„D.1.   Szárított fügére vonatkozó mintavételi módszer

Ez a mintavételi módszer a szárított fügében előforduló aflatoxin-B1 és összes aflatoxin mennyiségére megállapított felső határértékekre vonatkozó hatósági ellenőrzéshez használandó.

D.1.1.   A részminta tömege

Ha e rész másként nem rendelkezik, a részminta tömegének körülbelül 300 g-nak kell lennie.

A kiskereskedelmi kiszerelésű tételek esetében a részminta tömege a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömegétől függ.

300 g-nál nagyobb tömegű kiskereskedelmi kiszerelésű csomag esetében ez 30 kg-nál nagyobb tömegű egyesített mintát eredményez. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal nagyobb 300 g-nál, akkor az egyes kiskereskedelmi kiszerelésű csomagokból 300-300 g-ot kell venni részmintaként. Ez történhet a mintavétel időpontjában vagy a laboratóriumban. Ha azonban ez a mintavételi módszer a tétel sérüléséből eredő elfogadhatatlan gazdasági következményeket okozna (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt), akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni. Ha például nagy értékű terméket 500 g-os vagy 1 kg-os kiskereskedelmi kiszerelésben forgalmaznak, akkor az egyesített minta előállítható az 1., 2. és 3. táblázatban megadottnál kevesebb részminta egyesítésével, feltéve, hogy az egyesített minta tömege megfelel az egyesített mintára az 1., 2. és 3. táblázatban előírt tömegnek.

Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag könnyebb 300 g-nál, és ha a különbség nem túl nagy, akkor egy ilyen csomag egy részmintának tekinthető, aminek eredményeként 30 kg-nál kisebb tömegű lesz az egyesített minta. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal kisebb mint 300 g, akkor egy részminta kettő vagy több kiskereskedelmi kiszerelésű csomagból állhat, a lehető legjobban megközelítve a 300 g-ot.

D.1.2.   A szárított fügére vonatkozó mintavételi módszer általános áttekintése

1.   táblázat

A tételek altételekre való osztása a terméktől és a tétel tömegétől függően

Árucikk	A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma	A részminták száma	Az egyesített minták tömege (kg)
Szárított füge	≥ 15	15–30 tonna	100	30
	< 15	—	10–100 (1)	≤ 30

D.1.3.   Szárított fügére vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnás vagy annál nagyobb tömegű tételek)

—	Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, az egyes tételeket az 1. táblázat szerint altételekre kell osztani. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege – legfeljebb 20 %-kal – meghaladhatja az említett tömeget.

—	Minden altételből külön-külön kell mintát venni.

—	A részminták száma: 100.

—

Az egyesített minta tömege = 30 kg, melyet össze kell keverni, és három egyenlő, 10 kg-os laboratóriumi mintára kell felosztani őrlés előtt (nem kell elvégezni a három laboratóriumi mintára történő felosztást a szárított füge esetében, ha annak további osztályozására vagy másmilyen fizikai kezelésére kerül sor, és ha van olyan berendezés, amelyik alkalmas 30 kg minta homogenizálására).

—	Az egyenként 10 kg-os laboratóriumi mintákat külön-külön finomra kell őrölni, és alaposan össze kell keverni a teljes homogenizáció elérése érdekében, a II. mellékletben előírt rendelkezéseknek megfelelően.

—

Amennyiben a fent ismertetett mintavételi módszer nem használható, mivel a tétel sérülése (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt) elfogadhatatlan gazdasági következményekkel járna, akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni, feltéve, hogy e módszer a lehetőségekhez képest reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált.

D.1.4.   Szárított fügére vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnásnál kisebb tömegű tételek)

A tétel tömegétől függően legalább 10 és legfeljebb 100 részmintát kell venni.

Az alábbi, 2. táblázatban szereplő számok használhatók a részminták szükséges számának meghatározásához, majd az egyesített minta felosztásához.

