[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.7.2005

COM(2005)276 végleges

2005/0127(COD)

2005/0128(CNS)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a szellemi tulajdonjogokat érő sérelmek visszaszorítására kidolgozott büntetőkeret megerősítéséről {SEC(2005)848}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A javaslat indokolása

A hamisítás és a kalózkodás, illetve a szellemi tulajdont érő általánosságban tekintett sérelmek manapság nemzetközi dimenziót öltő, egyre növekvő jelenség részei, és komoly veszélyt jelentenek a nemzeti gazdaságokra és az államokra nézve. A nemzeti büntetőrendszerek között fennálló különbségek – azon túl, hogy veszélyeztetik a belső piac zavartalan működését – megnehezítik a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet. Az általuk okozott gazdasági és társadalmi következményeken túlmenően, a hamisítás és a kalózkodás a fogyasztóvédelem terén is problémákat okoz, főleg akkor, amikor az egészséget és a biztonságot veszélyezteti. Az internethasználat fejlődése lehetővé teszi a kalóztermékek azonnali és globális terjesztését. Végül pedig, e jelenség egyre inkább kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. A fenti jelenség elleni küzdelem ezért kulcsfontosságú a Közösségre nézve. A hamisítás és a kalózkodás ugyanolyan vonzó tevékenységgé vált, mint a szervezett bűnözés egyéb olyan jelentős tevékenységei, például a tiltott kábítószer-kereskedelem. E tevékenységekből anélkül lehet potenciálisan magas hasznot húzni, hogy fontos jogi büntetéseket vonnának maguk után. A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelvet ezért ki kell egészíteni a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem megerősítésére és fejlesztésére irányuló büntetőjogi rendelkezésekkel. A 2004/48/EK irányelvben foglalt polgári és közigazgatási jogi intézkedéseken, eljárásokon és jogorvoslatokon felül a büntetőjogi jogkövetkezmény is megfelelő esetben a szellemi tulajdonjogok érvényesítési eszközének minősül.[1]

A harmonizáció a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásainak érvényesítési eszközeivel kapcsolatos minimális rendelkezéseket előíró, TRIPS-megállapodás hatályba lépésével kezdődik. Ezen eszközök büntetőeljárások és büntetőjogi jogkövetkezmények végrehajtását foglalják magukban, de a Közösségben fennálló jogi helyzetet még mindig olyan nagy eltérések jellemezik, amelyek megakadályozzák, hogy a szellemi tulajdonjogok jogosultjai az egész Közösségben egyenlő szintű védelmet élvezzenek. A büntetőjogi jogkövetkezmények tekintetében jelentősek az eltérések, főleg a büntetések nemzeti jogszabályok által előírt szintjét illetően.

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás tekintetében hangsúlyozandó, hogy e kezdeményezés közvetlen célja az alapjogi charta 17. cikke (2) bekezdésének végrehajtása, amely kimondja, hogy „a szellemi tulajdon védelmet élvez”; ezt a védelmet a jogszabályok közelítésével valósítják meg, a tagállamok különféle hagyományainak és jogi rendszereinek, valamint a Charta által elismert egyéb alapvető jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartásával. A büntetések jellegét a különböző elítélendő magatartások súlyossága alapján ítélik meg, a Charta 49. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával, amely szerint a büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményekhez mérten.

Mivel a kitűzött célt közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség a Szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat.

Az EU-Szerződés VI. címével kapcsolatos kérdések eszköztárát egy kerethatározattal kell kiegészíteni.

A Javaslat tartalma

1. cikk

E cikk az irányelv tárgyát és hatályát határozza meg, vagyis megállapítja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséhez szükséges büntetőjogi intézkedéseket. A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004/48/EK irányelvhez hasonlóan, a „szellemi tulajdonjogok” kifejezés a szellemi tulajdonjogok összességét felöleli. Az Európai Unió alapjogi chartája 17. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan, amelynek értelmében „a szellemi tulajdon védelmet élvez”, a büntetőjogi védelem hatálya horizontális.

