Brüsszel, 14.07.2004

COM(2004) 477 végleges

2004/0156 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1) GALILEO : az Európai Unió stratégiai programja

A GALILEO program célja a világon az első, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása. A program technológiai, politikai és gazdasági dimenzióval is rendelkezik. A műholdas rádiónavigáció a gazdaság minden szektorát és a társadalom minden alkotóelemét érinti, és minden előrejelzés annak növekedését jósolja. Az ehhez a technológiához kapcsolódó piacok évente 25%-al bővülnek és 2020-ra mintegy három milliárd vételi pont áll működésbe. Az előrejelzések szerint a GALILEO program egymagában idővel mintegy 100 000 munkahelyet fog teremteni.

A GALILEO programba és annak felhasználásába eszközölt európai befektetés ugyancsak jelentős mértékben járul hozzá az európai űrprogram politikájának és programjának a megvalósításához, ahogy az a jövő európai űrpolitikájáról szóló Fehér Könyvből kiderül[1] és amint azt az Európai Alkotmányos Szerződés[2] előírja.

A műholdas rádiónavigáció tökéletesen beleillik a Bizottság Fehér Könyvében[3] előterjesztett közlekedéspolitikába, különösen ami a teherszállítást, a közlekedési infrastruktúra díjazását és a közlekedési biztonságot illeti. Már ma is része az európai polgárok mindennapi életének, akár akkor amikor gépkocsiban ülnek, vagy mobiltelefonjukat használják, vagy például a bankok, vagy a polgári védelmi rendszerek esetében, amelyek a biztonságára ügyelnek; ez egy további « állampolgári » dimenzióval egészíti ki a GALILEO programot. Fontos kiemelni a GALILEO program európai dimenzióját és az általa kínált közösségi szintű hozzáadott értéket, miután egyetlen tagállam sem vállalkozott arra, hogy egyedül fejlesszen ki egy ilyen projektet.

Az Európai Parlament folyamatosan támogatta ezt a programot. 2004. január 29-én elfogadott határozatában aláhúzta: « a GALILEO program kiemelt jelentőségét az Európai Unióban az ipar, a közlekedés, a technológiák és a környezetpolitika fejlődésében, valamint a Lisszabonban meghatározott stratégiai célkitűzés megvalósításában, melynek célja elérni azt, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasága legyen ».

A Tanács, a maga részéről már 1999 júliusa óta úgy tekintette, hogy « egy polgári célú műholdas navigációs rendszer bevezetése lehetővé tenne egy magasabb szintű önállóságot az egyik legfontosabb kulcstechnológiában» és, hogy « egy polgári célú műholdas navigációs rendszer kidolgozása lehetővé teszi az európai iparnak, hogy kibővítse szakértelmét és jelentős nagyságrendben hasznot húzzon a jövő e technológiája által kínált lehetőségekből ». Ezt követően a Tanács és az Európai Tanács több alkalommal kiemelték e program stratégiai fontosságát, és kérték a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak megvalósítására.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szintén támogatást nyújtott a programhoz. A GALILEO program előrehaladásáról szóló 2004. június [ ]-i jelentésének a végkövetkeztetéseiben « ismételten megerősítette a GALILEO projekt kiemelt stratégiai jelentőségét az Európai Unió és az Unió űrprogramjának jövője számára ».

E program szerepel azok között a jelentős infrastrukturális projektek között, amelyekről a « Közös jövőnk építése. A kibővített unió előtt álló politikai kihívások és költségvetési eszközök – 2007-2013. » című, 2004. február 10-i[4], az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közlemény tesz említést. A Bizottság által javasolt, és az Európai Tanács által jóváhagyott növekedési kezdeményezés ugyancsak prioritást élvező projektként említi .

2) A program különböző szakaszainak a finanszírozása.

A program a következő négy szakaszból áll:

egy meghatározási szakasz, amely 1999-től 2001-ig tartott, és amelynek során kialakították a rendszer architektúráját[5] és meghatározták a nyújtandó szolgáltatásokat;

egy fejlesztési kifejlesztési és érvényesítési szakasz, amely 2002-től 2005-ig terjed, és amely tartalmazza a műholdak és a földi berendezések kifejlesztését, valamint az űrpályán való érvényesítését;

egy kiépítési szakasz, amely 2006-tól 2007-ig terjed, amikor is megépítik és pályára állítják a műholdakat, továbbá teljesen üzemkész állapotba helyezik az infrastruktúra földi berendezéseit;

egy üzemeltetési szakasz, amely 2008-ban kezdődik, és amely a rendszer irányítását, valamint karbantartását és állandó tökéletesítését foglalja magába.

