EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52010DC0301
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the European Central Bank - Regulating financial services for sustainable growth
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és az Európai Központi Banknak - A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és az Európai Központi Banknak - A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért
/* COM/2010/0301 végleges */
A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és az Európai Központi Banknak - A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért /* COM/2010/0301 végleges */
[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG | Brüsszel, 2010.6.2. COM(2010) 301 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYOZÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉSÉRT A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYOZÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉSÉRT (EGT-vonatkozású szöveg) 1. A reformok folytatása A válság 2008. évi kezdete óta a Bizottság és az EU-tagállamok kormányai megtették a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvásához szükséges sürgős lépéseket, többek között a banki ágazatba juttatott jelentős közpénzek és a kísérő intézkedések révén, annak biztosítása érdekében, hogy a bankok konszolidálni tudják tőkepozíciójukat. A fenntartható növekedés előfeltétele a biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb és felelősségteljesebb pénzügyi rendszer, amely a gazdaság és a társadalom egészének érdekét szolgálja és képes a reálgazdaság finanszírozására. Alapvető kiegészítése azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket Európa az államháztartások konszolidálása és a jövőben élénk gazdaságot eredményező strukturális reformok végrehajtása érdekében tesz. Az egészséges pénzügyi szolgáltatási ágazat alátámasztaná az Európa 2020 stratégiát, biztosítva, hogy az európai vállalkozások, főként a kkv-k beruházhassanak a növekedés érdekében és a polgárok bizalommal tekintsenek a jövőbe. A pénzügyi szolgáltatások szabályozását a belső piacon alapuló ambiciózus reformprogrammal kell kiegészíteni. Az azonnali válaszokon túl a Bizottság munkát folytatott annak érdekében, hogy kiegészítse a pénzügyi ágazatban a rövid távú érdekek előtérbe helyezésének, az elégtelen kockázatkezelésnek és bizonyos szereplők részéről a felelősség hiányának kezelésére, valamint a felügyeleti és a szabályozási keret hiányosságainak kijavítására irányuló átfogó pénzügyi reformot. Máris jelentős előrehaladás történt e téren, aminek köszönhetően Európa vezetheti a nemzetközi erőfeszítéseket a G20-ak szintjén. Az újabb piaci zavarok megerősítették, hogy a pénzügyi rendszer szilárdságának és stabilitásának európai és globális szintű biztosítása érdekében gyorsan kell előrehaladni a szükséges reformok végrehajtásával. A következő hat–kilenc hónap döntő fontosságú lesz. A Bizottság ezért a hátralévő szabályozási reformjavaslatok túlnyomó többségét az év végéig benyújtja a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez, az utolsó javaslatot pedig innentől számított kilenc hónapon belül előterjeszti. A jobb szabályozásra vonatkozó elveknek megfelelően a javaslatok elkészítésére az érdekeltekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok után kerül sor. Teljes mértékben figyelembe kell venni a különféle intézkedéseknek a pénzügyi ágazatra, valamint a reálgazdaságra gyakorolt kumulatív hatását. Az ilyen megfontolások teljes mértékben visszatükröződnek a hatásvizsgálatban és a különböző intézkedések kalibrálásában. Ebben az összefüggésben teljes mértékben figyelembe kell venni a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban és a Bázeli Bizottságban a pénzügyi ágazatbeli reform kumulatív hatásaival kapcsolatban zajló munka eredményét. A Bizottság sürgetni fogja ezen intézkedések gyors elfogadását, hogy az uniós