A Tanács 1383/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről
HL L 196., 2003.8.2., 7—14. o. (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
cseh különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
észt különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
magyar különkiadás fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
litván különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
lett különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
máltai különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
lengyel különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
szlovák különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
szlovén különkiadás: fejezet 02 kötet 13 o. 469 - 476
bolgár különkiadás: fejezet 02 kötet 16 o. 18 - 25
román különkiadás: fejezet 02 kötet 16 o. 18 - 25
DA DE EL EN ES FI FR IT NL PT SV
| BG | ES | CS | DA | DE | ET | EL | EN | FR | GA | IT | LV | LT | HU | MT | NL | PL | PT | RO | SK | SL | FI | SV |
| html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | ||
| tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff |
| A szöveg megjelenítése két nyelven: BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV |
A Tanács 1383/2003/EK rendelete
(2003. július 22.)
az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 133. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) A hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3295/94/EK tanácsi rendeletben [1] bevezetett, egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk Közösségbe történő beléptetésére, illetve a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó rendszer működésének javítása érdekében következtetéseket kell levonni az említett rendelet alkalmazásával összefüggő tapasztalatokból. Az egyértelműség érdekében a 3295/94/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és újjal kell felváltani.
(2) A hamisított és kalóz áruk, illetve általában a szellemi tulajdonjogot sértő valamennyi áru forgalmazása jelentős károkat okoz a jogszerűen eljáró gyártóknak és kereskedőknek, valamint a jogosultaknak, amellett, hogy félrevezeti a fogyasztókat, és bizonyos esetekben veszélyezteti azok egészségét és biztonságát. Az ilyen áruk piacra jutását akadályozni kell, amennyire csak lehet, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni eredményes fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelem szabadságát fenyegetné. Ez a célkitűzés összhangban van a nemzetközi szinten folyamatban lévő erőfeszítésekkel.
(3) Azokban esetekben, amikor a hamisított áruk, kalóz áruk és általában a szellemi tulajdonjogot sértő áruk harmadik országból származnak vagy azokból érkeznek, a Közösség vámterületére való beléptetésüket, beleértve átrakásukat, a Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásukat, felfüggesztő eljárás alá vonásukat és vámszabad területre történő beléptetésüket vagy vámszabad raktárba való betárolásukat is meg kell tiltani, és olyan eljárást kell bevezetni, amely lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy ezt a tilalmat a lehető leghatékonyabban érvényesíthessék.
(4) A vámhatóságoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy intézkedést hozhassanak az olyan hamisított áruk, kalóz áruk és egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk esetén is, amelyek kivitele vagy újrakivitele folyamatban van, vagy amelyek éppen elhagyják a Közösség vámterületét.
(5) A vámhatósági intézkedéseknek azon időszak alatt, amely annak megállapításához szükséges, hogy a gyanús áruk valóban hamisított áruk, kalóz áruk vagy egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk-e, ki kell terjedniük egyrészről a szabad forgalomba bocsátás, a kivitel és újrakivitel felfüggesztésére, másrészről a felfüggesztő eljárás alá vont, vámszabad területre beléptetett vagy vámszabad raktárba betárolt, értesítés melletti újrakivitel, vámterületre való behozatal vagy erről a területről való kivitel alatt álló áruk esetében ezen áruk lefoglalására.
(6) Az intézkedés iránti kérelem elemeit, úgymint annak érvényességi idejét és formáját valamennyi tagállamra vonatkozóan meg kell határozni és össze kell hangolni. Ugyanez vonatkozik a kérelmek vámhatóságok általi elfogadásának feltételeire és az átvételüket, elintézésüket és nyilvántartásukat végző szervre is.
(7) A tagállamok számára akkor is lehetővé kell tenni az áruk meghatározott időre történő lefoglalását annak érdekében, hogy a jogosultak intézkedés iránti kérelmet nyújthassanak be a vámhatóságokhoz, ha nem is nyújtottak be vagy adtak helyt kérelemnek.
(8) Az annak megállapítása iránt indított eljárásban, hogy a nemzeti jog alapján sor került-e szellemi tulajdonjog megsértésére, azok a feltételek irányadóak, amelyeket annak megállapítására alkalmaznak, hogy a kérdéses tagállamban előállított áruk sértenek-e szellemi tulajdonjogokat. Ez a rendelet nem érinti bíróságok hatáskörére és a bírósági eljárásokra vonatkozó tagállami rendelkezéseket.
