[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.4.

COM(2010) 226 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

ITER: helyzetjelentés és a továbbhaladás lehetséges irányai

SEC(2010) 571

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

ITER: helyzetjelentés és a továbbhaladás lehetséges irányai

BEVEZETÉS

Ez a közlemény a Tanács 2009. november 16-i kérésének tesz eleget, mellyel felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ITER finanszírozásában beállt hiányt és a kapcsolódó irányítási kérdéseket, és vázolja fel a lehetséges megoldásokat. E közlemény célja meghatározni azokat az irányítási és pénzügyi feltételeket, amelyek mellett az Unió támogathatná partnereit az ITER-projekt szilárd és fenntartható pénzügyi alapokra helyezésében.

Az ITER[1] egy kísérleti reaktor felépítésére és működtetésére irányuló nemzetközi vállalkozás, melynek célja, hogy demonstrálja a fúziós energia békés célú felhasználásának tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatóságát. A projekt sikeres megvalósítása lehetővé tenné annak megállapítását, hogy a fúziós energia olyan jelentős fenntartható energiaforrássá válhat-e, amely hozzá képes járulni az EU-nak az energiaellátás hosszú távú biztonságát célzó stratégiájához. A magfúzió folyamata szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a tiszta és biztonságos, szén-dioxid-kibocsátással nem járó energiatermelésre. Az ITER-projektet a fúziós energia kereskedelmi célú hasznosítása felé vezető úton egy demonstrációs reaktor létrehozásának kell követnie.

Az ITER páratlan nemzetközi együttműködéssel létrejött, úttörő jellegű kezdeményezés, mely közös technológiai megoldásokkal igyekszik választ adni globális problémákra. A projekt megvalósítása az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és másik hat fél: az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Oroszország közötti, 2006 novemberében Párizsban aláírt és 2007 októberében hatályba lépett nemzetközi megállapodásban[2] meghatározott feltételek alapján történik. A megállapodás létrehozta az ITER Szervezetét, amely – nemzetközi jogi értelemben teljes értékű jogi személyiséggel rendelkező szervezetként – felelős az ITER-projekt közös megvalósításáért. A megállapodás eredetileg 35 évre szól, amely magában foglalja az ITER-létesítmények építését (10 év), üzemeltetését (20 év) és deaktiválását (5 év).

A Bizottságnak a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalásokon – a Tanács határozott támogatásával – sikerült elérnie a Közösség nevében, hogy az ITER megépítésére Európában, a franciaországi Cadarache-ban kerüljön sor. A kapcsolódó lehetőségek mellett az is fontos, hogy a megállapodás értelmében Európának az épületek és egy alapberendezés átadására vonatkozó pénzügyi felelőssége már a kezdetekben, az építési szakaszban felmerül. Ez azt is jelenti, hogy az ITER-projekt többi finanszírozójától érkező hozzájárulás függ attól, hogy Európa időben teljesíti-e pénzügyi hozzájárulását.

Az ITER-hez való Euratom-hozzájárulással kapcsolatos ügyeket Európa belső ügynöksége, a Tanács által 2007 márciusában[3] barcelonai székhellyel létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás („Fusion for Energy”, F4E) elnevezésű szerv[4] intézi. A közös vállalkozás vezetésében az F4E tagjainak mindegyike: az Euratom, a 27 tagállam és Svájc egyaránt rendelkezik képviselettel. Az EU-nak az ITER megépítéséhez nyújtott hozzájárulása főként az ITER számára szükséges jelentős rendszerekből és komponensekből áll, melyeket az F4E szerez be és bocsát természetbeni hozzájárulásként az ITER Szervezetének rendelkezésére. Az ITER Európai Közös Vállalkozás költségvetési mentesítése az Európai Parlament feladata.

Az ITER megépítése a projekt nagyságrendje és műszaki szempontból vett komplexitása miatt rendkívüli kihívást jelent. Az ITER jelentős technikai vállalkozás: az építkezés nagyságrendjéből következik, hogy a nagyméretű kereskedelmi célú erőmű létrehozása nagyszabású ipari hozzájárulást igényel, melyhez építő-, gépész-, villamos- és nukleáris mérnökök példátlan feltételek közötti együttműködése szükséges.