polgárok teljesen visszanyerhessék a pénzügyi rendszernek, mint a növekedés egyik pillérének a szilárdságába vetett bizalmukat. Az Európai Uniónak előre kell haladnia, hogy 2011 végéig befejeződjön a reformprogram, nemcsak a pénzügyi stabilitás és a befektetővédelem – különösen az újabb piaci fejleményekből adódó új kihívásokra adott válaszok révén történő – megóvása érdekében, hanem az egységes piac megőrzése és fejlesztése, valamint a nemzeti szinten protekcionista válaszokat igénylő nyomással szembeni ellenállás érdekében. Az EU vezető szerepet játszik a válságra adott nemzetközi válasz formálásában. A következő hat hónapban a G20-ak a tervek szerint megállapodnak a rendszerszinten fontos pénzügyi intézményekre, válságkezelő intézkedésekre és egy erősebb tőkekeretre vonatkozó új pénzügyi architektúra körvonalaiban. Az EU eltökélt e folyamat alakításában és annak biztosításában, hogy más kulcsszereplők is felnőjenek a kihíváshoz. Már elfogadott intézkedések A Bizottság gyorsan reagált a pénzügyi válságra (a meghozott intézkedések teljes körét lásd a 2. mellékletben). 2008 novemberében a Bizottság megbízta a Jacques de Larosière által elnökölt csoportot, hogy vizsgálja meg a felügyelet és a szabályozás fejlesztési lehetőségeit. A 2008. évi helyzetre reagálva sor került a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv[1] és a tőkekövetelmény-irányelv[2] gyors módosítására. Elfogadásra került a hitelminősítő intézetekről[3] szóló rendelet és a Bizottság benyújtott két ajánlást a javadalmazási elvekről[4] . Az EU számos területen nemzetközi vezető szerepet vállalt például kockázati figyelmeztetéseket kibocsátó makroprudenciális kockázati testületre, az értékpapírosítások esetében önrészmegtartási követelményekre, valamint a kereskedési könyvre vonatkozó tőkekövetelmények reformjára irányuló javaslatokkal. Az EU a nemzetközi számviteli standardok tekintetében elkötelezett a konvergencia megvalósítása mellett. 2. A folyamatban lévő munka befejezésének szükségessége A Bizottság gyorsan reagált a de Larosière-jelentés ajánlásaira és 2009 nyarán néhány hét leforgása alatt benyújtott számos fontos jogalkotási javaslatot. A Bizottság által benyújtott több kulcsfontosságú javaslat még mindig a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyására vár. Az uniós felügyeleti struktúra reformja érdekében a Bizottság javaslatot tett az Európai Rendszerkockázati Testület[5] létrehozására, amely biztosítja, hogy a makroprudenciális és makrogazdasági kockázatokat kellően korán felismerjék; valamint három európai felügyeleti hatóság[6] létrehozására, amelyek a banki, biztosítási és az értékpapír-piacért felelősek és amelyek biztosítják a megerősített felügyeletet és a nemzeti felügyeletek közötti jobb koordinációt. A pénzügyi szolgáltatások jól működő belső piacának feltétele a minden szereplőre kiterjedő szigorú, hatékony és harmonizált szabályok megléte, amelyhez hatékony felügyeleti keret, erőteljes, elrettentő szankciók és egyértelmű végrehajtási mechanizmusok kapcsolódnak. A javasolt új felügyeleti struktúra képezi a megerősített együttműködés és a harmonizáltabb európai felügyelet gerincét, lehetővé téve a holisztikus felügyeleti szemléletet, a makrogazdasági tényezőkre is kiterjedően. Amint működnek az európai felügyeleti hatóságok, nagy részük lesz technikai standardok kidolgozásában, és egy egységes szabálykönyv megteremtésében. Sürgősen, még a nyári szünet előtt megállapodást kell elérni ahhoz, hogy az új hatóságok 2011-ben megkezdhessék működésüket. A Bizottság tevékenyen dolgozik azon, hogy a Tanács és a Parlament között olyan kompromisszum szülessen, amely mindkét intézmény álláspontját tiszteletben tartja, mindazonáltal biztosítja, hogy az új hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörökkel. Ami az alternatív befektetési alapok (köztük fedezeti alapok) kezelőit illeti, a javasolt irányelv[7] európai