52008DC0031

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 29.1.2008

COM(2008) 31 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblája

{SEC(2008) 87}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblája (EGT-vonatkozású szöveg)

1. BEVEZETÉS

1. Az egységes piac felülvizsgálatáról szóló bizottsági közlemény egyik legfontosabb következtetése az, hogy a piacnak jobban figyelembe kell vennie a polgárok elvárásait és aggodalmait, és képesnek kell lennie a globalizáció következményeinek kiigazítására. Ezekkel kapcsolatban nem elég csak a jogi eszközökkel foglalkozni: nagyobb figyelmet kell fordítani az uniós polgárokat érintő végeredményekre. A politikákat jobban a bizonyítékokra kell alapozni és eredményközpontúbbá kell tenni. A polgárokat érintő eredmények nyomon követése és értékelése a Bizottság számára kiemelt fontosságú ahhoz, hogy az egységes piac következő szintjére lehessen lépni. A jobb monitorozás nemcsak azért fontos, mert elősegíti a jobb döntéshozatalt és szabályozást, önmagában is alapvető, mivel segítségével a polgárok láthatják, hogy aggodalmaikat figyelembe veszik.

2. A polgárok a mindennapokban fogyasztóként szereznek tapasztalatot az egységes piac működéséről. Fogyasztói tapasztalataik tehát hatással vannak az egységes piacról, illetve az EU egészéről alkotott véleményükre. A fogyasztók számára érzékelhető jobb eredmények az egységes piaci politikák végső célja és sikerük mércéje. Az egyre inkább fogyasztóorientált, globalizált gazdaság esetében a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő egységes piac segít a gazdaság innovatívabbá és versenyképesebbé válásában.

3. Az egységes piac nem kizárólag gazdasági projekt. Bizonyos társadalmi normákat is véd. Hasonlóképpen a fogyasztói érdekeket nem lehet kizárólag a gazdasági hatékonyság szempontjából meghatározni. A polgárok az egységes piaci politikától azt várják, hogy társadalmilag elfogadható eredményeket mutasson fel, bizonyos esetekben akár a gazdasági hatékonyság rovására is. Így például az emberi egészség, a környezet és a biztonság figyelembe vétele azt jelenti, hogy a fogyasztói termékeket szigorúan szabályozzák. Konszenzus uralkodik abban a kérdésben is, hogy az egyes alapvető kereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amely a gazdasági és társadalmi integráció szempontjából nélkülözhetetlen, mindenki számára biztosítani kell, bárhol is éljenek. A piac működésében érzékelhető zavarok fogalmát tehát az eredménytábla kontextusában kell értelmezni, ideértve a források nem hatékony elosztását, illetve a kívánt eredmények elmaradását egyaránt.

4. Az egységes piac a fogyasztók számára érzékelhető teljesítményének bizonyítékai azonban jelenleg nem állnak elegendő mértékben rendelkezésre. Ennélfogva a Bizottság új megközelítésében kulcsfontosságú, hogy az egységes piac e keresleti aspektusának jobb monitorozásához szükséges mutatókat kialakítsák. Az eredménytábla hozzájárul az általános monitorozási gyakorlathoz azáltal, hogy igyekszik felderíteni azokat az eseteket, ahol az egységes piac működésében érzékelhető zavarok a fogyasztói környezet nem kielégítő feltételeihez kötődnek. Az összegyűjtött adatok nem csupán jobb fogyasztóvédelmi politikát fognak eredményezni, de valamennyi, a fogyasztókat érintő politikára hatással lesznek, biztosítva a fogyasztói érdekek jobb integrálását valamennyi közösségi politikába.

2. MIÉRT FONTOS AZ EGYSÉGES PIAC FOGYASZTÓI EREDMÉNYEINEK MONITOROZÁSA?

5. A fogyasztói piacok olyan összetett rendszerként működnek, ahol a kereslet és a kínálat találkozik, ahol a gyártók, szolgáltatók, kiskereskedők és fogyasztók magatartása a visszajelzések tükrében folyamatosan változik. A leginkább innovatív vállalatok úgy tekintenek a fogyasztókra, mint az új ötletek legbőségesebb forrásaira.

