4.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/14

(1)

A 2002/187/IB határozat (2) az Eurojustot, mint az Európai Unió jogi személyiséggel rendelkező szervét a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és fejlesztése céljából hozta létre.

(2)

Az Eurojust által gyűjtött tapasztalatok értékelése alapján és azok figyelembevételével tovább kell fejleszteni az Eurojust működési hatékonyságát.

(3)

Elérkezett az idő az Eurojust operatívabbá tételére és a nemzeti tagok státusának közelítésére.

(4)

Az Eurojust célkitűzéseinek eléréséhez nyújtott tagállami hozzájárulás folyamatosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a nemzeti tagok állandó munkahelyéül az Eurojust székhelyének kell szolgálnia.

(5)

Meg kell határozni azon hatáskörök közös alapját, amelyekkel az egyes nemzeti tagoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben rendelkezniük kell. E hatáskörök közül néhányat sürgős esetekben kell a nemzeti tag számára biztosítani, amikor nem tudja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot időben meghatározni vagy azzal a kapcsolatot időben felvenni. E hatáskörök gyakorlására természetesen nincs szükség, ha lehetőség van a hatáskörrel rendelkező hatóság azonosítására és az azzal való kapcsolat felvételére.

(6)

Ez a határozat nincs hatással arra, hogy a tagállamok a nemzeti tag kijelölésének, valamint az Eurojust nemzeti irodák belső munkája kialakításának tekintetében miként szervezik saját belső igazságügyi rendszerüket vagy adminisztratív eljárásaikat.

(7)

Annak érdekében, hogy az Eurojust a nap 24 órájában elérhető legyen és alkalmassá váljon a sürgős esetekben történő fellépésre, az Eurojuston belül létre kell hozni egy koordinációs ügyeletet. A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy a képviselők a hét minden napján 24 órában képesek legyenek eljárni.

(8)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok haladéktalanul válaszoljanak az e határozat szerint előterjesztett megkeresésekre, még akkor is, ha megtagadják a nemzeti tag kérelmének teljesítését.

(9)

A testület szerepét meg kell erősíteni a joghatósági összeütközések esetében, valamint az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok végrehajtásának ismétlődő megtagadása, vagy azzal kapcsolatos nehézségek támasztása esetében, beleértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is.

(10)

A tagállamokban nemzeti Eurojust koordinációs rendszereket kell létrehozni mindazon munka koordinálása céljából, amelyet az Eurojust nemzeti levelezői, az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezője, az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezője, az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója, valamint a közös nyomozócsoportok hálózatának, illetve a háborús bűncselekményekkel, a vagyonvisszaszerzéssel és a korrupcióval foglalkozó hálózatoknak a képviselői végeznek.

(11)

Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszernek biztosítania kell, hogy az ügyviteli rendszer hatékony és megbízható módon megkapja az érintett tagállamra vonatkozó adatokat. Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszer azonban nem felel az adatoknak az Eurojust részére történő tényleges továbbításáért. A tagállamok döntik el, melyik a legmegfelelőbb csatorna az adatoknak az Eurojust részére történő továbbításához.

(12)

Annak érdekében, hogy a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer elláthassa feladatait, biztosítani kell az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódást. Az ügyviteli rendszerhez történő kapcsolódás a nemzeti IT-rendszerek megfelelő figyelembevételével történik. Az ügyviteli rendszerhez való hozzáférés nemzeti szinten az ideiglenes munkafájlok megnyitásáért és kezeléséért felelős nemzeti tag központi szerepére alapul.

(13)

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (3) alkalmazandó a tagállamok és az Eurojust között továbbított személyes adatok tagállamok általi feldolgozása esetén. A 2008/977/IB kerethatározat nem érinti a 2002/187/IB tanácsi határozat idevágó adatvédelmi rendelkezéseit, amely az Eurojust sajátos jellege, funkciói és hatáskörei miatt a személyes adatok védelmére vonatkozóan az ezeket a kérdéseket részletesebben szabályozó, különös rendelkezéseket tartalmaz.

(14)

Az Eurojust számára engedélyezni kell azon személyek bizonyos személyes adatainak a feldolgozását, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek. Az ilyen személyes adatok listáján szerepelnie kell a telefonszámoknak, e-mail címeknek, gépjármű-nyilvántartási adatoknak, a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profiloknak, valamint fényképeknek és ujjlenyomatoknak. A listának ezen kívül tartalmaznia kell forgalmi és helymeghatározó adatokat, valamint a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának azonosításához szükséges, kapcsolódó adatokat is; nem tartalmazhat viszont a hírközlés tartalmát felfedő adatokat. Az Eurojust nem kívánja a DNS-profilok vagy az ujjlenyomatok automatizált összehasonlítását elvégezni.

