52007DC0061

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.2.2007

COM(2007) 61 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere

Bevezetés

Az oktatás- és képzéspolitika az EU lisszaboni stratégiájának fontos részét képezi. Az állam- és kormányfők „nem csupán az európai gazdaság radikális átalakítását követelték, de a szociális jólét és az oktatási rendszerek korszerűsítésére irányuló kihívást jelentő programot is”[1] . 2002-ben azt a célt tűzték ki, hogy „az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re az egész világ számára példaadó színvonalúvá tegyék”[2]

A lisszaboni stratégiához való hozzájárulásként az oktatási miniszterek közös célkitűzéseket fogadtak el az oktatási és képzési rendszerek javítása érdekében, valamint egy munkaprogramot e célkitűzések eléréséhez, ismertebb nevén az Oktatás és képzés 2010 programot[3] Ennek végrehajtása a koordináció nyílt módszerével történik, a mutatók és a referenciaértékek pedig fontos ellenőrző szerepet játszanak, és hozzájárulnak a tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréjéhez.

Ezért kidolgozták és folyamatosan javították a mutatók és referenciaértékek átfogó rendszerét[4], mely az előrehaladásról szóló éves jelentések[5] előkészítése, valamint a tavaszi Európai Tanácsok számára készített, közös bizottsági/tanácsi jelentések[6] alapjául szolgál. A mutatók e rendszere kiegészíti a strukturális mutatókat[7], melyek a lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgálnak.

A 2005. májusi Európai Tanács[8] a következő kérést intézte a Bizottsághoz, felkérve arra, hogy 2006 végéig készítsen beszámolót:

- "értékelje az oktatás és képzés területére vonatkozó lisszaboni célkitűzések megvalósításának ellenőrzésére irányuló mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek koherens keretének létrehozásában elért előrehaladást, beleértve az előrehaladás ellenőrzésére jelenleg használt mutatók alkalmasságának újragondolását." (op. cit.)

A Bizottságot továbbá felkérték az olyan területeken lévő új mutatók fejlődéséről való jelentéstételre, mint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatása az oktatásra és képzésre, a mobilitás hatása a munkaerőpiacra, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók társadalmi háttere.

Ez a közlemény ennek megfelelően javasolja a mutatók és referenciaértékek keretrendszerét az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések nyomon követésére , mely koherens, és első ízben teljes mértékben tükrözi az Oktatás és képzés 2010 program részletesebb célkitűzéseit (2. szakasz). Emellett foglalkozik a bolognai folyamat keretében a felsőoktatási struktúrák konvergenciájával és a koppenhágai folyamat keretében a szakképzéssel kapcsolatosan kitűzött célkitűzésekkel. Felvázolja azt a statisztikai infrastruktúrát, amelyből a mutatók levezethetők (3. szakasz). Felkéri a Tanácsot a keretrendszer elfogadására, mely alapul szolgál az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramhoz kapcsolódó stratégiai iránymutatáshoz és irányításhoz (4. szakasz).

mutatók és referenciaértékek keretrendszere a lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére

A mutatók és referenciaértékek a tényeken alapuló kutatási politikai döntéshozatal és az előrehaladás nyomon követésének fő elemei, melyek elengedhetetlenek a lisszaboni folyamat számára. Eszközt biztosítanak:

- A fő szakpolitikai üzenetek statisztikai alátámasztásához;

- A lisszaboni célkitűzés felé való előrehaladás elemzéséhez, mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten;

- A jó teljesítmény példáinak meghatározásához, melyeket szakértői értékelésnek és cserének vethetnek alá;

- Az EU teljesítményének összehasonlításához harmadik országokéval, mint pl. az Egyesült Államok és Japán.

A jelenlegi, 29 mutatóból (lásd a mellékletben) és 5 referenciaértékből álló keretrendszer a 2004-2006-os időszakra vonatkozó, 13 részletesen ismertetett célkitűzés megvalósítása irányában történő előrehaladás nyomon követésére szolgált. A keretrendszerben azonban változások álltak be, minőségének javítása és a stratégia fejlődésének tükrözése érdekében.

Jelenleg új keretrendszer meghatározására van szükség, mely teljes mértékben tükrözi az „Oktatás és képzés 2010” stratégia szakpolitikai prioritásait, annak fejlődése fényében. Javaslat született arra, hogy a jövőbeni mutatókat és a referenciaértékeket a stratégián belül meghatározott nyolc kulcsfontosságú szakpolitikai terület köré csoportosítsák: Ezek a következők:

