14.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/1

1.

E megállapodás célja a költségvetési fegyelem végrehajtása, az éves költségvetési eljárás működésének, valamint az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének javítása, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

2.

E megállapodás alkalmazásában a költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű minden intézményre nézve.

3.

E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben meghatározott költségvetési hatáskörét. Ahol e pontra történik utalás, a Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavatok háromötödével határoz az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 272. cikke (9) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott szavazati szabályzatnak megfelelően.

4.

Amennyiben a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: pénzügyi keret) ideje alatt a Szerződés költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerülne sor, a szükséges kiigazításokat ennek megfelelően teszik meg.

5.

E megállapodás módosításához valamennyi intézmény egyetértése szükséges. A pénzügyi keretet csak az ezen megállapodásban, e célból rögzített eljárással lehet módosítani.

6.

Ez a megállapodás három részből áll:

7.

Bármikor, amikor szükségesnek ítéli, és ugyanakkor minden olyan esetben, amikor a 30. pont szerint új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be, a Bizottság jelentést készít e megállapodás alkalmazásáról, amelyhez szükség esetén módosítási javaslatokat fűz.

8.

Ez a megállapodás 2007. január 1-jén lép hatályba, és az alábbiak helyébe lép:

9.

A pénzügyi keretet az I. melléklet tartalmazza. A pénzügyi keret képezi az intézmények közötti költségvetési fegyelem hivatkozási alapját.

10.

A pénzügyi keret célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió fő kategóriákra lebontott kiadásai középtávon a saját források által megszabott kereteken belül, rendezett módon alakuljanak.

11.

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret minden egyes évre fejezetenként vagy alfejezetenként állapítja meg a kiadások összegét kötelezettségvállalási előirányzatok formájában kifejezve. Az éves összkiadásokat kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok formájában is kifejezik.

Valamennyi összeg 2004-es árakon szerepel.

A pénzügyi keret nem veszi figyelembe az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i rendelet (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 18. cikke szerinti célhoz kötött bevételből finanszírozott költségvetési jogcímeket.

Az Európai Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a közösségi saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulását tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezen információkat évente aktualizálják a pénzügyi keret technikai kiigazítása során.

12.

Az intézmények tudomásul veszik, hogy a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben szereplő valamennyi, abszolút értékben meghatározott összeg a kiadásoknak az Európai Unió általános költségvetése szerinti éves felső korlátját jelenti. E felső határoknak e megállapodásban szereplő rendelkezésekkel összhangban történő módosításának sérelme nélkül az intézmények vállalják, hogy saját hatáskörüket oly módon gyakorolják, hogy a különböző kiadások éves felső korlátját minden költségvetési eljárás során, valamint az adott évi költségvetés végrehajtásakor betartsák.

13.

E megállapodás megkötésével a költségvetési hatóság két ága megállapodik abban, hogy az I. mellékletben szereplő pénzügyi keret teljes időtartamára elfogadják a pénzügyi keretben rögzített felső határok keretei között meghatározott költségvetésekből származó nem kötelező kiadások emelésének mértékét.

A pénzügyi keret 1B („Kohézió a növekedés és foglalkoztatás érdekében”) alfejezetének kivételével az intézmények a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a költségvetési eljárás során, valamint a költségvetés elfogadásakor, amennyire lehet, elegendő mozgásteret biztosítanak az egyes fejezetek felső korlátain belül.

14.

Azokat az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásával elfogadott jogi aktusokat és a Tanács által elfogadott jogi aktusokat, amelyek a költségvetésben foglalt előirányzatokat vagy a pénzügyi keretben előirányzott összegeket túllépik, a 12. ponttal összhangban csak akkor szabad pénzügyi értelemben végrehajtani, ha a költségvetést – és adott esetben a pénzügyi keretet – az ezen esetekben alkalmazandó eljárások mindegyike szerint megfelelően módosították.

15.

A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb kiigazítás vagy változtatás figyelembevétele után a pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely a saját forrásokra vonatkozó hatályos felső korlátokat meghaladná.

