Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete

(2004. március 31.)

a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [2],

mivel:

(1) A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló, 1991. november 7-i 3330/91/EGK tanácsi rendelet [3] teljesen új rendszert vezetett be az adatgyűjtésre, amelyet két alkalommal egyszerűsítettek. E rendszer átláthatóságának javítására és megértésének könnyítésére a 3330/91/EGK rendelet helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(2) E rendszert fenn kell tartani, mivel a belső piac fejlesztését célzó közösségi politikák és a vonatkozó piacaikat elemző közösségi vállalkozások számára szükség van megfelelően részletes szintű statisztikai adatokra. Az összesített adatoknak gyorsan kell rendelkezésre állniuk a Gazdasági és Monetáris Unió fejlődésének elemzéséhez. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi igényeiknek megfelelő adatokat gyűjtsenek.

(3) Szükség van azonban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló szabályok megfogalmazásának javítására, hogy azokat az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozások, az adatokat gyűjtő nemzeti szolgálatok és a felhasználók könnyebben megérthessék.

(4) A küszöbértékek rendszerét fenn kell tartani, de egyszerűsített formában, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek, és egyben csökkentse a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő válaszadási terhet.

(5) Szoros kapcsolatot kell fenntartani a statisztikai adatgyűjtési rendszer és a tagállamok közötti termékforgalom összefüggésében meglévő adóalakiságok között. E kapcsolat teszi lehetővé különösen a gyűjtött adatok minőségének ellenőrzését.

(6) Az összeállított statisztikai adatok minősége, annak közös mutatókkal történő értékelése és az átláthatóság biztosítása ezen a területen igen fontos, közösségi szintű szabályozást igénylő célkitűzések.

(7) Mivel a tervezett cselekvés célkitűzése – nevezetesen a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres összeállítására vonatkozó közös jogi keret létrehozása – nemzeti szinten nem valósítható meg eredményesen, közösségi szinten azonban sokkal inkább, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben megfogalmazott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lép túl azon, ami e célkitűzés eléréséhez szükséges.

(8) A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet [4] referenciakeretet biztosít e rendelet számára. A termékforgalomra vonatkozó statisztikák területén azonban az információ igen részletes szintje a bizalmas adatkezelés tekintetében egyedi szabályokat követel meg.

(9) Fontos biztosítani e rendelet egységes alkalmazását, és ennek érdekében rendelkezni kell egy, a végrehajtási szabályok meghatározását megfelelő időn belül segítő közösségi eljárásról, továbbá meg kell tenni a szükséges technikai kiigazításokat.

(10) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [5] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres összeállításához.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "termék": az ingó javak mindegyike, beleértve az elektromos áramot;

b) "különleges termékek vagy termékmozgások": olyan termékek vagy termékmozgások, amelyek jellegüknél fogva egyedi rendelkezéseket igényelnek, különösen az ipari üzemek, a hajók és légi járművek, tengeri termékek, a hajókra és légi járművekre szállított termékek, részletekben történő szállítások, katonai termékek, a nyílt tengeri létesítményekre vagy onnan szállított termékek, űrhajók, a gépjárművek és légi járművek részei, valamint a hulladékok;

c) "nemzeti hatóságok": az egyes tagállamokban a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó közösségi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai intézetek és egyéb szervek;

d) "közösségi termékek":

i. teljes mértékben a Közösség vámterületéről származó termékek, a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó termékek hozzáadása nélkül;

ii. a Közösség vámterületének részét nem képező harmadik országokból vagy területekről származó, és valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott termékek;

iii. a Közösség vámterületéről származó, kizárólag az ii. pontban említett termékekből, vagy az i. és ii. pontban említett termékekből előállított termékek;

e) "feladó tagállam": az a tagállam, amelynek statisztikai területéről szállítják ki a terméket egy másik tagállamban lévő rendeltetési helyre;

f) "rendeltetési tagállam": az a tagállam, amelynek statisztikai területére érkezik be a termék egy másik tagállamból;

g) "a tagállamok között egyszerű forgalomban lévő termékek": az egyik tagállamból egy másikba kiszállított közösségi termékek, amelyek – a rendeltetési tagállamba történő szállításuk során – közvetlenül áthaladnak egy másik tagállamon, vagy csak az áruszállításhoz kapcsolódó okból állnak ott meg.

