52007DC0578

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.10.2007

COM(2007) 578 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkével kapcsolatban {COM(2007)572}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Általános szempontok 4

1.1. Bevezetés 4

1.2. Háttér 4

1.3. A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó közösségi jogszabályok – a jelenleg hatályos szabályozás rövid leírása 5

1.3.1. Általános rendelkezések 5

1.3.2. Veszettség 6

1.3.2.1. Az Egyesült Királyságon, Máltán, Írországon és Svédországon kívüli tagállamok területére való belépés 6

1.3.2.2. Az Egyesült Királyság, Málta, Írország és Svédország területére való belépés 6

1.3.3. Hólyagférgesség 7

1.3.3.1. Az Egyesült Királyság és Írország területére történő belépés (az Egyesült Királyságból és Írországból származó kedvtelésből tartott állatok kivételével) 7

1.3.3.2. Svédország, Finnország és Málta területére történő belépés szabályai 7

1.3.4. Kullancs 8

1.3.4.1. Az Egyesült Királyság és Írország területére történő belépés (az Egyesült Királyságból és Írországból származó kedvtelésből tartott állatok kivételével) 8

1.3.4.2. Málta területére történő belépés 8

2. A tagállamokkal a rendelet 6., 8. és 16. cikkének végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalaikról folytatott konzultáció eredménye 8

2.1. Bevezetés 8

2.2. Felmerült kérdések 9

2.2.1. Az Egyesült Királyságon, Írországon, Svédországon, Finnországon és Máltán kívüli tagállamok észrevételei 9

2.2.2. A nemzeti követelményeiket fenntartó tagállamok észrevételei 9

3. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos jelentései - következtetések 10

3.1. A veszettség behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára, veszettség ellen védelmet nyújtó ellenanyag jelenlétét mérő szerológiai vizsgálat elhagyása esetén 10

3.1.1. Feladatok és módszerek 10

3.1.2. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság következtetéseinek fő elemei 10

3.2. A hólyagférgesség behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba, Máltára és Finnországba a nemzeti szabályok elhagyása esetén 11

3.2.1. Feladatok és módszerek 11

3.2.2. A szakvélemény főbb elemei 12

3.3. A kullancsok behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba és Máltára a nemzeti szabályok elhagyása esetén 13

3.3.1. Feladatok és módszerek 13

3.3.2. A szakvélemény főbb elemei 13

4. Összefoglaló következtetések 14

4.1. A Bizottság következtetései a tagállamokkal folytatott konzultációval kapcsolatban 14

4.2. A Bizottság következtetései az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményével kapcsolatban 15

4.2.1. Veszettség 15

4.2.2. Hólyagférgesség 15

4.2.3. Kullancs 15

4.3. Rendelkezésre álló lehetőségek 16

4.4. Következő lépések 17

5. Mellékletek 17

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkével kapcsolatban 1. Általános szempontok

1.1. Bevezetés

A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[1] (a továbbiakban: rendelet) 2003. június 13-án tették közzé, és 2003. július 3-án lépett hatályba.

A rendelet harmonizálja a kedvtelésből tartott állatok tagállamok közötti és harmadik országokból történő – nem kereskedelmi célú – mozgására vonatkozó szabályokat a kedvtelésből tartott állatok utaztatásának megkönnyítésére.

Írország, Málta, Svédország és az Egyesült Királyság számára azonban 2008. július 3-ig átmeneti időszakot enged meg, ameddig fenntarthatják a kedvtelésből tartott állatok beléptetésére vonatkozó, veszettség elleni nemzeti intézkedéseiket; Finnország pedig ugyaneddig az időpontig fenntarthatja a belépés előtti, parazitaellenes kezelésre vonatkozó nemzeti előírását, mivel ezek az intézkedések a rendelet hatályba lépésének napján már hatályban voltak.

A rendelet 23. cikkével összhangban a Bizottságnak 2007. február 1-je előtt jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerológiai vizsgálat fenntartásának szükségességéről, melyben arra vonatkozólag is megfelelő javaslatokat kell tennie, hogy milyen szabályozást vezessenek be a kedvtelésből tartott állatok tagállamok közti mozgására (6. cikk), harmadik országokból való beléptetésére (8. cikk) és a beléptetés előtti parazitaelleni kezelésre (16. cikk) vonatkozó átmeneti időszak lejártakor kezdődő hatállyal.

A jelentésnek az említett cikkek alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokon és egy kockázatelemzésen kell alapulnia, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) szakvéleményének kézhezvétele után kell megírni.

1.2. Háttér

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatfelmérését, amely azt vizsgálja, hogy mekkora lenne a veszettségnek az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára történő behurcolásának kockázata, amennyiben a veszettség ellen védelmet nyújtó ellenanyag jelenlétét mérő szerológiai vizsgálatot elhagynák, 2007. február 28-án tették közzé[2].