E jogszabályt a szellemi tulajdonjogok bárminemű megsértésére alkalmazni kell a közösségi jogszabályok és/vagy a tagállamok nemzeti jogszabályai, illetve a 2004/48/EK irányelv előírásai szerint. A 2004/48/EK irányelv 2. cikkéről szóló, 2005/295/EK bizottsági nyilatkozat megállapítja e jogok listáját[2], és az a tagállamok által meghatározott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Ez a cikk az irányelv által említett jogi személy fogalmát határozza meg.

3. cikk

E cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szellemi tulajdonjogok bárminemű szándékos megsértését – feltéve, hogy azt üzletszerűen követték el – bűncselekménynek minősítsék. A jogi aktus a bűncselekmények elkövetésének megkísérlésére, a bűnpártolásra és a felbujtásra is kiterjed. A kereskedelmi nagyságrend (üzletszerűség) kritériumát a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi tagját kötő, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. árpilis 15-én kötött megállapodás (TRIPS-megállapodás) 61. cikkéből kölcsönözték. A TRIPS-megállapodás 61. cikke előírja, hogy „a tagok alkossanak büntetőeljárási és büntetési jogszabályokat, éspedig minimálisan a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás esetére. Az alkalmazandó eszközök között szerepeljen a szabadságvesztés és/vagy az elrettentéshez (visszatartáshoz) elegendő összegű pénzbüntetés; ezek legyenek összhangban a hasonló súlyú bűncselekményekkel kapcsolatban alkalmazott büntetéssel. Adott esetben a szankciók között szerepeljen a jogsértést megvalósító termék lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése; ugyanez vonatkozzék a bűncselekmény elkövetésénél döntő szerepet játszott anyagokra és eszközökre. A Tagok a szellemi tulajdonjogok megsértésének egyéb eseteire is létrehozhatnak büntetőeljárási és büntetési szabályokat, különösen, ha a bűncselekményt szándékosan és kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) követik el.”

A bűncselekménynek szándékosnak, vagyis előre megfontoltnak kell lennie, legyen szó a szellemi tulajdont érő sérelemről, vagy kísérletről, bűnpártolásról vagy felbujtásról. Ez nem érinti az elektronikus kereskedelemről szóló, 2000/31/EK irányelv[3] 12-15-ig terjedő cikkeiben, az internetszolgáltatók felelősségének szabályaiként megállapított egyedi felelősségek rendszerét.

4. cikk

Ez a cikk a szankciókkal foglalkozik: a természetes személyek szabadságvesztéssel történő büntetése mellett a jogi aktus egy sor olyan büntetést ír elő, amelyek a természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazhatók: vagyis pénzbírságok, az elítélt személy tulajdonában álló vagyontárgyak elkobzása, akár vitás áruról, akár olyan anyagokról, eszközökről vagy segédeszközökről legyen szó, amelyeket elsősorban ezen áruk előállítása során használtak. Adott esetekre egyéb szankciókat is előírtak: a kétes eredetű áruk, valamint az elsősorban ezen áruk előállítása során használt tárgyak megsemmisítése, a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, ideiglenes vagy végleges bezárása. Ugyancsak kilátásba helyezték az üzleti tevékenységek folytatásának állandó vagy ideiglenes betiltását, a bírósági ellenőrzés alá helyezést vagy a bíróság által előírt felszámolást, valamint az állami segélyekhez és támogatásokhoz való hozzáférés tilalmát, végül pedig a bírósági határozatok nyilvánosságra hozatalát. Ez utóbbi az elrettentés eszköze lehet, valamint tájékoztatásként szolgál a jogosultakra és általában véve az emberekre nézve.

5. cikk

Ez a cikk az irányelvnek a tagállamok nemzeti joganyagába történő átültetésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik. A 18 hónapos átültetési határidőt az egyéb irányelvekben foglaltakból merítették.

6. cikk

E cikk előírja, hogy az irányelv – az EK-szerződés 254. cikke (1) bekezdésének megfelelően – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

E cikk előírja, hogy ezen irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

2005/0127(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[7],

(1) Nemzetközi szinten a tagállamokat és a Közösséget – a hatáskörébe tartozó kérdésekben – a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezet keretében, a 94/800/EK határozat által elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás („TRIPS-megállapodás[8]) köti. A TRIPS-megállapodás főként olyan büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nemzetközi szinten közös és alkalmazandó szabályokat képeznek, de a tagállamok közötti eltérések továbbra is túlságosan jelentősek, és nem teszik lehetővé a szellemi tulajdont érő sérelmekkel, főként azok legsúlyosabb megnyilvánulásaival szembeni hatékony küzdelmet. Ez üzleti körökben aláássa a belső piacba vetett bizalmat, következésképpen csökkenti az innovációra és szellemi alkotásra szánt beruházásokat.