3. cikk

Alkalmazási kör

(1) A tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikák a termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkoznak.

(2) A kiszállítások az alábbi, a feladó tagállamból egy másik tagállamban található rendeltetési helyre szállított termékekre vonatkoznak:

a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékeket;

b) a feladó tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek.

(3) A beérkezések az alábbi, a rendeltetési tagállamba belépő azon termékekre vonatkoznak, amelyeket egy másik tagállamból adtak fel:

a) közösségi termékek, kivéve a tagállamok közötti egyszerű forgalomban lévő termékek;

b) a feladó tagállamban előzőleg aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont termékek, amelyek a rendeltetési tagállamban aktív feldolgozási vámeljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás alatt maradnak, vagy amelyeket szabad forgalomba bocsátanak.

(4) A különleges termékekre vagy termékmozgásokra – a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó – eltérő vagy különleges szabályok vonatkozhatnak.

(5) Egyes termékek – amelyek jegyzékét a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban állítják össze – módszertani okokból a statisztikákban nem szerepelnek.

4. cikk

Statisztikai terület

(1) A tagállamok statisztikai területe megfelel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet [6] 3. cikkében meghatározott vámterületüknek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve Németország statisztikai területe magában foglalja Heligolandot.

5. cikk

Adatforrások

(1) Meghatározott adatgyűjtő rendszert (a továbbiakban: az Intrastat rendszer) kell alkalmazni a vám- vagy adócélokból nem az egységes vámokmány hatálya alá tartozó közösségi termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásra.

(2) Az egyéb termékek kiszállítására és beérkezésére vonatkozó statisztikai adatokat a vámszervek legalább havonta egyszer közvetlenül szolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.

(3) A különleges termékek és termékmozgások esetében az Intrastat rendszertől vagy a vámáru-nyilatkozattól eltérő információforrások is felhasználhatók.

(4) Minden tagállam megszervezi az adatszolgáltatásra kötelezettek számára az Intrastat-adatok jelentésének módját. Az adatszolgáltatók feladatainak megkönnyítésére a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok támogatják azon feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik az automatikus adatfeldolgozás és az elektronikus adattovábbítás fokozott használatát.

6. cikk

Tárgyidőszak

(1) Az 5. cikkel összhangban szolgáltatandó információ tárgyidőszaka a termékek kiszállításának vagy beérkezésének naptári hónapja.

(2) A tárgyidőszak a hozzáadottérték-adóval (héa) és a vámkötelezettséggel fennálló kapcsolat figyelembevételével is meghatározható, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott rendelkezések szerint.

7. cikk

Az adatszolgáltatásra kötelezettek

(1) Az Intrastat rendszer keretében történő adatszolgáltatásra kötelezettek a következők:

a) a feladó tagállamban héa-azonosítóval rendelkező természetes vagy jogi személy, aki/amely:

i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek kiszállítását eredményezi; vagy ennek hiányában

ii. kiszállítja a terméket, vagy annak kiszállításáról gondoskodik; vagy ennek hiányában

iii. birtokolja a terméket, amely a kiszállítás tárgya;

b) a rendeltetési tagállamban héa-azonosítóval rendelkező természetes vagy jogi személy, aki/amely:

i. olyan szerződést kötött, a szállítási szerződések kivételével, amely termékek beérkezését eredményezi; vagy ennek hiányában

ii. átveszi a terméket, vagy gondoskodik annak átvételéről; vagy ennek hiányában

iii. birtokolja a terméket, amely a szállítás tárgya.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezettek e kötelezettségüket harmadik félnek átadhatják, de ez semmilyen módon nem csökkentheti az adatszolgáltatásra kötelezett fél felelősségét.

