[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.6.2007

SEC(2007) 819

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

Kísérődokumentum a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a kedvtelési célú vízi járművek motorjai környezetvédelmi jellemzőinek továbbfejlesztési lehetőségeiről A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA {COM(2007)313}{SEC(2007)770}

1. BEVEZETÉS

A HATÁSVIZSGÁLAT EGY KÉT Fő SZAKASZBÓL ÁLLÓ APRÓLÉKOS FOLYAMATON ALAPUL. AZ ELSő SZAKASZBAN ÖSSZEGZő TANULMÁNY KÉSZÜLT A KEDVTELÉSI CÉLÚ TENGERI JÁRMűVEK HAJTÓMűVEINEK SZENNYEZÉSÉT CSÖKKENTő LÉTEZő LEGFEJLETTEBB TECHNOLÓGIÁK ÉS A VÁRHATÓ FEJLESZTÉSEK KIVÁLASZTÁSÁRA ÉS A KEDVTELÉSI CÉLÚ TENGERI JÁRMűVEK HAJTÓMűVEINEK KIBOCSÁTÁSAIRA VONATKOZÓAN A VILÁG MÁS RÉSZEIN MEGLÉVő ÉS JÖVőBELI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉRE. A KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZI JÁRMűVEK HAJTÓMűVEINEK SZENNYEZÉSÉT CSÖKKENTÉSÉRE A TANULMÁNY SZERINT NÉGY LEHETSÉGES SZABÁLYOZÁSI ESET KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI. A TANULMÁNYBÓL KÉSZÜLT JELENTÉS [1] részletesen foglalkozik a 2003/44/EK irányelv 2. cikkében említett kérdésekkel, amelyekkel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy vegye őket figyelembe a fent említett közleményben. Az értékelési folyamat második szakasza a műszaki költségeket elemző és az összegző tanulmányban felsorakoztatott mind a négy megoldástípus környezeti, illetve gazdasági és társadalmi kihatásait elemző részletes hatásvizsgálati tanulmányból áll. A kihatások költségeit és hozadékait a „változatlan politika” feltételt az összehasonlítás kiindulási alapjául használó több szempontú elemzés alapján számszerűsítették és hasonlították össze. A tanulmány elkészítésével megbízott vállalkozók az értékelés minden mozzanatában széles körben és igen alaposan kérdezték ki azokat az érdekelteket, akiket az Európai Unióban a kedvtelési célú tengeri járművek kibocsátásaira vonatkozó jogszabályok további változásai jelentős mértékben érintenek. Emellett az értékelést a Bizottság szolgálatai által az érdekelteknek szervezett számos megbeszélés kísérte, amelyek célja többek között a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv megvalósításában érintett egyéb érdekeltek (a tagállamok illetékes hatóságai, szabványügyi és használói szervezetek, illetve a bejelentett szervezetek) tájékoztatása és megkérdezése

2. MILYEN KÉRDÉSEKET KELL MEGOLDANIA A SZAKPOLITIKÁNAK?

A KEDVTELÉSI CÉLÚ TENGERI JÁRMűVEK HASZNÁLATA A KIPUFOGÓGÁZ- ÉS A ZAJKIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN EGYARÁNT KIHAT AZ EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELEM KÖLTSÉGEIRE. Európában a kedvtelési célú tengeri járművek hozzávetőlegesen 0,34 %-kal járulnak hozzá az összes szénmonoxid-kibocsátáshoz, 0,5 %-kal az összes szénhidrogén-kibocsátáshoz és 0,1 %-kal az összes NOX kibocsátáshoz. Bár a kedvtelési célú tengeri járművek összesített kibocsátásai más forrásokkal összehasonlítva alacsonyak, mégis helyi jellegű problémákhoz vezethetnek azokon a területeken, ahol az aktivitási csúcsok bizonyos szakaszaiban (például a hétvégén) magas a kedvtelési célú tengeri járművek koncentrációja. A 2003/44/EK irányelvben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási határértékek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a kedvtelési célú vízi járművek által a levegőbe és a vízbe kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentéséhez és ily módon ezeken a területeken is hozzájárulnak a levegő és a víz minőségének javulásához. A fentiektől függetlenül az Európai Parlament és a Tanács 2003/44/EK irányelvének 2. cikke arra szólítja fel a Bizottságot, hogy számoljon be a kedvtelési célú vízi járművek környezeti tulajdonságai további javításának lehetőségeiről.

