EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31996L0048

A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

OJ L 235, 17.9.1996, p. 6–24 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Estonian: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Latvian: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Lithuanian: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Hungarian Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Maltese: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Polish: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Slovak: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Slovene: Chapter 13 Volume 017 P. 152 - 170
Special edition in Bulgarian: Chapter 13 Volume 019 P. 3 - 21
Special edition in Romanian: Chapter 13 Volume 019 P. 3 - 21

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 18/07/2010; hatályon kívül helyezte: 32008L0057

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1996/48/oj

31996L0048



Hivatalos Lap L 235 , 17/09/1996 o. 0006 - 0024


A Tanács 96/48/EK irányelve

(1996. július 23.)

a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 129d. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

mivel különösen indokolt a nemzetek nagy sebességű vasúthálózatai összekapcsolódásának, kölcsönös átjárhatóságának, továbbá hozzáférhetőségének a javítása annak érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők és helyi hatóságok teljes mértékben élvezhessék egy belső határok nélküli térség létrehozásának előnyeit;

mivel a tagállamok kormányainak, az európai vasúti társaságoknak és az európai vasúti háttériparnak a képviselőiből álló magas szintű munkacsoport – amelyet a Bizottság hívott össze azért, hogy eleget tegyen a Tanács 1989. december 4-i és 5-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott kérésnek – összeállította egy nagy sebességű európai vasúthálózat általános tervét;

mivel 1990. decemberében a Bizottság közleményt juttatott el a Tanácshoz a nagy sebességű vasúthálózatról, és mivel a Tanács ezt a közleményt 1990. december 17-i állásfoglalásában [5] kedvező fogadtatásban részesítette;

mivel a Szerződés 129c. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség alkalmazzon minden, a hálózat kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében szükségesnek tekintett intézkedést, különösen a műszaki szabványosítás terén;

mivel a nagy sebességű szerelvények kereskedelmi célú üzemeltetése magas fokú összeegyeztethetőséget kíván az infrastruktúra és a járművek műszaki jellemzői között; mivel a teljesítményszint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és a költség ettől az összeegyeztethetőségtől függ, ahogy különösen az európai nagy sebességű vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága is;

mivel a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv [6] értelmében a tagállamok vasúthálózatainak fokozottan hozzáférhetőeknek kell lenniük a vasútvállalatok számára, ez azonban megkívánja az infrastruktúra, a vasúti berendezések és a járművek kölcsönös átjárhatóságát;

mivel a tagállamok felelősek többnyire a vasúthálózatokra vonatkozó biztonsági, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályok betartásának biztosításáért e vasutak tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemeltetése során; mivel a helyi hatóságokkal együtt ugyancsak felelősséggel tartoznak a földdel, illetve a regionális tervezéssel kapcsolatos jogok, valamint a környezetvédelem tekintetében; mivel ez is különös jelentősséggel bír a nagy sebességű vasúthálózatok vonatkozásában;

mivel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv [7] megköveteli a távolsági vasúti közlekedés számára történő pályaépítések környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát;

mivel a nemzeti jogszabályok, a vasutak belső szabályzatai és a vasutak által alkalmazott műszaki előírások jelentős eltéréseket mutatnak; mivel ezek a nemzeti jogszabályok és belső szabályzatok az egyes államok iparának megfelelő technikákat foglalják magukban; mivel ezek a nemzeti rendelkezések és belső szabályzatok más és más méreteket, eszközöket és különleges jellemzőket írnak elő; mivel ez a helyzet a Közösség-szerte közlekedni képes nagy sebességű vonatok használata ellen hat;

mivel az évek során ez a helyzet a szerződések valódi hozzáférhetővé tételének hátrányára nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a nemzeti vasúti háttéripar és a nemzeti vasúti társaságok között; mivel ezen iparágak világméretű versenyképességének fokozása nyílt, versenyképes európai piacot kíván;

mivel ezért indokolt a Közösség egészére vonatkozóan a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerre alkalmazandó alapvető követelmények meghatározása;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kiterjedtsége és összetett jellege folytán gyakorlati okokból szükségesnek bizonyult a rendszer felosztása alrendszerekre; mivel minden alrendszerrel szemben meg kell határozni az alapvető követelményeket, miközben a Közösség egészére nézve rögzíteni kell az alapvető paramétereket és meg kell határozni a műszaki előírást, különösen a rendszerelemek és a kapcsolódási pontok tekintetében, azért, hogy eleget lehessen tenni az alapvető követelményeknek; mivel azonban bizonyos alrendszerekre (környezet, felhasználók és működés) az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok a kölcsönös átjárhatóság biztosításához szükségesek az infrastruktúra, az energia, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek, valamint a járművek terén;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó rendelkezések bevezetése nem okozhat indokolatlan költség-haszon akadályokat az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának megőrzése során, ugyanakkor továbbra is célkitűzésként kell kezelni a nagy sebességű vonatoknak a Közösség egész területén történő közlekedését;

mivel az egyes tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy meghatározott esetekben ne alkalmazzanak egyes átjárhatósági műszaki előírásokat, feltéve hogy megfelelő eljárások garantálják, hogy az ilyen eltérési lehetőségek indokoltak; mivel a Szerződés 129c. cikke előírja, hogy a Közösség által a kölcsönös átjárhatóság területén végzett tevékenység során figyelembe kell venni a projektek potenciális gazdasági életképességét;

mivel az ajánlatkérőknek valamennyi szerződésre vonatkozóan a műszaki előírásokat bele kell foglalniuk az általános dokumentációba, illetve a szerződésre vonatkozó dokumentációba annak érdekében, hogy eleget tehessenek a vasúti ágazatban történő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek, különösen a 93/38/EGK irányelvben [8] foglaltaknak; mivel létre kell hozni az európai műszaki előírások gyűjteményét, amely referenciaként szolgál ezeknek a műszaki előírásoknak a vonatkozásában;

mivel a 93/38/EGK irányelv értelmében egy európai előírás egy európai szabványt végrehajtó közös műszaki előírás, európai műszaki jóváhagyás vagy nemzeti szabvány; mivel a Bizottság megbízásából valamely európai szabványügyi testületnek, úgymint az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), összehangolt európai szabványokat kell alkotnia és azok referenciáit közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában;

mivel a Közösség érdekét szolgálná egy olyan nemzetközi szabványosítási rendszer, amely alkalmas lenne a nemzetközi kereskedelem szereplői által valóban alkalmazott és a közösségi politika követelményeinek megfelelő szabványok megalkotására; mivel ezért az európai szabványügyi testületeknek folytatniuk kell együttműködésüket a nemzetközi szabványügyi testületekkel;

