21.10.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 277/1

---

A TANÁCS 1698/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 20.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36., 37. cikkére és 299. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A vidékfejlesztési politikának kísérnie kell és ki kell egészítenie a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, és így hozzá kell járulnia a politikának a Szerződésben megállapított célkitűzései eléréséhez. A vidékfejlesztési politikának figyelembe kell vennie a gazdasági és szociális kohéziós politikára vonatkozó, a Szerződésben meghatározott általános célkitűzéseket is, és hozzá kell járulnia azok eléréséhez, egyidejűleg integrálva a lisszaboni és göteborgi Európai Tanács következtetéseiben meghatározott, a versenyképességre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó egyéb fontos politikai prioritásokat is.

(2)

A Szerződésnek megfelelően a közös agrárpolitika és az alkalmazásához szükséges különleges módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző vidéki területek közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét.

(3)

A közös agrárpolitika 2003. júniusi és 2004. áprilisi reformja olyan jelentős változásokat vezetett be, amelyek a mezőgazdasági termelési szerkezetek, a termőföld-hasznosítási módszerek, a foglalkoztatás és a különböző vidéki területek szélesebb értelemben vett társadalmi és gazdasági feltételei szempontjából valószínűleg a Közösség vidéki területein mindenütt jelentős hatást gyakorolnak a gazdaságra.

(4)

A Közösség fellépésének ki kell egészítenie a tagállami cselekvést, vagy törekednie kell arra, hogy hozzájáruljon ahhoz. A partnerséget a különböző partnertípusok részvételét szolgáló megállapodásokon keresztül meg kell erősíteni, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok intézményi kompetenciáit. Az érintett partnereket be kell vonni a programozás előkészítésébe, monitoringjába és értékelésébe.

(5)

Mivel e rendelet célját — nevezetesen a vidékfejlesztést — tekintettel annak a közös agrárpolitika más eszközeivel való kapcsolatára, a különböző vidéki térségek közötti eltérések mértékére és a kibővített Unióban a tagországok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozottságára, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezen irányelv terjedelme és hatása miatt ez a cél közösségi szinten a közösségi finanszírozás többéves garanciájával és annak az elsőbbséget élvező céljaira való összpontosítással jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(6)	Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA) tevékenységeinek és azoknak a műveleteknek, amelyekhez hozzájárul, összhangban kell állniuk és összeegyeztethetőnek kell lenniük a többi közösségi politikával és meg kell felelniük minden közösségi jogszabálynak.

(7)	A vidékfejlesztés érdekében végzett tevékenysége során a Közösség célja az egyenlőtlenségek felszámolása és a férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása, a Szerződéssel összhangban.

(8)	Annak érdekében, hogy a vidékfejlesztési politika stratégiai tartalmát a Közösség prioritásaival összhangba hozza, és ezzel elősegítse annak átláthatóságát, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján stratégiai iránymutatásokat kell elfogadnia.

(9)	A stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervét, amely a vidékfejlesztési programok elkészítésének referenciakerete. A tagállamoknak és a Bizottságnak be kell számolniuk a nemzeti és a közösségi stratégia monitoringjáról.

(10)	A vidékfejlesztés programozásának meg kell felelnie a közösségi és nemzeti prioritásoknak, és ki kell egészítenie az egyéb közösségi politikákat, különösen a mezőgazdasági piacpolitikát, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát.

(11)

A vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében közösségi szinten a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességére, a termőföld-hasznosításra és a környezetre, az életminőségre, valamint e területeken a tevékenységek diverzifikálására vonatkozó, korlátozott számú alapvető célkitűzésre kell összpontosítani, figyelembe véve az eltérő körülményeket, az elnéptelenedéssel és hanyatlással küzdő távoli vidéki területektől a városi központok egyre erősebb nyomása alatt álló városkörnyéki vidéki területekig.

(12)	Szükséges a programozás és a vidékfejlesztési programozás felülvizsgálata általános szabályainak megállapítása az említett alapvető célkitűzéseknek megfelelő vidékfejlesztési programok tengelye közötti megfelelő egyensúly biztosításával. A programok időtartamának hét évnek kell lennie.

(13)	A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében fontos az emberi erőforrás, a fizikai erőforrás és a mezőgazdasági termelés minőségének javítását és korszerűsítését célzó egyértelmű fejlesztési stratégiák kialakítása.

(14)

Az emberi erőforrás tekintetében a képzésre, a tájékoztatásra és az ismeretek terjesztésére, a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására, a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulására, a tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőtulajdonosok általi igénybevételére, valamint az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozására vonatkozó intézkedéscsomagot kell biztosítani.

(15)

A képzés, a tájékoztatás és az ismeretterjesztés tekintetében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlődése és specializációja megfelelő szintű műszaki és közgazdasági képzést igényel, beleértve az új információs technológiák területén való szakértelmet, valamint a megfelelő tudatosságot a termékminőség, a kutatási eredmények és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás terén, beleértve a kölcsönös megfeleltetési követelményeket és a táj fenntartásával és fejlesztésével, valamint a környezetvédelemmel összeegyeztethető termelési gyakorlat alkalmazását. Ennélfogva a képzést, a tájékoztatási és az ismeretterjesztési tevékenységeket ki kell kiterjeszteni minden olyan felnőtt személyre, aki a mezőgazdasággal, élelmiszerrel és erdészettel foglalkozik. Ezek a tevékenységek mind a mezőgazdaság és erdészet versenyképességére, mind a termőföldhasznosításra és a környezetvédelemre irányuló célkitűzésekkel kapcsolatos kérdésekre kiterjednek.

(16)

A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott különleges kedvezmények elősegíthetik kezdeti letelepedésüket és az elindulás után gazdaságaik szerkezeti kiigazítását. Az elindulást segítő intézkedést üzleti terv kidolgozásától kell függővé tenni, amely idővel biztosítja az új mezőgazdasági üzemek tevékenységeinek fejlesztését.

(17)

A gazdálkodásból való korai nyugdíjba vonulásnak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulását szolgáló intézkedés révén átadott gazdaságok jelentős szerkezeti változtatását kell céloznia az adott intézkedés követelményeinek megfelelően, vagy a gazdaság méretének növelése céljából történő átadás révén, figyelembe véve az e téren a korábbi közösségi rendszerek végrehajtása során szerzett tapasztalatokat is.

(18)

Az üzemvezetési és tanácsadási szolgáltatások igénybevételével a mezőgazdasági termelők és erdőtulajdonosok számára lehetővé kell, hogy váljon a gazdaságaikon való fenntartható gazdálkodás javítása. Legalábbis, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2) előírt mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások igénybevételének segítenie kell a mezőgazdasági termelőket mezőgazdasági üzemük teljesítményének értékelésében az említett rendeletben meghatározott üzemvezetési követelményekkel, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírásokkal kapcsolatos szükséges fejlesztések megállapításában.

(19)

A mezőgazdasági termelők üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások és az erdőtulajdonosok számára létrehozott erdészeti tanácsadási szolgáltatások rendszerének segíteniük kell őket az üzemvezetés korszerűsítésében, továbbfejlesztésében és elősegítésében, valamint a mezőgazdasági és erdészeti ágazatokban működő emberi erőforrás további javítása révén gazdaságaik általános teljesítményének emelésében.

(20)

A fizikai erőforrást illetően a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, az erdők gazdasági értékének javítására, a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére, a mezőgazdasági, az élelmiszer-ágazatban és az erdészeti ágazatban új termékek, folyamatok és technológiák támogatására, a mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra javítására és fejlesztésére, a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására és a megfelelő megelőző intézkedések bevezetésére irányuló intézkedéscsomagot kell biztosítani.

(21)

A gazdaságoknak nyújtott közösségi beruházási támogatás célja a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésével azok gazdasági teljesítményének növelése a termelési tényezők jobb felhasználása révén, beleértve a minőséget, az ökológiai termékeket és a gazdaságon belüli és kívüli diverzifikációt is — ideértve a nem élelmiszer-termelő ágazatokat és az energianövényeket is — célzó új technológiák és innováció bevezetését, valamint a mezőgazdasági üzemek környezeti, munkahelyi biztonsági, higiéniai és állatjóléti feltételeinek javítását, ezzel egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben (3) meghatározottakhoz képest egyszerűsítve a beruházási támogatásra vonatkozó feltételeket.

(22)

A magántulajdonban lévő erdők fontos szerepet játszanak a vidéki területeken folytatott gazdasági tevékenységben, és ezért — a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők többfunkciós szerepének megtartása mellett — fontos a közösségi támogatás e területek gazdasági értékének növeléséhez és bővítéséhez, a termelés fokozottabb diverzifikációjához, valamint a piaci lehetőségek javításához az olyan ágazatokban, mint például a megújuló energia.

(23)

Az elsődleges mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének javítását olyan beruházások támogatásával kell ösztönözni, amelyek a feldolgozó- és értékesítőágazatok hatékonyságának növelését, a mezőgazdasági és erdészeti termékek megújuló energiává való feldolgozásának elősegítését, új technológiák és az innováció bevezetését, a mezőgazdasági és erdészeti termékek új piaci lehetőségeinek feltárását, a minőség hangsúlyozását, a környezetvédelem, a munkahelyi biztonság, a higiénia és állatjólét javítását célozzák, általában véve a helyi termékek értéknövelése terén jobb helyzetben lévő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint egy bizonyos méreten aluli egyéb vállalkozásokra összpontosítva, ugyanakkor az 1257/1999/EK rendeletben meghatározott feltételekhez képest egyszerűsítve a beruházási támogatás feltételeit.

(24)

A megnövekedett versenyben fontos annak biztosítása, hogy az új termékek, eljárások és technológiák fejlesztése terén meglevő széles körű innovatív megközelítéssel a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatok, valamint az erdészeti ágazat ki tudják használni a piaci lehetőségekből származó előnyöket. Ebből a célból ösztönözni kell a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripar és nyersanyag-feldolgozó ipar és más felek közötti együttműködést.

(25)	A mezőgazdasági infrastruktúrának és a természeti katasztrófákkal kapcsolatos helyreállítási és megelőző intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a mezőgazdaság és az erdészet versenyképessége tengelyhez.

(26)

A mezőgazdasági termelés és termékek minőségével kapcsolatban biztosítani kell a közösségi jogszabályokon alapuló előírások mezőgazdasági termelők általi teljesítésére vonatkozó intézkedéscsomagot, amely a mezőgazdasági termelőket az élelmiszer-minőségi rendszerekben való részvételre ösztönzi, és támogatja a termelői csoportokat az információs és promóciós tevékenységekben.

(27)

Az előírások teljesítésére vonatkozó intézkedés célja annak elősegítése, hogy a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állat- és növényegészségügyre, az állatjólétre és a munkahelyi biztonságra vonatkozó, közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásokat a mezőgazdasági termelők gyorsabban végrehajtsák, és azokat a mezőgazdasági termelők betartsák. Ezek az előírások új kötelezettségeket róhatnak a mezőgazdasági termelőkre, következésképpen támogatást kell nyújtani az e kötelezettségek miatt felmerülő többletköltségek vagy az elmaradt bevételek részbeni fedezéséhez.

(28)

A közösségi vagy nemzeti élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőknek támogatást nyújtó intézkedés célja a termék vagy az ilyen programokban való részvételük eredményeképpen alkalmazott termelési folyamat minőségének szavatolása a fogyasztók számára, a mezőgazdasági elsődleges termékek értéknövelése és a piaci lehetőségek javítása. Mivel az ilyen rendszerekben való részvétel a piac által teljesen meg nem térített többletköltségekhez és kötelezettségekhez vezethet, a mezőgazdasági termelőket ösztönözni kell az ilyen rendszerekben való részvételre.

(29)

Szükséges, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az előbb említett minőségi rendszerek keretében előállított termékek létezéséről és jellemzőiről. Támogatni kell a termelői csoportokat a fogyasztók tájékoztatásában, és a tagállamok vidékfejlesztési programjain keresztül támogatott minőségi rendszerek keretében előállított termékek eladásának ösztönzésében.

(30)	Biztosítani kell a 2003. évi csatlakozási okmánnyal bevezetett egyedi intézkedések, nevezetesen a félig önellátó gazdálkodásra vonatkozó intézkedés és a termelői csoportokra vonatkozó intézkedés zökkenőmentes és fokozatos átalakítását.

(31)

A termőföld-hasznosítás konkrét módszereihez nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez, különösen arra ösztönözve a mezőgazdasági termelőket és az erdőtulajdonosokat, hogy a természetes környezet és táj megőrzésének és a természeti erőforrások védelmének és javításának szükségességével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. A támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. közösségi környezetvédelmi cselekvési program és a fenntartható fejlődési stratégiára vonatkozó elnökségi következtetések végrehajtásához. A legfontosabb kezelendő kérdések közé tartozik a biológiai sokféleség, a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás, a víz- és talajvédelem, az éghajlatváltozás enyhítése, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az ammóniakibocsátás csökkentését és a növényvédő szerek fenntartható alkalmazását.

(32)

Az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és a fenntartható földhasználat támogatásának ki kell terjednie a fenntartható erdőgazdálkodásra és az erdők többfunkciós szerepére. Az erdők számos hasznot nyújtanak: biztosítják a nyersanyagot a megújuló és környezetbarát termékekhez, és fontos szerepet játszanak a gazdasági jólét, a biológiai sokféleség, a globális szénciklus, a vízháztartás, az erózió elleni védelem és a természeti veszélyek megelőzése, valamint a szociális és rekreációs szolgáltatások nyújtása terén. Az erdészeti intézkedéseket a Közösség és a tagállamok nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeinek figyelembevételével kell elfogadni, és azokat a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdészeti programjaira vagy azokkal egyenértékű eszközeire kell alapozni, amelyeknek figyelembe kell venniük az európai erdők védelméről szóló miniszteri konferenciákon tett kötelezettségvállalásokat. Az erdészeti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a közösségi erdészeti stratégia végrehajtásához. E támogatásnak el kell kerülnie a verseny torzítását, és piacsemlegesnek kell lennie.

