[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.11.2005

COM(2005) 580 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Éves jelentés 2004 - (ECHO) {SEC(2005) 1481}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Általános szakpolitikai kérdések 3

3. A DG ECHO humanitárius műveleteinek áttekintése 4

4. Főbb horizontális kérdések 7

4.1. Partnerekkel fenntartott szerződéses viszonyok – Társulási keretmegállapodás 7

4.2. Kapcsolatok a főbb humanitárius partnerekkel, az EU-n kívüli adományozókkal és egyéb közösségi intézményekkel 7

4.3. Stratégiai tervezés és átfogó kérdések 8

4.4. Tematikus támogatás 9

4.5. Képzés és tanulmányok, kommunikáció és információ 9

4.6. Költségvetési források és humán erőforrások, ellenőrzés és értékelés 9

5. Kilátások 10

1. BEVEZETÉS

Az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek Hivatalának (DG ECHO) feladata az Európai Unió által az Unión kívüli országokban bekövetkező természeti vagy az ember által előidézett konfliktusok vagy katasztrófák áldozatainak nyújtott humanitárius segítségnyújtás céljára rendelkezésre bocsátott források kezelése. A Hivatal küldetése az élet védelme és oltalma, a szenvedések enyhítése vagy megelőzése, és a humanitárius válsághelyzet által sújtott EU-n kívüli országok lakossága integritásának és méltóságának megóvása. A DG ECHO kizárólag rászorultsági szempontok alapján, a politikai nézeteket figyelmen kívül hagyva tett kötelezettségvállalást e segítség nyújtására.

A 2004-es év várhatóan a december 26-i szörnyű szökőár miatt marad emlékezetes, amely rövid idő alatt 280 ezer áldozatot követelt az Indiai-óceán partvidékén. Ugyanakkor a világ más tájain 2004-ben ezrek vesztették életüket egyéb válsághelyzetekben anélkül, hogy a közvéleményben tudatosult volna ez a sajnálatos helyzet. Ezeket az Európai Bizottság olyan „feledésbe merült válsághelyzeteknek” nevezi, amelyek már nem állnak, vagy soha nem is álltak reflektorfényben. A DG ECHO egyik célkitűzése, hogy jelen legyen a fentiekhez hasonló helyzetekben, és hogy csillapítsa az ilyen olykor hosszúra nyúló válsághelyzetek áldozatainak szenvedéseit.

A DG ECHO – amellett, hogy az általános humanitárius szükségletekre összpontosít – továbbra is kiemelt figyelmet fordított az olyan átfogó kérdésekre, mint a szükséghelyzetek és a fejlesztési segély közötti kapcsolat, a katasztrófákra való felkészülés, valamint a HIV/AIDS problémája és a gyermekek. E jelentés a DG ECHO 2004-ben megvalósított főbb tevékenységeit foglalja össze. A melléklet további részleteket tartalmaz e tevékenységekről – a DG ECHO által támogatott humanitárius műveletek országonkénti áttekintésével.

2. ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

A Hivatal által nyújtott támogatások regionális megoszlása jól tükrözi, hogy a DG ECHO 2004-ben a globális humanitárius szükségletek változásaival összhangban reagált a humanitárius szükséghelyzetekre, amelynek során a „feledésbe merült válsághelyzetek” kiemelt figyelmet kaptak. Annak biztosítása érdekében, hogy műveleteit a rászorultság függvényében végezze, a Hivatal munkaprogramjának alapjául a rászorultság világméretű felmérésén alapuló módszert választotta. E módszer segítségével közel 130 fejlődő ország helyzete hasonlítható össze kilenc humanitárius mutató (a humán fejlesztés, a szegénység, a természeti katasztrófák kockázata, a konfliktusok, a menekültek, a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek [IDP-k], az alultápláltság, a halandóság, és egyéb adományozói hozzájárulások) alapján. E felmérés alapján megállapított rangsorolásban az országok 25%-a tartozik a leginkább, 50%-uk a közepesen, míg 25%-uk a kevésbé rászoruló országok közé. A felmérés segítségével a DG ECHO nagyobb rálátással tudja felmérni a rászorultság által vezérelt stratégiájának eredményességét. E módszert a 2004. december 31-i állapot szerinti eredményekre alkalmazva kiderül, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) és a költségvetés 23 02 alcíméből előirányzott 570 millió euro közel 62%-át (közel 353 millió eurót) a leginkább rászoruló országok, 30%-át (172 millió eurót) a közepesen rászoruló országok, míg kevesebb, mint 1%-át (4 millió eurót) a kevésbé rászoruló országok (az ún. rászoruló térségek) kapták. A fennmaradó összeget (41 millió euro vagy 7%) tematikus támogatásra, technikai segítségnyújtásra és támogatáscélú kiadásokra fordították.

