52006PC0244

HU

Brüsszel, 24.5.2006

COM(2006) 244 végleges

2006/0084 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

{SEC(2006) 638 }

INDOKOLÁS

Indokolás és célkitűzések

Az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) 1999-ben hozták létre. A Hivatal működése jogi keretének alapját az OLAF által lefolytatott belső és külső vizsgálatok feltételeit meghatározó két rendelet – az 1999. május 25-i, 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [1]1 és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet [2]2 – és a Hivatal létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat [3]3 jelenti.

2003. áprilisában a Bizottság jóváhagyta az OLAF tevékenységeinek első értékelését [4]4, amely egy sor ajánlást tartalmazott a Hivatal tevékenységeinek továbberősítése érdekében. A Bizottság megállapította, hogy a Hivatal szinergiái és intézményi helyzete (a Bizottság működési függetlenséggel rendelkező szolgálata) működőképesek, de fejleszteni kell a hatékonyságot és a tagállamokkal való együttműködést. Az Európai Parlament pozitívan fogadta a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy kidolgozzák a megfelelő jogalkotási javaslatokat [5]5.

2004. februárjában a Bizottság elfogadta az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendeletek módosítására irányuló javaslatokat [6]6. A cél a személyek eljárási jogainak megerősítése, a vizsgálatok időtartamának jobb ellenőrzése és a Hivatal és az érintett intézmények közötti információcsere, illetve a működési tevékenységek hatékonyságának javítása volt. A javaslatok olvasata előtt az Európai Parlament és a Tanács kiegészítő értékelést kért a Hivatal teljesítményéről. Ezért készítette el a Számvevőszék az OLAF irányításáról szóló különjelentést [7]7, amely ajánlásokat és a 2004. februárjában javasolt módosításokkal kapcsolatos véleményt tartalmaz [8]8. A Számvevőszék elismeri, hogy a Hivatal jelenlegi struktúrája – a Bizottság működési függetlenséggel rendelkező szolgálata – kielégítő. A Számvevőszék ugyanakkor további erőfeszítéseket ajánl a Hivatal hatékonyságának növelése érdekében, különösen a vizsgálatok irányítása és időtartama, a nemzeti hatóságokkal való együttműködés, a legfontosabb feladatok hangsúlyozása, valamint a Felügyeleti Bizottság hatáskörei területén.

2005. júliusában a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nyilvános meghallgatást szervezett az Európai Parlamentben az OLAF megerősítéséről, többek között Kallas és Frattini alelnökök, a Számvevőszék és a Bíróság képviselői és neves szakértők jelenlétében. A meghallgatáson Kallas alelnök hangsúlyozta az OLAF csaláselleni vizsgálati tevékenységeihez kapcsolódó politikai irányítás bevezetését, és kiemelte, hogy a vizsgálatok titkosságának biztosítása mellett az eljárások és a vizsgálatok időtartamának független ellenőrzésére van szükség. A nyilvános meghallgatás nyomán megállapították, hogy a Hivatal jelenlegi intézményi struktúrája nem ássa alá az OLAF függetlenségét, hogy meg kell erősíteni a védelemhez való jogot és hogy meg kell vizsgálni az ellenőrzési funkciót.

Ez a javaslat a következtetések továbbfejlesztése. Folytatja a 2004. februári előrelépéseket, és biztosítja a további fejlődést. Az értékelés következtetéseit, a Számvevőszék ellenőrzését és a nyilvános meghallgatást figyelembe véve ez a javaslat nem foglalkozik a Hivatal intézményi struktúrájával, hanem csak a jelenlegi keretben történő működés javítását célozza. Figyelembe véve a bevezetett módosítások mértékét, ez a javaslat a 2004. február 10-i, visszavont javaslat helyébe lép.

Az irányítás megerősítése, a felülvizsgálati tanácsadó kinevezése és az OLAF, illetve az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információáramlással kapcsolatos pontosítások hozzájárulnak a függetlenség és az ellenőrzés pontos egyensúlyának kialakulásához.

E javaslattal párhuzamosan a Bizottság szolgálatai belső határozatra irányuló javaslatot dolgoztak ki, amelyet a biztosok testülete tudomásul vett, és amelyet tájékoztatásul a jogalkotónak is elküldenek. Ez utóbbi javaslat részletesebb szabályokat tartalmaz, és kitér az 1073/1999/EK rendelet új rendelkezéseinek alkalmazására. Később ki kell igazítani az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó fő rendelet végleges szövege alapján. Szükség esetén ugyanez történik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 1999. május 25-én elfogadott intézményközi megállapodással. A későbbiekben foglalkozni kell az OLAF és az intézmények és szolgálatok együttműködésének egyéb szempontjaival is.

A javaslat fő elemei összefoglalva a következők:

Irányítás, az intézmények együttműködése és a Felügyeleti Bizottság

A 2005. júliusi meghallgatás kérdéseket vetett fel a Felügyeleti Bizottságnak a Bizottság által 2004. februárjában javasolt új szerepével kapcsolatban. A Bizottság véleménye szerint a vizsgálati tevékenységekkel összefüggő prioritások kapcsán politikai irányításra van szükség. Szorosabb együttműködés létrehozásával kell felülvizsgálni a Felügyeleti Bizottság, a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kapcsolatát.

Ennek érdekében a Bizottság azt javasolja a Felügyeleti Bizottságnak, hogy strukturált párbeszéd keretében időközönként vagy kérésre tartson ülést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselőivel, anélkül, hogy beavatkozna a vizsgálatok menetébe. A párbeszéd lehetőséget biztosít a stratégiai prioritások meghatározásának, a Hivatal tevékenységi programjának, valamint a Felügyeleti Bizottság és a Hivatal főigazgatója éves tevékenységi jelentésének megvitatására. A strukturált párbeszéd célja a Hivatal és a Felügyeleti Bizottság vizsgálati tevékenységének és hatékonyságának politikai ellenőrzése, és a Hivatal és az EK intézményei, szervei és szervezetei közötti jó viszony fenntartása, különösen az információk továbbítása területén. A strukturált párbeszéd keretében a Felügyeleti Bizottság feladata vélemények és ajánlások kidolgozása, különösen a Hivatal főigazgatójának kinevezésével és esetleges fegyelmi szankcióival kapcsolatban.

Az érintett személyek jogainak biztosítása

A 2004. februári javaslatokban megállapított eljárási garanciákat ez a javaslat is megtartja. A javaslat – amennyire csak lehetséges – összehangolja a belső és külső vizsgálatokra vonatkozó eljárásokat, hogy egyszerűsítse a kezelésüket és megerősítse a jogbiztonságot.

A Bizottság azt javasolja, hogy a rendelet tartalmazzon részletes rendelkezést a belső és külső vizsgálatok során tiszteletben tartandó eljárási garanciákról. Ezek a garanciák az intézményközi megállapodás belső vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseire (és az azokat végrehajtó különböző határozatokra), illetve a személyzeti szabályzatban és az OLAF szabályzatában szereplő rendelkezésekre épülnek és kiegészítik azokat. A rendeletbe való beépítésük lehetővé teszi az OLAF által lefolytatott belső és külső vizsgálatokra egyaránt alkalmazandó alapgaranciák egységes halmazának létrehozását. 2004 februárjában a következő kiegészítő garanciákat javasolták:

– az OLAF által a tárgyalások előtt benyújtandó információkkal és a tárgyalás jegyzőkönyvének elkészítésével kapcsolatos rendelkezések;

– az érdekelt fél azon joga, hogy az tárgyalás során az általa választott személy segítségét kérje;

– az érdekelt fél azon joga, hogy nem köteles önmagát vádolni.