A meghatározási és a fejlesztési szakasz jelentik a programnak a kutatás körébe tartozó részét. A program kifejlesztési szakaszának megvalósításához a 2002. május 21-i tanácsi rendelet[6] egy « GALILEO » elnevezésű közös vállalkozást hozott létre. Ezért, már kezdeteitől fogva, a GALILEO programot jelentős mértékben a közösségi költségvetésből finanszírozták. A meghatározási szakaszt elsősorban az 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram finanszírozta. A kifejlesztési és érvényesítési szakaszban a közösség pénzügyi részesedése megnövekedett, amely már 550 millió eurót tesz ki, amit a transzeurópai hálózatok költségvetésére terheltek. Ehhez hozzátevődik egy hasonló összegű beruházási összeg az Európai Űrügynökség tagállamainak a részéről. A 6. Kutatási és Fejlesztési Program 100 millió euró nagyságrendben szintén bekapcsolódik e szakaszba.

A program folytatásának biztosítására a Bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a kiépítési és az üzemeltetési szakaszok finanszírozására, ami többek között közösségi hozzájárulást jelent.

A kiépítési szakasz költségét 2,1 milliárd euróra becsülik. Ezt jelentős mértékben a magánszektornak kell megfinanszíroznia. Ugyanis a Tanács 2001 óta több alkalommal kihangsúlyozta, hogy a magánszektornak jelentős mértékben részt kell vennie a projekt finanszírozásában[7]. Különösen a 2002 március 25-én és 26-án elfogadott végkövetkeztetéseiben a kiépítési szakasz finanszírozását illetően úgy foglalt állást, hogy « olyan megosztásra törekszik, miszerint a finanszírozás maximum egyharmadát a közösségi költségvetés, és minimum kétharmadát pedig a magánszektor fogja fedezni ». Ennek alapján a magánszektorra eső hányad legalább 1,4 milliárd euró, és a közszféra a fennmaradó, mintegy 700 millió euró összeget finanszírozná meg. Következésképpen, figyelemmel a már a jelenlegi költségvetési előirányzatok által előírt finanszírozásra, az új költségvetési előirányzat keretében a kiépítési szakasz megfinanszírozására szánt, a közösség költségvetését terhelő összeg mintegy [500] millió eurót fog kitenni.

A 2008-ban kezdődő üzemeltetési szakasz finanszírozását a magánszektor biztosítja. Ugyanakkor, tekintettel a műholdas rádiónavigációs piac és az ilyen szolgáltatások értékesítésének sajátos jellegére, valamint ezek rendelkezésre állásának a garantálására a közszféra érdekében, szükséges lesz kivételes közfinanszírozási hozzájárulást biztosítani az üzemeltetési szakasz első éveiben. A 2002 március 25. és 26-i, valamint a 2004. március 8. és 9-i ülésein elfogadott végkövetkeztetéseiben a Tanács egyébként kifejezetten előirányozta közösségi alapok felhasználását az üzemeltetési szakasz finanszírozásában. A közösségi hozzájárulás összege csak a koncessziós szerződésre[8] vonatkozó tárgyalások végével válik ismertté, mely tárgyalásokra 2005-ben kerül sor. Ugyanakkor a PricewaterhouseCoopers által 2001-ben, elsősorban a projekt költség/haszon aránya tárgyában végzett tanulmány eredményeinek ismeretében, célszerűnek látszik erre a célra az új pénzügyi tervben egy [500] millió eurós összeget figyelembe venni.

3) A kiépítési és üzemeltetési szakasz intézményi felépítése.

A kiépítési és üzemeltetési szakasz intézményi felépítése jelentős mértékben különbözik a fejlesztési szakaszra alkalmazottól. E két szakaszban a rendszer kiépítését, majd az irányítását egy a magánszektorhoz tartozó koncessziós partnerre bízzák, amely a Felügyeleti Hatóság, mint a koncesszióba adó hatóság szerepét betöltő közösségi szerv felügyelete alatt működik. Ugyanis a koncessziós megoldás tűnt a legmegfelelőbbnek a közszféra és a magánszféra partnerségében megvalósuló program sikerének a biztosítására.

Az Felügyeleti Hatóságot az európai műholdas rádiónavigációs program irányítási struktúrájáról szóló 2004.___-i, ___/2004 tanácsi rendelettel hozták létre. A 2005. év első felében fogják felállítani. Célja az európai műholdas rádiónavigációs programokkal kapcsolatos közérdekek kezelésének biztosítása, és a jövőbeni koncessziós céggel szemben koncessziót adó hatóság szerepének betöltése. Feladatai közé tartozik az európai műholdas rádiónavigációs programokra rendelt közpénzek kezelése, valamint e programok pénzügyi kezelésének nyomonkövetése, a közszférából származó pénzalapok felhasználásának optimalizálása érdekében. Ezenkívül, a Felügyeleti Hatóság végrehajtja azokat a költségvetési feladatokat, amelyeket a Bizottság, az Európai Közösség költségvetésére érvényes pénzügyi rendelet 54. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján rábízott. A Felügyeleti Hatóság felállítása és az európai műholdas rádiónavigációs programra rendelt alapoknak e Hatóság általi kezelése egyfajta kiszerződtetéses formára utal, ami a Bizottság által elhatározott irányítási módszerek egyszerűsítési politikájának az irányába mutat.