Földrajzi tekintetben a DG ECHO által Észak-Koreában, Srí Lankán, Zimbabwéban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és a Közel-Keleten finanszírozott műveleteket, valamint a Karib-térségben végzett katasztrófa-elhárítási tevékenységeket értékelték. Összességében az értékelők megállapították, hogy a DG ECHO által az említett országokban és régiókban finanszírozott tevékenységek megfeleltek a legfontosabb humanitárius célkitűzéseknek.

2004-bn a DG ECHO segítségnyújtási stratégiájának középpontjában továbbra is a feledésbe merült válsághelyzetek álltak. Ez azokat a humanitárius válsághelyzeteket jeleni, amelyek csak kevéssé vagy egyáltalán nem szerepelnek a közvélemény/politikai vélemény érdeklődésének középpontjában, ahol az adományozók csak kis létszámban képviseltetik magukat, vagy a magas fokú kockázat miatt vonakodnak részt venni. A DG ECHO által a feledésbe merült válsághelyzetek azonosítása érdekében végzett elemzési módszer alapjául egyrészt a mennyiségi szempontok (szerény médiaszereplés, vagy a magas fokú rászorultság mellett alacsony adományozói támogatás), másrészt a minőségi szempontok (a DG ECHO szakértői és szakelőadói által végzett helyszíni szemle) szolgálnak. 2004-ben a leginkább feledésbe merült válsághelyzetek által sújtott területek közé tartozott Algéria (Nyugat-Szahara), Észak-Kaukázus (Csecsenföld), Guinea, Haiti, India, Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, Nepál, Thaiföld (burmai menekültek), Szomália, Szudán és Uganda. Az év során a fenti, leginkább feledésbe merült válsághelyzetekre összesen 239 millió eurós segélyt – azaz a költségvetés 23 02 alcíméből és az EFA-ból kiutalt 570 millió euró 42%-a – utaltak ki.

A DG ECHO a humanitárius és egyéb szervezetekkel közösen kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a humanitárius térbe biztonságosan, akadálytalanul, és folyamatosan lehessen belépni. 2004-ben a Hivatal élénk és aktív figyelemmel felügyelte annak biztosítását, hogy a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség humanitárius elveinek tiszteletben tartása az uniós intézményeken belül és a nemzetközi színtéren egyaránt a legfontosabb prioritások között szerepeljen. Nagyrészt e megközelítésnek köszönhetően az alkotmányszerződés-tervezet a humanitárius alapelvek tiszteletben tartására vonatkozó külön rendelkezéssel bővült.

3. A DG ECHO HUMANITÁRIUS MűVELETEINEK ÁTTEKINTÉSE

Az egyes területeken mutatkozó kedvező jelek ellenére az általános humanitárius helyzet 2004-ben a kihívások folyamatos növekedése miatt kevés okot adott a derűlátásra. A menekültek száma a 2002-ben regisztrált 10,6 millió főről 2003 végére 9,67 millió főre csökkent[1]. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a menekültek hazatelepüléskor továbbra is humanitárius segítségre szorulnak – legalábbis a hazatelepülésüket követő kezdeti időszakban. A saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP-k) becsült száma 25 millió [2]. Őket jogosan illeti meg a „világ legkiszolgáltatottabb embercsoportja” megnevezés[3].