(15)

Az Eurojust számára lehetővé kell tenni a személyes adatok tárolására előírt határidőknek a meghosszabbítását annak érdekében, hogy a céljait megvalósíthassa. Az ilyen döntéseket a konkrét igények alapos mérlegelését követően hozzák meg. Amennyiben valamennyi érintett tagállamban elévült a bűncselekmény büntethetősége, a személyes adatok feldolgozására vonatkozó határidők meghosszabbításáról csak akkor hozható döntés, ha e határozat szerint különleges szükség van a segítségnyújtásra.

(16)

A közös ellenőrző szervről szóló szabályoknak meg kell könnyíteniük a működést.

(17)

Az Eurojust működési hatékonyságának növelése céljából az Eurojust részére történő információtovábbítást javítani kell azáltal, hogy a nemzeti hatóságok számára egyértelmű és pontosan meghatározott kötelezettségeket állapítanak meg.

(18)

Az Eurojustnak végre kell hajtania a Tanács által meghatározott, különösen a szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetés-értékelésen (OCTA) alapuló prioritásokat, a Hágai Programban (4) foglaltak értelmében.

(19)

Az Eurojust konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló kiemelt fontosságú kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal. Ez a határozat pontosan meghatározza az Eurojust, illetve az Európai Igazságügyi Hálózat szerepét és kapcsolatát, az Európai Igazságügyi Hálózat sajátos jellegének fenntartása mellett.

(20)

E határozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely érinti a határozatban említett hálózatok titkárságainak önállóságát, amikor azok az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletnek (5) megfelelően az Eurojust személyzeteként látják el feladataikat.

(21)

Meg kell erősíteni az Eurojust külső partnerekkel – így például harmadik államokkal, az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), a Tanács Közös Helyzetelemző Központjával és az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (Frontex) – való együttműködési képességét is.

(22)

Rendelkezni kell arról, hogy az Eurojust összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldhessen harmadik államokba, azon célok elérése érdekében, amelyek hasonlóak az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB együttes fellépés (6) alapján a tagállamok által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek számára megállapított célokhoz.

(23)

Ez a határozat lehetővé teszi a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az Eurojust összetétele

(1)   Az Eurojustnak az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kirendelt egy-egy nemzeti tagja van, akik azonos jogosultságokkal rendelkező ügyészek, bírák vagy rendőrségi tisztviselők.

(2)   A tagállamok folyamatosan és hatékonyan közreműködnek az Eurojust 3. cikk szerinti céljainak elérésében. Ennek érdekében:

(3)   A nemzeti tag olyan pozíciót tölt be, amely megadja számára a feladata teljesítéséhez szükséges, e határozatban említett hatásköröket.

(4)   A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek jogállása tekintetében tagállamuk nemzeti joga az irányadó.

(5)   A helyettesnek teljesítenie kell az (1) bekezdésben foglalt követelményeket, és képesnek kell lennie a nemzeti tag nevében történő eljárásra vagy annak helyettesítésére. Az asszisztens szintén eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt, ha megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(6)   Az Eurojust az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerhez kapcsolódik, a 12. cikkel összhangban.

(7)   Az Eurojustnak e határozattal összhangban lehetősége van összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldeni harmadik államokba.

(8)   Az Eurojust e határozattal összhangban adminisztratív igazgató által vezetett titkársággal rendelkezik.”

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Koordinációs ügyelet

(1)   Feladatainak sürgős esetben történő ellátása érdekében az Eurojust létrehoz egy koordinációs ügyeletet, amely bármikor képes a hozzá beérkező megkeresések fogadására és feldolgozására. A koordinációs ügyelet az Eurojust egyetlen koordinációs ügyeleti kapcsolattartóján keresztül a hét minden napján 24 órában elérhető.

(2)   A koordinációs ügyelet tagállamonként egy képviselőből áll (a koordinációs ügyelet képviselője), aki lehet a nemzeti tag, annak helyettese vagy a nemzeti tagot helyettesíteni jogosult asszisztens. A koordinációs ügyelet képviselője a hét minden napján 24 órában képes eljárni.

(3)   Amikor sürgős esetben – valamely igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést vagy határozatot, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is, egy vagy több tagállamban kell teljesíteni, a kérelmező vagy a kibocsátó illetékes hatóság továbbíthatja azt a koordinációs ügyelet részére. A koordinációs ügyelet kapcsolattartója haladéktalanul továbbítja azokat azon tagállam képviselője számára, amely tagállamból a megkeresés származik, és – a továbbító vagy a kibocsátó hatóság kifejezett kérésére – azon tagállamok koordinációs ügyeleti képviselőinek, amelyek területén a megkeresést teljesíteni kell. Ezek a koordinációs ügyeleti képviselők a rájuk ruházott – és a 6. cikkben, valamint a 9a–9f. cikkben említett – feladatok vagy hatáskörök gyakorlása útján haladéktalanul lépéseket tesznek a megkeresés tagállamukban történő teljesítésével kapcsolatban.”

