Régiók Bizottsága

Eljárási szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

ELŐZETES MEGJEGYZÉS

I. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ÉS SZERVEI

1. FEJEZET

AZ RB SZERVEI

1. cikk – Az RB szervei

2. FEJEZET

AZ RB TAGJAI

2. cikk – A tagok és póttagok jogállása

3. cikk – A megbízatás időtartama

4. cikk – Kiváltságok és mentességek

5. cikk – A tagok és a póttagok részvétele

6. cikk – A szavazati jog átruházása

7. cikk – Nemzeti delegációk és politikai csoportok

8. cikk – Nemzeti delegációk

9. cikk – Politikai csoportok és függetlenek

10. cikk – Interregionális csoportok

II. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

AZ ALAKULÓ ÜLÉS ÉS AZ RB BEIKTATÁSA

11. cikk – Az alakuló ülés összehívása

12. cikk – Az RB beiktatása és a mandátumok vizsgálata

2. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

13. cikk – A Közgyűlés tevékenysége

14. cikk – A Közgyűlés összehívása

15. cikk – A plenáris ülés napirendje

16. cikk – A plenáris ülés megnyitása

17. cikk – Nyilvánosság, vendégek és vendégszónokok, azonnali kérdések órája

18. cikk – A felszólalás időtartama

19. cikk – A felszólalók jegyzéke

20. cikk – Ügyrendi javaslatok

21. cikk – Határozatképesség

22. cikk – Szavazás

23. cikk – Módosító indítványok benyújtása

24. cikk – A módosító indítványok kezelése

25. cikk – Sürgősségi vélemények és jelentések

26. cikk – Egyszerűsített eljárások

27. cikk – A plenáris ülés berekesztése

28. cikk – Szimbólumok

3. FEJEZET

AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ELNÖK

29. cikk – Az Elnökség összetétele

30. cikk – Az Elnökség tagjainak képviselői

31. cikk – Választási szabályok

32. cikk – Az elnök és az első alelnök megválasztása

33. cikk – Az Elnökség tagjainak megválasztása

34. cikk – A képviselők megválasztása

35. cikk – Az Elnökségben megürült helyek pótválasztással való betöltése

36. cikk – Az Elnökség feladatai

37. cikk – Az Elnökség összehívása, határozatképesség és határozathozatal

38. cikk – Az elnök

Vélemények, jelentések és állásfoglalások – Elnökségi eljárás

39. cikk – Vélemények – Jogalapok

40. cikk – Vélemények és jelentések – Az illetékes szakbizottság kijelölése

41. cikk – Főelőadó kijelölése

42. cikk – Saját kezdeményezésű vélemények és jelentések

43. cikk – Állásfoglalások benyújtása

44. cikk – A vélemények, jelentések és állásfoglalások terjesztése

4. FEJEZET

SZAKBIZOTTSÁGOK

45. cikk – A szakbizottságok összetétele és hatásköre

46. cikk – Elnök és alelnökök

47. cikk – A szakbizottságok feladatai

48. cikk – A szakbizottságok összehívása és az ülések napirendje

49. cikk – Nyilvánosság

50. cikk – A vélemények és jelentések kidolgozásának határideje

51. cikk – A vélemények és a jelentések tartalma

52. cikk – Az RB véleményeinek nyomon követése

53. cikk – A szubszidiaritási elv megsértése esetén alkalmazandó eljárás

54. cikk – Az RB-vel történő kötelező konzultáció elmulasztása

55. cikk – A vélemények hatásáról szóló jelentés

56. cikk – Előadók

57. cikk – Munkacsoportok

58. cikk – Szakértők

59. cikk – Határozatképesség

60. cikk – Szavazás

61. cikk – Módosító indítványok

62. cikk – Vélemény-, illetve jelentésalkotás elutasítása

63. cikk – Írásbeli eljárás

64. cikk – Álláspont levélben történő ismertetése

65. cikk – A szakbizottságokra alkalmazandó rendelkezések

5. FEJEZET

A BIZOTTSÁG IGAZGATÁSA

66. cikk – Főtitkárság

67. cikk – Főtitkár

68. cikk – A főtitkár alkalmazása

69. cikk – A tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei

70. cikk – Zártkörű ülés

71. cikk – Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottsága (CAFA)

72. cikk – Költségvetés

III. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

73. cikk – Együttműködési megállapodások

74. cikk – Vélemények, jelentések és állásfoglalások továbbítása más intézmények felé és nyilvánosságra hozataluk

2. FEJEZET

NYILVÁNOSSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

75. cikk – A nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz

3. FEJEZET

NYELVHASZNÁLAT

76. cikk – A tolmácsolás nyelvi rendszere

4. FEJEZET

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

77. cikk – Az eljárási szabályzat felülvizsgálata

78. cikk – Az Elnökség utasításai

79. cikk – Az eljárási szabályzat hatálybalépése

*

* *

BEVEZETÉS

A Régiók Bizottsága az Európai Unió működéséről szóló szerződés 306. cikkének második bekezdése alapján 2009. december 3-án elfogadta az alábbi eljárási szabályzatot.

ELŐZETES MEGJEGYZÉS

Ebben az eljárási szabályzatban a tisztségekre és megbízatásokra vonatkozó kifejezések nőkre és férfiakra egyaránt értendők.

I. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ÉS SZERVEI

1. FEJEZET

AZ RB SZERVEI

1. cikk – Az RB szervei

Az RB szervei a Közgyűlés, az elnök, az Elnökség és a szakbizottságok.

2. FEJEZET

AZ RB TAGJAI

2. cikk – A tagok és póttagok jogállása

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 300. cikkének megfelelően az RB tagjai, valamint póttagjaik regionális és helyi önkormányzatokat képviselnek: vagy regionális, illetve helyi önkormányzat választott képviselői, vagy egy választott gyűlésnek tartoznak politikai felelősséggel. Hivataluk gyakorlásában nem utasíthatók. Tevékenységüket függetlenül, az Unió általános érdekeit szem előtt tartva gyakorolják.

3. cikk – A megbízatás időtartama

(1) A tag vagy a póttag megbízatása azon a napon kezdődik, amelyen a Tanács általi kinevezése hatályba lép.

(2) A tag vagy a póttag megbízatása lemondással, a kinevezésére jogosító mandátum elvesztésével vagy elhalálozással szűnik meg.

(3) A leköszönő tagnak írásban értesítenie kell az RB elnökét, megjelölve lemondása hatálybalépésének dátumát. Az elnök értesíti erről a Tanácsot, amely megállapítja a hely megüresedését, és elindítja az eljárást az utód kinevezésére.

(4) Az a tag vagy póttag, akinek a bizottsági megbízatása azért szűnik meg, mert a kinevezésére jogosító mandátum lejár, erről azonnal írásban tájékoztatja az RB elnökét.

(5) A jelen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Tanács a megbízatás fennmaradó időtartamára nevez ki utódot.

4. cikk – Kiváltságok és mentességek

A tagokat és szabályosan megbízott póttagjaikat azok a kiváltságok és mentességek illetik meg, amelyeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv nevez meg.

5. cikk – A tagok és a póttagok részvétele

(1) Bármely tag, aki akadályoztatva van a plenáris ülésen való részvételben, egy, a saját nemzeti delegációjából felkért póttaggal képviseltetheti magát, akár időben korlátozottan, a plenáris ülés meghatározott napjain is. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak fel kell tüntetnie nevét a jelenléti íven.

(2) Bármely tag, aki akadályoztatva van egy szakbizottsági ülésen vagy az Elnökség által engedélyezett más ülésen való részvételben, saját nemzeti delegációjának, politikai vagy interregionális csoportjának keretén belül egy másik taggal vagy póttaggal képviseltetheti magát. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak fel kell tüntetnie nevét a jelenléti íven.

(3) A 36. és 57. cikk szerint létrehozott munkacsoportok tagjainak helyettesi névjegyzékébe felvett és kinevezett tag vagy póttag a saját politikai csoportjához tartozó bármelyik munkacsoporttagot helyettesítheti.

(4) A póttag vagy helyettesítő tag egy tagnál többet nem képviselhet. Az érintett ülésen a tagokkal azonos jogokkal és feladatokkal rendelkezik. A szavazati jog átruházásáról az adott ülés előtt a főtitkárságot értesíteni kell, az értesítés szabályait betartva, és oly módon, hogy az értesítés legkésőbb az ülést megelőző napon beérkezzen.

(5) Egy plenáris ülés alkalmával csak egyszer fizetnek költségtérítést – vagy a tagnak, vagy a póttagnak. Ennek részleteit az Elnökség az utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó utasítások útján szabályozza.