(33)

A hegyvidéki területeken a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetéseknek, valamint az egyéb hátrányos helyzetű területeknek nyújtott kifizetéseknek — a mezőgazdasági földterületek használatban tartásával — hozzá kell járulniuk a vidék megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartásához és elősegítéséhez. E támogatási rendszer hatékonyságának és célkitűzései elérésének biztosítása érdekében objektív paramétereket kell meghatározni a kifizetési szintek rögzítésére. Az 1257/1999/EK rendelet egyes, a hátrányos helyzetű térségek támogatására vonatkozó rendelkezéseinek egy ideig hatályban kell maradniuk.

(34)

A Natura 2000 területeken történő hatékony gazdálkodáshoz való hozzájárulás céljából továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (4) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv (5) végrehajtásából következő speciális hátrányokat, ezzel egyidejűleg támogatást kell biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, hogy kezelni tudják a vízgyűjtő területeken a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) végrehajtása során jelentkező hátrányokat.

(35)

Az agrár-környezetvédelmi kifizetéseknek továbbra is kiemelkedő szerepet kell betölteniük a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatásában és a társadalomnak a környezeti szolgáltatások iránti növekvő igényére való válaszadásban. Ösztönözniük kell továbbá a mezőgazdasági termelőket és egyéb gazdálkodókat arra, hogy a társadalom egészét szolgálják a környezet, a táj és annak jellemzői, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és javításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek bevezetésével vagy további alkalmazásával. Ebben az összefüggésben a mezőgazdasági genetikai forrásokra külön figyelmet kell fordítani. A szennyező fizet elvvel összhangban e kifizetések csak azokat a kötelezettségvállalásokat fedezhetik, amelyek meghaladják a vonatkozó kötelező előírásokat.

(36)	A mezőgazdasági termelőket továbbra is az állatok magas szintű kíméletére kell ösztönözni a vonatkozó kötelező előírásokon túlmutató szintű állattartást vállaló mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatással.

(37)

Támogatást kell nyújtani a nem megtérülő beruházások esetében, ha azok az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek keretében vállalt kötelezettségek vagy más környezeti célkitűzések teljesítéséhez szükségesek, vagy ha azok a gazdaságban növelik a Natura 2000 területek és más magas természeti értékű területek közjóléti értékét.

(38)

A környezetvédelemhez, a természeti kockázatok és tüzek megelőzéséhez történő hozzájárulás céljából, valamint az éghajlatváltozás enyhítése végett az erdei erőforrásokat bővíteni és javítani kell a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek első erdősítésével. Az első erdősítést a helyi viszonyokhoz kell igazítani, és annak összeegyeztethetőnek kell lennie a környezettel, és növelnie kell a biológiai sokféleséget.

(39)	Az agrár-erdészeti rendszereknek a kiváló minőségű fa- és egyéb erdészeti termékek előállítását célzó extenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági rendszerek kombinálása révén nagy az ökológiai és társadalmi értéke. Ezek létrehozását támogatni kell.

(40)	Az erdőknek a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv sikeres végrehajtásában játszott fontos szerepe miatt konkrét támogatásban kell részesíteni az erdőtulajdonosokat, hogy könnyebben kezelhessék az irányelvek végrehajtásából eredő konkrét problémákat.

(41)

A biológiai sokféleség növelésére, a nagy értékű erdei ökoszisztémák megőrzésére és az erdőknek a talajeróziót, a vízi erőforrások és a vízminőség fenntartását és a természeti veszélyeket illető védelmi értékének megerősítésére irányuló önkéntes kötelezettségvállalásokra erdő-környezetvédelmi kifizetéseket kell bevezetni.

(42)

Támogatást kell nyújtani a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdőkben történő erdészeti potenciál helyreállításához és megelőző intézkedések bevezetéséhez. A tűzmegelőző intézkedéseknek ki kell terjedniük a tagállamok által nemzeti erdővédelmi terveiknek megfelelően fokozottan vagy közepesen tűzveszélyesnek minősített területekre.

(43)	Támogatást kell nyújtani az erdőtulajdonosoknak a nem megtérülő beruházások esetében, ha azok erdészeti-környezeti kötelezettségvállalások vagy más környezeti célkitűzések teljesítéséhez, vagy az erdőkben az érintett területek rekreációs értékének növeléséhez szükségesek.

(44)

A termőföld-hasznosításhoz e rendelet értelmében nyújtott támogatás célzott és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük a beavatkozás területeit e tengely egyes intézkedései szerint. A hegyvidéki területeket és más hátrányos helyzetű területeket objektív, közös szempontok alapján kell kijelölni. Ezért az agrárstruktúrák hatékonyságának javításáról szóló, 1997. május 20-i 950/97/EK tanácsi rendelet (7) 21. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a hátrányos helyzetű területek jegyzékeit elfogadó vagy az ilyen jegyzékeket módosító tanácsi irányelveket és határozatokat egy későbbi időponttal kezdődő hatállyal hatályon kívül kell helyezni. A Natura 2000 területek kijelölése a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban történik. A tagállamoknak ki kell jelölniük az olyan környezetvédelmi okok miatt erdősítésre alkalmas területeket, mint az erózió elleni védelem, a természeti veszélyek megelőzése, az éghajlatváltozást enyhítő erdészeti erőforrások bővítése, valamint a közepesen és magasan tűzveszélyes erdőterületek.

(45)

Szankciórendszert kell kidolgozni arra az esetre, ha egyes termőföld-hasznosítási intézkedések keretében nyújtott kifizetésekben részesülő kedvezményezettek nem teljesítik gazdaságuk teljes területén az 1782/2003/EK rendeletben előírt kötelező követelményeket, figyelembe véve a követelmények be nem tartásának súlyosságát, mértékét, tartósságát és ismétlődését.

(46)

Szükség van a vidéki területeken történő változások támogatására a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT-k) való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tévő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében. E vonatkozásban törekedni kell az emberi erőforrás növelésére is.

(47)	Támogatni kell a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb intézkedéseket. Az intézkedések listáját a Leader-kezdeményezés tapasztalatai alapján és a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényre való tekintettel kell meghatározni.

(48)

A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása megerősítheti a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherenciát és szinergiát. Ezért a szélesebb vidéki gazdaságra vonatkozó intézkedéseket lehetőleg helyi fejlesztési stratégiákon keresztül kell végrehajtani.

(49)	Egyértelműen meg kell határozni a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása tengely egyéb közösségi pénzügyi eszközökkel, különösen a kohéziós politika eszközeivel való összhangjára és kiegészítő jellegére vonatkozó alapelveket.

(50)

Három programozási időszak tapasztalatainak a birtokában a Leader-kezdeményezés olyan érettségi fokot ért el, amely a vidéki területeket képessé teszi a Leader-megközelítés szélesebb körben való végrehajtására a vidékfejlesztési programozás fő folyamatán belül. Rendelkezni kell ezért a Leader-megközelítés alapelveinek a programokba történő átültetéséről, külön tengelyt építve ezeken belül, és meg kell határozni a támogatandó helyi akciócsoportokat és intézkedéseket, beleértve a partnerségi képességet, valamint a helyi stratégiák, az együttműködés, a hálózatépítés és az ismeretek elsajátításának végrehajtását.

(51)	A Leader-megközelítés fontosságára tekintettel az EMVA hozzájárulásának számottevő részét el kell különíteni e tengely számára.

(52)

Az EMVA technikai segítségnyújtással támogatja a programok megvalósításával összefüggő intézkedéseket. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 1-jei 1290/2005/EK tanácsi rendelet (8) 5. cikkében említett technikai segítségnyújtás részeként közösségi szinten vidékfejlesztési hálózatot kell létrehozni.

(53)

Rendelkezni kell a rendelkezésre álló források elosztásáról. A forrásoknak összhangban kell lenniük a 2007—2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervvel. A vidékfejlesztésre szánt teljes összeget évente kell elosztani. Lehetővé kell a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókra történő nagymértékű koncentrációt.

(54)

Elő kell írni a Tanács számára, hogy meghatározza az e rendelet alapján a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás mértékét, annak éves bontását és a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban összpontosítani kívánt minimális összegét, a 2007 és 2013 közötti időszakra irányadó pénzügyi tervvel és az arra az időszakra vonatkozó, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban.

(55)

Az Alapok keretében a konvergencia-célkitűzésre a tagállamnak kiutalt, az EMOGA Orientációs Részlegéből, a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: a KA) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (9) (a továbbiakban: a HOPE) származó részre vonatkozó éves előirányzatot a tagállam felvevőképességére vonatkozóan megállapított felső határértékre kell korlátozni.

(56)	A tagállamok rendelkezésére álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív felosztására vonatkozóan a szempontokat objektív és átlátható módszerrel kell meghatározni.

(57)	Ezeken az összegeken felül a tagállamoknak az 1290/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésében előírt összegeket is számba kell venniük.

(58)	Az Alapok keretében rendelkezésre álló előirányzatokat a programozás céljára átalányalapon kell indexálni.

(59)

Az EMVA vidékfejlesztési programozáshoz való hozzájárulásának mértékét a tagállamok közkiadásaival összefüggésben kell megállapítani, figyelembe véve a termőföld-hasznosításnak és a környezetnek biztosított elsőbbség fontosságát, a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók helyzetét és a Leader-megközelítésnek biztosított prioritást.

(60)

A mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeknek, valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésének — a félreeső hely, az elszigeteltség vagy a távoli fekvés és a vidéki gazdaság néhány mezőgazdasági terméktől való függéséből adódó — sajátos korlátainak és strukturális problémáinak az enyhítése, valamint egy erőteljes vidékfejlesztési politika elősegítése érdekében a Szerződésben említett legkülső régiókban és az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 1993. július 19-i 2019/93/EGK tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó szigeteken bizonyos vidékfejlesztési intézkedésekre irányuló külön rendelkezéseket, valamint az EMVA megfelelő társfinanszírozási rátáit kell alkalmazni.

(61)	A szubszidiaritás elvének megfelelően és a kivételekre is figyelemmel a kiadások támogathatóságára vonatkozó nemzeti szabályokra van szükség.

(62)

Az EMVA-ból származó támogatás hatékonyságának, méltányosságának és fenntartható hatásának biztosítása érdekében olyan rendelkezésekre van szükség, amelyek garantálják a beruházásokhoz kapcsolódó műveletek tartósságát, és megakadályozzák, hogy ezt az alapot a tisztességtelen verseny bevezetésére használják fel.

(63)	Az EMVA keretében hozott intézkedések decentralizált végrehajtását különösen a megvalósítás minőségére, az eredményekre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra és ellenőrzésre vonatkozó garanciáknak kell kísérniük.

(64)

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony és eredményes működésének garantálása érdekében. E célból meg kell állapítani azokat az általános elveket és alapvető funkciókat, amelyeket valamennyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell. Ezért egy irányító hatóságot kell kijelölni, és meg kell határozni annak feladatkörét.

(65)	Minden vidékfejlesztési programot egy monitoringbizottságnak megfelelően figyelemmel kell kísérnie, a tagállamokkal közösen kialakított és megvalósított közös monitoring és értékelési keretszabályozás alapján, a vidékfejlesztés sajátos szükségleteinek való eredményes megfelelés érdekében.

(66)	Az EMVA keretében végrehajtott intézkedések hatékonysága és hatása függ a közös monitoring és értékelési keretszabályozás alapján történő fokozott értékeléstől is. Különösen a programok előkészítését, végrehajtását és befejezését kell értékelni.

(67)	A partnerség eredményes működésének lehetővé tétele és a közösségi cselekvés előmozdítása érdekében az arra vonatkozó információkat a lehető legszélesebb körben közzé kell tenni. E tekintetben a programokat irányító hatóságok a felelősek.

(68)

A vidékfejlesztésnek az e rendeletben meghatározottak szerint közösségi társfinanszírozás nélkül is jogosultnak kell lennie a tagállami támogatásra. Tekintettel a támogatás gazdasági hatására, valamint a közösségi támogatásra jogosult intézkedésekkel való összhang biztosítása és az eljárás egyszerűsítése érdekében különleges állami támogatási szabályokat kell létrehozni, figyelembe véve az 1257/1999/EK rendelet végrehajtásából származó tapasztalatokat is. Továbbá a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a programozás részeként, e rendelet rendelkezéseivel összhangban bejelentési eljárás keretében a közösségi támogatásban részesülő vidékfejlesztés kiegészítő finanszírozásának céljával állami támogatást nyújtsanak.

(69)	Szabályok elfogadására van szükség a meglévő támogatási rendszerből az új vidékfejlesztési támogatási rendszerbe történő átmenet elősegítése érdekében.

(70)	Az e rendeletben előírt új támogatási rendszer a fennálló támogatási rendszer helyébe lép. Ezért az 1257/1999/EK rendeletet 2007. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni egyes, a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket később kell hatályon kívül helyezni.

(71)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(72)	Konzultáltak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (12).