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 8. és 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az Eurojust kéréseit és véleményeit követő intézkedések

Ha az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy döntenek, hogy valamely, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kérést nem teljesítik, vagy a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében említett írásbeli véleményt figyelmen kívül hagyják, e döntésükről és annak indokairól haladéktalanul tájékoztatják az Eurojustot. Ha a kérés elutasításának indokait azért nem lehetséges megadni, mert az fontos nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy veszélyeztetné egyes személyek biztonságát, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai működési indokokra hivatkozhatnak.

9. cikk

Nemzeti tagok

(1)   A nemzeti tagok hivatali ideje legalább négy év. A származás szerinti tagállam e hivatali időt megújíthatja. A nemzeti tag hivatali idejének lejárta előtt a Tanácsnak az elmozdítás előtti tájékoztatása és indokok feltüntetése nélkül nem mozdítható el hivatalából. Ha valamely nemzeti tag az Eurojust elnöke vagy alelnöke, tagként a hivatali idejének legalább olyan hosszúnak kell lennie, hogy elnöki vagy alelnöki funkcióját a választott hivatali idő egészében betölthesse.

(2)   Az Eurojust és a tagállamok közötti összes információcserét a nemzeti tag útján kell lebonyolítani.

(3)   Az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében a nemzeti tag legalább ugyanolyan szintű hozzáféréssel rendelkezik a tagállamának alábbi nyilvántartástípusaiban meglevő információhoz, vagy legalább ugyanazon a módon képes ezen információk megszerzésére, mint amellyel adott esetben nemzeti szinten ügyészként, bíróként vagy rendőrségi tisztviselőként rendelkezne:

(4)   A nemzeti tag közvetlenül is megkeresheti saját tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait.”

8.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„9a. cikk

A nemzeti tag számára nemzeti szinten biztosított hatáskörök

(1)   A nemzeti tag a 9b., 9c. és 9d. cikkben említett hatásköröket a nemzeti jogszabályokkal összhangban eljáró, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként gyakorolja, az e cikkben és a 9b–9e. cikkekben meghatározott feltételekre figyelemmel. Feladatainak ellátása során a nemzeti tag szükség szerint tudatja, ha a nemzeti tagok részére e cikk és a 9b., 9c. és 9d. cikkek alapján biztosított hatáskörök szerint jár el.

(2)   Minden tagállam meghatározza azoknak a hatásköröknek a jellegét és terjedelmét, amelyek gyakorlását a nemzeti tag számára e tagállam vonatkozásában az igazságügyi együttműködés tekintetében biztosítja. Azonban minden tagállam biztosítja nemzeti tagja számára legalább azokat a – 9b., (a 9e. cikkre figyelemmel) a 9c. és a 9d. cikkben leírt – hatásköröket, amelyek adott esetben bíróként, ügyészként vagy rendőrségi tisztviselőként nemzeti szinten rendelkezésére állnának.

(3)   A tagállam, nemzeti tagjának kijelölésekor és szükség esetén bármely más időpontban tájékoztatja a (2) bekezdés végrehajtására vonatkozó döntéséről az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát, így utóbbi tájékoztathatja erről a többi tagállamot. A tagállamok vállalják a fentiek szerint a nemzeti tag számára biztosított előjogok elfogadását és elismerését, amennyiben azok a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban vannak.

(4)   Nemzetközi kötelezettségeivel összhangban valamennyi tagállam meghatározza a nemzeti tagot külföldi igazságügyi hatóságokkal kapcsolatos eljárásában megillető jogokat.

9b. cikk

Általános hatáskörök

(1)   A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben eljárva kiegészítő információkat vehetnek át, továbbíthatnak, mozdíthatnak elő, követhetnek nyomon és szolgáltathatnak az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és határozatok végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is. Az e bekezdésben említett hatáskörök gyakorlása esetén azonnal értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot.

(2)   Az igazságügyi együttműködés iránti megkeresés részleges vagy nem megfelelő teljesítése esetében a nemzeti tagok – hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben eljárva – tagállamuk hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságát kiegészítő intézkedésekre kérhetik fel a megkeresés teljes körű teljesítése érdekében.

9c. cikk

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben gyakorolt hatáskörök

(1)   A nemzeti tagok – hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben – a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal egyetértésben vagy annak kérésére és eseti alapon eljárva gyakorolják az alábbi hatásköröket:

(2)   Az e cikkben említett hatásköröket elsősorban a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság gyakorolja.