szintű, átfogó és hatékony szabályozási és felügyeleti keretet teremt, amely szilárd és harmonizált szabályozási standardokat tartalmaz minden alapkezelő számára és fokozza az átláthatóságot a befektetők irányában. Az egyenlő versenyfeltételek fenntartása és emellett magas szintű befektetővédelem biztosítása érdekében fontos, hogy hamarosan megállapodás alakuljon ki, különös tekintettel a harmadik országokbeli alapkezelők és alapok kezelésére. Amint sikerül megállapodni a tőkekövetelmény-irányelv (CRD III)[8] harmadik felülvizsgálatáról, hatályba lépnek a javadalmazásra vonatkozó kötelező szabályok és a kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó szigorúbb tőkekövetelmények. A kereskedési könyvre vonatkozó követelmények globálisan egységes végrehajtására van szükség. E célból a Bizottság konstruktív módon együttműködik a fő nemzetközi partnerekkel. A Bizottság tevékenyen dolgozik a társjogalkotókkal annak érdekében, hogy az eddig említett ügyekben még a nyári szünet előtt megállapodás szülessen. 3. Soron következő javaslatok A Bizottság az elkövetkező hónapokban befejezi teljes pénzügyi reformprogramját, amely négy fő elv köré épül: jobb átláthatóság, hatékony felügyelet és végrehajtás (ahol a fent leírtak szerint már jelentős az előrelépés), fokozott ellenálló képesség és pénzügyi stabilitás, és végül megerősített felelősségtudat és fogyasztóvédelem. Ezek az elvek lényegüknél fogva összekapcsolódnak és a reformok alapvető célkitűzéseit csak akkor lehet megvalósítani, ha ezeknek a fő elveknek együtt egységes a megközelítése. Az alább felsorolt számos javaslat több elvet is érintő célkitűzéseket valósít meg. A tervezett intézkedések teljes felsorolása az 1. mellékletben található, az elfogadás tervezett időpontjával együtt. 1. Jobb átláthatóság A jól működő piacokhoz és a piaci résztvevők közötti kölcsönös bizalomhoz elengedhetetlen az átláthatóság. A jelenlegi válságot kiváltó egyik tényező a bizonyos tranzakciók, termékek és piaci szereplők tekintetében hiányzó átláthatóság volt. Következésképpen a jobb átláthatóság az EU pénzügyi reformjának egyik átfogó célkitűzése. A felügyeletek, a befektetői közösség és a közvélemény megfelelő és megbízható tájékoztatása a pénzügyi piacok működéséről és a szereplők közötti kapcsolatokról fontos eszköz a stabilabb és szilárdabb pénzügyi rendszer előmozdításához, amely kevésbé hajlik a rövid távú érdekek előtérbe helyezése, a túlzott kockázatvállalás és a prociklikus magatartás felé. A hitelminősítő intézetekről (hitelminősítők) szóló első rendelet[9] elfogadására 2009-ben került sor a hitelminősítők tevékenységeinek jelentős hiányosságaira adott válaszként. A szabályozók és a hitelminősítők egyaránt készülnek a szabályok végrehajtására 2010. szeptember 7-ig. A rendelet bevezette a kötelező regisztrációt minden, az EU-ban működő hitelminősítő számára, és számos szigorú követelményt határozott meg annak biztosítására, hogy megfelelő felügyeleti és szabályozási előírások legyenek érvényben, amelyek csökkentik az összeférhetetlenséget. Európában és nemzetközileg egyaránt az a nézet kerekedik felül, hogy a jelenlegi hitelminősítési folyamatok válság által felfedett hiányosságainak kezelése még nem megfelelő. Különösen aggályos a minősítő ágazatban a verseny hiánya. Anélkül, hogy egy meghatározott lehetőséget előnyben részesítene, a Bizottság strukturális megoldásokat vizsgál, beleértve egy független európai hitelminősítő intézet szükségességét, vagy független közintézmények erőteljesebb bevonását a minősítések kibocsátásába. Különös figyelmet kell fordítani az államadósságra, a használt módszerek megfelelőségének biztosítása érdekében. A bankoknál és más pénzügyi intézményeknél az átvilágítás hiánya és a befektetés megbízhatóságának felmérésére szolgáló alternatív „referenciaértékek” hiánya szintén különös figyelmet érdemel. Alapos felülvizsgálatra szorul a jelenlegi szabályozási