52006DC0136

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.3.2006

COM(2006) 136 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELY-TEREMTÉSI PARTNERSÉG MEGVALÓSÍTÁSA: EURÓPA MINT KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE TERÉN

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELY-TEREMTÉSI PARTNERSÉG MEGVALÓSÍTÁSA:EURÓPA MINT KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTA VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE TERÉN

1. BEVEZETÉS

A vállalati társadalmi felelősség (CSR) fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban[1]. Azt jelenti, hogy a vállalatok a társadalmi igények kezelése érdekében túllépnek a kollektív szerződésekben rögzített minimális jogi előírásokon és kötelezettségeken. A vállalatok az érdekelt partnerekkel együttműködve a társadalmi felelősségvállalás révén hozzájárulhatnak a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi ambíciók kielégítéséhez. Ennek megfelelően a vállalati társadalmi felelősségvállalás globálisan és az EU szintjén is egyre fontosabb fogalommá vált, és részét képezi a globalizációról, a versenyképességről és a fenntarthatóságról folyó vitának. Európában a vállalati társadalmi felelősségvállalás támogatásában a közös értékek védelmének, valamint a szolidaritással és a kohézióval szembeni fogékonyság növelésének igénye tükröződik.

A hidegháború vége óta a piacgazdaság világszerte teret hódított. Ez egyrészt új lehetőségeket teremtett a vállalatok számára, ugyanakkor a társadalmi stabilitás és a modern demokratikus társadalmak jólétének érdekében megköveteli tőlük az ezt ellensúlyozó önkorlátozást és szerepvállalást. Ezenkívül az EU-ban az európai témák között jelenleg kiemelt hangsúlyt kap a hatékonyabb szabályozás és a vállalkozói kultúra támogatása, amint azt a Bizottság 2006-os, a növekedés és munkahelyteremtés terén elért haladásról szóló éves jelentése[2] is megerősítette. A Bizottság az újraindított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében elkötelezte magát az európai gazdaság versenyképességének támogatása mellett. Cserében felhívja az európai vállalatokat, hogy nyilvánosan bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés, valaminta több és jobb minőségű munkahely mellett, és hogy fokozzák a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységüket, beleértve a többi érdekelt féllel való együttműködést. Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van az aktív vállalkozókra, a vállalkozással szembeni pozitív magatartásra, illetve a vállalkozásokkal szembeni bizalomra. Európának olyan közhangulatra van szüksége, amelyben a vállalkozókat nem csak az elért nagy nyereség miatt értékelik, hanem azért is, mert méltányos hozzájárulást biztosítanak bizonyos társadalmi problémák kezeléséhez.

A Bizottság ezért nagyobb politikai hangsúlyt kíván adni a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak annak elismeréseként, amit az európai vállalkozások e területen már elértek, illetve hogy további szerepvállalásra ösztönözze őket. Mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás elsősorban önkéntes vállalati magatartást jelent, a kontraproduktivitás kockázatát hordozná és a hatékonyabb szabályozás alapelveivel is ellentétes lenne az a fajta megközelítés, amely a vállalatok számára további kötelezettségeket és adminisztratív követelményeket írna elő. A Bizottság – felismerve a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásban betöltött elsődleges szerepét – arra az elhatározásra jutott, hogy célkitűzéseit a leghatékonyabban az európai vállalkozásokkal való szorosabb együttműködés útján tudja megvalósítani, amelyre hivatkozva kijelenti, hogy támogatja egy a vállalati társadalmi felelősségre vonatkozó európai szövetség kezdeményezését. Az e koncepcióra vonatkozó javaslat a társadalmi felelősség támogatásában tevékeny vállalatok állásfoglalásai alapján fogalmazódott meg. Ez a szövetség az európai vállalkozások nyitott szövetsége lenne, amelynek támogatásával kapcsolatban a vállalkozások összes típusának véleményét kikérik. A szövetség politikai ernyőszervezetként szolgálna a nagyvállalatok és a KKV-k, valamint ezek érdekelt partnereinek vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos új, illetve meglévő kezdeményezéseihez. Nem lenne jogi eszköz abban az értelemben, hogy a vállalatok, a Bizottság vagy bármely hatóság aláírására szükség lenne hozzá, sokkal inkább olyan politikai folyamat, amely a társadalmi felelősség ügyének európai vállalkozások közötti népszerűsítésére szolgálna.

Ezen új szövetség támogatása annak a tágabban értelmezett partnerségnek a központi elemeként értelmezendő, amelybe a Bizottság a vállalati társadalmi felelősség témájában érintett összes felet be szándékozik vonni. A Bizottság e közlemény elkészítése során támaszkodik az érdekelt felekkel folytatott többéves nyilvános vitára és konzultációra, különösen a vállalati társadalmi felelősséggel foglalkozó európai egyeztető fórum keretében elvégzett munkára, amely 2004-ben készítette el végleges jelentését. A Bizottság továbbra is kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az érdekelt felekkel folytatott, illetve az érdekelt felek által egymás között folytatott párbeszédnek, és javasolja, hogy az egyeztető fórum rendszeres időközönként tartson üléseket a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos, Unión belüli előrelépés folyamatos felülvizsgálata érdekében.