2.1. A méltányosság erősítése az oktatás és képzés terén;

2.2. A hatékonyság előmozdítása az oktatás és képzés terén;

2.3. Az élethosszig tartó tanulás megvalósítása;

2.4. A fiatalok kulcsfontosságú kompetenciái;

2.5. Az iskolai oktatás korszerűsítése;

2.6. A szakoktatás és szakképzés korszerűsítése (koppenhágai folyamat);

2.7. A felsőoktatás korszerűsítése (bolognai folyamat).

2.8. Foglalkoztathatóság

Ezt a keretrendszert 20 alapmutató, illetve alapmutatók területének összefogottabb rendszere fogja támogatni (lásd a táblázatot a szakasz végén), melyeket, csakúgy mint korábban, további, kontextus mutatók támogatnak szükség szerint. Ez azt jelenti, hogy az alapmutatók a jövőben a korábbihoz képest az általánosítás magasabb szintjén fognak működni. A kontextus mutatók szükség esetén való felhasználásával azonban nem lesz érezhető veszteség az előrehaladás értékelése terén a meglévő keretrendszerhez képest. A javaslat az Eurydice Európai Egység, a Cedefop és az isprai Közös Kutatóközpont CRELL központja[9] munkájára, valamint a mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport által adott tanácsokra épül.

A méltányosság erősítése az oktatás és képzés terén

A 2006. évi tavaszi Európai Tanács elismételte az oktatási és képzési rendszerek hatékonysága és méltányossága biztosításának szükségességét[10] Amint azt a hatékonyságról és méltányosságról szóló közlemény kiemeli, az oktatás és képzés terén meglévő méltányosság megvizsgálása azt jelenti, hogy elemzést kell készíteni arról, hogy „az egyén milyen mértékben tudja kihasználni az oktatás és a képzés kínálta előnyöket a lehetőségek, a hozzáférés, a bánásmód és az eredmények szempontjából”.[11] A Tanács referenciaértéket fogadott el az iskolából kimaradók tekintetében, elismerve ezzel az élethosszig tartó tanulásban és korunk egyre versenyorientáltabb társadalmaiban való hatékony részvétel igazságossági vetületének központi jelentőségét. Továbbá figyelemmel kell követni az olyan specifikus kérdéseket, mint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, az etnikai kisebbségek integrálása, a fogyatékossággal élők beilleszkedése, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése stb.

Az előrehaladás nyomon követése során az iskoláskor előtti oktatásban való részvétel (1) [12], a különleges szükségletekre irányuló oktatás (2) és az iskolából lemorzsolódók (3) alapmutatóit fogják felhasználni. Emellett elemezni fogják a méltányossági tényezőt a tanulók nemi, korbeli és társadalmi-gazdasági hátterével kapcsolatos információ csoportosításával. Az oktatási és képzési rendszerek rétegzésének (13) az Eurydice-ből származó, minőségi adatokon alapuló összetett mutatóját fogják felhasználni az oktatási és képzési rendszerek szerkezete és intézményi differenciálása által gyakorolt hatás elemzésére. [13] Kezdeményezni fogják az összetett méltányossági mutató kidolgozására irányuló munkát. E szakpolitikai terület alapmutatói: 1, 2, 3 és 13.

A hatékonyság előmozdítása az oktatás és képzés terén

A források lehető legjobb kihasználásának fontosságát kihangsúlyozta a Hatékony befektetés az oktatásba és a képzésbe című közlemény (2003)[14], a közös időközi jelentés (2006)[15] és a 2006. márciusi tanácsi következtetés[16]. Legutóbb a „Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben” c. közlemény[17] mutatott rá arra, hogy a hatékonyság javításának nem kell az oktatási rendszerbeli méltányosság rovására történnie, sőt, a hatékonyság és a méltányosság javítása együttesen is végbemehet.

Az oktatásba és a képzésbe történő befektetés (19) globális mutatója változatlanul fontos. Külön figyelmet kell fordítani a magán- és állami beruházásokra és a felsőoktatásba történő beruházásokba, mely a globális versenytársakhoz képest viszonylag alulfinanszírozott.

A befektetési mutatók azonban önmagukban nem jelzik a beruházás hatékonyságát, melyet inkább a befektetés és a megtérülés, illetve eredmény aránya mutat. Módszertani és koncepcionális fejlesztésekre kerül sor a CRELL-lel együttműködésben a befektetés hatékonysága összetett mutatóinak kialakítása céljából. E szakpolitikai terület alapmutatója: 19.

Az élethosszig tartó tanulás megvalósítása

Az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságú, nem csupán a versenyképesség, a foglalkoztathatóság és a gazdasági jólét szempontjából, hanem a tudásalapú társadalomban élők és dolgozók társadalmi befogadása, állampolgári szerepvállalása és személyes kiteljesedése szempontjából is[18].

Az oktatásban és képzésben való részvétel számos különböző környezetben és eszközzel történik, melyek magukban foglalják az információs és kommunikációs technológiát is. A szakmai előmenetelhez és az élethosszig tartó tanulásban való teljes körű részvételhez elengedhetetlennek tekintik legalább a középfokú szintű végzettséget. A Tanács a fiatalok esetében minimum 85 %-os referenciaértéket fogadott el a középfokú végzettség megszerzése tekintetében 2010-ig. A felnőttek készségei frissítését és fejlesztését a Tanács ugyancsak kiemelte, 12,5 %-os referenciaérték elfogadásával a felnőtt lakosság élethosszig tartó tanulásban való részvétele tekintetében, 2010-ig[19].