6. A fogyasztói piacok gazdasági teljesítménye többé már nem tekinthető a kínálati oldal gazdasági szereplői hatékonysága puszta „termékének”, még akkor sem, ha ez egyébként a pozitív fogyasztói eredmények szempontjából alapvető. A hatékony versenypolitika és az esetleges kínálati oldali szabályozás szükséges, ám nem elegendő feltétel a hatékony és jól teljesítő piacok biztosításához. A hatékony és jól reagáló fogyasztói piacok a gazdaság minden ágazatában kulcsfontosságú mozgatórugói a versenyképességnek és a polgárok jólétének. Erős pozíciójú vásárlókra van szükségük, akik kellő információk birtokában tudnak dönteni, és hamarabb részesítik előnyben a hatékony szolgáltatókat. Az olyan piacok, ahol a fogyasztókat összezavarják, félrevezetik, egyáltalán nem vagy csak kis mértékben biztosítanak számukra választási lehetőséget, kevésbé lesznek versenyképes és több kárt okoznak a fogyasztóknak – ami az egész gazdaság hatékonyságára negatívan hat.

7. Az egységes piac felülvizsgálata felismerte, hogy a fogyasztót több előnyben kell részesíteni, továbbá meg kell újítani az integrációt és a nagyobb hatékonyságot ösztönző erőfeszítéseket. A Bizottság fogyasztóvédelmi stratégiája[1] ezt célul tűzte ki a 2007–2013 közötti időszakra.

8. Ez az eredménytábla az érdekeltekkel és a tagállamokkal folytatott konzultáció eredménye. A nyilvános konzultáció során a nemzeti hatóságoktól, európai fogyasztói központoktól, civil szervezetektől, gazdasági szereplőktől és magányszemélyektől több mint 60 válasz érkezett. A válaszadók többsége támogatta az eredménytáblát[2].

3. A FOGYASZTÓI PIACOK EREDMÉNYTÁBLÁJA

9. A megoldandó feladat olyan mutatók kidolgozása, amelyek segítségével megállapítható, hogy a fogyasztói piacok hol nem felelnek meg a fogyasztóknak, és hogy a Bizottságnak mire kell összpontosítania. A mutatóknak jelezniük kell, ha a piacoknak nem sikerül maximalizálni a gazdasági eredményeket a fogyasztók számára, és azt is, ha nem sikerül elérniük a legfontosabb társadalmi eredményeket.

10. Egyértelműen meg kell különböztetni a monitorozás átvizsgálási, illetve elemzési szakaszát. Az átvizsgálási szakaszban azt kell meghatározni, mely piacoknál áll fenn annak kockázata, hogy csalódást keltenek a fogyasztókban. Mivel valamennyi fogyasztói piacon számos mutatót lehet összegyűjteni, ki kell választani közülük egy korlátozott mennyiséget, amelyek a főbb jellemzőket írják le és felhasználhatók az átvizsgálás céljára.

11. Az elemzési szakaszhoz további, ágazatspecifikus adatok és kutatás szükségesek. Az alapos elemzés célja annak megértése, hogy e piacok csalódást keltenek-e a fogyasztókban, és ha igen, miért. Az elemzés során azt kell meghatározni, hogy a kudarc a verseny hiányának, a fogyasztói választás torzulásának, az átlátható és teljes információk hiányának, a hiányos ágazati szabályozásnak, a belső piac széttöredezettségének, vagy e tényezők mindegyike vagy némelyike kombinációjának tudható-e be. Az adott piacon tapasztalt problémák kezelésére legmegfelelőbb szakpolitikai eszköz kiválasztása ezen okoktól fog függeni. Például erőfölénnyel való visszaélés esetén a versenypolitika, a piacra jutás egyes akadályai eltörlésének szükségessége esetén ágazati szabályozás, az információk átláthatóságának biztosítására a fogyasztóvédelmi politika vagy az eszközök vegyítése felel meg.

12. Háromszorosan is hasznos tehát a fogyasztói piacok monitorozására nagyobb figyelmet fordítani. Először is, noha a problémák a nagy- és a kiskereskedelem szintjén egyaránt jelentkeznek, a polgárok a piac működési zavaraival kiskereskedelmi szinten szembesülnek. Másodszor a piac a fogyasztói választás torzulása miatti működési zavarai az egész versenyképességet károsítják, hiszen az negatív hatással van a források hatékony elosztására. Harmadszor, a végfogyasztás az értékteremtési láncban betöltött szerepénél fogva a piac kiskereskedelmi szinten tapasztalt működési zavarai jelezhetik a verseny hiányát vagy más zavarokat a lánc korábbi szakaszaiban.

