[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.3.24.

COM(2009) 140 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ EGYSÉGES EURÓPAI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI PIAC FEJLŐDÉSÉRŐL SZÓLÓ 2008. ÉVI JELENTÉS (14. JELENTÉS) {SEC(2009) 376}

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió elektronikus hírközlési ágazata továbbra is jelentős előnyökhöz juttatja a felhasználókat és a fogyasztókat. Az EU tagállamai világviszonylatban vezető szerepet töltenek be a szélessáv elterjedésének vonatkozásában, a mobil internet gyors ütemben növekszik, a legtöbb szolgáltatás ára továbbra is jelentősen csökken és egyre több fogyasztó vesz igénybe csomagként kínált szolgáltatásokat. A jelenlegi gazdasági válság ebben az ágazatban is érezteti hatását[1], azonban az egyre inkább átalánydíjért kínált távközlési alapszolgáltatások olyannyira alapvető szükségletnek számítanak, hogy az ebből adódóan aránylag stabil pénzáramlás, illetve a gazdasági szereplők viszonylag alacsony mértékű eladósodottsága némi ellenálló képességet biztosít számára. A bevételek növekedése folyamatos, és reálértéken számítva az ágazat a gazdaság egészénél gyorsabb ütemben növekszik. Az egyre nehezebb körülmények miatt azonban elkerülhetetlenné vált egy olyan szabályozási megközelítés elfogadása, amely javítja a tervezhetőséget, csökkenti a bizonytalanságot és azonos feltételeket teremt az EU egységes piacán.

A fogyasztók számára máris érzékelhető pozitív változások ellenére a versengő távközlési piacban rejlő valamennyi lehetőség kiaknázását továbbra is gátolja a szabályok alacsony hatékonysági fokú és következetlen végrehajtása. Az újgenerációs hozzáféréssel (NGA) kapcsolatban követett megközelítés nem mutat egységes képet és a mobilhívás-végződtetési díjak meghatározásának szabályozási módszere igen eltérő. A szabályozással kapcsolatban felmerülő vagy már meglévő ilyen jellegű kihívások egységesebb megközelítésével csökkenthető a bizonytalanság, a megerősített és versenyképesebb egységes piacon pedig mind a fogyasztók, mind a vállalkozások jobb lehetőségekhez juthatnak.

A hatékony és következetes szabályozás kialakításának ösztönzése céljából a Bizottság jelenleg dolgozza ki a vezetékes és mobilhívás-végződtetési díjak szabályozásáról szóló ajánlás végső változatát és előkészületben van az újgenerációs hozzáférési hálózatok szabályozásáról szóló ajánlás.

Általánosságban az EU szabályozási keretének reformjára irányuló bizottsági javaslatok[2] célja a fogyasztók lehetőségeinek kiszélesítése, a valós verseny fokozása és azoknak a szerkezeti akadályoknak a felszámolása, amelyek továbbra is akadályozzák a belső piac fejlődését. Ezeket a javaslatokat jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja.

E közlemény az elektronikus hírközlési ágazatban a 2008-as év[3] során bekövetkezett fejleményekről számol be.

2. Piaci helyzetkép

2008-ban az EU távközlési ágazata reálértéken számítva 1,3%-kal[4] tovább növekedett, míg az egész gazdaságra számított GDP reálnövekedés 1%-ot tett ki. Az ágazat a legtöbb gazdasági szereplő esetében stabilnak mondható pénzáramlásnak köszönhetően más ágazatoknál jobban ellenáll a gazdasági környezet jelenleg tapasztalható hirtelen romlásának, de a többi gazdasági ágazathoz hasonlóan hitelhez jutási problémákkal küzd, ami elkerülhetetlenül rányomja majd bélyegét az ágazat beruházási kapacitására.

A legtöbb szokványos hírközlési szolgáltatás esetében folytatódott az árak csökkenése és az elektronikus hírközlési ágazat továbbra is inflációt mérséklő szerepet tölt be. Mindent összevetve 2008-ban az átlagos európai fogyasztó kedvezőbb feltételek mellett vehetett igénybe elektronikus hírközlési szolgáltatásokat mint egy évvel korábban.

[pic]

A fogyasztók ezen kívül szélesebb körben hozzáférhettek olyan új szolgáltatásokhoz, mint a mobil szélessávú és a száloptikás átvitelű vezetékes szélessávú elérés, ami javítja a hálózatalapú verseny lehetőségét. A 2008-as év különösen fontos eseménye volt a vezetékes és a mobil telefonszámok egyre nagyobb mértékű hordozhatósága, amely megkönnyíti a szolgáltatóváltást és ezáltal kulcsszerepet tölt be a verseny fokozásában. .