(2) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] polgári és közigazgatási jogi intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat ír elő. Ezt az irányelvet kellően visszatartó erejű és a Közösség egész területén alkalmazandó büntetőjogi rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(3) Ez az irányelv nem érinti az elektronikus kereskedelemről szóló, 2000/31/EK irányelv[10] 12-15-ig terjedő cikkeiben előírt, az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat.

(4) Mivel a tervezett intézkedés célkitűzését a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban elérhetők, az Unió az 5. cikkben meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem haladja meg az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

(5) Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió alapjogi chartája által megerősített elveket. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy az említett Charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően biztosítsa a szellemi tulajdon teljes körű érvényesítését.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Tárgy és hatály

Ezen irányelv megállapítja a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedéseket.

Ezek az intézkedések a közösségi és/vagy a tagállamok nemzeti jogszabályai előírása szerinti szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók.

2. cikkFogalom -meghatározás

Ezen irányelv alkalmazásában „jogi személy” valamennyi, az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e jogállással rendelkező jogalany – az államok, a közhatósági előjoguk gyakorlása keretében eljáró valamennyi egyéb szervezet, valamint a nemzetközi közszervek kivételével.

3. cikk Jogsértések

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog bárminemű, üzletszerűen elkövetett, szándékos megsértését, vagy arra irányuló kísérletet, bűnpártolást és ilyen sérelmekre való felbujtást bűncselekménynek minősítenek.

4. cikkSzankciók

1. A 3. cikkben említett jogsértésekre a tagállamok az alábbi szankciókat írják elő:

a) természetes személyek esetében, szabadságvesztéssel járó büntetések;

b) természetes és jogi személyek esetében:

i. pénzbírságok;

ii. a bűncselekményekből származó tárgyak és termékek, az elkövetéshez használt eszközök, vagy e termékek értékével azonos vagyontárgyak elkobzása.

2. A 3. cikkben említett jogsértésekre a tagállamok előírják, hogy megfelelő esetekre az alábbi büntetések is alkalmazhatók:

a) a szellemi tulajdonjogot sértő vagyontárgyak megsemmisítése;

b) az elsősorban a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, ideiglenes vagy végleges bezárása;

c) üzleti tevékenységek folytatásának állandó vagy ideiglenes megtiltása;

d) a bíróság ellenőrzése alá helyezés;

e) bíróság által elrendelt felszámolás;

f) az állami segélyekhez és támogatásokhoz való hozzáférés tilalma;

g) bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala.

5. cikkÁtültetés

1. A tagállamok legkésőbb …-ig …….[ezen irányelv elfogadásától számított 18 hónapon belül] meghozzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e rendelkezések szövegéről, valamint a Bizottság számára megküldenek egy táblázatot ennek az irányelvnek a rendelkezései és az általuk kibocsátott nemzeti rendelkezések közötti megfelelésről.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikkHatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

INDOKOLÁS

A JAVASLAT INDOKOLÁSA

A szellemi tulajdont érő sérelmek manapság különösen komoly aggodalmakra adnak okot, és bizonyos esetekben a szervezett bűnözéshez kapcsolódnak. Manapság a szellemi tulajdont sértő áruk valóságos nemzetközi forgalmával szembesülünk, mint például a hamisított áruk tiltott előállítása, szervezett hálózatok keretében az előállítási térségek fogyasztói térségek felé történő mozdítása, valamint az illegális árukészletek értékesítése és a nyereségek újrahasznosítása.

E szellemi tulajdont sértő jelenségek elleni hatékony küzdelem céljából a …/…/EK irányelvet az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alkalmazásával hozott, a büntetőjog és együttműködés közelítését célzó intézkedésekkel kell kiegészíteni.