2. A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS, VALAMINT A NAGYOBB ÉS JOBB MINŐSÉGŰ FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLATÁBAN

Az EU csak akkor biztosíthatja az esélyegyenlőségen, a magas életminőségen, a szociális integráción és az egészséges környezeten alapuló európai társadalmi modellt, ha – a globális verseny és az öregedő népesség problémájának tükrében – azonnali választ ad a fenntartható növekedés és a több és jobb minőségű munkahelyek kettős kihívására. Ezért kezdeményezte a Bizottság a lisszaboni menetrend újraindítását a 2005. februári növekedési és foglalkoztatási partnerség elindítása, illetve a fenntartható fejlődési stratégia 2005. decemberi megújítása révén. Ugyanez volt a célja az állam- és kormányfők 2005. októberi nem hivatalos Hampton Court-i találkozójának, ahol hangsúlyozták, hogy az európai értékek megőrzése mellett innovatív válaszokat kell találni a versenykihívásra.

A felülvizsgált lisszaboni stratégia olyan formában ösztönzi a növekedést és a foglalkoztatást, amely teljes egészében összeegyeztethető az Európai Unió egyik átfogó hosszú távú céljaként megtartandó fenntartható fejlődéssel. A gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció hajtóerejét jelentő vállalatok alapvető szerepet játszanak a lisszaboni, illetve a fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósításában.

Európának olyan vállalkozásokra van szüksége, amelyek azt teszik, amire leginkább képesek: társadalmi hozzáadott értéket tartalmazó termékeket és szolgáltatásokat biztosítanak, továbbá vállalkozói szellemüket és kreativitásukat az érték- és munkahelyteremtés érdekében mozgósítják. Azonban Európának nem akármilyen, hanem társadalmilag felelős vállalatokra van szüksége, amelyek részt vállalnak az európai ügyek alakulásáért viselt felelősségből. A Tanács 2005 márciusában tartott tavaszi ülésszakára készített dokumentumában a Bizottság kifejtette, hogy „a vállalati szociális felelősség (CSR) kulcsszerepet játszhat a fenntartható fejlődésben, miközben javítja Európa innovációs potenciálját és versenyképességét” .[3] A Szociálpolitikai Menetrendben[4] a Bizottság kijelentette, hogy a tagállammokkal és az érdekelt felekkel együttműködésben kezdeményezéseket terjeszt elő a vállalati szociális felelősség fejlesztésének és átláthatóságának további ösztönzése érdekében. A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgált változatában[5] a Bizottság felhívta „ a vállalatvezetőket és Európa más kulcsfontosságú érintettjeit arra, hogy a fenntarthatósághoz szükséges közép- és hosszú távú politikákra vonatkozóan a politikusokkal együttesen, a lehető leghamarabb nyilvánítsanak véleményt, továbbá tegyenek javaslatot olyan ambiciózus üzleti válaszlépésekre, amelyek túlmutatnak a meglévő, minimális szintű jogi előírásokon. ”

2005 máciusában az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „a beruházások ösztönzése, illetve a vonzó üzleti és foglalkoztatási környezet kialakítása érdekében az Európai Uniónak be kell fejeznie a belső piacot, és a vállalkozások számára kedvezőbb szabályozási környezetet kell kialakítania, míg a vállalatoknak társadalmi felelősségérzetet kell tanúsítaniuk.” Az Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról (2005-2008) című dokumentumban a Tanács javasolta a tagállamoknak „a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának előmozdítását.” Az Európai Parlament is értékes hozzászólásokkal járult hozzá a vitához 2002[6]-es, illetve 2003[7]-as határozata révén.

Ebből kiindulva a Bizottság felülvizsgálta a vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatos európai szintű munkát, hogy saját megközelítését összhangba hozza a növekedési és munkahely-teremtési stratégia prioritásaival és munkamódszereivel. A Bizottság úgy véli, hogy a vállalkozások lehetőségeit hatékonyabban lehetne a fenntartható fejlődés és a növekedési és foglalkoztatási stratégia szolgálatába állítani. A növekedés és munkahelyteremtés terén elért haladásról szóló 2006-os éves jelentés szellemével és prioritási területeivel összhangban a Bizottság gyorsításra és arra szólítja fel az európai vállalatokat, hogy erősítsék a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségüket. A Bizottság ezáltal a vállalkozások társadalmi felelősségében érintett összes szereplő számára kedvezőbb környezetet kíván biztosítani, és az érdekelt felekkel együttműködve meg kívánja vizsgálni, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége mennyiben járulhat hozzá az európai társadalmak fejlődéséhez.

A vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos gyakorlatok nem általános receptek, és nem várható, hogy önmagukban meghozzák a kívánt eredményeket. Nem helyettesítik a közpolitkát, de hozzájárulhatnak egy sor közpolitikai célkitűzés megvalósításához, például az alábbiakhoz:

- Integráltabb munkaerőpiacok és magasabb szintű társadalmi integráció, mivel a vállalatok aktívan törekszenek hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjainak foglalkoztatására;

- A képességfejlesztésbe, az élethosszig tartó tanulásba és a foglalkoztathatóságba történő befektetés, amelyek szükségesek a globális tudásalapú gazdaságban való versenyképesség megőrzéséhez, valamint az európai munkaképes korú lakosság öregedésének kezeléséhez;

- Közegészségügyi fejlesztések, amelyek a vállalatok önkéntes kezdeményezései alapján születhetnek meg olyan területeken, mint az élelmiszerek és nem mérgező vegyszerek marketingje és címkézése;

- Javuló innovációs hatékonyság, különösen a társadalmi problémákat érintő innovációk területén azáltal, hogy intenzívebbé válik az interakció a külső érdekeltekkel és hogy az innovációnak jobban kedvező munkakörnyezetek jönnek létre;

- A természeti erőforrások ésszerűbb felhasználása és kisebb környezetszennyezés, főként az ökológiai innovációkba történő beruházásoknak és annak köszönhetően, hogy önkéntes környezetvédelmi vezetési rendszereket és címkézést fogadnak el;

- A vállalatok és vállalkozók pozitívabb társadalmi megítélése, amely hozzájárulhat a vállalkozásokkal kapcsolatos kedvezőbb vélemények elterjedéséhez;

- Az emberi jogok, a környezetvédelem és az alapvető foglalkoztatási normák nagyobb tisztelete, különösen a fejlődő országokban;

- A szegénység mérséklése és továbblépés a millenniumi fejlesztési célok felé.