A rendelet 16. cikkével összhangban az érintett tagállamoknak jelentést kellett benyújtaniuk helyzetükről a hólyagférgesség (echinococcosis) és kullancsok terén, amelyben megindokolták e betegségek behurcolási kockázatának megelőzését célzó kiegészítő biztosítékok szükségességét.

Finnország 2004. február 25-én küldte el jelentését, melyet 2006. december 1-jén frissített, Svédország 2006. november 22-én, Írország 2006. december 7-én, az Egyesült Királyság pedig 2006. december 11-én. Máltától mindeddig nem érkezett jelentés.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatfelmérését, amely azt vizsgálja, hogy mekkora lenne a hólyagférgesség az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba, Máltára és Finnországba történő behurcolásának kockázata, amennyiben elhagynák a vonatkozó nemzeti intézkedéseket, 2007. január 18-án fogadták el[3].

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatfelmérését, amely azt vizsgálja, hogy mekkora lenne a kullancsoknak az Egyesült Királyságba, Írországba és Máltára történő behurcolásának kockázata, amennyiben elhagynák a vonatkozó nemzeti intézkedéseket, 2007. március 8-án fogadták el[4].

Mivel a veszettség és a hólyagférgesség behurcolásának kockázatával kapcsolatos megbízatás néhány szempontja az állatgyógyászati készítmények bizottságának hatáskörébe esik, mint például a kedvtelésből tartott állatok veszettség elleni védőoltásának hatékonysága, a gyógyszerekről elérhető információk, bizonyos kezelések ajánlásának tudományos alapja, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hivatalos konzultációt folytatott az Európai Gyógyszerügynökséggel (European Medicines Agency).

Egy minél átfogóbb jelentés készítése érdekében ezenkívül a Bizottság 2006. október 20-án felkérte a tagállamokat, hogy számoljanak be tapasztalataikról a rendelet 6., 8. és 16. cikke alkalmazásával kapcsolatban.

1.3. A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó közösségi jogszabályok – a jelenleg hatályos szabályozás rövid leírása

1.3.1. Általános rendelkezések

A rendelet útlevél-kötelezettséget vezetett be a macskák, kutyák és görények számára, amennyiben azokat egyik tagállamból egy másikba szállítják; az útlevél bizonyítékként szolgál, hogy a kedvtelésből tartott állat részesült veszettség elleni védőoltásban. Az állatok azonosítását egy – a tagállamok által fokozatosan bevezetendő – elektromos mikrochip (válaszjeladó) fogja elősegíteni, amely „összekapcsolja” az útlevelet az állattal. A nyolcéves átmeneti időszak alatt (amely 2011-ben ér véget) tetoválást is lehet az állat megjelölésére használni, kivéve azokban a tagállamokban, amelyek már most is a válaszjeladót alkalmazzák egyetlen kötelező jelölési módszerként.

Az útlevelet egy illetékes hatóság által felhatalmazott állatorvos állítja ki, aki igazolja, hogy – a hatóanyag-gyártó ajánlásainak megfelelően – az állat inaktivált vakcinával történő, veszettség elleni oltását elvégezték.

A tagállamok a három hónapnál fiatalabb, védőoltásban nem részesült macskák, kutyák és görények mozgását engedélyezhetik (lásd 5. cikk (2) bekezdés).

A rendelet Finnország, Írország, Málta, Svédország és az Egyesült Királyság számára azonban lehetővé teszi, hogy megőrizzék az állatok belépése előtt alkalmazandó intézkedéseiket, mint pl. a parazitaellenes kezelést és a vérvizsgálatot. Az utóbbi esetben a veszettséget semlegesítő ellenanyag-titrálást az AFFSA Nancy (Franciaország) által jóváhagyott laboratóriumok egyike végzi; az AFFSA Nancyt a 2000/258/EK tanácsi határozat olyan különleges intézetnek jelölte ki, amely a veszettség elleni vakcinák hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok egységesítéséhez szükséges szempontok megállapításáért felelős.

1.3.2. Veszettség

1.3.2.1. Az Egyesült Királyságon, Máltán, Írországon és Svédországon kívüli tagállamok területére való belépés

A tagállamokból, bizonyos Európai Unión kívüli európai országokból és kedvező veszettségi helyzettel rendelkező harmadik országokból (lásd a rendelet II. mellékletének C. része) történő beutazás esetében: érvényes veszettség elleni védőoltás – 5. cikk.

A rendelet II. mellékletének C. részében fel nem tüntetett harmadik országokból történő beutazás esetében: az érvényes veszettség elleni védőoltás mellett egy engedélyezett laboratórium által vett vérmintán legalább 30 nappal a védőoltás után és 3 hónappal az utazás előtt veszettségi ellenanyag-titrálását kell végezni – 8. cikk.

