A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
HL L 81., 2001.3.21., 1—7. o. (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
cseh különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
észt különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
magyar különkiadás fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
litván különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
lett különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
máltai különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
lengyel különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
szlovák különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
szlovén különkiadás: fejezet 19 kötet 04 o. 65 - 71
bolgár különkiadás: fejezet 19 kötet 03 o. 97 - 103
román különkiadás: fejezet 19 kötet 03 o. 97 - 103
DA DE EL EN ES FI FR IT NL PT SV
| BG | ES | CS | DA | DE | ET | EL | EN | FR | GA | IT | LV | LT | HU | MT | NL | PL | PT | RO | SK | SL | FI | SV |
| html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | html | |
| tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff | tiff |
| A szöveg megjelenítése két nyelven: BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV |
A Tanács 539/2001/EK rendelete
(2001. március 15.)
a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésre és különösen annak 62. cikke 2. pontja b) pontjának i. alpontjára,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],
mivel:
(1) A Szerződés 62. cikke 2. pontjának b) pontja alapján a Tanácsnak kell elfogadnia a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásra vonatkozó vízumok szabályait, és ezzel összefüggésben meg kell határoznia azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, valamint azon harmadik országokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól. A 61. cikk szerint e listák meghatározása azokhoz a kísérő intézkedésekhez tartozik, amelyek közvetlenül összefüggnek a személyek szabad mozgásával a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben.
(2) Ez a rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztéséből következik, a továbbiakban "Schengeni Jegyzőkönyv" – ként említett jegyzőkönyv értelmében, amely azokat az Európai Unió keretébe illeszti be. A rendelet nem érinti a tagállamoknak a vívmányokból eredő kötelezettségeit, ahogyan azokat az 1999. május 20-i 1999/435/EK határozat A. melléklete a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően [3] meghatározza.
(3) Ez a rendelet továbbfejleszti azokat a rendelkezéseket, amelyek tekintetében a Schengeni Jegyzőkönyv szorosabb együttműködésre nyújtott lehetőséget, és amelyek egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK határozat [4] B. pontjának 1. cikkében megjelölt területhez tartoznak.
(4) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről aláírt jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően Írország és az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában. Következésképpen, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e rendelet rendelkezései sem Írországra, sem pedig az Egyesült Királyságra nem alkalmazhatók.
(5) Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – súlyozott esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a kölcsönösséget is. Olyan közösségi mechanizmus kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a kölcsönösség elvének alkalmazását abban az esetben, ha ennek a rendeletnek a II. mellékletében felsorolt harmadik országok valamelyike úgy határoz, hogy egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezet be.
(6) Mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás Izland, Liechtenstein és Norvégia állampolgárait mentesíti a vízumkötelezettség alól, ezek az országok nem szerepelnek a rendelet II. mellékletének listáján.
(7) A hontalan és a menekültként elismert személyekkel kapcsolatban, a tagállamok által aláírt nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségek – és különösen az 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt, a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló európai megállapodás – sérelme nélkül a vízumkötelezettséget vagy a vízummentességet arra a harmadik országra tekintettel kell eldönteni, amelyben ezek a személyek tartózkodnak és amely útiokmányukat kiállította. A hontalan és menekültként elismert személyekre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérései következtében azonban a tagállamok eldönthetik, hogy ezekre a személyekre kiterjedjen-e a vízumkötelezettség, amennyiben az a harmadik ország, amelyben tartózkodnak és amely útiokmányukat kibocsátotta, olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól.
(8) A tagállamok a nemzetközi közjoggal vagy szokással összhangban egyes, különleges vízumszabályok alkalmazását igénylő esetekben személyek meghatározott csoportjait mentesíthetik a vízumkötelezettség alól, illetve kiterjeszthetik rájuk e kötelezettséget.