(73)	Konzultáltak a Régiók Bizottságával (13),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet:

1.   megállapítja az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott EMVA által finanszírozott közösségi vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó általános szabályokat;

2.   meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia;

3.   meghatározza a vidékfejlesztési politika stratégiai keretét, beleértve a vidékfejlesztési politikára vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat (a továbbiakban: a közösségi stratégiai iránymutatások) és a nemzeti stratégiai terveket rögzítő módszert;

4.   meghatározza a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket;

5.   a tagállamok és a Bizottság között megosztott hatáskörök alapján megállapítja a partnerségre, a programozásra, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra, a monitoringra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„programozás”: az a szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely a Közösség és a tagállamok együttes fellépésének több szakaszban, több év alatt történő végrehajtására irányul, az EMVA prioritással bíró céljainak elérése érdekében;

b)	„régió”: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerinti statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája I. és II. szintjének (NUTS 1. és 2. szint) megfelelő területi egység;

c)	„tengely”: összefüggő intézkedéscsomag, amely közvetlenül a végrehajtásból származó és a 4. cikkben megállapított egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló konkrét célokkal bír;

d)	„intézkedés”: a 4. cikk (2) bekezdésében említett tengelyek végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata;

e)	„művelet”: az érintett vidékfejlesztési program számára meghatározott szempontok szerint kiválasztott és egy vagy több kedvezményezett által végrehajtott projekt, szerződés, megállapodás vagy egyéb cselekvés, amely lehetővé teszi a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérését;

f)	„közös monitoring és értékelési keretszabályozás”: a programok kiinduló helyzetére, pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire és hatására vonatkozó korlátozott számú közös mutatókat meghatározó, a Bizottság és a tagállamok által kialakított általános megközelítés;

g)	„helyi fejlesztési stratégia”: a helyi célkitűzések elérése és a helyi szükségletek kielégítése céljából megfelelő szinten, partnerség keretében végrehajtott, műveletek összefüggő sorozata;

h)	„kedvezményezett”: valamely művelet végrehajtásáért felelős vagy támogatásban részesülő, akár a köz-, akár a magánszektorban működő gazdasági szereplő, szervezet vagy vállalkozás;

i)

„közkiadás”: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan közpénzből történő hozzájárulás, amely az állami, regionális vagy helyi közigazgatási szervek költségvetéséből vagy pedig az Európai Közösségek általános költségvetéséből származik; illetve bármely hasonló kiadás. Közpénzből történő hozzájárulásnak kell tekinteni bármely olyan, a műveletek finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, amely a közjogi szerveknek, egy vagy több regionális vagy helyi hatóság társulásának, illetve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti közjogi szervek költségvetéséből származik;

j)

„konvergencia-célkitűzés”: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (a továbbiakban: az ERFA), az Európai Szociális Alapra (a továbbiakban: az ESZA) és a KA-ra vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a legkevésbé fejlett tagállamokra és régiókra vonatkozó fellépés célkitűzése, a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban.

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

3. cikk

Feladatok

Az EMVA-nak hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez a Közösségen belül, a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítő jelleggel.

4. cikk

Célkitűzések

(1)   A vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia:

a)	a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén;

b)	a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén;

c)	az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket a IV. címben meghatározott négy tengellyel kell megvalósítani.

III. FEJEZET

A TÁMOGATÁS ALAPELVEI

5. cikk

Kiegészítő jelleg, összhang és megfelelés

1.   Az EMVA kiegészíti a Közösség prioritásaihoz hozzájáruló nemzeti, regionális és helyi fellépéseket.

2.   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az EMVA-ból és a tagállamoktól származó támogatás összhangban álljon a Közösség tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival. Az EMVA részéről történő támogatásnak összhangban kell lennie a gazdasági és társadalmi kohézió és különösen a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszköz célkitűzéseivel.

3.   Ezt az összhangot a 9. cikkben említett közösségi stratégiai iránymutatás, a 11. cikkben említett nemzeti stratégiai terv, a 15. cikkben említett vidékfejlesztési programok és a Bizottság 14. cikkben említett jelentése biztosítja.

4.   A Bizottság és a tagállamok felelősségükkel összhangban biztosítják a különböző alapokból, az ERFA-ból, az ESZA-ból, a KA-ból, a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszközből származó támogatások, valamint az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) és más közösségi pénzügyi eszközök beavatkozásai közötti összhangot.

5.   Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozott intézkedésekkel is összhangot kell teremteni.

6.   E rendelet alapján nem adható támogatás a közös piaci szervezetek keretében támogatásra jogosult rendszerek számára, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint meghatározandó kivételek mellett.

7.   A tagállamok biztosítják, hogy az EMVA által finanszírozott műveletek megfelelnek a Szerződésnek és a Szerződés alapján elfogadott bármely jogi aktusnak.

6. cikk

Partnerség

1.   Az EMVA-ból származó támogatást szoros együttműködés (a továbbiakban: a partnerség) révén kell végrehajtani a Bizottság és a tagállam között, valamint a nemzeti szabályok és gyakorlat alapján a tagállam által kijelölt hatóságokkal és testületekkel, beleértve a következőket:

a)	a hatáskörrel rendelkező regionális, helyi és egyéb hatóságok;

b)	a gazdasági és szociális partnerek;

c)	bármely más, a civil társadalmat, a nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket és a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szerveket képviselő megfelelő szerv.

A tagállam kijelöli a leginkább reprezentatív partnereket nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken (a továbbiakban: a partnerek). Megteremti valamennyi megfelelő szerv széles körű és hatékony részvételének feltételeit, a nemzeti szabályokkal és gyakorlattal összhangban, figyelembe véve a férfiak és nők egyenlőségének, valamint a fenntartható fejlődésnek a környezetvédelmi és környezetjavítási követelmények integrálásával történő előmozdításának szükségességét.

2.   A partnerséget az (1) bekezdésben meghatározott egyes partnerkategóriák intézményi, jogi és pénzügyi felelősségére való kellő figyelemmel kell megvalósítani.

3.   A partnerséget be kell vonni a nemzeti stratégiai terv elkészítésébe és monitoringjába, valamint a vidékfejlesztési programok elkészítésébe, végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe. A tagállamok valamennyi megfelelő partnert bevonják a különböző programozási szakaszokba, az egyes lépésekhez meghatározott határidők kellő figyelembevétele mellett.

7. cikk

Szubszidiaritás

A tagállamok felelősek a vidékfejlesztési programok megfelelő területi szintű végrehajtásáért, saját intézményi rendelkezéseiknek megfelelően, e rendelettel összhangban.

8. cikk

Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma

A tagállamok és a Bizottság előmozdítja a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, és biztosítja, hogy nem, faj, etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján nem történik megkülönböztetés a program megvalósításának különböző szakaszaiban.

Ez magában foglalja a tervezés, a végrehajtás, a monitoring és az értékelés szakaszait is.

II. CÍM

A VIDÉKFEJLESZTÉS STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

I. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOK

9. cikk

Tartalom és elfogadás

1.   A Tanács közösségi stratégiai iránymutatásokat fogad el a vidékfejlesztési politikára vonatkozóan a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő programozási időszakra, a közösségi szinten meghatározott politikai prioritások fényében.

Ezek a stratégiai iránymutatások közösségi szinten meghatározzák a programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési stratégiai prioritásokat, az e rendeletben megállapított valamennyi tengely végrehajtása céljából.

2.   A közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló határozatot 2006. február 20-ig a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárás szerint el kell fogadni. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

10. cikk

Felülvizsgálat

A közösségi stratégiai iránymutatások felülvizsgálhatók, különösen a közösségi prioritásokban bekövetkező jelentős változások figyelembevétele céljából.

II. FEJEZET

NEMZETI STRATÉGIAI TERVEK

11. cikk

Tartalom

1.   Minden tagállam nemzeti stratégiai tervet nyújt be, amely feltünteti az EMVA és az érintett tagállam cselekvési prioritásait, figyelembe véve a közösségi stratégiai iránymutatásokat, azok konkrét célkitűzéseit, valamint az EMVA-ból és más finanszírozási forrásokból származó hozzájárulást.

2.   A nemzeti stratégiai tervnek biztosítania kell a közösségi vidékfejlesztési támogatás és a közösségi stratégiai iránymutatások összhangját, illetve valamennyi közösségi, nemzeti és regionális prioritás összhangját. A nemzeti stratégiai terv referenciaeszközként szolgál az EMVA programozásának elkészítéséhez. Ennek végrehajtása a vidékfejlesztési programokon keresztül történik.

3.   Valamennyi nemzeti stratégiai terv tartalmazza a következőket:

a)	a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet és a fejlődési lehetőség értékelése;

b)	a Közösség és az érintett tagállam együttes fellépéséhez választott stratégia, bemutatva a választások és a közösségi stratégiai iránymutatások közötti összhangot;

c)	a vidékfejlesztés tematikus és területi prioritásai minden egyes tengely szerint, ideértve a számszerűsített fő célkitűzéseket és a megfelelő monitoring és értékelési mutatókat is;

d)	a nemzeti stratégiai tervet végrehajtó vidékfejlesztési programok listája és az EMVA programonkénti indikatív felosztása, ideértve az 1290/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésében előírt összegeket is;

e)	a többi közös agrárpolitikai eszközzel és az ERFA-val, ESZA-val, a KA-val, a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszközzel és az EBB-vel való összhangot biztosító eszközök;

f)	adott esetben a konvergencia-célkitűzés elérésére szolgáló költségvetés;

g)	a 66. cikk (3) bekezdésében és a 68. cikkben említett nemzeti vidéki hálózat létrehozására vonatkozó rendelkezések leírása és az erre elkülönített összegek megjelölése.

12. cikk

Tervkészítés

1.   A tagállamok a közösségi stratégiai iránymutatások elfogadását követően elkészítik nemzeti stratégiai tervüket.

Ezt a tervet a tagállamok intézményi rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, a 6. cikkben említett partnerekkel való szoros együttműködésben. A tervet a Bizottsággal való szoros együttműködésben kell elkészíteni, a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

2.   A tagállamok vidékfejlesztési programjaik benyújtása előtt megküldik nemzeti stratégiai tervüket a Bizottság részére.

III. FEJEZET

STRATÉGIAI MONITORING

13. cikk

A tagállamok összefoglaló jelentései

1.   A tagállamok első alkalommal 2010-ben, és minden második évben legkésőbb október 1-jéig összefoglaló jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemzeti stratégiai tervük és célkitűzéseik megvalósítása terén elért előrehaladásról, valamint arról, hogy ezek hogyan járultak hozzá a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósításához. Az utolsó összefoglaló jelentést legkésőbb 2014. október 1-jéig be kell nyújtani.

2.   A jelentés összefoglalja a korábbi évekre vonatkozó, a 82. cikkben említett éves időközi jelentéseket, és leírja különösen a következőket:

a)	a vidékfejlesztési programoknak a nemzeti stratégiai tervben meghatározott mutatókhoz viszonyított teljesítménye és eredményei;

b)	az egyes programokkal kapcsolatos folyamatos értékelési tevékenységek eredményei.

3.   Az (1) bekezdéstől eltérve, a 15. cikk (2) bekezdésében említett egyedi programok esetében a tagállamok a 82. cikkben említett éves időközi jelentésekben szerepeltethetik az e cikk (2) bekezdésben előírt elemeket, a 82. cikkben megállapított határidőn belül.

14. cikk

A Bizottság jelentése

1.   A Bizottság első alkalommal 2011-ben, és minden második év elején jelentést terjeszt elő, összefoglalva a nemzeti stratégiai tervek és a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósítására vonatkozó főbb fejleményeket, tendenciákat és kihívásokat. A Bizottság utolsó jelentését 2015 elején kell előterjeszteni.

Ez a jelentés a Bizottságnak a tagállamok 13. cikkben említett összegző jelentéseiről készített elemzésén és értékelésén, valamint bármely egyéb rendelkezésre álló információn alapul. E jelentés jelzi a tagállamok és Bizottság által hozott vagy meghozandó intézkedéseket a jelentés következtetéseit követő megfelelő cselekvés biztosítása érdekében.

2.   A Bizottság jelentését az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére meg kell küldeni.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

A PROGRAMOZÁS TARTALMA

15. cikk

Vidékfejlesztési programok

1.   Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a programok a IV. címben meghatározott tengelyek szerint csoportosított intézkedéseken keresztül hajtják végre a vidékfejlesztési stratégiát, amelynek teljesítéséhez az EMVA-tól kell támogatást igényelni.

A vidékfejlesztési programok egy 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közé eső időszakra vonatkoznak.

2.   A tagállam benyújthat egy, a tagállam egész területére vonatkoztatott programot vagy több regionális programot.

3.   A regionális programokkal rendelkező tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra.

16. cikk

A programok tartalma

Valamennyi vidékfejlesztési program tartalmazza a következőket:

a)	helyzetelemzés az erősségek és gyengeségek tekintetében, az ezek kezelésére kiválasztott stratégia és a 85. cikkben említett előzetes értékelés;

b)	a közösségi stratégiai iránymutatásokat és a nemzeti stratégiai tervet figyelembe véve a kiválasztott prioritások indoklása, valamint az előzetes értékelés szerinti várt hatás;

c)	a tengelyekre vonatkozó információk és az egyes tengelyekhez javasolt intézkedések az intézkedések leírásával együtt, beleértve a 81. cikkben említett konkrét, igazolható célkitűzéseket és mutatókat, amelyek lehetővé teszik a program előrehaladásának, hatékonyságának és eredményességének mérését;

d)

két táblázatból álló finanszírozási terv: — a 69. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban az EMVA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását tartalmazó táblázat. Amennyiben alkalmazható, ez a pénzügyi terv az EMVA teljes hozzájárulásán belül külön jelzi a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiók számára biztosított előirányzatokat. Az EMVA tervezett éves támogatásának összhangban kell lennie a pénzügyi tervvel, — a teljes tervezett közösségi hozzájárulást, az ennek megfelelő, az egyes tengelyekre vonatkozó nemzeti állami finanszírozást, az EMVA hozzájárulásának arányát az egyes tengelyekhez, és a technikai segítségnyújtásra elkülönített összeget a teljes programozási időszakra részletesen meghatározó táblázat. Amennyiben alkalmazható, ez a táblázat külön jelzi az EMVA-ból a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiók számára tervezett hozzájárulást és az ennek megfelelő nemzeti állami finanszírozást;

e)	tájékoztató céllal az induló összegek indikatív bontása intézkedésenként, állami és magánkiadások szerint;

f)	amennyiben alkalmazható, táblázat a tengelyenkénti kiegészítő nemzeti finanszírozásról a 89. cikkel összhangban;

g)	a versenyszabályok szerinti értékeléshez szükséges elemek és, amennyiben alkalmazható, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke szerint engedélyezett, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek listája;

h)	a közös agrárpolitika egyéb eszközei által, a kohéziós politikán keresztül, valamint a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszköz által finanszírozott intézkedésekkel való kiegészítő jellegre vonatkozó információ;

i)

a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket: i. a 74. cikk (2) bekezdésében előírt valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és, tájékoztató céllal, az irányítási és ellenőrzési rendszer összefoglaló leírása; ii. a monitoring és értékelési rendszerek, valamint a monitoringbizottság összetételének leírása; iii. a program nyilvánosságát biztosító rendelkezések;

j)	a 6. cikkben említett partnerek kijelölése és a partnerekkel történő konzultációk eredménye.