Szükség esetén a költségvetési hatóság két ága a 3. pont szerint határoz arról, hogy a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokat csökkenti a saját források felső korlátja betartásának biztosítása érdekében.

16.

A Bizottság minden évben az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a pénzügyi kereten az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően:

A technikai kiigazításokat a Bizottság a rögzített, évi 2 %-os deflátor alapján hajtja végre.

A technikai kiigazítások eredményét és az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket közölni kell a költségvetési hatóság két ágával.

Az érintett évre vonatkozóan sem a pénzügyi év során, sem ex-post kiigazításként a következő években nem lehet további technikai kiigazításokat tenni.

17.

Ha a 2011-es évre vonatkozó technikai kiigazítás során megállapításra kerül, hogy valamely tagállamnak a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó kumulált GDP-je +/- 5 %-nál nagyobb mértékben tért el az e megállapodás kidolgozása során becsült kumulált GDP-től, a Bizottság az érintett tagállam esetében a szóban forgó időszakra kiigazítja a kohézió támogatására szolgáló alapokból allokált összegeket. A kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t. Amennyiben a nettó hatás pozitív, az összes pótlólagos forrást az 1B alfejezet 2007-2010 közötti korlátaihoz képesti alulköltekezés szintjére kell korlátozni. A szükséges kiigazításokat egyenletesen osztják el a 2011-2013 közötti időszakban és az érintett korlátokat ennek megfelelően kiigazítják.

18.

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság a költségvetési hatóság mindkét ágának előterjeszti a kifizetési előirányzatok összegének kiigazítására irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtási feltételek figyelembevételével szükségesnek tart annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok viszonylatában biztosítsa rendezett alakulásukat. Az Európai Parlament és a Tanács a 3. pont szerint n. év május 1-jét megelőzően határoz a javaslatokról.

19.

2010-ben a Bizottság frissíti a 2013 utáni fizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. A frissítés figyelembe veszi a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak, valamint az előrejelzések tényleges megvalósítását. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatok kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

20.

Abban az esetben, ha megszüntetik a Kohéziós Alap túlzott mértékű költségvetési hiány esetén követendő eljárással összefüggésben érintett költségvetési előirányzatainak felfüggesztését, a Tanács a Bizottság javaslatára és az alapjogszabállyal összhangban határoz a felfüggesztett előirányzatok következő évekre történő átviteléről. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem vihetők át az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

21.

Előre nem látható körülmények esetén a Bizottság javaslatára a rendszeres technikai kiigazítások és a végrehajtás feltételeinek megfelelő kiigazítások mellett a pénzügyi keret a saját források felső korlátjának érintetlenül hagyása mellett felülvizsgálható.

22.

Általános szabályként a 21. pont szerinti felülvizsgálati indítványokat az adott évre, illetve az adott évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

A költségvetési hatóság két ága a 3. pontnak megfelelően közösen határoz minden olyan esetben, amikor a pénzügyi keret felülvizsgálata az előre nem látható kiadásokra fenntartott mozgástéren belül történik, és az uniós GNI 0,03 százalékánál kisebb mértékű.

Az pénzügyi keretnek az uniós GNI 0,03 százalékát meghaladó mértékű felülvizsgálatát, amely az előre nem látható kiadások keretein belül történik, a költségvetési hatóság két ága közös határozattal fogadja el, ilyen esetekben a Tanács egyhangúlag határoz.

23.

Az intézmények a 40. pont sérelme nélkül megvizsgálják a felülvizsgálattal érintett fejezet alá tartozó programok kiadásainak átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előreláthatólag fel nem használt előirányzatokra. A cél az, hogy az érintett fejezetre meghatározott felső korláton belül abszolút értékben, illetve a tervezett új kiadás százalékában is jelentős összeg legyen a fejezetre vonatkozó meglévő felső korláton belül.

Az intézmények megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső korlátjának növelését egy másik fejezet felső korlátjának csökkentésével egyenlítsék ki.

A pénzügyi keret kötelező kiadásainak felülvizsgálata nem vezethet a nem kötelező kiadásokra rendelkezésre álló összegek csökkenéséhez.

Minden felülvizsgálatnak biztosítania kell a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti megfelelő kapcsolat fenntartását.