Az EU is hozzájárult ezeknek a folyamatoknak az erősítéséhez azokban az esetekben, amikor a verseny nem volt elegendő az árcsökkentés eléréséhez. Ennek jó példája az EU barangolásról (roaming) szóló rendelete[5], amelynek hatására mintegy 60%-kal csökkent a barangolás ára. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban jelenleg vitatott barangolásról szóló rendelet hatálya 2009-ben várhatóan kibővül a barangolásos SMS és adatátviteli szolgáltatások tekintetében jellemző túlzott árszabási gyakorlattal.

Beruházások és bevételek

2008-ban a távközlési ágazatban realizált bevételek a teljes IKT ágazat bevételeinek több mint 52%-át tették ki. A nemzeti szabályozó hatóságok által a 2007-es év vonatkozásában gyűjtött adatok szerint az EU távközlési ágazatának bevételei megközelítették a 357 milliárd eurót, azaz a GDP 2,9%-át.

[pic]

A Hollandiában és az Egyesült Királyságban megvalósult beruházásokkal kapcsolatos adatok az OECD által közzétett becsléseken alapulnak.

[pic]

2007-ben megközelítőleg 1,5%-kal több beruházás valósult meg, így ez az év a hatodik egymást követő növekedés által jellemzett év lett. Ez a trend várhatóan folytatódik 2008-ban, bár a pénzügyi válság miatt a növekedés mértéke elmaradhat a korábbi években tapasztaltaktól[6].

A távközlési ágazat piaci kapitalizációja 2008 eleje óta visszaesett, de ennek mértéke elmarad a többi ágazatban jellemzőtől. A teljes ágazat teljesítményét tükröző Dow Jones SXKP[7] index 20%-kal esett vissza, az egész gazdaságra vetített visszaesés mértéke ehhez képest 25%-os[8].

Mobiltelefónia

A hívások egyre növekvő számának és a mobil szélessáv térnyerésének köszönhetően az elektronikus hírközlési ágazat legdinamikusabb szegmense továbbra is a mobil szolgáltatások piaca.

Az elmúlt év során általánosságban esett a mobil szolgáltatások ára, ami elsősorban a hangalapú mobil szolgáltatások és a belföldi SMS árának csökkentéséhez vezethető vissza. A gazdasági szereplők ebből következően csökkenő bevételeit részben ellensúlyozta a megnövekedett volumen. Azonban, ahogy azt a következő ábra is jól illusztrálja, az árak EU szerte meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak. Az eltérések egy részét indokolhatják a helyi költségek és a vársárlóerő vonatkozásában meglévő különbségek, más esetekben az eltérő üzleti modell és versenyfeltételek, de mindent összevetve az elérések annyira jelentősek, hogy a háttérben az említett tényezőkön kívül más tényezőknek is lenniük kell. Az ilyen nagy mértékű eltérések kialakulásához a jelek szerint nagy mértékben hozzájárulhat az egyes tagállamok által követett különböző szabályozási gyakorlat.

[pic]

[pic]

A fenti ábrákhoz 2002-es OECD módszer szerint összeállított kosarak kerültek felhasználásra.[9]

2004 óta a mobiltelefon-szolgáltatások úgynevezett „OECD kosár-módszerrel” mért ára valamennyi fogyasztói profil esetében 34,5%-kal csökkent.

A mobil internetszolgáltatások az iparágban realizált forgalom 3%-át teszik ki és továbbra is egyértelműen növekednek. A mobil szélessávú szolgáltatások iránti egyre fokozódó kereslet is megerősíti, hogy a rádióspektrummal mint erőforrással való gazdálkodás tekintetében közösségi szinten koordináltabb megközelítést kell megvalósítani, amely a Bizottság felülvizsgálatra irányuló javaslatainak kulcsfontosságú elemét képezi.

A becslések szerint a mobilszolgáltatók összbevételének 11%-a az SMS-ekből származik. Ugyan az egy SMS-re vetített ár nem változott, de a szolgáltatók által kínált SMS-csomagokban a belföldre küldött SMS egységára rendkívül alacsony, ami jelentős volumennövekedéshez vezet. Az elmúlt évben tapasztalhattuk, hogy egyes szolgáltatók átalánydíjas adattarifák mellett adatszolgáltatásokat vezettek be a piacra. Európában a mobil internetszolgáltatásokból származó bevételek meghaladják az Egyesült Államokban ebben a szegmensben realizált bevételeket.