17. cikk

A célkitűzések közötti egyensúly

1.   A Közösség pénzügyi hozzájárulása a 4. cikkben említett három cél mindegyikéhez az EMVA-nak a IV. cím I. fejezete 1. és 3. szakaszában említett 1. és 3. tengelyekre vonatkozó programhoz történő teljes hozzájárulásának legalább 10 %-át, és az EMVA-nak a IV. cím I. fejezete 2. szakaszában említett 2. tengelyre vonatkozó programhoz történő teljes hozzájárulásának legalább 25 %-át teszi ki. A Közösség pénzügyi hozzájárulása Franciaország tengerentúli megyéi tekintetében a 2. tengelyre vonatkozóan legalább 10 %.

2.   Az EMVA programhoz való teljes hozzájárulásának legalább 5 %-át fenn kell tartani a IV. cím I. fejezete 4. szakaszában említett 4. tengely számára. Ez az összeg hozzáadódik az (1) bekezdésben megállapított összeghez. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia tekintetében a Közösségnek a 4. tengelyre vonatkozó 5 %-os pénzügyi hozzájárulása a programozási időszak során úgy is érvényesíthető, hogy átlagban az EMVA teljes hozzájárulásának legalább 2,5 %-át a 4. tengelyre kell fenntartani.

II. FEJEZET

ELŐKÉSZÍTÉS, JÓVÁHAGYÁS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

18. cikk

Előkészítés és jóváhagyás

1.   A tagállam a vidékfejlesztési programokat a 6. cikkben említett partnerekkel való szoros együttműködéssel alakítja ki.

2.   A tagállamok minden egyes vidékfejlesztési programra vonatkozóan a 16. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak.

3.   A Bizottság a javasolt programokat a közösségi stratégiai iránymutatásokkal, a nemzeti stratégiai tervvel, valamint az ezzel a rendelettel való összhangjuk alapján értékeli.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy a vidékfejlesztési program nincs összhangban a közösségi stratégiai iránymutatásokkal, a nemzeti stratégiai tervvel vagy ezzel a rendelettel, akkor felkéri a tagállamot arra, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a javasolt programot.

4.   Valamennyi vidékfejlesztési programot jóvá kell hagyni, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

19. cikk

Felülvizsgálat

1.   A vidékfejlesztési programokat felül kell vizsgálni, és szükség esetén az időszak hátralévő részére a tagállamnak ki kell igazítania, a monitoringbizottság jóváhagyását követően. E felülvizsgálatok figyelembe veszik az értékelések eredményét és a Bizottság éves jelentéseit, különösen a közösségi prioritások figyelembevétele módjának megerősítése vagy kiigazítása céljából.

2.   A Bizottság határozatot fogad el a vidékfejlesztési programok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmekről az ilyen kérelmek tagállami benyújtását követően, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint. Azokat a változtatásokat, amelyek jóváhagyásához a Bizottság határozata szükséges, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell meghatározni.

IV. CÍM

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

TENGELYEK

1. SZAKASZ

1. Tengely

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

20. cikk

Intézkedések

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

a)

az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedések: i. szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, beleértve a tudományos ismeretek és az innovatív gyakorlat terjesztését a mezőgazdasági, élelmiszer- és erdészeti ágazatban dolgozó személyek számára; ii. a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása; iii. a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása; iv. tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók általi igénybevétele; v. üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása;

b)

a fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célzó intézkedések: i. a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése; ii. az erdők gazdasági értékének növelése; iii. a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése; iv. új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban; v. a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése; vi. a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése;

c)

a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedések: i. a mezőgazdasági termelők segítése a közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásoknak való megfelelésben; ii. az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása; iii. termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén;

d)

átmeneti intézkedések a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia számára az alábbiak vonatkozásában: i. a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; ii. termelői csoportok létrehozásának támogatása.

1. Alszakasz

Az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrások javítását célzó intézkedések feltételei

21. cikk

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

A 20. cikk a) pontjának i. alpontjában előírt támogatás nem tartalmazza azokat az oktatási vagy képzési tanfolyamokat, amelyek a közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági és erdészeti oktatás rendes programjainak vagy rendszereinek részét képezik.

22. cikk

A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

1.   A 20. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt támogatás olyan személyeknek nyújtható, akik:

a)	40 évesnél fiatalabbak, és első alkalommal kezdenek gazdálkodni, mezőgazdasági üzem vezetőjeként;

b)	rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal;

c)	a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

2.   A támogatás a mellékletben megállapított felső értékig nyújtható.

23. cikk

Korai nyugdíjba vonulás

1.   A 20. cikk a) pontjának iii. alpontjában előírt támogatásban részesülnek:

a)	azok a mezőgazdasági termelők, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, gazdaságuk más mezőgazdasági termelőknek való átadása céljával;

b)	azok a mezőgazdasági munkavállalók, akik úgy határoznak, hogy a gazdaság átadását követően végleg felhagynak mindennemű mezőgazdasági munkával.

2.   Az átadó:

a)	legalább 55 éves, az átadás időpontjában azonban még nem éri el a rendes nyugdíjkorhatárt, illetve az átadás időpontjában az érintett tagállamban érvényes rendes nyugdíjkorhatárnál legfeljebb tíz évvel fiatalabb;

b)	véglegesen felhagy minden üzleti célú mezőgazdasági tevékenységgel;

c)	gazdálkodással foglalkozott az átadást megelőző tíz év során.

3.   Az átvevő:

a)	a 22. cikkben előírt módon az átadó helyébe lép; illetve

b)	50 évesnél fiatalabb mezőgazdasági termelő vagy magánjogi jogalany, és az átadó által átadott mezőgazdasági üzemet a mezőgazdasági üzem méretének növelése céljából veszi át.

4.   A mezőgazdasági munkavállaló:

a)	legalább 55 éves, de még éri el a rendes nyugdíjkorhatárt, illetve az érintett tagállamban érvényes rendes nyugdíjkorhatárnál legfeljebb tíz évvel fiatalabb;

b)	a megelőző öt év során munkaidejének legalább felét mezőgazdasági munkával töltötte kisegítő családtagként vagy mezőgazdasági munkavállalóként;

c)	az átadó korai nyugdíjba vonulását megelőző négyéves időszak során legalább kétévi teljes munkaidőnek megfelelő ideig dolgozott az átadó mezőgazdasági üzemében;

d)	társadalombiztosítási rendszer tagja.

5.   A korai nyugdíjbavonulási támogatás teljes időtartama az átadó és a mezőgazdasági munkavállaló esetében nem haladhatja meg a 15 évet. Az átadó 70. születésnapját és a mezőgazdasági munkavállaló esetében a rendes nyugdíjkorhatárt nem lépheti túl.

Amennyiben az átadó esetében a nyugdíjat a tagállam fizeti, a korai nyugdíjba vonulási támogatást kiegészítésként, a nemzeti nyugdíj összegének figyelembevételével kell nyújtani.

6.   Az adható támogatás felső értékét a melléklet tartalmazza.

24. cikk

Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

1.   A 20. cikk a) pontjának iv. alpontjában előírt támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termelőket és az erdőtulajdonosokat segítse a gazdaságuk összteljesítményének javítására irányuló tanácsadási szolgáltatások igénybevételéből származó költségeket viselésében.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadási szolgáltatás legalább a következőkre terjed ki:

a)	az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, valamint III. és IV. mellékletében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot;

b)	a közösségi jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági előírások.

2.   A tanácsadási szolgáltatások igénybevételére adható támogatás felső határának a mellékletben megállapított értékeket kell tekinteni.

25. cikk

Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása

A 20. cikk a) pontjának v. alpontjában előírt támogatás az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint az erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozásából származó költségek fedezésének céljából nyújtandó, degresszív jelleggel, a szolgáltatások létrehozásától számított legfeljebb öt éven keresztül.

2. Alszakasz

A fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, Valamint az innováció elősegítését Célzó intézkedésekre Vonatkozó feltételek

26. cikk

A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

1.   A 20. cikk b) pontjának i. alpontjában előírt támogatásban azok a tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások részesülnek, amelyek:

a)	javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét; és

b)	betartják az érintett beruházásra vonatkozó közösségi előírásokat.

A közösségi előírásoknak való megfelelés céljából végrehajtott beruházások közül csak azok a beruházások részesülhetnek támogatásban, amelyeket az újonnan bevezetett közösségi előírásoknak való megfelelés céljából hajtanak végre. Ebben az esetben az előírásnak való megfelelés érdekében türelmi idő adható, amelynek hossza nem haladja meg a 36 hónapot attól a naptól számítva, amikor az előírás a mezőgazdasági üzem számára kötelező erejűvé válik.

A 20. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők esetében támogatás adható a létező közösségi előírásoknak való megfelelést célzó beruházásokra, amennyiben azokat a 22. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett üzleti tervben feltüntették. Az előírásnak való megfelelésre rendelkezésre álló türelmi idő nem haladhatja meg az elindulás időpontjától számított 36 hónapot.

2.   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt.

27. cikk

Az erdők gazdasági értékének javítása

1.   A 20. cikk b) pontjának ii. alpontjában előírt beruházási támogatás a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők részére nyújtandó. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire.

2.   A beruházásoknak a tagállamok által programjaikban meghatározandó, adott méretnél nagyobb erdőgazdaságokra vonatkozóan készített erdőgazdálkodási terveken kell alapulniuk.

3.   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt.

28. cikk

A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

1.   A 20. cikk b) pontjának iii. alpontjában előírt támogatásban olyan tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások részesülnek, amelyek:

a)	javítják a vállalkozás általános teljesítményét;

b)

az alábbiakra vonatkoznak: — a Szerződés I. mellékletében szereplő termékek — a halászati termékek kivételével —, valamint az erdészeti termékek feldolgozása és/vagy forgalmazása, és/vagy — a Szerződés I. mellékletében szereplő termékekhez — a halászati termékek kivételével — és az erdészeti termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák fejlesztése; és

c)

betartják az érintett beruházásra vonatkozó közösségi előírásokat. A közösségi előírásoknak való megfelelés céljából végrehajtott beruházások közül csak azok részesülhetnek támogatásban, amelyeket a (2) bekezdésben említett mikrovállalkozások hajtanak végre az újonnan bevezetett közösségi előírásoknak való megfelelés céljából. Ebben az esetben az előírásnak való megfelelés érdekében türelmi idő adható, amelynek hossza nem haladja meg a 36 hónapot attól a naptól számítva, amikor az előírás a vállalkozás számára kötelező erejűvé válik.

2.   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt.

3.   Az (1) bekezdés szerinti támogatás a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (16) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra korlátozódik. Az erdészeti termelés esetében a támogatás a mikrovállalkozásokra korlátozódik. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a maximális arányra vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. Az említett ajánlás 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik. Erdészet esetében a támogatás a mikrovállalkozásokra korlátozódik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő cégek megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (17) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

29. cikk

Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

1.   A 20. cikk b) pontjának iv. alpontjában előírt támogatást a mezőgazdasági és erdészeti elsődleges termelők, a feldolgozóipar és/vagy harmadik felek közötti együttműködés elősegítése céljából kell nyújtani.

2.   A támogatásnak hozzá kell járulnia az együttműködés során felmerülő költségek fedezéséhez.

30. cikk

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

A 20. cikk b) pontjának v. alpontjában előírt támogatás különösen a mezőgazdasági és erdőterületek elérésével, a birtokrendezéssel és a termőföld minőségének javításával, valamint az energiaellátással és vízgazdálkodással összefüggő műveletekre terjedhet ki.

3. Alszakasz

A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek

31. cikk

A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása

(1)   A 20. cikk c) pontjának i. alpontjában előírt támogatás részben hozzájárul a felmerült költségekhez és elmaradt bevételekhez azon mezőgazdasági termelők esetében, akiknek a környezetvédelem, a közegészségügy, az állategészségügy és a növényegészségügy, az állatjólét és a munkabiztonság területén előírásokat kell alkalmazniuk.

Ezeknek az előírásoknak a közösségi jogot végrehajtó nemzeti törvényhozásban újonnan bevezetett előírásoknak kell lenniük, és olyan új kötelezettségeket vagy korlátozásokat kell előírniuk a gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős hatással bírnak a gazdaság jellemző működési költségeire, és jelentős számú mezőgazdasági termelőt érintenek.

(2)   A támogatást átalányösszegű, ideiglenes és degresszív támogatásként kell nyújtani évente, legfeljebb öt éven keresztül attól a naptól kezdve, amikor az előírás a közösségi jogszabályok szerint kötelezővé válik. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget.

32. cikk

A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben

(1)   A 20. cikk c) pontjának ii. alpontjában előírt támogatás:

a)	csak az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre vonatkozik;

b)

a közösségi élelmiszer-minőségi rendszerekre, vagy a tagállamok által elismert olyan élelmiszer-minőségi rendszerekre vonatkozik, amelyek megfelelnek a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó pontos követelményeknek; nem jogosultak támogatásra azok a rendszerek, amelyeknek egyetlen célja a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerinti kötelező előírások betartásának magasabb szintű ellenőrzése;

c)	évente, legfeljebb ötéves időtartamra nyújtott ösztönző kifizetés, amelynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvételből származó állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani.

(2)   A támogatás felső határának a mellékletben megállapított értéket kell tekinteni.

33. cikk

Tájékoztatási és promóciós tevékenységek

A 20. cikk c) pontjának iii. alpontjában előírt támogatás azon termékekre vonatkozik, amelyekre kiterjed a 32. cikkben említett minőségi rendszerek támogatása. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximumot.