Az ITER-projekt elindítása fontos mérföldkövet jelentett a nagyszabású világméretű tudományos együttműködés történetében. A projekt Európa számára azért is szimbolikus jelentőségű, mert arról tanúskodik, hogy a tudomány és a technológia területén az EU képes globális szinten vezető szerepet betölteni. Az ITER Szervezete lehetséges modellként szolgálhat a jövő nemzetközi együttműködéssel megvalósuló nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési projektjei számára. Az ITER megvalósítása ezért próbaköve az EU és nemzetközi partnerei közötti, nagyszabású projektekre irányuló jövőbeni együttműködésnek.

A projekt költsége jelentősen túllépte az eredeti becsléseket, amelyeken az EU költségvetési kötelezettségvállalása alapult. Ahhoz, hogy az EU megfeleljen ezeknek a súlyos kötelezettségeknek, képesnek kell lennie megtalálni azokat a szükséges további forrásokat, amelyek – nemcsak a következő két-három évre, hanem a projekt élettartamának végéig – biztosítják a projekt szilárd és fenntartható finanszírozását. Ezért szükséges, hogy a költségvetési hatóságok további eszközöket bocsássanak e fontos projekt rendelkezésére, és kezeljék a jövőbeni költségtúllépéseket is.

A JELENLEGI HELYZET

2009. május 29-én a Bizottság összefoglalót terjesztett a Tanács elé az ITER-projekt helyzetéről, a kapcsolódó kihívásokról és a megtett intézkedésekről. A Bizottság meghatározta azokat a „peremfeltételeket” is, amelyek teljesülését feltétlenül szükségesnek tartja ahhoz, hogy a projekt sikerét elfogadható költségek és ésszerű kockázatok mellett lehessen biztosítani. Ilyen peremfeltétel a hiteles költségfelmérési és költség-visszaszorítási stratégiák, illetőleg a reális ütemterv megléte, továbbá a projekt kellően megalapozott irányításának biztosítása valamennyi szinten.

A Tanács 2009. november 16-i ülésén[5] egyhangú támogatásáról biztosította az ITER-projektet, tudomásul véve, hogy az ITER építési költségei lényegesen magasabbak lesznek az eredetileg tervezettnél, valamint „azzal a feltétellel, hogy a Bizottság által kidolgozott peremfeltételek végül teljesülnek”. A Tanács azt is megállapította, hogy az ITER ún. alapkoncepcióját[6] (hatály, ütemterv és költség) ezekre a peremfeltételekre kell építeni. A Tanács sürgette a szükséges vezetési változtatásokat és a költségcsökkentés érdekében alkalmazandó szigorú politika kialakítását célzó intézkedések meghozatalát.

A Tanács továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a lehetőségeket, amelyek a szükségessé vált megnövekedett finanszírozás nyújtására a jelenlegi pénzügyi keret tárgyidőszakában rendelkezésre állnak, beleértve az Európai Beruházási Bank (EBB) nyújtotta kölcsönhöz és a pénzeszközök prioritásainak a jelenlegi EU-költségvetésen belüli átrendezéséhez fűződő előnyöket és hátrányokat is. A Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy a lehetséges megoldás(ok)at a lehető leghamarabb a Tanács elé terjessze.

Nemzetközi szinten az építési szakaszra vonatkozó következő, döntő jelentőségű lépés az ITER nemzetközi partnerei számára az, hogy az ITER Tanácsának előreláthatólag június közepére tervezett, Kínában tartandó ülésén megállapodjanak az alapkoncepcióban. A Bizottság több ízben hangsúlyozta a peremfeltételek teljesülésének szükségességét, és mind ez idáig elutasította a 2009 novemberében kialakított ütemterv elfogadását. Az EU-nak most meg kell határoznia az ITER Tanácsának ülésén képviselendő álláspontját.