24.

A Bizottságnak a pénzügyi keret kiigazításával vagy felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatáról szóló európai parlamenti és tanácsi megállapodás hiánya esetén a kérdéses pénzügyi év kiadásainak felső korlátjaként a korábban megállapított, az éves technikai kiigazítások utáni összegeket kell alkalmazni.

25.

A sürgősségi segélyre képzett tartalék célja, hogy harmadik országok egyes olyan – mindenekelőtt humanitárius műveletekkel, továbbá veszélyhelyzetek polgári kezelésével, valamint, amennyiben a körülmények indokolják, polgári védelemmel kapcsolatos – segélyigényeire biztosíthasson gyors választ, amelyek a költségvetés megállapításakor előre nem látható események kapcsán merülnek fel. A tartalék éves összege 221 millió EUR a pénzügyi keret időtartamára, változatlan árakon.

A tartalék céltartalékként szerepel az Európai Unió általános költségvetésében. A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok szükség esetén az I. mellékletben rögzített felső korlátokat meghaladóan szerepelnek a költségvetésben.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot tesz a költségvetési hatóság mindkét ágának a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Mindazonáltal valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

Az átcsoportosításra vonatkozó javaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését a tartalék felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően. Az átcsoportosítások a költségvetési rendelet 26. cikkével összhangban történnek.

26.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – a jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében – arra szolgál, hogy a tagállamok vagy valamely tagjelölt ország területén bekövetkező jelentős csapás esetén gyors pénzügyi segítség nyújtását tegye lehetővé. Az alap rendelkezésére álló összeg felső korlátja (folyó áron) évi 1 milliárd EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Az éves összeg költségvetésben nem szerepeltetett része nem vihető át a következő évekre.

Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében – a jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében – az alapban még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendőek a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt támogatási összeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves ősszegekből kerüljön finanszírozásra. Az alap számára előirányzott éves összeg semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 1 milliárd EUR-t egyetlen évben sem.

Amennyiben az alap igénybevételének a jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz az alap igénybevételére. Amennyiben a pótlólagos kiadásokat igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat megtételekor. Az alap felhasználására vonatkozó döntést a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. ponttal összhangban.

A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok – amennyiben szükséges – a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének I. mellékletben rögzített felső korlátját meghaladóan szerepelnek a költségvetésben.

Az alap felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően.

27.

A (folyó árakon) évi 200 millió EUR-os felső korláttal rendelkező rugalmassági eszköz célja, hogy az adott pénzügyi évben és a jelzett összeg erejéig fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső korlátján belül nem lehetne finanszírozni.

Az éves összeg fel nem használt része az n+2. évig továbbvihető. A rugalmassági eszköz igénybevétele során először mindig a korábbi évekről átvitt összegeket veszik igénybe, időrendben. Az n. évi összeg azon része, ami az n+2. évben nem kerül felhasználásra, megszűnik.

A Bizottság a rugalmassági eszköz felhasználására azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat a rugalmassági eszköz felhasználásának alapelvére vonatkozik és meghatározza az összeg által fedezendő szükségleteket. A javaslat minden pénzügyi évben a költségvetési eljárás során terjeszthető elő. A Bizottság javaslatát az előzetes költségvetési tervezet tartalmazza, vagy pedig a költségvetési rendeletben foglaltak szerint a megfelelő költségvetési eszközzel együtt terjesztik elő.

A rugalmassági eszköz alkalmazására vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. pontnak megfelelően. A megegyezés a II. melléklet C. részében előírt egyeztető eljárás keretében jön létre.

28.

Az európai globalizációs kiigazítási alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.

Az alap nem lépheti túl a (folyó árakon számított) 500 millió EUR-os maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből, és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat.

Amint a Bizottság a második bekezdéssel összhangban meghatározza a megfelelő mozgástereket és/vagy törölt kötelezettségvállalásokat, az előirányzatokat a rendes költségvetési eljárás keretében tartalékként állítják be az Európai Unió általános költségvetésébe.