4. Alszakasz

Az átmeneti intézkedésekre vonatkozó feltételek

34. cikk

Félig önellátó gazdálkodás

(1)   A 20. cikk d) pontjának i. alpontjában előírt, az elsődlegesen saját fogyasztásra termelő, illetve a termelés egy részét értékesítő gazdaságoknak („félig önellátó gazdaságoknak”) nyújtandó támogatás az üzleti tervet benyújtó mezőgazdasági termelőkre vonatkozik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett üzleti terv tekintetében elért haladást három év elteltével kell értékelni.

(3)   A támogatást átalányösszegű támogatásként, a mellékletben meghatározott felső értékhatárig és legfeljebb öt éven keresztül kell kifizetni.

(4)   A támogatást a legkésőbb 2013. december 31-ig jóváhagyott kérelmekre vonatkozóan kell nyújtani.

35. cikk

Termelői csoportok

(1)   A 20. cikk d) pontjának ii. alpontjában előírt támogatást a termelői csoportok létrehozásának és adminisztratív működésének elősegítése érdekében az alábbi célokból kell nyújtani:

a)	az ilyen csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítása;

b)	az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását;

c)	közös szabályok létrehozása a termelési információkra, különös tekintettel a betakarításra és az elérhetőségre vonatkozóan.

(2)   A támogatást átalányösszegű támogatásként, éves részletekben kell nyújtani, a termelői csoport elismerésének napját követő első öt éven keresztül. Összegét a csoport éves értékesített termelése alapján kell kiszámítani, a mellékletben megállapított felső határértékek mértékéig.

(3)   A támogatásban olyan termelői csoportok részesülnek, amelyeket a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb 2013. december 31-ig hivatalosan elismer.

2. SZAKASZ

2. Tengely

A környezet és a vidék fejlesztése

36. cikk

Intézkedések

Az e szakasz szerinti támogatás a következőkre vonatkozik:

a)

a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések az alábbiak révén: i. a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; ii. a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; iii. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; iv. agrár-környezetvédelmi kifizetések; v. állatjóléti kifizetések; vi. nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás;

b)

az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések az alábbiak révén: i. a mezőgazdasági földterület első erdősítése; ii. agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken; iii. nem mezőgazdasági földterület első erdősítése; iv. Natura 2000 kifizetések; v. erdő-környezetvédelmi kifizetések; vi. az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése; vii. nem termelő beruházások támogatása.

1. Alszakasz

A mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek

37. cikk

Természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések a hegyvidéki területeken és kifizetések egyéb hátrányos helyzetű területeken

(1)   A 36. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában előírt kifizetéseket évente, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összeírásban felhasznált jellemzők meghatározásáról, mezőgazdasági termékjegyzékről, meghatározások alóli kivételekről, valamint régiókról és körzetekről szóló, 1999. november 24-i 2000/115/EK bizottsági határozat (18) szerinti hasznosított mezőgazdasági terület (a továbbiakban: a HMT) után hektáronként kell nyújtani.

A kifizetéseknek ellentételezniük kell a mezőgazdasági termelők azon többletköltségeit és elmaradt jövedelmét, amelyek összefüggnek az érintett területen folytatott mezőgazdasági termelés terén meglévő hátránnyal.

(2)   A kifizetésekben olyan mezőgazdasági termelők részesülnek, akik vállalják, hogy az első kifizetés után legalább öt évig folytatják gazdálkodási tevékenységüket az 50. cikk (2) és (3) bekezdése alapján kijelölt területeken.

(3)   A kifizetéseket a mellékletben megállapított minimális és maximális összeghatárok között kell rögzíteni.

Kellően indokolt esetekben a maximális összegnél magasabb kifizetések is nyújthatók, feltéve hogy a tagállami szinten nyújtott ilyen kifizetések összegének átlaga nem haladja meg ezt a maximális összeget.

(4)   A kifizetéseknek egy bizonyos gazdaságmérethez kötődő küszöbérték felett degresszíveknek kell lenniük, melyet a programban kell meghatározni.

38. cikk

A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetések

(1)   A 36. cikk a) pontjának iii. alpontjában meghatározott kifizetéseket évente, a HMT után hektáronként kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére az érintett területeken a 79/409/EGK, a 92/43/EGK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából.

(2)   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget. A 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat — beleértve a támogatás felső összeghatárát is — a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

39. cikk

Agrár-környezetvédelmi kifizetések

(1)   A tagállamok a 36. cikk a) pontjának iv. alpontjában előírt támogatást teljes területükön, az egyedi szükségleteiknek megfelelően elérhetővé teszik.

(2)   Az agrár-környezetvédelmi kifizetésekben azok a mezőgazdasági termelők részesülnek, akik önkéntes alapon agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. Amennyiben a környezeti célkitűzések elérése kellően indokolt, egyéb földhasználók is részesülhetnek agrár-környezetvédelmi kifizetésekben.

(3)   Az agrár-környezetvédelmi kifizetések csak az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikke, valamint III. és IV. melléklete értelmében megállapított, vonatkozó kötelező érvényű előírásokon, valamint a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeken és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra vonatkoznak.

E kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, bizonyos típusú kötelezettségvállalások esetében hosszabb időtartamot kell megállapítani a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint.

(4)   A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekből származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik. Szükség esetén fedezhetik az ügyleti költségeket is.

Adott esetben a kedvezményezettek gazdasági és környezeti hatékonysági szempontokat alkalmazó pályázati rendszer alapján választhatók ki.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget.

(5)   Támogatásban részesülhetnek a genetikai erőforrások mezőgazdasági megőrzésére irányuló, az (1)—(4) bekezdés rendelkezéseiben nem szereplő műveletek.

40. cikk

Állatjóléti kifizetések

(1)   A 36. cikk a) pontjának v. alpontjában előírt állatjóléti kifizetésekben azok a mezőgazdasági termelők részesülnek, akik önkéntes alapon állatjóléti kötelezettségeket vállalnak.

(2)   Az állatjóléti kifizetések csak az 1782/2003/EK rendelet 4. cikke, valamint III. melléklete értelmében megállapított, vonatkozó kötelező érvényű előírásokon és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki.

E kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, bizonyos típusú kötelezettségvállalások esetében hosszabb időtartamot kell megállapítani a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint.

(3)   A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekből származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik. Szükség esetén a kifizetések fedezhetik az ügyleti költségeket is.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget.

41. cikk

Nem termelő beruházások

A 36. cikk a) pontjának vi. alpontjában előírt támogatásban részesülnek:

a)	a 36. cikk a) pontjának iv. alpontja vagy más agrár-környezetvédelmi célkitűzés által előírt intézkedés alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó beruházások;

b)	a gazdaságok területén megvalósított olyan beruházások, amelyek növelik a Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő magas természeti értékű területek közjóléti értékét.

2. Alszakasz

Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek

42. cikk

Általános feltételek

(1)   Az ezen alszakasz szerinti támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire.

Ez a korlátozás nem vonatkozik a 36. cikk b) pontjának i., iii., vi. és vii. alpontjában előírt támogatásra.

(2)   Az ezen alszakasz szerint az erdők tűz elleni védelméről szóló közösségi cselekvés keretében erősen vagy közepesen tűzveszélyesnek minősített területeken javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által e területekre kidolgozott erdővédelmi terveknek.

43. cikk

A mezőgazdasági földterületek első erdősítése

(1)   A 36. cikk b) pontjának i. alpontjában előírt támogatás kizárólag az alábbiak közül egyre vagy többre vonatkozik:

a)	létesítési költségek;

b)	a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, legfeljebb ötéves időtartamra;

c)

az erdősítés által eredményezett jövedelemkiesés fedezéséhez hozzájáruló éves hektáronkénti támogatás, legfeljebb 15 éves időtartamra, azon mezőgazdasági termelők vagy társulásaik részére, akik az erdősítés előtt a földet művelték, vagy bármely más természetes személy vagy magánjogi jogalany részére.

(2)   A hatóságok tulajdonában lévő mezőgazdasági földek erdősítéséért járó támogatás csak a létesítés költségét fedezi. Amennyiben az erdősítendő mezőgazdasági földterületet természetes személy vagy magánjogi jogalany bérli, akkor az (1) bekezdésben említett éves támogatás nyújtható.

(3)   Nem nyújtható támogatás a mezőgazdasági földterületek erdősítésért:

a)	a korai nyugdíjbavonulási támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek;

b)	karácsonyfa telepítésére.

A gyors növésű, rövid vágásfordulójú fajok esetében erdősítési támogatás csak a létesítési költségekre nyújtható.

(4)   A mezőgazdasági termelőknek vagy más természetes személyeknek és a magánjogi jogalanyoknak nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximumokat.

44. cikk

Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen

(1)   A 36. cikk b) pontjának ii. alpontjában előírt támogatásban a mezőgazdasági termelők extenzív mezőgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítő agrárerdészeti rendszerek létrehozása céljából részesülnek. A támogatás a létesítési költségeket is fedezi.

(2)   Az agrárerdészeti rendszerek olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak.

(3)   A karácsonyfák és a gyors növésű rövid vágásfordulójú fajok nem részesülhetnek támogatásban.

(4)   A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt.

45. cikk

Nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése

(1)   A 36. cikk b) pontjának iii. alpontjában előírt, a 36. cikk b) pontjának i. alpontja alapján támogatásra nem jogosult földterületek erdősítésére nyújtott támogatás a létesítési költségeket fedezi. A termelésből kivont mezőgazdasági területek esetében a támogatás a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett éves támogatásra is kiterjed.

(2)   Karácsonyfák telepítésére nem nyújtható támogatás.

(3)   Amennyiben a létesítési költségeket fedező támogatásban természetes személyek vagy magánjogi jogalanyok részesülnek, a támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt.

46. cikk

Natura 2000-kifizetések

A 36. cikk b) pontjának iv. alpontjában előírt támogatást évente és az erdőterület után hektáronként kell nyújtani a magántulajdonosok és azok társulásai részére az erdők és egyéb fás területek használatára vonatkozó, a 79/409/EGK és 92/43/EGK irányelvek végrehajtásával összefüggő korlátozások eredményeként az érintett területen felmerülő költségek és jövedelemkiesés ellentételezése céljából. A támogatást a mellékletben megállapított minimális és maximális összeghatárok között kell rögzíteni.

47. cikk

Erdő-környezetvédelmi kifizetések

(1)   A 36. cikk b) pontjának v. alpontjában előírt erdő-környezetvédelmi kifizetésekben erdőterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon erdő-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. E kifizetések csak a vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki.

E kötelezettségeket általános szabályként öttől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben szükséges és indokolt, bizonyos típusú kötelezettségvállalások esetében hosszabb időtartamot kell megállapítani a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

(2)   A kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredő többletköltségeket és jövedelemkiesést fedezik. A támogatást a mellékletben megállapított minimális és maximális összeghatárok között kell rögzíteni.

48. cikk

Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

(1)   A 36. cikk b) pontjának vi. alpontjában előírt támogatást a természeti katasztrófák és tűz által károsított erdőkben az erdészeti potenciál helyreállítása és a megfelelő megelőző intézkedések bevezetése céljából kell nyújtani.

(2)   A tűzmegelőzési intézkedések a tagállamok által erdővédelmi terveik szerint erősen vagy közepesen tűzveszélyesnek minősített erdőkre vonatkoznak.

49. cikk

Nem termelő beruházások

A 34. cikk b) pontjának vii. alpontjában előírt támogatásban az erdőkre irányuló azon beruházások részesülnek:

a)	amelyek a 36. cikk b) pontjának v. alpontjában előírt intézkedés vagy más környezeti célkitűzés alapján vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak;

b)	amelyek emelik az érintett terület erdejének vagy fás területének közjóléti értékét.

3. Alszakasz

A területek kijelölése

50. cikk

A jogosult területek

(1)   A tagállamok a 36. cikk a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában, valamint az említett cikk b) pontjának i., iii., iv. és vi. alpontjában meghatározott kifizetésekre jogosult területeket az e cikk (2)—(5) bekezdését figyelembe véve jelölik ki.

(2)   A 36. cikk a) pontjának i. alpontjában meghatározott kifizetésekre azok a hegyvidéki területek jogosultak, amelyeket a földhasználat lehetőségeinek jelentős mértékű korlátozottsága és a művelési költségek észrevehető növekedése jellemez az alábbiak miatt:

a)	a tengerszint feletti magasság miatt kedvezőtlen éghajlati körülmények, amelyek következtében lényegesen lerövidül a tenyészidő;

b)

alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a kérdéses terület nagyobb része a gépek használatához túl meredek, vagy nagyon drága különleges berendezések használatát teszi szükségessé, vagy e két tényező kombinációja, ahol bár a belőlük származó hátrányok külön-külön kevésbé súlyosak, a kettő kombinációja egyenértékű hátrányt eredményez.

A 62. szélességi körtől északra fekvő és egyes ezekkel határos területek hegyvidéki területnek tekintendők.

(3)   A 36. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt kifizetésekre azon — e cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területeken kívüli — területek jogosultak, amelyek:

a)	jelentős természeti hátrányokkal érintettek, nevezetesen a talaj alacsony termőképessége vagy a kedvezőtlen éghajlati körülmények, és ahol a külterjes gazdálkodási tevékenység fenntartása fontos a termőföld-hasznosítás szempontjából; vagy

b)	sajátos hátrányokkal érintettek, és ahol a termőföld-hasznosítást folytatni kell a környezet védelme vagy javítása, a természeti környezet megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása vagy a partvidék védelme érdekében.

A b) pontban említett sajátos hátrányokkal érintett területeknek az agroökológiai termelési feltételek szempontjából homogén mezőgazdasági területekből kell állniuk, és összterületük nem haladhatja meg az érintett tagállam területének 10 %-át.

(4)   A tagállamok a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó konkrét rendelkezéseknek megfelelően a programokban:

—	megerősítik a meglévő területhatárokat a (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja szerint, vagy módosítják azokat, vagy

—	megállapítják az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett területek határait.