struktúra, amelyben a hitelminősítések a pénzügyi szabályozásba ágyazódnak. A Bizottság az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos következtetéseit szeptemberben terjeszti elő. A Bizottság a nyár folyamán a derivatívapiacok működésének javítására irányuló jogszabályjavaslatot terjeszt elő. Ez elengedhetetlen az átláthatóság növeléséhez egy olyan piacon, amely nagyon fontos, de jelenleg igen kevéssé áttekinthető. A javaslat megerősíti az uniós pénzügyi piac infrastruktúráját, elősegíti a származtatott ügyletek szabványosítását és központi klíring szerződő feleket hoz létre a származtatott ügyletekhez, a kockázat jelentős mértékű csökkentése érdekében. Az összes európai felügyeleti hatóságra kiterjedően rendelkezik a kereskedési adattárakban az összes tranzakciótípusról fellelhető információhoz való hozzáférésről. A Bizottság a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID)[10] kapcsán is módosításokat terjeszt majd elő annak érdekében, hogy erősítse a piac kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóságát, és minél több származékos terméket irányítson át a szervezett kereskedési helyszínekre. 2. Hatékony felügyelet és végrehajtás A fent említett javasolt új felügyeleti struktúra döntő lépés a továbbfejlesztett és hatékonyabb felügyelet felé. Mindazonáltal a felügyeletet hatékony végrehajtási mechanizmusokkal kell biztosítani, beleértve szükség esetén a szankciókat, a felelős piaci magatartás ösztönzése és adott esetben a felelőtlen és túlzott spekuláció kezelése érdekében. A Bizottság június 2-án a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet[11] módosítását javasolta, amellyel bevezetné a hitelminősítő intézetek centralizált uniós felügyeletét, és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) kizárólagos felügyeleti hatáskört kapna az Európai Unióban bejegyzett hitelminősítők tekintetében. Míg a szankciók elrettentő hatása bármely ágazat jó működéséhez szükséges, a pénzügyi ágazatban a szankciók harmonizáltsága igen csekély, ami a nemzeti felügyeletek eltérő gyakorlataihoz vezet. A Bizottság ezt a kérdést a meglévő szankciós hatáskörök és gyakorlati alkalmazásuk alapos felülvizsgálatával kezeli. A Bizottság első lépésként közzéteszi közleményét a pénzügyi szolgáltatási szektorban alkalmazott szankciókról , hogy ezzel segítse elő a felügyeleti tevékenységek széles skáláján alkalmazott szankciók konvergenciáját. 3. A pénzügy ágazat fokozott ellenálló képessége és stabilitása Az ellenálló képesség és a stabilitás fokozása holisztikus feladat, amelyet számos egymást kiegészítő intézkedéssel kell megoldani. A fokozott ellenálló képesség magasabb tőkekövetelményekkel kezdődik, amelyet szigorúbb átláthatósági szabályokkal, megerősített felügyelettel és végrehajtással kell társítani. Ezenkívül sokkal fejlettebb kockázatvállalási kultúrát és vállalatirányítást igényel a társaság minden szintjén. Utolsó elemként a válságmegelőzést és -kezelést szolgáló eszközök teljes tárának kell rendelkezésre állnia. A Pénzügyi Stabilitási Tanács, a G20-ak és a Bázeli Bizottság intenzív munkája nyomán a Bizottság módosításokat fog előterjeszteni a tőkekövetelmény-irányelvhez[12] (CRD IV) annak érdekében, hogy nőjön a bankok által tartalékolt tőke minősége és mennyisége, tőkepufferek jöjjenek létre, és hogy a kedvező időszakokban tőke halmozódjon fel a kedvezőtlenebb gazdasági időszakok ellensúlyozására. Az irányelv foglalkozni fog a túlzott tőkeáttétellel is és hatékony likviditási szabályokat vezet be. A már említett, derivatívákra vonatkozó jogszabályjavaslat az OTC-derivatívákat elszámoló központi szerződő felekre vonatkozó szilárd követelmények által szintén erősíti az ellenálló képességet. A jelenlegi válság rámutatott, hogy a válságmegelőzésnek a társaságokon belül kell elkezdődnie, aktívabb és felelősségteljesebb részvényesek és vezetők részvételével, és erősebb belső ellenőrzési