Az élethosszig tartó tanulás megvalósítása terén elért haladás nyomon követése a felnőttek élethosszig tartó tanulásban való részvétele (16) és a felnőttek készségei (17) alapmutatók felhasználásával történik, melyek lehetővé teszik a hozzáférés és részvétel szintjeinek, valamint a lakosság különböző korcsoportjai készségbeli szintjeinek elemzését. A fiatalok középfokú végzettsége (9) mutató az európai referenciaértéket és a fiatalok élethosszig tartó tanulásra való felkészültségét követi nyomon. E szakpolitikai terület alapmutatói: 9, 16 és 17.

Kulcsfontosságú kompetenciák a fiatalok körében [20]

2000-ben a lisszaboni Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy egy európai keretrendszernek kell meghatároznia az új alapvető készségeket, mely kulcsfontosságú intézkedés lenne Európának a globalizációra és a tudásalapú gazdaságokra való áttérésre adott válasza szempontjából. A barcelonai Európai Tanács[21] nyomatékosította az alapvető készségek elsajátítása javításának szükségességét. 2002-ben a Tanács elfogadta az élethosszig tartó tanulásról[22] és az „új alapvető készségekről” szóló állásfoglalást. A Bizottság elfogadta az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlást[23], mely megállapítja a tudásalapú társadalomban való élet és munka szempontjából legfontosabb nyolc kompetenciát[24].

Elismerve az alapvető készségek elsajátításának fontosságát, a Tanács különleges referenciaértéket fogadott el e téren, nevezetesen az Európai Unióban az olvasási készség terén alacsonyan teljesítő 15 évesek arányának 20 %-kal való csökkentését a 2000. évhez képest.

Az alapmutatók az alábbi kulcskompetenciákra vonatkoznak: olvasási készség, kompetencia a matematika és a természettudományok terén (4), nyelvi kézségek (5) , IKT-készségek (6) , állampolgári kompetencia (7) , a tanulás megtanulásának képessége (8) . E szakpolitikai terület alapmutatói: 4, 5, 6, 7 és 8.

Az iskolai oktatás korszerűsítése

A lisszaboni következtetések a tantervet[25] és a szervezési kérdéseket[26] jelölték meg a lisszaboni stratégia keretén belül kezelendő kulcsfontosságú kérdéseknek. A Tanács kiemelte az olyan eszközök fontosságát, mint az iskolai önértékelés, és hangsúlyozta az ezen eszközök kezelése és használata terén való képzés szükségességét. [27]

A tanári alapoktatás minőségének javítását és annak biztosítását, hogy valamennyi gyakorló tanár folyamatos szakmai képzésben vegyen részt, az iskolai oktatás minősége biztosításának kulcstényezőjeként határozták meg[28].

Az e téren elért haladás nyomon követése az iskolából lemorzsolódók (3) , az iskolai vezetés (10) , az iskolák mint többcélú helyi oktatási központok (11) és a tanárok és oktatók szakmai fejlesztése (12) alapmutatók felhasználásával történik. Az iskolai oktatás szervezeti struktúrájával kapcsolatos információt az Eurydice[29] bocsátja rendelkezésre. E szakpolitikai terület alapmutatói: 3, 10, 11 és 12.

A szakoktatás és szakképzés korszerűsítése

A szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló együttműködés elmélyítését célzó koppenhágai folyamat[30] javaslata értelmében a reformot és befektetéseket (egyebek mellett) a következőkre kell összpontosítani: A szakmai útról alkotott kép, valamint annak vonzereje erősítése a munkaadók számára; A szakoktatásban és szakképzésben való részvétel növelése; Az alapszintű szakoktatás és szakképzés minőségének és rugalmasságának javítása.

Az e téren elért haladás nyomon követése a fiatalok középfokú végzettsége (9) alapmutató felhasználásával történik (szakágak szerinti lebontásban). Az oktatási és képzési rendszerek rétegzése (13) mutató felhasználásával elemzik majd, hogy mely szinten áll rendelkezésre alapszintű szakoktatás és szakképzés az oktatás és képzés rendszerében. Ez a folyamatos szakoktatásban és szakképzésben való részvételre vonatkozó kontextus mutató lehetővé teszi a vállalkozások szerepének elemzését alkalmazottaiknak a folyamatos szakképzésben való részvételét, valamint annak finanszírozását illetően. E szakpolitikai terület alapmutatói: 9 és 13.

A felsőoktatás korszerűsítése

A felsőoktatás korszerűsítése kulcsfontosságú az EU azon célkitűzése szempontjából, hogy versenyképes tudásalapú gazdasággá váljon[31]

A Bizottság hangsúlyozta, hogy az európai felsőoktatási ágazat globális versenytársainkhoz képest viszonylag alulfinanszírozott[32] Az egyetemeknek az európai kutatásban betöltött fontos szerepének köszönhetően az EU célja, miszerint 2010-re a GDP 3%-át kell a K+F-re fordítani, nagyobb beruházásokat tesz szükségessé az egyetemi kutatásba[33]. A Bizottság referenciaértékként javasolta továbbá a GDP 2 %-ának (beleértve az állami és magánfinanszírozást) a felsőoktatási ágazat korszerűsítésére történő fordítását 2015-ig.

