[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.3.2009

COM(2009) 128 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az egyszerűsített KAP - közös európai siker

TARTALOMJEGYZÉK

1. A KAP egyszerűsítését célzó bizottsági program 3

2. A 2005 óta elért eredmények 4

3. Cselekvési terv a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről 7

4. Kiemelt témák 10

5. Kilátások 12

6. Következtetés 14

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az egyszerűsített KAP - közös európai siker

A KAP EGYSZERűSÍTÉSÉT CÉLZÓ BIZOTTSÁGI PROGRAM

A jelenlegi Bizottság megbízatásának kezdete óta a közös agrárpolitika (KAP)[1] egyszerűsítésére törekszik. A cél az, hogy a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági ágazat egyéb gazdasági szereplői mentesüljenek az adminisztratív terhek, illetve azon előírások alól, amelyek nem járulnak hozzá a kitűzött szakpolitikai célok megvalósításához és az adófizetők pénzének megfelelő módon való felhasználásához. A KAP egyszerűsítése alapvető fontosságú a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez és új munkahelyek teremtéséhez, illetve hozzájárul vidéki területeink tartós fejlődéséhez: a KAP sikeresen végrehajtott egyszerűsítése ezért mindannyiunk számára előnyökkel jár.

A Bizottság 2005-ben közleményt nyújtott be a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítéséről és jobb szabályozásáról, amelyben a KAP jelentős mértékű egyszerűsítését célzó ambiciózus programot fogalmazott meg. A program és annak végrehajtása szervesen illeszkedik a jobb szabályozással kapcsolatos általános bizottsági stratégiába[2], és különösen az egyszerűsítést célzó folyamatos programba, illetve az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési programba.

Időközben számos egyéb, a KAP-hoz kapcsolódó egyszerűsítési projekt valósult meg. Időszerű és egyben célszerű tehát, hogy áttekintsük és értékeljük az eddig elért eredményeket. Ez a közlemény számba veszi a 2005 óta végrehajtott intézkedéseket, és bemutatja, hogy ezek révén hogyan csökkentek a mezőgazdasági termelőkre és a közigazgatási szervekre nehezedő adminisztratív terhek[3]. A közlemény kiemelt figyelmet szentel az egyszerűsítést célzó folyamatos tervnek, az egységes közös piacszervezésnek (KPSZ), a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhekről 2007-ben készült tanulmánynak és a KAP „állapotfelmérésére” irányuló folyamat eredményeinek, végül pedig bemutatja azokat a további egyszerűsítési intézkedéseket, amelyekre a jövőben kerülhet sor.

A 2005 ÓTA ELÉRT EREDMÉNYEK

2005-ben az Európai Bizottság vállalta, hogy néhány olyan intézkedést hajt végre, amelyek vagy technikai jellegű egyszerűsítésnek vagy a szakpolitikák lényegét érintő egyszerűsítésnek minősülnek[4].

Technikai egyszerűsítés

Rendteremtés a mezőgazdasági szabályozás terén

Az elavulttá vált tanácsi és bizottsági jogszabályok kiszűrését és hatályon kívül helyezését folyamatosan végzik, többek között a tejágazatban[5]. Amikor egy új jogszabály elfogadásra kerül, ezzel egyidejűleg másokat hatályon kívül helyeznek. 2006-ban[6], illetve ez év elején[7] csaknem 300 olyan jogszabályt nyilvánítottak hivatalosan elavulttá, amelyek hatályon kívül helyezése korábban nem történt meg, azonban már semmilyen célt nem szolgáltak. Még ebben az évben egy további javaslat elfogadására kerül sor, amely egy sor tanácsi jogszabályt nyilvánít majd elavulttá.

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet

2007. október 22-én a Tanács elfogadta az 1234/2007/EK rendeletet[8], más néven az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet. A rendelet egységes keretbe fogta az összes ágazati közös piacszervezést és 45 tanácsi jogszabály helyébe lépett. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel kapcsolatban a 4.1. pont tartalmaz további részleteket.

Állami támogatások

2006-ban és 2007-ben a Bizottság módosította és egyszerűsítette az agrárágazatban nyújtható állami támogatásokkal kapcsolatos szakpolitikáját. Az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokon[9] és az agrárágazatra vonatkozó csoportmentességi rendeleten[10] kívül elfogadta a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokról szóló új rendeletet[11] is, amelynek értelmében emelkedett a tagállamok által a mezőgazdasági ágazatban nyújtható csekély összegű (úgynevezett de minimis ) támogatások felső határa. Abban az esetben, ha egy adott intézkedés megfelel a de minimis rendeletben foglalt követelményeknek, nem minősül állami támogatásnak, így azt nem szükséges bejelenteni. E lépések következtében a vonatkozó jogszabályok száma hatról háromra csökkent.