Fontos kihangsúlyozni, hogy annak érdekében, hogy a Felügyeleti Hatóság eleget tehessen feladatainak, a tagállamok képviselőiből és a Bizottságból álló Igazgatótanácsa kibővített hatáskört kapott a költségvetés összeállítására, annak végrehajtása ellenőrzésére, a munkaprogram jóváhagyására, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalára és az átláthatóság követelményének megfelelő döntési mechanizmusok kialakítására. Egyebekben a Felügyeleti Hatóság tevékenységét a Számvevőszék ellenőrzi.

A magánszektorhoz tartozó koncessziós cég kijelölése pályázati úton történik, amit a közös GALILEO vállalkozás bonyolít le. A koncessziós szerződést 2005-ben fogják aláírni. A 2004.___-i rendelet 3. cikke rendelkezései szerint a rendszer a Felügyeleti Hatósághoz fog tartozni, és teljes mértékben köztulajdonban marad: csak építése és egy bizonyos ideig az üzemeltetése lesz rábízva a koncessziós cégre.

4) A kiépítési és üzemeltetési szakasz közfinanszírozásának módozatai.

A fentiekből következik, hogy a közösségi költségvetés terhére célszerű előirányozni egy [egy milliárd] euró összeget a GALILEO program kiépítésének és üzemeltetésének a finanszírozására a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra. Ezt az összeget a Felügyeleti Hatóságnak fogják átutalni, amely azt a ___/2004. rendelet fentebb említett rendelkezéseinek megfelelően fogja felhasználni. A költségvetési rovat, amelyre ezt az összeget ráterhelik nem lehet a kutatási vagy a transzeurópai közlekedési hálózatok költségvetése, hanem egy külön rovat, amelyet a GALILEO program telepítésére és üzemeltetésére alakítanak ki, minthogy:

- a program jelenleg kiérlelődött, és olyan dimenziót öltött ami messze meghaladja a Bizottság által képviselt szektorpolitikákat, különösen a kutatás és az innováció, a közlekedés, a telekommunikáció tekintetében, stb. Ugyancsak az egyik fontos eredménye lesz a jövőbeni európai űrprogramnak, amint azt az európai űrpolitikáról megjelent Fehér Könyv említi;

- a vállalt feladatok mérete megköveteli az átláthatóságot és a költségvetési szigort, valamint a program szigorú betartását;

- fontos, hogy az intézményi felépítés és a költségvetési keret világosan, koherensen és félreérthetőségek nélkül jelenjen meg a rendszer koncessziós partnere számára, akivel szemben a Közösség a maga részéről is hasonló átláthatósági és megbízhatósági követelményeket támaszt.

Fontos kihangsúlyozni azt a tényt, hogy a GALILEO program finanszírozása a közösségi költségvetésből korlátozott ideig fog tartani, a rendszer üzemeltetéséből származó kereskedelmi bevételeknek idővel biztosítaniuk kell a rendszer pénzügyi egyensúlyát. E bevételeknek még arra is elegendőeknek kell lenniük, hogy megfinanszírozzák a rendszer tökéletesítését és megújítását. E tekintetben a közösségi forrásokból származó alapokon túl, a kiépítési és üzemeltetési szakaszok finanszírozási terve három más forrást is tartalmaz, amelyeket a koncesszióra pályázó konzorciumok tártak fel és írtak le.

Elsősorban, a rendszer koncessziós üzemeltetője bevételeket fog realizálni különböző, a GALILEO rendszer által generált szolgáltatások nyújtásával.

Másodsorban, a koncessziós üzemeltető hasznot fog húzni a licencekből és szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból a rendszer összetevő elemeit illetően, melynek birtokjogát a koncessziós szerződés keretében a Felügyeleti Hatóság ruházta át számára.

Harmadsorban, az Európai Beruházási Bank kijelentette, hogy támogatja kölcsönök nyújtását. E tekintetben nem szükséges kimutatni, mekkora jelentősége van annak, hogy hosszú távú, megfelelő türelmi idővel rendelkező kölcsönök álljanak rendelkezésre, ahol a kölcsönök visszafizetését csak az után kell majd megkezdeni, amikor már a rendszer megfelelő kereskedelmi hozamokat tud generálni.

Egyébként, miután közpénzekről van szó, fontos megemlíteni, hogy számos külső állam, elsősorban Kína, Izrael és India előirányozták, hogy együttműködési szerződések keretében pénzügyileg is részt vesznek a program finanszírozásában.

5) Végkövetkeztetések.

A GALILEO program olyannyira kiérlelődött, hogy ma már jelentős mértékben túlhaladta egy egyszerű kutatási terv kereteit. Indokolt, hogy egy specifikus jogi aktus alapjaira helyezzék, mely inkább megfelel az igényeknek, és jobban eleget tud tenni a jó pénzügyi igazgatás követelményeinek. Ezért fontos egy közösségi rendelet, amely lehetővé teszi a program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak a megvalósítását, a fent kifejtett módozatok szerint.