13. Az eredménytábla az egységes piac felülvizsgálata által elindított általános piacfigyelési gyakorlat egyik első gyümölcse. E piacfigyelési gyakorlat szintén két szakaszból áll: az átvizsgálási és a mélyreható elemzési szakaszból. Az első szakasz célja a növekedés, munkahelyteremtés, háztartási fogyasztás és az egységes piacon belüli kiigazítások szempontjából legfontosabb ágazatok meghatározása, és annak megállapítása, hogy hol mutatkoznak működési zavarok. A megfelelő adatok hiányában azonban mindössze egyetlen fogyasztói mutatót alkalmaztak a gyakorlat során. Amint az új fogyasztói adatok az eredménytábla révén hozzáférhetőkké válnak, az ágazat átvizsgálásához használt módszereket hozzáigazítják a fogyasztói dimenzió jobb megjelenítésének igényéhez. A második szakaszban az első szakaszban meghatározott ágazatok piaci alapú vizsgálatra kerül sor. Amennyiben egy fogyasztói piacot megvizsgálnak, azt fogyasztói szemszögből is elemezni fogják.

14. Az első fogyasztói piaci eredménytábla tartalmazni fogja a fogyasztói piacok átvizsgálásának mutatóit és azt az intézményi keretet, amelyben a piacok és a fogyasztók működnek. A fogyasztói eredményekre vonatkozó teljes, harmonizált és összehasonlítható adatok igen hiányosak. Az első eredménytábla bemutatja a meglévő adatokat és javaslatot tesz a jelentős mértékű hiányosságok pótlására.

4. AZ EREDMÉNYTÁBLA FELÉPÍTÉSE ÉS LEGFONTOSABB MUTATÓI

15. A közösségi szintű eredménytábla kidolgozása olyan kihívások elé állít, amelyekkel a nemzeti eredménytáblák nem szembesültek, ugyanakkor előnyökkel is jár. A különböző fogyasztói piacok monitorozásán kívül az eredménytábla értékeli az EU fogyasztói piacának integráltságát és a nemzeti fogyasztói környezetet. Számos mutató – pl. a kártalanítási és végrehajtási rendszerek, a fogyasztói pozíció erőssége, az információk átláthatósága vagy a határon átnyúló kereskedelem akadályai – inkább horizontálisan, mint ágazati szinten értelmezendő. Az eredménytábla ezt az összetettséget az egységes piac három dimenzió alapján történő elemzésével jeleníti meg.

16. Az első dimenzió a fogyasztói piacok tág értelemben vett teljesítménye a gazdaság egészében . A további elemzést kívánó problémás ágazatok meghatározása mellett ez a dimenzió segíti a teljesítmény referenciaértékhez történő viszonyítását EU-szerte. A mutatókat az egyéni fogyasztás cél szerinti osztályozásának (COICOP) statisztikai módszere szerint strukturálják.

17. A második dimenzió a kiskereskedelmi belső piac integráltságának foka , a Bizottság fogyasztóvédelmi stratégiai célkitűzésére tekintettel, tudniillik hogy 2013-ra a fogyasztók és kiskereskedők a határon átnyúló vásárlásba vetett bizalma elérje az otthoni vásárlás szintjét.

18. A harmadik dimenzió a 27 nemzeti piac fogyasztói környezete–végrehajtás, információ, oktatás és kártalanítás szempontjából. E mutatók a tagállamok fogyasztóvédelmi politikai rendszereinek és intézményeinek referenciái.

19. A piacok fogyasztói szempontból vizsgált működését nem lehet egyetlen mutatóval leírni, az számos változó kölcsönhatásától függ. A piaci struktúra, valamint az intézményi és versenykörnyezet a piaci eredmény fő meghatározói. Az is hatással van azonban az eredményekre, hogy a fogyasztói választást mennyire befolyásolja a gazdasági szereplők magatartása. A fogyasztók a piaci választék megértése iránti képessége hatással van a piac sikeres működésére még akkor is, ha a szereplők átláthatók és megbízhatók. Az olyan összetett termékek értékelése, mint az életbiztosítás vagy a csúcstechnológiás berendezések, szakmai tanácsadásra szorulhat.