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) „Kataszrófák világszerte – 2004” című jelentéséből kiderül, hogy noha a katasztrófákban bekövetkezett halálesetek száma visszaesett, az e tragédiákban érintettek száma tovább nőtt. Mindazonáltal az Ázsiában december 26-án a földrengés, majd az azt követő szökőár miatt előállt humanitárius válsághelyzet drámai módon mutatott rá arra, hogy a lakosság egyre kiszolgáltatottabb a természeti katasztrófáknak.

2004-ben a humanitárius válságokra a DG ECHO válasza 102 támogatási határozat révén összesen mintegy 570,4 millió euro értékben ért célhoz, amelyből 518,2 millió eurót a Bizottság költségvetéséből, 52,2 millió eurót pedig az EFA-ból finanszírozott a Hivatal. Ez a kötelezettségvállalási előirányzatok 100%-os végrehajtási arányát jelenti. A legtöbb segélyt – 301,6 millió eurót – az AKCS-országok kapták, ezt követi Ázsia (111,1 millió euro). Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a 2004-ben elfogadott, humanitárius segítségnyújtási határozatok földrajzi megoszlásáról (az összegek ezer euróban szerepelnek):

Egység/Régió | Összeg | % |

DG ECHO-1: Afrika, karibi, csendes-óceáni régió | 301 555 | 53% |

Afrika szarva | 139 618 |

Nagy-tavak vidéke | 76 360 |

Nyugat-Afrika | 37 300 |

Karibi, csendes-óceáni, indiai-óceáni térség | 19 477 |

Dél-Afrika | 28 800 |

DG ECHO-2: Kelet-Európa, Orosz Föderáció, Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia (Mongóliával), Közel-Kelet, Földközi-tenger térsége | 90 705 | 16% |

Orosz Föderáció, Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia (Mongóliával) | 41 850 |

Földközi-tenger térsége és a Közel-Kelet | 48 855 |

DG ECHO -3: Ázsia, Irak, Közép- és Dél-Amerika | 123 322 | 22% |

Ázsia | 111 122 |

Irak | - |

Közép- és Dél-Amerika | 12 200 |

Dipecho- Katasztrófákra való felkészülés | 13 700 | 2% |

Tematikus támogatás | 19 430 | 3% |

Technikai segítségnyújtás (szakértők és előlegszámlák) | 15 300 | 3% |

Támogatáscélú kiadások (ellenőrzés, értékelés, információ és kommunikáció, stb.) | 6 400 | 1% |

Összesen 2004-ben | 570 412 | 100% |

A DG ECHO által finanszírozott főbb műveletek 2004-ben

Afrikában a legnagyobb volumenű műveletekre Szudánban/Dárfúrban került sor. A Dárfúrban 2003-ban kitört polgárháború 2004-ben drámaian tovább éleződött, így ezt a válsághelyzetet az ENSZ „a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófájának” nyilvánította: több mint egy millió ember vált földönfutóvá, és a konfliktus a lakosság kétharmadát érintette hátrányosan. A Szudán számára eredetileg tervezett előirányzatokból kiutalt 20 millió euro mellett – összesen 83 millió euro összegben – több gyors határozat született a Dárfúrban súlyosbodó konfliktus áldozatainak, valamint a Csádba menekültek megsegítésére. A DG ECHO emellett nemzetközi érdekvédő fellépésekben is részt vett, például azáltal, hogy elvállalta a júniusban Genfben megrendezett adományozók válságtanácskozásának társelnöki szerepét.

A Közép-Afrikában és a Nagy-tavak vidékén (Burundi, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság és Tanzánia) uralkodó általános humanitárius helyzet 2004-ben változatlanul bizonytalan volt. A régióban zajló békefolyamatok megvalósítására irányuló előrelépések csak a kísérlet szintjén maradtak, s ezeket a Burundiban zajló összetűzések és a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén zajló folyamatos harcok fokozottan megnehezítették. A DG ECHO által finanszírozott projektek több millió embernek nyújtottak segítséget.

A Nyugat-Afrikai körzet egyes részeit ugyancsak sújtották a 2004-ben zajló folyamatos fegyveres konfliktusok és természeti csapások következményei. A DG ECHO továbbra is finanszírozta a sürgősségi projekteket, különösen Nyugat-Afrikában, a fertőző betegségek által okozott, és hozzávetőleg 200 millió embert veszélyeztő járványok kitörése kapcsán.