Adminisztratív költségek

2006-ban a Bizottság tanulmányt készíttetett annak feltérképezése céljából, hogy a KAP 2003-as reformjának eredményeképpen milyen adminisztratív terhek nehezednek a mezőgazdasági üzemekre. A tanulmány eredményeit 2007 novemberében tették közzé. A témával kapcsolatban a 4.2. pont tartalmaz további részleteket.

A bevált gyakorlati megoldások terjesztése

Az egyszerűsítéssel kapcsolatos vélemények, ötletek és tapasztalatok egymás közötti cseréjének elősegítése érdekében több fórumot is létrehoztak. Először is a tagállamok egyszerűsítéssel foglalkozó szakembereinek részvételével felállításra került egy szakértői csoport, amely általában évente három alkalommal ülésezik. Több tagállam is kihasználta a lehetőséget arra, hogy e fórum keretében bemutassa és megvitassa a szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó kezdeményezéseit.

Az egyszerűsítéssel foglalkozó tanácsadói csoport számos ülésén a mezőgazdasági ágazat és az ipar érdekelt felei és képviselői is részt vettek.

A közös agrárpolitika egyszerűsítéséről 2006 októberében tartott konferencia, illetve az egyszerűsítés témakörében 2007 októberében megrendezett szeminárium lehetőséget biztosított arra, hogy a KAP végrehajtásában érintett felek széles körben megvitathassák nézeteiket és megoszthassák egymással tapasztalataikat.

A szakpolitikákhoz kapcsolódó intézkedések

A cukorpiac közös szervezésének reformja

A cukorpiac reformja, amelyet hivatalosan 2006 elején fogadtak el, a rendszer egyszerűsítése szempontjából kézzelfogható eredményeket hozott. A különféle kvótatípusokat egyetlen kvótarendszerbe rendezték, a cukorágazatban nyújtható támogatásokra szánt összeg bekerült az egységes támogatási rendszerbe, az intervenciót pedig felváltotta a magántárolás.

Az egységes támogatási rendszer

Az egységes támogatási rendszert működésének első éveiben több alkalommal is módosították annak érdekében, hogy egyszerűbbé és a mezőgazdasági termelők számára könnyebben kezelhetővé váljon. E célból többek között rendelkezés született arról, hogy a tájképi elemek (így például a sövények és a falak) beszámítanak a közvetlen támogatásra jogosult területbe, valamint számos, a kölcsönös megfeleltetési rendszer végrehajtásáról szóló jelentés következtetésein alapuló módosítást fogadtak el[12].

Gyümölcs-, zöldség- és borágazat

A gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a borágazatban végrehajtott reformok szintén egyszerűsítettek a szabályokon. Különösen azt érdemes kiemelni, hogy ezáltal immár ezek az ágazatok is bekerültek az egységes támogatási rendszerbe, így a közvetlen jövedelemtámogatási rendszer egységesebbé vált.

A gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe való integrálása révén a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhek akár 2,2 millió euróval csökkenhetnek.

Ezek a reformok továbbá ahhoz is hozzájárultak, hogy a programozásnak köszönhetően – amely a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek, a borágazatban pedig a tagállamok feladata – a szakpolitika végrehajtása rugalmasabbá váljon.

Hatásvizsgálat és értékelés

Az elmúlt években a hatásvizsgálat a mezőgazdaságot érintő jelentősebb reformok előkészítésének nélkülözhetetlen eszközévé vált, amelynek révén az érdekeltek már a reformok korai szakaszában jelentős mértékben bevonhatók a folyamatokba. A hatásvizsgálat olyan eszköz, amely a problémák azonosítása és értékelése, a lehetséges megoldások felvázolása és azok hatásainak összevetése révén lehetővé teszi az adminisztratív költségek előzetes felmérését , ily módon pedig átláthatóbbá teszi a jogalkotási folyamatot. A hatásvizsgálati folyamat emellett a javaslatok, és az azokkal kapcsolatos eszmecserék színvonalát is emeli.

2005 óta a KAP valamennyi jelentősebb reformjának vonatkozásában, így többek között a borágazat, illetve a gyümölcs- és zöldségágazat reformja, valamint a KAP állapotfelmérése[13] kapcsán végeztek hatásvizsgálatot – összesen nyolcat.