20. E változókat megerősített és nem megerősített adatok keverékével mérik. Azok önmagukban nem adnak teljes képet. Míg a megerősített adatok a piaci működés egyes aspektusait írják le, a nem megerősített adatok a fogyasztók tapasztalatainak és a piaci működésről és bizalomról kialakított képének leírásához szükségesek, ezek pedig visszahatnak a szolgáltatók magatartására.

4.1. A fogyasztói piacok átvizsgálása

21. A fogyasztói piacok fő jellemzőit öt alapvető mutatóval lehet leírni, melyek mindegyikének vannak gyenge és erős pontjai. A mutatók kombinálása lehetővé teszi a gyenge pontok kompenzálását és szilárd képet biztosít. Ha két vagy több mutató problémákról tanúskodik, az már indokolja a további elemzést. Az öt mutatót–panaszok, árszint, elégedettség, szolgáltatóváltás és biztonság–az alábbiakban fejtjük ki. További magyarázat és az azt alátámasztó adatok a mellékletben találhatók.

4.1.1. Panaszok

22. A fogyasztói panaszokra vonatkozó adatokat a fogyasztói piaci működés „aranyalapjaként” jellemzik, és számos tagállamban és harmadik országban fő mutatóként alkalmazzák. A panasztételre való hajlandóság országonként és ágazatonként változó, az függ a fogyasztóvédelmi hagyományoktól, a panasz várható sikerének megítélésétől; így a panaszok szintjét más mutatók figyelembevételével együtt kell értelmezni. A fogyasztói panaszok az EU valamennyi termék- és szolgáltatási ágazatára kiterjedő átfogó és összehasonlító képének felvázolása hathatós eszköz. 2008-ban közzétesznek egy konzultációt szolgáló dokumentumot, amely az EU valamennyi, panaszokkal foglalkozó szervezetének véleményét kikéri a panaszok osztályozására szolgáló harmonizáltabb rendszer kialakításának módjáról.

4.1.2. Árszintek

23. Az árszintekre a fogyasztók igen érzékenyek. Ezért fontos a különböző termékek árszintjének és árszintje alakulásának monitorozása. Ha egy adott termék árszintje magasabb a referenciaértéknél, akkor annak mögöttes okait meg kell vizsgálni. A magasabb árak hátterében állhatnak a kereslet vagy a költségstruktúra különbségei. Az árszint jelezheti azt is, hogy a piac – a jogszabályi keret vagy a versenykörnyezet miatt – fogyasztói szempontból kevésbé hatékony. Ezért fontos e mutatót az eredménytáblában használt más mutatókkal együtt vizsgálni, hogy érthetővé váljon a különböző árszintek forrása. További együttműködésre van szükség a nemzeti hivatalokkal az árra vonatkozó összehasonlítható és reprezentatív adatok kialakítása érdekében, és annak eldöntéséhez, hogy a meglévő statisztikai szabályozást ki kell-e igazítani. Ezen adatok szükségességét az egységes piac felülvizsgálatában megállapították. Jelenleg – néhány kivétellel (autók, élelmiszerek stb.) – szinte egyáltalán nincsenek árra vonatkozó összehasonlítható adatok.

4.1.3. Elégedettség

24. A piaci működés néhány alapvető aspektusa – a minőség, a választás, az átláthatóság és az ügyfélszolgálat – nehezen mérhető objektíven. A fogyasztók e változókról kialakított képe a legalkalmasabb módja ezen eredmények monitorozásának. Az üzleti szféra által kialakított, a fogyasztói elégedettség mérésére alkalmas jól bevált technikák igénybevételével szilárd módszert hoztak létre a fogyasztói elégedettség komplex indexének biztosítására. A módszert 11 általános érdekű szolgáltatáson tesztelték, melyek időben és a szolgáltatások szintjén összehasonlíthatók. Ezt idővel ki kell terjeszteni a legfontosabb fogyasztói piacokra.

4.1.4. Szolgáltatóváltás

25. A szolgáltatóváltás fontos mutatója egyrészt a fogyasztók rendelkezésére álló választéknak, másrészt annak, hogy hogyan tudnak élni ezzel a választási lehetőséggel (a piac átláthatósága, a szolgáltatóváltás akadályai stb. függvényében). A fogyasztók szolgáltatóváltási hajlandósága kulcsfontosságú a hálózati szolgáltatások sikeres liberalizációja szempontjából. A szolgáltatóváltási magatartással kapcsolatos adatok korlátozott számú általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó EU-szintű, és néhány tagállambeli felmérések nyomán állnak rendelkezésre. A jövőben a mutatók más alapvető szolgáltatásokra való kiterjesztésére és a szolgáltatóváltás költségeinek, illetve a szolgáltatóváltás egyszerűségéről kialakult képnek a megvizsgálására fognak törekedni.