(6) Az előadónak kinevezett póttag azon a plenáris ülésen, amelynek napirendjén az ő felelősségi körébe tartozó vélemény-, illetve jelentéstervezet szerepel, ismertetheti is azt. Ez arra az esetre is érvényes, ha az általa helyettesített tag szintén jelen van az ülésen. A tag a vélemény- vagy jelentéstervezet tárgyalásának időtartamára átruházhatja a szavazati jogát az őt helyettesítő személyre. Az adott ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell a szavazati jog átruházásáról.

(7) A 23. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül minden átruházás hatálya azonnal megszűnik, ha az akadályoztatott tag elveszíti tagságát a Régiók Bizottságában.

6. cikk – A szavazati jog átruházása

Az 5. és a 30. cikkben felsorolt esetek kivételével a szavazati jog nem ruházható át.

7. cikk – Nemzeti delegációk és politikai csoportok

A nemzeti delegációk és politikai csoportok kiegyensúlyozott módon járulnak hozzá az RB munkájának megszervezéséhez.

8. cikk – Nemzeti delegációk

(1) Az egy tagállamból érkező tagok és póttagok alkotják a nemzeti delegációt. Minden nemzeti delegáció maga határozza meg belső szervezetét és választja meg elnökét, akinek nevét hivatalosan közlik az RB elnökével.

(2) Az RB irányítása keretében a főtitkár feladata a nemzeti delegációkat támogató intézkedések meghozatala. Ennek magában kell foglalnia azt is, hogy minden tag saját hivatalos nyelvén kaphasson tájékoztatást és támogatást. Ezen intézkedések végrehajtása a Régiók Bizottsága egy tisztviselőkből vagy egyéb alkalmazottakból álló külön szolgálatának a feladatkörébe tartozik, amely biztosítja, hogy a nemzeti delegációk az RB infrastruktúráját megfelelő módon használhassák. A főtitkár gondoskodik mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti delegációknak lehetőségük legyen ülést tartani közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy azok alatt.

(3) A nemzeti delegációk munkáját emellett a nemzeti koordinátorok segítik, akik nem tartoznak a főtitkárság állományába. A koordinátorok segítik a tagokat RB-n belüli feladataik ellátásában.

(4) A főtitkár biztosítja a szükséges támogatást a nemzeti koordinátoroknak, lehetővé téve az RB infrastruktúrájának megfelelő használatát.

9. cikk – Politikai csoportok és függetlenek

(1) A tagok és póttagok politikai hovatartozásuknak megfelelő politikai csoportokat hozhatnak létre. A tagság kritériumait belső szabályzatában minden politikai csoport maga határozza meg.

(2) Politikai csoport létrehozásához a tagállamok legalább egyötödét képviselő legalább 18 tagra vagy póttagra van szükség; a politikai csoportot alkotó személyek legalább felének tagnak kell lennie. Egy tag, illetve póttag csak egy politikai csoporthoz tartozhat. A politikai csoport feloszlik, ha a tagok létszáma a létrehozásához szükséges minimum alá csökken.

(3) A politikai csoport létrehozását, feloszlását vagy bármely más változását be kell jelenteni az RB elnökének. A politikai csoport létrehozásáról szóló bejelentésben meg kell adni a csoport nevét, tagjait és elnökségét.

(4) Minden politikai csoportnak titkárság áll rendelkezésére, amelynek munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A politikai csoportok javaslatot tehetnek ezeknek a munkatársaknak a kiválasztására, felvételére, előléptetésére vagy szerződésének meghosszabbítására a kinevezésre jogosult hatóság felé, amely az érintett politikai csoport elnökének meghallgatása után dönt.

(5) A főtitkár kellő eszközöket bocsát rendelkezésre a politikai csoportok és szerveik számára az ülésekhez, tevékenységükhöz és kiadványaikhoz, valamint titkárságuk munkájához. Az egyes politikai csoportok számára rendelkezésre álló eszközök a költségvetésben szerepelnek. A politikai csoportok és titkárságaik megfelelő módon használhatják a Régiók Bizottságának infrastruktúráját.

(6) A politikai csoportok és elnökségeik közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy alatt ülhetnek össze, évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak. Az ezeken az üléseken részt vevő póttag csak akkor tarthat igényt utazási és tartózkodási költségeinek megtérítésére, ha az ülésen politikai csoportjának valamelyik tagját képviseli.

(7) Azok a tagok, akik nem tagjai egyik politikai csoportnak sem, adminisztratív támogatást kapnak. Ennek részleteit a főtitkár javaslatára az Elnökség határozza meg.

10. cikk – Interregionális csoportok

A tagok és póttagok interregionális csoportokat hozhatnak létre. A csoportok létrehozását be kell jelenteni az RB elnökének. Az interregionális csoport szabályszerűen az Elnökség határozatával alakul meg.

*

* *

II. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

AZ ALAKULÓ ÜLÉS ÉS AZ RB BEIKTATÁSA

11. cikk – Az alakuló ülés összehívása

Az RB-t a leköszönő elnök, illetve távollétében a leköszönő első alelnök, illetve távollétében a legidősebb leköszönő alelnök, illetve távollétében a legidősebb tag hívja össze az RB minden ötéves megújítását követően, és az a tagok Tanács általi kinevezésétől számított egy hónapon belül ülést tart.

Az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen elnöklő tag látja el ebben az időszakban az RB képviseletét, és az első ülésen ideiglenes elnökként elnököl.

Az ideiglenes elnök, a jelen lévő négy legfiatalabb tag és az RB főtitkára alkotja együtt az ideiglenes elnökséget.

12. cikk – Az RB beiktatása és a mandátumok vizsgálata

(1) Az alakuló ülésen az ideiglenes elnök tájékoztatja az RB-t a Tanácsnak a tagok kinevezését bejelentő leveléről, és beszámol a képviseleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeiről. Kérésre az ideiglenes elnök ellenőrizheti a tagok kinevezését és mandátumát, mielőtt megnyitottnak nyilvánítaná az RB új hivatali időszakát.

(2) Az ideiglenes elnökség addig marad hivatalban, ameddig az Elnökség tagjai megválasztásának eredménye kihirdetésre nem kerül.

2. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

13. cikk – A Közgyűlés tevékenysége

Az RB közgyűlés keretében tanácskozik. A Közgyűlés fő feladatai a következők:

a) vélemények, jelentések és állásfoglalások elfogadása;

b) az RB kiadási és bevételi előirányzatai tervezetének elfogadása;

c) minden hivatali időszak kezdetén az RB politikai programjának elfogadása;

d) az elnök, az első alelnök és az Elnökség többi tagjának megválasztása;

e) a szakbizottságok létrehozása;

f) az RB eljárási szabályzatának elfogadása és felülvizsgálata;

g) határozathozatal kereset benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához, a határozatképességnek a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 53. és 54. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet.

14. cikk – A Közgyűlés összehívása

(1) Az RB elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a Közgyűlést. Az Elnökségnek a harmadik negyedév során meg kell határoznia a következő év plenáris üléseinek időpontját. A plenáris ülés egy vagy több ülésnapot foglalhat magában.

(2) A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles rendkívüli plenáris ülést összehívni, amelyet legkorábban a kérelem benyújtásától számított egy hét múlva, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell tartani. A kérelemben meg kell jelölni a rendkívüli plenáris ülésen megvitatandó témát. Ennek az ülésnek a napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

15. cikk – A plenáris ülés napirendje

(1) Az Elnökség készíti elő az előzetes napirendtervezetet, amely a soron következő utáni plenáris ülésen megvitatandó vélemény-, jelentés- vagy állásfoglalás-tervezetek ideiglenes jegyzékét, valamint az egyéb, határozathozatalra előterjesztett dokumentumokat (határozathozatalra benyújtott dokumentumokat) tartalmazza.

(2) A plenáris ülés megnyitását legalább húsz munkanappal megelőzően az elnök a tagoknak és póttagjaiknak e-mailben elküldi a napirend tervezetét az abban megnevezett, határozathozatalra benyújtott dokumentumokkal együtt. A dokumentumokat saját hivatalos nyelvükön küldik el a tagoknak és póttagjaiknak. A dokumentumokhoz elektronikus úton is hozzá lehet férni.

(3) Általában a vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezeteket abban a sorrendben veszik fel a napirendre, amelyben azokat a szakbizottságok elfogadták, vagy amelyben azok az eljárási szabályzatnak megfelelően előterjesztésre kerültek, tekintetbe véve a napirendi pontok közötti tartalmi összefüggést is.