2004/0156 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 156. cikkére

tekintettel a Bizottság javaslatára[9],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[11],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[12],

mivel:

(1) A GALILEO program célja a világon az első, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása.

(2) Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság folyamatosan támogatták a Galileo programot.

(3) A Galileo program olyan technológiára épül, amelynek célja az európai polgárok életminőségének a javítása számos területen. Elsősorban teljes mértékben beépül a közlekedéspolitika keretébe, ahogy az a Bizottság Fehér Könyvében[13] szerepel, többek között a teherszállítást, az infrastruktúrák díjait és a közlekedési biztonságot illetően.

(4) Ez a program az egyik prioritást élvező projekt a Bizottság által javasolt növekedési kezdeményezés keretében, amit az Európai Tanács jóváhagyott. Ugyancsak az egyik fő eredménye a jövőbeni európai űrprogramnak, amint azt az európai űrprogramról készített Fehér Könyv említi[14].

(5) A Galileo program tartalmaz egy meghatározási, egy fejlesztési, egy kiépítési és egy üzemeltetési szakaszt.

(6) A meghatározási és a fejlesztési szakaszt, amelyek a program kutatási részét jelentik, jelentős mértékben a transzeurópai hálózatok közösségi költségvetése finanszírozta.

(7) A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló 1995. szeptember 18-i, 2236/95/EK tanácsi rendelet[15] kialakította a közösségi finanszírozási pályázatokra érvényes szabályokat a műholdas helymeghatározási és rádiónavigációs rendszerek esetében.

(8) A Galileo program fejlesztési szakaszának megvalósítására, a 876/2002/EK tanácsi rendelet[16] létrehozta a Galileo Közös Vállalkozást.

(9) A program folytatásának a biztosítására célszerű gondoskodni a kiépítési és az üzemeltetési szakaszok finanszírozásáról.

(10) Tekintettel a Tanács kifejezett akaratára, hogy a közfinanszírozást a finanszírozás egyharmadára kell korlátozni a kiépítési szakaszban és a jelenlegi pénzügyi tervekben már szereplő finanszírozások esetében, a kiépítési szakasznak a közösségi költségvetés új pénzügyi tervei keretében történő finanszírozása mintegy [500] millió eurót fog kitenni.

(11) Ugyanakkor, tekintettel a műholdas rádiónavigációs piac és az ilyen szolgáltatások értékesítésének sajátos jellegére, valamint ezek rendelkezésre állásának a garantálására a közszféra érdekében, szükséges lesz kivételes közfinanszírozási hozzájárulást biztosítani az üzemeltetési szakasz első éveiben. A 2002 március 25. és 26-i, valamint a 2004. március 8. és 9-i ülésein elfogadott végkövetkeztetéseiben a Tanács egyébként kifejezetten előirányozta közösségi alapok felhasználását az üzemeltetési szakasz finanszírozásában. A szükséges közösségi finanszírozás előre becsülhető összege mintegy [500] millió euró;

(12) Ennek következtében a közösségi költségvetés terhére [egy milliárd] euró összegű tételt kell előirányozni a GALILEO program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak finanszírozására a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra.

(13) A kiépítési és üzemeltetési szakaszokban a rendszer megépítését, majd kezelését egy, a 2004.___-i ___/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott Felügyeleti Hatóság ellenőrzése alatt működő, a magánszektorba tartozó koncessziós partnerre bízzák.

(14) A Felügyeleti Hatóság feladatai közé tartozik az európai műholdas rádiónavigációs programokra rendelkezésre bocsátott közpénzek kezelése, valamint e programok pénzügyi menedzselésének nyomonkövetése, hogy optimalizálni lehessen a közpénzek felhasználását. Ezenkívül a Felügyeleti Hatóság elvégzi azokat a költségvetéssel kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a Bizottság bízza meg az Európai Közösségre érvényes költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 54. cikk, 2. bekezdés, b) pontja szerint[17].

(15) A GALILEO program olyannyira kiérlelődött, hogy ma már jelentős mértékben túlhaladta egy egyszerű kutatási terv kereteit, ezért indokolt, hogy egy specifikus jogi aktus alapjaira helyezzék, mely inkább megfelel az igényeknek, és jobban eleget tud tenni a jó pénzügyi igazgatás követelményeinek.

(16) E rendelet a program kiépítési és üzemeltetési szakaszaira egy olyan pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetést felügyelő szerv számára az 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 33. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési fegyelem és annak javítása területén,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet meghatározza a Közösség pénzügyi hozzájárulásának módozatait a Galileo európai műholdas rádiónavigációs program, a továbbiakban « a program » kiépítési és üzemeltetési szakaszainak a megvalósításához.

2. cikk

Az e rendelet útján a program számára rendelkezésre bocsátott közösségi hozzájárulást az alábbi tevékenységek társfinanszírozásának céljából biztosítják:

a) a kiépítési szakaszhoz tartozó tevékenységek, beleértve a műholdak megépítését és felbocsátását, valamint a földi infrastruktúra teljes kiépítését;

b) az üzemeltetési szakasz beindításával kapcsolatos első tevékenységsorozatot, beleértve a műholdakból és az azok működésével összefüggő földi állomásokból álló infrastruktúra irányítását, valamint e rendszer karbantartását és folyamatos tökéletesítését.