3. MILYEN LEHETőSÉGEK ÁLLNAK A SZAKPOLITIKA RENDELKEZÉSÉRE?

A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN KÖVETETT LEGGYAKORIBB MEGKÖZELÍTÉST ÉS AZ EMLÍTETT LEHETSÉGES NÉGY SZABÁLYOZÁSI ESETET VÁZLATOS FORMÁBAN AZ 1. ÁBRA ISMERTETI.

1. ábra: Az alkalmazott hatásvizsgálat összefoglalása

4. MILYEN – POZITÍV, ILLETVE NEGATÍV – HATÁSOK VÁRHATÓK AZ ISMERTETETT KÜLÖNFÉLE LEHETőSÉGEKTőL?

4.1. A gazdasági és társadalmi hatások összefoglalása

Lehetőség | Kompresszió gyújtású motorok (millió EUR) | Szikragyújtású motorok (millió EUR) | Vízi sporteszközök motorjai (millió EUR) | Összesen (millió EUR) |

1 | 147,4 | 6,4 | 2,0 | 155,8 |

2 | 245,2 | 114,7–127,3 | 5,1 | 365,0–377,6 |

2A | 245,2 | 98,4–111 | 2,0 | 345,6–358,2 |

2B | 150,2 | 98,4–111 | 2,0 | 250,6–263,2 |

1. táblázat: A szabályok betartásával összefüggő bruttó költségek (alsó-felső sáv) – (millió EUR)

Lehetőség | Kompresszió gyújtású motorok (%) | Szikragyújtású motorok (%) | Vízi sporteszközök motorjai (%) |

1 | +4,36 | +0,7 | +1,9 |

2 | +10,04 | +10,0 | +4,9 |

2A | +10,04 | +7,7 | +1,9 |

2B | +4,34 | +7,7 | +1,9 |

2. táblázat: A becsült árhatás összegzése (a kiskereskedelmi ár %-os növekedése)

Lehetőség | Kompresszió gyújtású motorok | Szikragyújtású motorok | Vízi sporteszközök motorjai | Összesen |

1 | -37 | -86 | -6 | -129 |

2 | -85 | -86 | -16 | -187 |

2A | -85 | -86 | -6 | -177 |

2B | -37 | -86 | -6 | -129 |

3. táblázat: A foglalkoztatási hatás összegzése (a közvetlen és közvetett következményképpen megszűnő állások becsült mennyisége)

Az állások mennyiségére gyakorolt hatás: Az esettanulmányok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a kibocsátási határértékeknek a kiindulási alap alá történő minden további csökkentése (a „változatlan politika” esete) komoly veszélybe sodorja az egyetlen teljesen európai külsőhajtóműveket gyártó kkv-t, ami az olaszországi és franciaországi külsőhajtómű-gyártó és -összeszerelő vállalkozások által létrehozott 320 közvetlen és közvetett teljes munkaidejűnek betudható állásból 86 elvesztésével fenyeget.

4.2. A környezeti hatástanulmány összefoglalása

A környezeti hatásvizsgálat eredményeit az alábbi 4. táblázat foglalja össze, amiből kitűnik mind a négy szabályozási eset a kiindulási alaphoz viszonyított kibocsátás csökkentő képessége.

Szennyező anyag Forgatókönyv | CO kt/év % | HC + NOx kt/év % | PT kt/év % | Összesen kt/év % |

Kiindulási eset | 153,1 | 40,9 | 0,6 | 194,6 |

1. eset | 153,1 0 | 32,7 -20 | 0,4 -33 | 186,2 -4,3 |

2. eset | 153,1 0 | 28,2 -31 | 0,4 -33 | 181,7 -6,6 |

„2A” eset | 153,1 0 | 27,4 -33 | 0,4 -33 | 180,9 -7,0 |

„2B” eset | 153,1 0 | 31,5 -23 | 0,4 -33 | 185,0 -5,0 |

4. táblázat: az EU kedvtelési célú tengeri járművei kipufogógáz kibocsátásainak kilotonna/évben becsült teljes mennyisége és a szabályozási esetekre a kiindulási alaphoz viszonyított, %-ban megadott kibocsátás-csökkentő képessége

4.3. A szabályozási esetek kihatásainak összehasonlítása ( többszempontú elemzés)

A Bizottság hatásvizsgálati iránymutatásaival összhangban az alábbi szempontok figyelembevételével többszempontú elemzés készült a négy esetnek a kiindulási esettel való dinamikus összehasonlítására: hatékonyság (mennyire jól lehet elérni a kitűzött kibocsátás-csökkentési célt), eredményesség (a szabályok betartásával összefüggő közvetlen és közvetett költségek) és következetesség (a pozitív és negatív kihatások egyenlege – költség/haszon arányt). Ennek az elemzésnek az eredményeit az 5. táblázat foglalja össze.