Az Észak-Kaukázus vidékén, Csecsenföldön az elhúzódó és feledésbe merült humanitárius válsághelyzetek továbbra is a DG ECHO 2004-es operatív prioritásai között szerepeltek: a Hivatal e konfliktus áldozatainak összesen 28,5 millió euro összegű támogatást utalt ki. A DG ECHO számottevő anyagi támogatást nyújtott a konfliktus által érintett több mint 450 ezer ember szükségleteinek fedezésére – Csecsenföldön valamint a szomszédos Ingusföldön és Dagesztánban egyaránt.

A megszállt palesztin területeken uralkodó körülmények 2004-ben a békefolyamatok holtpontra jutásával tovább romlottak. A 3,8 millió fősre becsült lakosság 70%-ának élelmezése bizonytalanná vált, vagy veszélybe került, míg közel két millió ember tengődött szegénységben. 2004-ben a DG ECHO a humanitárius műveletekre 37,35 millió eurót különített el a megszállt palesztin területeken élő palesztinoknak, a jordániai, libanoni és szíriai palesztin menekülteknek, valamint a Jordániában táborokban elhelyezett, és a jordán-iraki határ közötti senki földjén veszteglő iraki menekülteknek.

Afganisztánban a 2002-es nagy léptékű katonai akció befejezése óta több mint 3 millió menekült és saját hazáján belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tért vissza otthonába Pakisztánból és Irakból. Az ország helyzete azonban továbbra is rendkívül ínséges. 2004-ben egy egész éves átfogó terv keretében a DG ECHO 35 millió euro összegű humanitárius segélyt juttatott Afganisztánba. A Hivatal folyamatos támogatásban részesítette a legkiszolgáltatottabb embercsoportokat azáltal, hogy segítette a menekültek és a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérését és újbóli integrálódását.

Az Indiai-óceán partvidéki területein december 26-án végigsöprő szökőár közel 280 ezer ember életét oltotta ki, s ezzel a világ valaha feljegyzett egyik legsúlyosabb csapása lett. Emberek milliói maradtak fedél és megélhetés nélkül. A DG ECHO elsőként nyújtott pénzbeli segítséget a helyszínen dolgozó szervezeteknek. A Hivatal 2004. december 26-án 3 millió eurót juttatott el a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségéhez. December 30-án és 31-én két további határozat született, amelyek Srí Lankát, a Maldív-szigeteket és Indonéziát egyenként 10 millió eurós támogatásban részesítették. 2005 januárjában az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatást igényelt a költségvetési szervektől (az Európai Parlamenttől és a Tanácstól) a katasztrófasújtotta területeken végzendő újabb segélyműveletekhez, majd 2005. február 9-én 80 millió euróról szóló határozatot fogadott el azzal a céllal, hogy a katasztrófasújtotta területeken élő lakosságot segélyben és támogatásban – köztük rövidtávú rehabilitációs segítségben – részesítse. Az egyes országokban végrehajtott műveletekkel kapcsolatos részletesebb információt e jelentés melléklete tartalmazza.

4. FőBB HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK

4.1. Partnerekkel fenntartott szerződéses viszonyok – Társulási keretmegállapodás

A 2004-re szóló igazgatási támogatási kiadásokról szóló határozatot – amely tartalmazza a szóban forgó évre vonatkozó támogatási eszközt (költségvetési tétel egy kisebb összegű, vissza nem térítendő, a humanitárius területen képzésre, tanulmányok folytatására és hálózatok kiépítésére biztosítandó támogatási keretről) – a Bizottság 2004. április 30-án fogadta el. A 2004 októberében megítélt három támogatás teljes összege megközelíti a 300 000 eurót.

A tagállamok szakosított intézményeit szabályozó szerződéses jogi eszköz bevezetését szolgáló előkészítő munkálatok első szakasza véget ért. E szakaszban az esetlegesen tervbe vett cselekvéstípusok mellett pontosították azokat a szerveket, amelyek várhatóan a fenti új eljárások kedvezményezettjei lehetnek.