3. cikk

A 2. cikkben a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig előirányzott tevékenységek megvalósításához szükséges pénzösszeg [1 milliárd €].

A költségvetési szerv az éves hiteleket a pénzügyi tervek szerint engedélyezi.

4. cikk

A Galileo felügyeleti hatóság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikk, 2. bekezdés b) pontja és a .../EK rendelet szerint biztosítja az európai műholdas rádiónavigációs program rendelkezésére bocsátott közösségi hozzájárulási alapok felhasználásának irányítását és ellenőrzését.

E közösségi hozzájárulás finanszírozásához szükséges operatív hiteleket a ___2004/EK rendelet 2. cikk, e) pontjával összhangban egy megállapodás révén bocsátják a Galileo felügyeleti hatóság rendelkezésére.

A felügyeleti hatóság mindegyik egyéves rendelkezésre bocsátási megállapodásban szereplő összeget a saját igazgatótanácsa által jóváhagyott munkaprogramja alapján határozza meg, a ___2004/EK rendelet 6. cikkében előírt eljárás szerint.

A megállapodás elsősorban a felügyeleti hatóságra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit rögzíti.

5. cikk

A Bizottság ügyel arra, hogy amikor a felügyeleti hatóság megvalósítja az e rendelet által finanszírozott tevékenységeket, a Közösség pénzügyi érdekei megfelelően védve legyenek a csalás, a korrupció és egyéb illegális tevékenységek megelőzését célzó intézkedésekkel, hatékony ellenőrzések elvégzésével és a jogcím nélkül kifizetett összegek visszatéríttetésével, valamint, amikor szabálytalanságokat állapítanak meg, hatékony, arányos és elrettentő szankciókkal, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[18], a 2185/96/Euratom EK tanácsi rendelettel[19] és a Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendeletével[20].

Az e rendelettel finanszírozott közösségi tevékenységek esetében a 2988/95/EK, Euratom 1. cikk, (2) bekezdésében rögzített szabálytalanság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az valamely jogi személyiség cselekvéséből vagy mulasztásából eredő minden olyan közösségi rendelkezés vagy jog megsértését, vagy minden olyan szerződéses kötelezettség figyelmen kívül hagyását jelenti, amely hatásában, indokolatlan költség formájában kárt okozott vagy okozhatott volna az Európai Közösség költségvetésének, vagy az általa kezelt költségvetéseknek.

Az e rendeletből következő szerződések és megállapodások [valamint a részvevő külső felekkel kötött megállapodások ] többek között előírják a felügyeleti hatóság és a Bizottság, vagy bármely általuk felhatalmazott képviselő részéről történő pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által, esetenként a helyszínen elvégzendő pénzügyi ellenőrzéseket.

6. cikk

A Bizottság biztosítja e rendelet megvalósítását és rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben ...-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

FICHE FINANCIÈRE LÉGISLATIVE

+++++ TABLE +++++

1. LIGNE(S) BUDGÉTAIRE(S) + INTITULÉ(S)

Ligne Budgétaire spécifique au programme Galileo

2. DONNÉES CHIFFRÉES GLOBALES

2.1 Enveloppe totale de l’action (partie B): 1.000 millions d'euros en CE

La décision de l’autorité législative est sans préjudice aux décisions budgétaires prises dans le contexte de la procédure annuelle.

2.2 Période d’application:

2007-2013

2.3 Estimation globale pluriannuelle des dépenses:

a) Échéancier crédits d'engagement/crédits de paiement (intervention financière) (cf. point 6.1.1)

Millions d'euros (à la 3e décimale)

+++++ TABLE +++++

b) Assistance technique et administrative (ATA) et dépenses d’appui (DDA) (cf. point 6.1.2)

Non applicable

c) Incidence financière globale des ressources humaines et autres dépenses de fonctionnement(cf. points 7.2 et 7.3)

Non applicable

2.4 Compatibilité avec la programmation financière et les perspectives financières

[x] Proposition compatible avec la Communication de la Commission concernant 2007-2013 du 10 février 2004 (COM (2004) 101).

2.5 Incidence financière sur les recettes

[x] Aucune implication financière (concerne des aspects techniques relatifs à la mise en œuvre d'une mesure).

3. CARACTÉRISTIQUES BUDGÉTAIRES

+++++ TABLE +++++

4. BASE JURIDIQUE

Article 156 du traité instituant la Communauté européenne.

5. DESCRIPTION ET JUSTIFICATION

5.1 Nécessité d'une intervention communautaire[23]

5.1.1 Objectifs poursuivis

Le programme GALILEO vise à mettre en place la première infrastructure mondiale de radionavigation et de positionnement par satellite spécifiquement conçue à des fins civiles. Il présente une dimension à la fois technologique, politique et économique. Dès aujourd’hui, la radionavigation par satellite est entrée dans la vie quotidienne du citoyen européen ce qui confère au programme GALILEO une dimension « citoyenne » supplémentaire.