1.3.2.2. Az Egyesült Királyság, Málta, Írország és Svédország területére való belépés

1.3.2.2.1 Az Egyesült Királyságon, Máltán, Írországon és Svédországon kívüli tagállamokból és a rendelet II. mellékletének C. részében felsorolt harmadik országokból történő beutazás esetén: a nemzeti jogszabályok megkövetelik, hogy az érvényes veszettség elleni védőoltás mellett egy engedélyezett laboratórium ellenanyag-titrálást is végezzen, mégpedig az Egyesült Királyságba, Írországba és Máltára történő utazás előtt 6 hónappal, Svédország esetében pedig a védőoltást követően 4–12 hónappal.

1.3.2.2.2 A rendelet II. mellékletének C. részében fel nem sorolt harmadik országokból történő beutazás esetén: karantén alá helyezés belépés előtt – 8. cikk .

1.3.2.2.3 Málta területére csak az EU-15 tagállamai, Ciprus és néhány veszettségtől nem mentes harmadik ország léphet be a kedvtelésből tartott állatok utazási programjának keretében, az egyéb országokból származó kedvtelésből tartott állatoknak kötelező karanténon átesniük[5].

1.3.3. Hólyagférgesség

Az öt érintett tagállam illetékes hatóságai nyilvánosságra hozták nemzeti jogszabályaikat.

1.3.3.1. Az Egyesült Királyság és Írország területére történő belépés (az Egyesült Királyságból és Írországból származó kedvtelésből tartott állatok kivételével)

Az Egyesült Királyság[6] vagy Írország[7] területére utazó, vagy ezekbe az országokba visszatérő kutyákat és macskákat minden alkalommal a jóváhagyott szállítóvállalatnál történő bejelentkezés előtt 24–48 órával az Echinococcus multilocularis galandféreg elleni, állatorvosi kezelésben kell részesíteni, mégpedig – a gyártó utasításainak megfelelően – praziquantelt tartalmazó termék beadásával.

1.3.3.2. Svédország, Finnország és Málta területére történő belépés szabályai

Svédország[8] a területére való belépés előtt 1–10 nappal elvégzendő, galandféreg ( Echinococcus ) elleni kezelést ír elő. Finnország[9] állatorvos által kiállított igazolást követel meg, amely igazolja, hogy az állatnak megfelelő mennyiségű, praziquantelt tartalmazó engedélyezett gyógyszert adtak be leghamarabb 30 nappal érkezése előtt.

A három hónapnál fiatalabb állatok, valamint a közvetlenül Svédországból, Norvégiából (Svalbard kivételével), az Egyesült Királyságból vagy Írországból behozott állatok esetében nem szükséges gyógyszerelés, ill. akkor sem, ha az állat 24 órán belül visszatér Finnországba.

Málta[10] az indulás előtti 24–48 órában nyújtott praziquantellel történt kezelésről szóló igazolást követel meg.

1.3.4. Kullancs

Az öt érintett tagállam illetékes hatóságai nyilvánosságra hozták nemzeti jogszabályaikat.

1.3.4.1. Az Egyesült Királyság és Írország területére történő belépés (az Egyesült Királyságból és Írországból származó kedvtelésből tartott állatok kivételével)

Az Egyesült Királyság vagy Írország területére történő belépés vagy újrabelépés esetén bejelentkezés előtt 24–48 órával egy állatorvosnak a kutyákat és macskákat kullancs elleni kezelésben kell részesítenie.

A kullancs elleni kezelésnek a felhasználás országában forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkező, kullancs elleni használatra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel kell történnie. A kullancs elleni nyakörv nem fogadható el.

1.3.4.2. Málta területére történő belépés

Málta az utazás megkezdése előtt 24–48 órával nyújtott, Fiprinollal történő kezelésről szóló igazolást ír elő.

2. A TAGÁLLAMOKKAL A RENDELET 6., 8. ÉS 16. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN SZERZETT TAPASZTALAIKRÓL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYE

2.1. Bevezetés

Összesen húsz tagállam közölt adatokat a Bizottság kérésére a rendelet 23. cikkével összefüggésben a legkülönbözőbb formában – a rövid megállapításoktól a külső tanulmányokon alapuló részletes jelentésekig.

Néhány tagállam arra használta a válaszadási lehetőséget, hogy a konzultációban nem szereplő kérdésekkel kapcsolatban (kereskedelmi célú mozgás, azonosítás, 3 hónapnál fiatalabb kedvtelésből tartott állatok, az előkészítő intézkedések sorrendje) azon aggályait fejezze ki, melyeket figyelembe kellene venni az elkövetkező felülvizsgálat során, amellyel a 2008. január 1-jétől alkalmazandó szabályozást határozzák meg.

2.2. Felmerült kérdések

Míg a rendeletet általánosságban fejlődésnek tartják a megelőző helyzethez képest, az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, Finnország és Málta által fenntartott számos kiegészítő követelmény az utazókat továbbra is elbizonytalanítja és kényelmetlenséget okoz nekik.