Követelmény | hatékonyság; (kibocsátás csökkenése összesen) | eredményesség. (szabályok betartásával összefüggő és társadalmi költségek) | következetesség; (a kilotonna/évben megadott kibocsátáscsökkenés a szabályok betartásával összefüggő és társadalmi költségei) |

„A” eset | 8,4 kt/év (-4.3%) | +155,5 millió EUR -129 állás | +18,5 millió EUR -15,4 állás |

2. eset | 12,9 kt/év (-6.6%) | +371,.3 millió EUR -187 állás | +28,8 millió EUR -14,5 állás |

„2A” eset | 13,5 kt/év (-7.0%) | +351,9 millió EUR -177 állás | +26,1 millió EUR -13,1 állás |

„2B” eset | 9,6 kt/év (-5.0%) | +256,9 millió EUR -129 állás | +26,8 millió EUR -13,4 állás |

5. táblázat: a többszempontú elemzés eredményeinek relatív mennyiségi mutatói a kiindulási esethez viszonyítva

5. A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA ÉS INDOKOLÁSA

A többszempontú elemzés eredményeiből levonható az a következtetés, hogy az egyes esetek társadalmi költsége az éves kibocsátás-csökkentés minden kilotonnájára vetítve 13–15 állás megszűnése lenne, összekapcsolva azzal, hogy a kedvtelési célú vízi járművek összes szennyezési hozzájárulásának kibocsátás-csökkentési potenciálja viszonylag alacsony (4,3 % és 7 % közötti).

Az államfők 2006. októberben Lahtiban a klímaváltozással összefüggő sürgős fellépésről tartott informális találkozója és az ezzel kapcsolatos szakpolitikai folyamat vezetésével kapcsolatos bizottsági elkötelezettség fényében maximális erőfeszítéseket kell tenni ezen csökkentési potenciál további erősítésére. E cél elérése érdekében további eseteket is tanulmányozni és értékelni kell, amelyek a világ más részein, így például az Amerikai Egyesült Államokban már alkalmazott vagy bevezetni tervezett legszigorúbb és technológiai előrelépést ösztönző emissziós szabályokon alapulnak. Ezeknek a megközelítéseknek figyelembe kell venniük azt is, hogy az EU globális piacon működő hajtóműgyártóinak arra van szükségük, hogy fenntartsák és erősítsék versenyhelyzetüket a harmadik országokban lévő versenytársaikkal szemben. E megközelítés kialakítása során gondosan mérlegelni kell az EU kizárólag az európai piacokon működő kis- és középvállalkozásainak sérülékeny helyzetét is.

Valóban, a társadalmi kihatások felmérése kimutatta, hogy minden további kibocsátás-csökkentő intézkedés társadalmi költségét jórészt az EU-ban megtelepedett kis- és középvállalákozások viselnék és az esettanulmányok tapasztalatai azt mutatják, hogy valamennyi szabályozási eset megvalósítása komoly veszélybe sodorná az egyetlen, ténylegesen az Európai Unióban megtelepedett külső hajtóműgyártó cég jövőjét.

Ezért aztán megfelelő kísérő intézkedéseket is tervbe lehet venni annak érdekében, hogy a biztosítani lehessen a maximális kibocsátás-csökkentés és a legalacsonyabb társadalmi költség közötti optimális egyensúlyt. Ezek az intézkedések például abból is állhatnak, hogy az egyéb közösségi jogszabályok alapján már alkalmazott mechanizmusokra alapozva mentesítéseket adnak a kis sorozatszámban termelő gyártóknak.

A kedvtelési célú motoros vízi járműveknek a klímaváltozáshoz hozzájáruló hatásait csökkentő ilyen ambiciózus megközelítés kihatásainak és helyénvalóságának értékeléséhez több időre és tanulmányozó munkára lesz szükség, és egyidejűleg enyhíteni kell a hozzá társuló társadalmi költségeket és az EU-ban megtelepedett kis- és középvállalkozások versenyképességét érintő negatív kihatásokat is.