(9) Annak érdekében, hogy a rendeletet a vámigazgatási szervek és a jogosultak egyaránt könnyebben alkalmazhassák, rendelkezni kell egy olyan, rugalmasabb eljárásról is, amely lehetővé teszi egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk megsemmisítését anélkül, hogy eljárást kellene indítani annak megállapítására, hogy sértettek-e szellemi tulajdonjogot az érintett tagállam joga szerint.
(10) Szükséges meghatározni az olyan árukra alkalmazandó intézkedéseket, amelyekről megállapítást nyert, hogy azok hamisított, kalóz vagy általában egyes szellemi jogokat sértő áruk. Az ilyen intézkedéseknek nemcsak meg kell fosztaniuk az ilyen áruk forgalmazásáért felelősöket az ügyletből származó gazdasági előnytől, és nemcsak szankcióval kell sújtaniuk őket, hanem hatékony elrettentő hatással is kell bírniuk a további hasonló ügyletek tekintetében.
(11) Annak érdekében, hogy az utazók személyes poggyászában szállított áruk vámkezelése ne ütközzön akadályba – kivéve, ha egyes konkrét jelek kereskedelmi jellegű forgalomra utalnak –, indokolt kizárni e rendelet hatálya alól azokat az árukat, amelyek esetlegesen hamisított, kalóz vagy egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk lehetnek, ha azokat a közösségi jog szerinti vámmentesség keretein belül harmadik országokból hozzák be.
(12) E rendelet hatékonysága érdekében fontos biztosítani a benne foglalt közös szabályok egységes alkalmazását, és erősíteni a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti kölcsönös segítségnyújtást, különösen a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet [2] alkalmazása révén.
(13) Figyelembe véve többek között az e rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szellemi tulajdonjogok köre bővülhessen.
(14) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [3] összhangban kell elfogadni.
(15) A 3295/94/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY ÉS HATÁLY
1. cikk
(1) E rendelet megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a vámhatóságok intézkednek, amennyiben árukkal kapcsolatban valamely szellemi tulajdonjog megsértésének gyanúja merül fel az alábbi helyzetekben:
a) ha azokat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet [4] 61. cikkével összhangban szabad forgalomba bocsátás, kivitel vagy újrakivitel céljából bejelentik;
b) ha azokat a 2913/92/EGK rendelet 37. és 183. cikke szerint a Közösség vámterületére belépő vagy onnan kilépő, az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett felfüggesztő eljárás alá vont, az említett rendelet 182. cikkének (2) bekezdése szerint értesítés melletti újrakivitel alatt álló vagy az említett rendelet 166. cikkének értelmében vámszabad területre beléptetett vagy vámszabad raktárban betárolt árukon végzett ellenőrzések során találják meg.
(2) E rendelet meghatározza azokat az intézkedéseket is, amelyeket az illetékes hatóságoknak kell megtenniük, amennyiben az (1) bekezdésben említett árukról megállapítják, hogy azok szellemi tulajdonjogokat sértenek.
2. cikk
(1) E rendelet alkalmazásában "szellemi tulajdonjogot sértő áruk":
a) "hamisított áruk", azaz:
i. olyan áruk, beleértve azok csomagolását is, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől, és amely ezáltal sérti a védjegy jogosultjának jogait a közösségi jog, így különösen a közösségi védjegyről szóló 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet [5] szerint, vagy azon tagállam jogszabályai szerint, amelyben a vámhatóságok intézkedése iránti kérelmet benyújtották.
ii. bármilyen védjegyoltalom alatt álló megjelölés (beleértve az ilyen megjelölést hordozó logót, címkét, felragasztható címkét, prospektust, használati utasítást vagy jótállási jegyet), akár külön szerepel, akár nem, ugyanolyan feltételek szerint, mint az i. pontban említett áruk;
iii. hamisított áruk védjegyével ellátott, külön szereplő csomagolóanyagok, ugyanolyan feltételek szerint, mint az i. pontban említett áruk.