Il importe aussi de souligner la dimension européenne et la valeur ajoutée communautaire de GALILEO, aucun Etat membre n’ayant souhaité développer seul un tel projet.

Dans ce contexte, le Conseil a considéré dès juillet 1999 que « la mise en place d’un système de navigation par satellite à usage civil permettra de parvenir à une indépendance accrue dans une des technologies clés les plus importantes » et que « la mise au point d’un système de navigation par satellite à usage civil offre à l’industrie européenne des possibilités d’accroître sa compétence et de tirer profit sur une grande échelle des possibilités qu’ouvre cette technologie d’avenir ». Depuis lors, le Conseil et le Conseil européen ont souligné à maintes reprises l’importance stratégique de ce programme et ont demandé à la Commission de prendre toutes les mesures nécessaires afin de le mettre en œuvre.

Les phases de définition et de développement constituent la partie du programme consacrée à la recherche. Aussi, depuis son origine, le programme GALILEO a-t-il été financé de façon significative par le budget communautaire. La participation financière communautaire s’est accrue avec la phase de développement et de validation, pour laquelle elle s’élève à 550 millions d’euros, prélevés sur le budget des réseaux transeuropéens.

Afin d’assurer la poursuite du programme, la Commission doit veiller au financement des phases de déploiement et d’exploitation, qui comprendra notamment une contribution communautaire.

La contribution communautaire allouée au programme Galileo par le présent règlement est octroyée dans le but de co-financer :

- des activités liées à la phase de déploiement, qui comprend la construction et le lancement des satellites ainsi que la mise en place complète de l’infrastructure terrestre;

- la première série des activités liées au lancement de la phase d’exploitation, qui comprend la gestion de l’infrastructure composée des satellites et des stations terrestre associées à son fonctionnement, ainsi que l’entretien et le perfectionnement constant de ce système.

5.1.2 Dispositions prises relevant de l’évaluation ex ante :

Pendant la phase de définition du programme, plusieurs études ont été menées à bien. Elles portaient notamment sur le coût des différentes phases du programme, la viabilité du projet ainsi que sur la contribution financière du secteur public. En outre, faisant suite à une demande du Conseil, la Commission a fait appel à un consultant indépendant, le cabinet PricewaterhouseCoopers, pour effectuer une analyse du projet comportant, entre autres, le calcul du ratio bénéfice/coût et une proposition sur la structure la plus adéquate pour associer le secteur privé. En mars 2002 et en mars 2004, sur la base en particulier de ces différentes études, le Conseil a adopté des conclusions prévoyant explicitement une intervention des fonds communautaires pour financer les phases de déploiement et d'exploitation.

Le coût de la phase de déploiement est estimé à2,1 milliards d’euros. Il devrait être en grande partie supporté par le secteur privé. En effet, à diverses reprises depuis 2001, le Conseil a souligné que le secteur privé devait participer substantiellement au financement du projet. Plus précisément, dans les conclusions qu’il a adoptées lors de sa réunion des 25 et 26 mars 2002, il a convenu, pour le financement de la phase de déploiement, « de s’efforcer de garantir une répartition selon laquelle un tiers au maximum provienne du budget communautaire et deux tiers au minimum du secteur privé ». Sur cette base, le secteur privé devrait prendre en charge au moins 1,4 milliards d’euros et le reste, soit quelque 700 millions d’euros, serait financé par le secteur public. En conséquence, compte tenu des financements déjà prévus par les actuelles perspectives financières, le montant du financement de la phase de déploiement supporté par le budget communautaire dans le cadre des nouvelles perspectives financières devrait s’élever à [500] millions d’euros.

Le financement de la phase d’exploitation, qui débutera en 2008, sera assuré par le secteur privé. Néanmoins, compte tenu de la nature particulière du marché de la radionavigation par satellite et de la commercialisation de ses services ainsi que de la garantie de mise à disposition de ceux-ci dans l’intérêt du secteur public, il sera nécessaire d’apporter une part de financements publics exceptionnels pendant les premières années de la phase d’exploitation. Dans les conclusions qu’il a adoptées lors de sa réunion des 25 et 26 mars 2002 ainsi que lors de sa réunion des 8 et 9 mars 2004, le Conseil a d’ailleurs explicitement prévu l’intervention de fonds communautaires pour le financement de la phase d’exploitation. Le montant exact de la contribution communautaire ne sera connu qu’à l’issue des négociations sur le contrat de concession, qui se poursuivront en 2005. Toutefois, à la lumière des résultats de l’étude PricewaterhouseCoopers(http://europa.eu.int/comm/dgs/energy_transport/galileo/documents/technical_en.htm) effectuée en 2001 et portant en particulier sur le ratio coûts/bénéfices du projet, il est raisonnable de prévoir à ce titre une somme d’un montant de [500] millions d’euros dans les nouvelles perspectives financières.