2.2.1. Az Egyesült Királyságon, Írországon, Svédországon, Finnországon és Máltán kívüli tagállamok észrevételei

A tagállamokkal való konzultáció során az alábbi fő kérdések merültek fel:

- indokolatlan különbségek a veszettséggel kapcsolatos különböző előtörténettel rendelkező tagállamok védelmi intézkedései terén,

- az egészségügyi követelmények és a védőoltásra vonatkozó határidők terén tapasztalható megalapozatlan különbségek szükségtelenül bonyolítják és költségesebbé teszik a kedvtelésből tartott állatok utazását,

- a különböző vakcinázási eljárások bonyolultabbá teszik az állat-egészségügyi vizsgálatokat,

- a harmonizált követelmények sikeresen megakadályozták a veszettség behurcolását a legtöbb tagállamba.

2.2.2. A nemzeti követelményeiket fenntartó tagállamok észrevételei

A rendeletet a karantén népszerű és sikeres alternatívájának tartják, amely lehetővé tette a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosai számára, hogy nagyobb nehézségek nélkül utazhassanak állataikkal.

Az Egyesült Királyság, Finnország és Írország a rendelet 6., 8. és 16. cikkében megállapított szabályozást állandó intézkedésként fenn kívánják tartani. Málta nem tett észrevételeket. Svédország az alábbiakat támogatja:

- a veszettség kimutatására szolgáló vérvizsgálatot töröljék el az EU-n belül és az alacsony kockázatot jelentő országokból történő belépéskor, amennyiben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra a következetésre jut, hogy ez nem növeli a veszettség elterjesztésének kockázatát, és amennyiben a balti államokban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a rókákat szájon át rendszeresen beoltják veszettség ellen uniós ellenőrzés alatt,

- amíg tudományos eredmények alá nem támasztják, hogy a karantén nélküli beléptetés nem növeli a veszettség behurcolási kockázatát, tartsák fenn a nemzeti karanténkötelezettséget a magas kockázatú harmadik országokból jövő, kedvtelésből tartott állatok esetében.

3. AZ EURÓPAI ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HATÓSÁG TUDOMÁNYOS JELENTÉSEI - KÖVETKEZTETÉSEK

3.1. A veszettség behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára, veszettség ellen védelmet nyújtó ellenanyag jelenlétét mérő szerológiai vizsgálat elhagyása esetén

3.1.1. Feladatok és módszerek

A szakvélemény 8. oldalán ismertetett feladatleírással összhangban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kvantitatív kockázatfelmérést folytatott a vakcinázási eljárások kockázatcsökkentő hatásáról mind a védőoltást követő szerológiai vizsgálat elvégzése, mind a vizsgálat elhagyása esetén. A kockázatértékelés a denevérveszettségre nem terjedt ki.

3.1.2. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság következtetéseinek fő elemei

Az engedélyezett oltóanyagot tartalmazó, a jóváhagyott oltási rend szerint beadott veszettség elleni védőoltást tekintik a kedvtelésből tartott állatok tagállamok közötti és a tagállamokba irányuló mozgása fő követelményének, feltéve hogy sikerült kialakítani és fenntartani a protektív immunitást.

A megfelelő immunitás indikátorának a 0,5 NE/ml koncentrációjú semlegesítő ellenanyag-titrálást tartják, melyet olyan mintán kell elvégezni, amelyen az első oltás egyszeri dózissal megtörtént, és az azt követően előírt idő letelt. Általában ezt használják a koncentráció küszöbértékeként. Mivel ez a feltevés nem valamely oltóanyag hatékonyságával függ össze, hanem egy bizonyos kockázati szinttel, a következő kérdésekre különös figyelmet kell fordítani:

- az idő függvényében a veszettség vírusát már hordozó állatok betegségének további lefolyását tekintve a védőoltásnak nincs vagy csak nagyon korlátozott lehet a hatása,

- nem állnak rendelkezésünkre megkülönböztető módszerek a beoltott élő állat fertőzöttségének megállapítására,

- az egyes biológiai variációknak köszönhetően a védőoltásban részesült, kedvtelésből tartott állatok kis százaléka, különösen az egy évnél fiatalabb (alacsony immunválasszal bíró) állatok nem biztos, hogy elérik a fent említett koncentráció küszöbértékét az egyszeri dózissal történt első oltás után.

A fenti tényezők figyelembevételével két kockázatforrást lehet azonosítani, melyek további kockázatcsökkentő intézkedéseket tesznek szükségessé a betegség elterjedésének megelőzésére:

- az állatot akkor oltották be, amikor már hordozta a vírust (A típusú kockázat), és

- egy alacsony immunválaszú állat megfertőződik és a pozitív oltási eredmény ellenére hordozza a vírust (B típusú kockázat).