b) "kalóz áruk": olyan másolt vagy másolatokat magukban foglaló áruk, amelyeket a szerzői jog vagy szomszédos jogok, vagy a formatervezési mintaoltalom jogosultjának – függetlenül attól, hogy azt a tagállami jogszabályok szerint bejegyezték-e –, vagy a gyártó országban a jogosult által felhatalmazott személy engedélye nélkül állítottak elő, amennyiben az ilyen másolatok előállítása a kérdéses jog megsértésének minősülne a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet [6] vagy azon tagállam a jogszabályai szerint, amelyben a vámhatóságok intézkedése iránti kérelmet benyújtották;
c) áruk, amelyek abban a tagállamban, amelyben a vámhatóságok intézkedése iránti kérelmet benyújtották, sértik:
i. az adott tagállam jogszabályai szerinti szabadalmat;
ii. az 1768/92/EK tanácsi rendelet [7] vagy a 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [8] szerinti kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványt;
iii. az adott tagállam jogszabályai szerinti nemzeti növényfajta-oltalmat, vagy a 2100/94/EK tanácsi rendelet [9] szerinti közösségi növényfajta-oltalmat;
iv. az adott tagállam jogszabályai szerinti, vagy a 2081/92/EGK [10] és 1493/1999/EK tanácsi rendelet [11] szerinti eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést;
v. a 1576/89/EGK tanácsi rendelet [12] szerinti földrajzi megjelölést.
(2) E rendelet alkalmazásában "jogosult":
a) a védjegy, szerzői jog vagy kapcsolódó jog, formatervezési mintaoltalmi jog, szabadalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, növényfajta-oltalmi jog, oltalom alatt álló eredetmegjelölés, oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy általában valamely, az (1) bekezdésben említett jog jogosultja, vagy
b) bármely más személy, aki jogosult az a) pontban említett szellemi tulajdonjogok bármelyikének használatára, valamint a jogosult vagy a használatra jogosult személy képviselője.
(3) Minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemi tulajdonjogot sértő áruk gyártásához terveztek vagy ilyen célból alakítottak át, ilyen árunak minősül, ha az öntőforma vagy minta használata sérti a jogosult jogait a közösségi jog vagy annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, amelyben a vámhatóságok intézkedése iránti kérelmet benyújtották
3. cikk
(1) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az olyan árukra, amelyen a védjegy a védjegy jogosultjának hozzájárulásával van feltüntetve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott árukra, valamint a szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jog vagy kapcsolódó jog, illetve formatervezési mintaoltalmi jogok által védett árukra, amelyeket a jogosult hozzájárulásával gyártottak, de annak hozzájárulása nélkül kerültek az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikébe.
E rendeletet szintén nem kell alkalmazni az első albekezdésben említett olyan árukra, amelyeket az érintett jogosulttal kötött megállapodástól eltérő feltételek mellett gyártottak, és amelyeket egyéb, a 2. cikk (1) bekezdésében említett szellemi tulajdonjog véd.
(2) Ha az utas személyes poggyásza nem kereskedelmi jellegű árukat tartalmaz a vámmentesség keretein belül, és nincsenek arra utaló konkrét jelek, hogy az áruk kereskedelmi jellegű forgalom tárgyát képezik, akkor a tagállamoknak az ilyen árukat olyannak kell tekinteniük, mint amelyek nem tartoznak e rendelet a hatálya alá.
II. FEJEZET
VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELMEK
1. szakasz
A vámhatósági intézkedés iránti kérelmet megelőző intézkedések
4. cikk
(1) Ha a vámhatóságok az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében történő eljárás során azelőtt, hogy a jogosult kérelmet nyújtott volna be vagy annak helyt adtak volna, kellően alapos okkal azt feltételezik, hogy az áruk szellemi tulajdonjogot sértenek, akkor felfüggeszthetik az áruk kiadását vagy pedig az értesítésnek a jogosult és az áruk bejelentője vagy birtokosa – ha ez utóbbiak ismertek – általi átvételétől számított három munkanapra lefoglalhatják azokat, lehetővé téve, hogy a jogosult az 5. cikkel összhangban intézkedés iránti kérelmet nyújthasson be.
(2) Anélkül, hogy a tételek tényleges vagy becsült számán és azok jellegén kívül más információt szolgáltatnának, és mielőtt a jogosultat tájékoztatnák az esetleges jogsértésről, a vámhatóságok – az érintett tagállamban hatályban levő szabályokkal összhangban – kérhetik a jogosultat minden olyan információ átadására, amelyre szükségük lehet gyanúik alátámasztásához.