2.   táblázat

A részminták száma a tétel tömegétől függően és az egyesített minta későbbi felosztása

A tétel tömege (tonna)	A részminták száma	Az egyesített minta tömege (kg) (kiskereskedelmi kiszerelés esetén az egyesített minta tömege ettől eltérhet – lásd a D.1.1. pontot)	Az egyesített mintából készítendő laboratóriumi minták száma
≤ 0,1	10	3	1 (nincs felosztás)
> 0,1 – ≤ 0,2	15	4,5	1 (nincs felosztás)
> 0,2 – ≤ 0,5	20	6	1 (nincs felosztás)
> 0,5 – ≤ 1,0	30	9 (– < 12 kg)	1 (nincs felosztás)
> 1,0 – ≤ 2,0	40	12	2
> 2,0 – ≤ 5,0	60	18 (– < 24 kg)	2
> 5,0 – ≤ 10,0	80	24	3
> 10,0 – ≤ 15,0	100	30	3

—

Az egyesített minta tömege ≤ 30 kg, melyet össze kell keverni, és két vagy három egyenlő, 10 kg-os vagy annál kisebb laboratóriumi mintára kell felosztani őrlés előtt (nem kell elvégezni a két vagy három laboratóriumi mintára történő felosztást a szárított füge esetében, ha annak további osztályozására vagy másmilyen fizikai kezelésére kerül sor, és ha van olyan berendezés, amelyik alkalmas maximum 30 kg minta homogenizálására). Ha az egyesített minta tömege kisebb 30 kg-nál, akkor azt a következő útmutatás szerint kell felosztani laboratóriumi mintákra: — < 12 kg: nem kell felosztani laboratóriumi mintákra, — ≥ 12 kg – < 24 kg: felosztás két laboratóriumi mintára, — ≥ 24 kg: felosztás három laboratóriumi mintára.

—	Az egyes laboratóriumi mintákat külön-külön finomra kell őrölni, és alaposan össze kell keverni a teljes homogenizáció elérése érdekében, a II. mellékletben előírt rendelkezéseknek megfelelően.

—

Amennyiben a fent ismertetett mintavételi módszer nem használható, mivel a tétel sérülése (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt) elfogadhatatlan gazdasági következményekkel járna, akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni, feltéve, hogy e módszer a lehetőségekhez képest reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált.

D.1.5.   A származékos termékekre és összetett élelmiszerekre vonatkozó mintavételi módszer

D.1.5.1.   Nagyon kis szemcsetömegű származékos termékek (az aflatoxinszennyezettség homogén eloszlású)

—

A részminták száma: 100; 50 tonnánál kisebb tömegű tételek esetén a részminták száma a tétel tömegétől függően 10 és 100 között van (lásd a 3. táblázatot). 3.   táblázat A részminták száma a tétel tömegétől függően A tétel tömege (tonna) A részminták száma Az egyesített minta tömege (kg) ≤ 1 10 1 > 1 – ≤ 3 20 2 > 3 – ≤ 10 40 4 > 10 – ≤ 20 60 6 > 20 – ≤ 50 100 10

—	A részminta tömegének körülbelül 100 g-nak kell lennie. A kiskereskedelmi kiszerelésű tételek esetében a részminta tömege a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömegétől függ.

—	Egyesített minta tömege = 1–10 kg, megfelelően összekeverve.

D.1.5.2.   További, viszonylag nagy szemcseméretű származékos termékek (az aflatoxinszennyezettség heterogén eloszlású)

A mintavételi módszer és az elfogadhatóság ugyanaz, mint a szárított fügénél (D.1.3. és D.1.4.).

D.1.6.   Mintavétel kiskereskedelmi szinten

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerből lehetőség szerint az e melléklet e részében leírt rendelkezések szerint kell mintát venni.

Ha ez nem lehetséges, akkor más hatékony mintavételi módszerek is használhatók, feltéve, hogy az egyesített minta a mintavétel tárgyát képező tételre nézve kielégítően reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált. Az egyesített mintának minden esetben legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (2).

D.1.7.   Egyedi mintavételi módszer vákuumcsomagolásban forgalmazott szárított fügére és származékos termékeire

D.1.7.1.   Szárított füge

A 15 tonnás vagy annál nagyobb tömegű tételeknél legalább 50 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 30 kg-os legyen, a 15 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 2. táblázatban a részmintákra megadott szám 50 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 2. táblázatot).