mivel az ajánlatkérők meghatározzák az európai előírások, illetve az egyéb szabványok kiegészítéséhez szükséges további követelményeket; mivel az ilyen előírások nem gátolhatják a közösségi szinten összehangolt alapvető követelmények teljesítését, amelyeknek a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek is meg kell felelnie;

mivel a rendszerelemek megfelelőség- és alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárásoknak a 93/465/EGK határozatban [9] szabályozott modulok használatán kell alapulniuk; mivel az érintett iparágak fejlődésének elősegítése érdekében indokolt a minőségbiztosítási rendszert magukban foglaló eljárások lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése; mivel a rendszerelemek fogalmába egyaránt beletartoznak az anyagi és szellemi javak, úgymint a szoftver;

mivel a biztonság, a hozzáférhetőség vagy a rendszergazdaságosság vonatkozásában vizsgálni kell a legkritikusabb rendszerelemek alkalmazhatóságát;

mivel az ajánlatkérők az európai előírásokra való hivatkozás útján rögzítik a szerződéses dokumentumokban azokat a jellemzőket, amelyeknek – különösen a rendszerelemek vonatkozásában – a gyártóknak szerződésszerűen meg kell felelniük; mivel az adott helyzetben a rendszerelemek megfelelősége – a rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása és garantálása érdekében – főleg felhasználásuk területéhez kötődik, és nem kizárólag a közösségi piacon való szabad mozgásukhoz;

mivel ezért nem szükséges, hogy a gyártó cég elhelyezze a CE-jelölést az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá eső rendszerelemeken, minthogy az erre a célra az irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban végrehajtott megfelelőség- és/vagy alkalmazhatósági értékelés alapján a gyártó cég megfelelőségi nyilatkozata elegendő; mivel ez nem befolyásolja a gyártó cégek azon kötelezettségét, hogy egyes rendszerelemeken feltüntessék a CE-jelölést, amely igazolja azok megfelelőségét a rájuk vonatkozó egyéb közösségi rendelkezéseknek;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszereket hitelesítési eljárásnak kell alávetni; mivel az ilyen hitelesítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezéséért felelős hatóságok egyértelműen megbizonyosodhassanak arról, hogy a tervezés, a kivitelezés és az üzembe helyezés eredménye megfelel-e a hatályos rendelkezéseknek és műszaki üzemviteli előírásoknak; mivel ennek azt is biztosítania kell, hogy a gyártók – függetlenül attól, hogy melyik országban működnek – számíthassanak az egyenlő bánásmódra; mivel ennek érdekében rögzíteni kell azt a modult, amely meghatározza az alrendszerek EK-hitelesítésére vonatkozó elveket és feltételeket;

mivel az EK-hitelesítési eljárás az ÁME-okon (azaz az átjárhatósági műszaki előírásokon) alapul; mivel ezeket az ÁME-okat a Bizottság felhatalmazása alapján az infrastruktúra működtetői, a vasútvállalatok és a vasúti háttéripar képviselőiből álló közös testület dolgozza ki; mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében követelmény az ÁME-okra való hivatkozás, és mivel ezek az ÁME-ok a 93/38/EGK irányelv 18. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá esnek;

mivel a megfelelőségértékelési eljárások, illetve a rendszerelemek alkalmazhatósági értékelésére vonatkozó eljárások, valamint az alrendszerek értékelésére vonatkozó eljárások vizsgálatáért felelős bejelentett szervezeteknek – különösen az európai előírás hiányában – a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk határozataikat;

mivel a 91/440/EGK tanácsi irányelv előírja a tevékenységek számviteli szempontból történő szétválasztását szállítási szolgáltatás végzése, illetve pályavasúti társaság üzemeltetésére; mivel az adott helyzetben a bejelentett szervezetekként kijelölt vasúti infrastruktúra működtetői által nyújtott speciális szolgáltatásokat úgy kell strukturálni, hogy megfeleljenek az ilyen típusú testületre kötelezően vonatkozó követelményeknek; mivel más szakosodott testület is lehet bejelentett, ha megfelel ugyanezen követelményeknek;

mivel a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága a Közösségben széles körben érvényesül; mivel a tagállamok egyénileg nem tudják megtenni a szükséges intézkedéseket a kölcsönös átjárhatóság megvalósítása érdekében; mivel ezért a szubszidiaritás elve értelmében ezt a lépést a Közösség szintjén kell megtenni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) A Szerződés 129b. és 129c. cikkében foglaltakkal összhangban ennek az irányelvnek az a célja, hogy meghatározza a feltételeket a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának a Közösség területén történő megvalósítása érdekében az I. mellékletben leírtak szerint.

(2) Ezek a feltételek azokat a projekteket érintik, amelyek ennek az irányelvnek a hatálybalépése időpontját követően üzembe helyezendő rendszer működését elősegítő infrastruktúra és járművek létrehozására, fejlesztésére és működtetésére vonatkoznak.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer: az az I. mellékletben ismertetett struktúra, amely vasútvonalak és helyhez kötött berendezések által alkotott vasúti infrastruktúrából, a nagy sebességű forgalom lebonyolítására megépített, illetve feljavított transzeurópai szállítási hálózatból, valamint a fenti infrastruktúrán való közlekedésre tervezett járművekből áll;

b) kölcsönös átjárhatóság: a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek az a képessége, amely lehetővé teszi az előírt teljesítményszinteknek megfelelő nagy sebességű vonatszerelvények biztonságos és zavartalan közlekedését. Ez az adottság azokon a jogszabályi, műszaki és üzemviteli feltételeken alapul, amelyeknek az alapvető követelmények teljesítése érdekében eleget kell tenni;

c) alrendszerek: a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer – a II. mellékletben leírtak szerint – felosztása strukturális, illetve funkcionális alrendszerekre, amelyekre alapvető követelményeket kell meghatározni;

d) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem: azok az elemi rendszerelemek, rendszerelemcsoportok, szerkezeti részegységei vagy berendezések teljes egységei, amelyek egy olyan alrendszerbe illeszkednek vagy illesztendők be, amelytől közvetve vagy közvetlenül a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ;

e) alapvető követelmények: mindazok a III. mellékletben rögzített feltételek, amelyeknek a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek, illetve a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek meg kell felelniük;