Ezeket a garanciákat nemcsak a zárójelentés kidolgozása, hanem az információk nemzeti hatóságoknak való továbbítása előtt is tiszteletben kell tartani.

A vizsgálatok ellenőrzésének megerősítése

A belső és külső vizsgálatokra alkalmazandó eljárási garanciákról szóló részletes rendelkezések beépítésén kívül (7a. cikk) megerősített ellenőrzéssel kell biztosítani a rendelkezések tiszteletben tartását, és lehetővé kell tenni a véleménykérést. Az ellenőrzést a felülvizsgálati tanácsadó végzi, aki a Hivatalon belül, kizárólagos jogcímen, teljes függetlenségben látja el funkcióit. Függetlenségét a javaslat 14. cikke és a Felügyeleti Bizottságnak a kinevezés folyamatában játszott szerepe biztosítja. Az ellenőrzés figyelembe veszi a vizsgálatok titkosságát és a helyes hivatali magatartás elvét, a szakmai titkot és az adatvédelmet, valamint a fegyelmi és igazságügyi hatóságok jogosítványainak gyakorlását.

A megerősített ellenőrzés a belső vagy külső vizsgálat lefolytatásának minden szakaszára alkalmazandó, biztosítva ezzel a Hivatal vizsgálati tevékenységének egészére irányuló egységes ellenőrző rendszert. A felülvizsgálati tanácsadó véleményének eljárási feltételeit a Bizottság belső határozata állapítja meg. A felülvizsgálati tanácsadó funkciója kiegészítő intézkedés, amely semmiképpen nem helyettesíti a közösségi bíró által végzett igazságügyi ellenőrzést, hanem az ellenőrzési mechanizmusok megerősítését célozza.

A javasolt intézkedések új rendszert biztosítanak a hosszan tartó vizsgálatok számára. A vizsgálatban „érintett” intézményeket és a Felügyeleti Bizottságot tájékoztatni kell a felülvizsgálati tanácsadó véleményéről, amennyiben a vélemény hatására az OLAF tizenkét hónapnál hosszabb ideig folytatja a vizsgálatot. A Bizottság és a Felügyeleti Bizottság másolatot kap a tanácsadó által a belső és külső vizsgálatok időtartamára vonatkozóan rendszeresen elkészített statisztikai és analitikus jelentésekről.

A vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzés elsősorban a Hivatalon belül végzett gyors ellenőrzést jelenti. A felülvizsgálati tanácsadó a következőkről nyilvánít véleményt:

– az e rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében (a vizsgálat ésszerű időtartama) és 7a. cikkében megállapított garanciák ügyében, az EK tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja, illetve a folyamatban lévő vizsgálatban személyesen érintett gazdasági szereplő kezdeményezésére vagy kérésére. A véleménykérésre a vizsgálat során bármikor sor kerülhet;

– a tizenkét hónapot meghaladó vizsgálat ügyében és a tizennyolc hónapot meghaladó, többszöri hosszabbítás esetén, a Hivatal főigazgatója kérésére; a véleményről tájékoztatják a vizsgálatban érintett intézményt, szervet vagy szervezetet, valamint a Felügyeleti Bizottságot;

– amennyiben el kell halasztani annak a kötelezettségnek a végrehajtását, hogy a személyesen érintett személynek biztosítsák az őt érintő tényekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást;

– a vizsgálatok ellenőrzésével kapcsolatban a vizsgálat bármely pontján, a Hivatal főigazgatója kérésére.

A vizsgálat végső szakaszában a javasolt rendelkezés felruházza az EK tisztviselőjét vagy egyéb alkalmazottját, más természetes személyt vagy a vizsgálat tényeiben személyesen érintett gazdasági szereplőt azzal a joggal, hogy értesüljenek a Hivataltól a vizsgálat zárójelentésének következtetéseiről és ajánlásairól; felhatalmazza az érdekelt felet, hogy – amennyiben úgy érzi, hogy a vizsgálat lefolytatása során nem tartották tiszteletben az eljárási garanciákat – véleményt kérjen a felülvizsgálati tanácsadótól. A végső szakaszban érvényes tájékoztatási jog alól kivétel a teljes titoktartás, amely a vizsgálat büntetőjogi következményeit és az OLAF és a rendőrségi és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés hatékonyságát hivatott megvédeni.

Az információáramlás fejlesztése

a) Az OLAF és az európai intézmények és szervek között

Az érintett intézmény vagy szerv tájékoztatásáról szóló rendelkezések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az európai intézmények gyakorolhassák politikai felelősségüket, amennyiben valamely tisztviselőjük elítélendő cselekedet elkövetésével gyanúsítható, és/vagy igazgatási intézkedésre van szükség az Unió érdekeinek védelméhez. Ezekben az esetekben az OLAF kötelessége az érintett intézmény vagy szerv tájékoztatása. Az érintett intézményt, szervet vagy szervezetet arról is tájékoztatni kell, ha az OLAF információkat továbbít az igazságügyi hatóságoknak. E tekintetben teljes mértékben megismételjük a 2004. februári javaslatokat.

A tagállamokon kívül a Bizottságnak – mint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméért felelős intézménynek – is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy külső vizsgálat kezdeményezését kérhesse, hogy a vizsgálat során értesüljön a közösségi pénzügyi érdekek védelmének biztosítására szolgáló intézkedések szükségességéről, és hogy értesüljön az intézkedések eredményéről.

Az OLAF illetve az Europol és az Eurojust közötti információcserét meg kell erősíteni a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét veszélyeztető egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem hatékonysága érdekében.

b) Az OLAF és a tagállamok között

A javaslat meg kívánja erősíteni az OLAF és a tagállamok együttműködését a külső vizsgálatok és az információáramlás területén. Minden vizsgálat esetében előírja a Hivatal tájékoztatását az OLAF vizsgálatát követően, vagy a vizsgálat folyamán zajlott információtovábbításra a nemzeti igazságügyi hatóságok által tett válaszlépésekről.

c) az OLAF és az informátorok között

Azokat az intézményen, szerven, hivatalon vagy ügynökségen belüli személyeket, akik csalással vagy szabálytalansággal kapcsolatos információkat továbbítanak a Hivatalnak, tájékoztatni kell arról, hogy az információk alapján kezdeményeznek-e vizsgálatot.

Ezenkívül kérésre a Hivatal bárkit – aki csalással vagy szabálytalansággal kapcsolatos információkat továbbít a Hivatalnak – tájékoztat arról, hogy lezárták a vizsgálatot vagy hogy továbbították a zárójelentést az illetékes hatóságoknak, amennyiben ez a tájékoztatás nem sérti az érintett személyek jogait, a vizsgálat hatékonyságát és az ezt követő lépések bizalmas jellegét.