D.1.7.2.   Szárított fügéből származó, kis szemcseméretű termékek

A 50 tonnás vagy nagyobb tételeknél legalább 25 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 10 kg-os legyen, a 50 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 3. táblázatban a részmintákra megadott szám 25 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 3. táblázatot).

D.1.8.   A tétel vagy altétel elfogadása

Osztályozásra vagy más fizikai kezelésre kerülő szárított füge:

—	elfogadható, ha az egyesített minta elemzése vagy a laboratóriumi minták elemzésének átlaga – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha az egyesített minta elemzése vagy a laboratóriumi minták elemzésének átlaga minden kétséget kizáróan – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

Közvetlen emberi fogyasztásra szánt szárított füge:

—	elfogadható, ha egyik laboratóriumi minta elemzése sem mutatja azt – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom meghaladja a felső határértéket,

—	nem elfogadható, ha a laboratóriumi minták közül egynek vagy többnek az elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

Ha az egyesített minta 12 kg-os vagy kisebb tömegű:

—	elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

D.2.   A földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, valamint a sárgabarackmagra és a héjas gyümölcsűekre vonatkozó mintavételi módszer

Ez a mintavételi módszer a földimogyoróban (amerikai mogyoróban) és más olajos magvakban, valamint a sárgabarackmagban és a héjas gyümölcsűekben előforduló aflatoxin-B1 és összes aflatoxin mennyiségére megállapított felső határértékre vonatkozó hatósági ellenőrzéshez használandó.

D.2.1.   A részminta tömege

Ha az I. melléklet D.2. része másként nem rendelkezik, a részminta tömegének körülbelül 200 g-nak kell lennie.

A kiskereskedelmi kiszerelésű tételek esetében a részminta tömege a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömegétől függ.

200 g-nál nagyobb tömegű kiskereskedelmi kiszerelésű csomag esetében ez 20 kg-nál nagyobb tömegű egyesített mintát eredményez. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal nagyobb 200 g-nál, akkor az egyes kiskereskedelmi kiszerelésű csomagokból 200-200 g-ot kell venni részmintaként. Ez történhet a mintavétel időpontjában vagy a laboratóriumban. Ha azonban ez a mintavételi módszer a tétel sérüléséből eredő elfogadhatatlan gazdasági következményeket okozna (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt), akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni. Ha például nagy értékű terméket 500 g-os vagy 1 kg-os kiskereskedelmi kiszerelésben forgalmaznak, akkor az egyesített minta előállítható az 1., 2. és 3. táblázatban megadottnál kevesebb részminta egyesítésével, feltéve, hogy az egyesített minta tömege megfelel az egyesített mintára az 1., 2. és 3. táblázatban előírt tömegnek.

Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag könnyebb 200 g-nál, és ha a különbség nem túl nagy, akkor egy ilyen csomag egy részmintának tekinthető, aminek eredményeként 20 kg-nál kisebb tömegű lesz az egyesített minta. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal kisebb, mint 200 g, akkor egy részminta kettő vagy több kiskereskedelmi kiszerelésű csomagból állhat, a lehető legjobban megközelítve a 200 g-ot.

D.2.2.   A földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, valamint a sárgabarackmagra és a héjas gyümölcsűekre vonatkozó mintavételi módszer általános áttekintése

1.   táblázat

A tételek altételekre való osztása a terméktől és a tétel tömegétől függően

Árucikk	A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma	A részminták száma	Az egyesített minta tömege (kg)
Földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, valamint sárgabarackmag és héjas gyümölcsűek	≥ 500	100 tonna	100	20
	> 125 és < 500	5 altétel	100	20
	≥ 15 és ≤ 125	25 tonna	100	20
	< 15	—	10–100 (3)	≤ 20

D.2.3.   A földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, valamint a sárgabarackmagra és a héjas gyümölcsűekre vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnás vagy nagyobb tömegű tételek)

—	Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, az egyes tételeket az 1. táblázat szerint altételekre kell osztani. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege – legfeljebb 20 %-kal – meghaladhatja az említett tömeget.

—	Minden altételből külön-külön kell mintát venni.