Ezek a nemzeti szintű trendek azonban nem tükröződnek az SMS barangolási díjakban, illetve a barangolásos adatátviteli szolgáltatások árában, amelyek továbbra is indokolatlanul magasak az egész EU-ban. Ez áll azoknak a bizottság által elfogadott javaslatoknak a hátterében, amelyek szerint a jelenlegi barangolásról szóló rendelet hatályát ki kell terjeszteni az említett szolgáltatásokra.

Az EU-ban már az elmúlt évben is igen magas átlagos mobilpenetrációs ráta tovább növekedett 112%-ról 119%-ra[10]. A 3G-szolgáltatások használata is egyre jobban terjed, a becslések szerint az EU-ban 2008 végén 91,3 millió felhasználója volt (a mobilszolgáltatók összes előfizetőjének 15,5%-a). Az elmúlt két évet jellemző változatlan trend után a piacvezető szolgáltatók átlagos piaci részesedése körülbelül 3%-kal esett.

[pic]

Mobilhívás-végződtetési díjak

A nemzeti szabályozó hatóságok beavatkozása nyomán tovább csökkentek a mobilhívás-végződtetési díjak, de az árszínvonal továbbra is meglehetősen magas. 2008 októberében az átlagos díj 8,55 eurócent körül mozgott, ez a 2007. októberi 9,67 centhez képest 11,6%-os csökkenést jelent. Az egyes tagállamokban felszámított díjak között még mindig óriási az eltérés: Cipruson a díj összege 2,10 cent, míg Bulgáriában eléri a 15,92 centet is.

Vezetékes hangszolgáltatás

2007-hez hasonlóan a hagyományos vezetékes szolgáltatások piaca 2008-ban a bevételek 5%-os esésével tovább hanyatlott. Ez a tendencia annak tudható be, hogy a hagyományos kapcsolt hálózatokon keresztül nyújtott szolgáltatásokat mobil és szélessávú szolgáltatásokkal (pl. szélessávon alapuló hangátviteli szolgáltatással) váltják fel.

A vezetékes szolgáltatások domináns piaci helyzetben levő szolgáltatóinak piaci részesedése általánosságban stabilizálódik, bár egyes országokban ez utóbbiak piaci részesedése nőtt. Jelentős mértékben növekedett az alternatív szolgáltatók közvetlen hozzáférése: öt százalékpontos emelkedést regisztráltak 2007 júliusa és 2008 júliusa között, azaz az érték elérte az előfizetők 18,6%-át.

Az árak általában stabilizálódnak, bár a helyi hívások piacán egyes esetekben emelkedésnek indultak. A vezetékes összekapcsolás piacán a nagykereskedelmi árak is stabilizálódni látszanak.

[pic]

VoIP és konvergencia

A VoIP továbbra is fokozatosan veszi át a vezetékes hangalapú telefonszolgáltatások helyét. A menedzselt VoIP piaci részesedése közel megduplázódott és jelenleg az EU piacának 8,33%-át teszi ki.

Az európaiak 12,25%-a ma csomagként kínált szolgáltatásokra fizet elő, ami az elmúlt évhez képest 33,3%-os növekedést jelent.[11]

Árképzés

A szóban forgó év során mind a 3 perces, mind pedig a 10 perces belföldi hívások ára 11,7%-kal csökkent, ami a 2004 óta tapasztalt legnagyobb visszaesés.

[pic]

Szélessávú szolgáltatások

A vezetékes szélessávú penetráció 14 millió új vonal bekötésével tovább növekedett 2008-ban, amelynek köszönhetően a vezetékes szélessávú penetráció uniós átlaga 22,9%-ra emelkedett.

[pic]

A szélessávú penetráció tekintetében vezető uniós országok világszinten is az élmezőnybe tartoznak. Kilenc uniós ország jelenleg megelőzi az Egyesült Államokat, az EU egésze pedig egyre jobban megközelíti Japánt és Ausztráliát.

[pic]

Csökken az eltérés a legjobban és a legrosszabbul teljesítő európai országok között, bár a különbség továbbra is jelentős: 26,3 százalékpont a legrosszabbul teljesítő ország (Szlovákia) és a legjobban teljesítő ország (Dánia) között.