Amennyiben fennállnak az alap igénybevételének a vonatkozó jogi aktusban meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot tesz annak felhasználására. Az alap felhasználására vonatkozó döntést a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. ponttal összhangban.

Az alap felhasználására vonatkozó javaslat benyújtásával egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően, továbbá javaslatot terjeszt a költségvetési hatóság két ága elé az érintett költségvetési tételekhez történő átcsoportosításról.

Az alaphoz kapcsolódó átcsoportosítások a költségvetési rendelet 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban történnek.

A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatokat a megfelelő megnevezés alatt szerepeltetik a költségvetésben, ha szükséges, az I. mellékletben rögzített felső korlátokat meghaladóan.

29.

Új tagállamoknak a pénzügyi keret által érintett időszakban az Európai Unióhoz történő csatlakozása esetén az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottság javaslatára és a 3. pontnak megfelelően – a csatlakozási tárgyalások kimeneteléből fakadó kiadási szükségletek figyelembevétele érdekében közösen kiigazítja a pénzügyi keretet.

30.

A Bizottság 2011. július 1. előtt javaslatokat tesz egy új, középtávú pénzügyi keretre.

Amennyiben a költségvetési hatóság két ága nem jut egyetértésre az új pénzügyi keretre vonatkozóan, és a meglévő pénzügyi keretet egyik intézmény sem nyilvánítja kifejezetten megszűntnek, akkor a meglévő pénzügyi keretben szereplő utolsó év felső korlátait igazítják ki a 16. pont alapján úgy, hogy a 2013-as felső korlátok változatlan áron megmaradjanak. Amennyiben új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozására 2013 után kerül sor és szükségesnek ítélik, a módosított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében ismételten kiigazítják.

31.

Az intézmények megállapodnak abban, hogy intézményközi együttműködési eljárást alakítanak ki költségvetési ügyekben. Az együttműködés részletei a II. mellékletben szerepelnek.

32.

A Bizottság minden évben a Közösség tényleges finanszírozási szükségleteit bemutató előzetes költségvetési tervezetet terjeszt elő.

Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:

Az előzetes költségvetési tervezettel együtt tevékenységi beszámolókat is készítenek, amelyek tartalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének (3) bekezdésében, valamint 33. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt információkat (célok, mutatók és értékelési adatok).

33.

Az intézmények lehetőség szerint kerülik az olyan tételek felvételét a költségvetésbe, amelyek jelentéktelen összegű működési költségeket tartalmaznak.

A költségvetési hatóság két ága vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtása lehetőségeinek értékelését, amelyet a Bizottság előzetes tervezeteiben, valamint a folyó évi költségvetés végrehajtása keretében készít.

A Tanács második olvasatát megelőzően a Bizottság levélben – amelynek egy példányát megküldi a költségvetési hatóság másik ágának – értesíti az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnökét az Európai Parlament első olvasata során elfogadott költségvetési tervezet-módosítások megvalósíthatóságával kapcsolatos megjegyzéseiről.

A költségvetési hatóság két ága figyelembe veszi ezeket a megjegyzéseket a II. melléklet C. részében előírt egyeztető eljárás során.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint a költségvetési nómenklatúrának a Bizottság szervezeti egységei jelentési kötelezettségeinek kezeléséről szóló címei és alcímei jelentős változtatása következtében az egyeztető eljárás során a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal.

34.

Az intézmények a kötelező kiadások alatt a Szerződésekből vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásokat értenek.

35.

Az előzetes költségvetési tervezetnek javaslatot kell tartalmaznia minden új költségvetési jogcím és minden olyan költségvetési jogcím osztályozására, amelynek jogalapját módosították.

Amennyiben nem fogadják el az előzetes költségvetési tervezetben javasolt osztályozást, az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja az adott költségvetési tétel osztályozását a III. melléklet alapján. A megegyezésre a II. melléklet C. részében leírt egyeztető eljárás útján kell törekedni.

36.

Az intézmények a 13. pont első bekezdésében foglaltak sérelme nélkül megállapodnak a következő rendelkezésekben:

37.

Az együttdöntési eljárás szerint elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos minden jogi aktus olyan rendelkezést tartalmaz, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi kereteit.