Eljárások

Konzultáció az érdekelt felekkel, átvilágítás, cselekvési terv

A tagállami szervektől és az érdekeltektől kapott, „technikai jellegű egyszerűsítésnek” minősülő észrevételeket beépítették az egyszerűsítést célzó, nemrégiben létrehozott folyamatos cselekvési tervbe. A cselekvési terv – amely jelenleg mintegy 50 projektet tartalmaz – lehetővé teszi a KAP egyszerűsítését célzó intézkedések tervezését, figyelemmel kísérését és ellenőrzését.

2005 óta több mint 200, a KAP egyszerűsítését célzó javaslat érkezett.

Konferencia

2006. október 3–4-én a Bizottság szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről.

A konferencia résztvevői – különféle háttérrel és érdekekkel rendelkező szereplők, így a mezőgazdasági termelők, a gazdasági szereplők, a feldolgozóipar képviselői, a tudományos élet szereplői és a tagállamok hatóságainak képviselői – az egyszerűsítéssel kapcsolatos különféle kérdéseket vitattak meg és ennek során nyilvánvalóvá vált az a politikai szándék, hogy a KAP-ot egyszerűsíteni kell, és a siker érdekében valamennyi érintettnek részt kell vállalnia a folyamatban.

A konferencia eredményeként létrejött, és a Bizottság által is elfogadott egyik konkrét projekt a kiviteli engedélyek használatára vonatkozik. A témával kapcsolatban a 3. pont tartalmaz további részleteket.

Belső képzések

A megelőzés a jogszabályok esetében is jobb eszköz, mint a gyógyítás. A jogszabálytervezetek készítésével foglalkozó tisztviselők számára eddig is szerveztek a jogszabály-szövegezéssel kapcsolatos belső képzéseket, és ez a jövőben is így lesz. A képzések célja, hogy a jogszabályok szövege már a jogszabály-alkotási folyamat elejétől kezdve világos és egyszerű legyen.

Informatikai rendszerek

Az információs technológia fontos szerepet játszik az egyszerűsítésben és az adminisztratív terhek csökkentésében. E téren már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérni. Végső szakaszába érkezett a Bizottság szolgálatai és a tagállamok közötti elektronikus információcsere támogatását szolgáló rendszer, az ISAMM (Information System for Agricultural Market Management and Monitoring – A mezőgazdasági piac irányítására és nyomon követésére szolgáló informatikai rendszer) fejlesztése. A kísérleti projekt már elindult, a rendszer első modulja pedig 2009 nyarára teljesen működőképessé válik.

CSELEKVÉSI TERV A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA EGYSZERűSÍTÉSÉRőL

A 2006-ban tartott konferencián bemutatásra került az egyszerűsítést célzó folyamatos cselekvési terv, amely 20 – a KAP technikai jellegű egyszerűsítésére irányuló – projektet vázolt fel. A terv részét képező projektek száma 2009 januárjára elérte az 50-et[14], és közülük eddig 43 került végrehajtásra. A cselekvési tervbe a tagállamoktól, az érdekeltektől, a termelői szervezetektől és a feldolgozóipar képviselőitől érkezett javaslatok, valamint a Bizottság szolgálatain belül kialakított elképzelések alapján válogatták be a projekteket.

A következőkben néhány olyan projektet ismertetünk részletesen, amely jól példázza azt, hogy az egyszerűsítés milyen kedvező hatást gyakorolhat a mezőgazdasági termelőkre és/vagy az ágazat más szereplőire.

Marhahús-kiviteli engedélyek

2007-ben a Bizottság ágazatspecifikus egyszerűsítési intézkedést fogadott el a marha- és borjúhúságazatra vonatkozóan. Ebben az ágazatban korábban a kiviteleket – akár export-visszatérítéssel, akár anélkül hajtották őket végre – engedélyhez kötötték. Miközben a visszatérítéssel exportált termékek kereskedelmének nyomon követése és ellenőrzése alapvető fontosságú, megállapították, hogy a visszatérítés nélkül exportált termékek esetében ilyen nyomon követésre és ellenőrzésre a továbbiakban nincs szükség, ezért az ilyen kivitelek esetében a Bizottság eltörölte a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó kötelezettséget.

Ez az intézkedés mind az exportőrök, mind a tagállami hatóságok számára előnyöket biztosít, mivel csökkenti a papírmunkát, illetve az adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.

Ennek illusztrálására egy számadat: az intézkedés eredményeként a marhahús kivitelének költségei tonnánként átlagosan mintegy 16 euróval csökkentek, valamint mérséklődtek az adminisztratív terhek és javult az üzleti környezet.