Az OLAF működési hatékonyságának megerősítése

A javasolt rendelkezések lehetővé teszik, hogy az OLAF az intézkedési prioritásokra összpontosítson. Hangsúlyozni kell, hogy az OLAF dönthet arról, hogy vizsgálatot kezdeményez-e és hogy a csekély fontosságú vagy nem a vizsgálati prioritások közé tartozó ügyeket az érintett hatóságokra bízza-e; utóbbi esetben felkéri a hatóságokat, hogy tájékoztassák az ügy kimeneteléről.

Általánosságban tisztázni kell a vizsgálatindítás és -lezárás eljárásait, valamint az európai szervek belső intézkedései és az OLAF vizsgálatai közötti kapcsolatot. Amíg az OLAF belső vizsgálata folyamatban van, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem kezdeményezhetnek párhuzamos vizsgálatot.

A vizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos döntés változatlanul az OLAF felelőssége, prioritásainak és vizsgálati tevékenységi programjának, valamint az arányosság elvének figyelembe vételével; a vizsgálatok során a Felügyeleti Bizottság továbbra is szigorúan tiszteletben tartja és biztosítja a Hivatal működési függetlenségét.

Az OLAF vizsgálatai hatékonyságának javítása

Az értékelő jelentésben szereplő, a közvetlen ráfordításokra vonatkozó javaslatoknak megfelelően tisztázni kell az OLAF hatáskörét azokban a külső vizsgálatokban, amelyek a szerződések, egyezmények vagy támogatási határozatok alapján közösségi pénzeszközökben részesülő gazdasági szereplőkkel kapcsolatosak (közvetlen ráfordítás). Ezek a pontosítások megerősítik az OLAF vizsgálatainak hatékonyságát a közvetlen ráfordítások területén.

A külső vizsgálatok lefolytatása keretében jobb hozzáférést kell biztosítani az OLAF számára az európai intézmények és szervek birtokában lévő információkhoz. Meg kell könnyíteni a belső vizsgálatok keretében a gazdasági szereplők által őrzött információkhoz való hozzáférést is.

A Hivatal főigazgatójának hivatali ideje

A Hivatal főigazgatója függetlenségének megerősítése érdekében nem megújítható megbízatásra van szükség.

Az intézményközi konzultáció megkönnyítése érdekében a Bizottság – a strukturált párbeszéd keretében, a többi intézmény képviselőivel és a Felügyeleti Bizottsággal tartott ülést követően – véleményt nyilvánít.

A szöveg kifejezetten rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a főigazgatónak jogában áll nem továbbítani a nemzeti hatóságoknak az azokkal a tényekkel kapcsolatos információkat, amelyek adott esetben a büntetőjoghoz tartoznak, amennyiben a továbbítást nem indokolja az arányosság és a hatékonyság. Erről a döntésről tájékoztatják a Felügyeleti Bizottságot és a felülvizsgálati tanácsadót.

Kapcsolódó jogi rendelkezések

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság párhuzamosan javasolja az 1074/1999/Euratom rendelet módosítását is, amely rendelet az OLAF-nak az Euratom-Szerződésben szabályozott közösségi jog alapján folytatott vizsgálatai jogi keretét jelenti.

Jogalap

A Bizottság javaslata a hatályos 1073/1999/EK rendelet módosítását célozza, tehát az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 280. cikkén alapszik.

Szubszidiaritás és arányosság

A módosított rendelet teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás elvének. Az eredeti 1073/1999/EK rendelethez hasonlóan ez a módosító rendelet sem korlátozza a tagállamok azon hatáskörét és felelősségét, hogy intézkedéseket hozzanak a Közösségek pénzügyi érdekeit veszélyeztető csalás elleni küzdelem érdekében. Az OLAF külső vizsgálatokkal kapcsolatos intézkedési lehetőségeit a javaslat csak szórványosan tisztázza és erősíti meg: azokban az esetekben, amikor a gyakorlat a hatályos rendszer jogi hiányosságait tárta fel, és amikor csak az OLAF hatékonyabb beavatkozása biztosíthatja a megbízható és a tagállamok hatóságai számára felhasználható külső vizsgálatok lefolytatását. Az OLAF által végzett vizsgálatok egységes jogi keretének létrehozásához a külső vizsgálatokra is ki kell terjeszteni az alapvető eljárási garanciákat. Mivel a fenti témakörökben egyértelmű, a közösségi jogalkotásba beépített szabályokra van szükség az OLAF hatékony, biztos jogi keretben folytatott tevékenysége érdekében, az említett szabályok tiszteletben tartják az arányosság elvét is.

Az alapvető jogok

Amint a Bíróság megerősítette (2003. július 10-i ítélet a C-11/00 ügyben, Bizottság/EKB. 139. pont), az 1073/1999/EK rendelet eredeti formájában is tükrözi a jogalkotó azon elkötelezettségét, hogy az OLAF hatáskörének gyakorlását az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok teljes körű tiszteletben tartásának rendelje alá. A jelenlegi rendelkezéshez képest meg kell erősíteni az eljárási garanciákat, és azokat az OLAF minden, belső és külső vizsgálatára alkalmazni kell. A garanciák tiszteletben tartják a többek között az Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat, sőt a Chartában megkívántnál nagyobb mértékű védelmet biztosítanak.

A költségvetésre gyakorolt hatás

A javaslat mellékletében található pénzügyi kimutatás tanúbizonysága szerint a javaslat nincs hatással a költségvetésre.

2006/0084 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 280. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [9],

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

az Európai Adatvédelmi Biztossal folytatott konzultáció után,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően eljárva [10],

mivel:

(1) Világos szabályokat kell létrehozni, amelyek – miközben megerősítik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) elsődleges hatáskörét a belső vizsgálatok lefolytatásában – mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gyorsan lefolytathassák a vizsgálatot azokban az esetekben, amikor a Hivatal nem kíván beavatkozni.

(2) Tisztázni kell, hogy a Hivatal vizsgálatainak kezdeményezését az önálló döntés elve szabályozza, amely lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy csekély fontosságú vagy a Hivatal által évente megállapított vizsgálati prioritásokon kívül eső ügyekben ne kezdeményezzen vizsgálatot. Az ilyen ügyekkel belső vizsgálat esetén az intézmények, külső vizsgálat esetén a tagállamokban alkalmazandó szabályok szerint illetékes nemzeti hatóságok foglalkoznak.

(3) Pontosan meg kell határozni a Hivatal azon kötelezettségét, hogy időben tájékoztassa a vizsgálatban érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, ha valamely tagjuk, vezetőjük, tisztviselőjük, alkalmazottjuk vagy a személyzet más tagja személyesen érintett a vizsgálat tárgyát képező ügyben, vagy ha az Unió érdekeinek védelme céljából igazgatási intézkedésekre lehet szükség.