(4) Kivételes, különösen indokolt esetekben, amikor a (2) bekezdésben előírt határidőt nem lehet betartani, az elnök további határozathozatalra benyújtott dokumentumot is felvehet a napirend tervezetébe, amennyiben azt a tagoknak és póttagoknak a plenáris ülés megnyitása előtt legalább egy héttel saját hivatalos nyelvükön eljuttatták. A határozathozatalra benyújtott dokumentum fedőlapján az elnöknek jeleznie kell ezen eljárás alkalmazásának indokát.

(5) A napirend tervezetére vonatkozó írásbeli módosító indítványoknak legkésőbb három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt a főtitkár rendelkezésére kell állniuk.

(6) A plenáris ülés megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az Elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét. Ezen az ülésen az Elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével felvehet a napirendre olyan sürgős vagy aktuális kérdéseket, amelyek megvitatása nem halasztható a következő plenáris ülésig.

(7) Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára az Elnökség vagy a Közgyűlés határozhat úgy, hogy:

- egy határozathozatalra benyújtott dokumentum tárgyalását egy későbbi ülésre halasztja,

vagy

- egy határozathozatalra benyújtott dokumentumot újratárgyalásra visszautal az érintett szakbizottsághoz.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által meghatározott határidő nem teszi lehetővé a határozathozatalra benyújtott dokumentum elfogadásának elnapolását.

A Közgyűlés egy későbbi ülésszakára elnapolt, határozathozatalra benyújtott dokumentum az összes hozzá tartozó, érvényesen előterjesztett módosító indítvánnyal együtt kerül át a következő ülésszakra.

Ha a dokumentumot visszautalják az illetékes szakbizottsághoz, a hozzá tartozó módosító indítványok érvényüket vesztik, és az előadó mérlegeli, hogy tartalmuk alapján

- mennyire indokolt, hogy a szöveget a kitűzött határidők betartásával előzetesen átdolgozza,

és/vagy

- mennyire van lehetőség arra, hogy a szakbizottsági eljárás szerint maga nyújtson be módosító indítványokat a szöveghez.

A dokumentumot határozathozatal céljából a szakbizottság napirendjére tűzik.

16. cikk – A plenáris ülés megnyitása

Az elnök megnyitja a plenáris ülést, és jóváhagyásra terjeszti elő a napirend végleges tervezetét.

17. cikk – Nyilvánosság, vendégek és vendégszónokok, azonnali kérdések órája

(1) A plenáris ülések nyilvánosak, hacsak a Közgyűlés az ülés teljes időtartama vagy a napirend egy adott pontja vonatkozásában másként nem határoz.

(2) Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, és fel lehet kérni őket hozzászólásra.

(3) Az elnök saját kezdeményezésére vagy az Elnökség felkérésére külső személyiségeket is meghívhat, hogy tartsanak beszédet a plenáris üléseken. Ezt általános vita követheti, amelyre a felszólalási időre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandóak.

(4) A 15. cikk (1) és (6) bekezdésének értelmében az Elnökség javaslatot tehet a Közgyűlésnek a regionális és helyi vonatkozású aktuális politikai kérdéseket illető általános vita lefolytatására ("azonnali kérdések órája"). Az "azonnali kérdések órája" lebonyolítására a felszólalási időre vonatkozó általános szabályok érvényesek.

18. cikk – A felszólalás időtartama

(1) Az ülés elején a Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az egyes napirendi pontokra felszólalási időt állapít meg. Az ülésen az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tag kérésére a felszólalás időtartamának korlátozására vonatkozó határozatot terjeszthet elő.

(2) Az Elnökség javaslatára az elnök javasolhatja a Közgyűlésnek az általános ügyekről vagy konkrét témákról folytatott viták alkalmával az előirányzott hozzászólási időnek a politikai csoportok és a nemzeti delegációk közötti megosztását.

(3) A felszólalás időtartama a jegyzőkönyvhöz kapcsolódó felszólalások, ügyrendi javaslatok és a napirend végleges tervezetére vagy a napirendre vonatkozó módosító indítványok esetében rendszerint egy percre korlátozódik.

(4) Ha valamely hozzászóló túllépi a felszólalás engedélyezett idejét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök megvonhatja tőle a szót.

(5) Bármely tag indítványozhatja a vita lezárását, amit az elnöknek szavazásra kell bocsátania.

19. cikk – A felszólalók jegyzéke

(1) A tagokat szólásra jelentkezésük sorrendjében veszik fel a felszólalók jegyzékébe, amelynek alapján az elnök megadja nekik a szót. Ügyel arra, hogy lehetőség szerint felváltva kapjanak szót a különböző politikai irányzatokhoz és nemzeti delegációkhoz tartozó szónokok.

(2) Az érintett szakbizottság előadójának és a politikai csoportok, illetve a nemzeti delegációk képviselőinek, akik politikai csoportjuk, illetve delegációjuk nevében kívánnak szólni, azonban elsőbbséget lehet adni a felszólalók sorában.

(3) Ugyanahhoz a tárgyhoz kettőnél több alkalommal csak az elnök engedélyével lehet hozzászólni. Az érintett szakbizottságok elnökeinek és előadóinak azonban kérésükre – az elnök által meghatározott időre – meg kell adni a szót.

20. cikk – Ügyrendi javaslatok

(1) Meg kell adni a szót annak a tagnak, aki ügyrendi javaslatot kíván előterjeszteni, vagy fel kívánja hívni az elnök figyelmét az eljárási szabályzat be nem tartására. A javaslatnak a tárgyalt témára vagy a napirendre kell vonatkoznia.

(2) Az ügyrendi javaslatra vonatkozó felszólalás elsőbbséget élvez az egyéb felszólalásokkal szemben.

(3) Az ügyrendi javaslatról az elnök az eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, haladéktalanul dönt, és döntését közvetlenül az ügyrendre vonatkozó észrevétel után, szavazás tartása nélkül közli.

21. cikk – Határozatképesség

(1) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. A határozatképességet valamely tag kérésére állapítják meg, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával a határozatképesség megállapítására irányuló indítványt. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök a határozatképesség megállapítását megelőzően legfeljebb tíz percre megszakíthatja a plenáris ülést. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha azok már nem tartózkodnak a plenáris ülés termében. Ha tizenötnél kevesebben vannak jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(2) Ha megállapítják, hogy az ülés nem határozatképes, minden olyan napirendi pontot, amelyről szavazni kell, elnapolnak a következő ülésnapra, amelyen a plenáris ülés a jelen lévő tagok számától függetlenül érvényesen szavazhat az elnapolt pontokról.

22. cikk – Szavazás

(1) A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

(2) A szavazás érvényes formái az "igen", a "nem" és a "tartózkodás". A többség kiszámításakor csak az "igen" és a "nem" szavazatok döntenek. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott szöveg vagy javaslat elutasítottnak számít.

(3) A szavazatszámlálás eredményének vitatása esetén az elnök elrendelheti a szavazás megismétlését, továbbá a szavazás egy tag kérésére is megismétlendő, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával a szavazás megismétlésére irányuló indítványt.

(4) Az elnöknek, egy politikai csoportnak vagy 32 tagnak a végleges napirend jóváhagyása előtt ismertetett javaslatára a Közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el a napirend egy vagy több pontjával kapcsolatban; a szavazást a plenáris ülés jegyzőkönyve rögzíti. Ha a Közgyűlés másképpen nem határoz, a név szerinti szavazás a módosító indítványokról történő szavazásra nem terjed ki.

(5) Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára a személyi döntésekről a Közgyűlés titkos szavazást rendelhet el.

(6) Az elnök bármikor dönthet úgy, hogy a szavazás elektronikus szavazógép segítségével történjen.

23. cikk – Módosító indítványok benyújtása

(1) Határozathozatalra szánt dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat csak tagok és szabályosan megbízott póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával.

A plenáris ülés elé módosító indítványt vagy csak a rendes tag, vagy csak a szabályosan megbízott póttag terjeszthet. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

(2) A határozathozatalra benyújtott dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat a 26. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül vagy egy politikai csoportnak, vagy legalább hat tagnak vagy szabályosan megbízott póttagnak kell benyújtania neve feltüntetésével. A hatnál kevesebb tagból álló nemzeti delegációk akkor nyújthatnak be módosító indítványokat, ha azokat a delegáció taglétszámának megfelelő számú tagja, illetve szabályosan megbízott póttagja nyújtja be nevének feltüntetésével.