A tojások címkézése

2007-ben a Bizottság új, részletes szabályokat fogadott el a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokkal, ezen belül is a tojások címkézésével kapcsolatban. A szabályok korszerű, átlátható jogi környezetet hoztak létre, azonban nem enyhítették a fogyasztók tájékoztatásával és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

A közvetlenül ipari felhasználásra szánt tojást például már nem szükséges osztályozni. Az új szabályok értelmében a tojás begyűjtését, osztályozását, megjelölését és csomagolását a tojásrakástól számítva 10 napon belül kell elvégezni, nem pedig minden harmadik munkanapon. Ez az ipar számára hatékonyabb munkaszervezést tesz lehetővé, ami az év legmozgalmasabb időszakaiban különösen hasznos.

A rugalmasabb szabályozás révén csökkentek a termelők és a feldolgozói-kereskedelmi ágazat költségei, valamint a tagállamoknál felmerülő ellenőrzési költségek.

A 10 hónapos szabály

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 44. cikkének (3) bekezdése előírta, hogy a termelők csak olyan parcellák után igényelhetnek közvetlen kifizetést, amelyek legalább tíz hónapon át a rendelkezésükre állnak.

Ezt a rendelkezést eltörölték, és a 10 hónapos időszakot egy konkrét dátum váltotta fel, amelyet a tagállamok határozhatnak meg. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek nem kell tíz hónapon át ténylegesen rendelkezniük egy adott földterülettel ahhoz, hogy támogatást kapjanak, ez pedig a gazdálkodás és a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás tekintetében nagyobb rugalmasságot biztosít számukra.

A 10 hónapos szabály eltörlésének következtében a mezőgazdasági üzemek adminisztratív terhei mintegy 19 millió euróval csökkenhetnek.

Behozatali és kiviteli engedélyek

2008 júniusában a Bizottság a mezőgazdasági ágazatban érvényben lévő engedélykötelezettségek túlnyomó többségét eltörölte. A behozatal tekintetében 500-ról 65-re csökkent az engedélykötelezettség alá eső esetek száma[15], a kivitel tekintetében pedig csupán 43 engedélykötelezettség maradt hatályban. Emellett egyszerűsödött a továbbra is engedélyköteles esetekre irányadó jogszabályi keret, amely immár csupán egyetlen rendeletből áll (kivéve az export-visszatérítéseket és a vámkontingenseket). A rendelet az engedélyekkel kapcsolatos valamennyi szempontra kiterjed, egyértelműen meghatározza az engedélykötelezettség alá eső összes terméket, és rögzíti az engedély érvényességi idejével, valamint a biztosíték mértékével kapcsolatos előírásokat.

Ezen intézkedés az ágazat szereplői (az importőrök és az exportőrök) számára az alábbi előnyökkel jár:

- csökkennek a behozatali és kiviteli műveletekkel kapcsolatos papírmunka adminisztratív költségei,

- többé nem merülnek fel az engedélyekhez kapcsolódó biztosíték elhelyezésével (és felszabadításával) kapcsolatos költségek.

A tagállami közigazgatási szervek szintén egyértelmű megtakarításokkal számolhatnak, hiszen kevesebb adminisztratív és ellenőrzési feladatot kell végezniük.

Ezen intézkedés nyomán az engedélyekkel kapcsolatban a gazdasági szereplőknél felmerülő terhek valószínűleg mintegy 7,4 millió euróval fognak csökkenni.

A gyümölcsökre és a zöldségekre vonatkozó forgalmazási előírások

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja keretében a Bizottság – annak ellenére, hogy egyes tagállamok ellenezték e lépést – 36-ról 10-re csökkentette a termékspecifikus forgalmazási előírásokat (így azok csak az almára, a citrusfélékre, a kivire, a fejes salátára és az endíviasalátára, az őszibarackra és a nektarinra, a körtére, a szamócára, az étkezési paprikára, a csemegeszőlőre és a paradicsomra vonatkoznak), ésszerűsítette az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési műveleteket, és egy általános, a legtöbb gyümölcs- és zöldségfajtára érvényes forgalmazási előírást dolgozott ki.

A 26 hatályát vesztett előírás a friss gyümölcs és zöldség kereskedelmének 25 %-ára vonatkozik. Az intézkedés révén az ágazat szereplőinek már csupán azokat a megfeleléssel kapcsolatos költségeket kell állniuk, amelyek biztosítják, hogy termékeik megfelelő, megbízható és piacképes minőségűek legyenek, a tagállami hatóságoknak pedig e 26 termékspecifikus minőségszabvány vonatkozásában nem kell ellenőrzéseket végezniük.