3. EURÓPA MINT KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE TERÉN

A vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatban jelentős előrelépés történt azóta, hogy 2000 máciusában a lisszaboni Tanács kérte a vállalatokat társadalmi felelősségük tudatosítására. E folyamatban fontos szerepet töltött be egy zöld könyv (2001)[8], egy közlemény (2002)[9], valamint a vállalatok társadalmi felelősségével foglalkozó többoldalú európai fórum (CSR fórum) létrehozása.

A CSR fórum a Bizottság kezdeményezésével lehetőséget biztosított a vállalatok, a szakszervezetek és a civil társadalom képviselőinek találkozására. A Bizottság üdvözli a fórum munkáját és 2004-es végleges jelentését, és egyetért az érdekeltekkel, hogy amennyiben a jelentés ajánlásait az érintett szereplők teljes egészében alkalmaznák, azok jelentősen hozzájárulhatnának a vállalatok társadalmi felelősségének európai és globális elterjedéséhez. A fórumnak sikerült konszenzust teremtenie a résztvevők között, ugyanakkor felszínre hozta a vállalati és nem vállalati szféra közötti jelentős véleménykülönbségeket is. A Bizottság meghatározásából kiindulva elfogadták a vállalati társadalmi felelősség közös európai értelmezését, amely szerint e fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban. A CSR fórum megerősítette ezt a meghatározást, és tovább dolgozott tartalmának és fogalmi határainak kijelölésén. A fórum megegyezésre jutott abban is, hogy további ismeretterjesztési és kompetenciafejlesztő tevékenységekre van szükség. Másfelől nem jött létre megegyezés olyan témakörökben, mint a válallati beszámolókészítési előírások, illetve a vállalkozások társadalmi felelősségére vonatkozó európai normák.

Az utóbbi években javult a vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatos tudatosság, megértés és a hozzá kapcsolódó gyakorlatok elterjedése, részben a CSR fórumnak és egyéb, Bizottság által támogatott tevékenységeknek köszönhetően. Ezzel egyidőben a vállalatok és egyéb érdekeltek kezdeményezései európai és globális szinten is előbbre vitték a vállalkozások társadalmi felelősségének fejlődését. A vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos kezdeményezések támogatásának hatékony eszköze a múltban is és ma is a – különösen ágazati szintű – szociális párbeszéd; a területet érintő követendő gyakorlatok kidolgozásában konstruktív szerepet játszottak az európai üzemi tanácsok is.

Mindazonáltal elmondható, hogy tovább kell javítani a vállalati társadalmi felelősség európai vállalkozások körében történő elterjedését, alkalmazását és a vállalati stratégiába való beépítését. Növelni kell a munkavállalók, képviselőik és szakszervezeteik szerepét a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos gyakorlatok kidolgozásában és végrehajtásában. Erősíteni kell a közvetett érdekelt felek, többek között a nem kormányzati intézmények, a fogyasztók, valamint a befektetők szerepét a felelős vállalati magatartás ösztönzésében és előnyökhöz juttatásában. A hatóságoknak a közigazgatás minden szintjén tovább kell javítaniuk a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatására szolgáló szakpolitikák összehangolását.

Az EU hosszú távú növekedésre, szolidaritásra és biztonságra vonatkozó víziója nemzetközi szinten is érvényes. A Bizottság tudatában van a vállalkozások társadalmi felelősségének uniós, illetve nemzetközi szintű elterjedése közötti kapcsolatnak, és úgy véli, az európai vállalatoknak az európai értékek, valamint a nemzetközi szabályok és normák szellemében tevékenységük helyétől függetlenül felelősen kell viselkedniük.

A Bizottság vitát kezdeményezett azzal kapcsolatban, hogyan lehetne új lendületet adni annak a folyamatnak, amely biztosíthatja Európa vezető helyét a vállalkozások társadalmi felelőssége terén. Megvitatta a CSR fórum végleges jelentését, valamint egyes, a jelentésben nem szereplő érdekeltek nézeteit. A kihívást az jelenti, hogy meg kell találni azt az új megközelítést, amely több vállalkozást ösztönöz a társadalmi felelősség melletti elkötelezettségre, mivel e területen ők az elsődleges szereplők.

4. EURÓPAI SZÖVETSÉG A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELőSSÉGÉNEK ÜGYÉBEN

A Bizottság a fentiek értelmében támogatja az e közleményhez csatolt dokumentumban ismertetett, a vállalkozások társadalmi felelősségére vonatkozó európai szövetség létrehozását. A szövetség politikai ernyőszervezetként szolgálna a nagyvállalatok és a KKV-k, valamint ezek érdekelt partnereinek vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos új, illetve meglévő kezdeményezéseihez.