9d. cikk

Sürgős esetben gyakorolt hatáskörök

Hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségükben a nemzeti tagok sürgős esetben és amennyiben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot nem lehetséges megfelelő időben azonosítani vagy azzal a kapcsolatot felvenni, jogosultak:

Amint a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot azonosítják vagy felveszik vele a kapcsolatot, e hatóságot tájékoztatni kell a e cikkben említett hatáskörök gyakorlásáról.

9e. cikk

A nemzeti tagok által kibocsátott megkeresések, ha hatáskör gyakorlására nincs lehetőség

(1)   Hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségében eljárva a nemzeti tag legalább arra hatáskörrel rendelkezik, hogy a 9c. és 9d. cikkben említett hatáskörök gyakorlására jogosult hatósághoz javaslatot nyújtson be, ha e hatásköröknek a nemzeti tag számára történő biztosítása ellentétes:

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben a nemzeti tag által kibocsátott megkereséssel a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolatlan késedelem nélkül foglalkozzon.

9f. cikk

A nemzeti tagok közös nyomozócsoportokban való részvétele

A nemzeti tagok – az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikkével vagy a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB kerethatározattal (8) összhangban – saját tagállamuk vonatkozásában jogosultak részt venni közös nyomozócsoportokban, ideértve azok felállítását is. A tagállamok azonban a nemzeti tag részvételét a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság egyetértésétől függővé tehetik. A nemzeti tagok, helyetteseik vagy asszisztenseik felkérést kapnak bármely olyan közös nyomozócsoportban való részvételre, amelyben tagállamuk részt vesz, és amelyre az alkalmazandó pénzügyi eszközök közösségi finanszírozást biztosítanak. Minden tagállam meghatározza, hogy nemzeti tagja hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként vagy az Eurojust nevében vesz részt a közös nyomozócsoportban.

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Nemzeti Eurojust koordinációs rendszer

(1)   Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti Eurojust levelezőt.

(2)   Minden tagállam 2011. június 4. előtt létrehoz egy nemzeti Eurojust koordinációs rendszert a következők munkájának összehangolása érdekében:

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek megtartják a nemzeti jog szerinti beosztásukat és jogállásukat.

(4)   A nemzeti Eurojust-levelezők felelősek a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért. Ha több Eurojust-kapcsolattartót jelölnek ki, akkor egyikük felelős a nemzeti Eurojust koordinációs rendszer működéséért.

(5)   Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszere a tagállamok területén belül megkönnyíti az Eurojust feladatainak végrehajtását, különösen azáltal, hogy:

(6)   Az (5) bekezdésben említett célok teljesítése érdekében az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett személyeknek kötelező, a (2) bekezdés d) pontjában említett személyeknek lehetőségük van az e cikkel, a 16., 16a., 16b. és 18. cikkel és az Eurojust eljárási szabályzatával összhangban az ügyviteli rendszerhez kapcsolódni. Az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódás az Európai Unió általános költségvetését terheli.

(7)   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely érinti a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatokat, amelyekről az olyan igazságügyi együttműködésről szóló eszközök rendelkeznek, mint például az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 6. cikke. A nemzeti tag és a nemzeti levelező közötti kapcsolatok nem zárják ki a közvetlen kapcsolat lehetőségét a nemzeti tag és annak hatáskörrel rendelkező hatóságai között.

11.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Információcserék a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

(1)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 4. és 5. cikkel és e határozat adatvédelmi szabályaival összhangban kicserélik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak feladatai ellátásához szüksége van. Ez legalább a (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkra terjed ki.

(2)   Az Eurojustnak történő információátadás csak akkor értelmezhető az adott esetben az Eurojusttól segítség kérésére irányuló megkeresésként, ha egy hatáskörrel rendelkező hatóság ezt pontosan meghatározza.

(3)   Az Eurojust nemzeti tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információkat előzetes engedély nélkül kicseréljék egymással vagy tagállamaik hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A nemzeti tagokat azonnal tájékoztatni kell különösen az őket érintő ügyekről.

(4)   Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információátadásra vonatkozó egyéb kötelezettségeket, ideértve a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozatot (12).

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti tagok tájékoztatást kapjanak a közös nyomozócsoportok felállításáról – függetlenül attól, hogy ezek felállítása az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikke vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján történik-e –, valamint e csoportok tevékenységének eredményeiről.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk haladéktalanul tájékoztatást kapjon minden olyan ügyről, amelyben legalább három tagállam közvetlenül érintett, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket vagy határozatokat, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközöket is; és

(7)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti tagjuk tájékoztatást kapjon az alábbiakról is:

(8)   A nemzeti hatóságok nem kötelesek egy adott esettel kapcsolatban információt szolgáltatni, ha ez:

(9)   Ez a cikk nem érinti a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben meghatározott feltételeket, ideértve az átadott információk felhasználására vonatkozó, harmadik országok által meghatározott bármely feltételt.