Az EU-ban továbbra is a DSL a vezető szélessávú technológia, de az alternatív (száloptikás és vezetéknélküli) technológiák térnyerése is folytatódik. A helyi hurok átengedésén alapuló termékek száma továbbra is nagy ütemben bővül és ma az alternatív szolgáltatók által alkalmazott DSL vonalak 69,3%-át teszi ki. A hozzáférés nagykereskedelmi ára csökkenő tendenciát mutat. A Bizottság figyelembe fogja venni e fejlemények hatását az újgenerációs hozzáférésről (NGA) szóló ajánlásában.

A szélessávú előfizetések ára továbbra is csökken.

[pic]

Az EU területén elérhető szélessávú vonalak háromnegyede rendelkezik másodpercenként legalább 2 megabites (Mbps) sebességgel, ami az interneten keresztül történő televíziózást is lehetővé teszi.

[pic]

A mobil szélessáv is fejlődésnek indult (az átlagos penetráció 13%-os). A kizárólag dedikált adatkártyával/modemmel/hardverkulccsal működő mobil szélessáv előfizetések aránya ennél lényegesen alacsonyabb (2,8%-os penetráció). A mobil szélessáv előfizetések több országban egyre inkább a vezetékes szélessáv reális alternatívájaként jelennek meg, még akkor is, ha a mobil technológiák a vezetékes technológiáknál alacsonyabb átviteli sebességet tesznek lehetővé.

[pic]

A tagállamok által a digitális szakadék áthidalása érdekében végrehajtott politikák kezdik meghozni gyümölcsüket, de a szakadék további csökkentéséhez még többet kell tenni. 2007 végén az európaiak 93%-a hozzá tudott férni a DSL hálózatokhoz, ugyanakkor a vidéki lakosság 30%-a továbbra sem rendelkezik hozzáféréssel.[12]

3. Szabályozási környezet

Intézményi keretek

A nemzeti szabályozó hatóságok függetlensége

Az ágazat méltányos és hatékony szabályozásának elengedhetetlen feltétele a szabályozó hatóságok függetlensége. A függetlenség például abban az esetben sérülhet, ha a tagállamok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a szolgáltatókat. A Bizottságnak jogsértési eljárást kellett kezdeményeznie Litvánia, Lettország és Luxemburg ellen a szabályozási szerep és a tulajdonosi/ellenőrzési szerepek nem megfelelő szétválasztása miatt. A Luxemburgot érintő ügyet 2009 elején sikerült lezárni. A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének kinevezésével és elbocsátásával kapcsolatos feltételek miatt a Bizottság kénytelen volt Lengyelországot az Európai Bíróság elé idéztetni, Románia esetében pedig jogsértési eljárást indított. A Bizottság szolgálatai vizsgálják továbbá, hogy milyen feltételek mellett távolították el posztjáról a szlovák nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét. A szabályozási és a tulajdonosi szerep tényleges szétválasztásának köszönhetően a Bizottság lezárta a Bulgária ellen indított jogsértési eljárást.

A nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre és forrásai

Igaz a források biztosítása néhány tagállamban továbbra is problémás, általánosságban elmondható, hogy a legtöbb nemzeti szabályozó hatóság rendelkezik a szabályozási keret értelmében rá háruló feladatok ellátásához szükséges jogi hatáskörrel. A Bizottság jogsértési eljárást indított Svédország ellen, mert a tagállamban nem volt az összekapcsolással kapcsolatban felmerülő viták rendezésére hivatott hatóság.

Fellebbezés

A módszeresen benyújtott fellebbezési kérelmek és a hosszadalmas eljárások továbbra is veszélyeztetik a jogbiztonságot és ellehetetlenítik a hatékony végrehajtást több tagállamban (pl. Belgium, Magyarország, Portugália, Románia és Svédország). Ezzel szemben a hasonló problémák megoldására komoly erőfeszítéseket tettek Görögországban és Lengyelországban. Időközben az Európai Bíróság megvilágította milyen típusú vállalkozások vagy felhasználók nyújthatnak be a nemzeti szabályozó hatóságok határozatai elleni fellebbezési kérelmet, amelynek következtében egyes országokban (pl. Svédország) bővülhet ez utóbbiak köre és a versenytársak helyzetének javításával megerősödhet a jogi védelem.

Szabályozási intézkedések

Piacelemzés

A piacelemzések második fordulója tekintetében jelentős előrehaladást sikerült elérni, és egyes esetekben már a harmadik forduló is elkezdődött (pl. Finnország, Ausztria és Magyarország). A nemrégiben beérkezett értesítések alapján elmondható, hogy mostanra Bulgária, Lengyelország és Románia kivételével valamennyi tagállam elvégezte a piacelemzés első fordulóját.