A szövetség nyitott, amelynek támogatásával kapcsolatban a vállalkozások összes típusa szabadon kifejezheti véleményét. Nem jogi eszköz abban az értelemben, hogy a vállalatok, a Bizottság vagy bármely hatóság aláírására szükség lenne hozzá. A szövetség támogátására vonatkozó nyilatkozatok tételére nem vonatkoznak hivatalos előírások, és az Európai Bizottság sem fog nyilvántartást vezetni a támogató vállalkozásokról. A Bizottság úgy járul hozzá a szövetséghez, hogy az e közlemény 5. fejezetében felsorolt pontokkal összhangban tovább ösztönzi a vállalati társadalmi felelősség ügyét. A Bizottság részéről ez nem jelent új pénzügyi kötelezettségvállalást.

A Bizottság arra számít, hogy a szövetség jelentős hatással lesz az európai vállalkozások társadalmi felelősséggel kapcsolatos elkötelezettségére, illetve arra, hogy pozitívan viszonyulnak a társadalmi és környezeti kérdésekhez. Célja az, hogy a vállalati társadalmi felelősség támogatására irányuló erőfeszítések terén az érdekeltek között új partnerségeket, illetve számukra új lehetőségeket teremtsen, ezért olyan eszköz, amely mobilizálja az európai vállalkozások, illetve érintett partnereik erőforrásait és kapacitásait. Az európai vállalkozások szövetség melletti önkéntes kötelezettségvállalása, illetve a Bizottság szakpolitikákon és eszközökön belüli eseti támogató fellépése erősíteni fogja a vállalati társadalmi felelősség ügyének fejlesztését mind az Unión belül, mind nemzetközi szinten. A szövetség eredményeit úgy kell felfogni, mint a vállalati szféra önkéntes hozzájárulását az újraindított lisszaboni stratégia, illetve a felülvizsgált fenntartható fejlődési stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ugyanakkor az eredményesség az érdekeltek szerepvállalásán is múlik, ezért ők is szabadon élhetnek a szövetség által biztosított lehetőségekkel.

A Bizottság a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos gyakorlatok átláthatóságának, népszerűsítésének és hitelességének növelése érdekében arra ösztönzi a szövetséget támogató vállalatokat, hogy az összes érdekelt fél, többek között a fogyasztók, a befektetők és a nagyközönség számára is tegyék hozzáférhetővé a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos információkat. Különösen a nagyvállalatoknak kell arra törekedniük, hogy a közönség számára könnyen hozzáférhetővé tegyék a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos stratégiákat, kezdeményezéseket, ezek eredményét, valamint a legjobb gyakorlatokat. A Bizottság ezenkívül továbbra is támogatni fogja az érdekelt feleket abban, hogy fejleszthessék a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos gyakorlatok felmérésére és értékelésére vonatkozó képességüket.

A Bizottság elismeri, hogy a vállalati társadalmi felelősség ügye nem érhet célt a vállalati szférán kívüli érdekelt felek aktív támogatása és konstruktív kritikája nélkül. A Bizottság által a szövetségnek biztosított támogatás nem helyettesíti az érdekelt felekkel folytatandó párbeszédet. A Bizottság a jövőben is síkra száll e párbeszéd támogatása mellett, amelynek konkrét formáját jelenthetik például az egyeztető fórum rendszeres felülvizsgálati ülései.

5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK A VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELőSSÉG GYAKORLATAI TOVÁBBI ELTERJEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA

A vállalati társadalmi felelősség jövőbeli támogatása során a Bizottság az alábbi szempontokra helyezi a hangsúlyt:

- Ismeretterjesztés és a bevált gyakorlatok cseréje. A Bizottság a jövőben is folytat majd tudatosító kampányokat a vállalati társadalmi felelősség ügyében, és a téma fejlődésével párhuzamosan támogatni fogja a bevett gyakorlatok cseréjét, kiemelten a KKV-k és azon tagállamok esetében, amelyekben a vállalati társadalmi felelősség ügye kevésbé ismert, valamint a csatlakozó és a tagjelölt országok esetében. Ezt a tevékenységet a vállalatokkal és az érdekelt felekkel, például nemzeti és regionális hatóságokkal folytatott megerősített partneri viszony keretében fogja kifejteni. A Bizottság továbbra is támogatja az önkéntes környezeti eszközöket, például a környezetvédelmi vezetési rendszereket és az uniós ökocímkét. Támogatásban fognak részesülni a polgárokat megcélzó egyéb, társadalmi és környezeti tematikájú, valamint a fogyasztói és befektetési döntések hatására irányuló ismeretterjesztési kezdeményezések is.

- A több érdekelt felet összefogó kezdeményezések támogatása. Az érdekeltek bevonása növeli a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos kezdeményezések hatékonyságát, ezért a Bizottság rendszeresen meg fogja szervezni az egyeztető fórum felülvizsgálati találkozóit. A vállalati társadalmi felelősséggel szembeni tudatosság, illetve hitelességének növelése érdekében a Bizottság a jövőben is támogatni fogja az érdekeltektől, így a szociális partnerektől, a nem kormányzati szervezetektől, és különösen az ágazati szintről kiinduló kezdeményezéseket. A kezdeményezések ezen típusára jó példa az Európai Élelmezési Platform. Ebben a vonatkozásban fontos mechanizmust jelentenek még a szociális párbeszéd ágazati bizottságai.

- Együttműködés a tagállamokkal. Európában széles körű egyetértés jött létre a vállalati társadalmi felelősség meghatározását illetően, bár tulajdonságai és jellemzői eltéréseket mutatnak a különböző nemzeti és kulturális környezetekben. A tagállamoknak ezenkívül széles eszköztár áll a rendelkezésére a vállalati társadalmi felelősség előmozdítására. Éppen ezért a Bizottság vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos politikájának fontos részét képezi a tagállamokkal és a csatlakozó országokkal – különösen a vállalati társadalmi felelősséggel foglalkozó nemzeti képviselők magas szintű csoportja révén – folytatott együttműködés. A tagállamokon belül a regionális szint lehet a megfelelő a vállalati társadalmi felelősség támogatására irányuló intézkedéseknél, különösen a KKV-k esetében.