AZ ITER KÖLTSÉGEI

Az építési szakaszban az Euratom a költségekhez az összes költség értékének 5/11-ével (kb. 45%) járul hozzá, melynek 80%-át az Euratom, 20%-át Franciaország fizeti. A fennmaradó összeg egyenlően oszlik el az ITER-megállapodás többi hat részes fele között (mindegyikre 1/11 rész, vagyis kb. 9% esik)[7]. A későbbi üzemeltetési és deaktivációs szakaszokban az Euratom az összes költség 34%-át viseli majd.

Az ITER megépítésének összköltségét 2001-ben 5,9 milliárd EUR összegre (2008-as értéken 5896 millió EUR) becsülték. Az Euratom 2,7 milliárd EUR összegű (kb. 45%, 2008-as értéken 2680 millió EUR) hozzájárulása a természetben biztosított komponensekre/rendszerekre 1735 millió EUR értékű hozzájárulásból és az ITER Szervezetének „készpénzben” rendelkezésre bocsátott 945 millió EUR összegű hozzájárulásból tevődik össze. Mindegyik fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a természetbeni hozzájárulásokat a kérdéses alkatrészek beszerzésének és átadásának végső költségétől függetlenül rendelkezésre bocsátja.

Az F4E legutóbbi, a javasolt ütemtervnek (2007–2020) megfelelően aktualizált és 2010 márciusában az F4E igazgatótanácsa elé terjesztett becslései szerint az építési szakasz összköltsége (ezt a költséget csak Európa viseli) 7,2 milliárd EUR-t (2008-as értéken 7253 millió EUR-t) tesz ki: ebből 6,6 milliárd EUR[8] (2008-as értéken 6603 millió EUR) az ITER megépítéséhez, 650 millió EUR pedig az F4E működési költségeihez és egyéb tevékenységeihez való hozzájárulás. E becslések szerint az Euratom részéről 5,9 milliárd EUR (5892 millió EUR)[9], illetve Franciaország részéről 1,3 milliárd EUR (1321 millió EUR) összegű hozzájárulásra lenne szükség (valamennyi számadat 2008-as érték szerint szerepel)[10].

A hetedik Euratom-keretprogram költségvetéséből 2,1 milliárd EUR (jelenlegi értéken vett) összegű kötelezettségvállalási előirányzatra van szükség 2012–2013-ra ahhoz, hogy az építési szakasz korai fázisában szükséges beszerzéseket végre lehessen hajtani. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben hozzáférhető programozott előirányzatok (346 millió EUR 2012-re és 344 millió EUR 2013-ra jelenlegi értéken) alapján az Euratom kötelezettségvállalási előirányzataiban fennálló becsült hiány mintegy 1,4 milliárd EUR összeget tesz ki (jelenlegi értéken) 2012–2013-ra vonatkozóan (550 millió EUR 2012-re és 850 millió EUR 2013-ra).

A tervezés nagyobb kiforrottsága és a projekt részletesebb adatait figyelembe venni képes költségkalkulációs módszerek alkalmazása miatt ezek a becslések rövid távon előreláthatólag nem fognak lényegesen változni. E finanszírozási hiány nagyságrendje választ igényel a költségvetési hatóságok részéről, melyhez több feltétel is kötődik.

AZ ITER SZILÁRD ÉS FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK ELőFELTÉTELEI

Felelősségteljes irányítás

A költségtúllépések okát vizsgáló szakértői értékelés számos olyan kérdést tárt fel, amellyel az F4E vezetésében részt vevő tagállamoknak és az ITER Nemzetközi Szervezetének sürgősen foglalkozniuk kell. Az F4E vezetését felül kell vizsgálni.