A Tanács európai referenciaértékként 15 %-os növekedést határozott meg a matematika, a természet- és műszaki tudományok terén végzettséggel rendelkezők számában, 2010-ig.

A bolognai folyamat fontos szerepet játszik. A bolognai folyamat célja egy európai felsőoktatási térség létrehozása (2010-re meghatározott célkitűzés), melyben az egyetemi hallgatók és a felsőoktatási végzettséggel rendelkező munkavállalók számára a közös alapfok – mesterfok- doktori fok szerkezet révén a mobilitás könnyebbé válik.

Az e téren elért haladás nyomon követése a diplomások száma (14) , a felsőoktatásban résztvevő hallgatók országok közötti mobilitása (15) és az oktatásba és képzésbe történő befektetés (19) alapmutatóinak felhasználásával történik. E szakpolitikai terület alapmutatói: 14, 15 és 19.

Foglalkoztathatóság

A lisszaboni stratégián belül a növekvő foglalkoztatási arány a siker egyik legfőbb fokmérője[34]. Az egymást követő Európai Tanácsok konkrét célokat határoztak meg a teljes foglalkoztatottság, az idősebb dolgozók foglalkoztatottsága és a nők foglalkoztatottsága tekintetében[35]. A stratégia újraindítása[36] keretében megerősítették a foglalkoztatottság fontosságát. Az iskolázottság szintje és a kulcskompetenciák, melyek magukban foglalják a vállalkozó szellemet, az egyén foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének fő meghatározói egész élete során[37]. A foglalkoztatás terén elért haladás nyomon követésének fő mutatója a lakosság iskolázottsága (18) és a felnőttek készségei (17) . Ezt a mutatót az oktatás és képzés megtérülése (20) összefüggésében elemzik . A fiatalok munkaerőpiacra kerülésével kapcsolatban további adatok várhatók[38] Kezdeményezni fogják az összetett mutató kialakítására irányuló munkát. E szakpolitikai terület alapmutatói: 17, 18 és 20.

Összefoglalás

E közlemény fenti szakasza 20 alapmutató meghatározását eredményezte, melyek összhangban vannak az Oktatás és képzés 2010 stratégia keretén belül meghatározott szakpolitikai prioritásokkal. A Tanácsot felkérik a stratégia számára iránymutatással és útmutatással szolgáló 20 mutató elfogadására.

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló 20 alapmutató |

Iskoláskor előtti oktatásban való részvétel Különleges szükségletekre irányuló oktatás Iskolából lemorzsolódók Olvasási kézség, kompetencia a matematika és a természettudományok terén Nyelvi készségek IKT-készségek Állampolgári kompetencia A tanulás megtanulásának képessége A fiatalok középfokú végzettsége Iskolai vezetés Az iskolák mint többcélú helyi oktatási központok | A tanárok és oktatók szakmai fejlesztése Az oktatási és képzési rendszerek rétegzése Diplomások száma A felsőoktatásban résztvevő hallgatók országok közötti mobilitása Felnőttek részvétele az élethosszig tartó tanulásban A felnőttek készségei A lakosság iskolázottsága Az oktatásba és képzésbe történő befektetés Az oktatás és képzés megtérülése |

Már létezik 9 alapmutató (1), (3), (4), (9), (14), (15), (16), (18) és (19), és ezeket már fel használták az oktatással és képzéssel kapcsolatos lisszaboni célkitűzések nyomon követésekor. A többi 11 mutató azokra a területekre vonatkozik, ahol a fejlesztési munka még folyamatban van. Így a mutatók koherens keretrendszerének létrehozása még folyamatban van. Ezt az eszközt a következő öt, a Tanács által elfogadott, 2010-re vonatkozó európai referenciaérték egészíti ki, melyek továbbra is az oktatással és képzéssel kapcsolatos lisszaboni célkitűzések megvalósítása terén tett előrehaladás nyomon követésének nélkülözhetetlen eszközei maradnak[39]: Ezek közül több referenciaérték játszik fontos szerepet játszik az EU foglalkoztatási stratégiája céljaként.

Legfeljebb 10 % az iskolából lemorzsolódók aránya Az olvasási készség terén alacsonyan teljesítő diákok arányának legalább 20 %-os csökkentése A fiatalok legalább 85%-a rendelkezzen középiskolai végzettséggel A matematika, a természet- és műszaki tudományok terén végzettséget szerzők számának legalább 15 %-os növelése, a nemek közötti egyenlőtlenség ezzel egyidejű csökkentésével A felnőtt lakosság 12,5 %-os részvétele az élethosszig tartó tanulásban |

a mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerét támogató adatforrások

1. A mutatók és referenciaértékek fenti keretrendszerét támogató adatok az Európai Statisztikai Rendszerből (ESS) származnak (3.1. szakasz), valamint a Tanács kérésére újonnan indítandó felmérésekből és más nemzetközi felmérésekből, melyek során figyelembe vették az európai adatigényeket (3.2. szakasz).