f) európai előírás: a 93/38/EGK irányelv 1. cikkének (8)–(12) pontjában meghatározott közös műszaki előírás, európai műszaki jóváhagyás vagy nemzeti szabvány, amelyek egy európai szabványt alkalmaznak;

g) átjárhatósági műszaki előírás (a továbbiakban ÁME): olyan előírás, amely az alapvető követelmények teljesítése érdekében minden alrendszerre kiterjed azáltal, hogy megteremti a szükséges kölcsönös funkcionális kapcsolatot az alrendszerek és nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer között, valamint biztosítja az utóbbi összeegyeztethetőségét;

h) közös képviseleti testület: az a testület, amelyben együtt vannak az infrastruktúra működtetői, a vasútvállalatok és az ipar képviselői, és amely az ÁME-ok kidolgozásáért felel. Az "infrastruktúra működtetői" kifejezés értelmezését a 91/440/EGK irányelv 3. és 7. cikke adja meg;

i) bejelentett szervezetek: olyan szervezetek, amelyek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőség-, illetve alkalmazhatósági értékeléséért felelősek vagy vizsgálják az alrendszereket hitelesítő EK-eljárásokat.

3. cikk

(1) Ez az irányelv azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyek valamennyi alrendszer tekintetében rendelkeznek a paraméterekről, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekről és kapcsolódási pontjaikról, az eljárásokról, továbbá a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer általános összeegyeztethetőségére vonatkozó azon feltételekről, amelyek e rendszer kölcsönös átjárhatóságához szükségesek.

(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit a Közösség egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Azonban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tekintetében ezen irányelv alapvető követelményeinek teljesítése megkövetelheti az erre a célra kidolgozott egyedi európai előírás használatát.

4. cikk

(1) A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek és azok rendszerelemeinek meg kell felelniük a vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) A 93/38/EGK irányelv 18. cikkének (4) bekezdésében említett további műszaki előírás – amely ahhoz szükséges, hogy kiegészítse az európai előírásokat, illetve más, a Közösségen belül használt szabványokat – nem lehet ellentétes az alapvető követelményekkel.

II. FEJEZET

Átjárhatósági műszaki előírás

5. cikk

(1) Minden alrendszerre vonatkozik egy ÁME. A környezettel, a működéssel és a felhasználókkal kapcsolatos alrendszerek esetében az ÁME-okat csak olyan mértékben dolgozzák ki, amely a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosításához szükséges az infrastruktúra, az energia, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek, valamint a járművek terén.

(2) Az alrendszereknek meg kell felelniük az ÁME-okban foglaltaknak. Ezt a megfelelést mindaddig folyamatosan fenn kell tartani, amíg minden alrendszer használatban van.

(3) Az ÁME-ok a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósításához szükséges mértékben:

a) meghatározzák az alrendszerekre vonatkozó alapvető követelményeket és kapcsolódási pontjait;

b) rögzítik a II. melléklet (3) pontjában részletezett és az alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges alapvető paramétereket;

c) rögzítik a következő vonalkategóriákra előírt teljesítményértékek elérése érdekében teljesítendő feltételeket:

- kifejezetten a nagy sebességű forgalomra épített vonalak,

- kifejezetten a nagy sebességű forgalom igényei szerint feljavított vonalak,

- kifejezetten a nagy sebességű forgalom igényei szerint feljavított azon vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, mentesítési, illetve városrendezési korlátok folytán sajátos jellemzőkkel bírnak;

d) rögzítik, hogy bizonyos különleges esetekben melyek a lehetséges megvalósítási feltételek;

e) meghatározzák, hogy melyek azok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és kapcsolódási pontok, amelyekre – miközben megfelelnek az alapvető követelményeknek – a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítása érdekében szükséges európai előírásoknak – beleértve az európai szabványoknak is – vonatkozniuk kell;

f) megállapítják – minden egyes vizsgált esetben –, hogy a 93/465/EGK határozatban definiált modulok közül melyeket kell igénybe venni, illetve indokolt esetben milyen különleges eljárást kell alkalmazni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának megállapítása, továbbá az alrendszerek EK-hitelesítésének minősítése érdekében.

(4) Az ÁME-ok nem gátolhatják a tagállamoknak a más vonatok közlekedésére szolgáló új vagy minőségileg feljavított infrastruktúrák használatára vonatkozó határozatait.

(5) Az ÁME-oknak való megfelelés lehetővé teszi egy olyan összeegyeztethető nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kialakítását, amely szükség szerint megőrzi az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának összeegyeztethetőségét.

6. cikk

(1) Az ÁME-tervezeteket a Bizottság felhatalmazása alapján a közös képviseleti testület dolgozza ki a 21. cikk (2) bekezdésében rögzített eljárás szerint. Az ÁME-okat ugyanennek az eljárásnak megfelelően fogadják el és vizsgálják felül. Ezeket a Bizottságnak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tennie.

(2) A közös képviseleti testület felelős az ÁME-ok felülvizsgálatának és naprakésszé tételének előkészítéséért, továbbá ajánlásokat tesz a 21. cikkben említett bizottság számára a műszaki fejlődés, illetve a társadalmi igények figyelembevétele érdekében.

(3) Az ÁME-ok elkészítése, elfogadása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni azoknak a műszaki megoldásoknak a becsült költségigényeit, amelyek révén az ÁME-ok teljesíthetők, tekintettel a leginkább életképesebb megoldások meghatározására és végrehajtására. Ennek érdekében a közös képviseleti testület minden ÁME-tervezethez csatolja azoknak a műszaki megoldásoknak a becsült költség- és haszonértékelését, amely valamennyi gazdasági szereplőre vonatkozik.

(4) A bizottságot a közös képviseleti testület rendszeresen tájékoztatja az ÁME-okkal kapcsolatban végzett előkészítő munkákról. A bizottság hasznos ajánlással láthatja el a közös képviseleti testületet az ÁME-ok elkészítésére vonatkozóan az alapvető követelmények alapján és a költségbecslések tekintetében.

(5) Az ÁME-ok elfogadásakor hatálybalépésük időpontját a 21. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint rögzíteni kell.

(6) A közös képviseleti testületnek nyílt és átlátható módon kell végeznie a munkáját az általános közösségi szabványosítási eljárásoknak megfelelően.

7. cikk

A tagállamoknak a következő esetekben és körülmények között nem szükséges alkalmazniuk egyes ÁME-okat, beleértve a járművekre vonatkozókat is:

a) új vonalat létesítő vagy egy meglévőt a nagy sebességű forgalom számára minőségileg feljavító projekt esetében, ha az a kérdéses ÁME-ok közzététele időpontjában már a kidolgozás előrehaladott állapotában van.