(4) A Hivatal vizsgálati tevékenysége hatékonyságának megerősítése érdekében és a Hivatal tevékenységének az intézmények által végzett értékelése – nevezetesen a Bizottság 2003. áprilisi értékelő jelentése és a Számvevőszék 1/2005 számú, a Hivatal irányításáról szóló különjelentése – fényében tisztázni kell bizonyos elemeket és fejleszteni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a Hivatal a vizsgálatok közben hozhat. A Hivatalnak egyrészt el kell végeznie az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK tanácsi rendeletben [11] előírt ellenőrzéseket és vizsgálatokat a belső vizsgálatok keretében és a közösségi alapokat érintő szerződésekkel összefüggő csalás esetében, másrészt a külső vizsgálatok keretében hozzá kell férnie az Unió intézményei, szervei és szervezetei birtokában lévő információkhoz.

(5) A jogbiztonság érdekében tisztázni kell a Hivatal által folytatott belső és külső vizsgálatok esetében alkalmazandó eljárási garanciákat. Mindez nem érinti a szerződésekben foglalt szabályokból, a szabályzat rendelkezéseiből és az alkalmazandó nemzeti rendelkezésekből következő szélesebb körű védelmet.

(6) A vizsgálatban érintett személyek jogai védelmének megerősítése érdekében, és az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 90a. cikke illetve az Európai Közösségek Bíróságának a szerződésben biztosított hatáskörei sérelme nélkül a személyesen érintett személynek a vizsgálat végső szakaszában joga van értesülni a vizsgálat zárójelentésében szereplő következtetésekről és ajánlásokról, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem tartották tiszteletben az eljárási garanciákat, kérheti az ezen rendelet által megállapított felülvizsgálati tanácsadó véleményét.

(7) A nagyobb átláthatóság érdekében megfelelő tájékoztatási szintet kell biztosítani az informátor felé, akit tájékoztatni kell arról, hogy kezdeményeznek-e vizsgálatot, valamint kifejezett kérésére az átadott információk nyomán hozott intézkedések végeredményéről.

(8) Amennyiben kiderül, hogy a gyaníthatóan büntetendő cselekménnyel összefüggő, a vizsgálat zárójelentésében feltárt tények természetükből, csekély súlyosságukból vagy az anyagi kár kis mértékéből adódóan nem képeznék hatékony jogi eljárás tárgyát, a Hivatal főigazgatója a megfelelő nyomon követés céljából közvetlenül az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek továbbítja a zárójelentést. A főigazgató tájékoztatja a Felügyeleti Bizottságot és a felülvizsgálati tanácsadót arról a megalapozott döntéséről, hogy nem továbbítja a zárójelentést az igazságügyi hatóságoknak.

(9) A működési gyakorlat tapasztalatai fényében lehetővé kell tenni a Hivatal főigazgatója számára, hogy funkciói egy részének gyakorlását – írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva – átruházza a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.

(10) Meg kell erősíteni a Felügyeleti Bizottság ellenőrzési jogkörét a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információcsere, valamint az eljárási garanciák alkalmazása és a vizsgálatok időtartama alakulásának területén. Ezenkívül együttműködést kell kialakítani a Felügyeleti Bizottság, illetve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, lehetővé téve a Felügyeleti Bizottság számára, hogy a tagok függetlenségének sérelme nélkül strukturált párbeszéd keretében tanácskozhassanak ezen intézmények képviselőivel.

(11) A Hivatal igazgatási funkciói teljes körű függetlenségének megerősítése érdekében a főigazgatót nem megújítható hét éves időtartamra kell kinevezni.

(12) Az eljárási garanciák tiszteletben tartásának biztosítása érdekében egy felülvizsgálati tanácsadót kell kinevezni, aki teljes függetlenségben nyilatkozik a garanciákkal kapcsolatos véleménykérésekről, és néhány más esetben, különösen a személyesen érintett személy kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt nyilvánít.

(13) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [12] összhangban kell elfogadni.

(14) Az 1073/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(15) A Hivatal külső vizsgálatokkal kapcsolatos intézkedési lehetőségeit a javaslat csak szórványosan tisztázza és erősíti meg: azokban az esetekben, amikor a hatályos rendszerben jogi hiányosságok mutatkoztak, és amikor csak a Hivatal hatékonyabb beavatkozása biztosíthatja a megbízható és a tagállamok hatóságai számára felhasználható külső vizsgálatok lefolytatását. A Hivatal által végzett vizsgálatok egységes jogi keretének létrehozásához a külső vizsgálatokra is ki kell terjeszteni az eljárási garanciákat. Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvét. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban, e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket és különösen annak 47. és 48. cikkét.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1073/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

1) A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Külső vizsgálatok

(1) A Hivatal a tagállamokon belüli helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésekor a 2185/96/Euratom, EK rendelet hatálya alatt a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolja, harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél pedig a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

Vizsgálati feladatainak részeként a Hivatal a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a 2988/95/EK Euratom, tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint eljárva végzi, valamint a tagállamokon belüli vizsgálatok elvégzésekor ugyanazon rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett ágazati szabályoknak megfelelően, illetve harmadik országokban a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

(2) Az 1. cikkben említett, közösségi finanszírozással kapcsolatos egyezménnyel, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében a Hivatal a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított feltételek szerint helyszíni vizsgálatokat végezhet a finanszírozásban érintett gazdasági szereplőknél.

(3) Külső vizsgálat során és az 1. cikkben említett csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben a Hivatal hozzáférhet a vizsgálattal összefüggő tényekkel kapcsolatos, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő információhoz. Ennek érdekében alkalmazni kell a 4. cikk (2) és (4) bekezdését.

(4) Amennyiben a vizsgálat kezdeményezése előtt a Hivatal az 1. cikkben említett csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállására utaló információkkal rendelkezik, a főigazgató tájékoztathatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, amelyek az ágazati szabályok sérelme nélkül megteszik a megfelelő lépéseket: szükség esetén vizsgálatot indíthatnak az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, és e vizsgálatokban a Hivatal alkalmazottai is részt vehetnek. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Hivatal főigazgatóját az információk nyomán elért eredményekről.”

2) A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a Hivatal helyszíni vizsgálatokat végezhet a gazdasági szereplőknél, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező tényekkel összefüggő lényeges információkhoz.”

b) A (5) bekezdést törölni kell.

3) A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Vizsgálatok kezdeményezése

(1) A Hivatal akkor kezdeményezhet vizsgálatot, ha megfelelően komoly gyanú áll fenn, hogy az 1. cikkben említett csalást, korrupciót vagy egyéb jogellenes tevékenységet követtek el. A vizsgálat kezdeményezéséről szóló döntésnél figyelembe kell venni a Hivatalnak a 11a. cikkben és a 12. cikk (5) bekezdésében megállapított vizsgálati politikájának és vizsgálati tevékenységi programjának prioritásait. A döntés figyelembe veszi továbbá a Hivatal erőforrásainak hatékony használatát és a felhasznált eszközök arányosságát is.

(2) Külső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy egy érintett tagállam vagy a Bizottság felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek.

Belső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy azon intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek a felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek, amelyen belül a vizsgálatokat le kell folytatni.

Amennyiben a Hivatal e rendelet szerinti belső vizsgálatot folytat, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem kezdeményeznek igazgatási vizsgálatot ugyanazon tényekkel kapcsolatban.