Az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket magába foglaló vakcinázási eljárással lehetne a veszettség behurcolási kockázatát leginkább csökkenteni:

- az egyszeri dózissal történt első oltás és az állat utaztatása közötti várakozási idő lehetővé tenné a klinikai kórkép kialakulását, amennyiben az állat már az első védőoltás előtt vírushordozó volt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatfelmérésében modellezte, hogyan alakul a várakozási idő függvényében a klinikai tünetek megjelenésének valószínűsége a két kockázatforrás esetében a várakozási idő letelte előtt. A 60 napos várakozási idő letelte előtt például 95,2 % annak a valószínűsége, hogy az állat klinikai tüneteket mutat.

- szerológiai vizsgálat vagy másodszori védőoltás végzése az első vakcinázást követő 4–6 hétben az alacsony immunválasz problémájának megoldására, feltéve hogy módosítják a jóváhagyott oltási rendeket annak érdekében, hogy a forgalomba hozatali engedély kiterjedjen erre a lehetőségre.

Azt azonban semmi nem indokolja, hogy azon az időn túlmenő várakozási időt vezessenek be, amely az elhanyagolható megbetegedési arányszámmal rendelkező országokból (ahol kevesebb mint évi egy veszettséggel való fertőződés jut 1 millió kedvtelésből tartott állatra) származó állatok esetében a protektív immunitás kialakulásához szükséges. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleménye szerint 2005-ben a balti államokban volt a legmagasabb a veszettség elterjedtsége a kedvtelésből tartott állatok körében.

Nagyon kevés olyan nyilvános adat áll rendelkezésre, amely a második oltás pozitív hatását alátámasztja; a feltevés a szerológiai vizsgálatok végzésére felhatalmazott laboratóriumokban dolgozó szakértők tanácsain alapul. Következésképpen két védőoltás után elhanyagolhatónak tekinthető az immunválasz valódi hiánya.

3.2. A hólyagférgesség behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba, Máltára és Finnországba a nemzeti szabályok elhagyása esetén

3.2.1. Feladatok és módszerek

A szakvélemény 5. oldalán ismertetett feladatleírással összhangban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a Finnországtól, Írországtól, az Egyesült Királyságtól és Svédországtól kapott jelentések alapján készített kockázatfelmérést. Ezekben a jelentésekben azt kellett megindokolni, hogy miért van szükség kiegészítő biztosítékokra a betegség behurcolási kockázatának csökkentésére.

Tekintettel az érintett tagállamok járványügyi helyzetére és az arra vonatkozó háttér-információk hiányára, hogy pontosan mely fajok esetében végezzenek kockázatfelmérést, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azt javasolta, hogy a felmérést az E. multilocularisra korlátozzák. A Bizottság elfogadta ezt a javaslatot.

Mivel az E. multilocularis előfordulásának a vadon élő, valamint kedvtelésből tartott állatok körében nincsenek harmonizált megfigyelési programjai az EU-ban (ahol a mintavételi eljárások és diagnosztikai módszerek sokasága jellemző) és csak kevés adat áll rendelkezésre a kedvtelésből tartott állatok körében az E. multilocularisszal való fertőződés elterjedtségéről, valamint a tagállamok által közölt adatok jellege miatt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kvalitatív kockázatfelmérést végzett.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal a tagállamok éves jelentésén alapuló, „A zoonózisok, a zoonózis-kórokozók, az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia és az élelmiszerből származó betegségkitörések tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban 2005-ben”[11] című közösségi összefoglaló jelentés adatait is figyelembe vette.

3.2.2. A szakvélemény főbb elemei

A vadon élő állatok körében végzett izolált felmérések azt mutatják, hogy az egyes országok, de még az egy országon belüli régiók között is nagy változatosság tapasztalható. Ezért az egyes járványügyi helyzetek összehasonlítása rendkívül nehéz. E változatosságot figyelembe kell venni az ország (járványmentes, ill. fertőzött) státusának megállapításakor, amely számos még ezután meghatározandó tényezőtől is függ.

A Finnországban a kutyákban előforduló E. multilocularis kimutatására végzett felmérés mindeddig negatív eredménnyel zárult (arra nem tértek ki, hogy milyen mintavételi eljárást alkalmaztak). Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta nem közölt adatokat a háziállatokban előforduló kórokozó megfigyeléséről.

A kedvtelésből tartott állatok fertőzöttségét vizsgáló európai felmérések kis számából arra lehet következtetni, hogy a húsevő háziállatok fertőzöttségi aránya alacsony, feltehetően mivel kevésbé vannak kitéve parazitáknak, és rendszeres féregtelenítésen esnek át. A kutyák és macskák másodlagos jelentőségűnek tűnnek a parazita életciklusának szempontjából, amelyben jellemző módon a vadon élő állatok játsszák a legfontosabb szerepet. Azonban a háziállatok a szoros közelség miatt megfertőzhetik az embereket, akikben a kór súlyos lefolyású lehet. A macskák végső gazdaként játszott szerepe még nem tisztázott.

A jelenleg az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán, Finnországban és Svédországban használt három kezelési eljárás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az újrafertőződés valószínűsége a származási országban, valamint a csíraképes peték elterjesztésének esélye az importáló országban elhanyagolható szintre csökken, ha az állatot indulás előtt 24–28 órával praziquantelt tartalmazó kezelésben részesítik.