Az érintett tagállam előre értesíti a Bizottságot a szándékában álló eltérésről, tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a projekt milyen fázisba jutott, továbbá eljuttat hozzá egy beadványt, amelyben ismerteti azt az ÁME-ot vagy ÁME-részt, amelyet nem kíván alkalmazni, azokat a rendelkezéseket, amelyeket a projekt kivitelezése során alkalmazni kíván az esetleges kölcsönös átjárhatóság előmozdítása érdekében, továbbá az eltérést alátámasztó műszaki, adminisztrációs, illetve gazdasági indokokat;

b) meglévő vonalnak a nagy sebességű forgalom igényei szerinti minőségi fejlesztésére irányuló projekt esetében, ha a rakszelvény, a nyomtáv, illetve a vágánytengely-távolság eltér az európai vasúthálózatok többségénél meglévő értékektől, és ha a vonalnak nincs közvetlen csatlakozása egy másik olyan tagállam nagy sebességű hálózatára, amely része a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszernek.

Az érintett tagállam előre értesíti a Bizottságot a szándékában álló eltérésről, továbbá eljuttat hozzá egy beadványt, amelyben ismerteti azt az ÁME-ot vagy ÁME-részt, amelyet az első alpontban említett fizikai paraméter(ek) vonatkozásában nem kíván alkalmazni, azokat a rendelkezéseket, amelyeket a projekt kivitelezése során alkalmazni kíván az esetleges kölcsönös átjárhatóság előmozdítása érdekében, a működés összeegyeztethetőségét garantáló céllal tervbe vett átmeneti intézkedéseit, továbbá az eltérést alátámasztó műszaki, közigazgatási, illetve gazdasági indokokat;

c) új vonalat létesítő vagy meglévőt a nagy sebességű forgalom számára minőségileg feljavító, az érintett tagállam területén kivitelezett projektek esetében, ha annak vasúthálózata nem csatlakozik a Közösség többi országának nagy sebességű vasúthálózatára, illetve attól tenger választja el.

Az érintett tagállam előre értesíti a Bizottságot a szándékában álló eltérésről, továbbá eljuttat hozzá egy beadványt, amely tartalmazza a b) bekezdés második albekezdésében előírt dokumentumokat;

d) meglévő vonalnak a nagy sebességű forgalom igényei szerinti minőségi fejlesztésére irányuló projekt esetében, ha ezen ÁME-ok alkalmazása a projekt gazdasági életképességét veszélyezteti.

Az érintett tagállam előre értesíti a Bizottságot a szándékában álló eltérésről, továbbá eljuttat hozzá egy beadványt, amelyben ismerteti a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó azon műszaki előírást vagy előírásrészt, amelyet nem kíván alkalmazni. A Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállam által kilátásba helyezett intézkedések megalapozottak-e, és a 21. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően határozatot hoz.

III. FEJEZET

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

8. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket:

- csak akkor értékesítik, ha lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóság megvalósítását a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren belül, és egyidejűleg megfelelnek az alapvető követelményeknek is,

- tervezett felhasználási területükön használják fel, továbbá beépítésük és karbantartásuk megfelelő módon történik.

A fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy ezeket a rendszerelemeket valamely más rendeltetéssel értékesítsék, vagy azokat a hagyományos vasútvonalakon állítsák üzembe.

9. cikk

A tagállamok ennek az irányelvnek az alapján területükön nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a piaci értékesítését a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren való felhasználás céljából, amennyiben azok megfelelnek ennek az irányelvnek.

10. cikk

(1) A tagállamok az ezen irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek megfelelőnek tekintik azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket, amelyek rendelkeznek olyan EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal, amelynek elemeit a IV. melléklet tartalmazza.

(2) Azt, hogy valamely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a rá vonatkozó alapvető követelményeknek, bármely létező és vonatkozó európai előírással összefüggésben meg kell állapítani.

(3) Az európai előírásokra való hivatkozásokat a tagállamok az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé.

(4) Az európai szabványokat átültető nemzeti szabványokra való hivatkozásokat a tagállamok közzéteszik.

(5) A tagállamok európai előírások hiányában, továbbá a 20. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül tájékoztatják a többi tagállamot, valamint a Bizottságot az alapvető követelmények végrehajtása érdekében használt szabványokról és műszaki előírásokról.

11. cikk

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság véleménye szerint az európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, úgy az érintett előírások részben vagy egészben történő visszavonásáról vagy módosításáról lehet dönteni a 21. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, és amennyiben európai szabványok is érintettek, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK irányelv [10] alapján felállított bizottsággal folytatott konzultációt követően.

12. cikk

(1) Ha egy tagállam megerősíti, hogy az EK-megfelelőségi és alkalmazhatósági nyilatkozat hatálya alá tartozó és a piacon forgalmazott, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezett módon történő használata esetén az valószínűleg nem felel meg az alapvető követelményeknek, akkor minden szükséges lépést megtesz az ilyen rendszerelem alkalmazási területének korlátozása, használatának megtiltása, illetve a piacról való kivonása érdekében. A megtett intézkedésekről a tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és megindokolja határozatát, különösen azt hangsúlyozva, hogy a megfelelőség hiánya annak a következménye, hogy:

- a rendszerelem nem felel meg az alapvető követelményeknek,

- rosszul alkalmazták az európai előírásokat ott, ahol azok alkalmazására szükség volt,

- nem megfelelőek az európai előírások.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultál az érintett felekkel. Amennyiben ennek a konzultációnak a következtében a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés indokolt, úgy erről haladéktalanul értesíti a kezdeményező, illetve a többi tagállamot. Amennyiben ennek a konzultációnak az eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy az intézkedés nem indokolt, úgy erről haladéktalanul értesíti a kezdeményező tagállamot, valamint a gyártó céget, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét. Ha az (1) pontban említett határozatot az európai előírásokban meglévő hiányosság indokolja, akkor a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(3) Amennyiben EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem felel meg a nyilatkozatnak, úgy az illetékes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket azzal a szervvel szemben, amely a nyilatkozatot kiadta, és erről tájékoztatja a Bizottságot, valamint a többi tagállamot.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok folyamatos tájékoztatást kapjanak az eljárás folyamatáról és eredményeiről.

13. cikk

(1) Valamely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozat kiállítása érdekében a rendszerelem gyártójának, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének a rá vonatkozó ÁME-okban rögzített rendelkezéseket kell alkalmaznia.