(3) A módosító indítványokat a főtitkárnak a plenáris ülés megnyitása előtt legalább kilenc munkanappal meg kell kapnia, és amint a fordításuk elkészült, de legkésőbb négy munkanappal a plenáris ülés előtt elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni őket.

A módosító indítványok elsőbbséget élveznek a fordításkor. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy maga is eljuttathassa saját módosító indítványait a főtitkárságra legalább két munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt. Az előadó módosító indítványainak konkrétan kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz. Az előadó módosító indítványai csak a plenáris ülés megnyitásakor válnak hozzáférhetővé.

Az elnök a 15. cikk (4) bekezdése szerinti esetben három munkanapra csökkentheti a módosító indítványok benyújtásának határidejét. E határidők a 15. cikk (6) bekezdése szerinti sürgősséggel megvitatandó témákra vonatkozó módosító indítványokra nem érvényesek.

(4) A plenáris ülés kezdete előtt kiosztják a tagoknak az összes módosító indítványt.

24. cikk – A módosító indítványok kezelése

(1) Amennyiben egy határozathozatalra benyújtott dokumentum valamely szövegrészéhez egy vagy több módosító indítványt nyújtottak be, az elnök, az előadó vagy e módosító indítványok megfogalmazói kivételes esetben kompromisszumos módosító indítványokat tehetnek a vita során. Amennyiben lehetséges, a kompromisszumos módosító indítvány szövegét először el kell juttatni az elnökhöz és a főtitkársághoz, még mielőtt a kérdéses téma tárgyalása megkezdődne.

(2) A módosító indítványokat a teljes szöveg számozott bekezdéseinek sorrendjében és az alábbi prioritásoknak megfelelően bocsátják szavazásra:

- az előadó módosító indítványai,

- kompromisszumos módosító indítványok, ha az eredeti módosító indítványok egyetlen megfogalmazója sem emel kifogást,

- a többi módosító indítvány.

Az előadói módosító indítványok és a kompromisszumos módosító indítványok elfogadását követően az összes, ezek alapjául szolgáló módosító indítvány érvényét veszti.

Az elnök egyidejűleg több módosító indítványt terjeszthet elő szavazásra, ha azok hasonló tartalmúak vagy hasonló célra irányulnak.

(3) Az előadók összeállíthatnak a vélemény-, illetve jelentéstervezetükhöz beérkezett módosító indítványokból egy olyan listát, amelyet elfogadásra ajánlanak. Ha rendelkezésre áll szavazási ajánlás, akkor az elnök együtt bocsáthatja szavazásra az ajánlásban szereplő módosító indítványokat. A szavazási ajánlás ellen bármely tag kifogást emelhet, ebben az esetben meg kell adnia, melyek azok a módosító indítványok, amelyekről külön kell szavazni.

(4) A módosító indítványok elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyre vonatkoznak; ezekről a szöveget megelőzően kell szavazni.

(5) Ha két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik ugyanarra a szövegrészre, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

A szavazás előtt az elnök bejelenti, ha egy adott módosító indítvány elfogadásával egy vagy több másik módosító indítvány érvényét veszti vagy azért, mert ezek a módosító indítványok azonos szövegrészre vonatkozva kizárják egymást, vagy mert ellentmondást vinnének a szövegbe. Az érvényét vesztett módosító indítványt csak abban az esetben bocsátják szavazásra, ha megfogalmazói vitatják azt, hogy az indítvány érvényét vesztette volna, és a Közgyűlés jóváhagyja a szavazást.

(6) A végső szavazás az – adott esetben módosított – szöveg egészére vonatkozik. Az a vélemény, amelyet a leadott szavazatok többsége nem támogat, visszakerül az illetékes szakbizottsághoz, vagy érvényét veszti.

25. cikk – Sürgősségi vélemények és jelentések

Sürgős esetekben, ha rendes eljárásban nem lehetséges a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidő betartása, valamint ha az illetékes szakbizottság egyhangúlag fogadta el vélemény- vagy jelentéstervezetét, az elnök ezt tájékoztatásul megküldi a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlamentnek. A vélemény- vagy jelentéstervezetet a Közgyűlés soron következő ülése elé terjesztik változatlan elfogadás céljából. Az összes dokumentumon jelezni kell, hogy sürgősségi véleményről, illetve jelentésről van szó.

26. cikk – Egyszerűsített eljárások

(1) A (témavezető) szakbizottság által egyhangúlag elfogadott vélemény- vagy jelentéstervezeteket a plenáris ülés elé terjesztik változatlan elfogadásra, amennyiben legalább 32 tag vagy szabályosan megbízott póttag vagy egy politikai csoport a 23. cikk (3) bekezdésének első mondata szerint módosító indítványt be nem nyújt. Ebben az esetben a módosító indítványt a plenáris ülés tárgyalja. A vélemény- vagy jelentéstervezetet az előadó ismerteti a plenáris ülésen, és azt vitára bocsátják. A vélemény-, illetve jelentéstervezetet a napirend tervezetével együtt juttatják el a tagokhoz.

(2) Ha a (témavezető) szakbizottságnak az a véleménye egy megbízásul kapott témáról, hogy ahhoz nem szükséges az RB-nek sem megjegyzést, sem módosítási javaslatot fűznie, indítványozhatja, hogy azzal szemben ne emeljenek kifogást. Az indítványt vita nélküli elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjesztik.

27. cikk – A plenáris ülés berekesztése

A plenáris ülés berekesztése előtt az elnök ismerteti a következő plenáris ülés helyszínét és időpontját, valamint az esetleg már ismert napirendi pontjait.

28. cikk – Szimbólumok

(1) Az RB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

a) a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta kört ábrázoló zászlót;

b) a Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapuló himnuszt;

c) az "Egyesülve a sokféleségben" jelmondatot.

(2) A Régiók Bizottsága május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3) A zászlót felvonják a Régiók Bizottságának valamennyi épületében és a hivatalos események során.

(4) A himnusz felcsendül a hivatali időszakok elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők vagy egy bővítést követően az új tagok üdvözlésekor.

3. FEJEZET

AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ELNÖK

29. cikk – Az Elnökség összetétele

Az Elnökség a következő személyekből áll:

a) az elnök;

b) az első alelnök;

c) tagállamonként egy-egy alelnök;

d) 27 további tag;

e) a politikai csoportok elnökei.

Az elnök és az első alelnök hivatalát, valamint a politikai csoportok vezetőit illető helyeket nem számítva, az elnökségi helyek a következőképpen oszlanak meg a nemzeti küldöttségek között:

— három helye van : Németországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak, az Egyesült Királyságnak,

— két helye van : Belgiumnak, Bulgáriának, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Írországnak, Litvániának, Magyarországnak, Hollandiának, Ausztriának, Portugáliának, Romániának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak,

— egy helye van : Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Máltának, Szlovéniának.

30. cikk – Az Elnökség tagjainak képviselői

(1) A nemzeti delegációk saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki elnökségi tagjuk (kivéve az elnököt és az első alelnököt) személyes képviselőjéül.

(2) A politikai csoportok saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki elnökük személyes képviselőjéül.

(3) A személyes képviselőnek csak akkor van joga az üléseken részt venni, hozzászólni és szavazni, ha az elnökségi tagot képviseli. A szavazati jog átruházását az érintett ülést megelőzően írásban közölni kell a főtitkárral.

31. cikk – Választási szabályok

(1) Az Elnökséget a Közgyűlés két és fél évre választja.

(2) A választás az ideiglenes elnök elnöklete alatt, a 11. és 12. cikknek megfelelően történik. Az összes jelölést a főtitkárnak kell benyújtani írásban, a plenáris ülés kezdete előtt legalább egy órával. A választásokra csak akkor kerülhet sor, ha a tagoknak legalább a kétharmada jelen van.

32. cikk – Az elnök és az első alelnök megválasztása

(1) A választás előtt az elnöki és az első alelnöki tisztségre jelöltek rövid nyilatkozatot intézhetnek a Közgyűléshez. Az erre a célra rendelkezésre álló idő egyenlő hosszúságú, és azt az ideiglenes elnök szabja meg.

(2) Az elnök és az első alelnök megválasztása külön-külön történik. A leadott szavazatok többségével választják meg őket.

(3) Érvényes szavazatnak számít az "igen" szavazat és a tartózkodás. Annak megállapításához, hogy megvolt-e a többség, kizárólag az "igen" szavazatokat számolják össze.