(3) Ha egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség igazgatási autonómiája értelmében vizsgálatot kíván kezdeményezni, megkérdezi a Hivatalt, hogy a kérdéses tények nem képezik-e már belső vizsgálat tárgyát. A Hivatal a (4) bekezdés alkalmazásában a kérdést követő 15 munkanapon belül jelzi, hogy kezdeményeztek-e vizsgálatot, vagy a Hivatal tervez-e vizsgálatot indítani. A válasz hiánya azt jelenti, hogy a Hivatal nem kíván belső vizsgálatot kezdeményezni.

(4) A vizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos döntést a (2) és (3) bekezdésben említett kérdés OLAF-hoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül meg kell hozni. A döntésről haladéktalanul értesítik a kérdést intéző intézményt, szervet, hivatalt, ügynökséget vagy tagállamot. A vizsgálat kezdeményezésének elmaradásáról szóló döntést meg kell indokolni.

Amennyiben a személyzeti szabályzat 22a. cikkének vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek rendelkezéseinek megfelelően eljáró, egy intézményben, szervben, hivatalban vagy ügynökségben dolgozó tisztviselő vagy alkalmazott csalás vagy szabálytalanság gyanújával összefüggő információt ad át a Hivatalnak, a Hivatal tájékoztatja arról, hogy kezdeményez-e vizsgálatot a szóban forgó tényekkel kapcsolatban.

(5) Amennyiben a Hivatal a döntés önállóságának elve vagy vizsgálati tevékenységi prioritásai alapján nem kezdeményez belső vizsgálatot, haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló adatokat az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az az alkalmazandó szabályok alapján megtehesse a megfelelő lépéseket. Szükség esetén a Hivatal egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel a forrás titkosságának védelméhez szükséges lépéseket, és kérheti, hogy tájékoztassák a fejleményekről.

Amennyiben a Hivatal a döntés önállóságának elve vagy vizsgálati tevékenységi prioritásai alapján nem kezdeményez belső vizsgálatot, a 3. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni.”

4) A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) és a (3) bekezdésben az „igazgató” szó helyébe a „főigazgató” szó lép.

b) A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a vizsgálatok feltárják, hogy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség valamely tagja, igazgatója, tisztviselője vagy alkalmazottja érintett lehet, vagy hogy az Unió érdekeinek védelme céljából óvintézkedésekre vagy igazgatási intézkedésekre lehet szükség, az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget tájékoztatják a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információk az alábbi adatokat tartalmazzák:

a) a vizsgálat tárgyát képező személy(ek) adatai, valamint a kérdéses tények összefoglalása;

b) minden olyan információ, amely segíthet az intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy testületnek annak eldöntésében, hogy szükség van-e óvintézkedésekre vagy igazgatási intézkedésekre az Unió érdekeinek védelmében;

c) szükség esetén a tervezett titoktartási intézkedések.

. Az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség szükség esetén a vizsgálat hatékony lefolytatása biztosításának szükségességét és a Hivatal által tervezett titoktartási kötelezettségeket figyelembe véve dönt az óvintézkedések vagy igazgatási intézkedések meghozataláról.”

c) A szöveg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben egy vizsgálatot nem sikerül a kezdeményezést követő tizenkét hónapon belül lezárni, a Hivatal főigazgatója hat hónappal meghosszabbíthatja a határidőt. E döntés meghozatala előtt kikéri a 14. cikkben említett, a felülvizsgálati tanácsadó véleményét. A tanácsadó tizenöt munkanapon belül átadja véleményét a Hivatal főigazgatójának arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat során tiszteletben tartották-e a 6. cikk (5) bekezdését, és hogy a Hivatal főigazgatója által a hosszabbítás mellett felsorolt érvek megfelelőek-e, és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg a vizsgálat folytatásával kapcsolatban. A felülvizsgálati tanácsadó átadja a véleményéről készült másolatot az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség főtitkárának és a Felügyeleti Bizottságnak.

. Szükség esetén, ugyanilyen feltételekkel többször is sor kerülhet a hosszabbításról szóló döntésre.”

5) A rendelet a következő 7a. és 7b. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Eljárási garanciák

(1) A Hivatal kivizsgálja az állítások melletti és elleni érveket.

(2) Ha a vizsgálat feltárja, hogy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség valamely tagja, igazgatója, tisztviselője vagy alkalmazottja vagy egy gazdasági szereplő érintett lehet egy ügyben, erről tájékoztatják az illetőt, amennyiben ez nem veszélyezteti a vizsgálat lefolytatását.

A vizsgálat végén a következtetésekben csak akkor nevezhető néven természetes vagy jogi személy, ha a személyesen érintett személynek lehetősége van ismertetni az őt érintő tényekkel kapcsolatos észrevételeit. A tényeket az észrevételei benyújtására felkérő levélben össze kell foglalni. Az érintett személy megválaszthatja a segítőjét. A személyesen érintettek a Közösség bármely hivatalos nyelvén nyilatkozhatnak; a Közösségek tisztviselőit vagy alkalmazottait azonban felkérhetik, hogy egy általuk jól ismert hivatalos közösségi nyelven nyilatkozzanak. A személyesen érintett személynek joga van nem vádolni önmagát.

Olyan esetekben, amikor a vizsgálat célja érdekében teljes titoktartásra van szükség, vagy ha a használt vizsgálati eljárás nemzeti igazságügyi hatóság vagy – külső vizsgálat esetén – más illetékes nemzeti hatóság illetékességébe tartozik, a Hivatal főigazgatója elhalaszthatja annak a kötelezettségnek a végrehajtását, hogy a személyesen érintett személyt felkérjék észrevételei elmondására. Erről előzetesen értesíti a felülvizsgálati tanácsadót, aki a 14. cikk (3) bekezdése alkalmazásában véleményt dolgoz ki. Belső vizsgálat esetén a Hivatal főigazgatója az érintett személyt foglalkoztató intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség egyetértésével hozza meg ezt a döntést.

(3) A tárgyalásra – akár tanúval, akár a (2) cikk szerinti személyesen érintett személlyel zajlik – szóló meghívót legalább nyolc munkanappal előbb el kell küldeni; a meghallgatandó személy beleegyezésével ez a határidő rövidíthető. A meghívó tartalmazza a meghallgatott személy jogainak listáját. A Hivatal minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, és hozzáférhetővé teszi a meghallgatott személy számára, hogy az jóváhagyhassa vagy észrevételezhesse.

Amennyiben a meghallgatás során úgy látszik, hogy a meghallgatott személy érintett lehet a vizsgálat tárgyát képező tényekben, haladéktalanul alkalmazni kell a (2) bekezdésben megállapított eljárást.

(4) Az e cikkben előírt eljárási garanciák az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandók:

a) adott esetben a szerződésekben foglalt szabályokból és az alkalmazandó nemzeti rendelkezésekből következő szélesebb körű védelem;

b) a szabályzatban biztosított jogok és kötelezettségek.

7b. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat további lépések nélküli lezárásáról

Amennyiben a vizsgálat végén nem tarthatók a vádak egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség valamely tagja, igazgatója, tisztviselője vagy alkalmazottja vagy egy gazdasági szereplő ellen, a vizsgálatot további lépések nélkül lezárják a Hivatal főigazgatójának határozatára, aki erről írásban értesíti az érdekelt felet, valamint szükség esetén az őt foglalkoztató intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget.”