6. RÖVIDÍTÉSEK

CO: Szén-monoxid CI: Kompressziós gyújtásHC: szénhidrogének SI: SzikragyújtásNOx: Nitrogén-oxidok PWC: motoros vízi sporteszközPT: részecskék SME: kis- és középvállalkozásokRCD: a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv

[1] http://ec.europa.eu/enterprise/maritime/maritime_regulatory/directive_03_44.htm

1. A szakpolitikai célkitűzés meghatározása.

a kedvtelési célú vízi járművek motorjai környezetvédelmi kihatásait javító lehetőségek tanulmányozása

3. Hatásvizsgálat Technikai, környezetvédelmi, gatdasági és társadalmi

1. Műszaki téren (mikro)

Mennyiségi/minőségi és/vagy pénzben kifejezett felmérés:

1a. Az érvényszerzés műszaki költségeiről

1b. Az érvényszerzés műszaki megvalósíthatóságáról

1c. Az érvényszerzés nem kívánt következményeiről

Az alábbi bontásban: Kompressziós gyújtás (CI), szikragyújtás (SI) (hajótesten kívül és belül) és személyi vizijárművek

2. Környezetvédelmi téren

Mennyiségi/minőségi és/vagy pénzben kifejezett felmérés:

2a. a NOx kibocsátásokról

2b. a részecske-kibocsátásokról

2c. a CO-kibocsátásokról

2d. a szénhidrogén kibocsátásokról

2e. Az érvényszerzés nem kívánt következményeiről

Az alábbi bontásban:Tó, partmenti térség és belvizi hajózási környezet

3. Gazdasági és társadalmi téren (Makró)

Mennyiségi/minőségi és/vagy pénzben kifejezett felmérés:

2a. Gazdasági kihatásokról

2b. A társadalmi kihatásokról

2c. Az érvényszerzés nem kívánt következményeiről

Kompressziós gyújtás (CI), szikragyújtás (SI) (hajótesten kívül és belül) és személyi vizijárművek szerint bontva

Eredményesség

Követelmény

Mennyire teljesíthető a célkitűzés?

Hatékonyság

Követelmény

A megfelelés közvetlen és közvetett költségei (műszaki, társadalmi, gazdasági)

Következetesség

Követelmény

A pozitív és negatív kihatások, kompromissuomok és szinergiák mérlege

4. Többszempontú elemzés Eredményesség Hatékonyság Következetesség

2. A célkitűzés eléréséhez szükséges eshetőségek kijelölés .

A "változatlan politikával" számoló kiindulási eset: A kibocsátási határértékek a 2003/44/EK irányelvben meghatározott szinten tartása (Az RCD 1. szakasza)

1. lehetőség:- Az összs szikragyújtású motor, amelynek eleget kell tennie az RCD 1. szakaszában a négyütemű szikragyújtású motorokra meghatározott határértékeknek.- Azok a kompressziós gyújtású motorok, amelyeknek eleget kell tenniük a nem közúti mozgó gépekről és berendezésekről szóló irányelvnek (NRMM) a belvizi hajók meghajtómotorjaira (kereskedelmi tengerészeti motorok) a IIIA. szakaszban megállapított határértékeknek. A 37 kW-nál kisebb teljesítményű kompressziós motorok esetében az RCD 1. szakaszában a kompressziós motorokra megállapított határértékeket kell alkalmazni.

2. lehetőség:- Minden szikragyújtású motor, amelynek meg kell felelnie az RCD 1. szakaszában a négyütemű szikragyújtású motorokra meghatározott határértékek 75 %-án belül eső szénhidrogén- és NOx kibocsátási határértékeknek, a szénhidrogén+HOx-ként összevont szénhidrogén és NOx értékekkel A CO esetében továbbra is a RCD 1. szakaszábanmegállapított határártékeket kell alkalmazni.A 18 kW-nál kisebb teljesítményű kompressziós motorok esetében az RCD 1. szakaszában megállapított határértékeket kell alkalmazni. A 18 kW és 37kW közötti teljesítményekre az NRMM II szakaszában megállapított határértékek, a 37kW fölöttiekre pedig az IIIA. szakaszában megállapított általános határértékek vonatkoznak.

„2A” lehetőségMint a "2A" esetben, viszont a 30 kW-nál kisebb teljesítményű szikragyújtású motoroknak meg kell felelniük az RCD 1. szakaszában a négyütemű szikragyújtású motorokra meghatározott határértékeknek.

Option 2B :As for Option 2A, but CI engines would have to comply with NRMM Stage II limits for general use.