(3) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett elmulasztja az e rendelet szerinti kötelezettségének teljesítését, a tagállamok által megállapított szankciókkal büntethető.

8. cikk

Regiszterek

(1) A nemzeti hatóságok kidolgozzák és kezelik a Közösségen belüli piaci szereplők regiszterét, amely kiszállításkor legalább a kiszállítókat, beérkezéskor pedig a címzetteket tartalmazza.

(2) A 7. cikkben említett adatszolgáltatásra kötelezettek azonosítására és a szolgáltatott információ ellenőrzésére az egyes tagállamok felelős adóhatóságai a nemzeti hatósággal közlik a következőket:

a) legalább havonta egyszer azoknak a természetes és jogi személyeknek a jegyzéke, akik úgy nyilatkoztak, hogy adott tárgyidőszakban másik tagállamba terméket szállítottak, vagy másik tagállamból terméket szereztek be. A jegyzékekben feltüntetik az egyes természetes vagy jogi személyek által adózási célból bejelentett termékek összes értékét;

b) saját kezdeményezésükre vagy a nemzeti hatóság kérésére minden, adózási céllal szolgáltatott információ, amely javíthatja a statisztikák minőségét.

Az információközlésre vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

A nemzeti hatóság az információkat az adóhatóságok által alkalmazott szabályokkal összhangban kezeli.

(3) Az adóhatóság felhívja a héa fizetésére kötelezett forgalmazók figyelmét az adatszolgáltatási kötelezettségre, amely az Intrastat rendszerben rájuk hárulhat.

9. cikk

Az Intrastat rendszerben gyűjtendő adatok

(1) A nemzeti hatóságok a következő adatokat gyűjtik:

a) az adatszolgáltatásra kötelezett azonosító száma a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: az egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv [7] 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, az említett irányelv 28h. cikkében megadott változatban;

b) a tárgyidőszak;

c) a forgalom iránya (beérkezés, kiszállítás);

d) a termék, a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyű kódjával azonosítva, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben [8] meghatározott módon;

e) a partner tagállam;

f) a termék értéke;

g) a termék mennyisége;

h) az ügylet típusa.

Az e)–h) pontban említett statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. Adott esetben, az adatok – különösen az alkalmazandó kódok – gyűjtésére vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

(2) A tagállamok kiegészítő adatokat is gyűjthetnek, például:

a) a termék azonosítása a Kombinált Nómenklatúránál részletesebb szinten;

b) a származási ország beérkezéskor;

c) a származási régió kiszállításkor és a rendeltetési régió beérkezéskor;

d) szállítási feltételek;

e) fuvarozási mód;

f) statisztikai eljárás.

A b)–f) pontban említett statisztikai adatok meghatározását a melléklet tartalmazza. Adott esetben, az adatok – különösen az alkalmazandó kódok – gyűjtésére vonatkozó szabályokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

10. cikk

Egyszerűsítés az Intrastat rendszerben

(1) Annak érdekében, hogy a felhasználók statisztikai adatokra vonatkozó igénye kielégíthető legyen anélkül, hogy jelentős terheket rónának a gazdasági szereplőkre, a tagállamok minden évben – a Közösségen belüli kereskedelem éves értékében kifejezett – küszöbértékeket határoznak meg, amely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, vagy egyszerűsített adatot szolgáltathatnak.

(2) A külön a beérkezésekre és külön a kiszállításokra vonatkozó küszöbértékeket az egyes tagállamok határozzák meg.

(3) Azon küszöbértéknek meghatározásakor, amely alatt az adatszolgáltatók mentesülnek az Intrastat adatszolgáltatási kötelezettség alól, a tagállamok biztosítják, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek által rendelkezésre bocsátott, a 9. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–f) pontjában említett adatok az érintett tagállam értékben kifejezett teljes kereskedelmének legalább 97 %-át lefedik.