Az ESS betartja az európai statisztikára vonatkozó magatartási szabályzatot, amint azt a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánlás[40] említi. Kívánatos, hogy az összefüggő keretrendszerben felhasznált valamennyi adat megfeleljen e szabályzat rendelkezéseinek.

Az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) által szolgáltatott adatokon alapuló mutatók

Az ESS-en belüli adatok előállításához szükséges statisztikai infrastruktúra számos adatforrás (felmérések és adminisztratív úton begyűjtött adatok), közös eszköz és módszer (kézikönyvek, besorolások, nyilvántartások, fogalommeghatározások, fogalmak stb.) kombinációja. Összehangolt adatokat szolgáltatni képes megfelelő nemzeti infrastruktúrákra van szükség annak érdekében, hogy biztosítva legyen az összehasonlíthatóság, lévén, hogy az EU statisztikai tevékenysége a nemzeti statisztikai rendszerekre támaszkodik.

Számos specifikus, EU-szintű forrás létezik, mely információt szolgáltat az oktatásról és a képzésről – ezek két csoportra oszthatók.

Először is rendelkezésre állnak az UNESCO/OECD/Eurostat (UOE) által évente összegyűjtött, a tagállamok hivatalos oktatási rendszereivel kapcsolatos adatok (egyetemi felvétel, végzettség, személyzet, oktatási támogatás stb.); Az ötévente elvégzett felmérés a folyamatos szakképzésről (CVTS), mely információt gyűjt a vállalati szintű képzésekről; valamint az ötévente elvégzett felmérés a felnőttképzésről (AES), mely információt szolgáltat a felnőttek tanulási szokásairól (háztartási felmérés), a keretrendszer alábbi mutatóit áttekintve: iskoláskor előtti oktatásban való részvétel (1), IKT- készségek (6), diplomások száma (14) , a felsőoktatásban résztvevő hallgatók országok közötti mobilitása (15) , felnőttek részvétele az élethosszig tartó tanulásban (16) oktatásba és képzésbe történő befektetés (19).

Másodszor, ezeket a specifikus felméréseket általános információforrások egészítik ki, mint amilyen a munkaerőpiaci felmérés (LFS) és a jövedelmekről és életkörülményekről szóló EU-felmérés (SILC, közelgő). Ezek a felmérések információt szolgáltatnak az oktatásról és képzésről, melyek társadalmi-gazdasági változókhoz kapcsolhatók. Továbbá a felmérésekhez kapcsolódó ad-hoc modulok kevésbé rendszeres időközönként információval szolgálnak az oktatásról. Egyéb specifikus források (IKT háztartási és vállalati felmérések) szakterületekkel kapcsolatos, illetve háttérelemként szolgáló adatokat bocsátanak rendelkezésre. Ezek a források az alábbi mutatók számára szolgálnak adatokkal: iskolából lemorzsolódók (3), IKT-készségek (6), a fiatalok középfokú oktatásban való részvételi aránya (9), a felnőttek részvétele az élethosszig tartó tanulásban (16), a lakosság iskolázottsága (18), az oktatás és képzés megtérülése (20) . Felmérik a különleges szükségletekre irányuló oktatással (2) kapcsolatos adatok begyűjtésének lehetőségét.

Emellett az ESS-források nagy számú mutatóval szolgálnak az oktatási rendszerekkel kapcsolatban, a befektetés, a folyamatok, a megtérülés és az eredmények tekintetében. Ezek az összefüggésbe helyezett mutatók részletesebb és teljesebb képet nyújtanak az ország teljesítményéről, és ezeket az elemzés további javítására használják fel. Ezeket az Eurostat teszi közzé rendszeres időközönként.

Az Eurostat és az ESS mindig ügyel a statisztikai adatok minőségének fenntartására, nevezetesen azon területek meghatározásával, ahol további javító intézkedésekre és munkára van szükség. Az UOE adatgyűjtés jelenleg minőségi felülvizsgálat alatt áll, amelynek eredményeképpen többéves terv születik a javító intézkedésekre.

A Bizottság rendeletre tett javaslatot[41] annak érdekében, hogy biztosítsa az oktatásra és az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó statisztikák előállításához és fejlesztéséhez szükséges adatok szolgáltatását és minőségét. Ez a keretrendelet meghatározza az érintett területeket, a minőségi követelményeket és néhány végrehajtó intézkedést. A rendelet elfogadását követően a Bizottság szándékában áll az UOE adatgyűjtésre és az AES-re vonatkozó specifikus végrehajtási jogi aktusok kezdeményezése.

Egyre fokozottabb érdeklődés mutatkozik a nemzetközileg összehasonlítható adatokhoz való hozzáférés iránt nemzeti szinten. E célból számos ország fejleszt ki statisztikai infrastruktúrákat nyilvántartási rendszerek és/vagy longitudinális/panel-/kohort tanulmányok formájában annak érdekében, hogy az iskolák és hallgatók szintjén akár hosszú távra is jobb információt legyenek képesek előállítani.