4.1.5. Biztonság

26. A fogyasztói termékek és szolgáltatások biztonsága fontos eredménymutató. A fogyasztói termékek és szolgáltatások vonatkozásában jelenleg rendelkezésre álló adatok, amelyeket balesetek és sérülések bizonyítékai alapján, illetve veszélyes termékrendszerek bejelentése alapján mérnek, nem megfelelő. A sérülésekre és balesetekre vonatkozó adatok földrajzi lefedettségén és összehasonlíthatóságán javítani kell, mivel a megfelelő felmérés érdekében a bejelentésekhez kiegészítő információkra van szükség (pl. a piaci részesedésről, a vizsgálatok mértékéről stb.).

4.2. A kiskereskedelmi belső piac integráltságának értékelése

27. E mutatók célja a belső piac integráltsági szintjének értékelése. Az integráció a nem nemzeti kiskereskedők jelenléte, a határon átnyúló külföldi közvetlen beruházások és a határon átnyúló kiskereskedelem segítségével mérhető. Az Európai Unión belüli kereskedelemre vonatkozó számadatok nem tesznek különbséget a nagy- és a kiskereskedelem között. Ennélfogva a határon átnyúló eladások valódi szintjére vonatkozó megerősített adatok nem állnak rendelkezésre. E statisztikához közelítő értékek a fizetési rendszerekből fellelhetők. Időközben a fogyasztók és az üzleti szféra által bejelentett határon átnyúló kereskedelem felülvizsgálati adatait rendszeresen figyelni kell bizonyíték biztosítása érdekében.

28. A határon átnyúló eladással és vásárlással kapcsolatos fogyasztói és kiskereskedői hozzáállás ugyancsak fontos tényező a vélemények monitorozása és a határon átnyúló eladásba és vásárlásba vetett bizalom kialakítása terén elért előrehaladás mérése szempontjából. A fogyasztói piacok monitorozására gyűjtött árra vonatkozó adatok lehetővé teszik majd az áreloszlás mint a piaci integráció szintjének mutatójaként való használatát.

29. A határon átnyúló vásárlás során tapasztalt problémákkal kapcsolatos adatok is fontosak. Ismertetik az európai fogyasztói központok hálózatától és a fogyasztóvédelmi együttműködés hálózatától mint végrehajtó ügynökségektől származó adatokat, amelyek a határon átnyúló információk iránti kérelmeket, panaszokat, vitákat és végrehajtási ügyeket mutatnak be.

4.3. A tagállamok fogyasztói környezetének értékelése

30. A referenciaértékek azért szükségesek, hogy meg lehessen érteni a nemzeti szintű fogyasztói környezetet, mivel az fontos a nemzeti piacok működése, illetve az integrált uniós piac szempontjából egyaránt. Az egységes piac felülvizsgálata a végrehajtást az egyik legfőbb prioritásként emelte ki. A végrehajtási szabályok minősége fontos mutatója a nemzeti piacok „egészségi állapotának”, biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt. A megfelelőségi és végrehajtási szervekbe vetett bizalmi mutatók egy összetevőt mérnek. A végrehajtási input és output (ellenőrök, elvégzett vizsgálatok) más mutatókat biztosítanak. A fogyasztók kártalanítását (bírósági vagy alternatív vitarendezési úton) a fogyasztók véleménye, illetve az esetekről rendelkezésre álló megerősített adatok alapján kellene mérni. Bár a fogyasztók véleményéről vannak adatok, még többet kellene összegyűjteni a tagállamokkal együttműködésben.

31. A független fogyasztói szervezetek kulcsszerepet játszanak a piac hatékony működésének biztosításában a termékek összehasonlító tesztelése és a piaci működési zavarok azonosítása révén. Fontosak tehát a nemzeti fogyasztói mozgás erősségének mutatói – a források és a fogyasztók beléjük vetett bizalma szempontjából.