Kölcsönös megfeleltetés

Bár a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhekről készült tanulmány megállapította, hogy a kölcsönös megfeleltetés kapcsán felmerülő adminisztratív költségek viszonylag alacsonyak, azaz az összes teherhez viszonyítva arányuk 0,3 % és 4,3 % közötti értéken mozog, a termelők zavaró tényezőnek tartják a kölcsönös megfeleltetést.

Ezen ellenérzések csökkentése, valamint a rendszer egyszerűsítése érdekében a Bizottság lehetővé tette a helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését. Továbbá abban az esetben, ha a jogsértés csupán kis jelentőségű, vagy ha az abból származó támogatáscsökkentés a minimális 100 eurós összeget sem érné el, a termelők részére fizetendő támogatás összegének csökkentésétől eltekintenek.

Ezen módosítások nyomán a termelők könnyebben tervezhetik tevékenységeiket, csökken a csekély jelentőségű jogsértésekkel kapcsolatos papírmunka, és a termelőknek nem kell attól tartaniuk, hogy jelentéktelen jogsértések miatt büntetik meg őket. Az intézkedés mindemellett a tagállami közigazgatási szervek feladatait is egyszerűsíti.

A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentésének lehetővé tételével a mezőgazdasági üzemek adminisztratív terhei mintegy 5,7 millió euróval csökkenhetnek.

KIEMELT TÉMÁK

A következőkben a KAP egyszerűsítését célzó három különösen fontos intézkedést mutatunk be részletesebben. Olyan projektekről lesz szó, amelyek a jogszabályok egyszerűsítésére, az adminisztratív terhekre és a szakpolitika lényegét érintő egyszerűsítésre vonatkoznak, és hatásuk több ágazaton is átível: az egységes közös piacszervezésről, az adminisztratív terhekről készült tanulmányról és a KAP állapotfelméréséről.

Az egységes közös piacszervezés

A KAP jogszabályi egyszerűsítésének keretében elért egyik fontos eredmény az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletként ismert, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2007-ben elfogadott tanácsi rendelet8 volt.

Az egységes közös piacszervezés – technikai jellege miatt – nem az agrárpolitika lényegi módosítását tűzte ki célul, hanem a különféle rendelkezések harmonizációját, ennek révén pedig azt, hogy a KAP-szabályok egyszerűbbek és könnyebben hozzáférhetőek legyenek, az érintettek könnyebben kiismerjék magukat közöttük, alkalmazásuk pedig kevesebb teherrel járjon.

Az új rendelet mind a 21 korábbi ágazatspecifikus közös piacszervezés helyébe lép és azokat egyetlen rendeletbe fogja össze, ennek révén pedig 920-ról 230-ra csökkenti a vonatkozó cikkek számát. A rendelet továbbá összesen 78 tanácsi jogszabályt helyez hatályon kívül[16].

Az egységes közös piacszervezés elfogadása makroszinten jelentős mértékben csökkentette a KAP-ot szabályozó jogszabályok számát, így a KAP-ra ma már lényegében négy szabályozás az irányadó: a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet, az egységes közös piacszervezés, a vidékfejlesztésről szóló rendelet és a KAP finanszírozásáról szóló rendelet.

Végezetül azt is meg kell említeni, hogy az egységes közös piacszervezés a Bizottság által elfogadott végrehajtási rendelkezések szintjén is elősegíti a további egyszerűsítést és az adminisztratív terhek csökkentését.

Az adminisztratív terhekről készült tanulmány

2007 végén nyilvánosságra hozták az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési program keretében készített, „A közös agrárpolitika (KAP) kapcsán a mezőgazdasági üzemekre nehezedő igazgatási terhek elemzése” címet viselő tanulmányt.[17] A tanulmány – amelynek keretében Dániában, Németországban, Franciaországban, Írországban és Olaszországban folytattak vizsgálatokat – értékeli az egységes támogatási rendszerhez kapcsolódó intézkedések 2006-os adminisztratív költségeit, és képet ad a jövőben várható fejleményekről.

A tanulmány számos olyan tényezőre mutat rá, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhekre.

Ezek közül az első a közvetlen kifizetésekről szóló KAP-rendelkezések nemzeti jogba történő átültetésének módja és ütemezése. E tekintetben többek között lényeges, hogy a tagállamok milyen egységes támogatási rendszermodell bevezetése mellett döntöttek („történeti modell”, „regionális modell” vagy „vegyes modell”), valamint az, hogy a tagállamok a támogatásokat teljes mértékben függetlenítik-e a termeléstől, vagy egyes esetekben a támogatást továbbra is a termeléstől teszik függővé. Eltérések vannak továbbá a támogatás iránti kérelmek rendszere és a jogosultságok átruházásának módja között.

Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési program keretében kidolgozott javaslatok szerint, ha minden tagállamban rendelkezésre állnának bizonyos informatikai megoldások, a tagállamok adminisztratív terhei tovább csökkenhetnének, több mint 400 millió euróval.

Az adminisztratív terhekre emellett hatással van az egyes tagállamok üzleti kultúrája, így például az, hogy miként tekintenek a külső tanácsadók igénybevételére, valamint a strukturális különbségek, köztük a mezőgazdasági üzem mérete és a termelés differenciáltsága.

A tanulmány eredményei a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhek jelentős mértékű csökkenését jelzik. Ebben szerepet játszik a pozitív tanulási hatás és az egységes támogatási rendszer elindításához kapcsolódó adminisztratív költségek megszűnése[18]. E folyamathoz a KAP állapotfelmérése keretében hozott döntések is hozzájárulnak.

A KAP állapotfelmérése

A Bizottság által a KAP állapotfelmérésére tett javaslatok egyik fő mozgatórugója az egyszerűsítés volt[19]. Az állapotfelmérés egyszerűsített az egységes támogatási rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseken és növelte a KAP 2003-as reformjának hatékonyságát.

A KAP állapotfelmérésének keretében végrehajtott egyik legfontosabb egyszerűsítési lépés a támogatások termeléstől való függetlenítésének továbbvitele, és egyes rendszerek – köztük az energianövényekre és a durumbúzára vonatkozó kifizetési rendszer, valamint a vaj, a tejszín és a vajkoncentrátum megsemmisítésének támogatására vonatkozó rendszer – megszüntetése volt. Ahogyan azt a mezőgazdasági üzemekre nehezedő adminisztratív terhekről készült tanulmány[20] is megállapította, a termeléstől függő támogatási rendszerek a mezőgazdasági üzemek számára további adminisztratív terhet jelentenek. A támogatások termeléstől való függetlenítésének kiterjesztése következtében tehát ezek a terhek automatikusan csökkennek.

A KAP állapotfelmérése keretében továbbá a modulációhoz kapcsolódó önrészre vonatkozó szabályokat, a nemzeti tartalék működését szabályozó rendelkezéseket, és a tartalékból kiutalt támogatási jogosultságokat is egyszerűsítették.

Eltörölték a kötelező területpihentetést előíró szabályokat és egyszerűsítették a támogatási jogosultságok átruházására vonatkozó feltételeket.

A KAP állapotfelmérésének eredményeképpen – a szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra, illetve az energianövényekre, a héjasgyümölcsűekre és a keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó kifizetési rendszerek megszüntetése révén – a mezőgazdasági üzemek adminisztratív terhei valószínűleg mintegy 135 millió euróval fognak csökkenni. A kötelező területpihentetés eltörlésével a mezőgazdasági üzemek adminisztratív terhei becslések szerint további 146 millió euróval csökkenhetnek.

KILÁTÁSOK

Az elmúlt években végbement haladás semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a mezőgazdasági ágazatban folyó egyszerűsítési folyamatok a jövőben leállhatnak. Az egyszerűsítés és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése olyan feladat, amely önmagától nem oldódik meg, ezért azt folyamatosan napirenden kell tartani. Ahhoz, hogy a mostani lendület megmaradjon és a KAP további egyszerűsítését lehetővé tévő feltételek alakuljanak ki, az elkövetkezendő években számos további lépés és projekt vár megvalósításra. A következő rész ezeket vázolja fel.

Közös hatálybaléptetési dátumok

A KAP keretében bevezetett jogszabály-módosítások jellemzően néhány meghatározott időpontban, így például a gazdasági év kezdetén lépnek hatályba. Annak érdekében, hogy a politika és annak változásainak nyomon követése, illetve a változások előrejelzése hatékonyabb legyen, jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a KAP keretébe tartozó jogszabály-módosítások esetében közös hatálybaléptetési dátumok[21] kerüljenek bevezetésre.

Kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokat jelenleg több különböző jogszabály tartalmazza. Tovább vizsgálják egy olyan javaslat kidolgozásának lehetőségét, amelynek értelmében a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó harmonizált szabályokat egyetlen jogszabály rögzítené.