4.2. Kapcsolatok a főbb humanitárius partnerekkel, az EU-n kívüli adományozókkal és egyéb közösségi intézményekkel

Nemzetközi szinten a DG ECHO számos ülésen vett részt, hogy a többi kiemelt adományozóval mélyreható eszmecserét folytasson olyan kérdésekben, mint a humanitárius tér beszűkülése, a humanitárius elvek – és különösen annak veszélye, hogy az ENSZ integrált küldetései során ezeket nem tartja tiszteletben – illetve a humanitárius szakemberek egyes országokba való bejutásának nehézségei.

2004 végéig négy éves stratégiai programpárbeszédre került sor a kiemelt partnerek (OCHA – az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája, az UNICEF, a WHO és a WFP – az ENSZ Világélelemezési Programja) részvételével.

Közösségi intézményi szinten a DG ECHO 2004 során éberen és aktívan tevékenykedett annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius elvek az uniós intézményekben és a nemzetközi fórumokon egyaránt a legkiemeltebb kérdések között szerepeljenek.

A DG ECHO emellett a legkülönbözőbb tanácsi szinteken, és egyéb bizottsági szervezeti egységek – a Környezetvédelmi Főigazgatóság (polgári védelmi kérdésekben) és a Külkapcsolati Főigazgatóság (válságkezelési ügyekben) – részvételével számos értekezleten vett részt, hogy ezáltal hangsúlyozza: a humanitárius elvek mindannyiuk munkájának szerves részét képezik.

A Humanitárius Segélybizottság (HAC) 2004-ben tizenegy ülést tartott a tagállamok képviselőinek részvételével. Emellett az ír és a holland elnökség két informális HAC-ülést is összehívott, az egyiket a humanitárius elvek, a másikat pedig a polgárság és a katonaság kapcsolatának megvitatása céljából.

4.3. Stratégiai tervezés és átfogó kérdések

A DG ECHO 2004-ben állította fel 2005-re vonatkozó stratégiáját, amelynek alapja a rászorultság világméretű általános értékelése, és a feledésbe merült válsághelyzetek elemzése.

- A sürgősségi segélynyújtás, a rehabilitáció és a fejlődés kapcsolata (LRRD): a DG ECHO az e kérdésért felelős szolgálatközi munkacsoporton belül végezte munkáját. A 2003-ban kísérlet céljával kiválasztott 15 országból és régióból több helyen is jelentős előrelépés valósult meg. A fenti kapcsolatteremtő stratégiák végrehajtása továbbra is e terület prioritása, miközben olyan országokban, mint Angola, Tádzsikisztán és Kambodzsa figyelemreméltó haladás valósult meg. A részleteket e jelentés melléklete tartalmazza.

- Gyermekek : a DG ECHO a gyermekekkel kapcsolatos átfogó prioritást még inkább az előtérbe helyezte. 2004-ben a 102 finanszírozási határozatból 66, valamint 79 szerződés kezelte kiemelt helyen, vagy foglalta magába a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeket (pl. a terapeutikus élelmezés, a védőoltások, a gyermekkatonák reitegrációja), összesen mintegy 46 millió euro (2003-ban 26 millió euro) értékben.

Emellett 2004-ben a DG ECHO kidolgozott egy belső iránymutatás-tervezetet a humanitárius válsághelyzetek áldozatául esett gyermekekkel kapcsolatos politikákról, valamint felállítottt egy információs mechanizmust is, amelynek segítségével pontosabban felmérhetők a Hivatal gyermekek támogatásával kapcsolatos tevékenységeinek alkalmazási köre és következményei.

- A katasztrófákra való felkészülés és megelőzés (DPP) : A DG ECHO összesen 16 finanszírozási határozatot fogadott el a katasztrófaelhárítási tevékenységek támogatása céljából. A DG ECHO összesen 360 000 euróval járult hozzá a katasztrófaelhárítással kapcsolatos világméretű kampányban mérföldkő jelentőségű, Kóbéban megrendezett, a katasztrófák csökkentését célzó világkonferenciához. A DG ECHO 2004-ben is jelentős erőfeszítéseket tett a katasztrófaelhárítás javítását célzó nemzetközi kezdeményezések megerősítésére, különösen a globális katasztrófa-riasztási rendszer fejlesztése révén, amely az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodájával és az EK Közös Kutatóközpontjával közösen valósult meg (420 000 euro).