Sur le schéma institutionnel il convient à signaler que pendant ces deux phases la construction, puis la gestion du système seront confiées à un concessionnaire privé placé sous le contrôle de l’Autorité de Surveillance, agence communautaire qui jouera le rôle d’autorité concédante. La solution de la concession est, en effet, apparue comme la plus appropriée pour assurer le succès du programme dans le cadre d’un partenariat public privé.

Pendant les phases de déploiement et d’exploitation, l’Autorité de Surveillance surveillera en particulier les activités du concessionnaire et vérifiera qu’elles correspondent aux spécifications du contrat et du cahier des charges.

GALILEO étant un service public mondial, le nombre de récepteurs en service dans le monde constituera, à moyen et long terme, l’un des principaux indicateurs de la réussite du programme et du bon emploi des fonds communautaires.

5.2 Actions envisagées et modalités de l'intervention budgétaire

La contribution communautaire allouée au programme Galileo par le présent règlement est octroyée dans le but de co-financer :

- des activités liées à la phase de déploiement, qui comprend la construction et le lancement des satellites ainsi que la mise en place complète de l’infrastructure terrestre;

- la première série des activités liées au lancement de la phase d’exploitation, qui comprend la gestion de l’infrastructure composée des satellites et des stations terrestre associées à son fonctionnement, ainsi que l’entretien et le perfectionnement constant de ce système.

Il résulte de ce qui précède qu’il convient de prévoir à la charge du budget communautaire une somme d’[un milliard] d’euros pour le financement des phases de déploiement et d’exploitation de GALILEO pendant la période s’étendant de 2007 à 2013. Cette somme sera versée à l’Autorité de Surveillance qui en fera usage conformément aux dispositions précitées du règlement n° ___/2004.

La ligne budgétaire sur laquelle sera imputée cette somme ne saurait être celle du budget de la recherche ou celle des réseaux transeuropéens des transports, mais une ligne particulière créée pour les phases de déploiement et d’exploitation du programme GALILEO, dès lors que :

- le programme est maintenant parvenu à maturité et a pris une dimension qui s’étend bien au-delà des politiques sectorielles poursuivies par la Commission, notamment en matière de recherche et d’innovation, de transports, de télécommunications, etc ;

- la taille des actions couvertes impose des obligations de transparence et de rigueur budgétaire ainsi qu’un suivi scrupuleux du programme ;

- il importe que le schéma institutionnel et le cadre budgétaire apparaissent clairs, cohérents et sans équivoques vis à vis du concessionnaire du système, à qui la Communauté impose de son côté des exigences de transparence et de solidité comparables.

Il convient d’insister sur le fait que le financement du programme GALILEO par le budget communautaire sera limité dans le temps, les revenus commerciaux générés par l’exploitation du système devant à terme en assurer l’équilibre financier. Ils devraient même être suffisants pour assurer le perfectionnement et le renouvellement du système. A cet égard, outre les fonds provenant du budget communautaire, le plan de financement des phases de déploiement et d’exploitation comprend trois autres ressources qui ont été identifiées et décrites par les consortia candidats à la concession.

En premier lieu, le concessionnaire du système se rétribuera par la fourniture des différents services générés par le système GALILEO.

En second lieu, le concessionnaire tirera également partie des licences et des droits de propriété intellectuelle sur les composants du système, dont la jouissance lui aura été gratuitement concédée par l’Autorité de Surveillance.

En troisième lieu, la Banque Européenne d’Investissement s’est déclarée favorable à l’octroi de prêts. A cet égard, l’importance de disposer de prêts à long terme assortis d’une période de grâce permettant un remboursement à partir du moment où le système commencera à générer des flux commerciaux conséquents, n’est plus à démontrer.

Par ailleurs, s’agissant des fonds d’origine publique, il convient de mentionner que plusieurs pays tiers, principalement la Chine, Israël et l’Inde, ont prévu de participer financièrement au programme dans le cadre d’accords de coopération.

Enfin, l’Autorité de Surveillance pourra utiliser les fonds destinés au financement des actions de recherche et de développement technologique dans les domaines associés à la radionavigation par satellite et à ses multiples applications, notamment pour moderniser et améliorer constamment le système.

5.3 Modalités de mise en œuvre

La création de l’Autorité de Surveillance et la gestion par cette Autorité des fonds alloués au programme européen de radionavigation par satellite constituent une forme d’externalisation qui va dans le sens de la politique de simplification des modes de gestion que s’est fixée la Commission.

L’Autorité de Surveillance a été créée par le règlement du Conseil n° ___/2004 du ___ 2004 sur les structures de gestion du programme européen de radionavigation par satellite. Elle sera mise en place durant la première moitié de l’année 2005.

Elle a pour objet d’assurer la gestion des intérêts publics relatifs aux programmes européens de radionavigation par satellite et de jouer le rôle d’autorité concédante à l’égard du futur concessionnaire. Parmi ses missions figurent la gestion des fonds publics alloués aux programmes européens de radionavigation par satellite ainsi que le suivi de la gestion financière de ces programmes afin d’optimiser l’utilisation des fonds publics.