(9) A rendszer átláthatóságának biztosítása és az érintett személyek tájékoztatása érdekében a tagállamok kötelesek tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot az e rendelet alapján hozott intézkedéseikről. Ugyanezen okokból a tájékoztatást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is közzé kell tenni.
(10) A tagállamok területére történő belépésre és a vízum kiadására irányadó feltételek nem érintik az útiokmányok érvényességének elismerését szabályozó jelenlegi rendelkezéseket.
(11) A szerződés 5. cikkében megfogalmazott arányossági elvnek megfelelően a közös vízumszabályok megfelelő érvényesülése érdekében szükséges és célszerű, hogy rendeleti úton szabályozzák azon harmadik országok felsorolását, amelyek állampolgárai a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve azokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól.
(12) E rendelet teljes harmonizációt ír elő azon harmadik országok tekintetében, amelyek állampolgárai a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, továbbá azon harmadik országok tekintetében, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól. A II. mellékletben felsorolt egyes harmadik országok állampolgárait érintő vízummentesség azonban csak később lép hatályba. A Tanács e célból az említett államok mindegyike esetében a Bizottság által készített jelentések alapján fog határozatot hozni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az I. mellékletben foglalt listán szereplő harmadik országok állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek.
(2) A 8. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a II. mellékletben foglalt listán szereplő harmadik országok állampolgárai mentesek az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól, amennyiben tartózkodásuk teljes időtartama a három hónapot nem haladja meg.
(3) Azoknak az új harmadik országoknak az állampolgáraira, amelyek az I. és a II. mellékletben felsorolt országokból jöttek létre, az (1) és (2) bekezdésben foglalt megfelelő rendelkezések vonatkoznak, ameddig a Tanács a Szerződés idevágó rendelkezésében előírt eljárás szerint más határozatot nem hoz.
(4) Amennyiben egy, a II. mellékletben felsorolt harmadik ország egy tagállam állampolgáraira vízumkötelezettséget vezet be, akkor ez – a Közösség által az adott harmadik országgal kötött, vízummentességet biztosító esetleges megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül – az alábbi rendelkezések alkalmazásához vezet:
a) a tagállam írásban tájékoztathatja a Bizottságot és a Tanácsot arról, hogy a harmadik ország vízumkötelezettséget vezetett be;
b) e tájékoztatás esetén a tagállamok a tájékoztatást követő 30 nap múlva kötelesek ideiglenes vízumkötelezettséget bevezetni az érintett harmadik ország állampolgáraira, kivéve ha a Tanács minősített többséggel másként határoz;
c) a vízumkötelezettség ideiglenes bevezetését annak hatálybalépése előtt a Tanács közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában;
d) a Bizottság megvizsgálja a Tanács vagy egy tagállam arra irányuló kérését, hogy a Bizottság nyújtson be javaslatot a Tanácshoz e rendelet mellékleteinek módosítása iránt, az érintett harmadik országnak az I. mellékletbe való felvétele, illetve a II. mellékletből való törlése céljából;
e) amennyiben a harmadik ország még azelőtt visszavonja határozatát a vízumkötelezettség bevezetéséről, hogy a Tanács elfogadta volna e rendelet mellékleteinek ilyen módosítását, az érintett tagállam erről haladéktalanul írásban tájékoztatja a Bizottságot és a Tanácsot;
f) ezt a tájékoztatást a Tanács az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi. Az érintett harmadik ország állampolgáraira ideiglenesen bevezetett vízumkötelezettség a közzétételt követő 7. nap után hatályát veszíti.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában a "vízum" egy tagállam által kiadott olyan engedély vagy egy tagállam által hozott olyan határozat, amely ahhoz szükséges, hogy:
- az adott tagállamba vagy több tagállamba legfeljebb összesen három hónaposra tervezett tartózkodás céljából beutazzanak,
- az adott tagállam vagy több tagállam területére átutazás céljából beutazzanak, a repülőtéri tranzit kivételével.
