52004DC0552

Brüsszel, 11.8.2004

COM (2004) 552 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT, A EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA SZÁMÁRA

az euróval és a Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégia megvalósításáról

Lényegi összefoglaló

Alig két évvel az euró-bankjegyek és –érmék tizenkét tagállamban történt sikeres bevezetése után, az euróval és a Gazdasági és Monetáris Unióval (EMU) kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció új fázisába lép. Ez a közlemény az Európai Bizottság tájékoztatási és kommunikációs stratégiáját mutatja be erre az új fázisra.

Több állásfoglalásában[1], az Európai Parlament megállapította már, hogy „az euró bevezetésével kapcsolatos tájékoztatási kampány sikeres volt az Európai Unió tájékoztatása és kommunikációja szempontjából”, illetve „az elsődleges fontosságú tájékoztatásnak és kommunikációnak azokra a kérdésekre kell összpontosítania, amelyek közel állnak az állampolgárok mindennapi életéhez (az olyan témák, mint […] az euró)”.

Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció nyilvánvalóan prioritás marad az Európai Unió (EU) számára:

- Az EU 2004. május 1-jei kibővítése a jövőben az eurózóna kiterjedéséhez vezet, amint a Szerződés feltételei teljesülnek.

- Az euró bevezetése, amely történelmi lépés volt az EU építésében, megerősítésre szorul, a közös valuta nyilvános támogatásának növelésével.

- Az euró-bankjegyek és –érmék óriási pozitív hatást gyakoroltak arra, ahogyan a harmadik országok látják az EU-t és annak gazdasági szerepét. Ezt a tendenciát bátorítani kell.

Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégia része az átfogó „az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának” (COM(2002)350) és annak a Bizottság által elfogadott végrehajtásának (COM(2004)196). Így bele kell illeszkednie a tagállamok kommunikációs politikájába, hozzáadott értéket és kézzelfogható európai dimenziót biztosítva a demokratikus vitához minden tagállamban. Ennek elérése érdekében az intézményközi együttműködésre és a tagállamokkal való strukturált partnerségre összpontosít majd, miközben továbbra is biztosítja az átfogó konzisztenciát.

A cél az, hogy a közönség jobban megismerje, az EU-n belül és azon kívül, az EMU működését, ami hozzájárul majd a sima átálláshoz azokban a tagállamokban, amelyek elfogadják az eurót.

Ez a közlemény „az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégia megvalósításáról” megmagyarázza, hogy az euró miért marad prioritás a Közösség számára, leírja a stratégia általános elveit és a kulcsszereplők teendőit, meghatározza a célokat és megállapítja a szervezeti aspektusokat.

Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció elsődleges prioritás marad, különösen az új tagállamokban.

1. AZ EURÓVAL ÉS AZ EMU-VAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ ELSőDLEGES PRIORITÁS

1.1. Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció része az átfogó stratégiának

„Az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának megvalósításáról” szóló közleményében (COM(2004)196), a Bizottság az EU által képviselt új irányítási formát elsődleges szempontként határozza meg: valójában a megértés hiánya a közönség körében fontossá teszi az igazi tájékoztatási kommunikációs politikát, annak érdekében, hogy „javuljon az Európai Uniónak és intézményeinek ismertsége, illetve tekintélye, azáltal, hogy bővül feladatainak, felépítésének és vívmányainak ismertsége és megértése, valamint párbeszéd alakul ki az állampolgárokkal”.

Ezeket a célokat az intézményközi együttműködés, illetve a decentralizált tevékenységek és a tagállamokkal való strukturált partnerségek fejlesztése révén lehet elérni.

A Bizottság eddig négy elsődleges tájékoztatási témára összpontosított: kibővítés, az Unió jövője, a szabadság, biztonság és igazságosság területe, és az euró. Egy ötödik adódott ezekhez 2004-ben: Európa szerepe a világban.

Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégia átvette a fent említett közlemény általános iránymutatásait, és azokra épített, konkrét tevékenységek betervezésével, konkrét csoportok és általában az érdekelt közönség megcélzásával.

1.2. Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció célkitűzései

A stratégia a következő célkitűzések elérésére törekszik majd a tagállamokban és az EU-n kívüli, harmadik országokban:

- segítség azoknak a követelményeknek a megismeréséhez és megértéséhez a nyilvánosság körében, amelyek az EMU megfelelő működéséhez szükségesek, amilyen a rendezett államháztartás és a gazdaságpolitikák koordinálása;

- semleges és tényszerű tájékoztatás biztosítása, ami növeli majd az euró megértését az állampolgárok körében;

- hozzájárulás a sima váltáshoz azokban a tagállamokban, amelyek alkalmazzák az eurót;

- információ-ellátás a harmadik országokban a média, a gazdasági szereplők és a politikai döntéshozók számára, amelyre szükségük van az EMU-val, az euróval és az európai gazdasággal kapcsolatos kérdésekben, annak érdekében, hogy tájékozott döntéseket hozzanak.

A stratégia célkitűzései a következőket foglalják magukban:

- növelni az EMU működésének közismertségét;

- elérni a sima átmenetet, ahol ez szükséges.

2. AZ EURÓVAL ÉS AZ EMU-VAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁST ÉS KOMMUNIKÁCIÓT ALÁTÁMASZTÓ ÁLTALÁNOS ELVEK

2.1. Decentralizáció és szubszidiaritás

Ahhoz, hogy hitelesek és hatékonyak legyenek, a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek tükrözniük kell az állampolgárok kultúráját, nyelvét és aggodalmait. A legjobb információs források azok, amelyek a legközelebb állnak a nagyközönséghez, illetve amelyek szavahihetőnek és megbízhatónak számítanak. A tagállamok kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy ennek megfelelő akciókat állapítsanak meg és hajtsanak végre.

2.2. A mondanivaló konzisztenciája és adaptálhatósága

A mondanivalót az országhoz, a célközönséghez és a helyi helyzethez kell adaptálni az euró tekintetében. Figyelmet kell azonban fordítani arra is, hogy a mondanivalók általában is konzisztensek legyenek.