Az embereken észlelt hólyagférgességet kötelező bejelenteni az adatközlő tagállamokban (Dánia, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság kivételével). Ciprus, Luxemburg, Málta és Lengyelország nem szolgáltattak arra vonatkozó információt, hogy az embereken előforduló hólyagférgesség bejelentése kötelező-e. Ezeket az adatokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság „A zoonózisok, a zoonózis-kórokozók, az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia és az élelmiszerből származó betegségkitörések tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban” c. közösségi összefoglaló jelentésében gyűjtik össze és teszik közzé. 2005-re vonatkozóan azonban Luxemburg, Málta, Belgium, Észtország, Finnország, Görögország, Írország, Olaszország és Szlovénia nem szolgált adatokkal a jelentés számára (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, 2006).

Az állatokon észlelt hólyagférgesség jelentése a legtöbb tagállamban (a Cseh Köztársaság, Magyarország és az Egyesült Királyság kivételével) kötelező, míg Ciprus, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Málta és Lengyelország nem közölt erre vonatkozó adatokat (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, 2006). A bejelentési kötelezettség viszont szükségesnek bizonyulnak annak bizonyítására, hogy az őshonos állatok, illetve humán populáció mentes a parazitafertőzöttségtől.

3.3. A kullancsok behurcolásának kockázata az Egyesült Királyságba, Írországba és Máltára a nemzeti szabályok elhagyása esetén

3.3.1. Feladatok és módszerek

A szakvélemény 4. oldalán ismertetett feladatleírással összhangban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság az Írországtól és az egyesült királyságbeli DEFRA-tól kapott jelentések alapján készített kockázatfelmérést. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a máltai és írországi helyzet teljes felülvizsgálása szükséges.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem tért ki az állatállományokat/mezőgazdasági haszonállatokat veszélyeztető kullancsokra, illetve kullancs által hordozott betegségekre, hanem a kedvtelésből tartott állatok által hordozott kullancsokra összpontosított. A jelentés áttekintést ad az említett kullancsok földrajzi megoszlásáról, kitér az Egyesült Királyság, Írország és Málta jelenlegi helyzetére, valamint a kullancsok azon tulajdonságára is, hogy kórokozó-átvivőként esetleges zoonotikus következményekkel járó, súlyos, egzotikus betegségeket terjeszthetnek.

3.3.2. A szakvélemény főbb elemei

Szerte a világon a kullancsok és a bolhák a kedvtelésből tartott állatok legelterjedtebb külső élősködői. Világszerte ezidáig 866 kullancsfajt tartanak számon, melyek közül mintegy 54 a kedvtelésből tartott állatokon élősködik. Aszerint lehet őket osztályokba sorolni, hogy hányfajta állatfajt fertőznek meg A világszerte legtöbb, kutyákon és macskákon élősködő kullancsfaj háromgazdás (telotropikus) kullancs, amely kisebb húsevőkön, juhokon, szarvasmarhán vagy lovakon él.

Bizonyos kullancsfajok elterjedtségét valószínűleg alábecsüljük, mert nehéz beazonosítani őket, ami az átfogó megfigyelést és a mintagyűjtést is megnehezíti. Az elérhető információk egy része nem hivatalos forrásból származik vagy már elavult. A fenti megfontolások alapján megállapítható, hogy a bizonyítékok hiánya nem azt jelenti, hogy kizárható a kullancsok jelenléte egy adott területen.

A kedvtelésből tartott állatok (azaz kutyák, macskák, görények) által hurcolt kullancsokat és európai megoszlásukat már részletesen felmérték. Máltával kapcsolatban nincsenek a kullancsfajok jelenlétére és/vagy megoszlására vonatkozó adatok. A meglévő jelentések és szakirodalom bizonyos kullancsfajok jelenlétét jelzi az Egyesült Királyságban és Írországban; Máltára vonatkozó adatok azonban nincsenek.

A kullancsok mint vérszívó paraziták arról ismertek, hogy számos kórokozót továbbadnak gazdáiknak, melyek a vadon élő állatokban, a háziállatokban és emberekben kullancs által hordozott betegségeket válthatnak ki.

Mivel azonban e kullancs által hordozott betegségek egy részét számos országban nem köteles jelenteni, nem állnak rendelkezésre átfogó adatok. Sok kullancs által hordozott betegség létezik, melyek veszélyt jelentenek az emberek és állatok egészségére. E betegségek nagy részének elterjedtségét alábecslik, mert számos más betegséggel közös klinikai tüneteik és kórjeleik vannak. Ezenkívül e betegségek gyakran koinfekció formájában lépnek fel, és legtöbbjük számára nem létezik megbízható diagnosztikai eljárás.