(4) Ha a szavazás első fordulójában egyetlen jelölt sem kapja meg a többséget, második fordulót tartanak, amelynek során az a jelölt számít megválasztott tisztségviselőnek, aki a leadott szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek.

33. cikk – Az Elnökség tagjainak megválasztása

(1) Közös jelöltlista állítható azoknak a nemzeti delegációknak a jelöltjeiből, amelyek az Elnökségben nekik járó helyekre egy-egy jelöltet állítanak. Ezt a listát egyetlen választási fordulóban, a leadott szavazatok többségével el lehet fogadni.

Abban az esetben, ha nem fogadnak el közös jelöltlistát, vagy ha egy nemzeti delegáció elnökségi helyeire több jelöltet javasolnak, mint a rendelkezésre álló helyek száma, e helyek mindegyikének betöltése céljából külön szavazási fordulót tartanak, s ezekre is a 31. cikk, illetve a 32. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti, az elnök és az első alelnök megválasztására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A politikai csoportok és a szakbizottságok elnökei mint elnökségi tagok megválasztásához elfogadás céljából névjegyzéket terjesztenek a Közgyűlés elé.

34. cikk – A képviselők megválasztása

A jelölteknek az elnökségi helyre való megválasztásával egyidejűleg megválasztják az illető személyes képviselőjét is.

35. cikk – Az Elnökségben megürült helyek pótválasztással való betöltése

Abban az esetben, ha az elnökségi tagnak vagy személyes képviselőjének RB-tagsága megszűnik, vagy ha leköszön elnökségi tagságáról, a hivatali ideje fennmaradó részére a 29–34. cikk szerint betöltik a helyét. A megüresedett elnökségi, illetve képviselői hely betöltése pótválasztással történik a Közgyűlésen, a 38. cikk (3) bekezdése szerint, az elnök vagy egyik képviselője elnökletével.

36. cikk – Az Elnökség feladatai

Az Elnökségnek a következő feladatai vannak:

a) hivatali időszakának kezdetén politikai programjának elkészítése, ismertetése a Közgyűlés előtt, valamint végrehajtásának felügyelete. Hivatali időszakának végén politikai programjának végrehajtásáról készült jelentést terjeszt a Közgyűlés elé;

b) a Közgyűlés és a szakbizottságok munkájának megszervezése és összehangolása;

c) a szakbizottságok javaslatára éves munkaprogramjuk elfogadása;

d) általános hatáskör a tagok és póttagok pénzügyi, szervezési és adminisztratív ügyeiben; az RB és főtitkársága belső megszervezése, beleértve a személyzeti tervet és az RB szerveit;

e) az Elnökségnek lehetősége van:

- saját tagjaiból vagy az RB tagjaiból álló munkacsoportokat felállítani, amelyek különleges ügyekben tanácsokkal látják el; ezek a munkacsoportok legfeljebb nyolc tagból állhatnak,

- meghívni az ülésein való részvételre szakértelmük vagy tisztségük alapján az RB más tagjait, valamint külső személyeket;

f) a főtitkár, valamint a 69. cikkben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkalmazása;

g) a 72. cikknek megfelelően a kiadási és bevételi előirányzatok tervezetének benyújtása a Közgyűlésnek;

h) a szokásos helyszíntől eltérő helyen tartandó ülések engedélyezése;

i) a munkacsoportok, a csatlakozni kívánó országokkal létrehozott vegyes bizottságok, valamint az RB tagjainak részvételével működő más politikai szervek összetételére és működésére vonatkozó rendelkezések kibocsátása;

j) amennyiben a Közgyűlés a megadott határidőn belül nem tud határozni, határozathozatal kereset benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához a határozatképességnek a 37. cikk (2) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 53. és 54. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet, és felkéri a Közgyűlés következő ülésszakát, hogy határozzon a kereset fenntartásáról. Ha a határozatképességnek a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti ellenőrzését követően a Közgyűlés a 13. cikk g) pontjában meghatározott szavazattöbbséggel a keresetbenyújtás ellen határoz, az elnök visszavonja a keresetet.

37. cikk – Az Elnökség összehívása, határozatképesség és határozathozatal

(1) Az Elnökséget az elnök hívja össze, az első alelnökkel egyetértésben ő határozza meg az ülés időpontját és a napirendet. Az Elnökség legalább negyedévenként egyszer, vagy az Elnökség tagjainak legalább egynegyede által benyújtott írásbeli kérés beérkezésétől számított tizennégy napon belül ül össze.

(2) Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább hat tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg a határozatképesség ellenőrzését nem kérték, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Ha megállapítják, hogy az Elnökség nem határozatképes, a vita folytatódhat, de a szavazást a következő ülésre halasztják.

(3) Az Elnökség határozatot a leadott szavazatok többségével hoz, amennyiben az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik. A 22. cikk (2) és (5) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(4) Az Elnökség határozatainak előkészítése során az elnök megbízza a főtitkárt a tanácskozás dokumentumainak és határozati ajánlásainak kidolgozásával az egyes tárgyalandó témákra vonatkozóan. Ezeket csatolják a napirend tervezetéhez.

(5) E dokumentumokat az ülés megnyitása előtt legalább tíz nappal e-mailben el kell küldeni a tagoknak. Az elnökségi dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat legkésőbb három munkanappal az elnökségi ülés kezdete előtt el kell juttatni a főtitkárnak, a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával, és amint fordításuk elkészült, elektronikus formában hozzáférhetővé kell azokat tenni.

(6) Kivételes esetekben az elnök írásbeli eljáráshoz folyamodhat olyan határozat elfogadtatásához, amely nem személyekre vonatkozik. Az elnök értesíti a tagokat a határozatjavaslatról, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat öt munkanapon belül írásban közöljék vele. Amennyiben senki nem emel kifogást, a határozat elfogadásra kerül.

38. cikk – Az elnök

(1) Az elnök irányítja az RB munkáját.

(2) Az RB-t az elnök képviseli. Ezt a jogkörét átruházhatja.

(3) Távollét vagy akadályoztatás esetén az elnököt az első alelnök képviseli, az ő távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnököt a további alelnökök egyike képviseli.

Vélemények, jelentések és állásfoglalások – Elnökségi eljárás

39. cikk – Vélemények – Jogalapok

Az RB véleményeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 307. cikke alapján fogadja el:

a) az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság felkérésére a szerződésekben előirányzott esetekben, továbbá minden olyan – különösen a határokon átnyúló együttműködést érintő – esetben, amikor ezen intézmények valamelyike indokoltnak tartja;

b) saját kezdeményezésére az általa szükségesnek tartott esetekben;

c) a Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke értelmében történő meghallgatása esetén, ha annak az a véleménye, hogy az ügy kifejezetten regionális érdekeket érint.

40. cikk – Vélemények és jelentések – Az illetékes szakbizottság kijelölése

(1) A Tanácstól, az Európai Bizottságtól vagy az Európai Parlamenttől kapott, véleményalkotásra való felkéréseket az elnök azok beérkezése után az illetékes szakbizottságokhoz utalja, amiről az Elnökség a legközelebbi ülésén kap tájékoztatást.

(2) Ha valamely vélemény vagy jelentés témája nem csak egy szakbizottság hatáskörébe tartozik, akkor az elnök kijelöl egy témavezető szakbizottságot és szükség esetén javasolhatja az Elnökségnek egy, az érintett szakbizottságok képviselőiből álló munkacsoport létrehozását.

(3) Ha egy szakbizottság az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően hozott elnöki döntéssel nem ért egyet, akkor elnöke közvetítésével kérheti az ügyben az Elnökség döntését.

41. cikk – Főelőadó kijelölése

(1) Ha a szakbizottság nem tudja a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidőre a kért vélemény- vagy jelentéstervezetet elkészíteni, az Elnökség javasolhatja, hogy a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, aki közvetlenül a Közgyűlésnek terjeszti be a vélemény- vagy jelentéstervezetet.

(2) Amennyiben a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidő nem engedi meg, hogy a plenáris ülés keretében a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, akkor ezt megteheti az elnök, s erről a következő ülésen tájékoztatja a Közgyűlést.

(3) Mindkét esetben lehetőleg össze kell ülnie az érintett szakbizottságnak, hogy a vélemény vagy jelentés témájáról általános tájékozódó vitát folytasson.

42. cikk – Saját kezdeményezésű vélemények és jelentések

(1) Saját kezdeményezésű vélemény vagy jelentés kidolgozására irányuló kérelmet az Elnökség három tagja, valamely szakbizottsága az elnökén keresztül vagy az RB harminckét tagja nyújthat be az Elnökségnek. Az ilyen kérelmeket indokolással ellátva és a 37. cikk (4) bekezdése szerinti összes többi tárgyalási dokumentációval együtt az Elnökségnek kell eljuttatni, ha lehet, még az éves munkaprogram elfogadása előtt.