A fenti kérdések kezeléséhez szükség van arra, hogy a tagállamok egyértelműen felsorakozzanak egy olyan világos program mellett, amely biztosítja a peremfeltételek teljesülését. Ennek érdekében javítani kell a költségbecsléseket, átláthatóvá kell tenni a költségek alakulásának ellenőrzését és a kapcsolódó beszámolási tevékenységet, és proaktív módon kell irányítani a költség-visszaszorítási politikákat, különös tekintettel az értékelemzési tevékenység megerősítésére, a beszerzési kötelezettségek elosztásának racionalizálására, a szabványok megállapítására és a méretgazdaságosság kiaknázására. Az F4E igazgatójának 2010. januári lemondását követően az intézmény átszervezés alatt áll. Az új igazgató elkezdte visszaszorítani a költségeket.

A szakértői értékelő jelentésekben vizsgált kérdéseken túl további intézkedések meghozatalára is szükség lehet. Az F4E vezetésének felülvizsgálata keretében szükség van az F4E-nek az európai fúziókutatási intézmények és ipar képviselőivel szemben folytatott beszerzési politikájának vizsgálatára is, melynek során stratégiai partnerségek kialakítására és az innovációra kell törekedni.

A Nemzetközi Szervezet költségeinek eszkalációja a szervezet felépítésére és a vezetési erőforrásokra vezethető vissza. Az ITER Tanácsa előreláthatólag júniusban fogja átültetni a gyakorlatba a vezetésértékelő jelentés lényeges elemeit, beleértve a vezetésben végrehajtandó változtatásokat is.

Fenntartható pénzügyi keret

A Bizottság hangsúlyozza az ITER számára eredetileg elkülönített költségvetés fenntartására és folytatására irányuló elkötelezettségét. A finanszírozási hiány nagyságrendjére és a projekt egész élettartamára vonatkozó, az Unió költségvetését tiszteletben tartó szisztematikus megoldás szükségességére tekintettel azonban további pénzforrásokra van szükség. A Bizottság ezért megvizsgálta a Tanács által megjelölt lehetőségeket.

Az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsön

Az Európai Beruházási Bankot (EBB) fel lehetne kérni, hogy nyújtson kölcsönt az F4E-nek, hiszen az intézmény alapját képező, kutatási infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek a bank hitelnyújtási célkitűzései közé tartoznak. Ahhoz, hogy az EBB pénzügyi segítséget nyújthasson az F4E-nek, további vizsgálatokat kellene végeznie annak megállapítására, hogy szükség van-e az Euratom részéről fedezetnyújtásra vagy garanciavállalásra. Ha az EBB garanciavállalást kérne az Euratomtól, akkor a Bizottságnak javaslatot kellene előterjesztenie az F4E-t létrehozó jogi aktus módosítására, melyet egyhangúlag kellene elfogadni. A garanciavállalás részletes szabályait ezután egy, az Euratom (illetve képviseletében a Bizottság), az EBB és az F4E közötti megállapodásban kellene meghatározni. Ezenfelül szükség lenne bizonyos változtatásokra és/vagy magyarázatokra az F4E-re vonatkozó költségvetési rendeletben és végrehajtási szabályokban is. A finanszírozási hiány kölcsönnel történő kezelése esetében azonban a fő probléma az lenne, hogy nincs olyan azonosítható bevételi forrás, amely felhasználható lenne a kölcsön visszafizetésére. Gyakorlati szempontból ez a körülmény eleve kizárja, hogy a kölcsön a feltárt finanszírozási hiány kezelésére megfelelő megoldás legyen.

Átcsoportosítás

Az ITER további pénzügyi igényeit részben fedezni lehetne egyéb költségvetési címek alatt szereplő források áthelyezésével. A finanszírozási hiány nagyságrendjét és az ITER-projekt teljes élettartama alatti rendszerszerű megközelítés szükségességét figyelembe véve azonban a meglévő uniós források ily mértékű átcsoportosítása számos, az Európa 2020 stratégia középpontjában található politikát és programot nagyon kedvezőtlenül befolyásolna. Politikai szempontból a fenti területeken nem lenne ajánlatos ilyen jelentős csökkentéseket eszközölni. Ezt a kérdést a Bizottság a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodásban foglaltak érvényesülését elemző legutóbbi jelentésében már jelezte.[11]

Ezenfelül a fenti lehetőségek (EBB-kölcsön vagy átcsoportosítás) egyike sem kínál strukturális megoldást az említett problémára.