Az Egyesült Királyság és Írország jelentéseikhez – megfelelő adatok híján – nem végzett átfogó felmérést a kullancsok behurcolásának kockázatáról ezekbe az országokba. A kullancsok okozta parazitafertőzés kezelésének hatásosságát a jelentések hiányos adatai miatt nem lehet felmérni, mivel ehhez előzetes adatokra lenne szükség a kullancsok eloszlásáról.

4. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK

4.1. A Bizottság következtetései a tagállamokkal folytatott konzultációval kapcsolatban

A tagállamok többsége – az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Svédország és Finnország kivételével – támogatja, hogy a kedvtelésből tartott állatok tagállamokba irányuló mozgására vonatkozó szabályokat teljesen harmonizálják. Azt szeretnék, hogy a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosai különösebb fennakadás nélkül utazhassanak kedvenceikkel – az érintett betegség ellenőrzési szintjének sérelme nélkül.

Az Egyesült Királyság, Írország és Finnország a meglévő szabályok megtartását támogatja. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatfelmérése kimenetelének függvényében Svédország hajlandó arra, hogy felülvizsgálja hatályban lévő szabályait.

4.2. A Bizottság következtetései az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményével kapcsolatban

4.2.1. Veszettség

Feltéve, hogy a jóváhagyott oltóanyag a jóváhagyott oltási rend szerinti beadásával sikerült kialakítani és fenntartani a protektív immunitást, az érvényes védőoltásnak kell az egyetlen olyan feltételnek lennie, amelyhez a kedvtelésből tartott állatok minden tagállamba történő utazását kötik.

Annak érdekében, hogy a védelemben nem részesült, betegséget hordozó állatok mozgásából fakadó kockázatot csökkentsük, kiegészítésképpen kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni az egyszeri adaggal történt első védőoltás beadását követően, többek között:

- várakozási idő bevezetését, amely lehetővé tenné a klinikai tünetek megjelenését, amennyiben az állat már a protektív immunitás kialakítása előtt vírushordozó volt,

- a protektív immunitás kialakítását, vagy annak ellenőrzésével, hogy a semlegesítő ellenanyag jelen van-e 0,5 NE/ml koncentrációjú küszöbértékben, vagy frissítő oltással, amennyiben az oltóanyag forgalomba hozatali engedélyének részét képező engedélyezett oltási rendet módosítják

4.2.2. Hólyagférgesség

Nem elhanyagolható az a kockázat, hogy a fertőzött területekről az E. multilocularis olyan országokba jut el, amelyek a köztes gazda (rágcsálók) élőhelyei, viszont amelyek a nemzeti felmérések szerint betegségmentesnek minősülnek; e kockázatot csökkenteni lehetne, ha a kedvtelésből tartott állatok utazás előtt kezelésen esnének át.

E kockázat felmérése, bár a betegség zoonotikus tulajdonsággal rendelkezik, megbízható adatok híján nem lehetséges. Mivel számos megfigyelési eljárást alkalmaznak és a betegség állatokon és embereken való előfordulását a legtöbb országban nem kötelező jelenteni, a járványra vonatkozó bármilyen értékelés csak becsléseken alapulhat.

Ezenkívül bizonyos országok a betegség által érintett országokkal határosak, és ezért nagyobb annak a kockázata, hogy az E. multilocularist a határokat keresztező vadon élő állatok hurcolják be, semmint a megfertőzött kedvtelésből tartott állatok.

4.2.3. Kullancs

A kedvtelésből tartott állatok által hordozott kullancsfajok Európa-szerte elterjedtek, ideértve az Egyesült Királyságot, Írországot és feltehetően Máltát is. Táplálkozásukat tekintve nem válogatósak, mivel számos kisebb emlősön, házi- és haszonállaton, illetve az emberen is élősködnek.

A kullancsfajoknak és a kullancs által hordozott betegségeknek csak korlátozott és nem átfogó megfigyelési rendszerei léteznek. A jelenleg rendelkezésre álló adatok a szisztematikus mintagyűjtés, a járványügyi háttér-információ és a hatásos ellenőrzési intézkedések hiányára utalnak.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számos kullancsfaj földrajzi elterjedését nem a kutyák és macskák fokozott mobilitásával hozta összefüggésbe, hanem inkább az éghajlati változások lehetséges hatásaival.

A szakvéleményből világosan kitűnik, hogy nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték az Egyesült Királyság, Írország és Málta járványügyi helyzetéről ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, indokolt-e ezekben az országokban a kiegészítő biztosítékok fenntartása.

4.3. Rendelkezésre álló lehetőségek

Annak megítélésére, hogy szükséges-e a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata, a Bizottság megvizsgálja, hogy melyek a rendelkezésre álló lehetőségek. Ezeket a következőképpen lehet összefoglalni:

1. Az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Finnország és Svédország feltételes, beléptetés előtti intézkedéseinek fenntartása állandó jelleggel . E lehetőség választásával nem vennénk figyelembe az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményét, amely nem tulajdonít különös státust ennek az öt tagállamnak az érintett betegséggel kapcsolatban. Fennmaradnának azok a körülmények, melyek alapján néhány utazó az utazással kapcsolatos bizonytalanságérzetre és az utazás körülményességére panaszkodott, és a tagállamok azon szándéka sem érvényesülne, miszerint harmonizálni és egyszerűsíteni kellene a viszonylag homogén állat-egészségügyi helyzetet Európában az érintett betegségekkel kapcsolatban.