- Ivóvíz : a Hivatal 2004-es munkaprogramja e prioritással bővült. Ennek értelmében a DG ECHO meghívásos ajánlati felhívást tett közzé a humanitárius segítségnyújtás szempontjából fontos szerepet játszó ivóvízzel és a higiéniai körülményekkel kapcsolatos kérdések megvizsgálása céljából. A munkára 2005-ben kerül sor.

E kezdeti elképzelésen túl a DG ECHO a HIV/AIDS-el kapcsolatos szemléletét is felülvizsgálta.

4.4. Tematikus támogatás

A tematikus támogatás amellett, hogy a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés új formája, tovább erősíti a DG ECHO abbéli szándékát, hogy a humanitárius segítségnyújtás javítása érdekében szoros partnerségben dolgozzon együtt az ENSZ, valamint a Vöröskereszt szervezeteivel.

2004-ben a DG ECHO (4 millió euro értékben) tematikus szerződéseket kötött az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodájával e szervezet információkezelésének javítása, a WHO-val (3,5 millió euro értékben) a válsághelyzetekkel kapcsolatos közegészségügyi cselekvési program támogatása, és a világélelmezési programmal (4,5 millió euro értékben) az élelmezési ágazatban felmerülő humanitárius szükségletek megfelelő felmérését szolgáló kapacitás fokozása érdekében. Emellett a DG ECHO 2 millió euróval támogatja az UNICEF gyermekvédelmi tevékenységeit, és további 5,4 millió euróval az UNICEF sürgősségi fellépéseit szolgáló kapacitás megerősítését számos olyan intézkedés révén, mint az alapvető gyógyszerek és az azonnali segítségnyújtás szempontjából életfontosságú segélyanyagok előretolt telepítése révén.

4.5. Képzés és tanulmányok, kommunikáció és információ

A DG ECHO a Hivatal és partnerei közötti kapcsolatokat szabályzó új jogi keretről összesen 42 alkalommal szervezett képzést. E képzések 904 résztvevővel összesen 77 napot vettek igénybe.

A DG ECHO továbbra is aktívan támogatta a humanitárius segítségnyújtási hálózat (NOHA) munkáját, amely szervezet hét egyetem bevonásával, egy éves képzés keretében több tudományágat felölelő, posztgraduális diploma megszerzését teszi lehetővé a humanitárius tevékenység témakörében.

2004-ben a DG ECHO számos olyan tevékenységet szervezett, amelynek célja, hogy kiadványok, valamint jól látható helyen elhelyezett plakátok útján közvetítse az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási politikájának értékrendjét, elveit és kézzelfogható eredményeit. A Hivatal tevékenységeiről audiovizuális programokat is sugárzott. A 2004-es év egyik legkiemelkedőbb információs eseménye az 540 európai fiatal parlamenti látogatását lehetővé tevő „Fiatalok szolidaritási napja” elnevezésű sikeres rendezvény volt.

4.6. Költségvetési források és humán erőforrások, ellenőrzés és értékelés

A DG ECHO a rendelkezésére álló hivatalos mechanizmusok segítségével rendszeresen ellenőrzi a pénzügyi tájékoztatást, és megfelelő információkkal szolgál az irányításról. A Hivatal általános eredményjelző táblájába speciális pénzügyi mutatókat épített be. A humanitárius tevékenységeket a központban és a helyszínen egyaránt pénzügyi ellenőrzések alá vonja. 2004-ben a humanitárius szervezetek központjaiban összesen 145 ellenőrzés volt folyamatban, illetve fejeződött be, míg a 32 helyszíni operatív ellenőrzésre került sor.

A humán erőforrások tekintetében a DG ECHO központjában 2004-ben közel 172 fő dolgozott, ebből 146 tiszviselő és 26 főnyi külső személyzet. A DG ECHO továbbá számos intézkedést foganatosított azzal a céllal, hogy humán erőforrással kapcsolatos politikájának végrehajtása összhangban legyen a bizottsági reformmal.