2. szakasz
A vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása és elintézése
5. cikk
(1) A jogosult valamennyi tagállamban írásban kérelmezheti az illetékes vámszervnél a vámhatósági intézkedést, ha áruk az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatóak (intézkedés iránti kérelem).
(2) Valamennyi tagállam kijelöli az intézkedés iránti kérelmek átvételére és elintézésére illetékes vámszervet.
(3) Amennyiben elektronikus adatcsererendszer létezik, a tagállamok ösztönzik a jogosultakat arra, hogy a kérelmeket elektronikus úton nyújtsák be.
(4) Ha a kérelmező egy közösségi védjegy, közösségi formatervezési mintaoltalmi jog, közösségi növényfajta-oltalmi jog, vagy egy közösségi oltalom alatt álló eredet-megjelölés, földrajzi jelzés vagy földrajzi megjelölés jogosultja, akkor a kérelemben a benyújtás helye szerinti tagállam vámhatóságainak intézkedése mellett kérheti egy vagy több másik tagállam vámhatóságainak intézkedését is.
(5) Az intézkedés iránti kérelmet a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapított nyomtatványon kell elkészíteni; a kérelemnek tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek a vámhatóság számára lehetővé teszik, hogy az árukat könnyen felismerjék, így különösen:
i. az áruk pontos és részletes technikai leírását;
ii. pontos adatokat a csalás típusáról vagy módjáról, amelyről a jogosultnak esetlegesen tudomása van;
iii. a jogosult által kijelölt kapcsolattartó személy nevét és címét.
Az intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező 6. cikk szerinti nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a kérelmező a kérdéses árukkal kapcsolatban érvényesített jogok jogosultja.
A (4) bekezdésben leírt helyzetben az intézkedés iránti kérelemben fel kell tüntetni azt a tagállamot vagy azokat a tagállamokat, amely(ek)ben kérelmezik a vámhatósági intézkedést, valamint a jogosult nevét és címét az érintett tagállamok mindegyikében.
Tájékoztató jelleggel, a jogosultnak az esetlegesen rendelkezésére álló minden egyéb adatot is közölnie kell, így például:
a) az eredeti áruk adózás előtti értékét annak az országnak a jogszerű piacán, amelyben az intézkedés iránti kérelmet benyújtották;
b) az áruk fekvési helyét vagy a szándékolt rendeltetési helyét;
c) a szállítmány vagy a csomagok azonosítására szolgáló adatokat;
d) az áruk tervezett érkezési vagy indulási dátumát;
e) a használt szállítóeszközt;
f) az importőr, exportőr vagy az áruk birtokosának azonosítására szolgáló adatokat;
g) a gyártási országot vagy országokat, és a kereskedők által használt útvonalakat;
h) a technikai eltéréseket az eredeti és a gyanús áruk között, ha azok ismertek.
(6) Olyan különös adatok szolgáltatása is megkövetelhető, amelyek kifejezetten az intézkedés iránti kérelemben említett szellemi tulajdonjogra jellemzőek.
(7) Az intézkedés iránti kérelem fogadására illetékes vámszerv elintézi a kérelmet, és határozatáról a kérelmezőt a kérelem átvételétől számított 30 munkanapon belül írásban értesíti.
A jogosultnak nem kell díjat fizetnie a kérelem elintézésével összefüggésben felmerült ügyintézési költségek fedezésére.
(8) Ha a kérelem nem tartalmazza az (5) bekezdésben felsorolt kötelező adatokat, akkor az illetékes vámszerv dönthet úgy, hogy nem intézi el az intézkedés iránti kérelmet; ebben az esetben döntését indokolnia kell, és tájékoztatást kell adnia a jogorvoslati lehetőségekről. A kérelem csak akkor nyújtható be ismételten, ha minden szükséges adatot tartalmaz.
6. cikk
(1) Az intézkedés iránti kérelmekhez csatolni kell a jogosult – a nemzeti jognak megfelelően írásban vagy elektronikus úton benyújtandó – nyilatkozatát, amelyben a jogosult felelősséget vállal az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben érintett személyek felé arra az esetre, ha a 9. cikk (1) bekezdése szerint kezdeményezett eljárás a jogosult cselekménye vagy mulasztása miatt megszakad, vagy a kérdéses árukról később megállapítást nyer, hogy nem sértenek szellemi tulajdonjogot.