- Fogyasztói tájékoztatás és átláthatóság. A fogyasztók nagyban hozzájárulnak a felelősségteljes termelés és a felelős vállalati magatartás ösztönzéséhez. Velük szemben az az elvárás, hogy kritikus döntéseket hozzanak, és részesítsék előnyben a „jó” termékeket, illetve vállalatokat. A fogyasztók jelenleg nem rendelkeznek egyértelmű információkkal a javak és szolgáltatások társadalmi és környezeti teljesítményét illetően, beleértve a beszállítói lánccal kapcsolatos információkat. A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján meg fogja vizsgálni, hogy mennyiben van szükség további önkéntes akciókra az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása célkitűzéseinek eléréséhez, többek között a közegészségügyi kérdésekben.

- Kutatás. A vállalkozások társadalmi felelősségével kapcsolatban további interdiszciplináris kutatásra van szükség, különösen az alábbi területeken: a vállalati társadalmi felelősség, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés közötti makro- és mezoszintű kapcsolatok; a vállalati társadalmi felelősség hatékonysága a társadalmi és a környezeti célkitűzések elérésében; továbbá olyan kérdések, mint az innováció, a vállalatirányítás, az ipari kapcsolatok és a beszállítói lánc. A KKV-k által gyakorolt társadalmi felelősségvállalás önmagában véve is fontos kutatási téma, de megfelelő súllyal meg kell jelennie a vállalati társadalmi felelőséggel kapcsolatos kutatás egyéb területein is. Ezenkívül további kutatásra van szükség a folyamatok, termékek és szolgáltatások életciklus szemléletű társadalmi hatásainak területén. A hatodik kutatási keretprogram keretében finanszírozott, vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos négy kutatási projektre alapozva a Bizottság azonosítja azokat a lehetőségeket, amelyek révén a következő, hetedik kutatási keretprogramon belül támogatás nyújtható a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos további kutatásokhoz.

- Oktatás. Ahhoz, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége elfogadott üzleti gyakorlattá váljon, a jövőbeli vállalkozók, üzleti vezetők, beosztott vállalati vezetők és alkalmazottak körében ki kell fejleszteni a megfelelő tudást és szakértelmet. A vállalkozások társadalmi felelőssége egyben élethosszig tartó tanulás is. A Bizottság felhívja az üzleti iskolákat, az egyetemeket és egyéb oktatási intézményeket, hogy vegyék fel tananyagukba a vállalkozások társadalmi felelősségét mint több területet érintő témát, különösen a jövendő vállalatvezetők és végzős hallgatók tanmenetébe.

- KKV-k A vállalkozások társadalmi felelősségének az Európán belüli növekedésre és munkahelyteremtésre, valamint a fenntartható fejlődésre gyakorolt lehetséges pozitív hatásainak maximalizálása szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen összesített hatást eredményez a KKV-k által tanúsított társadalmi felelősség. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősség KKV-k körében való elterjedéséhez speciális megközelítésre van szükség. E megközelítés értelmében nagyobb elismerést kell biztosítani a KKV-k által a vállalati társadalmi felelősség területen eddig elért eredményeknek. Arra is szükség van, hogy a KKV-k legfontosabb közvetítő és támogató szervezetei aktívan együttműködjenek. A Bizottság ösztönözni fogja a tapasztalatcserét azzal kapcsolatban, miként támogatható a leghatékonyabban a társadalmi felelősség ügye az európai KKV-k körében.

- A vállalati társadalmi felelősség nemzetközi vetülete. A Bizottság globális szinten továbbra is támogatni fogja a vállalati társadalmi felelősség ügyét annak érdekében, hogy maximalizálja a vállalatok hozzájárulását az ENSZ milleniumi fejlesztési céljainak eléréséhez. A multinacionális vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú ILO-nyilatkozat, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó alapelvei, valamint egyéb iránymutató eszközök és kezdeményezések határozzák meg a felelős vállalati magatartásra vonatkozó nemzetközi mércét. A Bizottság eltökélt abban, hogy támogatja ezen eszközök alkalmazását és a velük kapcsolatos ismeretterjesztést, és hatékonyságuk javítása érdekében együttműködik a kormányokkal és egyéb érdekelt felekkel.

A Bizottság a jövőben is vezető szerepet kíván betölteni a magas szintű környezeti szabványok nemzetközi szintű támogatásában. A Bizottság erősíteni szeretné a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vonatkozásait, illetve támogatni az alapvető foglalkoztatási normák kétoldalú egyezményekben való megjelenését. A Bizottság a nemzetközileg elfogadott, vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos eszközök támogatása érdekében ösztönözni fogja egyes rendelkezések beillesztését, és törekedni fog a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos témák napirendre tűzésében a felek közötti kétoldalú párbeszédben. A Bizottság arra is kötelezettséget vállalt, hogy a kereskedelmi ösztönzőket felhasználja a legfontosabb nemzetközi emberi jogi/munkajogi, környeztvédelmi és kormányzati elvek tiszteletben tartásának előmozdítására, különösen a 2006. január 1-én életbe lépett új uniós „GSP plusz” rendszer révén. A Bizottság a tisztességes munka előmozdítása érdekében erősíteni fogja együttműködését az ILO-val, többek között egy a fejlődő országokra irányuló, a kereskedelmi és tisztességes munkával kapcsolatos mutatókra vonatkozó kísérleti projekt keretében. A Bizottság 2006 folyamán egy közleményt is elő fog terjeszteni a tisztességes munka témájában.

