárulást. Ugyan a tagállamok felé elvárás, hogy valósághű költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a javasolt, személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomaghoz, az intézkedések végrehajtásakor valószínűleg nincs szükség minden igényelt forrásra. Előfordulhat pl., hogy túlbecsülték a támogatásra szoruló munkavállalók számát (azaz az EGAA-támogatás nélkül új munkát találó munkavállalók száma magasabb, mint ahogy azt eredetileg becsülték), egyes munkavállalók magasabb költségű intézkedések helyett alacsonyabb költségűek mellett döntenek, vagy egy intézkedésben az eredeti feltételezésekhez képest rövidebb ideig vesznek részt, mivel közben új állást találnak. Az intézkedések végrehajtásának késése további oka lehet az alacsonyabb kiadásoknak. A tapasztalat növekedésével az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a munkavállalói részvétel előrejelzésének pontosabb megítélése várható a tagállamok részéről.

4.5.5. Egyéb térítések

A 7. táblázatban feltüntetett visszatérített összegeken felül egy, 2007-ben megítélt EGAA-hozzájárulást teljes egészében visszatérítettek a Bizottságnak: Ez az EGF/2007/002 (Renault) kérelem keretében megítélt 1 258 030 EUR összegű hozzájárulás, amelyet a francia hatóságok 2009-ben visszavontak. Ezen felül a német hatóságok kamatként visszatérítettek a Bizottságnak 1 588,55 EUR összeget.

4.6. A Bizottság technikai segítségnyújtási tevékenységei

4.6.1. Tájékoztatás és népszerűsítés

Internetes oldal

Az EGAA-rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság „a közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Alapról, útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési hatóság szerepét.”

A 9. cikkel összhangban a Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt ( http://ec.europa.eu/egf ) a Közösség 22 nyelvén (az ír kivételével) hozzáférhetővé tették. 2009-ben az oldalt annak felhasználóbarátabbá tétele érdekében átdolgozták.

A 2009. évi fejlesztések közvetlen eredményeképp az oldalak látogatószáma 120 %-kal, illetve 138 %-kal növekedett. Az EFG-weboldal 195 768 lehívott oldalt és 83 719 látogatót számlált.

Videóhírlevél (VNR):

Az audiovizuális médiáknak videóhírlevelet (VNR) bocsátottak rendelkezésre mind a 27 tagállamban. 28 eredeti adása volt (19 tévéállomáson, 8 rádióállomáson, 1 online újságban) 9 tagállamban (BE, DE, ES, FR, IE, IT, MT, RO és SI) és 3 nem uniós országban (Montenegró, Oroszország és Kongó). Az adásoknak legalább 7 164 750[12] nézője/hallgatója volt.

Eurobarométer

Az „Európai foglalkoztatás- és szociálpolitika” tárgyát érintő, 2009 júniusi Eurobarométer-különfelmérés az EGAA-ról is tartalmazott egy kérdést, amely már az Eurobarométer 70-ben (2008 október) is szerepelt, és célja az EGAA ismertségének feltérképezése volt.

A „ Hallott vagy olvasott-e már az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról, a globalizáció által hátrányosan érintett emberek támogatásra szolgáló Alapról ?” kérdésre a megkérdezettek az alábbi lehetséges válaszokat adhatták:

„Igen, és nagyon jól ismerem.”, vagy

„Igen, de nem ismerem nagyon jól.”, vagy

„Nem, sosem hallottam róla.”

A 2009. évi eredmények azt mutatják, hogy az Alap ismertsége az előző évhez képest kis mértékben nőtt: EU-szerte a válaszadók 26 %-a hallott már az EGAA-ról, és 4 %-a választotta a „nagyon jól ismerem” válaszlehetőséget. A válaszadók 71 %-a még sosem hallott az EGAA-ról — ez az arány továbbra is magas, és nem javult az előző évhez képest.

Egyéb promóciós tevékenységek 2009-ben

2009-ben egy sor, különböző formátumú EGAA-posztert jelentettek meg az EU összes nyelvén, valamint kínai, török, arab és urdu nyelven. 57 000 példányt juttattak el a tagállamok foglalkoztatási szolgálataihoz és a nyilvánossághoz.

A Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyeket érintő kiadványa, a szociális menetrend 2009 márciusi kiadása beszámolt az EGAA-ról és az Európai Szociális Alapról, mint olyan eszközökről, amelyek segíthetnek a pénzügyi és gazdasági válság munkaerő-piaci hatásainak enyhítésében.

A Bizottság további tájékoztatási csatornákat kíván bevonni az EGAA-val kapcsolatos tájékoztatáshoz, pl. a Facebook „szociális Európa” szekcióját.