(2) Amennyiben az ÁME-ok megkívánják, úgy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a megfelelőség-, illetve alkalmazhatósági megállapítását annak a bejelentett szervezetnek kell elvégeznie, amelyhez a gyártó, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérelmét benyújtotta.

(3) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más szempontokra kiterjedő egyéb közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak, úgy az EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozatban – ilyen esetekben – fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más irányelvek követelményeinek is eleget tesznek.

(4) Ha sem a gyártó, sem pedig annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nem teljesítette az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeket, akkor azok arra a személyre hárulnak, aki az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet forgalomba hozza. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak arra a személyre, aki összeszereli a különböző származási helyű kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet vagy annak elemeit, továbbá aki saját használatra gyártja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ennek az irányelvnek az alkalmazásában.

(5) A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

a) minden olyan esetben, amikor valamely tagállam úgy véli, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül állították ki, a gyártót vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét kötelezni kell arra, hogy biztosítsa a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségének ismételt megállapítását, és az adott tagállam által rögzített feltételek mellett a jogsértés abbahagyását;

b) amennyiben a meg nem felelés esete tartósan fennáll, úgy a tagállam megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy korlátozza vagy megtiltsa a kérdéses kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem piaci forgalmazását, illetve biztosítsa annak kivonását a piacról a 12. cikkben említett eljárásnak megfelelően.

IV. FEJEZET

Alrendszerek

14. cikk

A tagállamok a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszerek közül azok üzembe helyezését engedélyezik, amelyek a területükön helyezkednek el, vagy amelyeket a területükön letelepedett vasúti vállalkozások üzemeltetnek.

E célból a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az alrendszereket csak akkor lehessen üzembe helyezni, ha azokat úgy tervezték, építették meg és építették be, és/vagy üzemeltetik, hogy az nem akadályozza a rájuk vonatkozó alapvető követelmények teljesítését a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerbe történő integráció során.

15. cikk

A 19. cikk sérelme nélkül a tagállamok saját területükön és ennek az irányelvnek az alapján nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó olyan strukturális alrendszerek megépítését, üzembe helyezését, illetve üzemeltetését, amelyek megfelelnek az alapvető követelményeknek.

16. cikk

(1) A tagállamok a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszerek közül azokat tekintik kölcsönösen átjárhatónak és a vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyek EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkeznek.

(2) A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának az alapvető követelmények szerint történő hitelesítését az ÁME-okra való hivatkozással kell végezni, amennyiben ilyenek léteznek.

(3) ÁME-ok hiányában a tagállamok megküldik a többi tagállam, valamint a Bizottság részére az alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges, alkalmazott műszaki szabályaik jegyzékét.

17. cikk

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az ÁME-ok nem felelnek meg teljes mértékben az alapvető követelményeknek, úgy a 21. cikkben említett bizottsággal lehet konzultálni valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére.

18. cikk

(1) Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállításához az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselője felkéri az erre a célra általa kiválasztott bejelentett szervezetet, hogy értékelje az EK-hitelesítési eljárást.

(2) Az alrendszer EK-hitelesítését végző bejelentett szervezet tevékenysége a tervezés szakaszában veszi kezdetét és valamennyi gyártási szakaszra kiterjed egészen a típusjóváhagyás szakaszáig, mielőtt megtörténne az alrendszer üzembe helyezése.

(3) A bejelentett szervezet felel annak a műszaki dokumentációnak az összeállításáért, amelyet az EK-hitelesítési nyilatkozathoz kell csatolni. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó összes szükséges dokumentumot, adott esetben pedig a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét igazoló összes dokumentumot. Továbbá tartalmaznia kell a használat feltételeire és korlátaira vonatkozó összes elemet, továbbá a szervizeléssel, a folyamatos vagy rutinjellegű ellenőrzéssel, a beállítással és a karbantartással összefüggő utasításokat.

19. cikk

(1) Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy a műszaki dokumentációval kiegészített EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező valamely strukturális alrendszer teljes egészében nem tesz eleget ennek az irányelvnek, és különösen nem felel meg az alapvető követelményeknek, úgy kérheti további ellenőrzések végrehajtását.

(2) A kérést benyújtó tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot valamennyi kért további ellenőrzésről, és részletezi a kérését alátámasztó indokokat. A Bizottság késedelem nélkül megindítja a 21. cikk (2) bekezdésben rögzített eljárást.

V. FEJEZET

Bejelentett szervezetek

20. cikk

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a 13. cikkben említett megfelelőség-, illetve alkalmazhatóság megállapítására irányuló eljárás, valamint a 18. cikkben említett ellenőrzési eljárás lebonyolításáért felelős testületekről, feltüntetve valamennyi testület hatáskörét.

A Bizottság azonosító számot ad a testületeknek. A testületek jegyzékét azonosító számmal és a rájuk bízott feladattal együtt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé, továbbá gondoskodnak arról, hogy a listát állandóan frissítsék.

(2) A tagállamok a VII. mellékletben foglalt feltételeket alkalmazzák a bejelenteni kívánt testületek értékelésére. A vonatkozó európai szabványokban előírt értékelési feltételeknek megfelelő testületeket úgy kell tekinteni, mint a kritériumokat teljesítő testületek.

(3) A tagállamok visszavonják jóváhagyásukat azoktól a testületektől, amelyek már nem felelnek meg a VII. mellékletben felsorolt feltételeknek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, valamint a többi tagállamot.

(4) Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy egy másik tagállam által bejelentett szervezet már nem felel meg a vonatkozó feltételeknek, a kérdést a 21. cikkben említett bizottság elé utalják, amely három hónapon belül véleményt ad; a bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot azokról a változtatásokról, amelyekre szükség van, ha a bejelentett szervezetnek meg kell tartania jogállását.

(5) Adott esetben a bejelentett szervezetek koordinációját a 21. cikk (4) bekezdésének megfelelően kell végrehajtani.

VI. FEJEZET

A bizottság

21. cikk

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A Bizottság képviselője a szükséges intézkedésekről tervezetet nyújt be a bizottságnak. A bizottságnak az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően esetlegesen megszabott határidőn belül véleményt kell adnia tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított többséggel eljárva kell adni olyan határozatok esetén, amelyeket a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján kell meghoznia. A tagállamok képviselőinek a bizottságban leadott szavazatait az említett cikkben meghatározott módon súlyozzák. Az elnök nem szavazhat.