Ez az összeg jelenti a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során az elsődleges hivatkozási alapot.

A költségvetési hatóság és a Bizottság az előzetes költségvetési tervezet meghatározásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 5 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni, figyelembe véve, különösen az értékelések alapján, a program végrehajtása során elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedés – az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – nem lépheti túl az érintett fejezet meglévő felső határát.

Ez a pont nem vonatkozik az együttdöntési eljárás keretében elfogadott és tagállamok által előre csoportosított kohéziós előirányzatokra, amelyek a program pénzügyi kereteit annak teljes időtartamára tartalmazzák.

38.

A nem együttdöntési eljárással elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogi aktusok nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeg”-et.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciakeretet kíván bevezetni, ezt a jogalkotó szándéka jelzésének kell tekinteni, és nem érinti a költségvetési hatóságnak az EK-Szerződésben meghatározott hatásköreit. Erre a rendelkezésre minden, ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó jogi aktusban utalni kell.

Ha az érintett összeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában (4) leírt egyeztető eljárással létrehozott megállapodás tárgyát képezte, akkor az e megállapodás 37. pontja értelmében referenciaösszegnek tekintendő.

39.

A költségvetési rendelet 28. cikkében meghatározott pénzügyi kimutatás tükrözi a javasolt program céljainak pénzügyi vetületét, és tartalmazza a program időtartamára vonatkozó ütemtervet is. A kimutatást az előzetes költségvetési tervezetet elkészültekor, a program végrehajtásának állását figyelembe véve, szükség szerint felülvizsgálják. A módosított kimutatást az előzetes költségvetés-tervezet bemutatásakor és a költségvetés elfogadását követően eljuttatják a költségvetési hatósághoz.

40.

A nem kötelező kiadások emelésének 13. pont első albekezdésben meghatározott legnagyobb mértékén belül a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy betartja a strukturális intézkedésekre, a vidékfejlesztésre és az Európai Halászati Alapra vonatkozó alapvető jogi aktusokban meghatározott kötelezettségvállalási előirányzatok elosztását.

41.

Az intézmények megállapodnak abban, hogy a halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően finanszírozzák.

42.

A KKBP kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikkének megfelelően az Európai Közösségek általános költségvetését terhelik, az intézmények a II. melléklet C. részében meghatározott egyeztető eljárás keretében minden évben arra törekszenek, hogy a Bizottság által készített előzetes költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak a Közösség költségvetését terhelő működési kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a költségvetés „KKBP” fejezetének az e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács a költségvetésben az előző évi költségvetésben szereplő, illetve az előzetes költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbikat jeleníti meg.

A KKBP működési kiadásainak teljes összege egy költségvetési alcímben (KKBP) szerepel és az alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Ezen összeg a valós előre jelezhető igények fedezésére szolgál, amelyeket az előzetes költségvetési tervezet megállapításának keretében határoznak meg a Tanács által évente készített előrejelzések és az előre nem látható eseményekre képzett ésszerű mozgástér alapján. Tartalékra nem kell forrást képezni. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközöket, előre látható, de még el nem fogadott eszközöket, és minden jövőbeni – azaz előre nem látható – eszközt, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasság biztosított. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a 25. pontot.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP fellépéseket meg kell jeleníteni, a következők lehetnek:

Az intézmények megállapodnak abban, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban legalább 1 740 millió EUR-nak kell a KKBP rendelkezésére állnia, továbbá hogy a harmadik francia bekezdésben említett jogcímcsoport alatti intézkedésekre fordított összeg nem haladhatja meg a KKBP költségvetési alcímében meghatározott teljes összeg 20 százalékát.

43.

A Tanács elnöksége minden évben tanácskozik az Európai Parlamenttel a Tanács által készített és a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választásait tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásokat, valamint az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését. Továbbá a Tanács elnöksége folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a legkésőbb a Tanács második olvasata előtt tartandó egyeztető ülésen meghatározott, a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében évente legalább öt alkalommal tartott közös konzultációs ülések során. Ezen ülések résztvevői az alábbiak:

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el, amely KKBP-kiadásokat von maga után, haladéktalanul, de legfeljebb a végső határozatot követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az időkorlátokra, az alkalmazott személyzetre, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági rendelkezésekre vonatkozó költségekről szóló becslését („pénzügyi kimutatás”).