Európai szinten követik ezeket a fejleményeket azzal a céllal, hogy összesített szinten fel tudják használni az ezekből az országos rendszerekből származó információt. Hallgatói szinten ezen új fejlemények lehetővé tennék a hallgatók szakmai életútjának nyomon követését az oktatási létesítmények szintjén (iskolák, egyetemek stb.), és javítanák a megbízható mintakeretek létrehozásának, továbbá annak lehetőségét, hogy ez az iskolarendszerekkel kapcsolatos alapvető információ forrásaként szolgáljon, melyet összesített európai szinten is fel lehet használni. Ezeket az ESS-en belüli kezdeményezéseket a Bizottságnak kell ösztönöznie a következő mutatók kontextusában: az iskolai vezetés (10 ), az iskolák mint többcélú helyi oktatási központok (11), a tanárok és oktatók szakmai fejlesztése (12), és az oktatási és képzési rendszerek rétegzése (13) .

Az Európai Statisztikai Rendszeren (ESS) kívül szolgáltatott adatokon alapuló mutatók

Az ESS nem képes a 2005. május 24-i tanácsi következtetésekben, illetve az e közleményben[42] bemutatott mutatók és referenciaértékek kerete számára igényelt valamennyi mutató számára statisztikai infrastruktúrát szolgáltatni.

Az Eurydice[43] hálózat és a Cedefop az e közleményben bemutatott keretrendszert támogató, körülményekre vonatkozó adatokat és mutatókat állítja elő. Ezen adatok előállítása az Eurostat-tal együttműködésben történik.

Az OECD mutatókat hoz létre a PISA-felmérésen[44] keresztül az olvasási készség, a matematika és a természettudományok terén mutatott kompetencia (4) tekintetében, és koordinálja a számos új mutató kidolgozására irányuló munkát (lásd alább).

A Bizottság jelenleg specifikus felmérések előkészítésén dolgozik két jól elhatárolható területen: a fiatalok idegennyelvi készsége és a tanulás megtanulásának képessége A Tanács mindkét esetben részletes felmérési javaslatok benyújtását kérte. [45]

- A nyelvi készségek (5) terén a Bizottság módozatokat javasolt az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóhoz[46] szükséges adatok begyűjtésére szolgáló eszközök kidolgozására. E közlemény és a 2006. májusi tanácsi következtetések[47] alapján a Bizottság nemzeti képviselőkből álló tanácsadó testületet hozott létre.

- A tanulás megtanulásának képessége (8) terén az oktatási rendszerek értékeléséért felelős személyek európai hálózata országokon átívelő kísérleti felmérés keretében értékelte a meglévő módszerek alkalmazásának megvalósíthatóságát. Benyújtottak a Bizottság számára egy, a felmérés eszközének fejlesztéséről szóló ajánlást. A Bizottság létre fogja hozni a megfelelő irányítási struktúrákat a felmérés eszköze kifejlesztésére és a kísérleti projektre, mely várhatóan 2007 folyamán valósul meg.

A 2005 májusi tanácsi következtetések általi kérésnek megfelelően a Bizottság számos területen dolgozott ki együttműködési rendelkezéseket nemzetközi szervezetekkel.

- A tanárok szakmai fejlesztése (12) terén a Bizottság együttműködik az OECD-vel, amely jelenleg felmérést készít a tanárokról, azok szakmai fejlődésével kapcsolatban.

- A felnőttek készségei (17) terén a Bizottság, a tagállamokkal szoros együttműködésben meghatározta az EU adatok iránti igényeit. Jelenleg folyamatban van annak megvizsgálása, hogy ezekkel az adatigényekkel képes-e egy, az OECD általi előkészítés alatt álló, a felnőttek készségei mérésére összpontosító felmérés foglalkozni, vagy pedig új, uniós felmérést kell-e kidolgozni.

- Az állampolgári kompetencia (7) terén a Bizottság együttműködik a tagállamokkal abból a célból, hogy meghatározza az adatigényeket és előkészítsen egy európai modult az elkövetkező nemzetközi állampolgári és társadalomismereti felmérés (ICCS) alkalmából, melyet 2008-2009 során fognak elvégezni az állampolgári szerepvállaláshoz szükséges oktatáshoz kapcsolódó igények megállapítására.

Egyértelmű, hogy a statisztikai infrastruktúra koherenciája és az országok közötti adatok összehasonlíthatósága biztosításának lehetősége attól függ, hogy valamennyi tagállam részt vesz-e a más nemzetközi szervezetek által koordinált felmérésekben. Amennyire az megvalósítható, a Bizottság biztosítja, hogy az adatokat az európai statisztikára vonatkozó magatartási szabályzat útmutatásainak megfelelően állítsák elő, melyet a létrejövő adatok minősége értékelésére is fel fognak használni.