(10)   Az Eurojust részére a (5), (6) és (7) bekezdéssel összhangban átadott információknak legalább azokat az információtípusokat tartalmaznia kell – amennyiben rendelkezésre állnak –, amelyeket a mellékletben található jegyzék tartalmaz.

(11)   Az e cikkben említett információkat strukturált módon kell továbbítani az Eurojustnak.

(12)   A Bizottság 2014. június 4-ig (12) jelentést készít – az Eurojust által a rendelkezésére bocsátott információk alapján – e cikk végrehajtásáról, amelyhez mellékelhet bármilyen, megfelelőnek tartott javaslatot, ideértve a (5), (6) és (7) bekezdés és a melléklet módosítására irányuló javaslatokat is.

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Az Eurojust által a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára nyújtott tájékoztatás

(1)   Az Eurojust tájékoztatást és visszajelzést nyújt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára az információfeldolgozás eredményeiről, ideértve az ügyviteli rendszerben már tárolt ügyekkel való kapcsolatokat is.

(2)   Ezen túlmenően, ha egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tájékoztatást kér az Eurojusttól, az Eurojust az említett hatóság által kérelmezett időkereten belül továbbítja az információkat.”

13.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 15. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

15.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Ügyviteli rendszer, tárgymutató és ideiglenes munkafájlok

(1)   E határozattal összhangban az Eurojust létrehoz egy ügyviteli rendszert, amely ideiglenes munkafájlokból, valamint egy személyes és nem személyes adatokat tartalmazó tárgymutatóból áll.

(2)   Az ügyviteli rendszer rendeltetése:

(3)   Az ügyviteli rendszer – ha ez összhangban áll az ezen határozatban előírt adatvédelmi szabályokkal – összeköthető az Európai Igazságügyi Hálózatról szóló, 2008. december 16-i 2008/976/IB tanácsi határozat (14) 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal.

(4)   A tárgymutató hivatkozásokat tartalmaz az Eurojust keretében feldolgozott ideiglenes munkafájlokra vonatkozóan, és nem tartalmazhat a 15. cikk (1) bekezdésének a)–i), k) és m) pontjában, valamint a 15. cikk (2) bekezdésében említett személyes adatoktól eltérő személyes adatokat.

(5)   Az Eurojust nemzeti tagjai az e határozat szerinti feladataik teljesítése során adatokat dolgozhatnak fel olyan konkrét ügyekben, amelyekben ideiglenes munkafájlokban dolgoznak. A munkafájlhoz az adatvédelmi tisztviselő részére hozzáférést kell biztosítaniuk. Az érintett nemzeti tag tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt minden új, személyes adatot tartalmazó ideiglenes munkafájl megnyitásáról.

(6)   A valamely konkrét esethez kapcsolódó személyes adatok feldolgozásához az Eurojust nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől eltérő automatizált adatállományt.

16.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„16a. cikk

Az ideiglenes munkafájlok és a tárgymutató működése

(1)   Az érintett nemzeti tag minden olyan esettel kapcsolatban ideiglenes munkafájlt nyit, amellyel kapcsolatban információt továbbítottak hozzá, feltéve, hogy az információátadás összhangban van ezzel a határozattal vagy a 13. cikk (4) bekezdésében említett eszközökkel. A nemzeti tag felelős az általa nyitott ideiglenes munkafájlok kezeléséért.

(2)   Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy az ideiglenes munkafájlhoz való hozzáférést korlátozza vagy hozzáférést enged ahhoz vagy annak egyes részeihez – ha ez az Eurojust feladatainak elvégzéséhez szükséges – a többi nemzeti tag vagy az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete számára.

(3)   Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag dönt arról, hogy az adott ideiglenes munkafájlhoz kapcsolódó információk közül melyeket vegyék fel a tárgymutatóba.

16b. cikk

Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

(1)   A 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek – ha a 12. cikk (6) bekezdése szerint kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – kizárólag az alábbiakhoz rendelkezhetnek hozzáféréssel:

(2)   A nemzeti tag – a (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokon belül – dönt az ideiglenes munkafájlokhoz való, a saját tagállamában a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek részére biztosított hozzáférés mértékéről, ha e személyek a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez.