2. Az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Finnország és Svédország feltételes, beléptetés előtti intézkedéseire vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítása , ameddig tudományos bizonyítékokkal alá nem támasztják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nem növeli a betegségek behurcolási kockázatát: ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményét nem tartjuk mérvadónak az intézkedések módosításának indoklására, fontolóra kell venni ezt a lehetőséget, legalábbis ameddig a tudomány nem szolgál újabb bizonyítékokkal.

3. Az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Finnország és Svédország feltételekhez kötött, beléptetés előtti intézkedéseinek eltörlése: ezzel a lehetőséggel eleget tennék az uniós szabályozás teljes harmonizációjának, de nem vennénk figyelembe az Egyesült Királyság, Írország, Finnország, Málta és Svédország aggályait, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményének valamennyi elemét.

4. A jelenleg az Egyesült Királyság, Írország, Finnország, Málta és Svédország kivételével valamennyi tagállamra érvényes szabályok kiigazítása , összhangban a tagállamokkal folytatott konzultációkkal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakvéleményével, majd az öt tagállam által fenntartott egyedi feltételek megszüntetése. E lehetőség minden uniós polgár javára válna, nemcsak mivel könnyebben utazhatnának kedvtelésből tartott állataikkal az EU területén és külföldön, hanem mert az állatok utaztatása is biztonságosabbá válna.

4.4. Következő lépések

A rendelet 23. cikke szerint a Bizottságnak megfelelő javaslatokat kell tennie a rendelet 6., 8. és 16. cikkével kapcsolatos átmeneti időszak lejárta után alkalmazandó szabályozás meghatározására.

Mivel azonban a tudományos felmérés több időt vett igénybe a tervezettnél, és ezáltal késleltette a bizottsági jelentés elkészítését, valamint a 998/2003/EK rendeletet módosító javaslat az együttdöntési eljárás során is feltehetően vitákhoz fog vezetni, valószínűleg nem tudjuk tartani a fenti határidőt.

Ezért, mielőtt az e jelentésben felsorolt lehetőségeket fontolóra vennénk, a Bizottság a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló 998/2003/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni az átmeneti időszak meghosszabbítására.

5. MELLÉKLETEK

5.1. Az Európai Parlament és a Tanács 998/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/consleg/2003/R/02003R0998-20061025-hu.pdf

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2007/l_073/l_07320070313hu00090009.pdf

5.2. A veszettség az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára történő behurcolási kockázatának felmérése a veszettség ellen védelmet nyújtó ellenanyag jelenlétét mérő szerológiai vizsgálat elhagyása esetén (EFSA-Q-2006-014)

http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_1178620772660.htm

5.3. A hólyagférgesség az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára történő behurcolása kockázatának felmérése a nemzeti szabályok elhagyása esetén (EFSA-Q-2006-112)

http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_1178620772901.htm

5.4. Az kullancsok az Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára történő behurcolása kockázatának felmérése a nemzeti szabályok elhagyása esetén (EFSA-Q-2006-326)

http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753812_1178620771045.htm

[1] HL L 146., 2003.6.13., 1. o. A legutóbb a 1467/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 274., 2006.10.5., 3. o.) módosított rendelet.

[2] http://www.efsa.europa.eu/etc/medialib/efsa/science/ahaw/ahaw_opinions/ej436_rabies.Par.0001.File.dat/ahaw op_ej436_rabies_en.pdf

[3] http://www.efsa.europa.eu/en/science/ahaw/ahaw_opinions/ej441_echinoccocus.html

[4] http://www.efsa.europa.eu/en/science/ahaw/ahaw_opinions/ej469_ticks.Par.001.File.dat/ahaw op ej469 ticks en.pdf

[5] http://www.veterinary.gov.mt/page.asp?p=6107&l=1

[6] http://www.defra.gov.uk/animalh/quarantine/pets/procedures/support-info/treatment.htm

[7] http://www.agriculture.gov.ie/index.jsp?file=pets/travel.xml

[8] http://www.sjv.se/download/18.1adbfde10e558aac1580002148/Ny+broschyr+fr%C3%A5n+3+juli+2004+OVR76ENG.pdf

[9] http://www.evira.fi/portal/en/animals_and_health/import_and_export/dogs__cats_and_ferrets/import_from_eu_countries_and_norway/

[10] http://www.veterinary.gov.mt/page.asp?n=documentation&l=1

[11] http://www.efsa.europa.eu/en/science/monitoring_zoonoses/reports/zoonoses_report_2005.html