Korrekciós intézkedések

Több tagállammal kapcsolatban elmondható, hogy a korrekciós intézkedéseket nem megfelelően vagy a kellő időben hajtják végre. Az Egyesült Királyság mellett más tagállamok is megvizsgálták azt a lehetőséget – vagy meg is tették az első lépéseket abba az irányba –, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat valamilyen formában felosszák. Svédországban olyan jogszabályt fogadtak el, amelynek értelmében a nemzeti szabályozó hatóság a Bizottság jóváhagyását követően előírhatja a domináns piaci helyzetben levő szolgáltató funkcionális szétválasztását.

A jogszabályi környezet végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalatai felhasználásával a Bizottság továbbra is támogatni fogja a nemzeti szabályozó hatóságokat, illetve az ez utóbbiakkal közös munkavégzésre törekszik, ezáltal is fokozva a tervezhetőséget és a piaci szereplők biztonságérzetét.

A korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos megközelítés következetlensége továbbra is problémákat okoz:

Szélessávú szolgáltatások

Egyes országokban végre rendelkezésre áll többféle hozzáférést biztosító termék, például bitfolyam-hozzáférést nyújtó vagy csupasz DSL (pl. Németország, Szlovénia, Spanyolország), más országokban pedig (pl. Bulgária, Szlovákia, Magyarország, Ciprus, Svédország, Lettország) az olyan problémák, mint az előírt korrekciós intézkedések végrehajtásának hiánya vagy késedelmes végrehajtása, a rendelkezésre álló hozzáférést biztosító termékek számára nem megfelelő műszaki vagy gazdasági körülmények, vagy a különböző hozzáférést biztosító termékek számára biztosított egyenlőtlen feltételek korlátozták az említett termékek elterjedését és megnehezítették az alternatív szolgáltatók számára a versenyt.

A szélessávú hozzáférés nagykereskedelmi árának árellenőrzési kötelezettség alá vonásával kapcsolatos megközelítés tekintetében jelentős eltérések vannak a tagállamok között. Egyes nemzeti szabályozó hatóságok kiskereskedelmi árból származtatott (retail minus) szabályozást vezettek be, mások pedig a költségalapúság elvét alkalmazzák. Egyes nemzeti szabályozó hatóságok nem tudták végrehajtani a költségalapúság tekintetében általuk előírt követelményeket és jelenleg más módszereket alkalmaznak, pl. referenciaértékeket határoznak meg (pl. Portugália, Lengyelország).

Komoly kihívást jelent továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok számára a csomagként kínált szolgáltatások szabályozása, mert azt kellene biztosítaniuk, hogy a szolgáltatók továbbra is részt tudjanak venni a versenyben.

Az újgenerációs hozzáférés (NGA) szabályozása továbbra is kihívást jelent, és miközben több nemzeti szabályozó hatóság foglalkozni kezdett az újgenerációs hozzáférés szabályozásával és elindította a megfelelő intézkedések elfogadását, mások a témával kapcsolatos tárgyalásoknak csak nagyon kezdeti szakaszában tartanak, amely a szolgáltatók szempontjából csökkenti a tervezhetőséget és az egyes tagállamokban követett megközelítés tekintetében nagy eltéréseket eredményez.

Egyes nemzeti hatóságok visszavonták a szélessávú hozzáférés nagykereskedelmi piaca tekintetében előírt kötelezettségeket azzal, hogy különböző földrajzi piacokat határoztak meg (Egyesült Királyság és Portugália).

Mobil

A mobilhívás-végződtetési díjak kiszámításához alkalmazott módszerek tekintetében továbbra is igen eltérő megközelítéseket alkalmaznak. Egyes tagállamokban az árszabályozás egyáltalán nem előírás, a mobilhívás-végződtetési díjak kereskedelmi tárgyalások eredményeként kerülnek meghatározásra (pl. Szlovákia). Az EU-n belüli eltérések abban a tekintetben is fennmaradtak, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus mobilhívás-végződtetési díjak kerüljenek meghatározásra. Az említett következetlen gyakorlatok eredményeként, ahogy azt már láthattuk is, a mobilhívás-végződtetési díjak az egyes országokban nagy mértékben eltérnek egymástól.

Vezetékes

A hívásvégződtetés piaca tekintetében a tagállamok többféle költségelszámolási módszert alkalmaznak, például az LRIC modellt vagy a bekerülési költségek elvét.