Adatközlések

A Bizottság minden erejével arra fog törekedni, hogy egyszerűsítse és egységesítse a KAP megosztott irányítása keretében történő adatközlésre, valamint a dokumentumok és az információk megőrzésére vonatkozó jogszabályi keretet. Az elképzelések szerint az új keretet – a pénzügyi jellegű adatközléstől eltekintve – a KAP igazgatásához kapcsolódó valamennyi adatszolgáltatásra ki lehetne terjeszteni, és az – informatikai eszközök használata révén – az e területen működő összes rendszert elérhetné. A rendszereket az Európai Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságai működtethetnék. Az új jogszabályi keret mindezeken túl az érintett hatóságok és a nyilvánosság számára biztosíthatná az összegyűjtött adatokhoz való hozzáférést.

A tapasztalatok összegyűjtése

2010-ben képzési program fog indulni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság tisztviselői számára, amelynek keretében a résztvevők mezőgazdasági üzemekbe is ellátogatnak. A program célja, hogy az érintett tisztviselők még jobban megismerjék az ágazatot jellemző kihívásokat, ez pedig elősegítheti, hogy a mezőgazdasági termelők mindennapi problémáihoz jobban alkalmazkodó szakpolitikai döntések szülessenek. A program pontos részleteit jelenleg vizsgálják.

Minőségpolitika

A mezőgazdasági termékek minőségéről szóló 2008. október 15-én közzétett zöld könyv, amelynek nyomán széles körű nyilvános konzultáció indult a minőségpolitika témakörében, az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére irányította a figyelmet, különös tekintettel a forgalmazási minőségszabványokra, a tanúsítási rendszerekre és a földrajzi jelzések rendszerére.

A nyilvános konzultációt követően a Bizottság 2009 májusában közleményt fog kiadni, és az abban felvázolandó lehetőségek jelentős hatással lehetnek majd az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére.

A cselekvési terv folytatása

A cselekvési terv tovább folytatódik és újabb projektek kerülnek végrehajtásra, többek között a komlóágazatot érintően.

A komlótermelők termelési szerződéseiket jelenleg kötelesek nyilvántartásba vetetni. A nyilvántartás lehetővé teszi a főbb piaci információkhoz való hozzáférést és biztosítja a piac bizonyos mértékű átláthatóságát, ugyanakkor igen megterhelő feladatot jelent a termelők és a hivatalos szervek számára. Ezen adminisztratív terhek csökkentése érdekében mérlegelni fogják, hogy a komlóágazatban milyen más módon lehetne biztosítani a piaci információkhoz való hozzáférést. Az értékelés eredményétől függően kerülnek majd kidolgozásra javaslatok.

Rendszeres felülvizsgálat

A Bizottság mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy nagyobb rendszerességgel kerüljön sor a jogszabályok felülvizsgálatára, amelynek keretében a bizonyos időnél régebbi jogszabályok kerülnének felülvizsgálatra. Ennek során azt mérlegelnék, hogy a hatályban lévő rendelkezéseket célszerű-e fenntartani, és ha igen, milyen formában. Ily módon az új jogszabály naprakész lenne, és megfelelne a jogszabály-szövegezéssel kapcsolatos legújabb elveknek.

A jogi szövegek nyelvezete és használhatósága

A jogi szövegek nyelvezete a hétköznapi felhasználók számára megnehezítheti ezen szövegek használhatóságát. A Bizottság továbbra is arra törekszik, hogy a jogi szövegek nyelvezetének értékelése és a jogszabály-szövegezéssel kapcsolatos képzések szervezése révén a jogi szövegek érthetőbbé váljanak.

A bevált gyakorlati megoldások terjesztésének folytatása

A KAP egyszerűsítését célzó tevékenységek előrehaladásának és továbbfejlesztésének megvitatása céljából a Bizottság a jövőben is szervezni fog találkozókat a tagállamok és az érdekeltek számára. Ezen találkozók a kölcsönös megfeleltetés további egyszerűsítésére vonatkozó lehetőségek feltérképezésére is alkalmat kínálnak.

KÖVETKEZTETÉS

Az egyszerűsítési folyamat eredményei a Bizottság által a KAP egyszerűsítésének irányába tett erőfeszítések világos sikerét jelzik. A folyamat továbbvitele egyértelmű jele a Bizottság azon elkötelezettségének, hogy az egyszerűsítést egyre több területen valósítsa meg. Az elvégzett elemzések előzetes eredményei[22] alapján reális esélye van annak, hogy 2012-re sikerül elérni a kitűzött célt, azaz az adminisztratív terhek 25 %-kal való csökkentését. Ez annál is inkább figyelemreméltó eredmény, mivel a KAP dinamikus politikai környezetben működik, amelyben különböző és gyakran egymással ellentétes pénzügyi és politikai érdekek ütköznek, és amelynek hátteréül termelési kultúrák és struktúrák sokasága szolgál.Továbbá – tekintettel arra, hogy pénzügyi források elosztásáról van szó –, elkerülhetetlen, hogy a KAP-ra szigorú igazgatási és ellenőrzési szabályok vonatkozzanak, amelyek célja az európai uniós költségvetés épségének megőrzése, azaz az adófizetők pénzének szabályos felhasználása.