E nyilatkozatban a jogosult vállalja ezen felül minden költség viselését, amely az áruknak a 9. cikk és adott esetben a 11. cikk szerinti vámfelügyelet alatt tartása során ezen rendelet alapján merül fel.
(2) Az 5. cikk (4) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a jogosult a nyilatkozatban vállalja, hogy szükség esetén gondoskodik a fordításról és viseli annak költségeit; e nyilatkozat hatálya minden kiterjed olyan tagállamra, amelyben a kérelemnek helyt adó határozatot alkalmazni kell.
7. cikk
Az 5. és 6. cikket a meghosszabbítás iránti kérelmekre megfelelően alkalmazni kell.
3. szakasz
Az intézkedés iránti kérelem elfogadása
8. cikk
(1) Az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén az illetékes vámszerv meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell. Ez az időtartam egy évnél nem lehet hosszabb. Az időtartamot annak lejárta után a jogosult kérelmére, az első határozatot hozó szerv az ezen rendelet értelmében felmerült tartozások előzetes rendezését követően meghosszabbíthatja.
A jogosultnak értesítenie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett illetékes vámszervet, amennyiben joga nem szerepel már érvényes oltalomként a lajstromban vagy oltalmi ideje lejárt.
(2) A jogosult intézkedés iránti kérelmének helyt adó határozatot haladéktalanul továbbítani kell azon tagállam vagy azon tagállamok vámhivatalaihoz, amelyek a kérelem állítása szerint szellemi tulajdonjogot sértő áruk kezelését valószínűleg végzik.
Ha az 5. cikk (4) bekezdése szerint benyújtott intézkedés iránti kérelemnek helyt adnak, akkor azt az időtartamot, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell, egy évben kell megállapítani; ezt az időtartamot annak lejárta után az első kérelmet elintéző szerv a jogosult írásbeli kérelmére meghosszabbítja. A 2913/92/EGK rendelet 250. cikkének első franciabekezdését megfelelően alkalmazni kell az említett kérelemnek helyt adó határozatra és az azt meghosszabbító vagy hatályon kívül helyező határozatokra is.
Ha az intézkedés iránti kérelemnek helyt adnak, ezt a határozatot a kérelmezőnek kell továbbítania minden egyéb esetlegesen szükséges adattal és fordítással együtt azon tagállam vagy azon tagállamok illetékes vámszervéhez, amelyben a kérelmező vámhatósági intézkedést kért. A kérelmező hozzájárulásával azonban a határozatot az azt hozó vámszerv közvetlenül is megküldheti.
Az érintett tagállam vámhatóságainak kérelmére a kérelmezőnek közölnie kell minden olyan további adatot, amely szükséges a határozat végrehajtásához.
(3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett időtartam a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalának napján kezdődik. A határozat mindaddig nem lép hatályba a címzett tagállamban vagy tagállamokban, amíg azt nem továbbították a (2) bekezdés harmadik albekezdésével összhangban, és amíg a jogosult nem teljesítette a 6. cikkben említett formai követelményeket.
A határozatot ezután haladéktalanul meg kell küldeni azoknak a nemzeti vámhivataloknak, amelyek a szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk kezelését valószínűleg végzik.
E bekezdést megfelelően alkalmazni kell az első határozatot meghosszabbító határozatra.
III. FEJEZET
A VÁMHATÓSÁGOK ÉS AZ ÜGYBEN HATÁROZATHOZATALRA JOGOSULT HATÓSÁG INTÉZKEDÉSÉNEK FELTÉTELEI
9. cikk
(1) Ha a vámhivatal, amelyhez a jogosult kérelmének helyt adó határozatot a 8. cikk szerint továbbították, szükség szerint a kérelmezővel folytatott konzultációt követően meggyőződik arról, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében lévő áruk feltehetően sértik a kérdéses határozat által érintett szellemi tulajdonjogot, felfüggeszti az áruk kiadását, vagy lefoglalja őket.
A vámhivatalnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes vámszervet, amely a kérelmet elintézte.
(2) Az (1) bekezdésben említett illetékes vámszervnek vagy vámhivatalnak tájékoztatnia kell a jogosultat és az áruknak a 2913/92/EGK rendelet 38. cikke szerinti bejelentőjét vagy birtokosát az intézkedéséről, és jogosult tájékoztatni őket azoknak az áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről, illetve tényleges vagy feltételezett jellegéről, amelyek kiadását felfüggesztették vagy amelyeket lefoglaltak, anélkül, hogy ennek az információnak a közlése kötelezné őt arra, hogy értesítse az érdemi határozat meghozatalára illetékes hatóságot.