6) A 8. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Hivatal tiszteletben tartja a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezéseket, különös tekintettel a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) rendelkezéseire.

(4) A Hivatal főigazgatója gondoskodik e cikk rendelkezéseinek és a szerződés 287. cikkének alkalmazásáról.

_________________

(*) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”

7) A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Tájékoztatás a zárójelentésről a vizsgálat lezárásakor

Mielőtt a Hivatal továbbítja a vizsgálat zárójelentését az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, tájékoztatja a belső vagy külső vizsgálat tárgyát képező tényekben személyesen érintett személyt a zárójelentés következtetéseiről és ajánlásairól.

Amennyiben teljes titoktartásra vagy a nemzeti igazságügyi hatóságok illetékességébe tartozó vizsgálati eszközökre van szükség, a Hivatal főigazgatója elállhat az első albekezdésben említett tájékoztatástól. Belső vizsgálat esetén az érintett személyt foglalkoztató intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség egyetértésével hozza meg ezt a döntést.

Amennyiben a személyesen érintett személy véleménye szerint a 6. cikk (5) bekezdésében és a 7a. cikkben említett eljárási garanciákat a vizsgálat következtetéseit esetleg befolyásoló mértékben nem vették figyelembe, a zárójelentés következtetéseinek kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kérheti a felülvizsgálati tanácsadó véleményét.”

8) A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Hivatal által végrehajtott vizsgálat befejezését követően a Hivatal a főigazgató felügyelete mellett összeállít egy jelentést, amelyben feltüntetik a vizsgálat lefolytatásának összefoglalását, a jogalapot, a megállapított tényeket és jogi minősítésüket, valamint a pénzügyi veszteség mértékét, amennyiben van, továbbá a vizsgálat által feltárt eredményeket és a főigazgató javaslatait a meghozandó intézkedésekről.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A külső vizsgálatot követően összeállított jelentéseket és az összes vonatkozó felhasználható dokumentumot az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak és a Bizottságnak küldik meg azon szabályok betartásával, amelyeket a külső vizsgálatokra kell alkalmazni. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai – amennyiben ezt a nemzeti jog nem tiltja – tájékoztatják a Hivatal főigazgatóját a nekik továbbított jelentéseket követően tett lépésekről.”

c) A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a belső vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, a zárójelentést továbbítják az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak. A Hivatal főigazgatója azonban dönthet úgy, hogy a tények természetéből, csekély súlyából vagy az anyagi kár kis mértékéből adódóan nem továbbítja a zárójelentést az igazságügyi hatóságoknak, mert a belső intézkedések biztosítják a megfelelő nyomon követést. A Hivatal főigazgatója minden esetben a (4) bekezdésnek megfelelően az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek továbbítja a zárójelentést. A főigazgató tájékoztatja a felülvizsgálati tanácsadót és a Felügyeleti Bizottságot arról a megalapozott döntéséről, hogy nem továbbítja a zárójelentést az igazságügyi hatóságoknak.”

d) A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Kérésre a Hivatal tájékoztatást ad az informátornak — aki a csalással vagy szabálytalansággal kapcsolatos információkat továbbította a Hivatalnak — , hogy lezárták-e a vizsgálatot vagy hogy továbbították-e a zárójelentést az illetékes hatóságoknak. A Hivatal azonban megtagadhatja a válaszadást, ha úgy ítéli meg, hogy a tájékoztatás sértheti az érintett személyek jogait, a vizsgálat hatékonyságát és az ezt követő lépések bizalmas jellegét.”

9) A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A Hivatal és a tagállamok nemzeti hatóságai közötti információcsere

(1) E rendelet 8. és 9. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal mindenkor jogosult a külső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információkat az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára megküldeni.

(2) A 8. és a 9. cikk sérelme nélkül, belső vizsgálat során a Hivatal főigazgatója továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak azokat a tényeket, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság illetékességébe tartozó vizsgálati eljárást feltételeznek, vagy súlyosságukból adódóan sürgős büntetőeljárást szükségeltetnek. Ebben az esetben erről előzetesen tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. A továbbított információk tartalmazzák a vizsgálatban érintett személy adatait, a megállapított tények összefoglalását, az előzetes jogi minősítést és az esetleges anyagi kárt.

Az első bekezdésben említett információtovábbítás előtt a Hivatal lehetővé teszi az érintett személy számára, hogy a 7a. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében megállapított körülmények és feltételek között elmondhassa véleményét az őt érintő tényekről.

(3) Az érintett tagállam illetékes hatóságai és különösen igazságügyi hatóságai – amennyiben a nemzeti jog nem tiltja – a lehető leghamarabb tájékoztatják a Hivatal főigazgatóját a nekik e cikk értelmében továbbított információk nyomán tett lépésekről.”

10) A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Felügyeleti Bizottság a vizsgálati feladatkör ellátásának rendszeres figyelemmel kísérésével erősíti meg a Hivatal függetlenségét.

. A Felügyeleti Bizottság gondoskodik arról, hogy tiszteletben tartsák a Hivatal, illetve az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információtovábbításra vonatkozó szabályokat.

. A Felügyeleti Bizottság a Hivatal főigazgatójától kapott rendszeres statisztikák, a felülvizsgálati tanácsadó által készített rendszeres elemző vélemények és jelentések, valamint a Hivatal főigazgatójával folytatott szoros együttműködés segítségével figyelemmel kíséri az eljárási garanciák alkalmazását és a vizsgálatok időtartamát.

. A Felügyeleti Bizottság saját kezdeményezésére vagy a főigazgató, egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség felkérésére véleményt nyilvánít, anélkül azonban, hogy a folyamatban lévő vizsgálati eljárások végrehajtásába beavatkozna. E vélemények másolatát a kérelmezőnek adják át.

b) A (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(7) A Hivatal főigazgatója minden évben megküldi a Felügyeleti Bizottság számára a Hivatal vizsgálati tevékenységi programját. A főigazgató rendszeresen tájékoztatja a Felügyeleti Bizottságot a Hivatal tevékenységeiről, a vizsgálati funkcióról és a vizsgálatok alapján hozott intézkedésekről.

. A Hivatal főigazgatója tájékoztatja a Felügyeleti Bizottságot a következő esetekről:

a) ha az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség nem tette meg a vizsgálat befejezését követően a javasolt intézkedéseket;

b) ha információt kell szolgáltatni egy tagállam igazságügyi hatóságai számára.

(8) A Felügyeleti Bizottság legalább évente egyszer elkészíti az eljárási garanciák alkalmazásáról és a vizsgálatok időtartamáról szóló tevékenységi jelentést; a jelentések címzettjei az intézmények. A Felügyeleti Bizottság a Hivatal vizsgálatainak eredményéről és az azokon alapuló intézkedésekről készített jelentéseit megküldheti az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.”

11) A szöveg a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Strukturált párbeszéd az intézményekkel

A Felügyeleti Bizottság a közös irányvonalak meghatározását szolgáló politikai szintű strukturált párbeszéd keretében, valamely intézmény kérésére évente legalább kétszer ülésezik az Európai Parlament, a Tanács illetve a Bizottság által kijelölt képviselővel.