2.3. Partnerség

A kommunikációs stratégia az önkéntes munkakapcsolati partnerségen alapul majd a tagállamokkal, szinergiákat alakítva ki struktúráik és know-how-juk, valamint az Eu tevékenységei között. A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést a COM(2004)196 közleményben meghatározott partnerségi megállapodások irányítják.

2.4. Prioritások

Az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs kampányokat valamennyi EU-tagállamban és az Unión kívül meg kell valósítani. Ennek eléréséhez az akciókra, az eszközökre és a célokra prioritási sorrendet kell meghatározni.

A következő néhány évben a 10 új tagállam kap prioritást, különösen azok, amelyek már készen állnak arra, hogy az euróval és az EMU-val kapcsolatos stratégiájukat megtervezzék és megvalósítsák.

2.5. Legjobb gyakorlat

A legjobb gyakorlatokat rendszerezettebben kell alkalmazni, különösen azokat, amelyek az euróra való, 1999 és 2002 közötti áttérés során jöttek létre.

A kommunikációs stratégia a decentralizált tevékenységeken alapul, míg a konzisztenciát a partnerségi megállapodások biztosítják majd. A prioritásokat meg kell határozni.

3. A KULCSSZEREPLőK TEENDőI

3.1. Tagállamok

Az EU kommunikációs stratégiája a tagállamok állampolgáraira és gazdasági szereplőire összepontosít majd. A tagállamok ezért a lehető legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy információs eszközöket és termékeket hozzanak létre, és bátorítsák a regionális és helyi önkormányzatokat, közérdekű szolgálatokat és a civil társadalom szervezeteinek hálózatait arra, hogy információs közvetítőként működjenek.

A tevékenységek a tagállamok programjaiban meghatározott formát, tartalmat és időbeosztást követik majd.

3.2. Európai Bizottság

1995 óta[2], a Bizottság jelentős tapasztalatokat szerzett az euróval kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció területén, amelyet továbbra is gyümölcsöztetni fog, miközben a tagállamoknak is rendelkezésére bocsátja. Az euró bevezetésére való felkészülés során, 1999 előtt, illetve egészen 2002-ig, fontos szerepet játszott a kommunikációs tevékenységek előkészítésében, kezdeményezésében és koordinálásában. Szerepe most ismét abból áll, hogy:

- biztosítsa a mondanivalók konzisztenciáját;

- ösztönözze és koordinálja a tagállamok és a civil társadalom szervezeteinek kommunikációs tevékenységét;

- javaslatot tegyen a tájékoztatási eszközök választékára és konkrét akciókat valósítson meg;

- megszervezze és támogassa a transznacionális kommunikációs kezdeményezéseket és a tájékoztatási tevékenységeket az unión kívüli országokban;

- menedzselje saját centralizált tevékenységeit (konferenciák, PR és információs termékek, rendszeres értékelés stb.).

3.3. Interzményközi együttműködés

A megvalósításnak megosztott célkitűzéseken kell alapulnia, amelyekről a három közösségi intézménynek kell megállapodnia, nevezetesen az Intézményközi Tájékoztatási Csoporton keresztül (Interinstitutional Group of Information, IGI).

Az Európai Parlament vezető szerepet játszott a PRINCE program beindításában. A Bizottság és a Parlament erős kapcsolatot épített ki, amióta a program létrejött és ezt folytatják is.

A tagállamok, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti együttműködés és a szerepek világos elhatárolása döntő jelentőségű a sikeres tájékoztatási és kommunikációs kampányhoz.

4. AZ ÁLLAMPOLGÁROK IGÉNYEINEK VALÓ MEGFELELÉS

4.1. A közvélemény állapota az euróval kapcsolatban

A nemrégiben lefolytatott közvélemény-kutatások a következőket mutatják[3]:

4.1.1. Az eurózóna

Az embereknek az az érzete, hogy jól vannak tájékoztatva az euróról és az EMU-ról, növekedett 2002 óta. Az eredmények azonban még széles szóródást mutatnak országonként, és azoknak az embereknek a száma, akik kizárólag euróban gondolkoznak, még viszonylag kicsi. A közönség még nincs teljesen tisztában a közös valuta következményeivel a nemzeti gazdaságpolitikák szempontjából. A meglévő negatív megítélések[4] nehezebbé tehetik az elfogadást az új tagállamokban. A kommunikációs stratégiáknak azokban az országokban, amelyek elfogadják az eurót, ezt figyelembe kell venniük.

4.1.2. A „kívülmaradási opciót” választó országok (Dánia és az Egyesült Királyság)

A dánok tájékozottabbak, mint a britek. Úgy tűnik, felismerték a közös valuta használatának pozitív, gyakorlati oldalát. A dánok többsége azonban úgy gondolja, hogy a nemzeti áraknak euróra történt konvertálása némileg hátrányos volt az eurózóna fogyasztói számára. A többi tagállammal való összehasonlításban a britek nagyon kevés ismerettel rendelkeznek az euróról.

4.1.3. A mentességet kapott és a jelölt országok

A svédek többsége úgy gondolja, hogy jól vannak informálva, de sok válaszadó nem ismert egyes alapvető tényeket az euróról. A többség náluk is úgy gondolja, hogy a nemzeti áraknak euróra történt konvertálása némileg hátrányos volt az eurózóna fogyasztói számára. A 2003. szeptember 14-i svédországi népszavazás nemleges szavazatáról nem szabad megfeledkezni, mivel az hatást gyakorolhat a nyilvánosság részéről megnyilvánuló támogatásra más országokban is.

Az új tagállamokban és a tagjelölt országokban az euró és az EMU témája közvetlenül a csatlakozáshoz kapcsolódik, és annak következményeként szemlélik. A csatlakozással kapcsolatos pozitív népszavazást követően, a csatlakozó országokban talán nem indokolatlan hasonló mértékű támogatást elvárni a nyilvánosság részéről az euróval kapcsolatban.