(2) Az Elnökség a saját kezdeményezésű vélemények vagy jelentések kidolgozására irányuló kérelmekről a leadott szavazatok háromnegyedes többségével dönt. A véleményeket, illetve jelentéseket a 40. cikknek megfelelően az illetékes szakbizottsághoz utalják. Az elnök tájékoztatja a Közgyűlést az Elnökségnek a saját kezdeményezésű vélemények és jelentések elfogadásáról, illetve szakbizottsághoz utalásáról hozott minden határozatáról.

(3) A 39. cikk c) pontja szerinti véleményekre a jelen cikk értelemszerűen alkalmazandó.

43. cikk – Állásfoglalások benyújtása

(1) Csak olyan állásfoglalásokat lehet a napirendre tűzni, amelyek az Európai Unió tevékenységi körére vonatkoznak, tárgyuk a regionális és helyi önkormányzatok fontos törekvéseivel kapcsolatos, és időszerűek.

(2) Állásfoglalás-tervezetekre vonatkozó javaslatokat vagy állásfoglalások kidolgozására irányuló kérelmeket legalább harminckét tag vagy valamelyik politikai csoport terjeszthet elő az RB-nek. Minden javaslatot vagy kérelmet írásban kell beterjeszteni az Elnökségnek a támogató tagok, illetve politikai csoport nevének megadásával. Ezeknek az elnökségi ülés megnyitása előtt legalább három munkanappal meg kell érkezniük a főtitkárhoz.

(3) Ha az Elnökség úgy dönt, hogy az RB-nek állásfoglalás-tervezetet kell kidolgoznia vagy állásfoglalás kidolgozására irányuló kérelemmel kell foglalkoznia, akkor:

a) felveheti az állásfoglalás-tervezetet a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően a plenáris ülés napirendjének előzetes tervezetébe;

b) kijelölhet egy illetékes szakbizottságot, megszabva számára az állásfoglalás-tervezet kidolgozásának határidejét; az illetékes szakbizottság elkészíti az állásfoglalás-tervezetet a vélemény-, illetve jelentéstervezetek kidolgozási eljárása szerint. Erre az esetre nem alkalmazhatóak az 51. cikk rendelkezései;

c) a 15. cikk (6) bekezdésének második mondata alapján felveheti az állásfoglalás-tervezetet a következő plenáris ülés napirendjére. Az ilyen állásfoglalás-tervezeteket a második ülésnapon tárgyalják meg.

(4) Azokat az állásfoglalás-tervezeteket, amelyek a (2) bekezdésben megszabott határidő lejárta után bekövetkezett váratlan eseményre vonatkoznak (sürgős állásfoglalások), és összhangban vannak az (1) bekezdés rendelkezéseivel, az elnökségi ülés kezdetekor még be lehet nyújtani. Ha az Elnökség azt állapítja meg, hogy a javaslat az RB feladatait érinti, akkor azt a (3) bekezdés c) pontja szerint kezeli. Sürgős állásfoglalás-tervezetre vonatkozó módosító indítványt bármely tag a Közgyűlés elé terjeszthet.

44. cikk – A vélemények, jelentések és állásfoglalások terjesztése

Az Elnökség gondoskodik az RB által elfogadott vélemények, jelentések és állásfoglalások terjesztéséről.

4. FEJEZET

SZAKBIZOTTSÁGOK

45. cikk – A szakbizottságok összetétele és hatásköre

(1) A Közgyűlés minden ötéves hivatali időszak kezdetekor a munkáját előkészítő szakbizottságokat hoz létre. Összetételükről és hatáskörükről az Elnökség javaslata alapján dönt.

(2) A szakbizottságok összetételének tükröznie kell az RB nemzeti összetételét.

(3) Az RB tagjainak legalább egy szakbizottságban részt kell venniük, kettőnél több szakbizottságnak azonban nem lehetnek tagjai. Azon nemzeti delegációk tagjai esetében, amelyeknek kevesebb a tagjuk, mint amennyi szakbizottság van, az Elnökség ez alól kivételt tehet.

46. cikk – Elnök és alelnökök

(1) Első ülésén minden egyes szakbizottság tagjai közül elnököt, első alelnököt és legfeljebb két alelnököt jelöl.

(2) Ha a jelöltek száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a jelölt vagy a jelöltek megválasztása közfelkiáltással történhet. Ellenkező esetben vagy a szakbizottság tagjai egy hatodának kérésére megválasztásuk az RB elnöke és első alelnöke megválasztását szabályozó 32. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti szavazással történik.

(3) Ha egy tag RB-tagsága megszűnik, vagy leköszön a szakbizottság elnöki vagy alelnöki tagságáról, akkor a megüresedett helyet a jelen cikknek megfelelően újból betöltik.

47. cikk – A szakbizottságok feladatai

(1) A szakbizottságok a 45. cikk alapján a Közgyűlés által meghatározott hatáskörüknek megfelelően megvitatják az uniós politikákat. Feladatuk mindenekelőtt a vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezetek kidolgozása, amelyeket elfogadásra a Közgyűlés elé terjesztenek.

(2) Éves munkaprogramjukat az RB politikai prioritásainak megfelelően dolgozzák ki, és elfogadásra az Elnökség elé terjesztik.

48. cikk – A szakbizottságok összehívása és az ülések napirendje

(1) A szakbizottság ülésének időpontját és napirendjét az adott szakbizottság elnöke határozza meg az első alelnökkel egyetértésben.

(2) A szakbizottságot annak elnöke hívja össze. A tagoknak a rendes ülésre szóló meghívót a napirenddel együtt legkésőbb négy héttel a kitűzött időpont előtt meg kell kapniuk.

(3) Tagjai legalább egynegyedének írásbeli kérésére az elnök köteles rendkívüli szakbizottsági ülést összehívni, amelyet a kérelem benyújtását követően legkésőbb négy hét múlva meg kell tartani. A rendkívüli ülés napirendjét a kérelmet benyújtó tagoknak kell összeállítaniuk. A napirendet a meghívóval együtt kapják meg a tagok.

(4) Minden véleménytervezetet és egyéb tanácskozási dokumentumot, amelyet az ülések előtt le kell fordítani, és elérhetővé kell tenni, legalább öt héttel az ülés kitűzött dátuma előtt el kell juttatni a szakbizottság titkárságához. Ezeket a vonatkozó ülés előtt legalább tíz munkanappal e-mailben el kell küldeni a tagoknak. Kivételes esetekben az elnök módosíthatja az itt felsorolt határidőket.

49. cikk – Nyilvánosság

(1) A szakbizottságok ülései nyilvánosak, hacsak a szakbizottság az ülés teljes időtartamára vagy a napirend egy adott pontjára vonatkozóan másként nem határoz.

(2) Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, illetve más személyiségek felkérést kaphatnak a szakbizottságok ülésein való részvételre és a tagok kérdéseinek megválaszolására.

50. cikk – A vélemények és jelentések kidolgozásának határideje

(1) A szakbizottságok vélemény- vagy jelentéstervezeteiket az intézményközi menetrendben meghatározott határidőkön belül terjesztik elő. A vélemény-, illetve jelentéstervezeteket legfeljebb két ülésen tárgyalják meg, amelyekbe a munka megszervezését célzó első ülés nem számít bele.

(2) Kivételes esetben az Elnökség engedélyezheti további ülések megtartását vélemény- vagy jelentéstervezet megvitatása céljából, vagy meghosszabbíthatja az előterjesztésükre kitűzött határidőt.

51. cikk – A vélemények és a jelentések tartalma

(1) Az RB véleménye vagy jelentése az RB-nek a tárgyalt témával kapcsolatos véleményét és ajánlásait tartalmazza, valamint adott esetben konkrét javaslatokat a megvitatott dokumentum módosítására.

(2) Az RB véleményei konkrét utalást tartalmaznak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazására.

(3) E vélemények és jelentések ezenkívül, ahol csak lehetséges, kitérnek a közigazgatás részéről történő végrehajtásra és a regionális és helyi pénzügyekre gyakorolt várható hatásra.

(4) Adott esetben az előadó felelőssége mellett indokolás készül, amely nem kerül szavazásra. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie a vélemény megszavazott szövegével.