A strukturált párbeszéd a Hivatal vizsgálati tevékenységének gyakorlásáról, közelebbről az alábbiakról szól:

a) a Felügyeleti Bizottság és a Hivatal főigazgatója éves tevékenységi jelentése;

b) a Hivatal vizsgálatokkal kapcsolatos éves tevékenységi programja;

c) a Hivatal vizsgálati politikája prioritásainak szempontjai;

d) a Hivatal, illetve az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek jó kapcsolata;

e) a Hivatal vizsgálati tevékenységének és a Felügyeleti Bizottság munkájának hatékonysága.

A strukturált párbeszéd nem zavarhatja meg a vizsgálatok lefolytatását.

A Hivatal megteszi a megfelelő lépéseket a strukturált párbeszéden elhangzó vélemények nyomán.

12) A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés címe és szövege helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A főigazgató

(1) A Bizottság a többi intézmény képviselőivel – akik a strukturált párbeszéd keretében tanácskoznak a Felügyeleti Bizottsággal – folytatott konzultációt követően hét év nem megújítható időtartamra nevezi ki a Hivatal főigazgatóját. A konzultációra a jelölteknek a Bizottság által, pályázati felhívást követően összeállított listája alapján kerül sor.”

b) A (2) bekezdést törölni kell.

c) A (3) bekezdésben az „igazgató” szó helyébe a „főigazgató” szó lép.”

d) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Mielőtt a Bizottság az igazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el, konzultál a Felügyeleti Bizottsággal, amely tanácskozik az intézmények strukturált párbeszéd keretében összegyűlt képviselőivel.

. Az igazgatóval szemben kezdeményezett fegyelmi szankciókról megfelelően indokolt határozatot kell hozni, amelyet tájékoztató jelleggel megküldenek az Európai Parlament, a Tanács és a Felügyeleti Bizottság számára.”

e) A szöveg a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A főigazgató a Felügyeleti Bizottság véleményét követően évente meghatározza a Hivatal tevékenységi programját és vizsgálati politikájának prioritásait.

(6) A főigazgató írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva átruházhatja az 5. cikk, a 6. cikk (3) bekezdése, a 7b. cikk és a 10.cikk (2)

bekezdése szerinti funkcióinak gyakorlását a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.”

13) A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Finanszírozás

A Hivatal részére felosztott költségvetési előirányzatokat, amelyek teljes összegét külön címben tüntették fel az Európai Közösség általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó költségvetési szakaszán belül, az adott szakasz mellékletében határozzák meg részletesen.

A Hivatal létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez csatolják.”

14) A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A felülvizsgálati tanácsadó

(1) A Hivatal főigazgatója a Felügyeleti Bizottság javaslatára felülvizsgálati tanácsadót nevez ki, öt éves nem megújítható időtartamra. A Felügyeleti Bizottság a pályázati felhívást követően kiválasztott jelöltek listája alapján tesz javaslatot.

(2) A felülvizsgálati tanácsadó teljes függetlenségben gyakorolja funkcióit. Feladata teljesítésekor senkitől nem kér és nem fogad el utasítást. A Hivatalon belül csak az eljárások tiszteletben tartásával összefüggő feladatokért felelős.

. A felülvizsgálati tanácsadót érintő fegyelmi szankció kiszabása előtt a Hivatal főigazgatója konzultál a Felügyeleti Bizottsággal.

(3) A vizsgálatban személyesen érintett személy véleményt kérhet a felülvizsgálati tanácsadótól a 6. cikk (5) bekezdésében és a 7a. cikkben említett eljárási garanciákkal kapcsolatban. A felülvizsgálati tanácsadó saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat ezekben a kérdésekben.

(4) A 6. cikk (7) bekezdésében és a 7a. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett esetekben a Hivatal főigazgatója kérheti a felülvizsgálati tanácsadó véleményét. A Hivatal főigazgatója a vizsgálatok ellenőrzésével kapcsolatban is kérheti a véleményét.

(5) A felülvizsgálati tanácsadó rendszeresen jelentést tesz a tevékenységéről a Felügyeleti Bizottságnak; rendszeres statisztikai és elemző jelentéseket nyújt be a Felügyeleti Bizottságnak és a Bizottságnak a vizsgálatok időtartamával és az eljárási garanciákkal összefüggő kérdésekről. A felülvizsgálati tanácsadó jelentései nem vonatkoznak a vizsgálat tárgyát képező egyedi ügyekre.”

15) A 15. cikket törölni kell.

16) A szöveg a következő 15a. és 15b. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Hivatal e rendeletben említett igazgatási vizsgálatai során alkalmazandó eljárási garanciák területén érvényes végrehajtási szabályok elfogadására a 15b. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően kerül sor.

15b. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot az 515/97/EK tanácsi rendelet 43. cikkével létrehozott bizottság segíti(*).

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tiszteletben tartva az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseit is.

. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja működési szabályzatát.

______________

(*) HL L 82., 1997.3.22., 1. o.”

2. cikk

Az ezen rendelet által módosított 1073/1999/EK rendelet 1. cikke (12) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók a Hivatal ezen rendelet hatálybalépésének napján hivatalban lévő főigazgatójára, akinek hivatali idejét öt évre megújították.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő [...]. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

[…] […]

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT MEGNEVEZÉSE:

Az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendelet módosítása

2. ABM/EBA KERET (tevékenységalapú irányítási és költségvetés-tervezési keret)

Az érintett politikai terület(ek) és a kapcsolódó tevékenység(ek):

24.01 Igazgatási kiadások a csalás elleni küzdelem politikai területén

24.02 Csalás elleni küzdelem

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

24.010600.03.01.00 A Felügyeleti Bizottság tagjainak megbízatásából következő kiadások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Határozatlan időtartam. Nem jár hatással a költségvetésre.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

24.0106 | nem kötelező | NDE [13] | NEM | NEM | NEM | 5. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok (CE) és a kifizetési előirányzatok (CP) áttekintése

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | | n. év | n +1 | n + 2 | n +3 | n +4 | n+5. és később | Összesen |

Működési kiadások [14] | | | | | | | | |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a) | | | | | | | |

Kifizetési előirányzatok | | b) | | | | | | | |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások [15] | | | |

Technikai igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c) | | | | | | | |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG | | | | | | | |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | | a+c | | | | | | | |

Kifizetési előirányzatok | | b+c | | | | | | | |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások [16] | | |

Személyi kapcsolódó kiadások | 8.2.5 | d) | 0,972 | | | | | | |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6 | e) | 0,200 | | | | | | |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | | a+c+d+e | 1,172 | | | | | | |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | | b+c+d+e | 1,172 | | | | | | |

A társfinanszírozás részletezése

Nincs ilyen.

millió EUR (3 tizedesjegyig) Társfinanszírozó szerv | | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5. és később | Összesen |

…………………… | f) | | | | | | | |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f | | | | | | | |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

x A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására [17] (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

x A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Nincs.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

| | A fellépést megelőzően [n-1. év] | | A fellépés után |

Költségvetési tétel | Bevétel | | | [n. év] | [n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5] [18] |

| a) Bevétel abszolút összege | | | | | | | | |

| b) A bevétel változása | | | | | | | | |

(Minden érintett költségvetési tételt fel kell tüntetni; ha a kihatás több költségvetési tételt is érint, a táblázatot megfelelő számú sorral ki kell egészíteni.)