(4) A tagállamok más küszöbértékeket is meghatározhatnak, melyek alatt az adatszolgáltatók az alábbi egyszerűsítéseket vehetik igénybe:

a) a termék mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;

b) az ügylet típusára vonatkozó adatszolgáltatás alóli mentesség;

c) annak lehetősége, hogy a Kombinált Nómenklatúra vonatkozó részletes alszámai közül azt a legfeljebb tízet jelentik, amelyek a forgalmi érték tekintetében a legjelentősebbek, a többi terméket pedig a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően csoportosítják.

Az e küszöbértékeket alkalmazó tagállamok biztosítják, hogy az ily módon egyszerűsített adatszolgáltatásra kötelezettek forgalma a teljes forgalmuknak legfeljebb 6 %-a legyen.

(5) A tagállamok – bizonyos, a minőségi követelményeknek megfelelő, és a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott feltételek mellett – a csekély jelentőségű egyedi ügyletek tekintetében egyszerűsíthetik a szolgáltatandó adatokat.

(6) A tagállamok az alkalmazott küszöbértékekre vonatkozó információt legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig megküldik a Bizottságnak (Eurostat).

11. cikk

Statisztikai adatok védelme

Amennyiben a statisztikai adatot szolgáltató fél kéri, a nemzeti hatóságok határoznak arról, hogy azok a statisztikai eredmények, amelyek közvetve lehetővé teszik az említett adatszolgáltató(k) azonosítását, közzétehetők-e, vagy azokat úgy kell módosítani, hogy terjesztésük ne sértse a statisztikai adatok védelmének követelményét.

12. cikk

Adatátadás a Bizottság számára

(1) A tagállamok átadják a Bizottság (Eurostat) számára a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikáik havi eredményeit legkésőbb:

a) 40 nappal a tárgyhónap végét követően az összesített adatokat, amelyek a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozandók meg;

b) 70 nappal a tárgyhónap végét követően a részletes adatokat, a 9. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)–h) pontjának megfelelően.

A termékek értékére vonatkozóan az eredmények csak a mellékletben meghatározott statisztikai értéket tartalmazzák.

A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a bizalmas adatokat.

(2) A tagállamok havonta szolgáltatnak adatot a Bizottságnak (Eurostat) a teljes termékforgalmukról, szükség esetén becslések alkalmazásával.

(3) A tagállamok az adatcsereszabvánnyal összhangban, elektronikus formában juttatják el az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat). Az adattovábbítás gyakorlati szabályait a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

13. cikk

Minőség

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az átadott adatok a hatályos minőségi mutatóknak és szabványoknak megfeleljenek.

(2) A tagállamok évente jelentést szolgáltatnak a Bizottságnak (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről.

(3) Az adatok minőségének értékelését lehetővé tevő mutatókat és szabványokat, a tagállamok által szolgáltatandó minőségi jelentések szerkezetét és az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges minden intézkedést a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a tagállamok közötti termékforgalommal kapcsolatos statisztikákkal foglalkozó bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, az említett rendelet 8. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 3330/91/EGK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2004. március 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

D. Roche

[1] HL C 32., 2004.2.5., 92. o.

[2] Az Európai Parlament 2003. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 22-i határozata.

[3] HL L 316., 1991.11.16., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[5] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[6] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/15/EK irányelvvel (HL L 52., 2004.2.21., 61. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 2344/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 346., 2003.12.31., 38. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A STATISZTIKAI ADATOK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI

1. Partner tagállam

a) A partner tagállam beérkezés esetén a feladó tagállam. Ez a feltételezett feladó tagállamot jelenti azon esetekben, amikor a termék közvetlenül egy másik tagállamból érkezik. Amennyiben a rendeltetési tagállamba érkezést megelőzően a termékek egy vagy több tagállamba tranzitként beléptek, és ezekben az országokban nem szállítási okból megálltak, vagy jogi műveleteken estek át (pl. tulajdonosváltozás), feladó tagállamnak az a tagállam tekintendő, ahol az utolsó ilyen megállás vagy művelet történt.

b) A partner tagállam kiszállításkor a rendeltetési tagállam. Ez a kiszállítás időpontjában ismert legutolsó olyan tagállamot jelenti, ahová a terméket küldik.