(3) Annak megállapítása érdekében, hogy megsértettek-e szellemi tulajdonjogot a nemzeti jog szerint, és a személyes adatok védelmére, a kereskedelmi és ipari titoktartásra, valamint a szakmai és közigazgatási titkos adatkezelésre vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel összhangban, a kérelmet elintéző vámhivatal vagy a vámszerv, a jogosult kérelmére tájékoztatja azt az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről, ha az ismert, valamint a feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk származásáról és eredetéről.
A vámhivatal a kérelmező és az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek bármelyikében érintett személyek részére lehetőséget biztosít azoknak az áruknak a megvizsgálására, amelyek kiadását felfüggesztették vagy amelyeket lefoglaltak.
Az áruk vizsgálatakor a vámhivatal mintákat vehet, és az érintett tagállamban hatályos szabályok szerint a jogosult kifejezett kérésére, szigorúan az elemzés és a későbbi eljárás megkönnyítése céljából azokat átadhatja vagy továbbíthatja a jogosult részére. Ha a körülmények ezt lehetővé teszik, a 11. cikk (1) bekezdése második franciabekezdésének alkalmazása esetén megfelelő esetben a mintákat vissza kell juttatni a technikai elemzés befejezése, és adott esetben az áruk kiadása vagy lefoglalásuk megszüntetése előtt. Ezeknek a mintáknak az elemzése a jogosult kizárólagos felelőssége mellett történik.
10. cikk
Annak megállapításánál, hogy egy szellemi tulajdonjogot a nemzeti jog szerint megsértettek-e, azoknak a tagállamoknak a hatályos jogát kell alkalmazni, amelyek területén az áruk az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikébe kerültek.
Ez a jog alkalmazandó a 9. cikk (1) bekezdésében említett vámszervek vagy vámhivatalok azonnali értesítésére is azzal kapcsolatban, hogy a 13. cikkben előírt eljárást megindították, kivéve, ha az eljárást a kérdéses szerv vagy hivatal indította meg.
11. cikk
(1) Ha a vámhatóságok lefoglalták azokat az árukat, amelyekkel kapcsolatban az 1. cikk (1) bekezdésében szabályozott helyzetek valamelyikében szellemi tulajdonjog megsértésének gyanúja merül fel, illetve felfüggesztették azok kiadását, akkor a tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban egyszerűsített eljárást rendelhetnek el, amely alapján a vámhatóságok a jogosult hozzájárulásával vámfelügyelet alatt megsemmisíthetik ezen árukat anélkül, hogy szükséges lenne meghatározni, vajon a nemzeti jog szerint sértettek-e szellemi tulajdonjogot. Ebből a célból a tagállamoknak nemzeti jogszabályaikkal összhangban gondoskodniuk kell az alábbi feltételek teljesítéséről:
- a jogosultnak a 9. cikkben előírt értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül, illetve romlandó áruk esetén három munkanapon belül írásban tájékoztatnia kell a vámhatóságokat arról, hogy az eljárás tárgyát képező áruk sértik-e a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamely szellemi tulajdonjogot, és a fenti hatóságok részére át kell adnia az áruk bejelentőjének, birtokosának vagy tulajdonosának írásbeli hozzájárulását az áruk megsemmisítés céljából történő átadásához. A vámhatóságok hozzájárulásával ezt az információt az áru bejelentője, birtokosa vagy tulajdonosa a vámhatóságokkal közvetlenül is közölheti. Ezt a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha az áru bejelentője, birtokosa vagy tulajdonosa az előírt időtartam alatt nem tiltakozott kifejezetten a megsemmisítés ellen. Ez az időtartam szükség esetén további tíz munkanappal meghosszabbítható;
- a megsemmisítést – ha a nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek – a jogosult költségére és felelősségére kell végrehajtani, és azt rendszeresen minták vételének kell megelőznie, amelyeket a vámhatóságnak oly módon kell megőriznie, hogy azok abban a tagállamban, ahol szükség lehet rájuk, elfogadható bizonyítékként szolgálhassanak bírósági eljárásban.