A KAP egyszerűsítése révén olyan üzleti környezet jön létre, amelyben a mezőgazdasági termelőkre és az ágazat egyéb gazdasági szereplőire kevesebb adminisztratív, illetve megfeleléssel kapcsolatos költség hárul, valamint az európai mezőgazdaság versenyképesebbé válik, így a mezőgazdasági termelők könnyebben meg tudnak felelni az előttük álló kihívásoknak és a fogyasztói elvárásoknak. A folyamat végeredményben az EU valamennyi polgára számára előnyökkel jár.

A mezőgazdasági termelők és az ágazat egyéb gazdasági szereplői ugyanakkor üzleti környezetüket nem csupán a KAP-szabályok, hanem szélesebb értelemben a rájuk vonatkozó valamennyi jogszabály viszonylatában szemlélik. A Bizottság ezért az egyszerűsítésre és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésére olyan átfogó célként tekint, amelynek elérése érdekében a mezőgazdasághoz kötődő valamennyi szakpolitikai területen, illetve minden szinten – így tagállami és regionális szinten is – lépéseket szükséges tenni. Fontos, hogy a folyamatban részt vevő valamennyi szereplő a jövőben különös figyelmet szenteljen ennek a szempontnak.[pic][pic][pic]

[1] COM(2005) 509, 2005.10.19.

[2] A jobb szabályozás harmadik stratégiai felülvizsgálata az Európai Unióban – COM(2009) 15, 2009.1.28.

[3] A közleményben szereplő adatok elsősorban az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló cselekvési program keretében végzett elemzések előzetes eredményeit, illetve a program keretében kidolgozott ajánlásokat tükrözik. A program keretében alkalmazott standard költségmodell szerint az adminisztratív terheket az európai uniós jogszabályok által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek, illetve az ezen jogszabályok átültetését vagy végrehajtását célzó nemzeti jogszabályoknak való megfelelés költségei alapján lehet meghatározni.

[4] A technikai jellegű egyszerűsítés (azaz változatlan politikai kereten belül végrehajtott egyszerűsítés) a jogi keret, az adminisztratív eljárások és az irányítási mechanizmusok felülvizsgálatát jelenti azok ésszerűsítése és költséghatékonyságának növelése céljából, valamint a meglevő politikai célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében, anélkül, hogy az alapvető szakpolitikákat megváltoztatná;a „szakpolitikák lényegét érintő egyszerűsítés” a mezőgazdasági támogatásokkal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos szakpolitikai eszközök javítása révén mérsékli a szabályozás bonyolultságát. Ezt a megközelítési módot „egyszerűsítési céllal végrehajtott stratégiai politikaformálásnak” is nevezhetjük.

[5] A Bizottság 1081/2008/EK rendelete (HL L 296., 2008.11.5., 4. o.).

[6] HL C 148., 2006.6.24.

[7] HL C 30., 2009.2.6.

[8] A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 299, 2007.11.16. 1. o.).

[9] HL C 319, 2006.12.27., 1. o.

[10] A Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358, 2006.12.16. 3. o.).

[11] Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű ( de minimis ) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2007.12.21., 35. o.).

[12] COM(2007) 147, 2007.3.29.

[13] A hatásvizsgálattal kapcsolatban a következő oldalon találhatók további információk: http://ec.europa.eu/governance/impact/index_en.htm.

[14] További információ: http://ec.europa.eu/agriculture/index_en.htm.

[15] A Bizottság 2008. június 9-i 514/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló 376/2008/EK rendelet módosításáról ( OJ L 150, 2008.6.10., 7. o.).

[16] Azt követően, hogy a 361/2008/EK tanácsi rendelettel (OJ L 121, 2008.5.7., 1.o.) a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó rendelkezéseket is bevonták a KPSZ-be.

[17] http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/external/burden/index_en.htm.

[18] A pozitív tanulási hatás révén és az egységes támogatási rendszer elindításához kapcsolódó költségek megszűnésével a mezőgazdasági üzemek adminisztratív terhei több mint 900 millió euróval fognak csökkenni.

[19] COM(2008) 306 2008.5.20.

[20] Lásd: 4.2. bekezdés.

[21] Lásd: COM(2009) 15.

[22] A rendelkezésre álló becslések alapján a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos terhek legalább 1 400 millió euróval fognak csökkenni.