rendszerekkel[13]. Átfogó válságkezelési keretnek kell készen állnia, ha a többi védelmi vonal nem bizonyul elégségesnek. A Bizottság októberben válságkezelési cselekvési tervet ad ki, amelynek alapján jogalkotási javaslatokat fogad majd el a bankcsődök megelőzésének és a bajba jutott bankok szanálásának teljes eszköztárával kapcsolatban. Ez biztosítja, hogy az állami hatóságok képesek legyenek szanálni a bajba jutott pénzügyi intézményeket, miközben minimalizálják a csődök pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását, korlátozzák a gazdaságot érő károkat és az állami források igénybevételét. A Bizottság május 26-án nyújtotta be a bankok szanálásának finanszírozására szolgáló bankszanálási alapok lehetséges formáiról szóló közleményét[14]. Végezetül, a Bizottság továbbra is arra fog törekedni, hogy elősegítse a magas színvonalú nemzetközi számviteli standardok egységes keretének globális konvergenciáját, a fokozott pénzügyi stabilitás alapvető építőelemeként. 4. Megerősített felelősségtudat és fogyasztóvédelem Az újabb piaci fejleményekből levonható egyik fő tanulság az, hogy a rendszerrel visszaélő szereplőkkel szembeni erőteljes fellépés által vissza kell állítani a fogyasztók és befektetők pénzügyi piacok iránti bizalmát. A szabályozási keretnek megfelelő ösztönzőket kell nyújtania a túlságosan spekulatív és kockázatos magatartás visszaszorítására, és biztosítania kell, hogy a pénzügyi szolgáltatási ágazat a polgárok és a reálgazdaság érdekeit szolgálja. A Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol a short ügyletek és a hitel-nemteljesítési csereügyletek szabályozására, a folyamatban lévő részletes vizsgálat megállapításai alapján, amely átfogó betekintést nyújt a pénzügyi piacok működésébe, különös tekintettel az államadósságra. Az intézkedések a fedezetlen short ügyleteket is érintik. A Bizottság megoldásokat javasol majd egy olyan uniós eszközre, amellyel koordináltan lehet reagálni olyan eseményekre, mint például a hitel-nemteljesítési csereügyletek piacának túlzottan spekulatív használata. Ebbe beletartoznának szabályozói vészhelyzeti hatáskörök is (amelyeket a jövőben az ESMA koordinál). A fokozott piaci stabilitás és integritás összefüggésében sor kerül még a piaci visszaélésekről szóló irányelv[15] módosítására is, annak érdekében, hogy hatálya a szabályozott piacokon túlra és a származékos termékekre is kiterjedjen. A fogyasztói bizalom helyreállításának egyik legfontosabb lépéseként a Bizottság javasolni fogja a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv[16] felülvizsgálatát az irányelvben előírt jelentés alapján, a betétesek egész EU-ra kiterjedő hatékony védelmét szolgáló szabályok további harmonizációjának biztosítása érdekében. Ezzel párhuzamosan a befektetők védelmének fokozása érdekében sor kerül a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló irányelv[17] felülvizsgálatára is. A biztosítási ágazatban a biztosítási kártalanítási rendszerekről szóló fehér könyv megvizsgálja a biztosítottakat a biztosító bajba jutása esetén védő európai szabályok bevezetésének lehetőségét. Sor kerül jogalkotási javaslatok benyújtására a lakossági befektetési csomagtermékek kapcsán is, hogy az értékesítés folyamatában nagyobb hangsúlyt kapjanak a fogyasztók érdekei. A Bizottság módosításokat fog javasolni az ÁÉKBV letétkezelői feladatkörre alkalmazandó jog kapcsán is, a Madoff-csalásra reagálva, amely rávilágított arra, hogy az ÁÉKBV-befektetőknek kínált védelem szintjének néhány szempontja további harmonizálásra szorul. 