2. A termék mennyisége

A termék mennyiségét kétféle módon lehet kifejezni:

a) nettó tömegben, ami a termékek tényleges tömege csomagolás nélkül;

b) kiegészítő mértékegységekben – amelyek a mennyiség mérésére szolgáló, a nettó tömegtől eltérő mértékegységek –, a Kombinált Nómenklatúrát frissítő éves bizottsági rendelet részletezése szerint.

3. A termék értéke

A termék értékét kétféle módon lehet kifejezni:

a) az adóalappal, amely az adózási célból a 77/388/EGK irányelvvel összhangban meghatározandó érték;

b) statisztikai értékkel, amely a tagállamok nemzeti határain számított érték. A statisztikai érték csak azokat a járulékos költségeket (fuvardíj, biztosítás) tartalmazza, amelyek kiszállítás esetén az útvonalnak a feladó tagállam területére eső részén, illetve beérkezés esetén az útvonalnak a rendeltetési tagállam területén kívül eső részén merültek fel. Kiszállítás esetén ezt FOB-paritású értéknek, beérkezés esetén pedig CIF-paritású értéknek nevezzük.

4. Az ügylet típusa

Az ügylet típusa azokat a különböző jellemzőket jelenti (adásvétel, szerződéses munka stb.), amelyek hasznosnak tekinthetők a tranzakciók egymástól történő megkülönböztetéséhez.

5. Származási ország

a) A származási ország – csak beérkezés esetén – az az ország, ahonnan a termék származik.

b) Azok a termékek, amelyeket teljes mértékben egy országban állítottak elő, abból az országból származnak.

c) Azokat a termékeket, amelyek előállításában egynél több ország vett részt, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol utoljára estek át jelentős, gazdaságilag indokolt, új termék keletkezését eredményező vagy a gyártás fontos szakaszát jelentő feldolgozáson vagy megmunkáláson egy erre a célra felszerelt gazdasági egységben.

6. Származási vagy rendeltetési régió

a) Kiszállítás esetén a származási régió a feladó tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártották, vagy összeszerelték, összeállították, feldolgozták, javították, vagy karbantartották; ennek hiányában a származási régió az a régió, ahol a terméket feladták, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat zajlott.

b) Beérkezés esetén a rendeltetési régió a rendeltetési tagállamnak azt a régióját jelenti, ahol a terméket gyártani, vagy összeszerelni, összeállítani, feldolgozni, javítani vagy karbantartani fogják; ennek hiányában a rendeltetési régió az a régió, ahová a terméket szállítják, vagy ennek hiányában az a régió, ahol a kereskedelmi folyamat le fog zajlani.

7. Szállítási feltételek

A szállítási feltételek az értékesítési szerződésnek azokat a rendelkezéseit jelentik, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Incoterms szabványaival (CIF, FOB stb.) összhangban megállapítják az eladó és a vevő kötelezettségeit.

8. Fuvarozási mód

A fuvarozási módot az az aktív szállítóeszköz határozza meg, amellyel kiszállítás esetén termékek vélhetően elhagyják a feladó tagállam statisztikai területét, illetve az az aktív szállítóeszköz, amellyel beérkezés esetén a termékek vélhetően beléptek a rendeltési tagállam statisztikai területére.

9. Statisztikai eljárás

A statisztikai eljárás azokat a különböző jellemzőket tartalmazza, amelyek a beérkezések/kiszállítások különböző típusainak statisztikai célú megkülönböztetéséhez hasznosnak tekinthetők.

--------------------------------------------------