52006DC0786

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.12.2006

COM(2006) 786 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EGT vonatkozású szöveg)

1. HÁTTÉR

A 2004 júniusában ülésező Európai Tanács átfogó stratégia kidolgozását kérte a létfontosságú infrastruktúrák védelmére. A Bizottság 2004. október 20-án közleményt fogadott el „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” címmel, amelyben javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és válaszadást javítani a létfontosságú infrastruktúrákat érintő terrortámadások tekintetében.

A Tanács által 2004 decemberében elfogadott, „A terrortámadások megelőzése, felkészültség és válaszadás” című következtetések, valamint „a terrorfenyegetések és -támadások következményeivel kapcsolatos EU szolidaritási program” támogatta a Bizottság szándékát, hogy javaslatot tegyen a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (European Programme for Critical Infrastructure Protection – EPCIP), és jóváhagyta a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network – CIWIN) Bizottság általi felállítását.

2005 novemberében a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP), amely választási lehetőségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatosan, hogy a Bizottság hogyan állíthatná fel az EPCIP-et és a CIWIN-t.

A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanács a 2005 decemberében elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra.

E közlemény bemutatja az EPCIP végrehajtása érdekében javasolt elveket, eljárásokat és eszközöket. Az EPCIP végrehajtását adott esetben kiegészítik majd ágazatspecifikus közlemények, amelyek a Bizottság megközelítését az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatokra vonatkozóan mutatják be[1].

2. AZ EPCIP CÉLJA, ELVEI ÉS TARTALMA

2.1. Az EPCIP célkitűzése

Az EPCIP általános célkitűzése, hogy javítsa a létfontosságú infrastruktúrák védelmét az EU-ban. E célkitűzés elérése érdekében a létfontosságú infrastruktúrák védelmére uniós keretet hoznak létre, amely e közleményben kerül bemutatásra.

2.2. Az EPCIP által kezelendő fenyegetések típusai

Jóllehet a terrorveszélyt prioritásként ismerték el, a létfontosságú infrastruktúrák védelme összveszély-megközelítésen alapul majd. Amennyiben egy adott létfontosságú infrastrukturális ágazatban a védekezési intézkedéseket megfelelő szintűnek találják, a szereplőknek azon veszélyekre kell összpontosítaniuk, amelyek tekintetében továbbra is sebezhetőek.

2.3. Elvek

Az EPCIP végrehajtását a következő alapvető elvek kísérik:

- Szubszidiaritás – A Bizottság a CIP-pel kapcsolatos erőfeszítéseit azon infrastruktúrákra összpontosítja majd, amelyek nem nemzeti vagy regionális, hanem európai tekintetben létfontosságúak. Az európai létfontosságú infrastruktúrákra való összpontosítás ellenére a Bizottság – kérés esetén, valamint a fennálló közösségi hatásköröket és a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve – támogatást nyújthat a tagállamoknak a nemzeti létfontosságú infrastruktúrákat illetően is.

- Kiegészítés – A Bizottság uniós, nemzeti vagy regionális szinten egyaránt elkerüli az eddigi erőfeszítések megkettőzését, amennyiben ezek hatékonynak bizonyultak a létfontosságú infrastruktúrák védelmére. Az EPCIP ezért kiegészíti a fennálló ágazati intézkedéseket, és azokra épül majd.

- Titkosság – A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos információkat (Critical Infrastructure Protection Information – CIPI) uniós és tagállami szinten egyaránt megfelelően minősítik, és azokhoz csak szükség esetén lehet majd hozzáférni. A létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos információcsere a bizalmon és a biztonságon alapul.

- A szereplők együttműködése – Amennyire csak lehetséges, az összes érintett szereplőt bevonják az EPCIP kidolgozásába és végrehajtásába. E szereplők közé tartoznak az ECI-nek nyilvánított létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői, valamint a hatóságok és egyéb illetékes szervek.

- Arányosság – A Bizottság csak akkor javasol majd intézkedéseket, ha a fennálló biztonsági hiányosságok elemzése rámutat azok szükségességére, továbbá ezen intézkedések arányosak lesznek az adott kockázati szinttel és veszélytípussal.

- Ágazatonkénti megközelítés – Mivel a különböző ágazatok a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatban különleges tapasztalatokkal, szakértelemmel és követelményekkel rendelkeznek, az EPCIP-et ágazatonként dolgozzák majd ki és hajtják végre a CIP-ágazatok közösen elfogadott listája alapján.