(5)   A 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdaságilag hasznosított területek és a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek jogosultak a 36. cikk a) pontjának iii. alpontjában előírt kifizetésekre.

(6)   Az erdősítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek, mint például az erózió elleni védelem vagy az éghajlatváltozás enyhítéséhez hozzájáruló erdészeti erőforrások bővítése, jogosultak a 36. cikk b) pontjának i. és iii. alpontjában előírt kifizetésekre.

(7)   A 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek szerint kijelölt Natura 2000 erdőterületek jogosultak a 36. cikk b) pontjának iv. alpontjában előírt kifizetésekre.

(8)   A közepesen és kiemelten tűzveszélyes erdőterületek jogosultak a tűzmegelőzési intézkedésekkel összefüggő, a 36. cikk b) pontjának vi. alpontjában előírt kifizetésekre.

4. Alszakasz

Az előírások betartása

51. cikk

A kifizetések csökkentése vagy kizárás a kifizetésekből

(1)   Amennyiben a 36. cikk a) pontjának i — iv. alpontja és b) pontjának i., iv. és v. alpontja alapján kifizetésekben részesülő kedvezményezettek az egész gazdaság tekintetében valamely cselekedetük vagy egy közvetlenül nekik felróható mulasztás következtében nem tartják be az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, valamint III. és IV. mellékletében előírt kötelező követelményeket, akkor csökkenteni vagy törölni kell annak a kifizetésnek a teljes összegét, amelyre abban a naptári évben jogosultak, amelyben a követelményeket nem tartották be.

Az első albekezdésben említett kifizetéscsökkentést vagy -törlést azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor a 36. cikk a) pontjának iv. alpontja szerinti kifizetések kedvezményezettjei, akik közvetlenül nekik tulajdonítható cselekmény vagy mulasztás eredményeképpen az egész gazdaság tekintetében nem tartják be a 39. cikk (3) bekezdésében említett, trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2)   A kifizetések (1) bekezdésben említett megtagadása nem alkalmazható azon előírások esetében, amelyekre a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban türelmi időt engedélyeztek, a türelmi idő során.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban a kedvezményezettekre az említett rendelet 5. cikkében és IV. mellékletében előírt kötelező követelmények vonatkoznak.

(4)   A csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó részletes szabályokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a követelmények be nem tartásának súlyosságát, mértékét, tartósságát és ismétlődését.

(5)   Az (1)—(4) bekezdést a 39. cikk (5) bekezdésére nem kell alkalmazni.

3. SZAKASZ

3. Tengely:

A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

52. cikk

Intézkedések

Az e szakasz szerinti támogatás a következőket tartalmazza:

a)

a vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: i. nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; ii. a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a vállalkozási kedv ösztönzése és a gazdasági szerkezet fejlesztése céljából; iii. a turisztikai tevékenységek ösztönzése;

b)	a vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: i. a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások; ii. a falvak megújítása és fejlesztése; iii. a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése;

c)	a 3. tengelyhez tartozó területeken működő gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés;

d)	a készségek elsajátítására és az ösztönzésre irányuló intézkedés a helyi fejlesztési stratégia előkészítése és végrehajtása céljából;

1. Alszakasz

A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedéseket szabályozó feltételek

53. cikk

Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A 52. cikk a) pontjának i. alpontjában említett támogatás kedvezményezettje a mezőgazdasági háztartás tagja.

54. cikk

Támogatás a vállalkozások létrehozására és fejlesztésére

Az 52. cikk a) pontjának ii. alpontjában előírt támogatás csak a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikrovállalkozásokra vonatkozhat.

55. cikk

A turisztikai tevékenységek ösztönzése

Az 52. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett támogatás a következőkre vonatkozik:

a)	kisméretű infrastruktúra, mint például a tájékoztatási központok és a turisztikai helyszínek táblával való jelzése;

b)	rekreációs infrastruktúra, amelyek például a természeti területekhez nyújtanak hozzáférést, valamint kis kapacitású szálláshelyek;

c)	a vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje.

2. Alszakasz

A vidéki élet minőségének javítására irányuló intézkedéseket szabályozó feltételek

56. cikk

A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

Az 52. cikk b) pontjának i. alpontjában említett támogatás az egy faluval vagy falucsoporttal kapcsolatos alapszolgáltatások létrehozására, ideértve a kulturális és szabadidős tevékenységeket is, valamint az azzal összefüggő kis méretű infrastruktúrára terjed ki.

57. cikk

A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

Az 52. cikk b) pontjának iii. alpontjában említett támogatás az alábbiakra terjedhet ki:

a)

a Natura 2000 területekre és más nagy természeti értékű helyekre vonatkozó védelmi és kezelési tervek kidolgozása, környezettudatosságot célzó cselekvések, a természeti örökség fenntartásával, helyreállításával és korszerűsítésével, valamint a nagy természeti értékű területek fejlesztésével kapcsolatos beruházások;

b)	a kulturális örökség — mint például a falvak kulturális jellemzői és a vidéki táj — fenntartásával, helyreállításával és korszerűsítésével kapcsolatos tanulmányok és beruházások.

3. Alszakasz

Képzés, készségek elsajátítása és ösztönzés

58. cikk

Képzés és tájékoztatás

Az 52. cikk c) pontja szerinti támogatás nem tartalmazza azokat az oktatási vagy képzési tanfolyamokat, amelyek a rendes középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét képezik.

59. cikk

Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

Az 52. cikk d) pontjában említett támogatás az alábbiakra terjedhet ki:

a)	az érintett területre vonatkozó tanulmányok;

b)	a területre és a helyi fejlesztési stratégiára vonatkozó tájékoztatásra irányuló intézkedések;

c)	a helyi fejlesztési stratégia előkészítésében és végrehajtásában közreműködő személyzet képzése;

d)	promóciós rendezvények és vezetőképzés;

e)	az 52. cikk a), b) és c) pontja szerinti egy vagy több intézkedést magában foglaló helyi fejlesztési stratégiának a 62. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő, a köz- és a magánszféra partnerségével történő végrehajtása.

4. Alszakasz

A tengely végrehajtása

60. cikk

Elhatárolás

Amennyiben egy e szakasz alá tartozó intézkedés olyan műveleteket céloz, amelyek más közösségi támogatási eszköz alapján is jogosultak, beleértve a strukturális alapokat és a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszközt, akkor a tagállamnak az egyes programokban meg kell határoznia az EMVA által támogatott, valamint a más közösségi támogatási eszköz által támogatott műveletek elhatárolásának szempontjait.

4. SZAKASZ

4. Tengely

Leader

61. cikk

A Leader-megközelítés meghatározása

A Leader-megközelítés legalább a következő elemekből áll:

a)	jól azonosított szubregionális vidéki területekre irányuló területalapú, helyi fejlesztési stratégiák;

b)	helyi köz- és magánszférabeli partnerségek (a továbbiakban: a helyi akciócsoportok);

c)	alulról felfelé építkező megközelítés a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével;

d)	a stratégia multiszektorális tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva;

e)	innovatív megközelítések végrehajtása;

f)	együttműködési projektek végrehajtása;

g)	a helyi partnerségek közötti hálózatépítés.

62. cikk

Helyi akciócsoportok

(1)   A partnerségen alapuló helyi fejlesztési megközelítést az alábbi feltételeknek megfelelő helyi akciócsoportok hajtják végre:

a)	integrált helyi fejlesztési stratégiát javasolnak, amely legalább a 61. cikk a)—d) és g) pontjában felsorolt elemeken alapul, és felelnek e stratégia végrehajtásáért;

b)

a Leader II (19) vagy a Leader+ (20) kezdeményezésekre vagy a Leader-megközelítés szerinti követelményeknek egyszer már megfelelt csoport, vagy az érintett terület különféle helyi társadalmi-gazdasági ágazataiból való partnereket képviselő új csoport. Döntéshozatali szinten a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom, úgymint a mezőgazdasági termelők, a vidéki nők, fiatalok és egyesületeik képviselői a helyi partnerségi együttműködés legalább 50 %-át alkotják;

c)	képesek a területre vonatkozó fejlesztési stratégia meghatározására és végrehajtására.

(2)   Az irányító hatóság biztosítja, hogy a helyi akciócsoportok egy adminisztratív és pénzügyi vezető szereplőt válasszanak, aki képes a közpénzeket kezelni és a partnerség megfelelő működését biztosítani, vagy pedig egy olyan jogszerűen létrehozott közös struktúrában egyesülnek, amelynek összetétele garantálja a partnerség megfelelő működését és a közpénzek kezelésének képességét.

(3)   A stratégia által érintett terület összefüggő, és elegendő kritikus tömeget nyújt az életképes fejlesztési stratégia támogatásához szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások szempontjából.

(4)   A helyi akciócsoportok választják ki a stratégia keretében finanszírozandó projekteket. Az akciócsoportok együttműködési projekteket is kiválaszthatnak.

63. cikk

Intézkedések

A Leader-tengely keretében nyújtott támogatás:

a)	a 62. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányul, az 1., 2. és 3. szakaszban meghatározott három tengely egy vagy több célkitűzésének megvalósítása érdekében;

b)	az a) pont alapján kiválasztott célkitűzéseket tartalmazó együttműködési projektek végrehajtására irányul;

c)	a helyi akciócsoport működtetésére, a készségek elsajátítására és a terület ösztönzésére irányul, az 59. cikknek megfelelően.

64. cikk

A helyi stratégiák végrehajtása

Amennyiben a helyi stratégia szerinti műveletek megegyeznek az ebben a rendeletben más tengelyekre vonatkozóan meghatározott intézkedésekkel, akkor a vonatkozó feltételeket kell alkalmazni az 1., 2. és 3. szakasszal összhangban.

65. cikk

Együttműködés

(1)   A 63. cikk b) pontjában említett támogatásban a területek közötti és a transznacionális együttműködési projektek részesülnek.

A „területek közötti együttműködés” egy tagállamon belüli együttműködést jelent. A „transznacionális együttműködés” több tagállam területei közötti, valamint harmadik államok területeivel való együttműködést jelenti.

(2)   Csak a Közösségben lévő területekre vonatkozó kiadások jogosultak támogatásra.

(3)   A 64. cikk az együttműködési projektekre is vonatkozik.

II. FEJEZET

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

66. cikk

A technikai segítségnyújtás finanszírozása

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban az EMVA éves felosztásának legfeljebb 0,25 %-át használhatja fel előkészítő, monitoring, adminisztratív támogatási, értékelési és ellenőrzési intézkedésekre, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy annak nevében. Ezeket az intézkedéseket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK/Euratom tanácsi rendelet (21) 53. cikkének (2) bekezdésével és a rendelet bármely más rendelkezésével, valamint a rendeletnek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandó végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

(2)   A tagállamok kezdeményezésére az egyes vidékfejlesztési programok esetében az EMVA finanszírozhatja a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás előkészítő, irányítási, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeit.

Az egyes programokra jutó teljes összeg legfeljebb 4 %-a fordítható ezekre a tevékenységekre.

(3)   A (2) bekezdésben megállapított határértéken belül fenn kell tartani egy összeget a 68. cikkben említett nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére.

A regionális programokkal rendelkező tagállamok jóváhagyásra benyújthatnak egy különleges programot nemzeti vidéki hálózatuk létrehozása és működtetése céljából.

A nemzeti vidéki hálózat létrehozására és működtetésére vonatkozó részletek a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülnek megállapításra.

67. cikk

Európai Vidékfejlesztési Hálózat

A 66. cikk (1) bekezdésével összhangban Európai Vidékfejlesztési Hálózatot kell létrehozni a közösségi szintű vidékfejlesztés területén tevékenykedő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése céljából.

A Hálózat célja:

a)	a közösségi vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése;

b)	a helyes vidékfejlesztési gyakorlat összegyűjtése, terjesztése és konszolidálása közösségi szinten;

c)	tájékoztatás nyújtása a Közösség vidéki területei és a harmadik országok helyzetének alakulásáról;

d)	közösségi szintű találkozók és szemináriumok szervezése a vidékfejlesztésben tevékenyen közreműködők számára;

e)	szakértői hálózatok létrehozása és működtetése a szakmai tapasztalatcsere elősegítése és a vidékfejlesztési politika végrehajtásának és értékelésének támogatása céljából;

f)	a nemzeti hálózatok és a transznacionális együttműködési kezdeményezések támogatása.

68. cikk

Nemzeti vidéki hálózat

(1)   Minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket.

(2)   A 66. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett összeget az alábbiakra kell felhasználni:

a)	a hálózat működtetéséhez szükséges struktúrák;

b)

cselekvési terv, amely tartalmazza legalább a helyes átadható gyakorlat meghatározását és elemzését, valamint az ezzel kapcsolatos információkra vonatkozó rendelkezéseket, a hálózat irányítását, a tapasztalat- és a know-how csere megszervezését, képzési programok készítését a megalakulás szakaszában lévő helyi akciócsoportok számára és a technikai segítségnyújtást a területek közötti és a transznacionális együttműködések számára.

V. CÍM

AZ EMVA HOZZÁJÁRULÁSA

69. cikk

Források és azok elosztása

(1)   A 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás mértékét, annak éves bontását és a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban összpontosítani kívánt minimális összegét a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva határozza meg, a 2007 és 2013 közötti időszakra irányadó pénzügyi tervvel és az arra az időszakra vonatkozó, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át kell a 66. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által felhasználható technikai segítségnyújtásra fordítani.

(3)   Programozásuk, és ezt követően az Európai Közösségek általános költségvetésében való szerepeltetésük céljából az (1) bekezdésben említett összegek évi 2 %-os szinten kerülnek indexálásra.

(4)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett összeg levonása után elkészíti az (1) bekezdésben említett összegek tagállamonkénti éves bontását, figyelembe véve az alábbiakat:

a)	a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók részére fenntartott összegek;

b)	a múltbeli teljesítmény; és

c)	sajátos helyzetek és szükségletek, objektív szempontok alapján.

(5)   A (4) bekezdésben említett összegeken felül a tagállamoknak a programozás céljából figyelembe kell venniük az 1290/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésében előírt modulációból származó összegeket.