4.6.2. A tagállami hatóságokkal és a szociális partnerekkel folytatott találkozók

A tagállamok képviselőiből álló, „az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap kapcsolattartóinak szakértői csoportja” harmadik ülésére 2009. július 9-én került sor, Brüsszelben.

2009. december 11-én Máltán EGAA-kapcsolatháló együttműködési szemináriumot rendeztek, hogy megvitassák az EGAA végrehajtását a tagállamokban, valamint kiemeljék a legjobb gyakorlatokat, a nyitott kérdéseket és a megoldatlan problémákat. A rendezvény kiemelten hasznosnak bizonyult.

5. Tendenciák

Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll rendelkezésre a felhasználási tendenciák megállapításához, és az Alap tevékenységeinek irányultság szerinti áttekintésére. Jelenleg a Bizottság 2007., 2008., 2009. és részben 2010. évre vonatkozó adatokkal dolgozik, és ezek alapján már meg lehet említeni néhány példát. A lenti három grafikonon szemléltetett adatok 57, 2010.április 30-ig beérkezett kérelem alapján készültek.

1. ábra: Érintett munkavállalók száma tagállamonként

[pic]8300 támogatásban részesített munkavállalóval a tagállamok listáját Olaszország vezeti, míg a Cseh Köztársaság valamint Bulgária 650-650 támogatott munkavállalót jegyez.

2. ábra: Érintett munkavállalók száma ágazatonként

[pic]

Az érintett ágazatok közül első helyen a gépjárműipar áll, több mint 12 000 támogatásban részesült munkavállalóval, ezt követi a textilipar, 11 000 munkavállaló fölötti értékkel[13].

3. ábra: Átlag EGAA-támogatási összeg ágazatonként

[pic]

A 3. grafikon az egy munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatási összeget szemlélteti ágazati bontásban. A „légijármű-karbantartó ágazatban” és a „fémalapanyag-iparban” dolgozók részesültek a legmagasabb átlag EGAA-támogatásban (megközelítőleg 10 000 EUR munkavállalónként), őket a gépjárműipar követi (munkavállalónként csaknem 8000 EUR-val), majd a mechanikai/elektronikai ipar (munkavállalónként több mint 7000 EUR-val). A ruházati termékek ágazata, az építőipar, a bútoripar és a kiskereskedelmi ágazatot jellemzi a legalacsonyabb átlagtámogatási összeg (kb. 1000 EUR munkavállalónként).

Az érdeklődők a további eredményekről és tendenciákról a 2007-2010. évi statisztikai portréban olvashatnak, amely kérésre 2010 nyarától elérhető az EGAA weboldalán (http//ec.europa.eu/egf).

1. melléklet

Gépjárműipar (NACE 29. ágazat: Közúti jármű gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2007/001 | FR | Peugeot |

EGF/2007/010 | PT | Lisszabon-Alentejo |

EGF/2008/002 | ES | DELPHI |

EGF/2008/004 | ES | Castilla Leon |

EGF/2009/007 | SE | Volvo |

EGF/2009/009 | AT | Steiermark |

EGF/2009/013 | DE | Karmann |

EGF/2009/019 | FR | Renault |

EGF/2010/002 | ES | Cataluña |

EGF/2010/004 | PL | Wielkopolskie |

Textiláruk (NACE 13. ágazat: Textília gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2007/005 | IT | Szardínia (Sardegna) |

EGF/2007/006 | IT | Piemont (Piemonte) |

EGF/2007/007 | IT | Lombardia |

EGF/2008/001 | IT | Toszkána (Toscana) |

EGF/2008/003 | LT | Alytaus tekstilė |

EGF/2008/005 | ES | Katalónia (Catalonia) |

EGF/2009/001 | PT | Észak/Központ (North/Centre) |

EGF/2009/004 | BE | Oost-West Vlaanderen |

EGF/2009/005 | BE | Limburg |

EGF/2010/009 | ES | Valencia |

Mobiltelefonok (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2007/003 | DE | BenQ |

EGF/2007/004 | FI | Perlos |

EGF/2009/002 | DE | Nokia |

Ruházati termékek ágazata (NACE 14. ágazat: Ruházati termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2007/008 | MT | Textilgyártás |

EGF/2009/018 | LT | Ruházati termékek ágazata |

EGF/2010/003 | ES | Galicia |

EGF/2010/014 | SI | Mura |

Háztartási készülékek (NACE 27. ágazat: Villamos berendezés gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/006 | IT | Gruppo Merloni |

EGF/2009/010 | LT | AB Snaige |

Mechanikai/elektronikai ipar (NACE 28. ágazat: Gép, gépi berendezés gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/015 | DK | Danfoss Group |

EGF/2009/031 | DK | Linak |

EGF/2010/001 | DK | Nordjylland |

EGF/2010/006 | PL | H.Cegielski-Poznań |

EGF/2010/013 | PL | Podkarpackie |

Nyomdaipar (NACE 18. ágazat: Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/026 | NL | Noord Holland and Utrecht |