4.1.4. Harmadik országok

Egy felmérés[5], amelyet a Bizottság végzett el küldöttségein és képviseletein keresztül harmadik országokban, azt mutatja, hogy nemzetközi méretekben az euró egyre ismertebb. Egy nemrégiben szervezett sajtó-figyelési projekt az EU-n kívüli főbb pénzügyi központokban, a médiaszereplők körében, szintén világosan megmutatta, hogy több és jobb tájékoztatásra van szükség az euróval és az EMU-val kapcsolatban. Van egy sajátos aggodalom az eurózóna gazdasági irányításának hatékonyságával, és különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum hitelességével kapcsolatban.

4.2. Szükség van a naprakész információkra

A kommunikációs tevékenységek függnek a meglévő realitások pontos érzékelésétől, a siker érdekében. A közvéleményt ezért rendszeresen értékelni kell, felmérések révén, hogy megállapítsuk, milyen információigények és –hiányok vannak, illetve, hogy értékeljük a kampányok eredményességét. A mondanivalónak célirányosnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez, esetleg differenciálni kell a célcsoportok vagy az országok szerint, és – az új tagállamokban – figyelembe kell venni az előrehaladást a változásra való felkészülésben és annak megvalósításában.

4.3. Mondanivalók és értékek

A mondanivalót formálják a közvélemény-kutatások, a Bizottság stratégiája és az EU célkitűzései. Az eurót és az EMU-t az európai integráció történetéhez és hasznaihoz fogják kapcsolni, illetve az olyan értékekhez, mint a prosperitás, a növekedés, a stabilitás, az árak átláthatósága, a gyakorlatiasság és az önazonosság. Foglalkoznak az EMU és az euró kulturális, gazdasági, társadalmi, politikai, fogyasztói és üzleti kihatásaival. Az új tagállamokban gyakorlati információkat kell adni az átállásról. Az, hogy mi kerül reflektorfénybe, függ a földrajzi régiótól és a tagállam saját kívánságaitól.

4.3.1. Az eurózóna

Az EMU-val kapcsolatban további erőfeszítésekre van szükség sajátos felépítésének és annak megmagyarázására, hogy miért van szükség bizonyos gazdaságpolitikákra ahhoz, hogy megfelelően működjön. Az euróval kapcsolatban a kommunikációs megközelítési módnak figyelembe kell vennie, hogy két évvel a pénz megváltoztatása után, sokan még mindig a régi hivatalos pénznemben gondolkoznak, és ahhoz, hogy euróban gondolkodjanak, valószínűleg még további időre lesz szükség.

4.3.2. A „kívülmaradási opciót” választó országok (Dánia és az Egyesült Királyság)

Itt a mondanivaló az lesz, hogy a nemzeti kormányoknak kell eldönteniük, hogy az euró elfogadása mellett döntenek-e. Egyébként a kommunikáció egyszerre irányul az EMU gyakorlati vonatkozásaira, illetve lényegi kérdéseire. A más tagállamok sikertörténeteivel kapcsolatos információk hasznosak lennének, ahogyan az olyan információk is, amelyek segítenek abban, hogy a félreértéseket tisztázni lehessen.

4.3.3. Azok az országok, amelyek mentességet kaptak

Svédországban a múlt évi népszavazást követően a kormány most nem tervez semmiféle konkrét tájékoztatási tevékenységet. A Bizottság küldöttsége brosúrákat és gyakorlati információkat biztosít majd.

Az új tagállamokban az euró bevezetésére korábban alkalmazotthoz hasonló stratégia felhasználására kerül sor. A kommunikációs tevékenységek szakaszos időzítéssel valósulnak meg.

Az első szakaszban a kampányok kettős célkitűzést követnek: az euróra való átállást az európai integráció történetének szélesebb környezetében kell elhelyezni, és tájékoztatást kell adni a gazdasági integráció egyes fázisairól, az EMU létrehozásának okairól, arról a stabilitásról, amelyet magával hozhat és arról, ahogyan működik.

Amikor az átállás időpontja megállapításra került, a második szakasz bátorítja a kormányokat, bankokat és nagyvállalkozásokat arra, hogy késedelem nélkül készüljenek fel az átállásra, megmagyarázva a működési következményeket és az előzetes felkészülés szükségességét.

Az utolsó fázisban a tájékoztatási kampányok intenzívebbé és nagyobb léptékűvé válnak. A nagyközönséget veszik célba, alkalmazkodva a népesség egyes csoportjainak eltérő szükségleteihez, amilyenek a társadalom sebezhető tagjai (az idősek, a fogyatékkal élők, a gazdaságilag hátrányos helyzetűek stb.), a fiatalok (nevezetesen az iskolák) a nők és a vidéki népesség. Továbbra is külön erőfeszítéseket kell tenni a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók tekintetében.

4.3.4. Tagjelölt országok

A mondanivalónak tükröznie kell csatlakozási folyamatuk hosszabb időhorizontját. A kommunikációs tevékenységek erősödnek, amikor az egyes országok csatlakozása közeledik.

4.3.5. Harmadik országok

A mondanivalónak az euró hasznaira, az EMU stabilitási keretére és az eurózónában megvalósuló gazdaságirányítás mikéntjére kell összpontosulnia, az euróra, mint nemzetközi pénzre, az euró nemzetközi felhasználására, az euró mint modell más regionális gazdaságintegrációs folyamatok számára.

4.4. Célcsoportok

Az országok fenti kategóriáin belül a tájékoztatásnak és a kommunikációnak egyszerre kell összpontosítania a konkrét célcsoportokra (pl. politikai képviseletek, civil társadalom, média és az üzleti világ) és a nagyközönségre.

4.5. A kommunikációs stratégia eszközei

A stratégia a multimédiás, multidiszciplináris megközelítési módot alkalmazza. Minden kommunikációs eszközt egy adott menetrendtől, a rendelkezésre álló költségvetéstől és a célközönségtől függően kell alkalmazni.