En outre, l’Autorité de Surveillance exécutera les tâches budgétaires qui lui seront confiées par la Commission conformément aux dispositions de l’article 54 (2) (b) du règlement financier applicable au budget de la Communauté européenne.

Il importe de souligner qu’afin de permettre à l’Autorité de Surveillance de mener à bien ses missions, son Conseil d’Administration, composé de représentants des Etats membres et de la Commission, a reçu des pouvoirs étendus pour établir le budget, en contrôler l’exécution, approuver le programme de travail, adopter les mesures financières adéquates et mettre en place des procédures transparentes de prise de décision. Par ailleurs, les activités de l’Autorité de Surveillance sont soumises au contrôle de la Cour des comptes.

6. INCIDENCE FINANCIÈRE

6.1 Incidence financière totale sur la partie B (pour toute la période de programmation)

La contribution communautaire affectée au programme européen de radionavigation par satellite sera octroyée à l’Autorité de surveillance Galileo qui assurera la gestion et le contrôle de l’utilisation des fonds. Le financement prendra la forme d’une subvention au budget de l’Autorité de surveillance Galileo, conformément aux dispositions de l’article 2e) du règlement n° ___/2004.

6.1.1 Intervention financière

Crédits d'engagement en millions d'euros (à la 3e décimale)

+++++ TABLE +++++

6.1.2 Assistance technique et administrative (ATA), dépenses d'appui (DDA) et dépenses TI (crédits d’engagement)

6.2. Calcul des coûts par mesure envisagée en partie B (pour toute la période de programmation)[25]

Les conventions de financements seront conclues entre la Commission, agissant au nom de la Communauté, et l’Autorité de surveillance Galileo. Le montant de chaque convention annuelle sera déterminé sur la base du programme de travail de l’Autorité de surveillance approuvé par son Conseil d’administration, conformément à la procédure prévue par l’article 6 du règlement XXXX. Les termes de ces conventions stipulent en particulier les conditions générales de la gestion des fonds confiés à l'Autorité de surveillance.

7. INCIDENCE SUR LES EFFECTIFS ET LES DÉPENSES ADMINISTRATIVES

Non applicable

8. SUIVI ET ÉVALUATION

8.1 Système de suivi

Le suivi sera assuré par l’Autorité de Surveillance Galileo. Elle fixera les objectives et les indicateurs au début de chaque année.

(voir point 5.3)

8.2 Modalités et périodicité de l’évaluation prévue

L’Autorité de Surveillance, selon les modalités prévues par son Règlement, assurera l’évaluation, la gestion et le contrôle de l’utilisation des fonds communautaire. (voir point 5.3)

9. MESURES ANTIFRAUDE

Selon l’article 6 du présent Règlement, les conventions de financement, ainsi que tout contrat ou instrument de mise en œuvre qui en découle, prévoient expressément que la Cour des comptes et l’Office européen de lutte antifraude (OLAF) peuvent, au besoin, procéder à un contrôle sur place.

[1] COM (2003) 673., 2003.11.11.

[2] III-150. cikk

[3] COM (2001) 370., végleges, 2001.9.12.

[4] COM (2001) 101., végleges

[5] A « GALILEO rendszer » jelentése magába foglalja az összes, ennek keretében létrehozott műholdat, valamint a működésükhöz kapcsolódó földi állomásokat.

[6] A Tanács 2002. május 21-i 876/2002/EK rendelete

[7] Lásd a 876/2002/EK rendelet 13. preambuluma.

[8] Amint azt a GALILEO Közös Vállalkozás alapokmányának 2.3 cikke előírja.

[9] HL C […], […], [….] o.

[10] HL C […], […], [….] o.

[11] HL C […], […], [….] o.

[12] HL C […], […], [….] o.

[13] COM (2001) 370., végleges, 2001.9.12.

[14] COM (2003) 673., végleges, 2003.11.11.

[15] HL L 228., 1995.9.23., 1. o., legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 807/2004/EK rendeletével (HL L 143., 2004.4.30., 46. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 138., 2002.5.28., 1. o.

[17] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[18] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[19] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[20] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[21] Compte tenu des financements déjà prévus par les actuelles perspectives financières (130 millions d’euro), le montant du financement de la phase de déploiement supporté par le budget communautaire dans le cadre des nouvelles perspectives financières devrait s’élever à [500] millions d’euros

[22] La ventilation annuelle de la contribution communautaire est indicative et sera conditionnée aux résultats des négociations sur le contrat de concession, qui se poursuivront en 2005

[23] Pour plus d’informations, voir le document d’orientation déparé

[24] Compte tenu des financements déjà prévus par les actuelles perspectives financières (130 million d’euro) pour la première année de la phase de déploiement (2006), le montant du financement, pour la deuxième année de ladite phase, supporté par le budget communautaire dans le cadre des nouvelles perspectives financières devrait s’élever à [500] millions d’euros

[25] Pour plus d’informations, voir le document d’orientation séparé