E kerethatározatra irányuló javaslat célja tehát az, hogy megerősítse a tagállamok szellemi tulajdon megsértésével kapcsolatos törvényi és rendeleti rendelkezéseinek közelítése céljából hozott büntetőjogi intézkedéseit, valamint elősegítse és ösztönözze a tagállamok között e jogsértések elleni együttműködést.

Az alapvető jogokra gyakorolt hatás tekintetében hangsúlyozandó, hogy e kezdeményezés közvetlen célja az alapjogi charta 17. cikke (2) bekezdésének végrehajtása, amely kimondja, hogy „a szellemi tulajdon védelmet élvez”; ezt a védelmet a jogszabályok közelítésével valósítják meg, a tagállamok különféle hagyományainak és jogi rendszereinek, valamint a Charta által elismert egyéb alapvető jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartásával. A büntetések szintjét a különböző elítélendő magatartások súlyossága alapján választják meg, a Charta 49. cikke (3) bekezdése alkalmazásával, amely szerint a büntetések súlyossága nem lehet aránytalan a bűncselekményekhez mérten.

A JAVASLAT TARTALMA

1. cikk - Tárgy

Az első cikk a jogi aktus tárgyát határozza meg: vagyis azt, hogy a …/…/EK irányelvet az ebben az irányelvben már szereplőket kiegészítő büntetőjogi rendelkezésekkel egészíti ki.

2. cikk – A büntetések szintje

E cikk a büntetések szintjét érinti: a bűncselekményeket maximálisan legalább 4 év szabadságvesztéssel lehet büntetni, amennyiben azokat szervezett bűnözés keretében követték el. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha e jogsértések mások egészségének és biztonságának veszélyeztetését vonják maguk után. A szabadságvesztés négy éves küszöbértékét azért tartották meg, mert általában megfelel a súlyos bűncselekmények minősítésére fenntartott kritériumoknak. E küszöbértéket alkalmazzák a 98/733/IB közös fellépésre, a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló kerethatározatra irányuló javaslatban [COM (2005) 6 végleges], valamint az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményében. A …/…/EK irányelv 3. cikkében említett jogsértések elkövetéséért felelős természetes és jogi személyekre vonatkozólag a szankciók – a legsúlyosabb jogsértésektől eltekintve – legalább 100 000 euro összegű, a szervezett bűnözés keretében elkövetett jogsértésekre, valamint a mások egészségét és biztonságát veszélyeztető jogsértésekre pedig legalább 300 000 euro büntetőjogi vagy nem büntetőjogi jellegű pénzbírságokat vethetnek ki. E tényezőt akkor is figyelembe kell venni, ha csak felmerült a veszély, de a veszélyes terméknek még nem jelentkezett káros hatása.

A mások egészségének és biztonságának veszélyeztetése arra az esetre utal, amikor a piaci forgalomba helyezett hamisított termék közvetlen betegség- vagy balesetveszélynek tesz ki másokat. Súlyos következményekkel – például haláleset vagy rokkantság – járó veszélyek esetén, súlyosabb büntetéseket kell kivetni.

3. cikk – Kiterjesztett elkobzási hatáskörök

Ez a cikk előírja a 2. cikkben említett körülmények között elkövetett bűncselekményekért elítélt személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzását. A cikk szövegezése visszautal a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat[11] 3. cikkének rendelkezéseire.

4. cikk – Közös nyomozócsoportok

A 2002. június 13-i kerethatározat[12] biztosítja a közös nyomozócsoportok létrehozásához szükséges keretet. A szellemi tulajdonjog megsértésével kapcsolatos bűnügyi nyomozások megkönnyítése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a szellemi tulajdonjog érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathassák a közös nyomozócsoportok által végzett nyomozásokat. Valójában e téren nagyon nehéz nyomozásokat folytatni, és a tényfeltáráshoz, valamint annak megállapításához, hogy a termékek hamisítottak-e gyakran nélkülözhetetlen az áldozatok, a szellemi tulajdonjog jogosultja megbízottjainak vagy szakértők aktív bevonása. A tagállamok e tekintetben elég széles mozgástérrel rendelkeznek.

5. cikk – Joghatóság és a büntetőeljárások összehangolása

Az (1) bekezdés előírja, hogy a tagállamok biztosítják joghatóságukat a teljes egészében vagy részben a területükön elkövetett bűncselekmények üldözésére és az azokkal kapcsolatos ítélethozatalra.