(2) Minden egyéb esetben, így például ha a bejelentő, a birtokos vagy a tulajdonos tiltakozik az áruk megsemmisítése ellen, a 13. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
12. cikk
A jogosult 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint vele közölt adatokat csak a 10., 11. cikkben és a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra használhatja fel.
Bármely egyéb felhasználás, amely nem megengedett annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai szerint, amelyben a helyzet előállt, a kérdéses áruk fekvésének helye szerinti tagállam joga alapján felvetheti a jogosult polgári jogi felelősségét, és az intézkedés iránti kérelem felfüggesztéséhez vezethet a megújításig fennmaradó időtartamra abban a tagállamban, ahol az eseményekre sor került.
E szabály további megsértése esetén az illetékes vámszerv megtagadhatja a kérelem megújítását. Az 5. cikk (4) bekezdésében foglalt kérelem esetén a vámszervnek a nyomtatványon feltüntetett többi tagállamot is értesítenie kell.
13. cikk
(1) Ha a kiadás felfüggesztéséről vagy a lefoglalásról szóló értesítés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a 9. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatalt nem értesítik arról, hogy a 10. cikknek megfelelően eljárás indult annak megállapítására, hogy a nemzeti jog szerint megvalósult-e szellemi tulajdonjogot megsértése, vagy ha a vámhivatal adott esetben nem kapta meg a jogosulttól a 11. cikk (1) bekezdésében elírt hozzájárulást, akkor az áruk kiadását engedélyezni kell vagy lefoglalásukat meg kell szüntetni, feltéve, hogy elvégezték a teljes vámkezelést.
Ez az időtartam szükség esetén 10 munkanappal meghosszabbítható.
(2) A feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő, romlandó áruk esetében az (1) bekezdésben említett határidő három munkanap. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg.
14. cikk
(1) A feltehetően formatervezési mintaoltalmi jogokat, szabadalmakat, kiegészítő oltalmi tanúsítványokat vagy növényfajta-oltalmi jogokat sértő áruk esetén az áruk bejelentőjének, tulajdonosának, importőrének, birtokosának vagy címzettjének biztosíték nyújtása ellenében lehetővé kell tennie az áruk kiadását vagy azok lefoglalásának megszüntetését, feltéve hogy
a) a 9. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal vagy vámszerv értesítést kapott a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban, hogy eljárást indítottak a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül annak megállapítására, hogy a nemzeti jog szerint történt-e szellemitulajdonjog-sértés;
b) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem engedélyezett óvintézkedéseket a 13. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt;
c) elvégezték a teljes vámkezelést.
(2) Az (1) bekezdésben előírt biztosítéknak elégségesnek kell lennie a jogosult érdekeinek védelméhez.
A biztosíték megfizetése nem befolyásolja a jogosult egyéb jogorvoslati lehetőségeit.
Ha az eljárást annak megállapítására, hogy a nemzeti jog szerint sértettek-e szellemi tulajdonjogot, nem a formatervezési mintaoltalmi jog, szabadalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány vagy növényfajta-oltalmi jog jogosultjának kezdeményezésére indították, akkor a biztosítékot fel kell szabadítani, ha az említett eljárást kezdeményező személy nem gyakorolja a bírósági eljárás indítására való jogát 20 munkanapon belül attól a naptól számítva, amelyen értesítést kapott a kiadás felfüggesztéséről vagy a lefoglalásról.
A 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén ez a határidő legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbítható.
15. cikk
Az áruk tárolási feltételeit a kiadás felfüggesztésének vagy a lefoglalásnak az időtartama alatt az egyes tagállamok határozzák meg, de vámigazgatási költségeket nem idézhetnek elő.
IV. FEJEZET
A SZELLEMI TULAJDONJOGOT TÉNYLEGESEN SÉRTŐ ÁRUKRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
16. cikk
Azok az áruk, amelyekről a 9. cikkben előírt eljárás végén megállapítják, hogy szellemi tulajdonjogot sértenek:
- nem léptethetők be a Közösség vámterületére,
- nem bocsáthatók szabad forgalomba,
- nem vihetők ki a Közösség vámterületéről,
- nem vihetők ki,
- nem vihetők ki újrakivitel keretében,
- nem vonhatók felfüggesztő eljárás alá, illetve
- nem léptethetők be vámszabad területre és nem tárolhatók be vámszabad raktárba.