2.4. Az EPCIP-keret

A keret a következőkből áll majd:

- Az európai létfontosságú infrastruktúrák (ECI-k) azonosítására és kijelölésére vonatkozó eljárás, valamint közös megközelítés annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani. Mindezt irányelv útján hajtják végre.

- Az EPCIP végrehajtásának megkönnyítését célzó intézkedések, ideértve az EPCIP cselekvési tervet, a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN), uniós szintű CIP szakértői csoportok létrehozását, a CIP-pel kapcsolatos információcsere-eljárást, valamint a kölcsönös függőségek azonosítását és elemzését.

- A tagállamok támogatása a nemzeti létfontosságú infrastruktúrákkal (National Critical Infrastructures – NCI-k) kapcsolatban, amelyet az egyes tagállamok saját döntésük alapján vehetnek igénybe. E közlemény bemutatja az NCI-k védelmére vonatkozó alapvető megközelítést.

- Készenléti terv készítése.

- Külső dimenzió.

- Kísérő pénzügyi intézkedések, és különösen a 2007–2013-as időszakra szóló, „A terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” elnevezésű, javasolt EU-program, amely finanszírozási lehetőségeket nyújt majd az EU-ban hasznosítható, CIP-pel kapcsolatos intézkedésekhez.

Ezen intézkedések mindegyike alább kerül bemutatásra.

2.5. A CIP kapcsolattartó csoport

Uniós szintű mechanizmusra van szükség, amely olyan stratégiai koordinációs és együttműködési platformként működik, amely képes irányítani az EPCIP általános szempontjaival és az ágazatspecifikus intézkedésekkel kapcsolatos munkát. Következésképpen CIP kapcsolattartó csoportot kell létrehozni.

A CIP kapcsolattartó csoport magában foglalja az egyes tagállamok CIP kapcsolattartó pontjait, az elnökséget pedig a Bizottság látja majd el. Mindegyik tagállamnak CIP kapcsolattartó pontot kell kineveznie, amely koordinálná a CIP-pel kapcsolatos kérdéseket a tagállamon belül, valamint a többi tagállammal, a Tanáccsal és a Bizottsággal. A CIP kapcsolattartó pont kinevezése nem zárná ki, hogy a tagállam egyéb hatóságait is bevonják a CIP-pel kapcsolatos kérdésekbe.

3. EURÓPAI LÉTFONTOSSÁGÚ INFRASTRUKTÚRÁK (ECI-K)

Az európai létfontosságú infrastruktúrák olyan kijelölt létfontosságú infrastruktúrák, amelyek a Közösség szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak, és amelyek megzavarása vagy megsemmisítése két vagy több tagállamot is érintene, illetve csak egyetlen tagállamot érintene, de a létfontosságú infrastruktúra egy másik tagállamban van. Ez magában foglal olyan határokon átnyúló hatásokat is, amelyek a különböző ágazatok egymással összekapcsolt infrastruktúrái közötti kölcsönös függőségekből erednek. Irányelv útján vezetik majd be az európai létfontosságú infrastruktúrák (ECI-k) azonosítására és kijelölésére vonatkozó eljárást, valamint a közös megközelítést annak értékeléséhez, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani.

4. AZ EPCIP KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság számos intézkedést hoz majd az EPCIP végrehajtásának megkönnyítésére, valamint a CIP-pel kapcsolatos uniós szintű munka folytatására.

4.1. EPCIP cselekvési terv

Az EPCIP állandó mozgásban lévő folyamat lesz, és az EPCIP cselekvési terv keretében rendszeresen felülvizsgálják. A cselekvési terv bemutatja majd az adott határidőkön belül végrehajtandó intézkedéseket. A cselekvési tervet (melléklet) az elért eredmények alapján rendszeresen frissítik.

Az EPCIP cselekvési terv a CIP-pel kapcsolatos tevékenységeket három munkafolyamat köré csoportosítja:

- az 1-es munkafolyamat az EPCIP stratégiai szempontjaival, valamint az összes CIP-munkára alkalmazható horizontális intézkedések kidolgozásával foglalkozik;

- a 2-es munkafolyamat az európai létfontosságú infrastruktúrákkal foglalkozik, és ágazati szinten kerül végrehajtásra;

- a 3-as munkafolyamat támogatja majd a tagállamoknak a nemzeti létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenységeit.

Az EPCIP cselekvési terv végrehajtása során figyelembe veszik majd az ágazati sajátosságokat, valamint adott esetben bevonják az egyéb szereplőket is.