- nyomtatott kiadványokat, prospektusokat és röplapokat kell előállítani;

- a modern kommunikációs módszerek (internet, CD-ROM, stb.) használata kiterjedt lesz, ami lehetővé teszi az információk hatékony és olcsó terjesztését;

- egy sor vonzó PR-terméket kell rendelkezésre bocsátani;

- a közszolgálati információ (ingyenes információs szolgálat, stb), a helyi informálás eszközei (infobusz, utazó kiállítások, információs estek stb.), és a népesség konkrét kategóriáira adaptált eszközök (vakok és gyengénlátók, analfabéták, a gazdaságilag hátrányos helyzetűek, az idősek, stb.) felhasználására kerül sor azokban az országokban, amelyek az euró bevezetésére készülnek;

- konferenciákat, szemináriumokat, kiállításokat és más nyilvános rendezvényeket kell szervezni;

- a hálózatépítést, az információs közvetítőket és más természetes partnereket aktívan fel kell használni a mondanivaló terjesztésére és tartalmasabbá tételére;

- ahogyan közeledik az átállás, a TV és a rádió lesznek a legfontosabb eszközök a stratégia „nagyközönség” összetevőjében.

A rendszeres felmérések, országonkénti alapon, rendkívül fontosak a kommunikáció terjedelmének, mondanivalójának és értékeinek meghatározásához, illetve ahhoz, hogy lemérjük a kampány hatását és az alkalmazott eszközök hatékonyságát.

5. A TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA – A Fő ÖSSZETEVő

5.1. Partnerség a tagállamokkal

5.1.1. Koordináció

A Bizottság, a tagállamok és az Európai Központi Bank koordinálni fogják kommunikációs tevékenységeiket. Ennek érdekében a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a tagállamok pénzügyminisztériumainak és jegybankjainak kommunikációs igazgatóival és az Európai Központi Bankkal, a „kommunikációs igazgatók hálózata” keretében, amely központi szerepet kap majd a stratégia kialakításában és végrehajtásában, valamint annak összekapcsolásában a tagállamokban folyó más tevékenységekkel. Folyamatos információcsere lesz a „kommunikációs igazgatók hálózata” és a „közigazgatási hálózat” [6] között.

5.1.2. Megállapodások

A Bizottság és a tagállamok közötti partnerség biztosítja majd, hogy maximálisan kihasználják a tagállamok saját kommunikációs kapacitásait. A rendelkezésre álló költségvetés jelentős részét ezért a tagállamokkal létrejött partnerségre kell majd költeni. A tevékenységek több évre szólnak. Elegendő költségvetési forrásnak kell rendelkezésre állnia egy hosszabb időszak során ahhoz, hogy a többéves programot fedezni lehessen.

A Bizottság és a tagállamok közötti partnerségek három lehetséges formát ölthetnek[7]:

- Stratégiai partnerség, amikor a tagállam és a Bizottság megállapodnak a kommunikációs program részleteiről és a feladatok megosztásáról a két partner között, miközben mindkét fél az általuk vállalt tevékenységek teljes összegét fizeti. Nincs közvetlen pénzügyi kapcsolat a Bizottság és a tagállam között.

- Menedzselési partnerségek, amikor a tagállam menedzseli a teljes kampányt a Bizottság nevében, az EU költségvetési rendeletének megfelelően.

- Ad hoc partnerségek, amikor a Bizottság hozzájárul a tagállamban felmerült költségekhez. Az alvállalkozási költségek támogathatóak, ha a közbeszerzési irányelveknek megfelelően merültek fel.

5.1.3. Partnerség az új tagállamokkal

Annak érdekében, hogy minden egyes új tagállammal hatékonyan jöjjenek létre a partnerségek, javasolt, hogy ezek három csoportra legyenek felosztva, a következő jelzésértékű minta szerint:

Csoportok | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 |

első félév | második félév |

1. csoport (3-4 új tagállam) | Felkészülés | Aláírás | Végrehajtás | Végrehajtás | Végrehajtás |

2. csoport (3-4 új tagállam) | Felkészülés | Aláírás | Végrehajtás | Végrehajtás |

3. csoport (2-3 új tagállam) | Felkészülés | Aláírás | Végrehajtás |

A csoportokat annak alapján kell összeállítani, hogy hol tart az adott ország az EMU-val kapcsolatos tervekkel és előrehaladással, ami a konvergencia-jelentések alapján értékelhető.

A különböző feleknek (tagállam, Parlament és Bizottság) meg kell állapodniuk a következőkről:

- Célkitűzések;

- Kommunikációs terv: stratégiák, mondanivaló, célcsoportok, stb.;

- részletes akcióterv az időzítésről, a termékekről, a médiáról, eszközökről, stb.;

- A felek mindegyikének szerepe, mind a nemzeti és mind nemzetközi szinten, valamint a helyi szinten;

- Pénzügyi vonatkozások a társfinanszírozás szabályai és összege, támogatható akciók, a Bizottság hozzájárulásának csökkentése, ha a nemzeti hozzájárulás csökken;

- Figyelemmel kísérés, értékelés és ellenőrzés, stb.;

- Megosztott „márkázás" (logók, stb.).

5.1.4. Partnerség más tagállamokkal

Partnerségeket lehet kötni szükség esetén a Bizottság és a 15 többi tagállam között.

5.2. Ikerintézményi program a régi és az új tagállamok között

Az euró/ EMU ikerintézményi program a régi és az új tagállamok között kerül bevezetésre, amikor is a régi tagállam, ha kívánja, együttműködhet az új tagállammal és segítheti azt az euróval és az EMU-val kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának megtervezésében és megvalósításában. Ez nagy segítség lenne a legjobb gyakorlatok terjesztésének és a tapasztalatok átadásában.