—	A részminták száma: 100.

—

Az egyesített minta tömege = 20 kg, melyet össze kell keverni, és két egyenlő, 10 kg-os laboratóriumi mintára kell felosztani őrlés előtt (nem kell elvégezni a két laboratóriumi mintára történő felosztást a földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, valamint a sárgabarackmag és a héjas gyümölcsűek esetében, ha azoknak további osztályozására vagy másmilyen fizikai kezelésére kerül sor, és ha van olyan berendezés, amelyik alkalmas 20 kg minta homogenizálására).

—	Az egyes 10 kg-os laboratóriumi mintákat külön-külön finomra kell őrölni, és alaposan össze kell keverni a teljes homogenizáció elérése érdekében, a II. mellékletben előírt rendelkezéseknek megfelelően.

—

Amennyiben a fent ismertetett mintavételi módszer nem használható, mivel a tétel sérülése (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt) elfogadhatatlan gazdasági következményekkel járna, akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni, feltéve, hogy e módszer a lehetőségekhez képest reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált.

D.2.4.   A földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, valamint a sárgabarackmagra és a héjas gyümölcsűekre vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnánál kisebb tömegű tételek)

A tétel tömegétől függően legalább 10 és legfeljebb 100 részmintát kell venni.

Az alábbi, 2. táblázatban szereplő számok használhatók a részminták szükséges számának meghatározásához, majd az egyesített minta felosztásához.

2.   táblázat

A részminták száma a tétel tömegétől függően, és az egyesített minta későbbi felosztása

A tétel tömege (tonna)	A részminták száma	Az egyesített minta tömege (kg) (kiskereskedelmi kiszerelés esetén az egyesített minta tömege ettől eltérhet – lásd a D.2.1. pontot)	Az egyesített mintából készítendő laboratóriumi minták száma
≤ 0,1	10	2	1 (nincs felosztás)
> 0,1 – ≤ 0,2	15	3	1 (nincs felosztás)
> 0,2 – ≤ 0,5	20	4	1 (nincs felosztás)
> 0,5 – ≤ 1,0	30	6	1 (nincs felosztás)
> 1,0 – ≤ 2,0	40	8 (– < 12 kg)	1 (nincs felosztás)
> 2,0 – ≤ 5,0	60	12	2
> 5,0 – ≤ 10,0	80	16	2
> 10,0 – ≤ 15,0	100	20	2

—

Az egyesített minta tömege ≤ 20 kg, melyet össze kell keverni, és szükség esetén két egyenlő, 10 kg-nál nem nagyobb tömegű laboratóriumi mintára kell felosztani őrlés előtt (nem kell elvégezni a két laboratóriumi mintára történő felosztást a földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, valamint a sárgabarackmag és a héjas gyümölcsűek esetében, ha azoknak további osztályozására, vagy másmilyen fizikai kezelésére kerül sor, és ha van olyan berendezés, amelyik alkalmas legfeljebb 20 kg minta homogenizálására). Ha az egyesített minta tömege kisebb 20 kg-nál, akkor azt a következő útmutatás szerint kell felosztani laboratóriumi mintákra: — < 12 kg: nem kell felosztani laboratóriumi mintákra, — ≥ 12 kg: felosztás két laboratóriumi mintára.

—	Az egyes laboratóriumi mintákat külön-külön finomra kell őrölni, és alaposan össze kell keverni a teljes homogenizáció elérése érdekében, a II. mellékletben előírt rendelkezéseknek megfelelően.

—

Amennyiben a fent ismertetett mintavételi módszer nem használható, mivel a tétel sérülése (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt) elfogadhatatlan gazdasági következményekkel járna, akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni, feltéve, hogy e módszer a lehetőségekhez képest reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált.