4.2. A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata (CIWIN)

A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN) külön bizottsági javaslattal hozzák létre, ügyelve azonban a párhuzamosságok elkerülésére. A hálózat platformot nyújt majd a bevált gyakorlatok biztonságos cseréjéhez. A CIWIN kiegészíti a jelenlegi hálózatokat, és fakultatív jelleggel a Bizottság ARGUS-rendszerével kapcsolatos sürgősségi riasztások továbbításához is platformot nyújthatna. A rendszer szükséges biztonsági akkreditációja a vonatkozó eljárásokkal összhangban történik majd.

4.3. Szakértői csoportok

A szereplők közötti párbeszéd döntő jelentőségű a létfontosságú infrastruktúrák védelmének javításához az EU-ban. Amennyiben tehát különleges szakértelemre van szükség, a Bizottság felállíthat uniós szintű CIP szakértői csoportokat konkrét kérdések megvizsgálására, valamint a létfontosságú infrastruktúrák védelméről a köz- és magánszféra között folyó párbeszéd megkönnyítésére. A szakértői csoportok segítik az EPCIP-et azáltal, hogy tanácsadói alapon megkönnyítik a CIP-pel kapcsolatos kérdésekben a véleménycserét. E szakértői csoportok olyan önkéntes mechanizmust jelentenek, amelyben egyesítik a köz- és magánforrásokat a polgárok és a magánszektor számára egyaránt kölcsönös előnyt jelentő cél vagy célok elérése érdekében.

A CIP szakértői csoportok nem lépnek egyéb, már felállított vagy az EPCIP igényeihez igazítható csoportok helyébe, és nem érintik majd az ipar, a tagállami hatóságok és a Bizottság közötti közvetlen információcserét sem.

Az uniós szintű szakértői csoportoknak világosan meghatározott céljuk lesz, amelyet meghatározott határidőn belül kell megvalósítaniuk, valamint egyértelműen meghatározott tagsággal rendelkeznek majd. A CIP szakértői csoportok a céljuk elérését követően megszűnnek.

A CIP szakértői csoportok konkrét feladatai az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatokban eltérhetnek az ágazatok egyedi sajátosságaitól függően. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

- segítségnyújtás a sebezhetőségi pontok, kölcsönös függőségek és bevált ágazati gyakorlatok azonosításához;

- segítségnyújtás a jelentős sebezhetőségi pontok csökkentését és/vagy megszüntetését célzó intézkedések, valamint teljesítménymutatók kidolgozásához;

- a CIP-pel kapcsolatos információcsere, képzés és bizalomépítés megkönnyítése;

- olyan esettanulmányok kidolgozása és támogatása, amelyek bemutatják az adott ágazat szakembereinek, milyen előnyökkel jár az infrastruktúravédelmi tervekben és kezdeményezésekben való részvétel;

- ágazatspecifikus szakértelem és tanácsadás nyújtása olyan kérdésekben, mint például a kutatás és fejlesztés.

4.4. A CIP-pel kapcsolatos információcsere-eljárás

Az érintett szereplők közötti, CIP-pel kapcsolatos információcsere-eljárás bizalmi viszonyt követel a tekintetben, hogy az önkéntesen megosztott tulajdonosi, érzékeny vagy személyes információk nem válnak nyilvánosan hozzáférhetővé, és az érzékeny adatok megfelelő védelmet élveznek. Figyelemmel kell lenni a magánélethez való jog tiszteletben tartására is.

A szereplők megfelelő intézkedéseket hoznak majd az olyan kérdésekkel kapcsolatos információk védelmére, mint például a létfontosságú infrastruktúrák védelme, védett rendszerek, a kölcsönös függőségeket vizsgáló tanulmányok, valamint a CIP-pel kapcsolatos sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékelések. Ezen információk kizárólag a létfontosságú infrastruktúrák védelmére használhatók majd fel. A minősített információkat kezelő személyzet átesik majd az azon tagállam által elvégzendő megfelelő szintű biztonsági átvilágításon, amely tagállamnak e személyek az állampolgárai.

Ezenkívül a CIP-pel kapcsolatos információcsere elismeri majd, hogy a CIP-pel kapcsolatos bizonyos – nem minősített – információk is érzékenyek lehetnek, és ezért bizalmas kezelést igényelnek.