Következtetések

A Tanácsot felkérik:

- A lisszaboni célkitűzések megvalósítása irányában tett előrelépés megállapítására szolgáló mutatók keretrendszerének támogatására, és különösen

- További teljes körű támogatás kifejezésére az összefüggő keretrendszeren belül igényelt új mutatók kidolgozását illetően;

- Az ESS adatgyűjtése javításának ösztönzésére, melynek folytatódnia kell szoros együttműködésben a tagállamokkal az érintett statisztikai munkacsoportokon keresztül.

A tagállamokat felkérik, hogy:

- Teljes körűen rész vegyenek az e keretrendszeren belül meghatározott új mutatók kidolgozására irányuló felmérésekben, és hogy működjenek együtt a Bizottsággal e felmérések végrehajtásának biztosítása érdekében.

A Bizottság:

- A felméréssel kapcsolatos részletes javaslatokat nyújt be a Tanácsnak a jelentősebb új felmérések megkezdése előtt.

- 2007 elején jelentést készít a Tanácsnak a fiatalok idegennyelvi készségeiről szóló európai felmérés előkészítése terén elért haladásról, a soron következő lépésekkel kapcsolatos tanácsi következtetés céljából.

- 2008-ban jelentést készít a Tanácsnak a mutatók összefüggő keretrendszere végrehajtásáról és a tagállamok részvételéről az új mutatók kidolgozásában, mely az EU adatigényei kielégítésére irányul.

- A tagállamokkal együttműködésben megkezdi a munkát azon EU-referenciaérték meghatározásának megvalósításán, hogy a GDP legalább 2 %-át fordítsák a felsőoktatási szektor korszerűsítésére 2015-ig.

- 2010 előtt jelentést készít a Tanácsnak a 2010-re vonatkozó öt európai referenciaérték uniós és tagállamok általi nyomon követéséről, a 2010 utáni időszakra vonatkozó referenciaértékek szerepére tett javaslattal együtt.

MELLÉKLET

az oktatás és képzés terén eddig elért haladás nyomon követéséhez használt 29 mutató jegyzéke (2003-2006)

(AZ OKTATÁSRA VONATKOZÓ 5 REFERENCIAÉRTÉK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MUTATÓKAT FÉLKÖVÉR BETű JELÖLI)

1. Tanárok életkora (az 50 éven felüli tanárok százaléka az általános és középiskolában)

2. Fiatalok száma

3. A diákok aránya az oktatói személyzethez képest

4. Középiskolai végzettség

5. az olvasási kézség terén alacsonyan teljesítő diákok aránya (PISA)

6. A 15 évesek olvasás terén mutatott teljesítménye (PISA)

7. A 15 évesek matematika terén mutatott teljesítménye (PISA)

8. A 15 évesek természettudományok terén mutatott teljesítménye (PISA)

9. Az alacsonyan képzett emberek részvétele az oktatásban és képzésben

10. Az MST (matematika, a természet- és műszaki tudományok) programokra beiratkozott hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest

11. Az MST terén diplomát szerzett hallgatók aránya az összes diplomáshoz képest

12. MST-diplomások összesített száma (növekedés)

13. MST-diplomások száma/ 1000 fő

14. Oktatásra fordított közkiadás

15. Oktatási intézményekre fordított magánkiadás

16. A folyamatos szakképzésre fordított vállalati kiadás

17. Oktatási intézményekre fordított összesített kiadás diákonként, vásárlóerő paritásban kifejezve

18. Oktatási intézményekre fordított összesített kiadás diákonként, a GDP arányában

19. Részvétel az élethosszig tartó tanulásban a 25-64 korcsoportba tartozóknál, valamennyi, alacsony végzettségű

20. Részvétel a folyamatos szakképzésben, valamennyi vállalkozás

21. Részvétel a folyamatos szakképzésben, képzési vállalkozások

22. Részvételi arány az oktatásban, 15-24 éves korcsoport

23. Az iskolából lemorzsolódók aránya a 18-24 éves korcsoportban

24. A diákok eloszlása a tanult idegen nyelvek száma szerint

25. Az egy diák által tanult idegen nyelvek átlagos száma

26. A tanárok és oktatók belső/külső mobilitása, Erasmus+Leonardo

27. Az Erasmus-diákok és Leonardo-gyakornokok belső/külső mobilitása

28. A felsőoktatásban résztvevő külföldi hallgatók százaléka az összes hallgató arányában, nemzetiség szerint

29. A külföldön tanuló, származási országból származó hallgatók aránya

[1] Elnökségi következtetések, Lisszabon, 2. bekezdés.

[2] Elnökségi következtetések, Barcelona, 43. bekezdés.

[3] A Tanács és a Bizottság közös időközi jelentése: „Oktatás és képzés 2010”: A lisszaboni stratégia sikere a sürgős reformokon múlik (2004).

[4] 2003. május 7-i tanácsi következtetések

[5] Legutóbbi kiadás közzététele: 2006. május, SEC(2006)639.

[6] Lásd: A Tanács és a Bizottság 2006. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításában elért haladásról HL C79/1 - 2006.4.1..

[7] SEC(2004) 1285-2.