A Bizottság megvitatja a partnerországokkal és az érdekelt felekkel, miként támogatható a vállalati társadalmi felelősség a Cotonou-i Egyezmény és az új Afrika-stratégia[10] keretében, és javasolni fogja e téma megvitatását a 2006 őszén tartandó EU-Afrika Üzleti Fórumon.

A Bizottság igénybe fogja venni a többi szóba jöhető nemzetközi eljárást, így az ENSZ emberi jogi, transznacionális társaságokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó különmegbízottjának munkáját, a társadalmi felelősségre vonatkozó iránymutató ISO-szabvány lehetséges kidolgozását, és az olyan ágazati kezdeményezéseket, mint például a nyersgyémántra vonatkozó, a kimberleyi folyamat szerinti tanúsítási rendszert.

6. KÖVETKEZTETÉS: AZ ÖSSZES ÉRDEKELT FÉLRE KITERJEDő PARTNERSÉGRE VAN SZÜKSÉG

A Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége minden egyes európai polgárt érintő ügy, mivel az európai szociális modell egyik aspektusát jelenti. A vállalkozások társadalmi felelőssége az európai innovációs képességek és versenyképesség javítása mellett hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, azaz a foglalkoztathatósághoz és a munkahely-teremtéshez is. A vállalkozások társadalmi felelősségének további támogatása alapvető fontosságú az új növekedési és foglalkoztatási partnerség, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések megvalósítása szempontjából. A Bizottság felhívja az érintett feleket, hogy járuljanak hozzá ezen új ambíciózus kezdeményezés megvalósításához. A Bizottság szoros partnerséget biztosít a tagállamok, a vállalatok (a mellékletben ismertetett szövetség révén) és az összes érdekelt fél között annak érdekében, hogy Európa vezető szerepet vihessen a vállalkozások társadalmi felelőssége terén, mivel a vállalkozások társadalmi felelőssége az EU saját alapértékeit tükrözi. A Bizottság az egyeztető fórum keretében folytatott vitát követően egy éven belül újra értékelni fogja a vállalkozások társadalmi felelőssége terén történt fejleményeket.

MELLÉKLET

EURÓPA MINT KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE TERÉN

EURÓPAI SZÖVETSÉG A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELőSSÉGÉNEK ÜGYÉBEN

A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELőSSÉGE MINDENKIT ÉRINT

A vállalkozások társadalmi felelőssége (CSR) azért jelentős, mert annak a társadalomnak az alapértékeit tükrözi, amelyben élni szeretnénk. Az egyes vállalatok – legyen kicsi vagy nagy – szempontjából azért van jelentősége, mivel azok az innovatív termékek és szolgáltatások, az új képességek és az érdekelt felek aktivizálása révén rövid és hosszú távon is képesek javítani gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményüket. A vállalati alkalmazottak vagy a vállalatnak más formában dolgozók szempontjából azért számít, mert hozzájárulhat egy előnyösebb és inspirálóbb munkakörnyezet kialakításához. A vállalatoktól vásárlók, azaz a fogyasztók szempontjából azért számít, mivel ők egyre nagyobb figyelmet szentelnek az általuk megvásárolt termékek és szolgáltatások társadalmi és környezeti hitelességi tanúsítványainak. A vállalatok tevékenységének helyszíne szerinti helyi közösségek szempontjából azért fontos, mivel tudni szeretnék, hogy a közelükben lévő szervezetek osztják értékeiket és nézeteiket. A befektetők szempontja az, hogy úgy érzik, a felelős üzleti magatartást kell támogatni. A világ más részein élők azt várják az európai székhelyű vállalatoktól, hogy az európai és a nemzetközi értékekkel és alapelvekkel összhangban cselekedjenek. A gyermekek és a jövendő generációk pedig arra számítanak, hogy olyan világban fognak élni, amely tiszteletben tartja az embereket és a természetet.

A FENNTARTHATÓ PIACGAZDASÁG FELÉ

Az üzleti világ vállalati társadalmi felelősség melletti szilárd elkötelezettsége, valamint a hatóságok általános támogató hozzáállása az elmúlt 15 évben különösen fontosnak bizonyult a tekintetben, hogy a vállalati társadalmi felelősség képes volt hozzájárulni az emberi jogok tiszteletben tartásához, a jog uralmához, valamint a demokrácia és a piacgazdaság fenntartható működéséhez – helyi, nemzeti, európai és globális szinten egyaránt. A piacgazdaságnak a sikeres gazdasági modellként való működéshez bizonyos elengedhetetlen előfeltételekre kell támaszkodnia: egyfelelől a hatékony és következtes jogszabályalkotási és szabályozási keretre; másfelől az önkorlátozásra és az önkontrollra legalább annyira, mint az innováció és a vállalkozói szellem, a méltányosság és a bizalom ösztönző klímájára: ezek mind szükséges elemek a megfelelő szintű gazdasági siker, környezetvédelem, társadalmi kohézió és jólét kombinációjához. Ennek megvalósítása érdekében a vezető európai vállalatok irányításukat, vezetésüket, a partnereikkel folytatott párbeszédet és a termékfejlesztést érintő, minden eddiginél intenzívebb kutatási, tanulási és innovációs folyamaton mennek át, ami elvezet oda, hogy a vállalati, illetve a termékfelelősség mindennapi üzleti tevékenységük és versenyképességük természetes részévé válik. Az európai növekedés és foglalkoztatás hajtóerejét jelentő kisvállalatok a vállalati felelősség terén legalább annyit nyújhatnak, mint a nagyvállalatok, bár a társadalmi felelősséggel kapcsolatban gyakran informálisabb és egyénibb megközelítést alkalmaznak. A globalizáció és a hozzá kapcsolódó strukturális változások tükrében a vállalatok azzal a várakozással hajtják végre e módosításokat, hogy a többi szereplő szintén elkötelezi magát és kiveszi a részét a felelősséggel és az innovációval összefüggő kockázatokból és lehetőségekből. A vállalatok az érdekelt feleikkel folytatott párbeszéd révén könnyebben előrejelezhetik és kezelhetik a jövőbeli versenyképességüket befolyásolni képes társadalmi és környezeti kérdéseket.