A CIP-pel kapcsolatos információcsere elősegíti majd a következőket:

- pontosabb információk a kölcsönös függőségek, veszélyek, sebezhetőségi pontok, a biztonságot érintő események, ellenintézkedések és a létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó bevált gyakorlatok tekintetében, valamint mindezek jobb megértése;

- nagyobb tudatosság a létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos kérdésekben;

- az érintett szereplők közötti párbeszéd;

- célzottabb képzés, kutatás és fejlesztés.

4.5. A kölcsönös függőségek azonosítása

Mind a földrajzi, mind pedig az ágazati jellegű kölcsönös függőségek azonosítása és elemzése lényegi elemét jelenti majd a létfontosságú infrastruktúrák védelme javításának az EU-ban. Ezen állandó mozgásban lévő folyamat megjelenik majd az EU-ban található létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó sebezhetőségi, veszély- és kockázatértékelésekben.

5. NEMZETI LÉTFONTOSSÁGÚ INFRASTRUKTÚRÁK (NCI-K)

A fennálló közösségi hatáskörökre is figyelemmel, a nemzeti létfontosságú infrastruktúrák védelméért való felelősség az NCI-tulajdonosokat/üzemeltetőket és a tagállamokat terheli. A Bizottság kérés esetén támogatja majd a tagállamokat ezirányú erőfeszítéseikben.

A nemzeti létfontosságú infrastruktúrák védelmének javítása céljából a Bizottság az egyes tagállamokat nemzeti CIP-programok kidolgozására ösztönzi. E programok célja az lenne, hogy bemutassák az egyes tagállamok megközelítéseit a területükön található nemzeti létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan. E programok legalább a következő kérdésekkel foglalkoznának:

- a nemzeti létfontosságú infrastruktúrák tagállam általi azonosítása és kijelölése előre meghatározott nemzeti kritériumok alapján; e kritériumokat az egyes tagállamok dolgoznák ki, figyelemmel legalább az adott infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése által okozott alábbi minőségi és mennyiségi hatásokra:

- Terjedelem – Az adott létfontosságú infrastruktúra megzavarását vagy megsemmisítését azon földrajzi terület nagysága alapján osztályozzák majd, amelyre az infrastruktúra megsemmisítése vagy megzavarása kihathat.

- Súlyosság – Egy adott infrastruktúra megzavarásának vagy megsemmisítésének következményeit a következők alapján értékelik majd:

- társadalmi hatás (az érintett lakosság száma);

- gazdasági hatás (a gazdasági veszteség és/vagy a termékek, illetve szolgáltatások romlásának mértéke);

- környezeti hatás;

- politikai hatások;

- pszichológiai hatások;

- közegészségügyi következmények.

Amennyiben ilyen kritériumok nincsenek, a Bizottság kérésre – a megfelelő módszertanok rendelkezésre bocsátásával – segítséget nyújt a tagállamnak e kritériumok kidolgozásához.

- Az NCI-tulajdonosokkal/üzemeltetőkkel való párbeszéd kialakítása.

- A földrajzi és ágazati kölcsönös függőségek azonosítása.

- NCI-kel kapcsolatos készenléti tervek kidolgozása, amennyiben célszerűnek tűnik.

- A Bizottság valamennyi tagállamot arra ösztönzi, hogy nemzeti CIP-programját az ECI-kkel kapcsolatban felállított létfontosságú infrastrukturális ágazatok közös listájára alapozza.

A létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó hasonló megközelítések bevezetése a tagállamokban hozzájárulna ahhoz, hogy a létfontosságú infrastruktúrák által érintett szereplők egész Európában élvezzék annak előnyeit, hogy nincsenek járulékos költségeket eredményező különböző szabályozásoknak alávetve, továbbá biztosítaná, hogy a belső piac ne torzuljon.

6. KÉSZENLÉTI TERV KÉSZÍTÉSE

A készenléti terv készítése a CIP-folyamat kulcsfontosságú eleme, amely arra szolgál, hogy minimalizálja az adott létfontosságú infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése által esetlegesen okozott hatásokat. A létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program végrehajtásának egyik lényeges elemét kell jelentenie a készenléti tervek kidolgozását célzó koherens megközelítés kialakításának, amely készenléti tervek olyan kérdéseket kezelnek, mint például a létfontosságú infrastruktúrák tulajdonosainak/üzemeltetőinek részvétele, együttműködés a nemzeti hatóságokkal és a szomszédos országokkal folytatott információcsere.