A Bizottság elfogadja az előirányzott rendelkezéseket, amennyiben azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

Ha az előirányzott intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy amennyiben a bizottság nem adott véleményt, akkor a Bizottság haladéktalanul a Tanács elé terjeszti a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatát. A Tanács minősített többséggel jár el.

Ha a Tanácshoz intézett megkeresés időpontjától számított három hónapos határidő lejártáig a Tanács nem intézkedik, a Bizottság elfogadja a javasolt intézkedéseket, feltéve hogy a Tanács egyszerű többséggel eljárva nem hozott határozatot az említett intézkedések ellen.

(3) A bizottság bármilyen ügyet megvitathat, amely összefüggésben áll a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával.

(4) Amennyiben szükségesnek bizonyul, a bizottság munkacsoportokat állíthat fel, amelyek segítséget nyújtanak feladatainak végrehajtásához, különös tekintettel a bejelentett szervezetek koordinációjára.

(5) A bizottságot ennek az irányelvnek a hatálybalépésével létre kell hozni.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. cikk

Ennek az irányelvnek az értelmében a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség- és alkalmazhatóságmegállapításával, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó alrendszerek ellenőrzésével kapcsolatban hozott valamennyi határozat, továbbá a (11), (12), (17) és (19) cikk alapján hozott határozat részletesen tartalmazza azokat az indokokat is, amelyeken alapul. A határozatról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatni kell az érintett felet, megadva az érintett tagállam hatályos joga alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, valamint az ilyen jogorvoslatok gyakorlására rendelkezésre álló határidőket.

23. cikk

(1) A tagállamok ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított legkésőbb 30 hónapon belül a módosítják, illetve elfogadják törvényeiket, rendeleteiket és közigazgatási rendelkezéseiket annak érdekében, hogy engedélyezzék azoknak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a használatát, illetve az olyan alrendszerek üzembe helyezését és működtetését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett rendelkezések elfogadásakor hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos közzétételük alkalmával ilyen hivatkozást csatolnak. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

24. cikk

A Bizottság kétévente tesz jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósítása terén elért eredményekről.

25. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 21. napon lép hatályba.

26. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1996. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. Yates

[1] HL C 134., 1994.5.17., 6. o.

[2] HL C 397., 1994.12.31., 8. o.

[3] HL C 210., 1995.8.14., 38. o.

[4] Az Európai Parlament 1995. január 19-i véleménye (HL C 43., 1995.2.20., 60. o.), a Tanács 1995. december 8-i közös álláspontja (HL 356., 1995.12.30., 43. o.), továbbá az Európai Parlament 1996. április 16-i határozata (HL C 141., 1996.5.13., 48. o.)

[5] HL C 33., 1991.2.8., 1. o.

[6] HL L 237., 1991.8.24., 25. o.

[7] HL L 175., 1985.7.5., 40. o.

[8] A Tanács 1993. június 14-i 93/38/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 199., 1993.8.9., 84. o.)

[9] A Tanács 1993. július 22-i 93/465/EGK határozata a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljairól, és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról (HL L 220., 1993.8.30., 23. o.).

[10] HL L 109., 1983.4.26., 8. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A NAGY SEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER

1. Infrastruktúra

a) A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúrája az, amely a Szerződés 129c. cikkében említett irányelvek keretében meghatározott transzeurópai szállítási hálózat vonalain található, amelyeket:

- speciálisan a nagy sebességű forgalom számára építettek, vagy

- speciálisan a nagy sebességű forgalom igényei szerint továbbfejlesztettek.

Ide sorolhatók a csatlakozó vonalak, különösen az új vonalak, illetve a nagy sebességű forgalom igényei szerint minőségileg továbbfejlesztett vonalak csomópontjai a vonalak mentén fekvő városok központi állomásaival, ahol a sebességet a helyi feltételekhez kell igazítani.

b) A nagy sebességű vonalak közé soroljuk a következőket:

- a speciális konstrukciójú nagy sebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagy sebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva,

- a speciálisan nagy sebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

2. Járművek

A fejlett technológiával létrehozott nagy sebességű vonatokat úgy kell megtervezni, hogy garantált legyen a biztonságos, megszakítás nélküli utazás:

- legalább 250 km/h sebességgel a speciális konstrukciójú nagy sebességű vonalakon, ahol megfelelő körülmények között a 300 km/h-t meghaladó sebesség is elérhető,

- 200 km/h körüli sebességgel azokon a meglévő vonalakon, amelyeket speciális módon továbbfejlesztettek vagy továbbfejleszteni kívánnak,

- a lehetséges legnagyobb sebességgel a többi vonalon.

3. Az infrastruktúra és a járművek összeegyeztethetősége

A nagy sebességű vonatok közlekedésének előfeltétele a nagyfokú összeegyeztethetőség az infrastruktúra és a járművek jellemzői között. A teljesítményszint, a biztonság, a szolgáltatás minősége és a költség mind ennek az összeegyeztethetőségének a függvénye.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

1. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó rendszer a következő alrendszerekre bontható:

1.1. Alapvetően strukturális területek:

- infrastruktúra,

- energia,

- ellenőrző-irányító és jelzőrendszer,

- járművek;

1.2. alapvetően működési területek:

- karbantartás,

- környezet,

- működés,

- felhasználók.

2. Minden alrendszerre vonatkozóan meg van adva a kölcsönös átjárhatósággal összefüggő szempontok listája a közös képviseleti testület számára megadott sorrendben az ÁME-tervezetek elkészítéséhez.

A 6. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján ezt a sorrendet a 21. cikk (2) bekezdésében rögzített eljárás szerint kell megállapítani.

Szükség esetén a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó szempontok listáján belül a sorrendet a közös képviseleti testület határozza meg az 5. cikk (3) bekezdése e) pontjának rendelkezései alapján.

3. Az 5. cikk (3) bekezdése b) pontjának értelmében a következő jellemzőket tekintjük a kölcsönös átjárhatóság megvalósítása alapvető paramétereinek:

ALAPVETŐ PARAMÉTEREK:

- Legkisebb infrastruktúra-szelvények

- Legkisebb görbületi sugár

- Nyomtáv

- Legnagyobb vágányterhelés

- Legkisebb peronhosszúság

- Rakfelület magassága

- Tápfeszültség

- Felsővezeték-geometria

- ERTMS jellemzők [1]

- Tengelyterhelés

- A szerelvény maximális hossza

- A járművek nyomtávmérete

- Minimális fékezési jellemzők

- A járművek elektromos határjellemzői

- A járművek mechanikus határjellemzői

- A vonat biztonságával összefüggő üzemi jellemzők

- A külső zajra vonatkozó határjellemzők

- A külső vibrációval összefüggő határjellemzők

- A külső elektromágneses zavarral összefüggő határjellemzők

- A belső zajjal összefüggő határjellemzők

- A légkondicionálással összefüggő határjellemzők

- A mozgáskorlátozott személyek szállításával összefüggő jellemzők

[1] Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános követelmények

1.1. Biztonság

1.1.1. A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, karbantartásának és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően – beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is – garantálja a biztonságot.