EURÓPAI SZÖVETSÉG A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELőSSÉGÉNEK ÜGYÉBEN

Az Európai Bizottság ebben az összefüggésben támogatja az üzleti közösség azon tagjait, melyek részt vesznek a vállalati társadalmi felelősség ügyében létrehozandó szövetség megalapításában. A szövetség a közös ambíciókkal rendelkező vállalkozások szövetsége: az a célja, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a versenyképes és fenntartható vállalati és piacgazdaságot támogató vállalati társadalmi felelősség területén. A kezdeményezés lényege a partnerség. A partnerség az azzal kapcsolatos egyetértésen alapul, hogy az európai növekedési és foglalkoztatási stratégia prioritásai megfelelnek a növekvő globális verseny, a demográfiai tendenciák és a fenntartható jövő által képviselt kihívásoknak.

E stratégia megvalósítása alapvető fontosságú Európa fenntartható növekedésének biztosítása, és legalább ennyire az európai életstílus szempontjából. A szövetség arra a felismerésre épül, hogy a vállalkozások társadalmi felelőssége az európai innovációs képességek és versenyképesség javítása mellett hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, azaz a foglalkoztathatósághoz és a munkahelyteremtéshez is. A szövetség támogatni kívánja a vállalkozások társadalmi felelősségét mint olyan üzleti lehetőséget, amely kölcsönösen nyertes helyzeteket eredményez a vállalatok és a társadalom számára, és hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősség ügye olyan önkéntes üzleti megközelítés, amely kifejezi az európai vállalkozások sokféleségét. Míg a társadalmi felelősség kérdésében a vállalkozások játszák az elsődleges szerepet, támogatásában fontos járulékos szerepe van a helyi, nemzeti és európai szintű hatóságoknak. A szövetségi kezdeményezés a vállalkozásokkal és az érdekelt felekkel folytatott korábbi megbeszélésekre épül. Hangsúlyozottan felhasználja a vállalatok társadalmi felelősségével foglalkozó többoldalú európai fórum eredményeit, amely az Európai Bizottság által támogatott jelentős kezdeményezés. A fórum találkozási lehetőséget biztosított a vállalatok, a munkaadók, a szakszervezetek és a civil szervezetek európai képviselőinek, hogy innovatív tanulási és párbeszédfolyamatot folytassanak, és hogy ajánlásokat dolgozzanak ki a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos további, hatékonyabb gyakorlatokra. Támaszkodni fog továbbá a vállalati társadalmi felelősség ügyét a KKV-k körében népszerűsítő európai kampány eredményeire, valamint a vállalkozások és a munkavállalók által kezdeményezett sok egyéb kezdeményezésre. A szövetség másik fontos hajtóereje a vállalkozások társadalmi felelősségével foglalkozó, 2010-re szóló európai ütemterv, amelynek keretében a vezető vállalkozások és üzleti hálózatok európai szempontból határozták meg a versenyképes és fenntartható vállalkozásra vonatkozó víziójukat és prioritásaikat.

A szövetség képezi az alapját a társadalmi felelősség partnerek általi jövőbeli támogatásának. Középpontjában az alábbi három tevékenységi terület áll:

- A vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos tudatosítás és ismeretterjesztés

- Hozzájárulás a nyitott együttműködési koalíciók kidolgozásához és megvalósításához

- Kedvező környezet biztosítása a vállalati társadalmi felelősség ügyének, és beszámolás az elért eredményekről

A vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos tudatosítás és ismeretterjesztés

A szövetség azonosítani és támogatni fogja a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok, kezdeményezések és eszközök cseréjére és megosztására irányuló kreatív módszereket azzal a céllal, hogy Európában és azon kívül az összes szükséges szinten hozzáférhetővé tegye azokat a vállalati gyakornokok, a politikai döntéshozók, a fogyasztók, a befektetők és a szélesebb közönség számára. Különös figyelmet fog kapni a vállalati társadalmi felelősség ügyének a különböző méretű vállalkozások körében történő, olyan formában való támogatása, amely jobban összhangban van a jelen és a jövő realitásaival és kihívásaival.

A szövetség megerősíti, hogy a jelenlegi kezdeményezésekből kiindulva további támogatásra van szükség a vállalati társadalmi felelősséggel foglalkozó európai szintű multidiszciplináris kutatás területén, különösen ami a versenyképességre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását illeti. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú az egyetemekkel és tudományos szakértőkkel való közelebbi integráció, valamint a civil társadalommal folytatott folyamatos párbeszéd és együttműködés.