5.3. Hálózatépítés, információs közvetítők és egyéb természetes partnerek

Saját küldöttségei és képviseletei mellett az EU több mint 700 tájékoztatási és dokumentációs közvetítőt és hálózatot működtet a régi tagállamokban. Az új tagállamokban ezek fokozatosan alakulnak majd ki a következő néhány évben. Ezeket a Bizottság koordinálja és támogatja[8]. Emellett van mintegy 550 „Team Europe” előadó. Az ő tapasztalataik, rugalmasságuk és közvetlen közelségük a civil társadalomhoz és a nagyközönséghez különösen hasznossá teszik ezeknek a hálózatoknak a felhasználását.

A gazdasági és monetáris ügyek szóvivőivel szoros koordinációban, információs szemináriumok szervezésére kerül sor gazdasági újságírókkal, annak ösztönzésére, hogy írjanak az euróval és az EMU-val kapcsolatos tevékenységekről a sajtóban és sugározzanak erről műsorokat az EU-ban és harmadik országokban.

5.4. Konferenciák és szemináriumok

A konferenciák és a szemináriumok erősítik majd a hálózatépítési tevékenységeket. A kiállítások és kiadványstandok a nyilvános rendezvényeken rendszeresen megjelennek.

5.5. Mérés, visszajelzés

Annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok meghatározzák és szükség esetén kiigazítsák kommunikációs célkitűzéseiket és mérni tudják az elérésükben mutatkozó előrehaladást, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben vett felméréseket kell végrehajtani.

5.6. Külső tájékoztatási tevékenységek

A Bizottság előrehaladott állapotban lévő tervekkel rendelkezik egy konferencia- és szemináriumsorozat szervezését illetően az USÁ-ban, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A célközönséget a kulcsfontosságú intézményi és médiabeli véleményformálók és befolyásos személyiségek, újságírók és a főbb médiaorgánumok jelentik. Az újságírókkal való kapcsolat intenzívebbé válik azáltal is, hogy rendszeres, szakirányú összejövetelek szervezésére kerül sor, konkrétan a konferenciák és a szemináriumok kapcsán.

Végül egy médiafigyelési program megszervezésére kerül sor, amelyben a gazdasági és monetáris ügyek szóvivője érintett, harmadik országokban, annak érdekében, hogy képet kaphassunk arról, hogyan látják az eurót és az európai gazdaságot az EU-n kívüli főbb pénzügyi központokban.

5.7. Publikációk és más tájékoztatási termékek

A Bizottság eurós weboldalán és az egyes célba vett gazdasági csoportok - mint az „európai gazdaság” - számára konkretizált termékeken kívül, növeljük erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a nagyközönséget ellássuk a kiadványok és a PR-termékek sorával.

A Bizottság egy hírlevelet bocsát ki, nyomtatott és elektronikus formában. A PR-termékek száma (amelyeken szerepel az euró szimbóluma) szintén növelendő. Az információs anyagok (prospektusok, röplapok, plakátok stb.) széles választéka áll majd rendelkezésre.

5.8. Partnerség az üzleti világgal és a civil társadalommal

Az üzleti szektor és a civil társadalom természetes célpontjai tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeinknek. Ezek azonban elsődlegesen a helyi vagy a tagállami szinten szerveződnek, következésképpen a tagállamoknak kell közvetlenül dolgozniuk ezekkel a szektorokkal. A Bizottság azonban akár közvetlenül, akár közvetve megvalósíthat ilyen tevékenységeket, pl. oly módon, hogy együttműködik a páneurópai keretszervezetekkel.

5.9 . Közvetlen költséggel nem járó tevékenységek

Számos, közvetlen költséggel nem járó tevékenység van tervbe véve, különösen a hálózatépítés területén, amilyen például az együttműködés a meglévő EU-s információs és dokumentációs központokkal vagy a weboldal fejlesztése. A cél az, hogy létrejöjjön és működjön egy tájékoztatási hálózat az EU gazdaságpolitikájáról és az euróról. Más meglévő hálózatok a tagállamokban szintén felhasználhatók arra, hogy terjesszék az információkat.

Kapcsolódásokat kell létesíteni a gyakorlati információk főbb forrásaival, amelyek – a kormányokon és a központi bankokon kívül – magukban foglalhatnák a kereskedelmi bankokat és más pénzintézeteket, a fogyasztói csoportokat, a gyártókat, illetve a kiskereskedelmi és az elosztási ágazatok cégeit.

5.10. A stratégia értékelése

A költségvetési rendelet[9] 27. cikkével összhangban a stratégiát értékelni kell, hogy szükség szerint kiigazításokat lehessen végezni.

A Bizottság jelentést tesz minden kiigazításról, amelyre az elkövetkező két évben kerül sor.

- A kommunikáció fő területei a következők lesznek: partnerség a tagállamokkal, az ikerintézményi program, partnerség az üzleti világgal és a civil társadalommal, hálózatépítés a tájékoztatási közvetítőkkel és egyéb természetes partnerekkel, mérés és visszajelzés, külső tájékoztatási tevékenységek és kiadványok, valamint más tájékoztatási termékek.

- Az elvégzett akciók rendszeres értékelése, és a stratégia mélyreható kiértékelése lehetővé teszi, hogy kiigazításokat lehessen végrehajtani, ha szükséges.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

Ez a közlemény egy olyan tájékoztatási és kommunikációs stratégiát javasol az euróval és az EMU-val kapcsolatban, amely részét képezi az Európai Bizottság általános politikájának. A stratégia néhány egyszerű elven alapul: decentralizáció és szubszidiaritás, a mondanivaló konzisztenciája és a partnerség a tagállamokkal.

A tagállamok kiemelkedő szerepet játszanak az akciók meghatározásában és végrehajtásában, miközben a Bizottság ösztönzi és koordinálja a különféle akciókat és menedzseli a centralizált tevékenységeket.

A költségvetés nagy része olyan tevékenységekre lesz kiszignálva, amelyek a tagállamokkal való partnerségben kerülnek kifejlesztésre. Az elérendő célok sorára és a terjesztendő mondanivalóra, valamint a különböző ütemezésekre is figyelemmel a tevékenységek több éven át tartanak, és elegendő költségvetési forrást kell majd biztosítani időtartama alatt.