(6)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján bármely tagállam számára az EMVA-ból nyújtott, az EMOGA Orientációs Részlegéből származó, továbbá az ERFA-ból, az ESZA-ból és a KA-ból származó, az említett alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket megállapító közösségi jogszabályok szerinti, a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó éves juttatások teljes összege, ideértve az európai szomszédsági eszközt szabályozó közösségi jogszabályok szerinti ERFA-hozzájárulást és a vonatkozó közösségi jogszabályok szerinti az előcsatlakozási eszközből történő hozzájárulást, valamint a HOPE-nek a konvergencia-célkitűzéshez hozzájáruló részéből származó hozzájárulást is, nem haladja meg az adott tagállam — a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló intézményközi megállapodás elfogadásának időpontjában becsült — GDP-jének 4 %-át.

70. cikk

Az Alap hozzájárulása

(1)   A vidékfejlesztési programot elfogadó határozat egy, a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó rugalmassági küszöbértéken belül állapítja meg az EMVA maximális hozzájárulását az egyes tengelyekhez. Amennyiben szükséges, a határozat egyértelműen azonosítja a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókhoz rendelt előirányzatokat.

(2)   Az EMVA hozzájárulását a támogatható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

(3)   Minden tengely esetében meg kell állapítani az EMVA hozzájárulásának mértékét.

a)

Az 1. tengely (versenyképesség) és a 3. tengely (diverzifikálás és életminőség), valamint a 66. cikk (2) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás esetében külön-külön az alábbi felső határértékek érvényesek: i. a támogatható közkiadások 75 %-a a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban; ii. a támogatható közkiadások 50 %-a a többi régióban.

b)	A 2. tengely (a környezet és a vidék fejlesztése) és a 4. tengely (Leader) esetében külön-külön az alábbi felső határértékek érvényesek: i. a támogatható közkiadások 80 %-a a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban; ii. a támogatható közkiadások 55 %-a a többi régióban.

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke tengely szinten 20 %.

(4)   A (3) bekezdésben meghatározott felső határértékektől eltérve, az EMVA hozzájárulása 85 %-ra növelhető a legkülső régiók és 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek programjainak esetében.

(5)   A 66. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti különleges programot választó tagállamok esetében az EMVA hozzájárulásának felső határa a támogatható közkiadás 50 %-a.

(6)   A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében hozott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-ban finanszírozhatók.

(7)   Az EMVA-ból társfinanszírozott kiadásokat a strukturális alapokból, a KA-ból vagy más közösségi pénzügyi eszközből származó hozzájárulással nem lehet társfinanszírozni.

A kiadásokat a vidékfejlesztési programnak csak egy tengelye alapján lehet társfinanszírozni. Amennyiben egy művelet több mint egy tengelyből származó intézkedések alá esik, a kiadásokat a domináns tengelyhez kell rendelni.

(8)   Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vállalkozások támogatására fordított közkiadásoknak meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozóan meghatározott támogatási határértékeknek.

71. cikk

A kiadások jogosultsága

(1)   Az 1290/2005/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a kiadások az EMVA-ból akkor jogosultak hozzájárulásra, ha a vonatkozó támogatást a kifizető ügynökség 2007. január 1. és 2015. december 31. között ténylegesen kifizeti. A társfinanszírozott műveletek nem fejezhetők be a jogosultság kezdetének napja előtt.

A program 19. cikkben említett módosításának időpontjában hozzáadott új kiadások a programmódosítási kérelem Bizottság általi kézhezvételének napjától jogosultak támogatásra.

(2)   A kiadások csak abban az esetben jogosultak az EMVA-ból támogatásra, ha azok a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében meghatározott műveletek kapcsán merültek fel, az illetékes testület által rögzített kiválasztási szempontokkal összhangban.

(3)   A kiadások jogosultsági szabályait nemzeti szinten kell meghatározni, az e rendeletben szabályozott, egyes vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó különleges feltételek figyelembevételével.

Az alábbi költségek nem jogosultak támogatásra az EMVA-ból:

a)

HÉA, kivéve a vissza nem téríthető HÉA-t, amennyiben ez utóbbi valóban és végérvényesen a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (22) 4. cikke (5) bekezdésének első albekezdésében említett nem adóköteles személyeken kívüli kedvezményezetteket terhel;

b)	hitelkamat, az (5) bekezdés sérelme nélkül;

c)	az érintett műveletre vonatkozó teljes támogatható kiadások több mint 10 %-át kitevő földvásárlás. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezet védelmével kapcsolatos műveletekre magasabb arány is megállapítható.

(4)   Az (1)—(3) bekezdést a 66. cikk (1) bekezdésére nem kell alkalmazni.

(5)   A (3) bekezdés b) pontjától eltérve, az EMVA-ból származó hozzájárulás a vissza nem térítendő közvetlen támogatástól eltérő formában is nyújtható. A részletes szabályokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

72. cikk

A beruházással kapcsolatos műveletek tartóssága

(1)   A Szerződés 43. és 49. cikke szerinti a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára és vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállam biztosítja, hogy egy beruházási művelet csak akkor tarthatja meg az EMVA-ból származó hozzájárulást, ha a művelet az irányító hatóság finanszírozási határozatát követő öt éven belül nem módosul lényegesen:

a)	a művelet természetét vagy a végrehajtás feltételeit érintően, vagy jogtalan előnyhöz juttatva egy céget vagy állami szervet;

b)	infrastrukturális eszköz tulajdonjogának természetében bekövetkezett változás, vagy a termelő tevékenység megszüntetetése vagy áthelyezése eredményeként.

(2)   A jogosulatlanul kifizetett összegeket az 1290/2005/EK rendelet 33. cikkének megfelelően vissza kell téríteni.

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

I. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

73. cikk

A Bizottság hatásköre

A Szerződés 274. cikkével összhangban, a megosztott irányítás keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtja az 1290/2005/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésében megállapított intézkedéseket és ellenőrzéseket.

74. cikk

A tagállamok hatásköre

(1)   A tagállamok elfogadják az 1290/2005/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti valamennyi törvényi, jogszabályi és közigazgatási rendelkezést a Közösség pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása érdekében.

(2)   A tagállamok minden vidékfejlesztési programra vonatkozóan az alábbi hatóságokat jelölik ki:

a)	irányító hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi szerv, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot, az érintett program irányításának felelőseként;

b)	akkreditált kifizető ügynökség, az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke értelmében;

c)	igazoló szerv, az 1290/2005/EK rendelet 7. cikke értelmében.

(3)   A tagállamok minden vidékfejlesztési program vonatkozásában biztosítják a vonatkozó irányítási és ellenőrző rendszerek létrehozását, biztosítva az irányító hatóság és az egyéb szervek között a funkciók egyértelmű megosztását és elválasztását. A tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy a rendszerek hatékonyan működjenek a program teljes időtartama alatt.

(4)   A tagállamok ellenőrzéseket végeznek a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapított részletes — különösen az ellenőrzések típusára és intenzitására vonatkozó, a különféle vidékfejlesztési intézkedések természetéhez igazított — végrehajtási szabályokkal összhangban.

75. cikk

Irányító hatóság

(1)   Az irányító hatóság felelős a program hatékony, eredményes és szabályszerű módon történő irányításáért és végrehajtásáért és különösen:

a)	annak biztosításáért, hogy a műveletek finanszírozásra történő kiválasztása a vidékfejlesztési programra vonatkozó szempontokkal összhangban történjen;

b)	annak biztosításáért, hogy rendelkezésre áll a monitoring és az értékelés céljainak megfelelő, a végrehajtásra vonatkozó statisztikai információkat számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer;

c)

annak biztosításáért, hogy kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervek: i. tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan; ii. ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

d)

annak biztosításáért, hogy a programértékelések lefolytatására az ebben a rendeletben meghatározott határidőkön belül sor kerüljön, és azok megfeleljenek a közös monitoring és értékelési keretszabályozásnak, valamint a végrehajtott értékeléseknek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz és a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

e)	a monitoringbizottság vezetéséért, valamint azoknak a dokumentumoknak a bizottság számára történő megküldéséért, amelyek a program végrehajtásának — a program konkrét célkitűzései fényében történő — felügyeletéhez szükségesek;

f)	a nyilvánosságra vonatkozó, a 76. cikkben említett kötelezettségek teljesítésének biztosításáért;

g)	az éves időközi jelentés elkészítéséért és a monitoringbizottság jóváhagyását követően annak a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

h)	annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és bármely végrehajtott ellenőrzésről.

(2)   Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más testületre ruházták át, továbbra is kizárólag az irányító hatóság felelős e feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért.

II. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG

76. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1)   A tagállamok tájékoztatást nyújtanak a nemzeti stratégiai tervekről, a vidékfejlesztési programokról és a közösségi hozzájárulásról, és nyilvánosságra hozzák azokat.

E tájékoztatás a nyilvánosságnak szól. Feladata, hogy a figyelmet a Közösség szerepére irányítsa és biztosítsa az EMVA-ból származó segítségnyújtás átláthatóságát.

(2)   A program irányító hatósága felelős a program nyilvánosságáért, az alábbiak szerint:

a)

tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;

b)	tájékoztatja a kedvezményezetteket a közösségi támogatásról;

c)	tájékoztatja a nyilvánosságot a Közösségnek a programokban és azok eredményeiben betöltött szerepéről.

VII. CÍM

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET

MONITORING

77. cikk

A monitoringbizottság

(1)   Minden vidékfejlesztési programra vonatkozóan monitoringbizottságot kell létrehozni a programot jóváhagyó határozatot követő legfeljebb három hónapon belül.

Minden monitoringbizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül meghatározza eljárási szabályzatát, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja azokat kötelezettségeinek e rendelettel összhangban történő teljesítése érdekében.

(2)   A monitoringbizottság elnöke a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.

A bizottság összetételéről a tagállam határoz, és a bizottságban részt vesznek a 6. cikk (1) bekezdésében említett partnerek.

A Bizottság képviselői saját kezdeményezésre tanácsadói minőségben részt vehetnek a monitoringbizottság munkájában.

(3)   A regionális programokkal rendelkező tagállamok felállíthatnak egy nemzeti monitoringbizottságot a programok végrehajtásának a nemzeti stratégiával összefüggő koordinációja és a pénzügyi források felvétele érdekében.

78. cikk

A monitoringbizottság feladatai

A monitoringbizottság meggyőződik a vidékfejlesztési program végrehajtásának eredményességéről. E célból a monitoringbizottság:

a)	konzultációt folytat a finanszírozott műveletek kiválasztási szempontjairól a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül. A kiválasztási szempontokat a programozás szükségleteinek megfelelően felülvizsgálja;

b)	az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján időközönként felülvizsgálja a program konkrét céljainak elérése irányában történt előrehaladást;

c)	megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritástengelyek esetében kitűzött célok elérését és a folyamatos értékeléseket;

d)	megfontolja és jóváhagyja az éves időközi jelentést és a zárójelentést, mielőtt azokat a Bizottság részére megküldenék;

e)	javaslatot tehet az irányító hatóság számára a program minden olyan kiigazítására vagy felülvizsgálatára vonatkozóan, amelynek célja az EMVA 4. cikkben meghatározott célkitűzéseinek elérése vagy a program irányításának javítása, beleértve a pénzgazdálkodást is;

f)	megfontolja és jóváhagyja az EMVA-ból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítására vonatkozó javaslatokat.

79. cikk

Monitoringeljárások

(1)   Az irányító hatóság és a monitoringbizottság felügyeli a program végrehajtásának minőségét.

(2)   Az irányító hatóság és a monitoringbizottság az egyes vidékfejlesztési programok monitoringját pénzügyi, teljesítmény- és eredménymutatókkal végzi.

80. cikk

Közös monitoring és értékelési keretszabályozás

A közös monitoring- és értékelési keretszabályozás kidolgozása a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködéssel, elfogadása a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történik. A keretszabályozás korlátozott számú, valamennyi programra alkalmazandó közös mutatókat határoz meg.

81. cikk

Mutatók

(1)   A vidékfejlesztési programok célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatékonyságának és eredményességének a mérése a kiindulási helyzetre, valamint a programok pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire és hatására vonatkozó mutatókkal történik.

(2)   Minden vidékfejlesztési program korlátozott számban az adott programra jellemző további mutatókat határoz meg.

(3)   Amennyiben a támogatás természete lehetővé teszi, a mutatókra vonatkozó adatok a kedvezményezettek neme és kora szerint bontásra kerülnek.

82. cikk

Éves időközi jelentés

(1)   Az irányító hatóság első alkalommal 2008-ban és minden évben június 30-ig a program végrehajtásáról szóló éves időközi jelentést küld a Bizottságnak. Az irányító hatóság 2016. június 30-ig a program megvalósításáról szóló záró jelentést küld a Bizottságnak.

(2)   Valamennyi éves időközi jelentés tartalmazza az alábbi elemeket:

a)	az általános feltételekben bekövetkező bármely olyan változás, amely közvetlen hatással bír a program végrehajtásának feltételeire, valamint a közösségi és nemzeti politikák bármely olyan változása, amely befolyásolja az EMVA és a többi pénzügyi eszköz közötti összhangot;

b)	a programmal elért előrehaladás a meghatározott célkitűzésekhez viszonyítva, a teljesítmény és az eredménymutatók alapján;

c)	a program pénzügyi végrehajtása, minden intézkedés esetében kimutatást nyújtva a kedvezményezettek számára megfizetett kiadásokról; amennyiben a program a konvergencia-célkitűzés keretében jogosult régiókra vonatkozik, a kiadásokat külön kell megállapítani;

d)	a folyamatos értékelési tevékenység összegzése a 86. cikk (3) bekezdésével összhangban;

e)

az irányító hatóság és a monitoringbizottság lépései a program végrehajtásának minősége és eredményessége biztosítása céljából, különösen: i. a monitoring és értékelési intézkedések; ii. a program irányítása során felmerült fő problémák és a meghozott intézkedések összegzése, beleértve a 83. cikk szerint tett megállapításokra válaszul hozott intézkedéseket; iii. a technikai segítségnyújtás igénybevétele; iv. a program nyilvánosságának biztosítására tett lépések, a 76. cikkel összhangban;

f)	nyilatkozat a közösségi politikákkal meglévő összhangról a támogatás összefüggésében, beleértve a felmerült problémák azonosítását és a kezelésükre elfogadott intézkedéseket;

g)	adott esetben, az 1290/2005/EK rendelet 33. cikke szerint visszatérített támogatás ismételt felhasználása.