52. cikk – Az RB véleményeinek nyomon követése

(1) A vélemény elfogadását követő időszakban a véleménytervezet kidolgozására kijelölt szakbizottság elnöke és előadója a főtitkárság segítségével nyomon követi az RB felkérésének alapját képező eljárást.

(2) Amennyiben a szakbizottság szükségesnek tartja, engedélyt kérhet az Elnökségtől átdolgozott véleménytervezet kidolgozására azonos témában és – ha mód van rá – azonos előadóval az RB felkérésének alapját képező eljárás során történő változások figyelembevétele és a rájuk történő reagálás érdekében.

(3) A szakbizottság, amennyiben lehetséges, összeül, és megvitatja, majd elfogadja az átdolgozott véleménytervezetet, amely ezután a legközelebbi plenáris ülés elé kerül.

(4) Ha az RB felkérésének alapját képező eljárás menete nem biztosít elegendő időt arra, hogy a szakbizottság véleményt nyilvánítson, a szakbizottság elnöke erről közvetlenül tájékoztatja az RB elnökét, hogy a 41. cikk alapján lehetőség nyíljon főelőadó kijelölésére.

53. cikk – A szubszidiaritási elv megsértése esetén alkalmazandó eljárás

(1) Az RB elnöke vagy a véleménytervezet kidolgozására kijelölt szakbizottság javasolhatja kereset benyújtását az Európai Unió Bíróságának a szubszidiaritás elvének megsértése miatt olyan jogi aktussal szemben, melynek elfogadásához az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a Régiók Bizottságával történő konzultációt.

(2) A határozatképességnek az 59. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság javaslatát vagy a Közgyűlésnek kell benyújtani határozathozatalra – a 13. cikk g) pontjának megfelelően –, vagy pedig az Elnökségnek, a 36. cikk j) pontjában felsorolt esetekben. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 36. cikk j) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

54. cikk – Az RB-vel történő kötelező konzultáció elmulasztása

(1) Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott esetekben nem konzultáltak a Régiók Bizottságával, az RB elnöke vagy egy szakbizottság javasolhatja a Közgyűlésnek a 13. cikk g) pontjának megfelelően, vagy az Elnökségnek a 36. cikk j) pontjában felsorolt esetekben kereset benyújtását az Európai Unió Bíróságának.

(2) A határozatképességnek az 59. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 36. cikk j) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

55. cikk – A vélemények hatásáról szóló jelentés

A főtitkárság évente legalább egyszer jelentést terjeszt a Közgyűlés elé az RB véleményeinek hatásáról, elsősorban az illetékes szakbizottságoktól ezzel kapcsolatban neki eljuttatott tájékoztatás és az érintett intézményektől származó információk alapján.

56. cikk – Előadók

(1) Vélemény- vagy jelentéstervezet kidolgozásához a szakbizottságok elnökük javaslatára egy – vagy indokolt esetben két – előadót nevezhetnek ki.

(2) Az előadók kijelölésekor minden szakbizottság ügyel a vélemények és jelentések egyenletes elosztására.

(3) Sürgősség esetén a szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat előadó kijelölése céljából. Az elnök felkéri a szakbizottság tagjait, hogy a javasolt előadó kinevezése elleni esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele. Kifogásolás esetén az elnök és az első alelnök közös megegyezés alapján határoz.

(4) Az előadónak kinevezett elnök vagy alelnök az ülés levezetését a saját vélemény- vagy jelentéstervezete megvitatásának idejére egy alelnöknek vagy ennek hiányában a jelen lévő legidősebb tagnak adja át.

(5) Amennyiben egy előadó elveszíti RB-n belüli tagságát vagy póttagságát, új előadót neveznek ki a szakbizottság ugyanazon politikai csoportjából, adott esetben a (3) bekezdésben leírt eljárás alkalmazásával.

57. cikk – Munkacsoportok

(1) Indokolt esetben a szakbizottságok az Elnökség hozzájárulásával munkacsoportokat hozhatnak létre. A munkacsoportokban más szakbizottságok tagjai is helyet kaphatnak.

(2) Egy munkacsoport azon tagját, aki nem tud részt venni egy ülésen, e munkacsoport helyettesítő tagjainak listáján szereplő, ugyanahhoz a politikai csoporthoz tartozó valamely másik tag vagy póttag képviselheti.

(3) Tagjai közül minden munkacsoport elnököt és alelnököt jelölhet ki.

58. cikk – Szakértők

(1) A szakbizottságok tagjait szakértő segítheti.

(2) Saját munkájuk keretében vagy az általuk létrehozott munkacsoportok segítésére a szakbizottságok szakértőket jelölhetnek ki. Az elnök felkérésére ezek a szakértők részt vehetnek a szakbizottság vagy munkacsoportja ülésein.

(3) Utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére csak az előadók szakértői és a szakbizottság által meghívott szakértők tarthatnak igényt.

59. cikk – Határozatképesség

(1) A szakbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább hat tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Ha megállapítják, hogy a szakbizottság nem határozatképes, az ülésen megtárgyalhatják azokat a hátralévő napirendi pontokat, amelyeknél nem szükséges szavazás, a fennmaradó többi napirendi pont vitáját és a hozzájuk kapcsolódó szavazást pedig a következő ülésre halasztják.

60. cikk – Szavazás

(1) A határozatokat szavazattöbbséggel fogadják el. A 22. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(2) Ha egy szakbizottság valamely vélemény kapcsán félbeszakítja a szavazást, többségi szavazással határozhat úgy, hogy a már korábban szavazásra bocsátott módosításokat újból szavazásra bocsátja, amikor a szöveg egészéről határoz.

61. cikk – Módosító indítványok

(1) A módosító indítványokat a szakbizottság titkárságához az ülés időpontja előtt legalább hét munkanappal el kell juttatni. Ezt a határidőt az elnök kivételesen módosíthatja.

Módosító indítványokat a szakbizottságban csak ugyanezen szakbizottság tagjai és az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján helyettesítésükkel szabályosan megbízott tagok vagy póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be írásban.

A szakbizottsági ülés számára módosító indítványt vagy csak e szakbizottság rendes tagja vagy a helyettesítésével szabályosan megbízott másik tag, illetve póttag nyújthat be. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

A módosító indítványok elsőbbséget élveznek a fordításkor. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy maga is eljuttathassa saját módosító indítványait a főtitkárságra legalább két munkanappal az ülés megnyitása előtt. Az előadó módosító indítványainak explicit módon kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz. Az előadó módosító indítványait, amint a fordításuk elkészült, elektronikus formában elérhetővé kell tenni, és legkésőbb az ülés megnyitásáig írásos formában ki kell osztani.

A 24. cikk (1)–(5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2) A módosító indítványokról a tárgyalt vélemény- vagy jelentéstervezet bekezdéseinek sorrendjében szavaznak. Ezt végső szavazás követi a szöveg egészéről.

(3) A szakbizottságban történt elfogadás után a vélemény-, illetve jelentéstervezetet a szakbizottság elnöke átadja a Régiók Bizottsága elnökének.

62. cikk – Vélemény-, illetve jelentésalkotás elutasítása

Ha a (témavezető) szakbizottság úgy véli, hogy a téma, amelynek tárgyalásával megbízták, nem érint regionális vagy helyi érdekeket vagy nincs politikai súlya, dönthet úgy, hogy a tárgyban nem dolgoz ki véleményt, illetve jelentést.

63. cikk – Írásbeli eljárás

(1) Kivételes esetekben egy szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat valamely, az adott szakbizottság működésére vonatkozó határozat elfogadtatásához.

(2) Ezen eljárás keretében az elnök értesíti a szakbizottság tagjait a határozati javaslatról, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele.

(3) Amennyiben senki nem emel kifogást, a határozat elfogadásra kerül.

64. cikk – Álláspont levélben történő ismertetése

(1) Olyan felkérések esetében, amelyeknél célszerűnek tűnik, hogy a Régiók Bizottsága válaszoljon ezekre, de prioritási okokból, illetve azért, mert idekapcsolódó vélemények már elfogadásra kerültek a közelmúltban, új vélemény kidolgozását nem tartják szükségesnek, az illetékes szakbizottság úgy határozhat, hogy nem bocsát ki véleményt. Ebben az esetben az RB egy, az intézmény elnöke által aláírt levélben válaszolhat az európai uniós intézményeknek.

(2) A levelet az illetékes szakbizottság elnöke fogalmazza meg, egyeztetve az ugyanabban a tárgyban készült korábbi vélemények előadóival.

(3) Amennyiben a határidők lehetővé teszik, az illetékes szakbizottság legközelebbi ülésén megvitatja a levelet, mielőtt aláírásra a Régiók Bizottsága elnöke elé terjesztenék.