3. cikk
A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről 1959. április 20-án, Strasbourgban aláírt európai megállapodásban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül a menekültnek elismert és a hontalan személyek tekintetében:
- vízumkötelezettséget kell előírni, amennyiben az a harmadik ország, amelyben tartózkodási helyük van és amely útiokmányaikat kiállította, az I. mellékletben felsorolt harmadik országok egyike;
- vízumkötelezettség alóli mentesség nyújtható, amennyiben az a harmadik ország, ahol tartózkodási helyük van és amely útiokmányaikat kiállította, a II. mellékletben felsorolt harmadik országok egyike.
4. cikk
(1) A tagállamok kivételt tehetnek az 1. cikk (1) bekezdésében előírt vízumkötelezettség vagy az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízummentesség alól:
a) diplomata útlevél, szolgálati útlevél és egyéb hivatali útlevelek birtokosai;
b) polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzet tagjai;
c) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légijáratok hajózó személyzete és kisegítői, valamint az egyéb segítő személyek;
d) a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzete;
e) egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissez-passer birtokosai
számára.
(2) A tagállamok mentesíthetik a vízumkötelezettség alól azt az I. mellékletben felsorolt harmadik állam állampolgárságával rendelkező iskolai tanulót, aki a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik országban rendelkezik lakóhellyel és iskolai kirándulás keretében, az iskolai tanulók csoportjának tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utazik.
(3) A tagállamok kivételt tehetnek az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízummentesség alól olyan személyek esetén, akik tartózkodásuk alatt kereső tevékenységet folytatnak.
5. cikk
(1) E rendelet hatálybalépését követő 10 munkanapon belül a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a 3. cikk második francia bekezdése és a 4. cikk alapján tett intézkedéseikről. Ezen intézkedések későbbi módosításáról 5 munkanapon belül tájékoztatni kell a tagállamokat és a Bizottságot.
(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában tájékoztatásul közzéteszi.
6. cikk
Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak az államok, a területi egységek, valamint a hatóságaik által kiállított útlevelek, illetve úti- és személyazonossági okmányok elismerésére vonatkozó hatáskörét.
7. cikk
(1) Az 574/1999/EK tanácsi rendelet [5] helyébe e rendelet lép.
(2) A Közös konzuli utasításnak (KKU) és a Közös kézikönyvnek (KK) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozatából [SCH/Com-ex(99) 13] adódó végleges szövegváltozatai a következőképpen módosulnak:
1. A KKU 1. melléklete I. részének, valamint a KK 5. melléklete I. részének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
"Azon harmadik országok közös listája, amelyek állampolgáraira valamennyi, az 539/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó tagállamban kiterjed a vízumkötelezettség";
2. A KKU 1. melléklete I. részében, valamint a KK 5. melléklete I. részében található lista helyébe az e rendelet I. mellékletében található lista lép;
3. A KKU 1. melléklete II. részének, valamint a KK 5. melléklete II. részének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
"Azon harmadik országok közös listája, amelyek állampolgáraira valamennyi, az 539/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó tagállamban kiterjed a vízummentesség";
4. A KKU 1. melléklete II. részében, valamint a KK 5. melléklete II. részében található lista helyébe az e rendelet II. mellékletében foglalt lista lép;
5. A KKU 1. mellékletének III. részét és a KK 5. mellékletének III. részét el kell hagyni.
(3) A Schengeni Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i [SCH/Com-ex(97) 32] és 1998. december 16-i [SCH/Com-ex(98) 53, rev. 2] határozatai hatályukat vesztik.
8. cikk
(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) A II. mellékletben csillaggal megjelölt ország állampolgárai tekintetében az 1. cikk (2) bekezdése alkalmazásának időpontjáról a Tanács, a Szerződés 67. cikkének (3) bekezdésének megfelelően, a következő albekezdésben említett jelentés alapján később határoz.