[8] A Tanács 2005. május 24-i következtetései az oktatás és képzés új mutatóiról (2005/C 141/04).

[9] Az élethosszig tartó tanulással foglalkozó kutatóközpont – mutatók és referenciaértékek alapján (Ispra, I) Közös Kutatóközpont

[10] Európai Tanács, 2006. március 23–24., Elnökségi következtetések, 23. bekezdés

[11] A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben COM (2006) 481

[12] Lásd a táblázatot a 2. szakasz végén.

[13] EURYDICE, Kulcsfontosságú adatok az európai oktatásról.

[14] COM(2002) 779 végleges, 2003. január 10.

[15] Az európai oktatás és képzés korszerűsítése: Kulcs Európa jólétéhez és társadalmi kohéziójához, Hivatalos Lap C 79/1, 2006. április 1.

[16] Brüsszeli Európai Tanács, 2006. március 23-24, elnökségi következtetések, http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/89013.pdf

[17] Op.cit. COM (2006) 481.

[18] Elnökségi következtetések, Lisszabon, 2000. március 23-24.

[19] A Tanács 2003. május 5-6-i következtetései az oktatáshoz és a képzéshez kapcsolódó európai átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (referenciaértékek). (2003/C 134/02).http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2003/c_134/c_13420030607en00030004.pdf

[20] Kulcskompetenciákon azon kompetenciák értendők, melyekre minden egyénnek szüksége van a személyes kiteljesedés és fejlődés, az állampolgári szerepvállalás, a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás szempontjából.

[21] Elnökségi következtetések, Barcelona, 2002. március 15-16, http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/71025.pdf

[22] Az élethosszig tartó tanulásról szóló, 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás, Hivatalos Lap C163/01, 2002. július 9.

[23] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról; COM(2005) 548 végleges, 2005.11.10..

[24] Az anyanyelven folytatott kommunikáció, idegen nyelveken folytatott kommunikáció, matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén, digitális kompetencia, a tanulás megtanulása, interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia, valamint állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia, valamint kulturális kifejezőkészség.

[25] Az élethosszig tartó tanulás révén elsajátítható, új alapvető készségeket európai keretrendszernek kell meghatároznia - elnökségi következtetések (Lisszabon, 2000).

[26] Az iskolákat és képzési központokat, melyek mindegyike rendelkezik internetes hozzáféréssel, mindenki által hozzáférhető, többcélú oktatási központtá kell alakítani. Elnökségi következtetések, Lisszabon, 2000.

[27] Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2001. február 12.) az iskolai oktatás minőségének értékelése terén folytatandó európai együttműködésről (Hivatalos Lap L 60, 2001.3.1.)

[28] Lásd a tanári kompetenciák és képesítések közös európai alapelveit: http://ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/principles_en.pdf

[29] Lásd például: Kulcsfontosságú adatok az európai oktatásról, 2005.

[30] Európai Bizottság a lisszaboni célkitűzés elérése: szakoktatáshoz és szakképzéshez való hozzájárulás: Az Európai Bizottság számára készített zárójelentés: 2004. november 1. http://europa.eu.int/comm/education/policies/2010/studies/maastricht_en.pdf

[31] Az Európai Tanács 2005. októberi nem hivatalos ülése Hampton Courtban; „Európai értékek a globalizált világban - A Bizottság hozzájárulása az állam- és kormányfők októberi üléséhez” c. közlemény, COM (2005)525

[32] Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához! COM (2005) 152.

[33] Lásd: „ Több kutatás és innováció - Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: közös megközelítés”, COM(2005) 488, 2005. október 12. A kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás egy része a felsőoktatási intézmények össztámogatása részét képezi.

[34] Elnökségi következtetések, Lisszabon, 2000.

[35] Lásd pl.: elnökségi következtetések, Lisszabon, 2000.

[36] Elnökségi következtetések, Brüsszel, 2006.

[37] Az európai felsőoktatás világviszonylatban SEC(2005) 518.

[38] 2009. évi munkaerőpiaci felmérés ad hoc modulja

[39] Op.cit. Tanácsi következtetések (2003). Az ezt az öt referenciaértéket támogató mutatót a közleményben vázolt 20 mutatóból álló koherens eszközbe integrálják.

[40] Com(2005)217 Az európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzat 15 alapelvre épül. Az EU tagállamainak kormányzati és statisztikai hatóságai elkötelezték magukat a szabályzatban rögzített, az intézményi környezetre, a statisztikai folyamatokra és az eredményekre vonatkozó elvek betartása mellett.

[41] Javaslat az Európai Parlament és Tanács rendelete az oktatással és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról – COM(2005)625

[42] HL (2005/C 141/04) 2005.6.10.

[43] Az európai Eurydice egység és a nemzeti Eurydice egységek hálózata.

[44] Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelési Program

[45] Op. cit. Tanácsi következtetés (2005. május).

[46] „Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató” COM (2005) 356, 2005.8.1..

[47] Az Európai Nyelvi Kompetenciamutatóról szóló tanácsi következtetések (2006/C 172/01).