Európa jövőbeli szerepe és fenntarthatósága szempontjából kiemelt szerepe lesz annak, hogy az oktatás hangsúlyos szerepet fog-e betölteni a vállalati társadalmi felelősség tematikájában. A szövetség bátorítani fogja a társadalmi felelősséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témák beépítését a hagyományos tanfolyamokba, a jövőbeli vállalatvezetők és végzős felsőoktatási hallgatók tanrendjébe, a vezetői képzésbe és egyéb oktatási intézményekbe.

Hozzájárulás a vállalati társadalmi felelősség megvalósításához és nyitott együttműködési koalíciók kidolgozása

A szövetségben résztvevő partnerek a vállalati társadalmi felelősség szerteágazó jellegét és az európai, illetve nemzetközi üzleti környezet sokszínűségét figyelembe véve több elsőbbséget élvező tevékenységi területet határoztak meg:

- A társadalmi szükségleteket kielégítő technológiákkal, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innováció és vállalkozói fellépés ösztönzése

- A KKV-k fejlődésének és növekedésének elősegítése:

- A vállalkozások támogatása abban, hogy szociális és környezeti szempontokat érvényesítsenek üzleti tevékenységükben, különösen a beszállítói láncban

- A foglalkoztathatósághoz szükséges képességek javítása és fejlesztése

- A sokféleségre és az esélyegyenlőség kihívására adott jobb válasz, figyelembe véve az európai népesség gyors öregedésével együtt járó demográfiai változásokat

- A munkakörülmények javítása, a beszállítói lánccal együttműködésben is

- Környezeti innovációk, külön hangsúlyozva az ökológiai hatékonyság és az energiamegtakarítás összeegyeztetését a termék- és szolgáltatáselőállítási folyamatban

- A proaktív párbeszéd és elkötelezettség javítása az összes érdekelt fél esetében

- Az átláthatósági és a kommunikációs kihívás további kezelése annak érdekében, hogy minden érdekelt fél számára érthetőbb legyen a vállalatok és szervezetek nem pénzügyi teljesítménye, és hogy ezek jobban integrálhatók legyenek a pénzügyi teljesítmények közé

- Az Európai Unió határain kívül szociális és környezetileg felelős módon való működés, hasonlóan az Unión belüli vállalati tevékenységhez

Ezeket az elsőbbségi területeket „nyitott együttműködési koalíciók” fogják kezelni, amelyek egyrészt magukba foglalják azokat az érdekelt vállalatokat, amelyek a közös működési projektek azonosítása és kidolgozása érdekében készek e kérdéseket „labortalálkozókon” megvitatni, másrészt a partnerként szereplő megfelelő szakértőket és érdekelteket, illetve az Európai Bizottság támogatását.

Kedvező környezet biztosítása a vállalati társadalmi felelősség ügyének

Az új európai növekedési és foglalkoztatási stratégia keretében és a hatékonyabb szabályozásra vonatkozó rendelet révén az Európai Bizottság és az uniós tagállamok eltökélték a vállalkozók és a vállalkozások fejlődését és növekedését elősegítő, vállalkozásbarát környezet megteremtését és megerősítését.

Az Európai Bizottság emellett élénkíteni fogja a vállalatok társadalmi felelősséggel kapcsolatos önkéntes, illetve innovatív erőfeszítéseinek támogatására irányuló politikáját azáltal, hogy a vállalatokkal, az érdekelt felekkel és a nemzeti hatóságokkal fenntartott megerősített partnerség keretében ösztönzi a bevált gyakorlatokat, valamint azok terjesztését. Ez abban is meg fog nyilvánulni, hogy az egyes politikai területeken következetességet gyakorol és szükség esetén beépíti a vállalati társadalmi felelősség támogatását. A szövetségben résztvevő patnerek a közös célkitűzések sikere érdekében hasznosítani fogják a hasonló nemzeti szintű szövetségek tapasztalatait, valamint ösztönözni és támogatni fogják a hasonló kezdeményezéseket azokban az országokban, amelyekben ehhez érdekük fűződik. A szövetség támogatja az érdekeltekkel felülvizsgálati találkozók szervezését 2006-tól kezdődően azzal a céllal, hogy a vállalatok társadalmi felelősségével foglalkozó többoldalú európai fórum ajánlásai, valamint a területtel kapcsolatos egyéb tendenciák, fejlemények és innovációk tükrében számot adjon az elért eredményekről.

Következtetés és következő intézkedések

A szövetség sikeréhez elengedhetetlen az elkötelezettség, a kölcsönös bizalom és a párbeszéd. A szövetség olyan formát fog ölteni, amilyenné a partnerek a közös kezdeményezések és az elsőbbségi területek alapján alakítani fogják. A partnerek egyetértenek abban, hogy a szövetség a koordináció és a kommunikáció tekintetében a társadalmi felelősség területén aktívan használt, vállalatok által üzemeltetett struktúrákra fog támaszkodni. A szövetségben résztvevő partnerek egyetértenek abban, hogy a szövetség által elért eredményekről magas szintű találkozókon adnak számot, és ezeket az európai növekedési és foglalkoztatási stratégia keretében is közzéteszik.

Itt az ideje, hogy Európa vezető helyet kapjon a vállalkozások társadalmi felelőssége terén. A szövetség létrehozása ezt a célt szolgálja.

[1] COM(2001) 366 végleges

[2] COM(2006) 30 végleges

[3] COM(2005) 24 végleges

[4] COM(2005) 33 végleges

[5] COM(2005) 658 végleges

[6] P5_TA(2002)0278

[7] P5_TA(2003)0200

[8] COM(2001) 366 végleges

[9] COM(2002) 347 végleges

[10] COM(2005) 489 végleges