(3)   A jelentés az 1290/2005/EK rendelet 26. cikkének alkalmazása céljából elfogadhatónak tekintendő, ha tartalmazza a (2) bekezdésben felsorolt összes elemet, és lehetővé teszi a program végrehajtásának értékelését.

A Bizottságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy az éves időközi jelentésre vonatkozó észrevételeit megtegye, miután az irányító hatóság megküldte azt számára. A program záró jelentésének esetében ez a határidő öt hónapra emelkedik. Amennyiben a Bizottság a meghatározott határidőn belül nem válaszol, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4)   A 66. cikk (3) bekezdése szerinti különleges programokra vonatkozó éves beszámolókkal kapcsolatos részleteket a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

83. cikk

A programok éves vizsgálata

(1)   Minden évben az éves időközi jelentés benyújtását követően a Bizottság és az irányító hatóság az érintett tagállammal és irányító hatósággal egyetértésben megállapítandó eljárásokkal összhangban megvizsgálja az előző év főbb eredményeit.

(2)   E vizsgálatot követően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállam és az irányító hatóság felé, ez utóbbi tájékoztatja erről a monitoringbizottságot. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az észrevételekre válaszul hozott intézkedésről.

II. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS

84. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A vidékfejlesztési programok a 85., 86. és 87. cikkel összhangban előzetes, félidős és utólagos értékelés tárgyát képezik.

(2)   Az értékelések célja, hogy javítsa a vidékfejlesztési programok végrehajtásának a minőségét, hatékonyságát és eredményességét. Az értékelések felmérik a programok hatását, tekintettel a 9. cikkben előírt közösségi stratégiai iránymutatásokra, valamint az érintett tagállamokra és régiókra jellemző vidékfejlesztési problémákat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés követelményeit és a környezeti hatást, a vonatkozó közösségi jogszabályok követelményeinek betartásával.

(3)   Az értékelés megszervezése — célszerűség szerint — a tagállamok vagy a Bizottság felelőssége.

(4)   Az (1) bekezdésben említett értékeléseket független értékelők végzik. Az eredményeket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (23) is figyelemmel kell hozzáférhetővé tenni.

(5)   A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi forrásokat, megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és felhasználják a monitoringrendszer által nyújtott különböző információkat.

(6)   A Bizottság kezdeményezésére és a 80. cikkben meghatározott keretszabályozáson belül, a tagállamok és a Bizottság megállapodnak az alkalmazandó értékelési módszerekről és szabályokról.

85. cikk

Előzetes értékelés

(1)   Az előzetes értékelés része a vidékfejlesztési program kidolgozásának, célja a költségvetési források elosztásának optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Megállapítja és értékeli a közép- és hosszú távú szükségleteket, az elérendő célokat, a várt eredményeket, a mennyiségileg kifejezett célokat, különösen a kiindulási helyzethez viszonyított hatás tekintetében, a közösségi hozzáadott értéket, a közösségi prioritások figyelembevételének mértékét, a korábbi programozásokból levont tanulságokat és a végrehajtásra, a monitoringra, az értékelésre és a pénzgazdálkodásra vonatkozó eljárások minőségét.

(2)   Az előzetes értékelés végrehajtásáért a tagállam felelős.

86. cikk

Félidős és utólagos értékelés

(1)   A tagállamok valamennyi vidékfejlesztési programhoz létrehoznak egy folyamatos értékelési rendszert.

(2)   A program irányító hatósága és a monitoringbizottság a folyamatos értékeléssel:

a)	megvizsgálja a programnak a célokhoz viszonyított előrehaladását eredmény- és — adott esetben — a hatásmutatók révén;

b)	javítja a programok és végrehajtásuk minőségét;

c)	megvizsgálja a programok lényeges változtatásaira vonatkozó javaslatokat;

d)	felkészül a félidős és utólagos értékelésre.

(3)   Az irányító hatóság 2008-tól minden évben jelentést tesz a monitoringbizottságnak a folyamatos értékelési tevékenységekről. A tevékenységek összegzését csatolni kell a 82. cikkben előírt éves időközi jelentéshez.

(4)   2010-ben a folyamatos értékelés különálló, félidős értékelő jelentés formájában készül el. Ez a félidős értékelés javaslatokat tesz a programok és megvalósításuk minőségének javítására.

A Bizottság kezdeményezésére el kell készíteni a félidős értékelő jelentések összegzését.

(5)   2015-ben a folyamatos értékelés különálló, utólagos értékelő jelentés formájában készül el.

(6)   A félidős és az utólagos értékelések megvizsgálják a források felhasználásának mértékét, az EMVA programozásának eredményességét és hatékonyságát, társadalmi-gazdasági hatását és a közösségi prioritásokra gyakorolt hatását. Tartalmazzák a program céljait, és törekednek arra, hogy levonják a vidékfejlesztési politikára vonatkozó tanulságokat. Azonosítják azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a programok megvalósításának sikeréhez vagy kudarcához, beleértve a fenntarthatóságra vonatkozó tényezőket, és megállapítják a legjobb gyakorlatot.

(7)   A folyamatos értékelést az irányító hatóságok kezdeményezésére, és a Bizottsággal való együttműködéssel kell megszervezni. Az értékelést többéves alapon kell megszervezni, és az a 2007—2015 közötti időszakra vonatkozik.

(8)   A Bizottság saját kezdeményezésére intézkedéseket szervez a folyamatos értékelés végrehajtói, a tagállamok szakértői és a monitoringbizottság tagjai számára képzés, a legjobb gyakorlat cseréje és tájékoztatás, valamint tematikus és összegző értékelések nyújtása céljából.

87. cikk

Az utólagos értékelések összegzése

(1)   Az utólagos értékelések összegzése a Bizottság felelőssége mellett, az értékelés elkészítéséhez szükséges adatokat összegyűjtő tagállammal és irányító hatósággal való együttműködéssel történik.

(2)   Az utólagos értékelések összegzését legkésőbb 2016. december 31-ig be kell fejezni.

VIII. CÍM

ÁLLAMI TÁMOGATÁS

88. cikk

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)   Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vidékfejlesztési támogatásra a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik azonban a tagállamok által a Szerződés 36. cikkének hatálya alá tartozó közösségi vidékfejlesztési támogatás ellenpárjaként nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra, e rendelettel összhangban.

(2)   A 26. cikk (2) bekezdése vonatkozásában tilos a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésének a mellékletben foglalt százalékos értékeket meghaladó támogatása. Ez a tilalom nem vonatkozik az alábbiakkal kapcsolatos beruházások támogatására:

a)	a nagyrészt közérdekből vállalt és a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységek által formált, a hagyományos táj megőrzésével vagy a gazdasági épületek áttelepítésével kapcsolatos beruházások;

b)	a környezet védelme és javítása;

c)	az állattartó vállalkozások higiéniai feltételeinek és az állatjólét javítása, valamint a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos beruházások.

(3)   Tilos állami támogatásban részesíteni a mezőgazdasági termelőket a hegyvidéki területek valamint más, hátrányos helyzetű területek természeti hátránya ellentételezése céljából, amennyiben a támogatás nem felel meg a 37. cikkben megállapított feltételeknek. Kellően indokolt esetekben azonban folyósítható a 37. cikk (3) bekezdése szerint rögzített összegeket meghaladó, kiegészítő támogatás.

(4)   Tilos állami támogatásban részesíteni az olyan agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti kötelezettségeket vállaló mezőgazdasági termelőket, amelyek nem felelnek meg a 39. cikkben és a 40. cikkben megállapított feltételeknek. Kellően indokolt esetekben azonban, a 39. cikk (4) bekezdése és a 40. cikk (3) bekezdése tekintetében, folyósítható a mellékletben foglalt maximális összegeket meghaladó, kiegészítő támogatás. Kivételes esetekben, a 39. cikk (3) bekezdésében és a 40. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalások minimális időtartama tekintetében megengedhető kellően indokolt eltérés.

(5)   Tilos állami támogatásban részesíteni a környezetvédelem, a közegészségügy, az állategészségügy és növényegészségügy, az állatjólét és a munkahelyi biztonság területén a közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásokhoz igazodó mezőgazdasági termelőket, amennyiben a támogatás nem felel meg a 31. cikkben meghatározott feltételeknek. Az említett cikkel összhangban rögzített maximális összegeket meghaladó, kiegészítő támogatás nyújtható azonban annak elősegítése céljából, hogy a mezőgazdasági termelők megfeleljenek a közösségi előírásokon túlmutató nemzeti jogszabályoknak.

(6)   Közösségi jogszabály hiányában tilos állami támogatásban részesíteni a környezet, a közegészségügy, az állategészségügy és növényegészségügy, az állatjólét és a munkahelyi biztonság területén nemzeti jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásokhoz igazodó mezőgazdasági termelőket, amennyiben a támogatás nem felel meg a 31. cikkben meghatározott feltételeknek. A 31. cikk (2) bekezdése tekintetében a mellékletben megállapított maximális összegeket meghaladó, kiegészítő támogatás a 31. cikk szerint indokolt esetekben nyújtható.

89. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

E rendelettel összhangban, a 16. cikkben említett programozás részeként a tagállamok értesítést küldenek a közösségi támogatásban részesülő vidékfejlesztés kiegészítő finanszírozására szolgáló állami támogatásról, a Bizottság pedig jóváhagyja azt. A Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének első mondata nem vonatkozik az így bejelentett támogatásra.

IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot a Vidékfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időszak egy hónap.

(3)   A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

91. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e rendelet egyes rendelkezéseiben megállapított intézkedéseken felül részletes szabályokat kell elfogadni e rendeletnek a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történő végrehajtására vonatkozóan. Ezek különösen vonatkoznak:

a)	a javasolt vidékfejlesztési programok bemutatására;

b)	a vidékfejlesztési intézkedéseket szabályozó feltételekre.

92. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Amennyiben különleges intézkedésekre van szükséges a jelenleg érvényben lévő rendszerből az e rendelet által létrehozott rendszerbe történő átmenet elősegítése érdekében, az ilyen intézkedések elfogadása a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően történik.

(2)   Ilyen intézkedéseket kell elfogadni különösen a Bizottság által az EMOGA Orientációs Részlegéből vagy a Garanciarészlegéből a 2007. január 1-je után véget érő időszakra jóváhagyott jelenlegi közösségi támogatásnak az e rendelet által előírt vidékfejlesztési támogatásba történő integrálása céljából és a 2000—2006 közötti időszakra vonatkozó programok utólagos értékeléseire vonatkozóan.

93. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1257/1999/EK rendelet 2007. január 1-jén hatályát veszti, a 13. cikk a) pontja, a 14. cikk (1) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdésének első két francia bekezdése, a 15. cikk, a 17—20. cikk, az 51. cikk (3) bekezdése és az 55. cikk (4) bekezdése, valamint az I. mellékletnek a 15. cikk (3) bekezdésére vonatkozó összegeket meghatározó részének kivételével. Ezek a rendelkezések 2010. január 1-jei hatállyal hatályukat vesztik, a Tanácsnak a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott jogi aktusára is figyelemmel.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

Az 1257/1999/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2007. január 1-je előtt jóváhagyott tevékenységekre.

(2)   A 950/97/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott hátrányos helyzetű területek listáit meghatározó és módosító tanácsi irányelvek és határozatok 2010. január 1-jei hatállyal hatályukat vesztik, a Tanácsnak a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott jogi aktusára is figyelemmel.

94. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2007. január 1-jével kezdődő programozási időszakra vonatkozó közösségi támogatásra kell alkalmazni. Ezt a rendeletet azonban nem kell alkalmazni az ERFA-ra, az ESZA-ra és a KA-ra vonatkozó általános rendelkezéseket megállapításáról szóló közösségi jogszabály hatálybalépése előtt a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra, a 9. cikk, a 90. cikk, a 91. cikk és a 92. cikk kivételével, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell.

A második albekezdés ellenére a 37. cikket, az 50. cikk (2)—(4) bekezdését és a 88. cikk (3) bekezdését 2010. január 1-jétől alkalmazni kell, a Tanácsnak a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott jogi aktusára is figyelemmel.

---

(1)  2005. június 7-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 118/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 24., 2005.1.27., 15. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb a 2223/2004/EK rendelettel (HL L 379., 2004.12.24., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 142., 1997.6.2., 1. o. Az 1257/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.

(8)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(9)  A halászati orientációs pénzügyi eszközről szóló, 1999. június 21-i 1263/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1999.6.26., 54. o.).

(10)  HL L 184., 1993.7.27., 1. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(11)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(12)  2005. február 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(13)  2005. február 23-i vélemény (HL C 164., 2005.7.5., 18. o.).

(14)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(15)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(16)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(17)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(18)  HL L 38., 2000.2.12., 1. o. A legutóbb a 2139/2004/EK rendelettel (HL L 369., 2004.12.16., 26. o.) módosított rendelet.

(19)  A tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezés (LEADER II) keretében működő globális vagy integrált programokra — amelyekkel kapcsolatban a tagállamokat támogatási kérelem benyújtására hívták fel — vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló bizottsági közlemény (HL C 180., 1994.7.1., 48. o.).

(20)  A vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (Leader+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról szóló, 2000. április 14-i bizottsági közlemény (HL C 139., 2000.5.18., 5. o.). A legutóbb a tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (Leader+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról szóló, 2000. április 14-i közleményt módosító bizottsági közleménnyel (HL C 294., 2003.12.4., 11. o.) módosított közlemény.

(21)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(22)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.

(23)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

---

---