4. Következtetések és a következő lépések A pénzügyi szolgáltatási reformfolyamat gyors lezárása a jövőbeli európai növekedés egyik kulcsfontosságú pillére, és alapvető kiegészítője a költségvetési konszolidációnak és a strukturális változásoknak. Jövő tavaszig a Bizottság javaslatot tesz az összes ahhoz szükséges elemre, hogy alapjában javuljon Európa pénzügyi piacainak szabályozási és felügyeleti módja. Az intézkedések végrehajtását gondosan kell kalibrálni, hogy elkerülhető legyen az erősödni kezdő európai gazdasági növekedés korlátozása és elkerülhetők legyenek a prociklikus hatások. E célból megfelelő hatásvizsgálatok készülnek. Alapvetően fontos lesz a koordináció az EU fő nemzetközi partnereivel, amelyek közül néhányan szintén alapvető reformokat vezetnek be. A nemzetközi szabályozási konvergencia, többek között a számviteli szabályok terén is, segít javítani a piacok iránti bizalmat, az eltérések viszont gátolják az élénkülést. E tekintetben a G20 szerepe kiemelkedő. A Bizottság erős politikai elkötelezettségre szólítja fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet , hogy kiemelt fontosságúnak tekintsék az ezen reformintézkedések prioritásairól, ütemtervéről és megvalósításáról való megállapodást. A Bizottság a pénzügyi szolgáltatási ágazattól is elvárja, hogy továbbra is aktívan és konstruktívan járuljon hozzá a reformok kialakításához. Az utolsó jogszabály elfogadására legkésőbb 2011 végén sort kell keríteni, lehetővé téve a nemzeti jogba való átültetést 2012 végéig. 1. MELLÉKLET: A KEZDEMÉNYEZÉSEK TELJES JEGYZÉKE A BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁS KITűZÖTT IDőPONTJÁVAL ÉS BIZOTTSÁGI JAVASLATOK A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLTALI JÓVÁHAGYÁSRA Kezdeményezések | Bizottság általi elfogadás | Politikai megállapodás | Javasolt intézkedések, tárgyalás alatt: | Alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv | 2009. április | 2010 nyara | A tőkekövetelmény-irányelv harmadik felülvizsgálata (CRD3) | 2009. július | 2010 nyara | Felügyeleti csomag (Európai Rendszerkockázati Testület és európai felügyeleti hatóságok) | 2009. szeptember | 2010 nyara | A bankszanálási alapok lehetséges formáiról szóló közlemény | 2010. május | n.a. | Soron következő javaslatok | ÁÉKBV – végrehajtási intézkedések | 2010. június | 2010. június | A hitelminősítő intézetekről szóló rendelet felülvizsgálata (a hitelminősítők uniós szintű felügyelete) | 2010. június | 2011 vége | Zöld könyv a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról | 2010. június | 2011 vége | Pénzügyiszolgáltatás-felhasználói csoport létrehozása | 2010 nyara | n.a. | A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálata | 2010. július | 2011 vége | Fehér könyv a biztosítási garanciarendszerekről | 2010. július | n.a. | A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálata | 2010. július | 2011 vége | Derivatívák – jogszabály a piaci infrastruktúráról | 2010 nyara | 2011 vége | A pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv felülvizsgálata | 2010 nyara | 2011 vége | Második gyűjtőirányelv (omnibus) az ágazati jogszabályok módosításáról a felügyeletre vonatkozó javaslatokkal való összehangolás érdekében | 2010 nyara | 2010 vége | Az értékpapírok tartásával és tranzakcióival kapcsolatos jogbiztonságról szóló irányelv | 2010. szeptember | 2011 vége | A SEPA-rendelet (egységes eurofizetési térség), a SEPA-ra való átállás határidejének meghatározásáról | 2010. szeptember | 2011 vége | Válságkezelési keretről szóló közlemény | 2010. október | n.a. | A short ügyletekre/hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó intézkedések | 2010. október | 2011 vége | A minimális banki alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kezdeményezés | 2010. október/november | 2011 vége | A pénzügyi szolgáltatási ágazat szankcióiról szóló közlemény | 2010. december | n.a. | A tőkekövetelmény-irányelv felülvizsgálata (CRD4) | 2010. december | 2011 vége | A piaci visszaélésekről szóló irányelv felülvizsgálata (értékpapírok) | 2010. december | 2011 vége | A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálata | 2011 tavasza | 2011 vége | ÁÉKBV – letétkezelői feladatkör | 2011 tavasza | 2011 vége | Végrehajtási intézkedések a biztosítók