A fenntartható megoldás előfeltétele az, hogy a Tanács fejezze ki elkötelezettségét – az Európai Parlament felé is – arra, hogy megfelelő pénzügyi támogatást biztosít az ITER-projekt teljes építési és üzemeltetési szakaszához. Az EBB-kölcsön és az átcsoportosítás lehetőségének kizárása után a Bizottság véleménye szerint az EU-nak csak két, az ügy nagyságrendjéhez és rendszerszerű természetéhez igazodó lehetősége van az ITER-projektre vonatkozó kötelezettségvállalásának teljesítésére.

ELSő LEHETőSÉG: A TAGÁLLAMOK NYÚJTOTTA KIEGÉSZÍTő FINANSZÍROZÁS

2012–2013-ra vonatkozóan az összes uniós tagállamnak és Svájcnak további mintegy 1,4 milliárd EUR összeggel kellene hozzájárulnia a projekthez, valamint vállalniuk kellene, hogy valamennyi, az Unió költségvetésében és a többéves pénzügyi keretben előirányzottakon felüli költségtúllépést a projekt teljes élettartamára vonatkozóan finanszírozzák. Az F4E-tagok további hozzájárulásának lehetőségéről az F4E-t létrehozó határozat már rendelkezik.

A jövőben – 2014-től a projekt végéig – a projekt finanszírozásához a tagállamoknak akkor kellene további összegekkel hozzájárulniuk, ha az ITER számára megállapított költségvetési előirányzatok kimerülnek. Megfontolandó esetleges további olyan mechanizmusok igénybevétele is, amelyek növelnék a többéves pénzügyi kereten belüli rugalmasságot, és még azelőtt mozgósíthatók lennének, hogy a tagállamok további hozzájárulásaira kellene támaszkodni.

MÁSODIK LEHETőSÉG: A PÉNZÜGYI TERVEKBEN SZEREPLő FELSő HATÁROK MEGFELELő SZINTRE IGAZÍTÁSA

Ha sikerül megtalálni a megoldást a projekt teljes élettartamára vonatkozó finanszírozásra, 2012–2013-ra szólóan elképzelhető lenne a 2007–2013-as időszakra szóló pénzügyi keret összesített felső határának nettó növelése. A Tanács azonban eddig feltételül szabta, hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések tekintetében a pénzügyi keret 7 évre szóló, általános felső határa változatlan maradjon[12].

A jövőben a többéves pénzügyi keretre vonatkozó összeghatárokat olyan szinten lenne szükséges meghatározni, amely lehetővé tenné az EU számára, hogy eleget tegyen az ITER-projektre vonatkozó kötelezettségvállalásainak.

Bármely lehetőséget részesítsék is előnyben a költségvetési hatóságok, a fenntartható megoldáshoz a projekt egész élettartamára vonatkozó, világos pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség, valamint arra, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaljanak a pénzügyi keretet meghaladó költségtúllépések finanszírozására.

A projekt hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében mindegyik fenti lehetőség esetében szükséges költségmaximáló mechanizmust létrehozni.

HATÁRIDő

A határidő, ameddig az ITER finanszírozására megoldást kell találni, rendkívül szoros. Tekintettel arra, hogy tisztázni kell a helyzetet az EU nemzetközi partnerei számára, valamint figyelemmel az EU költségvetésének dinamikájára, a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács és az Európai Parlament sürgősen foglalkozzon az üggyel.

KÖVETKEZTETÉS

Az ITER-projekt elindítása fontos mérföldkövet jelentett a nagyszabású világméretű tudományos együttműködés történetében. A projekt Európa számára azért is szimbolikus jelentőségű, mert arról tanúskodik, hogy az EU képes globális szinten vezető szerepet betölteni a tudomány és a technológia területén.