FINANCIAL STATEMENT

POLICY AREA(S) : ECONOMIC AND FINANCIAL AFFAIRS Activit(y/ies): 01 02 04 – Communication on Economic and Monetary Union, INCLUDING THE EURO |

TITLE OF ACTION: IMPLEMENTATION OF A COMMUNICATION STRATEGY ON THE EURO AND ECONOMIC AND MONETARY UNION |

1. BUDGET LINE(S)+HEADINGS

01 02 04 PRINCE – Communication on Economic and Monetary Union, including the euro

2. OVERALL FIGURES

2.1. Total allocation for action: €6.000.000 for commitment in 2004.

2.2. Period for application: 2004-2006.

2.3. Overall multi annual estimate of expenditure:

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations:

Line 01 02 04 | 2004 | 2005 | 2006 | TOTAL |

Commitments | 6.000.000 | 5.000.000 | 5.000.000 | 16.000.000 |

Payments | 3.000.000 | 4.000.000 | 5.000.000 | 12.000.000 |

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure:

Line 01 02 04 | 2004 | 2005 | 2006 | TOTAL |

Commitments | N/A | N/A | N/A | N/A |

Payments | N/A | N/A | N/A | N/A |

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure:

Line 01 02 04 | 2004 | 2005 | 2006 | TOTAL |

Commitments | N/A | N/A | N/A | N/A |

Payments | N/A | N/A | N/A | N/A |

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

Proposal is compatible with existing financial programming. Consistency will be required with financial perspectives.

2.5. Financial impact on revenue

Proposal has no financial impact on revenue.

3. BUDGET CHARACTERISTICS

Type of expenditure | New | Contribution from EFTA countries | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

Non-comp | Diff | NO | NO | NO | 3 |

4. LEGAL BASIS

Measures taken by the Commission by virtue of its institutional prerogatives.

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The information and communication strategy for the EMU and the euro is part of the overall “Information and Communication Strategy for the European Union” (COM(2002)350 final) and its implementation (COM(2004)196 final) which have been adopted by the Commission.

The objectives pursued are, on one hand to increase public knowledge within and outside the European Union on how EMU works; and on the other hand to achieve a smooth changeover where it is required. Communication on the EMU and the euro, issues that remain a priority for the European Union, will be based on both a strengthening on interinstitutional cooperation and the development of structured partnerships with the Member States, while continuing to ensure overall consistency.

The communication strategy is based on decentralised activities while consistency will be ensured within partnerships’ agreement between the Commission and Member States. In this context, twinning agreements between old and new Member States will be concluded, so the old Member States can share their experience and best practices acquired in the activities during the changeover to the euro in 1999 and 2002.

In order to achieve this, cooperation and well defined role between Member States, the Commission, the Council and the European Parliament is an important key for a successful information and communication campaign. The Commission will report to the Member States and to the European Parliament on the ongoing evaluation of its communication activities.

In order to be successful, the activities have to be adapted and targeted to a specific audience. Therefore, regular quantitative and qualitative surveys on a country-by-country basis are absolutely essential to define the scope of the communication, the messages and values to be addressed, and to measure the impact of the campaign and the efficiency of the tools.

Measures have also to be implemented in a new context shaped by the implications of the entry into force of the new Financial Regulation and implementing rules and by the need to adjust the available resources to the implications of the enlargement.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation

The communication from the Commission “on the implementation of an information and communication strategy on the euro and the EMU” has taken into account most of the relevant recommendations expressed in the evaluation[10] report made by Deloitte & Touche and Burson – Marsteller. The Commission had already implicitly learned many of the lessons of the previous Prince programme on the euro.

First of all, the Commission will continue to act in areas and on a manner which has proven its efficiency. The Commission will remain to play an acknowledged direct role in raising awareness of key issues. The same will apply to its partnerships with Member States. The practice of co-financing through joint conventions with the Member States, combined with activities managed by the Commission and exchange of experience via regular meetings of national Directors of communication, was an innovative and broadly successful approach which will continue to be the motor of the communication activities.

Secondly, the information and communication strategy for the euro and EMU is part of the overall “Information and Communication Strategy for the European Union” (COM(2002)350) and its implementation (COM(2004)196) adopted by the Commission. It will thus slot into the overall play of Member States’ communication policy, providing value added and a tangible European dimension to the democratic debate in each Member State. The optimal approach is for all the stakeholders to play their respective role with transparency, clarity of objectives, appropriate resource levels and equitable sharing of their financial responsibilities.

Finally, in order to ensure a clear basis for the subsequent assessment of the strategy an exercise will take place before the end of 2004 to establish a framework for its evaluation, with the emphasis on establishing SMART objectives and identifying appropriate indicators and data sources.

5.1.3. Measures taken following ex post evaluation

Deloitte & Touche and Burson-Marsteller conducted an evaluation of the previous PRINCE programme on the euro. This evaluation deals with the Commission’s role in the information campaign which accompanied the introduction of the euro and how the Commission handled this unique communication challenge strategically and operationally.

This evaluation is mainly centred on information actions directly or indirectly implemented between 1996 and 2002 by the Commission, and financed through the PRINCE programme. During this period a number of texts and actions were also adopted and implemented by the Commission (referred to as “no-cost” actions in the evaluation), with the primary objective of preparing for the introduction of the euro, and some of which included elements aimed at communicating with and informing target audiences.

In this context, a limited number of these initiatives were covered in the evaluation. However, the evaluator was not specifically asked to address this type of initiative in a systematic way and, as a consequence, most of those introduced by the Commission during the three-year transition period are not mentioned in the report. The evaluation of the Commissions’ contribution is rather qualitative than quantitative.

The main findings of the evaluation are that, facing a unique challenge, the Commission did its job properly. A number of the Commission activities were well received. “On the strategic side, the Commission:

- Established the communication framework,

- Drew attention at an early stage to key issues for the campaign, and

- Organised exchange of information and dissemination of good practice.