17. cikk
(1) A jogosult más egyéb jogorvoslati lehetőségeinek sérelme nélkül a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az illetékes hatóságok:
a) a szellemi tulajdonjogot ténylegesen sértő árukat a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kártalanítás és – ha a nemzeti jog eltérően nem rendelkezik – az államkincstárat terhelő költségek nélkül megsemmisíthessék, vagy azokról a kereskedelmi csatornák mellőzésével rendelkeznek oly módon, ami kizárja, hogy a jogosult jogai sérüljenek;
b) az ilyen árukkal kapcsolatban meghozhassanak bármilyen más intézkedést, amely eredményesen megfosztja az érintett személyeket az ügyletből származó gazdasági előnytől.
A kivételes esetektől eltekintve a hamisított árukon engedély nélkül elhelyezett védjegyek egyszerű eltávolítása nem tekinthető úgy, hogy ez ténylegesen megfosztaná az érintett személyeket az ügyletből származó gazdasági előnytől.
(2) A szellemi tulajdonjogot ténylegesen sértő áruk az államkincstár javára felajánlhatók. Ebben az esetben az (1) bekezdés a) pontját alkalmazni kell.
V. FEJEZET
SZANKCIÓK
18. cikk
Valamennyi tagállam szankciókat vezet be, amelyeket e rendelet megsértése esetén kell alkalmazni. Az ilyen szankcióknak eredményesnek, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell, hogy legyenek.
VI. FEJEZET
A VÁMHATÓSÁGOK ÉS A JOGOSULT FELELŐSSÉGE
19. cikk
(1) Az intézkedés iránti kérelem elfogadása csak akkor teremt a jogosult számára kártérítés iránti igényt arra az esetre, ha a szellemi tulajdonjogot sértő árut a vámhivatal nem észleli és adja ki vagy nem foglalja le a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, ha így rendelkezik a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam joga vagy az 5. cikk (4) bekezdése szerinti kérelem esetén annak a tagállamnak joga, amelyben a vámhivatal az ilyen árut nem észleli.
(2) Azon hatáskörök gyakorlása miatt, amelyeket a szellemi tulajdonjogot sértő áruk elleni küzdelem érdekében ruháztak rájuk, a vámhivatalt és más kellő hatáskörrel rendelkező hatóságot nem terheli felelősség az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben érintett személyekkel, vagy a 4. cikkben előírt intézkedések által érintett személyekkel szemben az általuk elszenvedett károkért, amelyeket a hatóság beavatkozása okozott, kivéve, ha a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam joga, vagy egy, az 5. cikk (4) bekezdése szerinti kérelem esetén annak a tagállamnak a joga, amelyben a veszteség vagy kár keletkezett, ezt a felelősséget előírja.
(3) A jogosult polgári jogi felelősségére nézve annak a tagállamnak a joga az irányadó, amelybe a kérdéses áruk az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikébe kerültek.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. cikk
Az e rendelet alkalmazásához szükséges intézkedéseket a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
21. cikk
(1) A Bizottság munkáját a Vámkódex Bizottság segíti.
(2) Amennyiben erre a bekezdésre utalnak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak három hónap.
22. cikk
A tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet alkalmazására vonatkozó összes lényeges információt.
A Bizottság ezt az információt eljuttatja a többi tagállam részére.
Az 515/97/EK rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Az információs eljárás részleteit a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a végrehajtási rendelkezések keretében kell megállapítani.
23. cikk
A 22. cikkben említett információ alapján a Bizottság évente jelentést készít a Tanács részére e rendelet alkalmazásáról. Ehhez a jelentéshez szükség szerint a rendelet módosítására vonatkozó javaslatot is csatolni lehet.
24. cikk
A 3295/94/EK rendelet 2004. július 1-jétől kezdődően hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
25. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2004. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2003. július 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
G. Alemanno
[1] HL L 341., 1994.12.30. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.
[2] HL L 82., 1997.3.22. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított rendelet.
[3] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
[4] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.
[5] HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
[6] HL L 3., 2002.1.5., 1. o.
[7] HL L 182., 1992.7.2., 1. o.
[8] HL L 198., 1996.8.8., 30. o.
[9] HL L 227., 1994.9.1., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
[10] HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
[11] HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.
[12] HL L 160., 1989.6.12., 1. o. A legutóbb a 3378/94/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.) módosított rendelet.
--------------------------------------------------
| Az oldal tetejére |