32. A fogyasztói pozíció erősségének mutatói – így a fogyasztói oktatás, tájékoztatás, megértés, fogyasztói tájékozottság/készségek, tudatosság és öntudatosság – fontosak a különböző nemzeti piacok megértésének és a legjobb gyakorlatok megtalálásának szempontjából. E téren jelenleg viszonylag kevés EU-szintű összehasonlítható adat áll rendelkezésre.

4.4. Az elemzési szakasz tanulmányai

33. A fogyasztói piacok öt mutatója sok információval fog szolgálni arról, hogy egy adott piac hogyan működik. Az elemzési szakasz tanulmányainak azonban össze kell gyűjteni valamennyi vonatkozó adatot annak érdekében, hogy jobban megértsék a piaci zavarok okait. A belső piac integrációjának felméréséhez és a nemzeti politikák értékeléséhez összegyűjtött adatok magyarázatot adnak arra is, hogy egyes piacok miért nem működnek jól.

34. Ahol az eredménytábla azt mutatja, hogy bizonyos piacok ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, ott esetleg a különböző piacok horizontális elemzésére lesz szükség. Hasonlóképpen a nemzeti összefüggésben vizsgált mutatók elemzése segítheti a nemzeti hatóságokat vagy fogyasztói szervezeteket az országukban fennálló problémák felderítésében és a további elemzésben.

35. Az elemzési szakaszban részletesebb tanulmányozásra szoruló példák a következők:

- A fogyasztók pozíciójának erőssége. Mivel a fogyasztók a piac jellegétől függően változó mértékben képesek megérteni a rendelkezésükre álló választási lehetőségeket, szükség lehet annak kutatásra, hogy a fogyasztóknak elképzelésük van a kínált termékekről.

- A fogyasztókat érő hátrány. Szükség lehet a fogyasztók hatékony döntéshozatali képességének kutatására.

- Az importárak és a fogyasztói árak kapcsolatának alakulása

- Jogi jellegű mutatók ott, ahol a szabályozás meghatározott fogyasztói eredményeket ír elő.

- Megfelelőségi szintek – a végrehajtás szúrópróbaszerű ellenőrzése és más eszközök segítségével mérve

- Minőség. Az ilyen adatok általában piacspecifikusak, de fontos, az elégedettség és a biztonság által nem lefedett minőségeket mérnek, mint az innováció foka, az egészség és a környezet.

- Hozzáférés és megfizethetőség – különösen az alapvető szolgáltatások esetében lényeges.

- Interoperabilitás – a rendszer vagy termék kompatibilis legyen más rendszerekkel vagy termékekkel anélkül, hogy ez a fogyasztó részéről különösebb erőfeszítést igényelne

4.5. Az eredménytábla jövőbeli fejlesztése

36. Mivel az eredménytáblából számos adat hiányzik, teljes potenciálját még nem lehet bemutatni. Idővel a teljessé tett eredménytábla képessé teszi majd a Bizottságot, hogy:

- meghatározza, mely piacok működésében áll fent zavar a fogyasztói eredmények terén és mely piacok szorulnak további alapos piacelemzésre. Ez az elemzés szakpolitikaspecifikus ajánlásokat eredményezhet (verseny-, fogyasztóvédelmi, ágazati szabályozási politika stb.)

- megmutassa, mely horizontális fogyasztói kérdéseket kell tovább elemezni, különösen az európai és/vagy nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szempontjából.

- megmutassa a Bizottság által kijelölt, az integrált kiskereskedelmi belső piacra és fogyasztói bizalomra irányuló fogyasztóvédelmi célkitűzések terén elért előrehaladást.

- lehetővé tegye a tagállamok teljesítménye referenciaértékeinek meghatározását a nemzeti fogyasztói környezetben.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

37. A fogyasztói eredménytábla kiegészíti az általános piacfigyelési gyakorlatot, amelyet a Bizottság az egységes piac felülvizsgálatának kontextusában alakított ki. Hozzájárulhat a fogyasztói dimenzió továbbfejlesztéséhez az általános piacfigyelési gyakorlaton belül.

38. Az első eredménytábla még kezdetleges. A mutatókhoz rendelkezésre álló adatok nem elégségesek: a mutatók nagy része csak korlátozott számú ágazat esetében áll rendelkezésre, és az adatok egyes tagállamok esetében hiányoznak, és nem is mindig összehasonlíthatók.