A (2) bekezdés célja a tagállamok közötti joghatóságból fakadó konfliktusok rendezésének megkönnyítése. Amennyiben a bűncselekmény egynél több tagállam joghatósága alá tartozik és az érintett tagállamok bármelyike ugyanazon tények alapján jogszerűen büntetőeljárást indíthat, akkor azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, az eljárásokat egy tagállam folytassa le, az érintett tagállamoknak együtt kell működniük annak eldöntésében, hogy melyikük fog eljárást indítani az elkövető ellen. E célból a tagállamok – adott esetben – a 2002. február 28-i határozattal[13] létrehozott Eurojusthoz fordulnak.

A (3) bekezdés a (2) bekezdés alkalmazásának kritériumait állapítja meg.

6. cikk – A büntetőeljárás megindítása

E cikk előírja, hogy a kalózkodást és hamisítást magában foglaló bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása ne a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől vagy bejelentésétől függjön, legalábbis akkor, ha a cselekményt a tagállam területén követték el.

7. cikk - Végrehajtás

A 7. cikk e kerethatározat alkalmazására és nyomon követésére vonatkozik.

8. cikk - Hatálybalépés

A 8. cikk előírja, hogy e kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2005/0128(CNS)

Javaslat

A TANÁCS KERETHATÁROZATA

a szellemi tulajdonjogokat érő sérelmek visszaszorítására kidolgozott büntetőkeret megerősítéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 31. cikkére, valamint a 34. cikk (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[14],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[15],

mivel:

(1) A közös piaci hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemről szóló, a Bizottság által 1998. október 15-én előterjesztett zöld könyv megállapította, hogy a hamisítás és kalózkodás olyan világméretű jelenséggé vált, amely gazdasági és szociális téren, valamint a fogyasztók védelme tekintetében – különösen az egészséget és a közbiztonságot illetően – komoly következményekkel jár. A zöld könyv nyomon követésére munkatervet dolgoztak ki, és azt a Bizottság ugyanezen témában, 2000. november 30-án, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett közleményébe[16] foglalták.

(2) A 2003. március 20-21. között Brüsszelben tartott Európai Tanács következtetéseiben arra szólította fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a hamisítás és a kalózkodás ellen hozott intézkedésekkel fokozzák a szellemi tulajdonjogok teljes körű érvényesítését.

(3) A Tanács elfogadta a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározatot[17], valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, …-i kerethatározatot[18].

(4) A szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló, …./…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célja, hogy a bűncselekmények meghatározása és a kivethető szankciók tekintetében egymáshoz közelítse a tagállamok jogszabályait.

(5) A …/…/EK irányelv rendelkezéseinek kiegészítéséhez főként a bűncselekményeket elkövető vagy azokért felelős természetes és jogi személyekre kivetett büntetések szintjét kell közelíteniE közelítésnek ki kell terjednie a szabadságvesztéssel járó büntetésekre, a pénzbírságokra és az elkobzásra.

(6) Olyan rendelkezéseket kell előírni, amelyek célja a bűnügyi nyomozások megkönnyítése. A tagállamoknak előírják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathatják a közös nyomozócsoportok által végzett nyomozásokat.

(7) Meg kell állapítani a büntetőeljárások hatáskörének és koordinációjának szabályait annak biztosításához, hogy a …/…/EK irányelvben említett bűncselekményeket eredményesen lehessen üldözni, főleg akkor, ha a bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, és ugyanazon tények alapján az érintett államok bármelyike jogszerűen eljárhat.

(8) A …/…/EK irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében ez utóbbiakat nem lehet a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől vagy bejelentésétől függővé tenni.

(9) Mivel a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az 5. cikkben meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e kerethatározat nem lépheti túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(10) E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartája, és különösen annak 17. cikke (2) bekezdése által elismert alapvető jogokat.

ELFOGADTA E KERETHATÁROZATOT:

1. cikk Tárgy

Ez a kerethatározat a …/…/EK irányelv rendelkezéseit egészíti ki a büntetések részletes szabályaival és igazságügyi együttműködési intézkedésekkel.