A Bizottság evégett felkéri az érintett országot, hogy jelölje meg, milyen kötelezettségeket kész vállalni az illegális bevándorlás és az illegális tartózkodás vonatkozásában, ideértve az érintett országból származó, illegálisan a tagállamok területén tartózkodó személyek hazatelepítését is, és erről jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Bizottság, esetleges hasznos ajánlásaival együtt, legkésőbb 2001. június 30-ig benyújtja a Tanácshoz első jelentését.
Mindaddig, amíg a Tanács nem fogadja el a fent említett határozattal létrehozott jogi aktust, az érintett ország állampolgáraira az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget kell alkalmazni. E rendelet 2-6. cikkét teljes egészében alkalmazni kell.
Ez a rendelet az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2001. március 15.
a Tanács részéről
az elnök
M-I. Klingvall
[1] HL C 177. E., 2000.6.27, 66. o.
[2] 2000. július 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
[3] HL L 176., 1999.7.10, 1. o.
[4] HL L 176., 1999.7.10, 31. o.
[5] HL L 72., 1999.3.18, 2. o.
--------------------------------------------------
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett közös lista
1. ÁLLAMOK
Afganisztán
Albánia
Algéria
Angola
Antigua és Barbuda
Armenia
Azerbajdzsán
Bahama-szigetek
Bahrein
Banglades
Barbados
Belarusz
Belize
Benin
Bissau-Guinea
Bhután
Bosznia és Hercegovina
Botswana
Burkina Faso
Burma/Mianmar
Burundi
Comore-szigetek
Csád
Dél-Afrika
Dominika
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emírségek
Egyiptom
Elefántcsontpart
Eritrea
Északi Mariana-szigetek
Észak-Korea
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Grenada
Grúzia
Guinea
Guyana
Haiti
India
Indonézia
Irak
Irán
Jamaica
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Katar
Kazahsztán
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Demokratikus Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lesotho
Libanon
Libéria
Líbia
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Madagaszkár
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
Mauritius
Mianmar
Mikronézia
Moldávia
Mongólia
Mozambik
Namíbia
Nauru
Nepál
Niger
Nigéria
Nyugat-Szamoa
Omán
Oroszország
Örményország
Pakisztán
Palau
Pápua Új-Guinea
Peru
Ruanda
Saint Kitts és Nevis
Saint Lucia
Saint Vincent és Grenadine-szigetek
Salamon-szigetek
São Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Srí Lanka
Suriname
Szaúd-Arábia
Szenegál
Szerbia és Montenegró (Jugoszláv Szövetségi Köztársaság)
Szíria
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tanzánia
Thaiföld
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Tuvalu
Türkmenisztán
Uganda
Ukrajna
Üzbegisztán
Vanuatu
Vietnám
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki-szigetek
2. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT
Kelet-Timor
Palesztin Hatóság
Tajvan
--------------------------------------------------
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett közös lista
1. ÁLLAMOK
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Argentína
Ausztrália
Bolívia
Brazília
Brunei
Bulgária
Chile
Ciprus
Costa Rica
Cseh Köztársaság
Dél-Korea
Ecuador
Észtország
Guatemala
Honduras
Horvátország
Izrael
Japán
Kanada
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Magyarország
Malajzia
Málta
Mexikó
Monaco
Nicaragua
Panama
Paraguay
Románia [1]
Salvador
San Marino
Svájc
Szentszék
Szingapúr
Szlovákia
Szlovénia
Új-Zéland
Uruguay
Venezuela
2. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓI
Hongkong – Különleges Közigazgatási Régió [2]
Makaó – Különleges Közigazgatási Régió [3]
[1] Lásd a 8. cikk (2) bekezdését.
[2] A vízummentesség csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a "Hong Kong Special Administrative Region" útlevelével.
[3] A vízummentesség csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a "Região Administrativa Especial de Macau" útlevelével.
--------------------------------------------------
| Az oldal tetejére |