39. Az első eredménytáblában szereplő táblázatok és grafikonok nagy része a fogyasztóvédelmi politika terén felmérések vagy a tagállami szereplők együttműködése révén gyűjtött adatokon alapul. Általánosan jellemző a más, fogyasztókat érintő uniós politikákkal kapcsolatban álló fogyasztói eredményekre vonatkozó adatok hiánya, kivéve a piacokat lefedő EU-politikákat, pl. az árra vonatkozó távközlési adatok vagy a közlekedésbiztonsági adatok.

40. A jelenlegi adatok túl korlátozottak – különösen az ágazatok számához képest – ahhoz, hogy kiderüljön, mely piacok működnek jobban másoknál. Ezért az első eredménytáblát inkább mutatónként, mint ágazatonként ismertetjük. Míg az első eredménytábla elsősorban a szolgáltatásokra koncentrált, addig a jövőbeliek inkább a termékek piacát fogják lefedni.

41. Az EU kiskereskedelmi belső piaca távol áll még az integrációtól. Az európai fogyasztók továbbra is inkább saját országukban vásárolnak vagy vesznek igénybe szolgáltatásokat. Van ugyan számos strukturális akadály (pl. a nyelv vagy a fogyasztóvédelmi szabályozás), ám ezek nem minden országban hatnak ugyanolyan negatívan. Mint logikus, a kis, központi elhelyezkedésű országok lakói inkább hajlamosak külföldi szolgáltatóktól vásárolni, mint az EU külső határain elhelyezkedő országok lakossága.

42. A fogyasztói környezet tagállamok szerint lényegesen és sok szempontból különbözik. A nemzeti fogyasztóvédelmi rendszerbe, a fogyasztói ügyekkel foglalkozó nemzeti hatóságokba, a független fogyasztói szervezetekbe vagy a fogyasztói jogokat védő szolgáltatókba vetett bizalom Európa-szerte 30–80% között mozog. A vitarendezés is egyszerűbb egyes országokban, mint másokban. Ugyancsak jelentős különbségek tapasztalhatók az információk megértésének szintje vagy a fogyasztói szervezetek finanszírozása között.

43. Ez az első eredménytábla mindenekelőtt azt mutatja, hogy a jövőbeli eredménytáblákhoz új adatokat és bizonyítékokat kell gyűjteni. Az adatgyűjtést a tagállamok érdekelt feleivel – fogyasztóvédelmi hatóságok, ágazati szervek, fogyasztói szervezetek és statisztikai hivatalok – együttműködésben fogják elvégezni. Különleges figyelmet fordítanak majd arra, hogy mind a 27 tagállamból – beleértve a jelenlegi adatok közül gyakran hiányzó Bulgáriát és Romániát is – gyűjtsenek adatokat. A közvetlen nyomon követési tevékenységek a következőkre fognak vonatkozni:

- Árra vonatkozó összehasonlítható adatok számos termék esetében, együttműködésben az Eurostattal és a nemzeti statisztikai hivatalokkal.

- Harmonizáltabb módszer kidolgozása a panaszok osztályozására valamennyi tagállamban.

- Az elégedettséget mérő módszer kiigazítása és elégedettségi tanulmányok folytatása további ágazatokban.

- A mutatók továbbfejlesztése és az eredménytábla beemelése a piacfigyelési gyakorlatba és az egységes piac eredménytáblájába. A jövőbeli belső piaci eredménytábla tartalmazni fog mutatókat a következőkre vonatkozóan: gazdasági teljesítmény, verseny, piaci integráció, innováció és általánosságban a polgárok számára ezekből származó előnyök.

44. A politikai döntéshozatali tendenciának az eszközközpontú megközelítéstől a fogyasztói eredményekre koncentráló eredményközpontú megközelítés irányába történő elmozdítása ambiciózus célkitűzés, és jelentős változás szükséges hozzá a politikai döntéshozók munkájában. A fentiekben vázolt programhoz a politikai döntéshozók és az érdekelt felek jelentős erőfeszítésére lesz szükség, amiért cserébe a jobb, egyszerűbb szabályozás és a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő piac a jól megérdemelt jutalom.

[1] COM(2007) 99, 2007.3.13.

[2] A válaszok összefoglalása a következő címen olvasható: http://ec.europa.eu/consumers/consultations/consultations_en.htm