Több nemzeti szabályozó hatóság visszavonta a hívások kiskereskedelmi piacának szabályozását (pl. Németország, Spanyolország, Franciaország, Csehország, Írország és Hollandia).

A közösségi konzultációs folyamat során a Bizottság egy olyan gyakorlatról szerzett tudomást, hogy a bizottsági elvárásoknak való megfelelés érdekében ugyan megváltoztatták a piac meghatározását, de a Bizottság által korlátozott mértékben befolyásolható adott piac tekintetében előírt korrekciós intézkedések végeredménye az lett, mintha a piac meghatározását nem változtatták volna meg. A Bizottságnak az uniós szabályozási keret megváltoztatására irányuló javaslata elkerülhetővé tenné az ilyen helyzeteket azáltal, hogy a Bizottság abban az esetben is felléphetne, amikor a nemzeti szabályozó hatóság által javasolt korrekciós intézkedések akadályozhatják az egységes piac hatékony működését.

Spektrumgazdálkodás

- Általánosságban elmondható, hogy a rádiófrekvenciák harmonizálásának tárgykörében a Bizottság által 2007-ig elfogadott határozatokat – a frekvenciahasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló határozat kivételével – a legtöbb tagállamban végrehajtották. Időközben egyes tagállamok spektrumgazdálkodási gyakorlatukba megpróbáltak piaci alapú megközelítést bevezetni (pl. Dánia, Görögország, Hollandia és Portugália).

- 2008 novemberében a Bizottság a GSM-irányelv frissítését és egyszerűsítését javasolta új mobil szolgáltatások, elsőként a 900 MHz-es sávban működő UMTS szolgáltatások bevezetésének lehetővé tétele érdekében. Több tagállam konkrét szabályozási intézkedéseket vezetett be annak lehetővé tétele érdekében, hogy a 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokat a GSM technológián kívüli technológiákon alapuló szolgáltatásokra is használni lehessen.

Uniós szinten az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) kiválasztásáról és engedélyezéséről szóló határozatot[13], amelynek célja a páneurópai mobil műholdas szolgáltatások egységes piacának kialakítása.

A jelek szerint a rádiófrekvenciák harmonizálásáról szóló bizottsági határozatok hatékony végrehajtásához nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség.

A digitális frekvenciatöbblet

Egyes tagállamok (pl. Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) megragadta a digitális frekvenciatöbblet kínálta lehetőségeket és innovatív szolgáltatásokat vezetett be, több más ország úgy döntött, hogy a digitális frekvenciatöbbletet teljes egészében vagy a legnagyobb részben a műsorszóró alkalmazások számára kívánja fenntartani. De vannak olyan tagállamok is, amelyek még nem döntöttek a kérdéssel kapcsolatban. A Bizottság 2009-ben előkészíti a szóban forgó frekvenciasávok uniós szinten történő fenntartásához és koordinálásához szükséges intézkedéseket.

4. A fogyasztók érdekeinek védelme

A díjak átláthatósága

Az átlátható díjszabás és a szerződési feltételekkel kapcsolatos folyamatos tájékoztatás nyújtása az egyetemes szolgáltatásról szóló irányelvben szereplő fogyasztóvédelmi intézkedések közül a legfontosabbak közé tartoznak.

Ebben az összefüggésben annak ellenére, hogy intenzívebb fellépésekre van szükség, egyes tagállamok elismerték a díjak átláthatóságát javító intézkedések szükségességét. Több tagállamban internetalapú árösszehasonlító alkalmazásokat fejlesztettek ki. Az említett alkalmazásokat – amennyiben rendelkezésre állnak – jellemzően ki is bővítik, és lehetőséget kínálnak az összehasonlításnak további platformokra és a csomagként kínált szolgáltatásokra való kiterjesztésére.

A szélessávú átviteli sebességgel kapcsolatos információk átláthatóságát, illetve a szélessávú szolgáltatások minőségének fenntartását a fogyasztók egyre problémásabb kérdésnek tartják.

Több tagállam tett lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók garantált sebességű szélessávú hozzáférést kapjanak. A Magyarországon, Görögországban, Lettországban, Franciaországban és Spanyolországban bevezetett magatartási kódexek, az iparággal kötött önkéntes megállapodások és a minőséggel kapcsolatos különböző intézkedések a szélessávú hozzáférés sebességével kapcsolatban világos követelményeket határoznak meg.

Számos tagállam vezetett be intézkedéseket az emelt díjas és egyéb nem földrajzi számok hívásáért fizetendő díjak átláthatóságának növelésére is, mivel az ilyen számok esetében az árképzésre vonatkozó információk hiánya gyakran okoz problémát.