Amennyiben sikerül hatékony, rendszerszerű és tartós megoldást találni a hatékony és eredményes pénzügyi irányítás, valamint a fenntarthatóság problémájára, az példaként szolgálhatna a mindannyiunk életét érintő, nagyszabású kihívások (mint például az energiaellátás) ügyében folytatott jövőbeli nemzetközi együttműködés számára.

2009. november 16-i ülésén a Tanács megerősítette, hogy a jelentős költségnövekedés ellenére támogatja az ITER-projektet, azzal a feltétellel, hogy a Bizottság által kidolgozott peremfeltételek teljesülnek, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyek a jelenlegi többéves pénzügyi keret tárgyidőszakában igénybe vehetők.

Az e közleményben bemutatott gondolatokat figyelembe véve a Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges forrásokat az ITER építésének teljes időszakára, és hozzanak elvi határozatot a szükséges pénzeszközök rendelkezésre bocsátásáról. A Bizottság véleménye szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell tenni ahhoz, hogy a Bizottság az ITER Tanácsának következő, június közepén esedékes ülésén tájékozatni tudja nemzetközi partnereit, akik arra várnak, hogy az Euratom döntsön az ITER alapkoncepciójáról.

Amint a megfelelő kötelezettségvállalás rendelkezésre áll, a Bizottság az intézményközi megállapodásról szóló legutóbbi jelentéssel összhangban előterjeszti az ITER 2012–2013-ra szóló további pénzügyi szükségleteinek finanszírozásához szükséges javaslatokat.

[1] Eredeti neve „Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor”.

[2] HL L 358., 2006.12.16., 62–80. o.

[3] HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

[4] Az ITER-megállapodás értelmében mindegyik tag rendelkezik saját „belső ügynökséggel”, mely felelős az adott tag pénzügyi hozzájárulásának kezeléséért és különösen az ITER megépítéséhez szükséges különböző komponensek beszerzéséért, valamint ezeknek az ITER Szervezet részére természetbeni projekt-hozzájárulásként való rendelkezésre bocsátásáért.

[5] 15815/09 RECH 401 ATO 136 + ADD 1 RESTREINT UE

[6] Az alapkoncepció (Baseline) a hatály (az építendő alapberendezés jellemzői), az ütemterv (az építés ütemterve) és a költség egymással összefüggő hármasát jelenti.

[7] Az ITER-projekt egyes szakaszaira vonatkozó költségmegosztások. Az ITER-projekt közös megvalósításáról szóló tárgyalások zárójelentéséhez csatolt 2b. dokumentum (2006. április 1.).

[8] Mivel különböző tényezők hatására mindegyik fél költségei növekedni fognak, a teljes ITER végleges építési költsége nem ismert, ezért nehéz volna megbecsülni, hogy a 6,6 milliárd EUR mekkora részt tesz ki az ITER építésének összköltségében.

[9] Ez az összeg az alábbiak szerint oszlik meg:2007–2011-re (5 év) a becsült pénzügyi igény mintegy 1,3 milliárd EUR;2012–2013-ra (2 év) a becsült pénzügyi igény mintegy 2 milliárd EUR;2014–2020-ra (7 év) a becsült pénzügyi igény mintegy 2,6 milliárd EUR.

[10] Ehhez a hozzájáruláshoz hozzá kell még adni kb. 40 millió EUR hozzájárulást, mely az F4E tagjaitól (Euratom, a 27 tagállam és Svájc) származik, az Euratom és Franciaország kivételével.

[11] COM(2010) 185., 2010.4.27.

[12] A felső határok felülvizsgálata két módon hajtható végre: a) kompenzációs mechanizmussal, mely az egyik költségvetési tétel növekedését egy másik költségvetési tétel megfelelő csökkentésével ellentételezi, vagy b) az összesített felső határ megnövelésével. A múltban számos esetben került sor kompenzációs mechanizmus alkalmazására. 2013 végéig azonban a Bizottság szerint a rendelkezésre álló mozgástér várhatóan jelentősen szűkülni fog. Ezt a szűk mozgásteret részben a jövőben más területeken esetleg jelentkező igények számára célszerű fenntartani.