tőkekövetelményeiről szóló Szolvencia II. irányelvhez | 2011 tavasza | 2011 vége | Lakossági befektetési csomagtermékekre vonatkozó jogalkotási javaslatok | 2011 tavasza | 2011 vége | Válságkezelésre vonatkozó jogalkotási javaslat (beleértve a bankszanálási alapokat) | 2011 tavasza | 2011 vége | A biztosítási közvetítésről szóló irányelv felülvizsgálata | 2011 tavasza | 2011 vége | A hitelminősítő intézetekről szóló rendelet további módosítása | 2011 tavasza | 2011 vége | A vállalatirányításra vonatkozó jogszabály | 2011 tavasza | 2011 vége | 2. melléklet: Már javasolt/elfogadott intézkedések Kezdeményezés | Bizottság általi elfogadás | Státusz | Szolvencia II. irányelv (biztosítók tőkekövetelményei) | 2007. július | 2009. decemberben elfogadva | Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv és a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv (értékpapírok) módosítása | 2008. április | 2009. májusban elfogadva | Az ÁÉKBV-irányelv átdolgozása | 2008. július | 2009. júliusban elfogadva | A bankokra vonatkozó tőkekövetelményekről szóló irányelv 2. felülvizsgálata – értékpapírosítási szabályokra, nagykockázat-vállalásokra megállapított határértékekre, felügyeleti kollégiumokra, likviditásikockázat-kezelésre és a tőkeminőségre vonatkozó módosítás. | 2008. október | 2009. májusban elfogadva | A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv módosítása | 2008. október | 2009. márciusban elfogadva | Hitelminősítő intézetekről szóló rendelet | 2008. október | 2009. szeptemberben elfogadva | Javadalmazási elvekről szóló közlemény | 2009. április | Lásd a következő lépéseket a 2. mellékletben | Pénzügyi jártasság – Dolceta online oktatóprogram, új modulok | n.a. | 2010. áprilisban indult | Lakossági befektetési csomagtermékekről szóló közlemény | 2009. április | Jogalkotási javaslatok készülőben | Alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv | 2009. április | Együttdöntés folyamatban | A bankokra vonatkozó tőkekövetelményekről szóló irányelv 3. felülvizsgálata – a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, értékpapírosítási kitettségek közzététele és javadalmazási politikák | 2009. július | Együttdöntés folyamatban | Felügyeleti csomag (Európai Rendszerkockázati Testület és európai felügyeleti hatóságok) | 2009. szeptember | Együttdöntés folyamatban | A tájékoztatóról szóló irányelv módosítása (értékpapírok) | 2009. szeptember | Együttdöntés folyamatban | A banki ágazatban a válságkezelésről szóló közlemény | 2009. október | További közlemény 2010 őszén és jogalkotási javaslat 2011 tavaszán | Derivatívákról szóló közlemény | 2009. július és október | Jogalkotási javaslat készülőben | [1] A 2009/14/EK irányelv által módosított 1994/19/EK irányelv. [2] 2006/48/EK irányelv. [3] 1060/2009/EK rendelet, HL L 302., 2009.11.17., 1. o. [4] COM(2009) 3159 és C(2009) 3177, mindkettő 2009.4.30. [5] COM(2009) 499 végleges, 2009.9.23. [6] Európai Bankfelügyeleti Hatóság (COM(2009) 501 végleges), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (COM(2009) 502 végleges), Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (COM(2009) 503 végleges), mind 2009.9.23. [7] COM (2009) 207 végleges. [8] COM(2009)362. [9] 1060/2009/EK rendelet, HL L 302., 2009.11.17., 1. o. [10] A 2006/31/EK, 2007/44/EK és a 2008/10/EK irányelvvel módosított 2004/39/EK irányelv (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.). [11] 1060/2009/EK rendelet, HL L 302., 2009.11.17., 1. o. [12] 2006/48/EK irányelv. [13] A Bizottság e célból ezzel a közleménnyel párhuzamosan elfogad egy zöld könyvet a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról és a javadalmazási politikáról, amellyel konzultációt indít a vállalatirányítással és a javadalmazással kapcsolatos témák széles körében. [14] COM(2010) 254. [15] 2003/6/EK irányelv. [16] A 2009/14/EK irányelvvel módosított 94/19/EK irányelv. [17] 1997/9/EK irányelv.