1.1.2. A kerék és a sín érintkezésével kapcsolatos paraméterek feleljenek meg a megengedett legnagyobb sebességgel történő utazás biztonságának garantálásához szükséges stabilitáskövetelményeknek.

1.1.3. A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott szokásos, illetve rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodások biztonsággal kapcsolatos következményeit megfelelő eszközökkel korlátok közé kell szorítani.

1.1.4. Tűz esetén a rögzített berendezések és a járművek megfelelő konstrukciójával, továbbá a megfelelő anyagválasztással korlátozni kell a tűz és füst keletkezésének lehetőségét, terjedését és hatásait.

1.1.5. Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják.

1.2. Megbízhatóság és üzemkészség

A vonatok mozgatásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésüknek megfelelő feltételek között megőrizzék működőképességüket.

1.3. Egészség

1.3.1. Tilos a vonatokon, illetve a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használatuk módja következtében valószínűleg veszélyeztetnék azok egészségét, akik számára hozzáférhetőek.

1.3.2. Az anyagokat úgy kell megválasztani, elhelyezni, illetve felhasználni, hogy minél kisebb legyen az esélye káros és veszélyes gőzök és gázok keletkezésének, különösen tűz esetén.

1.4. Környezetvédelem

1.4.1. A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni.

1.4.2. A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagoknak meg kell gátolniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén.

1.4.3. A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosított legyen elektromágneses összeférhetőségük azokkal a vasúti berendezésekkel, eszközökkel és nyilvános vagy magánhálózatokkal, amelyeket zavarhatnak.

1.5. Műszaki összeegyeztethetőség

Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek összeegyeztethetőek egymással, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása gondot jelent, úgy átmeneti jelleggel lehet olyan megoldásokhoz folyamodni, amelyek a jövőben biztosítják a összeegyeztethetőséget.

2. Az alrendszerekre vonatkozó követelmények

2.1. Infrastruktúra

2.1.1. Biztonság

Megfelelő intézkedésekkel elejét kell venni annak, hogy a nagy sebességű forgalmat lebonyolító vonalakon illetéktelenek hozzáférhessenek a berendezésekhez, illetve azokhoz nem kívánatos módon hozzányúljanak.

Megfelelő intézkedésekkel korlátozni kell az embereket fenyegető veszélyeket, különösen azokon az állomásokon, amelyeken a vonatok nagy sebességgel haladnak át.

Azokat az infrastruktúrákat, amelyekhez a nagyközönség hozzáférhet, úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az emberi egészség veszélyeztetését (stabilitás, tűz, hozzáférhetőség, evakuáció, peronok stb.) korlátozzák.

Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében.

2.2. Energia

2.2.1. Biztonság

Az energiaellátó rendszerek működése nem veszélyeztetheti sem a nagy sebességű szerelvények, sem pedig az emberek (utasok, személyzet, a pálya közelében tartózkodók és mások) biztonságát.

2.2.2. Környezetvédelem

Az energiaellátó rendszerek működése a meghatározott határokon túl nem zavarhatja a környezetet.

2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A teljes nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott áramellátó rendszerek:

- tegyék lehetővé az előírt teljesítményszintek elérését,

- legyenek kompatibilisek a vonatokra szerelt áramszedő berendezésekkel.

2.3. Ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek

2.3.1. Biztonság

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző-irányító és jelzőberendezések és eljárások tegyék lehetővé olyan biztonsági szinten történő utazást, amely megfelel a hálózatra meghatározott célkitűzéseknek.

2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség

A kompatibilis ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek bevezetését követően létrehozott vagy kifejlesztett minden új nagy sebességű infrastruktúrát, valamint új nagy sebességű járművet e rendszerek használatához kell igazítani.

A vonatvezető fülkéjében felszerelt ellenőrző-irányító és jelzőberendezéseknek meghatározott feltételek mellett az egész nagy sebességű transzeurópai rendszeren biztosítaniuk kell a szerelvény rendeltetésszerű közlekedését.

2.4. Járművek

2.4.1. Biztonság

A járművek és a közöttük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy összeütközés, illetve kisiklás esetén az utastér és a vezetőfülke védett legyen.

Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőberendezések biztonságát és működését.

A fékezés technikája és a kifejtett igénybevétel feleljen meg a vágánykonstrukciónak, a műszaki létesítményeknek és a jelzőrendszereknek.

Intézkedéseket kell tenni, hogy a testi épség megóvása érdekében senki ne férhessen hozzá az áram alá helyezett rendszerelemekhez.

A vonatokon olyan berendezést kell elhelyezni, amelyen keresztül az utasok veszély esetén értesíthetik a vonatvezetőt, illetve a kísérőszemélyzetet.

A fel- és leszálláshoz rendelkezésre álló ajtókat olyan nyitó- és zárórendszerrel kell ellátni, amellyel garantálható az utasok testi épsége.

Vészkijáratokat kell kialakítani és azokat meg kell jelölni.

Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében.

A vonatokon elengedhetetlen a megfelelő fényerejű és élettartamú vészvilágítási rendszer kialakítása.

A vonatokat hangosbemondó rendszerrel kell felszerelni, amely a nyilvánosság számára megfelelő kommunikációs eszközként szolgál a vonaton szolgálatot teljesítő személyzettől és a földi irányítástól.

2.4.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A létfontosságú berendezések, a futószerkezet, a vontatási rendszer és a fékberendezés, továbbá az ellenőrző- és irányítórendszer konstrukciója olyan legyen, amely meghibásodás esetén is biztosítja, hogy a vonat a továbbra is üzemelő berendezéseinek károsodása nélkül folytathassa útját.

2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség

Az elektromos berendezések legyenek kompatibilisek az ellenőrző-, az irányító- és jelzőberendezések működésével.

Az áramszedő berendezések jellemzői tegyék lehetővé a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott energiaellátó rendszerek igénybevételével történő közlekedést.