EGF/2009/027 | NL | Noord Brabant and Zuid Holland |

EGF/2009/028 | NL | Limburg |

EGF/2009/029 | NL | Gelderland and Overijssel |

EGF/2009/030 | NL | Drenthe |

Számítógépek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/008 | IE | Dell |

Elektronikai termék (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/023 | PT | Qimonda |

EGF/2010/008 | AT | AT&S |

EGF/2010/011 | NL | NXP Semiconductors |

Kerámiaipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/014 | ES | Valencia |

Építőipar (NACE 41. ágazat: Épületek építése) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/011 | NL | Heijmans |

EGF/2009/017 | LT | Construction |

Fémalapanyag-ipar (NACE 24. ágazat: Fémalapanyag gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/022 | BG | Kremitkovtsi AD |

EGF/2010/007 | AT | Steiermark-Niederoesterreich |

Légijármű-karbantartó ágazat (NACE 33.: Ipari gép, berendezés, eszköz javítása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/021 | IE | SR Technics |

Kiadóágazat (NACE 58. ágazat: Kiadói tevékenység) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/024 | NL | Noord Holland and Zuid Holland |

EGF/2009/025 | NL | Noord Brabant |

Bútoripar (NACE 31. ágazat: Bútorgyártás) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/016 | LT | Bútorgyártás |

Kiskereskedelmi ágazat (NACE 47. ágazat: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2010/010 | CZ | Unilever |

Nagykereskedelmi ágazat (NACE 46. ágazat: Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2010/012 | NL | Noord Holland ICT |

Kristályüveg-ipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/012 | IE | Waterford Crystal |

Épületasztalos-ipar (NACE 16. ágazat: Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2009/020 | ES | Castilla La Mancha |

Kő/Márvány (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) |

Szám | Tagállam | Eset |

EGF/2010/005 | ES | Valencia |

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete ( 2006. december 20. ) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról, HL L 406., 2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48., 2008.2.22., 82.o, az angol nyelvet érintő helyesbítése: HL L 202., 2008.7.31., 74.o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról, HL L 167., 2009.6.29.

[3] A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak - Az európai gazdasági fellendülés terve, COM(2008) 800 végleges, 2008.11.26.

[4] Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról, COM(2008) 867, 2008.12.16

[5] Az Európai Parlament és a Tanács által 2009-ben elfogadott módosító rendelet (HL L 167., 2009.6.29.) a társfinanszírozás mértékének 50%-ról (a javasolt 75 %-kal szemben) 65%-ra történő átmeneti megnöveléséről rendelkezik a válság miatt foganatosított eltérés lejártáig, azaz 2011. december 31-ig.

[6] 2007-ben kilenc, míg 2008-ban öt kérelem (egy visszavont és később ismét benyújtott kérelmet (EGF/2008/002 Delphi/ES) csak egyszer figyelembe véve).

[7] Nyomdaipar (5), gépjárműipar (4), textilágazat (3), építőipar (2), háztartási készülékek ágazata(2), mechanikai/elektronikai ipar (2), kiadóágazat (2), mobiltelefon-ágazat (1), számítástechnikai ágazat (1), kristályüveg-ipar (1), kerámiaipar (1), bútoripar (1), épületasztalos-ipar (1), fémalapanyag-ipar (1), elektronikai berendezések ágazata (1), ruházati termékek ágazata (1), légijármű-karbantartó ágazat(1).

[8] A táblázatot a Bizottság a tagállamok által javasolt intézkedések alapján állította össze, és a költségvetési hatóság engedélyezte. A táblázat nem teljes egészében az Eurostat által használt, a „ Munkaerőpiac-politikai adatbázis – Módszertan – 2006. júniusi felülvizsgálat ” c. dokumentumban leírt módszertan alapján készült, mivel egyes EGAA-társfinanszírozott intézkedések (pl. álláskeresési támogatások, képzési támogatások, képzés vagy más aktív munkaerő-piaci intézkedés alatt biztosított kiegészítő juttatások, mobilitási támogatások) egyik Eurostat-kategóriába sem sorolhatók be. Az Eurostat-osztályozásnak a táblázatban „N/A”-val jelölt kategóriái nem szerepeltek a 2009-ben jóváhagyott 10 EGAA-beavatkozásra vonatkozó tagállami javaslatban.

[9] A Bizottság közleménye — Intézkedések az európai autóipar válságának kezelésére (COM(2009) 104).

[10] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[11] HL L 132., 2009.5.29., 10. o.

[12] Ez az eredmény nem tartalmazza az EK audiovizuális szolgáltatás, weboldal letöltését illetve a műholdas kábeltelevíziós adásokat vagy az adások ismétlését.

[13] Részletesebb bontásért lásd az 1. mellékletet.