(3)   A nemzeti taggal folytatott konzultációt követően valamennyi tagállam maga dönt arról, hogy a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek – ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – az adott tagállamban milyen mértékben férhetnek hozzá a tárgymutatóhoz. A tagállamok tájékoztatják az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát az e bekezdés végrehajtásával kapcsolatos döntésükről, annak érdekében, hogy ez utóbbi értesíthesse a többi tagállamot.

A 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek azonban, ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, legalább olyan mértékű hozzáféréssel rendelkeznek a tárgymutatóhoz, amely ahhoz szükséges, hogy e cikk (2) bekezdésének megfelelően számukra elérhetővé tett ideiglenes munkafájlokhoz hozzáférjenek.

(4)   Az Eurojust 2013. június 4-ig jelentést tesz a Tanácsnak és Bizottságnak a (3) bekezdés végrehajtásáról. A jelentés alapján valamennyi tagállam mérlegeli annak lehetőségét, hogy felülvizsgálja a (3) bekezdés alapján biztosított hozzáférés mértékét.”

17.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

18.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Engedélyezett hozzáférés személyes adatokhoz

Az Eurojust által kezelt személyes adatokhoz az Eurojust céljainak megvalósítása érdekében, valamint a 16., 16a. és 16b. cikkben szereplő korlátokon belül csak a nemzeti tagok, a 2. cikk (2) bekezdésében említett helyetteseik és asszisztenseik, a 12. cikk (2) bekezdésében említett személyek, ha a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, valamint az Eurojust-engedéllyel rendelkező személyzete rendelkezhet hozzáféréssel.”

19.

A 19. cikk (4) bekezdésének b) pontjában „az Eurojust közreműködésével folyó” szövegrészt el kell hagyni.

20.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

21.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

22.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

23.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25a. cikk

Együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Európai Uniónak a büntetőügyekben folytatott együttműködésben részt vevő más hálózataival

(1)   Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen a nemzeti tag, ugyanazon tagállam Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

(2)   A 4. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat által létrehozott hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik. E titkárságok önálló egységekként működnek. Igénybe vehetik az Eurojust – feladataik ellátásához szükséges – adminisztratív erőforrásait. A titkárságok közötti koordinációt az Eurojust biztosítja.

Ez a bekezdés minden olyan, a Tanács határozatával létrehozott új hálózat titkárságára alkalmazandó, amelynek esetében a határozat kimondja, hogy a titkárságot az Eurojust látja el.

(3)   A 2008/852/IB határozat által létrehozott hálózat kérheti, hogy az Eurojust biztosítson számára titkárságot. Ilyen kérelem esetén a (2) bekezdés alkalmazandó.”

24.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Kapcsolatok közösségi vagy uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel

(1)   Az Eurojust a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az Európai Közösségeket létrehozó szerződések vagy az Európai Unióról szóló szerződés által vagy azok alapján létrehozott intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel. Az Eurojust az alábbiakkal alakít ki és tart fenn együttműködési kapcsolatokat:

Az Eurojust továbbá együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal.

(2)   Az Eurojust megállapodásokat köthet vagy a munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekről állapodhat meg az (1) bekezdésben említett szervezetekkel. E megállapodások vagy a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések különösen az információk cseréjére – ideértve a személyes adatok cseréjét is –, valamint az összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojusthoz való kirendelésére vonatkozhatnak. Ilyen megállapodást vagy munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekről megállapodást kizárólag az Eurojust által a közös ellenőrző szervvel az adatvédelmi rendelkezésekről folytatott konzultációt, valamint a Tanács minősített többséggel történő jóváhagyását követően lehet kötni. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.

(3)   A (2) bekezdésben említett megállapodások vagy rendelkezések hatálybalépését megelőzően az Eurojust közvetlenül kaphat és használhat fel az (1) bekezdésben említett szervezetektől kapott információkat, beleértve a személyes adatokat is, ha ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges; és az e határozatban megállapított adatvédelmi szabályoknak megfelelően közvetlenül továbbíthat információkat e szervezetek számára, beleértve a személyes adatokat is, ha ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.

(4)   Az OLAF akár az Eurojust kezdeményezésére, akár saját kérelmére közreműködhet az Eurojustnak – az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló – a nyomozások és a büntetőeljárások összehangolásában végzett tevékenységében, feltéve, hogy az érintett, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a részvételt nem ellenzik.

(5)   A tagállamok az információk fogadása és az Eurojust és az OLAF közötti információtovábbítás céljából – a 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai kizárólag az 1073/1999/EK rendelet és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által folytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i és 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet (16) alkalmazásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak minősüljenek. Az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti a fenti rendeletek alapján egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságoknak megküldendő információkat.