7. KÜLSŐ DIMENZIÓ

A terrorizmust és más bűncselekményeket, a természeti katasztrófákat, valamint a baleseteket okozó egyéb eseményeket nem tartóztatják fel a nemzetközi határok. A veszélyeket nem lehet csupán nemzeti összefüggésben vizsgálni. Következésképpen az EPCIP végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venni a létfontosságú infrastruktúrák védelmének külső dimenzióját. A mai gazdaságot és társadalmat jellemző összefüggések és kölcsönös függőségek azt eredményezik, hogy még az EU határain kívül bekövetkező zavarok is súlyos hatással járhatnak a Közösségre és tagállamaira. Ugyanígy az EU-ban található valamely létfontosságú infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése káros hatással járhat az EU partnereire. Végül pedig az EU-n belüli létfontosságú infrastruktúrák védelmének növelését célzó munka minimalizálja majd annak kockázatát, hogy az EU gazdaságát megzavarják, és e munka így hozzájárul az EU általános gazdasági versenyképességéhez.

Ebből következően a CIP-együttműködés EU határain is túlnyúló erősítése az olyan intézkedésekkel, mint az ágazatspecifikus egyetértési nyilatkozatok (pl. közös követelmények kialakításáról, a CIP-pel kapcsolatos közös tanulmányok elkészítéséről, a közös veszélytípusok azonosításáról és a védekezési intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjéről), továbbá a CIP-követelmények EU-n kívüli előírásának ösztönzése ezért az EPCIP fontos eleme kell, hogy legyen. A CIP-pel kapcsolatos külső együttműködés elsősorban az EU szomszédjaira összpontosít majd. Tekintettel azonban egyes ágazatok – mint például az IKT- és a pénzpiacok – globális összekapcsoltságára, átfogóbb megközelítés lenne kívánatos. Mindazonáltal valamennyi érintett uniós partnert és nemzetközi szervezetet be kellene vonni a párbeszédbe és a bevált gyakorlatok cseréjébe. A Bizottság továbbra is segíti a létfontosságú infrastruktúrák védelmének javítását a nem uniós országokban azáltal, hogy együttműködik partnereivel a G8-ak, az Euromed és az európai szomszédságpolitika keretében a fennálló struktúrákon és politikákon keresztül, ideértve a stabilitási eszközt is.

8. KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI INTÉZKEDÉSEK

A 2007–2013-as időszakra szóló, „A terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” elnevezésű közösségi program hozzájárul majd az EPCIP végrehajtásához.

Az általános célkitűzéseken belül és az egyéb pénzügyi eszközök hatálya alá nem tartozó területeken a program – adott esetben átfogó veszély- és kockázatértékelések alapján – ösztönzi, segíti és kialakítja majd a megelőzéssel, felkészültséggel és következménykezeléssel kapcsolatos olyan intézkedéseket, amelyek célja valamennyi biztonsági kockázat és különösen a terrorizmussal összefüggő kockázatok megelőzése és csökkentése.

A program – támogatások nyújtása révén és a Közösség által kezdeményezett fellépések keretében – a létfontosságú infrastruktúrák hatékony védelme területén mindenekelőtt eszközök, stratégiák és módszertanok kidolgozását, tanulmányok és értékelések készítését, valamint tevékenységek/intézkedések végrehajtását finanszírozza majd uniós és tagállami szinten egyaránt.

MELLÉKLET

EPCIP cselekvési terv

1-es munkafolyamat: egymást követő EPCIP-stratégiák

Az 1-es munkafolyamat az EU CIP kapcsolattartó csoportján keresztül stratégiai platformként szolgál majd az átfogó EPCIP-koordinációhoz és együttműködéshez.

1. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Intézkedési prioritást élvező ágazatok azonosítása (A közlekedési és az energiaágazat az első prioritások közé tartozik) | Bizottság | a lehető leghamarabb, és azt követően évente |

A létfontosságú infrastrukturális ágazatokon alapuló közös fogalommeghatározások és terminológia kialakítása | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | legkésőbb az ECI-irányelv hatálybalépését követő egy éven belül |

Általános kritériumok kidolgozása az ECI-k azonosításához | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | legkésőbb az ECI-irányelv hatálybalépését követő egy éven belül |

A létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatosan fennálló nemzeti, kétoldalú és uniós programok jegyzékének elkészítése | Bizottság, tagállamok | folyamatosan |

Az érzékeny adatoknak a szereplők általi gyűjtésére és felhasználására vonatkozó iránymutatások kidolgozása és elfogadása | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

A CIP-pel kapcsolatos bevált gyakorlatok, kockázatértékelési eszközök és módszertanok gyűjtése | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