D.2.5.   Származékos termékekre (kivéve növényi olajra) és összetett élelmiszerekre vonatkozó mintavételi módszer

D.2.5.1.   Kis szemcseméretű származékos termékek (kivéve: növényi olajak), például liszt, mogyoróvaj (az aflatoxinszennyezettség homogén eloszlású)

—

A részminták száma: 100; 50 tonnánál kisebb tömegű tételek esetén a részminták száma a tétel tömegétől függően 10 és 100 között van (lásd a 3. táblázatot). 3.   táblázat A részminták száma a tétel tömegétől függően A tétel tömege (tonna) A részminták száma Az egyesített minta tömege (kg) ≤ 1 10 1 > 1 – ≤ 3 20 2 > 3 – ≤ 10 40 4 > 10 – ≤ 20 60 6 > 20 – ≤ 50 100 10

—	A részminta tömegének körülbelül 100 g-nak kell lennie. A kiskereskedelmi kiszerelésű tételek esetében a részminta tömege a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömegétől függ.

—	Egyesített minta tömege = 1–10 kg, megfelelően összekeverve.

D.2.5.2.   Viszonylag nagy szemcseméretű származékos termékek (az aflatoxinszennyezettség egyenetlen eloszlású)

A földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, valamint a sárgabarackmagra és a héjas gyümölcsűekre vonatkozó mintavételi módszer és elfogadhatóság (D.2.3. és D.2.4.)

D.2.6.   Mintavétel kiskereskedelmi szinten

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerből lehetőség szerint az e melléklet e részében leírt rendelkezések szerint kell mintát venni.

Ha ez nem lehetséges, akkor más hatékony mintavételi módszerek is használhatók, feltéve, hogy az egyesített minta a mintavétel tárgyát képező tételre nézve kielégítően reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált. Az egyesített mintának minden esetben legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (2).

D.2.7.   Egyedi mintavételi módszer vákuumcsomagolásban forgalmazott földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és más olajos magvakra, sárgabarackmagra, héjas gyümölcsűekre és azok származékos termékeire

D.2.7.1.   Pisztácia, földimogyoró (amerikai mogyoró), brazildió

A 15 tonnás vagy annál nagyobb tömegű tételeknél legalább 50 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 20 kg-os legyen, a 15 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 2. táblázatban a részmintákra megadott szám 50 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 2. táblázatot).

D.2.7.2.   Sárgabarackmag, héjas gyümölcsűek a pisztácia és a brazildió kivételével, valamint más olajos magvak

A 15 tonnás vagy nagyobb tételeknél legalább 25 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 20 kg-os legyen, a 15 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 2. táblázatban a részmintákra megadott szám 25 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 2. táblázatot).

D.2.7.3.   Héjas gyümölcsűekből, sárgabarackmagból és földimogyoróból (amerikai mogyoróból) származó, kis szemcseméretű termékek

A 50 tonnás vagy nagyobb tételeknél legalább 25 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 10 kg-os legyen, a 50 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 3. táblázatban a részmintákra megadott szám 25 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 3. táblázatot).

D.2.8.   A tétel vagy altétel elfogadása

Osztályozásra vagy más fizikai kezelésre kerülő földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, sárgabarackmag és héjas gyümölcsűek:

—	elfogadható, ha az egyesített minta elemzése vagy a laboratóriumi minták elemzésének átlaga – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha az egyesített minta elemzése vagy a laboratóriumi minták elemzésének átlaga minden kétséget kizáróan – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

Közvetlen emberi fogyasztásra szánt földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, valamint sárgabarackmag és héjas gyümölcsűek:

—	elfogadható, ha egyik laboratóriumi minta elemzése sem mutatja azt – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom meghaladja a felső határértéket,

—	nem elfogadható, ha az egyik vagy mindkét laboratóriumi minta elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

Ha az egyesített minta 12 kg-os vagy kisebb tömegű:

—	elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

„G.   KÁVÉRA ÉS KÁVÉTERMÉKEKRE, ÉDESGYÖKÉRRE ÉS ÉDESGYÖKÉR-KIVONATRA VONATKOZÓ MINTAVÉTELI MÓDSZER

Ez a mintavételi módszer pörkölt babkávéban, őrölt pörkölt kávéban és oldható kávéban, édesgyökérben és édesgyökér-kivonatban előforduló ochratoxin-A mennyiségére megállapított felső határértékekre vonatkozó hatósági ellenőrzéshez használandó.

G.1.   A részminta tömege

Ha az I. melléklet G. része másként nem rendelkezik, a részminta tömegének körülbelül 100 g-nak kell lennie.