25.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„26a. cikk

Kapcsolatok harmadik államokkal és szervezetekkel

(1)   Az Eurojust a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az alábbi jogalanyokkal:

(2)   Az Eurojust megállapodásokat köthet az (1) bekezdésben említett jogalanyokkal. E megállapodások különösen az információk cseréjére – ideértve a személyes adatok cseréjét is –, valamint az összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojusthoz való kirendelésére vonatkozhatnak. Ilyen megállapodást kizárólag az Eurojust által a közös ellenőrző szervvel az adatvédelmi rendelkezésekről folytatott konzultációt, valamint a Tanács minősített többséggel történő jóváhagyását követően lehet kötni. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.

(3)   A (2) bekezdésben említett, személyes adatok cseréjével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokat csak abban az esetben lehet megkötni, ha az érintett szervezetre vonatkozik az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye, vagy ha egy értékelés keretében megállapítást nyert, hogy a szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít.

(4)   A (2) bekezdésben említett megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk végrehajtásuk ellenőrzésére vonatkozóan, ideértve az adatvédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását is.

(5)   A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Eurojust közvetlenül kaphat információkat, beleértve a személyes adatokat is, ha ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.

(6)   A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Eurojust a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint a személyes adatok kivételével közvetlenül továbbíthat e szervezetek számára információkat, ha ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.

(7)   Az Eurojust a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint továbbíthat személyes adatokat az (1) bekezdésben említett szervezetek számára, ha:

(8)   Az Eurojust haladéktalanul tájékoztatja a közös ellenőrző szervet és az érintett tagállamokat, ha a harmadik államok vagy az (1) bekezdésben említett jogalanyok a jövőben nem, vagy valószínűsíthetően nem tesznek eleget az (3) bekezdésben előírt feltételeknek. A közös ellenőrző szerv megtagadhatja a személyes adatok további cseréjét az adott jogalanyokkal mindaddig, amíg el nem fogadja az e jogalanyok által tett megfelelő orvosló intézkedéseket.

(9)   Egy nemzeti tag azonban hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósági minőségében és saját nemzeti jogának rendelkezéseivel összhangban eljárva, kivételesen és kizárólag abból a célból, hogy megtegye az egyes személyeket vagy a közbiztonságot közvetlenül fenyegető súlyos veszélyek elhárításához szükséges sürgős intézkedéseket, a (7) bekezdésben említett feltételek teljesülése nélkül is végezhet személyes adatokat érintő információcserét. A nemzeti tag felelős az adatközlés engedélyezésének jogszerűségéért. A nemzeti tag rögzíti az adatközléseket és jogalapját. Az adatközlést csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használják fel, amelynek érdekében közlésük történt.”

26.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Az adatok továbbítása

(1)   Mielőtt az Eurojust bármilyen információt kicserélne a 26a. cikkben említett jogalanyokkal, az információ továbbításához meg kell szereznie az információt biztosító tagállam nemzeti tagjának hozzájárulását. A nemzeti tag szükség esetén konzultál a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

(2)   Az Eurojust felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Eurojust nyilvántartást vezet a 26. és a 26a. cikk szerint történt összes adattovábbításról és e továbbítások jogalapjáról. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelynek érdekében azokat továbbították.”

27.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„27a. cikk

Harmadik államokhoz kiküldött összekötő bírák, illetve ügyészek

(1)   A harmadik államokkal folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése céljából, olyan esetekben, amelyekben az Eurojust e határozatnak megfelelően segítséget nyújt, az Eurojust testülete összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldhet ki valamely harmadik államba, ha az adott harmadik állammal a 26a. cikkben említett megállapodást kötöttek. A harmadik államokkal való tárgyalások megkezdéséhez a Tanács minősített többséggel született előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eurojust tájékoztatja a Tanácsot az ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló szándékairól, a Tanács pedig levonhatja az általa megfelelőnek tartott következtetéseket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek gyakorlattal kell rendelkezniük az Eurojusttal való munkavégzés tekintetében, valamint megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az igazságügyi együttműködéssel és az Eurojust működésével kapcsolatban. Az összekötő bíró, illetve ügyész Eurojust nevében történő kiküldéséhez a bíró, illetve ügyész és tagállama előzetes hozzájárulása szükséges.

(3)   Amennyiben az Eurojust által kiküldött összekötő bírót, illetve ügyészt a nemzeti tagok, helyettesek vagy asszisztensek közül választották ki:

(4)   Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (17) 110. cikkének sérelme nélkül az Eurojust testülete – a Bizottsággal konzultálva – szabályokat dolgoz ki az összekötő bírák, illetve ügyészek kiküldésére vonatkozóan és elfogadja az ezzel kapcsolatos szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(5)   Az Eurojust által kiküldött összekötő bírák, illetve ügyészek tevékenységeit a közös ellenőrző szerv felügyeli. Az összekötő bírák, illetve ügyészek jelentést tesznek az Eurojust testületének, amely éves jelentésében és megfelelő módon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot azok tevékenységeiről. Az összekötő bírák, illetve ügyészek a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.