On the operational side, the Commission:

- Provided materials and technical support for the media and specialised audiences,

- Supplied basic information for the general public,

- Participated in implementation of national communication plans, and

- Sought to ensure consistency.

It did this through:

- Partnership agreements on the co-financing of Member States campaigns,

- Direct action,

- Funding projects run by civil society organisation.”

Finally, the evaluation proposed a series of recommendations (58), of which 20 are strategic and 38 are on general management issues. Regarding this communication “on the implementation of an information and communication strategy on the euro and the EMU”, the recommendations can be classified into 5 groups:

- 31 % of the recommendation have to be discussed with the Member States and eventually included in the future Partnership agreements;

- 24 % of the recommendation are already in application;

- 19 % of the recommendation depend on decision to be taken at the Commission level;

- 17 % of the recommendation are not top priority and will be executed if the necessary budget and resources are available;

- 9 % of the recommendation are not realistic.

5.2. Actions envisaged and budget intervention arrangements

The actions envisaged concern: general information activities conducted in partnership with Member States, including a twinning programme between old and new Member States; partnership with business and civil society; networking, information relays and other natural partners; measurement, feedback; external information activities; and publications and other information products.

5.3. Methods of implementation

The objectives will be pursued through seven types of action:

- Partnership with the Member States

In the context of the Commission’s communications of 2 July 2002 on an information and communication strategy for the European Union (COM(2002)350 final) and of 20 April 2004 on implementing the information and communication strategy for the European Union (COM(2004)196 final); and with reference to the provisions of the new Financial Regulation, the implementation of information and communication activities vie the Member States is based on a partnership between the Commission and the Member States.

Three types of partnership can be considered:

1) Management partnership : a system implemented through indirect centralised management which devolves, via a Commission decision, the management of information activities onto the Member States.

2) Ad hoc partnership : consists simply in the cofinancing of specific measures carried out by the Member States, which are the final beneficiaries of grants (awarded on the basis of a Commission decision[11]) and not intermediaries in the implementation of the strategy. This option allows a framework agreement (flanked by specific agreements) to be concluded for a four-year period.

3) Strategic partnership : measures are financed separately but complementarily on the basis of a joint communication plan.

- Twinning programme between old and new Member States, as being part of the Partnership with the Member States

In the context of this twinning programme, old Member States will help new Member States on the design and implementation of their information and communication strategy, by the dissemination of their own useful experience and best practices.

- Networking, information relays and other natural partners

The information relays and networks from the Commission and from the Member States are close to civil society, and therefore particularly useful for the implementation of the information and communication campaign on the EMU and the euro.

Besides a number of other no-direct-cost activities (such as “Maintenance of Internet homepage and launch of a new section”), we plan to circulate publications stands and exhibitions in public events; to organise a conference on the EMU and the euro; and to organise a seminar and meetings with the Directors of Communication of Ministries of Finance and Central Banks of the Member States.

Special attention will be given to relations with the media and journalists to encourage balanced reporting of EMU/euro activities in the press and broadcast media in the EU and in third countries. Therefore, information seminars for economic journalists will be organised.

As far as working relations with business and civil society and with the media are concerned, even if the Commission’s primary partnership should be formed at Member State level, there is room for complementarities and the Commission can contribute directly or indirectly to the activities of these sectors.

- Measurement, monitoring and feedback

Regular surveys on a country-by-country basis are essential to define the scope, messages and values of the communication, and to assess the consequent impact of the campaign and its constituent activities. Several surveys, both qualitative and quantitative, will be carried out in order to assess the effectiveness of the activities, with a view their reorientation, when necessary.

The information generated from measurement, monitoring and feedback activities will also feed into the overall evaluation of the strategy that will take place in 2006.

- External information activities

The Commission has advanced plans to have a series of conferences and seminars particularly in the USA, Africa, Asia and Latin America targeted to institutional and opinion makers, as well as to media influencers, journalists and key media. The relations with the media will be intensified and a media monitoring programme will be organised in third countries.

- Publications and other information products

Besides specialised publications, the Commission will publish a newsletter in paper and electronic form and increase the number of PR and information material.

6. FINANCIAL IMPACT

6.1. Total financial impact for the operational part

6.1.1. Financial intervention

Commitments | 2004 | 2005 | 2006 | TOTAL |

01 02 04 PRINCE – Communication on Economic and Monetary Union, including the Euro | 6.000.000 | 5.000.000 | 5.000.000 | 16.000.000 |

6.1.2. Technical and administrative assistance and support expenditure

Commitments | 2004 | 2005 | 2006 | TOTAL |

01 02 04 PRINCE – Communication on Economic and Monetary Union, including the Euro | N/A | N/A | N/A | N/A |

6.2. Calculation of costs by measure envisaged for 2004

Commitments:

Breakdown | Type of outputs | Number of outputs | Average unit cost | Total cost 2004 |

01 02 04 PRINCE – Communication on Economic and Monetary Union, including the Euro | 6.000.000 |

Partnership with Member States TOTAL | 3.000.000 |

Twinning programme between old and new Member States | Co-operation between old and new Member States by the dissemination of best practices | 5 | 20.000 | 100.000 |

Networking, information relays and other natural partners TOTAL | 1.130.000 |

Information meetings and seminar(s) | Meetings and seminar(s) with DirCom of Ministries of Finance and Central Banks | 4 | 75.000 | 300.000 |

Publications stands | Publication and information stands at public events | 5 | 6.000 | 30.000 |

Training seminar for economic journalists from the new Member States | Regular training in Brussels or Maastricht in order to give comprehensive coverage of the European economy, EMU and the euro | 1 | 50.000 | 50.000 |

Working relations with business and civil society, and with the media | 500.000 |

Conference on the EMU and the euro | Conference on the big issues of the EU economic policy | 1 | 175.000 | 175.000 |

Portable stand | Update of the portable stands on the euro and enlargement | 50.000 | 50.000 |

Exhibition “Euro Coins Genesis” | Study to re launch the exhibition and define the strategy of its target use by country | 1 | 25.000 | 25.000 |