2. cikkA büntetések szintje

1. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a …/…/EK irányelv 3. cikkében említett bűncselekményekért felelős természetes személyeket minimum 4 év szabadságvesztést jelentő maximális büntetéssel sújthassák, amennyiben e bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

2. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy …/…/EK irányelv 3. cikkében említett bűncselekményekért felelős természetes vagy jogi személyekre hatékony, arányos és visszatartó intézkedéseket szabjanak ki.

3. E büntetéseknek büntetőjogi vagy nem büntetőjogi jellegű pénzbírságokban kell testet ölteniük:

a) a legsúlyosabb esetektől eltérő esetekre legalább 100 000 euro;

b) az (1) bekezdésben említett esetekre legalább 300 000 euro

4. Az (1) és (2) bekezdés a súlyosabb büntetések – főként haláleset és rokkantság esetében – sérelme nélkül alkalmazandó.

3. cikkKiterjesztett elkobzási hatáskörök

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározat[19] 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon akár egészben, akár részben való elkobzására, legalább akkor, ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

4. cikkKözös nyomozócsoportok

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai, vagy megbízottjaik, illetve a szakértők támogathatják a közös nyomozócsoportok által a …/…/EK irányelv 3. cikkében említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokat.

5. cikkJoghatóság és a büntetőeljárások összehangolása

1. Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a hatásköre legalább azokra az esetekre kiterjed, amelyekben a …/…/EK irányelv 3. cikkében említett bűncselekmények egyikét, részben vagy egészben, az adott tagország területén követték el.

2. Amennyiben egy, a 3. cikkben említett bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, és ugyanazon tények alapján az érintett államok bármelyike jogszerűen eljárhat, az érintett tagállamok együttműködnek annak eldöntésében, hogy melyikük folytassa le az eljárást az elkövetővel szemben annak érdekében, hogy az eljárást lehetőleg egyetlen tagállamban összpontosítsák.E célból a tagállamok, adott esetben, igénybe veszik az Eurojustot.

3. A (2) bekezdés alkalmazásában az alábbi kapcsoló elveket veszik figyelembe:

1. az a tagállam, amelynek területén a bűncselekményt elkövették;

2. az a tagállam, amelynek állampolgára vagy lakosa az elkövető;

3. az a tagállam, amelynek területén a sértett természetes személy székhellyel rendelkezik;

4. az a tagállam, amelynek területén az áldozat tartózkodási hellyel rendelkezik vagy ott van a székhelye;

5. az a tagállam, amelynek területén az elkövetőt elfogták.

6. cikkA büntetőeljárás megindítása

A tagállamok biztosítják, hogy az e kerethatározat hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása ne a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől vagy bejelentésétől függjön, legalábbis akkor, ha a cselekményt a tagállam területén követték el.

7. cikkVégrehajtás

1. A tagállamok legkésőbb (…)-ig elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e kerethatározatnak megfeleljenek.

2. A tagállamok (…)-ig továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik.

3. Az ezen információkon alapuló jelentés, valamint a Bizottság írásos jelentése alapján a Tanács legkésőbb (…)-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok megtették-e a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy e kerethatározatnak megfeleljenek.

8. cikkHatálybalépés

Ez a kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] A 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelv (28) preambulum-bekezdése kimondja, hogy „Az ebben az irányelvben foglalt polgári és közigazgatási jogi intézkedéseken, eljárásokon és jogorvoslatokon felül a büntetőjogi jogkövetkezmény is megfelelő esetben a szellem tulajdonjogok érvényesítési eszközének minősülnek”.

[2] HL L 94., 2005.4.13., 37. o.

[3] HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

[4] HL C […]., […].,[…]. o.

[5] HL C […]., […].,[…]. o.

[6] HL C […]., […].,[…]. o.

[7] HL C […]., […].,[…]. o.

[8] HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

[9] HL L 195., 2004.6.2., 16. o.

[10] HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

[11] HL L 68., 2005.3.15., 49. o.

[12] HL L 162., 2002.6.20., 1 o.

[13] A Tanács határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.)

[14] HL C [...]., [...]., [...]. o.

[15] HL C [...]., [...]., [...]. o.

[16] COM(2000)789 végleges

[17] HL L 68., 2005.3.15., 49. o.

[18] HL L…

[19] HL L 68., 2005.3.15., 49. o.