A DG ECHO adminisztratív költségvetése 2004-ben összesen 2,2 millió euro volt. A Hivatal ebből az összegből a külső személyzet toborzását, a kiküldetésekre fordított adminisztratív kiadásokat, képzéseket, konferenciákat és értekezleteket, valamint a szakértők és a tanulmányok kifizetését fedezte.

A DG ECHO évente hozzávetőleg tíz műveletéről végzett értékelést . 2004-ben Észak-Koreában, Srí Lankán, Zimbabwéban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közel-Keleten végzett tevékenységeit, valamit a karibi térség katasztrófaelhárítási helyzetét értékelte. A Hivatal emellett tematikus értékeléseket kezdeményezett a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel, a biztonsággal, az ivóvízzel és a higiéniai körülményekkel kapcsolatos kérdésekről. A Hivatal a HIV/AIDS kapcsán pedig vitadokumentum elkészítésére is megrendelést kapott. Végül pedig a DG ECHO értékelést készített a Nemzetközi Vöröskereszt Szövetségének és az „Action Contre la Faim” elnevezésű nem kormányzati szervezet tevékenységéről is.

A hatékony humanitárius segítségnyújtási kezdeményezés (GHD) keretében a DG ECHO felülvizsálta a humanitárius szervezetekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket is. A felülvizsgálat kapcsán a Hivatal közzétett egy általános biztonsági útmutatót, a biztonságról szóló képzések jegyzékét valamint egy biztonsági jelentést. E dokumentumok a humanitárius szervezetek számára megkönnyítik a kiküldetésben, illetve a központban dolgozó munkatársaik biztonságának terén jelentkező szükségletekkel kapcsolatos feladatainak elvégzését. A horizontális tevékenységekkel kapcsolatos részleteket e jelentés melléklete tartalmazza.

5. KILÁTÁSOK

2004-ben a DG ECHO a humanitárius segítségnyújtás alapvető értékeit és elveit – azaz a semlegességet, a pártatlanságot és a függetlenséget – tiszteletben tartó politika mellett tett hitet. Ezen elvek szigorú tiszteletben tartása a napjainkban jellemző aggasztó tendenciák miatt minden eddiginél fontosabb, az intézményi keretek közepette – amikor egyes politikai erők a humanitárius segélyt a külpolitika vagy a válságkezelés eszközének tekintik – ugyanúgy, mint a helyszínen uralkodó egyre veszélyesebb helyzet miatt, amelyre jellemző, hogy a humanitárius szervezetek maguk is az egymással harcban álló felek célpontjává válnak.

A DG ECHO számára a „humanitárius tér” megóvásának legeredeményesebb módja a Stockholmban 2003. június 16-17-én megállapított, és Ottawában 2004 októberében megerősített hatékony segítségnyújtási elvek – tehát az, hogy a segélyeket a rászorultság függvényében kell nyújtani – melletti folyamatos és magas fokú elkötelezettség. Emellett a Hivatal továbbra is elkötelezett a magas színvonalú támogatás, valamint a többi kulcsszereplővel folytatott átlátható párbeszéd mellett a kétoldalú kapcsolatok és a többoldalú humanitárius fórumok keretein belül egyaránt. Az Afganisztánban, a Közel-Keleten, Irakban, Dárfúrban és máshol a közelmúltban előállt válsághelyzetekből leszűrt tapasztalat azt mutatja, hogy a fent említett elvek kulcsfontosságúak a segélyek eredményes célbajuttatásához, a rászoruló lakosság megközelítéséhez, valamint a humanitárius szakemberek életének és biztonságának megóvásához.

[1] Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR): A menekültek a számok tükrében (2004-es kiadás) http://www.unhcr.ch/cgi-bin/texis/vtx/basics/

[2] Globális IDP-projekt: Országhatáron belüli kitelepítések – Irányzatok és fejlődések globális összesítése, 2003 a következő honlapon található: http://www.idpproject.org/press/2004/Global_Overview.pdf .

[3] UNHCR: A saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, Kérdések és válaszok (2004) http://www.unhcr.ch/cgi-bin/texis/vtx/basics/