Measurement, feedback TOTAL | 600.000 |

Flash survey in the new Member States | 2 | 150.000 | 300.000 |

Flash survey in the euro zone 3rd anniversary | “Trend” questions to follow-up the public opinion in the euro zone | 1 | 200.000 | 200.000 |

Study “The five past years of euro in the media” | Evaluation of the media perception of the euro during the 5 years of communication on the euro (1999-2003) | 1 | 50.000 | 50.000 |

Survey newsletter | Survey to evaluate the interest and expectations of the public in the newsletter | 1 | 50.000 | 50.000 |

External information activities TOTAL | 890.000 |

Information campaign USA | Conferences, seminars, information products | 300.000 |

Information campaign Asia | Conferences, seminars, information products | 250.000 |

Information campaign Africa | Conferences, seminars, information products | 40.000 |

Other third countries | 100.000 |

Media monitoring (third countries) | Media monitoring in major financial centres outside the EU (USA, Japan, Singapore and Hong-Kong) | 1 | 200.000 | 200.000 |

Publications and other information products TOTAL | 380.000 |

External newsletter | Newsletter of information on the EMU, the euro and economic and monetary policy | 160.000 |

Brochure “Going for Growth” | Translation into 9 more languages | 1 | 50.000 | 50.000 |

Leaflet “EU/World” | Update | 1 | 10.000 | 10.000 |

Leaflet “Enlargement” | Update | 1 | 20.000 | 20.000 |

Passport and other didactic material for youth | 100.000 |

Promotional material | Pens, pins, stickers, plastic bags, T-shirts, balloons, key rings, VIP products, CD-ROM, video | 40.000 |

TOTAL COST | 6.000.000 |

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

7.1. Impact on human resources

Types of post | Staff to be assigned to management of the action using existing and/or additional resources | Total | Description of tasks deriving from the action |

Number of permanent posts | Number of temporary posts |

Officials or temporary staff | N/A In the light of the Commission decision on the APS 2005 |

Other human resources |

Total |

The human resources requirements identified for the options described in point 5. are estimated as follows:

Activities | Human resources required |

Partnership with the Member States: preparation of agreements in the context of the partnerships with the Member States and technical assistance for their implementation (including twinning programme between old and new Member States) | 1 AD 2 AST 1 /AST 11 |

Networking, information relays and other natural partners (including Partnership with business and civil society) | 1 AD 2 AST 1/AST 11 |

Measurement, feedback | 1 AD 0.5 AST 1/AST 11 |

External information activities | 1 AD 1 AST 1/AST 11 |

Publications and other information products | 1 AD 1.5 AST 1/AST 11 |

7.2. Overall financial impact of human resources

No financial impact on human resources in 2004-2006.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action

The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure.

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

For the partnerships with the Member States, as well as for the other communication actions described in point 5., all the activities are regularly monitored by the operational units in the Directorate General Economic and Financial Affairs.

8.2. Arrangements and schedule for evaluation

In accordance with provision from the financial regulation[12] which states that “all programmes or activities shall then be the subject of an interim and/or ex post evaluation in terms of the human and financial resources allocated and the results obtained in order to verify that they were consistent with the objectives set”, due evaluation of the information and communication strategy will be undertaken. This will be an external evaluation (after an open procedure call for tender) and will take place in the course of 2006, with full findings being available at the latest in the first quarter of 2007.

9. ANTI-FRAUD MEASURES

The provisions of the financial rules relating to implementation of the budget, with special reference to monitoring measures, will be put into effect.

As far as grants are concerned, the agreements concluded between the Commission and beneficiaries allow for on-the-spot checks by the Commission or the Court of Auditors and OLAF at the premises of the direct beneficiary of the Community grant and the eventuality of requiring documentary evidence for any expenditure made under such agreements for a period of five years following payment of the balance of the grant.

Grant beneficiaries are furthermore required to submit reports and financial statements, which are analysed from the point of view of content and eligibility of expenditure (which include a full summary statement of all expenses and income accounted for in the books of the beneficiary), bearing in mind the purpose of the Community funding.

It should be stressed that the checks carried out before payments are made will cover any objective evidence that the grant beneficiary can supply, such as the certification of financial documents.

[1] Az Európai Parlament állásfoglalásai: 2002. március 13., „A Bizottság közleményéről egy új együttműködési keret kialakításáról az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának megvalósításával kapcsolatos tevékenységekhez”, és 2003. április 10., „Tájékoztatási és kommunikációs stratégia az Európai Unió számára”.

[2] A „Zöld könyv a közös valuta bevezetésével kapcsolatos gyakorlati megállapodásokról” megjelentetése (COM/95/333/ végleges).

[3] A 2003 júniusában és szeptemberében végzett közvélemény-felmérések az euró-bankjegyek és –érmék bevezetéséről.

[4] Például az a felfogás, hogy az euró-bankjegyek és –érmék bevezetése jelentős növekedést eredményezett az árakban, ami nem jelenik meg a fogyasztói árindexekben.

[5] Felmérés az euró, mint készpénz használatáról az EU-n kívül, Európai Bizottság (ECFIN/195/04-EN-2004. április 13.)

[6] A tagállamok képviselőinek hálózata, akik az euróra való átállásért felelnek.

[7] Ld. „Az Európai Unió tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának megvalósításáról” szóló bizottsági közleményt (COM(2004)196 végleges).

[8] A DG PRESS vezette.

[9] A Tanács 2002. június 25-i, 1605/2002 (EK, Euratom) rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248, 2002.9.16., 1. o.)

[10] « Evaluation of the information programme for the European citizen « the euro-one currency for Europe”, Deloitte & Touche and Burson-Marsteller, Final Report ECFIN/R/4/2002/04, August 2003. http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/evaluation/evaluation_princeeuro_en.htm

[11] Intended to validate the de jure or de facto monopoly of the grant beneficiary (Member State) according to the action envisaged

[12] Article 27 of the Financial Regulation and Article 21 of the Implementing Rules.