Kiskereskedelmi kiszerelésű tételek esetében a részminta tömege a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömegétől függ.

100 g-nál nagyobb tömegű kiskereskedelmi kiszerelésű csomag esetében ez 10 kg-nál nagyobb tömegű egyesített mintát eredményez. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal nagyobb 100 g-nál, akkor az egyes kiskereskedelmi kiszerelésű csomagokból 100–100 g-ot kell venni részmintaként. Ez történhet a mintavétel időpontjában vagy a laboratóriumban. Ha azonban ez a mintavételi módszer a tétel sérüléséből eredő elfogadhatatlan gazdasági következményeket okozna (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt), akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni. Ha például nagy értékű terméket 500 g-os vagy 1 kg-os kiskereskedelmi kiszerelésben forgalmaznak, akkor az egyesített minta előállítható az 1. és 2. táblázatban megadottnál kevesebb részminta egyesítésével, feltéve, hogy az egyesített minta tömege megfelel az egyesített mintára az 1. és 2. táblázatban előírt tömegnek.

Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag könnyebb 100 g-nál és ha a különbség nem túl nagy, akkor egy ilyen csomag egy részmintának tekinthető, aminek eredményeként 10 kg-nál kisebb tömegű lesz az egyesített minta. Ha a kiskereskedelmi kiszerelésű csomag tömege sokkal kisebb mint 100 g, akkor egy részminta kettő vagy több kiskereskedelmi kiszerelésű csomagból állhat, a lehető legjobban megközelítve a 100 g-ot.

G.2.   A pörkölt babkávéra, az őrölt pörkölt kávéra, az oldható kávéra, az édesgyökérre és az édesgyökér-kivonatra vonatkozó mintavételi módszer általános áttekintése

1   táblázat

A tételek altételekre való osztása a terméktől és a tétel tömegétől függően

Árucikk	A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma	A részminták száma	Egyesített minta tömege (kg)
Pörkölt babkávé, őrölt pörkölt kávé, oldható kávé, édesgyökér és édesgyökér-kivonat	≥ 15	15–30 tonna	100	10
	< 15	—	10–100 (1)	1–10

G.3.   Pörkölt babkávéra, őrölt pörkölt kávéra, oldható kávéra, édesgyökérre és édesgyökér-kivonatra vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnás vagy annál nagyobb tömegű tételek)

—	Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, az egyes tételeket az 1. táblázat szerint altételekre kell osztani. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege – legfeljebb 20 %-kal – eltérhet az említett tömegtől.

—	Minden altételből külön-külön kell mintát venni.

—	A részminták száma: 100.

—	Az egyesített minta tömege = 10 kg.

—

Amennyiben a fent ismertetett mintavételi módszer nem használható, mivel a tétel sérülése (a csomagolási forma, a szállítási mód stb. miatt) elfogadhatatlan gazdasági következményekkel járna, akkor alternatív mintavételi módszert lehet alkalmazni, feltéve, hogy e módszer a lehetőségekhez képest reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált.

G.4.   Pörkölt babkávéra, őrölt pörkölt kávéra, oldható kávéra, édesgyökérre és édesgyökér-kivonatra vonatkozó mintavételi módszer (15 tonnánál kisebb tömegű tételek)

A pörkölt babkávé, őrölt pörkölt kávé, oldható kávé, édesgyökér és édesgyökér-kivonat esetében a 15 tonnánál kisebb mennyiségű tételeknél a mintavételi tervet – a tétel tömegétől függően – 10–100 részmintával kell használni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege 1 és 10 kg között legyen.

Az alábbi táblázatban szereplő számokat a részminták számának meghatározásához lehet alkalmazni.