65. cikk – A szakbizottságokra alkalmazandó rendelkezések

A 11. cikk, a 12. cikk (2) bekezdése, a 17. cikk (1)–(3) bekezdése és a 20. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

5. FEJEZET

A BIZOTTSÁG IGAZGATÁSA

66. cikk – Főtitkárság

(1) Az RB munkáját főtitkárság segíti.

(2) A főtitkárság a főtitkár irányítása alatt áll.

(3) A főtitkárság szervezetét a főtitkár javaslatára az Elnökség határozza meg oly módon, hogy az képes legyen az RB és szervei zökkenőmentes működését biztosítani, valamint segíteni az RB tagjait megbízásuk gyakorlásában. Ennek keretében megszabja, hogy a főtitkárságnak milyen szolgáltatásokat kell nyújtania a tagok, a nemzeti delegációk, a politikai csoportok és a független tagok számára.

(4) A főtitkárság készíti az RB szerveinek üléseiről szóló jegyzőkönyveket.

67. cikk – Főtitkár

(1) A főtitkár feladata az Elnökség vagy az elnök által az ennek az eljárási szabályzatnak és az érvényes jogi kereteknek megfelelően hozott határozatok végrehajtásának biztosítása. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt, és annak jegyzőkönyvét vezeti.

(2) A főtitkár tisztét az Elnökséget képviselő elnök fennhatósága alatt látja el.

68. cikk – A főtitkár alkalmazása

(1) Az Elnökség a főtitkárt a leadott szavazatok kétharmados többségével elfogadott határozat alapján, a határozatképességnek a 37. cikk (2) bekezdése első mondata szerinti ellenőrzését követően, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében foglalt és az idetartozó rendelkezések szerint alkalmazza.

(2) A főtitkár alkalmazása öt évre szól. Munkaszerződésének részletes feltételeit az Elnökség szabja meg.

A főtitkár megbízatása egy alkalommal legfeljebb öt évre megújítható.

(3) A főtitkárt illetően az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó rendszer rendelkezései értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságok jogkörét az Elnökség gyakorolja.

69. cikk – A tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei

(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket

- az AD tisztségcsoport 5-től 12-ig terjedő besorolási fokozataiba tartozó tisztviselők, valamint az AST tisztségcsoport tisztviselői esetében a főtitkár,

- a többi tisztviselő esetében a főtitkár javaslatára az Elnökség gyakorolja.

(2) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében a munkaszerződések megkötésére illetékes szervre ruházott jogköröket a következők gyakorolják:

- az AD tisztségcsoport 5-től 12-ig terjedő besorolási fokozataiba tartozó ideiglenes alkalmazottak, valamint az AST tisztségcsoport ideiglenes alkalmazottai esetében a főtitkár,

- a többi ideiglenes alkalmazott esetében a főtitkár javaslatára az Elnökség,

- az elnök és az első alelnök kabinetjének ideiglenes alkalmazottait illetően:

- az AD tisztségcsoport 5-től 12-ig terjedő besorolási fokozataiba tartozó alkalmazottak, valamint az AST tisztségcsoport besorolási fokozataiba tartozó alkalmazottak esetében az elnök javaslatára a főtitkár,

- az AD tisztségcsoport egyéb besorolási fokozataiba tartozó többi alkalmazott esetében az elnök javaslatára az Elnökség.

Az elnök és első alelnök kabinetjében alkalmazott ideiglenes alkalmazottakat az elnök, illetve az első alelnök megbízatásának lejártáig veszi fel

- a szerződéses alkalmazottak, a különleges tanácsadók és helyi alkalmazottak esetén a főtitkár, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott feltételek szerint.

70. cikk – Zártkörű ülés

A 68. és a 69. cikk alapján történő határozathozatalra az Elnökség zártkörű ülésén kerül sor.

71. cikk – Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottsága (CAFA)

(1) Az Elnökség a 36. cikk értelmében a pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozó konzultatív bizottságot hoz létre egy elnökségi tag elnöklete alatt.

(2) Az Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottsága az alábbi feladatokat látja el:

a) a főtitkár által benyújtott kiadási és bevételi előirányzatok előzetes tervezetének megvitatása és elfogadása a 72. cikk értelmében,

b) az Elnökség végrehajtásirendelkezés- és határozattervezeteinek kidolgozása pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekben, beleértve a tagokat és póttagokat érintő tervezeteket is.

(3) Az Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottságának elnöke képviseli az RB-t az Unió költségvetési hatóságai előtt.

72. cikk – Költségvetés

(1) Az Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottsága az Elnökség elé terjeszti az RB következő költségvetési évre szóló kiadási és bevételi előirányzatainak előzetes tervezetét. Az Elnökség a tervet elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.

(2) A Közgyűlés az RB kiadási és bevételi előirányzatainak tervezetét elfogadja, és megfelelő időben továbbítja az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, hogy biztosítsa a költségvetési rendelkezésekben megszabott határidők betartását.

(3) Az RB elnöke az Adminisztrációs és Pénzügyek Bizottságával folytatott konzultáció után, az Elnökség által meghatározott belső pénzügyi szabályok alapján hajtja, illetve hajtatja végre a kiadási és bevételi előirányzatokat. Az elnök ezt a feladatát az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet szerint gyakorolja.

*

* *

III. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

73. cikk – Együttműködési megállapodások

Az RB hatásköre keretében az Elnökség a főtitkár javaslatára megállapodásokat köthet más szervekkel.

74. cikk – Vélemények, jelentések és állásfoglalások továbbítása más intézmények felé és nyilvánosságra hozataluk

(1) Az RB véleményeit és jelentéseit, valamint a 26. cikknek megfelelően az egyszerűsített eljárás alkalmazására vagy a 62. cikknek megfelelően vélemény- vagy jelentésalkotás elutasítására vonatkozó közleményeit a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézi. Ezeket, az állásfoglalásokhoz hasonlóan, az elnök továbbítja.

(2) Az RB véleményei, jelentései és állásfoglalásai megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

NYILVÁNOSSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

75. cikk – A nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz

(1) Az Unió minden polgárának, valamint minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely valamelyik tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkezik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban joga van a Régiók Bizottságának dokumentumaihoz hozzáférni az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendeletében rögzített alapelvek, feltételek és korlátozások mellett és az RB Elnöksége által megállapított szabályok szerint. Egyéb természetes vagy jogi személyek számára a bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést, amennyire lehetséges, ugyanilyen módon biztosítják.

(2) Az RB felállítja saját dokumentumainak jegyzékét. Egyúttal az Elnökség belső rendelkezéseket ad ki a hozzáférés módjainak szabályozásáról, és rögzíti a közvetlenül hozzáférhető dokumentumok jegyzékét.

3. FEJEZET

NYELVHASZNÁLAT

76. cikk – A tolmácsolás nyelvi rendszere

A tolmácsolás nyelvi rendszerével kapcsolatban a lehetőségek függvényében az alábbi elvek kerülnek alkalmazásra:

a) Az RB vitáit – ha az Elnökség nem határoz másképpen – valamennyi hivatalos nyelvre tolmácsolják.

b) Minden tagnak joga van ahhoz, hogy a plenáris ülésen az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel. A hivatalos nyelveken elhangzó felszólalásokat szinkrontolmácsolják a többi hivatalos nyelvre, valamint az Elnökség által szükségesnek tartott egyéb nyelvekre.

c) Az Elnökség, a szakbizottságok és a munkacsoportok ülésein azoknak a tagoknak a nyelvén áll rendelkezésre aktív és passzív tolmácsolás, akik megerősítették az adott ülésen való részvételüket.

4. FEJEZET

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

77. cikk – Az eljárási szabályzat felülvizsgálata

(1) A taggyűlés tagjainak többségi szavazatával dönthet az eljárási szabályzat egészének vagy egyes részeinek felülvizsgálatáról.

(2) Ad hoc bizottságot bíz meg azzal, hogy jelentést és szövegtervezetet készítsen, melyek alapul szolgálnak az új rendelkezéseknek a tagok többségi szavazatával történő elfogadásához. Az új rendelkezések az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésüket követő napon lépnek hatályba.

78. cikk – Az Elnökség utasításai

Az Elnökség – az eljárási szabályzat tiszteletben tartása mellett – utasítások útján részletesebben is rendelkezhet annak alkalmazásáról.

79. cikk – Az eljárási szabályzat hatálybalépése

Ez az eljárási szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lép hatályba.

--------------------------------------------------