(6)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Az összekötő bíró, illetve ügyész ilyen esetekben tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a megkeresésekről.

(7)   Az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez.

27b. cikk

Harmadik államokhoz benyújtott, valamint onnan érkező, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések

(1)   Az Eurojust – az érintett tagállam egyetértése esetén – koordinálhatja harmadik államok igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseinek a teljesítését, ha e megkeresések ugyanazon nyomozás részét képezik és legalább két tagállamban végrehajtást igényelnek. Az e bekezdésben említett megkereséseket a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság is továbbíthatja az Eurojusthoz.

(2)   Sürgős esetekben és az 5a. cikknek megfelelően a koordinációs ügyelet fogadhat és feldolgozhat az e cikk (1) bekezdésében említett, és az Eurojusttal együttműködési megállapodást kötött harmadik állam által kibocsátott megkereséseket.

(3)   A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, ha ugyanazon nyomozásra vonatkozó és harmadik államban történő végrehajtást igénylő igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket kell előterjeszteni, az Eurojust az érintett tagállam beleegyezésével elősegítheti a harmadik állammal való igazságügyi együttműködést.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett megkereséseket az Eurojuston keresztül lehet továbbítani, ha ez összhangban áll az adott harmadik állam és az Európai Unió vagy az érintett tagállamok közötti kapcsolatokra alkalmazandó eszközökkel.

27c. cikk

A jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért fennálló felelősségen kívüli felelősség

(1)   Az Eurojust szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2)   A szerződésen kívüli felelősséget illetően az Eurojust a 24. cikk szerinti felelősségétől függetlenül megtéríti az Eurojust testülete vagy személyzete által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkat, ha azok nekik felróhatók, tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a kártérítési igényekre vonatkozó különböző eljárásokra.

(3)   A (2) bekezdés a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó. Ha azonban a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens a 9a.–9e. cikkek értelmében ráruházott hatáskör alapján jár el, a származása szerinti tagállam megtéríti az Eurojustnak azt az összeget, amelyet az Eurojust az okozott kár megtérítésére fordított.

(4)   A károsult követelheti, hogy az Eurojust tartózkodjon valamely intézkedéstől vagy szüntesse azt meg.

(5)   A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (18) szerint kell meghatározni.

28.

A 28. cikk (2) bekezdésének második mondatában az „eredményét” szó után a „minősített többséggel történő” szövegrész kerül beillesztésre.

29.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

30.

A 30. cikk a következőképpen módosul:

31.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

32.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Pénzügyek

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek bérét és illetményét a származási tagállam fedezi.

(2)   Ha a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek az Eurojust feladatainak keretei között járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat a Szerződés 41. cikkének (3) bekezdése értelmében vett működési kiadásként kell kezelni.”

33.

A 35. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

34.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

35.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„39a. cikk

EU minősített információk

Az EU minősített információk kezelése tekintetében az Eurojust alkalmazza a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (19) által meghatározott biztonsági elveket és minimumszabályokat.

36.

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek, valamint a 12. cikk (1) és (2) bekezdésben említett személyek kijelöléséről, valamint az e kijelöléseket érintő bármely változásról értesítik az Eurojustot és a Tanács Főtitkárságát. A Főtitkárság aktualizált listát vezet e személyekről, és nevüket, valamint elérhetőségeiket valamennyi tagállam és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi.

(2)   A nemzeti tagok végleges kinevezése azon a napon lép hatályba, amikor a Tanács Főtitkársága kézhez kapja az (1) bekezdésben és a 9a. cikk (3) bekezdésében említett hivatalos értesítéseket.”

37.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„41a. cikk

Értékelés

(1)   Az Eurojust testülete 2014. június 4. előtt, majd ezt követően ötévente megbízást ad e határozat végrehajtásának, valamint az Eurojust által végzett tevékenységnek a független külső értékelésére.

(2)   Valamennyi értékelésnek ki kell térnie e határozat hatásának, az Eurojust által az e határozatban megfogalmazott célkitűzések elérése tekintetében nyújtott teljesítményének, valamint az Eurojust hatékonyságának és eredményességének értékelésére. A testület a Bizottsággal konzultálva speciális feladatmeghatározásokat dolgozhat ki.

(3)   Az értékelésről szóló jelentésnek az értékelés eredményeit és ajánlásokat kell tartalmaznia. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, és azt nyilvánosságra kell hozni.”

38.

A szöveg az e határozat mellékletében foglalt melléklettel egészül ki.