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja a költségvetési hatóságot a KKBP fellépések végrehajtásáról és az év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

44.

Az intézmények egyetértenek annak fontosságával kapcsolatban, hogy a belső ellenőrzést az igazgatási terhek növelése nélkül kell erősíteni, aminek előfeltétele az alapul szolgáló jogszabályok egyszerűsítése. Ebben az összefüggésben kiemelt jelentősége van a megosztott kezelésű forrásokra vonatkozó pozitív megbízhatósági nyilatkozat elérését célzó hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak. Az erre vonatkozó rendelkezések megfelelő módon rögzíthetők az érintett, jogalapot megteremtő jogi aktusban. A tagállamok illetékes ellenőrző hatóságai – a strukturális alapokkal kapcsolatos fokozott felelősségük részeként és a nemzeti alkotmányos követelményekkel összhangban – értékelést készítenek az irányítási és ellenőrző rendszerek közösségi szabályoknak való megfeleléséről.

Ezért a tagállamok vállalják, hogy a rendelkezésre álló ellenőrzésekről és nyilatkozatokról éves összefoglalást készítenek a megfelelő nemzeti szinten.

45.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy e megállapodás és a költségvetés a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, a pénzügyi érdek védelme, az igazgatási költségek arányos volta, valamint a felhasználóbarát eljárások alapelvén alapuló, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerül végrehajtásra. Az intézmények meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különösen a költségvetési rendeletben, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában leírt egyeztető eljárással összhangban kell elfogadni, amely 2002-ben is lehetővé tette a megegyezést.

46.

A Bizottság évente két alkalommal, először májusban/júniusban (az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben/januárban (a költségvetés elfogadása után) teljeskörű pénzügyi tervet terjeszt elő a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi keretének 1A., 2. (a környezetvédelemre és halászatra), 3A., 3B. és 4. fejezeteire. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő dokumentum az alábbiakat határozza meg:

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi tervezés és a jogalkotási tervezés közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy a május és december közötti időszakra vonatkozó terv tartalmazza-e azt. Különösen az alábbiakról kell tájékoztatnia a költségvetési hatóságot:

Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogszabályra vonatkozó javaslatokkal járó újraprogramozást.

A Bizottság által szolgáltatott adatok alapján az e megállapodásban rögzítetteknek megfelelően minden háromoldalú egyeztető eljárás során számvetést kell készíteni.

47.

Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása során a Bizottság becslést készít az érintett kiadási fejezetre gyakorolt költségvetési hatásról. A költségvetési hatóság két ága ezen információ alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül, a költségvetési együttműködés keretében elkötelezi magát, hogy kellő időben megegyezésre jut az ügynökség finanszírozásáról.

Hasonló eljárást kell alkalmazni új Európai Iskola létrehozásának tervezésekor.

48.

Amennyiben a strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, a Vidékfejlesztési és az Európai Halászati Alapra vonatkozó új szabályok vagy programok elfogadására 2007. január 1. után kerül sor, a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy a Bizottság javaslatára engedélyezi a 2007-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő kiadási felső korlátokat meghaladó mértékű átvitelét.

Az Európai Parlament és a Tanács a 3. pont szerint 2008. május 1-jét megelőzően határozatot hoz a 2007. évi fel nem használt kiutalt források átviteléről szóló bizottsági javaslatokkal kapcsolatban.

49.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy az Európai Unió költségvetése emelőhatásának a finanszírozás ösztönzésének növelése révén történő megerősítéséhez szükség van a társfinanszírozási mechanizmusok bevezetésére.

Egyetértenek a megfelelő, az állami és magánbefektetők katalizátoraként működő többéves pénzügyi eszközök kidolgozásának támogatásában.

Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést készít a költségvetési hatóság számára az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által a kutatás és fejlesztésbe, a transz-európai hálózatokba, valamint a kis-és középvállalkozásokba történő beruházás támogatása érdekében finanszírozott tevékenységekről.