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál.

Éves szükségletek | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5. és később |

A személyi állomány teljes létszáma | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indoklásban részletesen ismertetni kell a javaslat keretét. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A Bizottság 2004. február 10-én fogadta el az 1073/1999/EK és az 1074/1999/Euratom rendeletek módosítására irányuló javaslatokat, a Hivatal 2003. áprilisi tevékenységi jelentését és Prodi elnök 2003. szeptemberi és novemberi európai parlamenti felszólalásait követően.

2003. december 22-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta az alapvető jogok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának fontosságát is.

Ezt követően a Számvevőszék elfogadta a Hivatal irányításáról szóló, egy sor ajánlást tartalmazó 1/2005 sz. különjelentést, valamint a 2004. februári javaslatokról szóló 6/2005 sz. véleményt.

Ezenkívül az Európai Parlament 2005. július 12-én és 13-án nyilvános meghallgatást szervezett a Hivatal megerősítéséről, amelyen Kallas alelnök kezdeményezést jelentett be. Ez a kezdeményezés hamarosan várható a jogalkotó részéről.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A módosított javaslatok egyes részei, különösen az alábbiak, hozzáadott érték biztosítását szolgálják közösségi szinten:

– szoros együttműködés kialakítása az intézmények és a Felügyeleti Bizottság között (11a. cikk)

– felülvizsgálati tanácsadó kinevezése (14. cikk).

Összeegyeztethetőség a költségvetési rendelettel (elsősorban 13.cikk).

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

5.4. Végrehajtási módszere (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket) [19].

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

végrehajtó hivatalok,

a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek,

tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek.

Megosztott vagy decentralizált irányítás

a tagállamokkal

harmadik országokkal

Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az Európai Parlament és a Tanács a jövőbeli jelentések fényében értékeli az OLAF helyzetét.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

Lásd az 5.1. pontot.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Az e javaslatokban nem módosított kötelezettségeken túl a felülvizsgálati tanácsadó rendszeresen jelentést tesz a tevékenységéről a Felügyeleti Bizottságnak, amelyet a Hivatal főigazgatója rendszeresen tájékoztat a Hivatal vizsgálati tevékenységeiről.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az új költségvetési rendeletnek megfelelő végrehajtás.

Az 1073/1999/EK rendelet alkalmazása.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (3 tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítések típusa | Átlagos költség | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

| | | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség | Teljesítések száma | Összköltség |

1. számú MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉS [20]8 | | | | | | | | | | | | | | | | |

1. fellépés | | | | | | | | | | | | | | | | |

- 1. végeredmény | | | | | | | | | | | | | | | | |

- 2. végeredmény | | | | | | | | | | | | | | | | |

2. fellépés | | | | | | | | | | | | | | | | |

- 1. végeredmény | | | | | | | | | | | | | | | | |

1.célkitűzés összesen | | | | | | | | | | | | | | | | |

2. számú MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉS | | | | | | | | | | | | | | | | |

1.cselekvés.... | | | | | | | | | | | | | | | | |

- 1. végeredmény | | | | | | | | | | | | | | | | |

2.célkitűzés összesen | | | | | | | | | | | | | | | | |

n. számú MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉS | | | | | | | | | | | | | | | | |

n. számú célkitűzés összesen | | | | | | | | | | | | | | | | |

ÖSSZKÖLTSÉG | | | | | | | | | | | | | | | | |

8.2. Igazgatási kiadások

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi.

8.2.1. Személyi állomány létszáma és típusa

Foglalkoztatás jellege | | A fellépés kezelésére a meglévő és/vagy pótlólagos állományból kirendelendő létszám (álláshelyek száma/teljes munkaidős egyenérték) |

| | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak [21]9 (XX 01 01) | A*/adminisztrátor | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | |

| B*, C*/asszisztens | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott állomány [22]10 | | | | | | |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány [23]11 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |

ÖSSZESEN | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | |

A Felügyeleti Bizottság jelenleg 8 álláshellyel rendelkezik (3 A, 2 C, 3 A.T) + 1 kisegítő alkalmazott.

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Ebben a szakaszban nincs szükség kiegészítő erőforrásokra a felülvizsgálati tanácsadó feladatainak ellátásához.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan megadni).

X A kicserélendő vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel(szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. évés később | ÖSSZESEN |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) | | | | | | | |

Végrehajtó hivatalok [24]12 | | | | | | | |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | | | | | | | |

- belső | | | | | | | |

- külső | | | | | | | |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | | | | | | | |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (3 tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. évés később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0,864 | | | | | |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzeti állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.)(nevezze meg a költségvetési tételt) | 0,108 | | | | | |

Személyi és kapcsolódó - a referenciaösszegbe NEM beletartozó - költségek összesen | 0,972 | | | | | |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

9 x 108 000 = 972 000

Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzeti állomány

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (3 tizedesjegyig)

| n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. évés később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 - Kiküldetések | | | | | | | |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | 0,200 | |

XX 01 02 11 03 - Bizottságok [25]13 | | | | | | | |

XX 01 02 11 04 - Tanulmányok és konzultációk | | | | | | | |

XX 01 02 11 05 - Információs rendszerek | | | | | | | |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) | | | | | | | |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | | | | | | | |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | | | | | | | |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

A Felügyeleti Bizottság üléseinek számítása: 10 x 20 000 = 200 000

[1] 1 HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[2] 2 HL L 136, 1999. 5.31., 8. o.

[3] 3 HL L 136., 1999.5.31., 20. o.

[4] 4 COM(2003)154 végleges.

[5] 5 2003. november 4-i állásfoglalás a Csaláselleni Hivatal tevékenységeinek értékeléséről; COM(2003) 154 – 2002/2237 (INI). 2004. január 29-i állásfoglalás a 2001. költségvetési évre szóló mentesítést kísérő észrevételeket követő bizottsági intézkedésekről; COM(2003) 651 - C5-0536/2003 – 2003/2200 (DEC).

[6] 6 COM (2004) 103 és 104.

[7] 7 1/2005 sz. különjelentés (HL C 202., 2005.8.18., 1. o.), amelyet a Tanács 2005. november 8-i következtetéseiben hagyott jóvá.

[8] 8 6/2005 sz. vélemény; HL C 202., 2005.8.18., 33. o.

[9] HL C [...]., [...],[...]. o.

[10] HL C [...]., [...],[...]. o.

[11] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[12] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[13] Nem differenciált előirányzatok (a továbbiakban: NDE)

[14] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx cím xx 01 alcíme alá.

[15] A(z) xx cím xx 01 04 jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[16] A(z) xx 01 alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04 és a(z) xx 01 05 jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[17] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[18] Szükség esetén további oszlopok adhatók hozzá, azaz abban az esetben, ha a cselekvés időtartama meghaladja a 6 évet.

[19] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[20] 8 Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[21] 9 Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[22] 10 Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[23] 11 Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[24] 12 Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[25] 13 Nevezze meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.

--------------------------------------------------