Egyetemes szolgáltatás

Az egyetemes szolgáltatás körének rendes felülvizsgálatát követően a Bizottság 2008-ban a témával kapcsolatos közleményt tett közzé, és ezzel átfogó vitát kezdeményezett az egyetemes szolgáltatások jövőjéről, különös tekintettel a szélessávú szolgáltatásokra.

Több tagállam korlátozta a jelenlegi egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körét, mivel az egyetemes szolgáltatás egyes elemeit a piac (egy) meghatározott vállalkozás(ok) kijelölése nélkül is szolgáltatja (pl. Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország).

2008 júniusában az Európai Bíróság nagy jelentőségű határozatot hozott Franciaországgal kapcsolatban, amelyben kifogásolta azt a nemzeti szintű szabályt, amelynek értelmében csak olyan vállalkozás jelölhető ki, amely az ország teljes területén képes egyetemes szolgáltatást biztosítani. A Bíróság szerint a tagállamok kötelesek biztosítani a költséghatékony egyetemes szolgáltatások nyújtását, betartva eközben az objektivitás, a diszkrimináció mentesség és a minimális piactorzító hatás elvét.

Több tagállam számára az adataik közléséhez hozzájáruló vezetékes- és mobilszolgáltatás előfizetők vonatkozásában komoly nehézségeket okozott az átfogó előfizetői névjegyzék létrehozása, illetve a névjegyzékben való keresés műszaki feltételeinek kialakítása. A Bizottság ezzel kapcsolatban összesen 11 jogsértési eljárást indított, amelyeket végül a szóban forgó szolgáltatások beindításakor lezártak, kivéve a Portugáliával kapcsolatos, továbbra is az Európai Bíróság előtt lévő ügyet. Ugyanakkor Bulgáriában és Romániában még nem állnak rendelkezésre átfogó előfizetői névjegyzékek és a névjegyzékekben való keresés műszaki feltételeit sem alakították ki.

A szolgáltatók elégedetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a mobilhálózat-üzemeltetők túlságosan nagy részét tartják vissza a névjegyzékben szereplő adatok lekérdezése céljából indított hívások díjának.

Számhordozhatóság

A számhordozhatóság ma már elérhető mind a mobil, mind pedig a vezetékes szolgáltatások felhasználói számára valamennyi tagállamban, ez alól (a vezetékes számok tekintetében) a csatlakozási szerződésben 2009 januárjáig biztosított mentesség alapján Bulgária jelent kivételt.

Az elmúlt évben az átvitt mobilszámok mennyisége nőtt (14,1 milliós növekedés 2008-ban)[14]. A lehetőség bevezetésétől kezdődően 2008 októberéig 60,2 millió előfizető vitte át számát, azaz a 2007 októberi 8,3%-hoz képest a mobilszámok 10,3%-a került másik szolgáltatóhoz.

A vezetékes számok hordozhatóságának bevezetésétől kezdve 2008 októberéig megközelítőleg 26 millió előfizető vitte át számát (a 2007-es adatokhoz képest 37%-os növekedés).

A számok átviteléért felszámított összeg nagy eltéréseket mutat. Míg egyes országokban nem számítanak fel nagykereskedelmi díjat, pl. Észtország és Spanyolország (mobilszámok esetében), illetve Németország (vezetékes számok esetében), Szlovákiában a vezetékes számok átvitelekor 49 EUR-t számítanak fel, Máltán a mobilszámok átvitelekor pedig 45 EUR-t számláznak ki.

[pic]

Az időtényező is óriási szerepet játszik. 2008 októberében a mobil számok átviteléhez szükséges átlagos időtartam 8,5 nap volt, míg a vezetékes számok esetében 7,5 nap (2007 októberében 7,8 nap).

A művelethez szükséges idő jelentős eltéréseket mutat a tagállamokban, amelyet nem indokolhatnak az egyes országok eltérő körülményei. Következésképpen a számok átviteléhez szükséges időt csökkenteni kell, ennek érdekében pedig a felülvizsgálat keretében kidolgozott javaslataiban a Bizottság egy napos időtartamot javasol. Legalább hat tagállam (az Egyesült Királyság, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Olaszország, Lengyelország) javasolta a számok átviteléhez szükséges idő egy és öt nap közé csökkentését.