Megbízás a kölcsönös függőségeket vizsgáló tanulmányok készítésére | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

2. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Azon hiányosságok azonosítása, amelyek esetén a közösségi kezdeményezések hozzáadott értéket jelentenének | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

Adott esetben CIP-ágazati szakértői csoportok felállítása uniós szinten | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

Olyan CIP-fellépésekre irányuló javaslatok meghatározása, amelyek uniós szinten finanszírozhatóak | Bizottság, tagállamok | folyamatosan |

A CIP-fellépések uniós finanszírozásának kezdeményezése | Bizottság | folyamatosan |

3. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kezdeményezése | Bizottság, tagállamok | folyamatosan |

2-es munkafolyamat: az európai létfontosságú infrastruktúrák (ECI-k) védelme

A 2-es munkafolyamat az ECI-k sebezhetőségének csökkentésére összpontosít majd.

1. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Ágazatspecifikus kritériumok kidolgozása az ECI-k azonosításához | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | legkésőbb az ECI-irányelv hatálybalépését követő egy éven belül |

2. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

A valószínűleg ECI-nek nyilvánítandó létfontosságú infrastruktúrák azonosítása és ellenőrzése ágazatonként | Bizottság, tagállamok | legkésőbb a vonatkozó kritériumok elfogadását követő egy éven belül, azután folyamatosan |

Az ECI-k kijelölése | Bizottság, tagállamok | folyamatosan |

Az egyes ECI-ket jellemző sebezhetőségi pontok, veszélyek és kockázatok azonosítása, ideértve üzemeltetői biztonsági tervek (OSP-k) kidolgozását is | Bizottság, tagállamok, ECI-tulajdonosok/üzemeltetők (általános jelentés a Bizottsághoz) | legkésőbb az ECI-nek nyilvánítást követő egy éven belül |

Annak vizsgálata, hogy szükség van-e védekezési intézkedésekre és uniós szintű intézkedésekre | Bizottság, tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | legkésőbb az ECI-nek nyilvánítást követő 18 hónapon belül |

Az egyes tagállamok megközelítésének értékelése az ECI-nek nyilvánított infrastruktúrákat érintő riasztási fokozatokkal kapcsolatban Megvalósíthatósági tanulmány készítése az ilyen riasztások hitelesítéséről és harmonizálásáról. | Bizottság, tagállamok | folyamatosan |

3. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Javaslatok kidolgozása és elfogadása az ECI-ket érintő minimális védekezési intézkedésekre | Bizottság, tagállamok, ECI-tulajdonosok/üzemeltetők | annak vizsgálatát követően, hogy szükség van-e védekezési intézkedésekre és uniós szintű intézkedésekre |

A minimális védekezési intézkedések végrehajtása | tagállamok, ECI-tulajdonosok/üzemeltetők | folyamatosan |

3-as munkafolyamat: az NCI-k támogatása

A 3-as munkafolyamat tagállamokon belüli munkafolyamat, amely segíti a tagállamokat az NCI-k védelmében.

1. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Információcsere az NCI-k azonosítására használt kritériumokról | tagállamok (a Bizottság kérés esetén segítséget nyújt) | folyamatosan |

2. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

A valószínűleg NCI-nek nyilvánítandó létfontosságú infrastruktúrák azonosítása és ellenőrzése ágazatonként | Tagállamok és adott esetben egyéb szereplők | folyamatosan |

Az egyes létfontosságú infrastruktúrák NCI-nek nyilvánítása | tagállamok | folyamatosan |

Az NCI-k fennálló biztonsági hiányosságainak ágazatonkénti megvizsgálása | tagállamok és adott esetben egyéb szereplők (a Bizottság kérés esetén segítséget nyújt) | folyamatosan |

3. szakasz

Fellépés | Érintett szereplő | Időkeret |

Nemzeti CIP-programok kidolgozása és továbbfejlesztése | tagállamok (a Bizottság kérés esetén segítséget nyújt) | folyamatosan |

Különleges védekezési intézkedések kidolgozása az egyes NCI-kre | tagállamok, NCI-k (a Bizottság kérés esetén segítséget nyújt) | folyamatosan |

Annak figyelemmel kísérése, hogy a tulajdonosok/üzemeltetők megteszik-e a szükséges végrehajtási intézkedéseket | tagállamok | folyamatosan |

[1] A Bizottság közleményt kíván közzétenni Európa létfontosságú energia- és közlekedési infrastruktúráinak védelméről.