2   táblázat

A részminták száma pörkölt babkávéból, őrölt pörkölt kávéból, oldódó kávéból, édesgyökérből és édesgyökér-kivonatból álló tételek tömegétől függően

A tétel tömege (tonna)	A részminták száma	Az egyesített minta tömege (kg)
≤ 0,1	10	1
> 0,1 – ≤ 0,2	15	1,5
> 0,2 – ≤ 0,5	20	2
> 0,5 – ≤ 1,0	30	3
> 1,0 – ≤ 2,0	40	4
> 2,0 – ≤ 5,0	60	6
> 5,0 – ≤ 10,0	80	8
> 10,0 – ≤ 15,0	100	10

G.5.   Vákuumcsomagolásban forgalmazott pörkölt babkávéra, őrölt pörkölt kávéra, oldható kávéra, édesgyökérre és édesgyökér-kivonatra vonatkozó mintavételi módszer

A 15 tonnás vagy nagyobb tételeknél legalább 25 részmintát kell venni úgy, hogy az egyesített minta 10 kg-os legyen, a 15 tonnásnál kisebb tételekből pedig a 2. táblázatban a részmintákra megadott szám 25 %-ával egyenlő számú mintát kell venni úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege megfeleljen a mintavétel tárgyát képező tétel tömegének (lásd a 2. táblázatot).

G.6.   Mintavétel kiskereskedelmi szinten

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerből lehetőség szerint az I. melléklet e részében leírt rendelkezések szerint kell mintát venni.

Ha ez nem lehetséges, akkor más hatékony mintavételi módszerek is használhatók, feltéve, hogy az egyesített minta a mintavétel tárgyát képező tételre nézve kielégítően reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált. Az egyesített mintának minden esetben legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (2).

G.7.   A tétel vagy altétel elfogadása

—	elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.

„K.   NÖVÉNYI OLAJOKRA VONATKOZÓ MINTAVÉTELI MÓDSZER

Ez a mintavételi módszer növényi olajokban előforduló mikotoxinok, különösen az aflatoxin-B1, az összes aflatoxin és a zearalenon mennyiségére megállapított legmagasabb értékekre vonatkozó hatósági ellenőrzéshez használandó.

K.1.   Növényi olajokra vonatkozó mintavételi módszer

—	A részminta tömegének legalább 100 g-nak (ml) kell lennie (a szállítmány jellegétől függően, például ömlesztett növényi olajok esetében legalább három, körülbelül 350 ml-es részmintát kell venni), mely legalább 1 kg tömegű egyesített mintát eredményez.

—

A tételből vételezendő részminták minimális számát a 1. táblázat adja meg. A tételt közvetlenül a mintavételt megelőzően, a lehetőségekhez mérten alaposan össze kell keverni kézi vagy gépi eszközzel. Ebben az esetben feltételezhető az aflatoxin homogén eloszlása egy adott tételen belül, így elegendő három részmintát venni egy tételből az egyesített minta előállításához. 1.   táblázat Egy tételből veendő részminták legkisebb száma Kereskedelmi forma A tétel tömege (kg) A tétel térfogata (liter) A vételezendő részminták legkisebb száma Ömlesztett (1) — 3 csomag ≤ 50 3 csomag > 50–500 5 csomag > 500 10 2.   táblázat A tételek altételekre való osztása a tétel tömegétől függően Árucikk A tétel tömege (tonna) Az altételek tömege vagy száma A részminták száma Az egyesített minta legkisebb tömege (kg) Növényi olajok ≥ 1 500 500 tonna 3 1 > 300 és < 1 500 3 altétel 3 1 ≥ 50 és ≤ 300 100 tonna 3 1 < 50 — 3 1

K.2.   Növényi olajokra vonatkozó mintavételi módszer kiskereskedelmi szinten

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerből lehetőség szerint az e melléklet e részében leírt rendelkezések szerint kell mintát venni.

Ha ez nem lehetséges, akkor más hatékony mintavételi módszerek is használhatók, feltéve, hogy az egyesített minta a mintavétel tárgyát képező tételre kielégítően reprezentatív, valamint teljes mértékben leírt és dokumentált. Az egyesített mintának minden esetben legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (2).

K.3.   A tétel vagy altétel elfogadása

—	Elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után – azt mutatja, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határérték alatt van,

—	nem elfogadható, ha a laboratóriumi minta elemzése minden kétséget kizáróan azt mutatja – a visszanyeréssel és a mérési bizonytalansággal történő korrekció után –, hogy az adott mikotoxintartalom a felső határértéket meghaladja.