[pic]

(Dánia és Luxemburg nem bocsátott rendelkezésre adatokat)

Európai segélyhívó szám (112)

Az egységes európai segélyhívó számként működő 112 tárcsázásával ma már vezetékes- és mobiltelefonról az EU egész területén díjmentesen hívhatók a segélyszolgálatok. Azonban a mobiltelefonokról a 112-es számra kezdeményezett hívások esetében a hívó földrajzi elhelyezkedésének azonosítása, a híváskezelés és a 112-es szám ismertségének fokozása tekintetében még fejlesztéseket szükséges megvalósítani.

A Bulgária ellen a 112-es segélyhívó szám rendelkezésre nem állása miatt indított jogsértési eljárás 2009 elején lezárult, abból a hét esetből, amikor a 112-es számot hívók földrajzi elhelyezkedésének azonosítását nem tették lehetővé 2009 januárjától, pedig négy eset zárult ítélettel (Hollandia, Litvánia, Szlovákia és Olaszország). Eddig csak Szlovákia tett eleget a Bíróság határozatában foglaltaknak. Ezen túlmenően a Bizottság jogsértési eljárást indított Olaszország ellen, mert az országban nem biztosították a 112-es számra beérkező hívások ugyanolyan hatékonysággal történő fogadását és kezelését, mint a többi országos segélyhívó szám esetében.

2008 júniusában a Bizottság a 112-es hívószámmal kapcsolatos internetes oldalt[15] hozott létre, az ott szereplő információk az EU valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetőek. A 112-es szám ismertségének fokozása érdekében február 11. a 112-es segélyhívószám európai napja lett, a Bizottság pedig tovább folytatja a hívószámmal kapcsolatos információk terjesztését és a tagállamok között terjeszti a helyes gyakorlatot.

Adatvédelem az elektronikus hírközlésben (ePrivacy)

A végrehajtással kapcsolatos nemzetközi együttműködésre irányuló kezdeményezések ellenére az elektronikus hírközlésben az adatok ténylegesen bizalmas kezelése és biztonsága továbbra sem megoldott, különösen az internet esetében, amelyet a biztonság megsértésével vagy a szabályossága tekintetében aggályos internetes marketing stratégiákkal kapcsolatban számos példa is alátámaszt a tagállamokban (pl. Németország, Egyesült Királyság, Málta).

5. Következtetések

2008-ban a távközlési ágazat tovább növekedett és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is jól helytáll. A versenyhelyzet javulása és az új technológiák terjedése ellenére azonban nyilvánvaló, hogy a továbbra is meglévő szűk keresztmetszetek megszüntetése és a száloptikás hozzáférés terjesztése tekintetében a szabályozás nem egységes.

Ebben az egyre nagyobb kihívást jelentő jelenlegi helyzetben hatalmas jelentőséggel bír a hatékony végrehajtás és a szabályozás következetes megközelítése, amelyek a szabályozási keret Bizottság által 2007 novemberében elindított reformjában kulcselemnek számítanak. Az egységes piac mihamarabbi kialakítása, a piaci szereplők jogbiztonságának fokozása és a fogyasztói előnyök számának növelése érdekében a felülvizsgálatot a lehető leghamarabb végre kell hajtani.

[1] A jelenlegi válság eltér a 2002-es visszaeséstől, amely akkor kifejezetten a távközlési ágazatot sújtotta.

[2] COM(2007) 697/-699.

[3] Eltérő utalás hiányában a helyzet a 2008. december 31-i állapotot tükrözi, a piaci adatok pedig a 2008. október 1-jén érvényes adatok.

[4] EITO, 2008. november

[5] http://ec.europa.eu/information_society/activities/roaming/regulation/index_en.htm

[6] EITO, 2008. november

[7] Dow Jones SXKP Telecoms Index (2008. augusztus 22.): az összetevőket lásd a mellékletben.

[8] A Dow Jones 50 Stoxx Index szerint.

[9] A további részleteket lásd a mellékletekben.

[10] Az OECD adatai szerint 2007-ben a mobilpenetrációs ráta 87% volt az Egyesült Államokban és 84% Japánban.

[11] A csomagként kínált szolgáltatás olyan kereskedelmi ajánlat, amelyben két vagy több szolgáltatást egy ajánlat részeként egy áron forgalmaznak.

[12] COM(2008) 572 az egyetemes szolgáltatás köréről – az említett dokumentumban a Bizottság vitát kezdeményezett az egyetemes szolgáltatások jövőjéről, különös tekintettel a szélessávú szolgáltatásokra.

[13] 626/2008/EK

[14] Az Egyesült Királyság tekintetében nem állnak rendelkezésre adatok.

[15] http://ec.europa.eu/112