A járművek jellemzői tegyék lehetővé a vonatok közlekedését minden olyan vonalon, amelyen közlekedtetni kívánják azokat.

2.5. Karbantartás

2.5.1. Egészség

A karbantartó központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem jelenthetnek veszélyt senkinek az egészségére és testi épségére.

2.5.2. Környezetvédelem

A karbantartó központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem haladhatják meg a közvetlen környezet vonatkozásában megállapított megengedett zavarszinteket.

2.5.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A nagy sebességű vonatokon használt karbantartó berendezések tegyék lehetővé valamennyi vonaton a rendeltetésüknek megfelelő biztonságos, egészségre ártalmatlan és kényelmes használatot.

2.6. Környezet

2.6.1. Egészség

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem lépheti túl a jogszabályban meghatározott zajterhelési szintet.

2.6.2. Környezetvédelem

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem okozhat olyan mértékű talajrezgéseket, amely az infrastruktúra közvetlen környezetében végzett tevékenység szempontjából, illetve megfelelő minőségű karbantartás esetén elfogadhatatlan.

2.7. Működés

2.7.1. Biztonság

A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, valamint a vonatszemélyzet képesítését össze kell hangolni a nemzetközi biztonságos üzemeltetés biztosítása érdekében.

A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány oktatásának és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők szervizközpontjaiban felállított minőségbiztosítási rendszernek a biztonság magas fokát kell eredményeznie.

2.7.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány képzésének és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők által felállított minőségbiztosítási rendszernek magas fokú rendszerbiztonságot és rendelkezésre állást kell eredményeznie.

2.7.3. Műszaki összeegyeztethetőség

A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, a vonatszemélyzet, valamint a forgalmi szolgálattevők képesítését össze kell hangolni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren történő hatékony üzemeltetés érdekében.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

EK-

- megfelelőségi nyilatkozat,

- alkalmazhatósági nyilatkozat.

1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Az EK-nyilatkozat a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságában szerepet játszó rendszerelemekre vonatkozik a 3. cikkben foglaltak szerint. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek lehetnek:

1.1. többcélú rendszerelemek

olyan rendszerelemek, amelyek nemcsak a vasúti rendszerre jellemzőek, ezért más területeken is alkalmazhatók;

1.2. többcélú rendszerelemek sajátos jellemzőkkel

olyan többcélú rendszerelemek, amelyek nemcsak a vasúti rendszerre jellemzőek, de amelyeknek bizonyos meghatározott teljesítményszintet kell mutatniuk vasúti célú felhasználás esetén;

1.3. a vasútra jellemző rendszerelemek

olyan rendszerelemek, amelyeket kizárólag vasúti célokra alkalmaznak.

2. Hatály

Az EK-nyilatkozat hatálya:

- a bejelentett szervezet, illetve szervezetek azon megállapítására terjed ki, amely valamely elkülönítetten vizsgált, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a teljesítendő műszaki előírásnak való belső megfelelőségét értékeli, vagy

- a bejelentett szervezet, illetve szervezetek által végzett azon felmérésre terjed ki, amely valamely, a vasúti környezetén belül vizsgált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem alkalmazhatóságát értékeli, különösen azokban az esetekben, amikor kapcsolódási pontok is érintettek azokkal az elsősorban funkcionális jellegű műszaki előírásokkal összefüggésben, amelyeket ellenőrizni kell.

A bejelentett szervezetek által a tervezés, illetve a gyártás fázisában végzett értékelő eljárások a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulokra támaszkodnak az ÁME-okban említett feltételekkel összhangban.

3. Az EK-nyilatkozat tartalma

Az EK-megfelelőségi, illetve alkalmazhatósági nyilatkozatot, valamint a kísérő dokumentumokat keltezéssel és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot az utasításokkal azonos nyelven kell kiállítani, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások az irányelvre,

- a gyártó cég vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy az összeszerelő kereskedelmi nevét is),

- kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség, illetve az alkalmazhatóság kinyilvánítása érdekében követett eljárás ismertetése (13. cikk),

- minden olyan vonatkozó leírás, amelynek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel, különösen a használat feltételeinek ismertetése,

- a megfelelőség és az alkalmazhatóság megállapítása érdekében lefolytatott eljárásba bevont bejelentett szervezet (szervezetek) neve és címe, továbbá a vizsgálati tanúsítvány dátuma, adott esetben a tanúsítvány érvényességének időtartamával és feltételeivel együtt,

- hivatkozás az európai előírásra, amennyiben szükséges,

- az aláírásra jogosult személy megnevezése, akinek jogában áll kötelezettséget vállalni a gyártó, illetve annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

EK-HITELESÍTÉSI NYILATKOZAT

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és kísérő dokumentumait dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot az utasításokkal azonos nyelven kell kiállítani, és a következőket kell tartalmaznia:

- hivatkozások az irányelvre,

- az ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni kereskedelmi nevét és teljes címét, meghatalmazott képviselő esetében pedig az ajánlatkérő kereskedelmi nevét is),

- az alrendszer rövid leírása,

- a bejelentett szervezet neve és címe, amely lefolytatta a 18. cikkben említett EK-vizsgálatot,

- hivatkozás a műszaki dokumentációban található dokumentumokra,

- azokat a vonatkozó átmeneti vagy végleges rendelkezések, amelyeket az alrendszereknek teljesíteniük kell, különösen a működés korlátjairól és feltételeiről szóló rendelkezések,

- átmeneti jelleg esetén: az EK-nyilatkozat érvényességének időtartama,

- az aláírásra jogosult személy megnevezése.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

EK-HITELESÍTÉS

1. Az EK-hitelesítés az az eljárás, amelynek során egy bejelentett szervezet az ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének kérésére ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer:

- megfelel az irányelvben foglaltaknak,

- megfelel a Szerződésből fakadó egyéb rendelkezéseknek és üzembe helyezhető.

2. Az alrendszert a következő szakaszok mindegyikében kell ellenőrizni:

- általános tervezés,

- az alrendszer megépítése, különösen az építőmérnöki munkák, a rendszerelemek összeállítása, általános beállítás,

- az alrendszer végső ellenőrzése.

3. Az EK-hitelesítést végző bejelentett szervezet kiállítja az ajánlatkérőnek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének szánt megfelelőségi tanúsítványt, az pedig kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállam felügyeleti szervei részére, amelyben az alrendszer elhelyezkedik és/vagy működik.

4. A hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációt a következők szerint kell készíteni:

- az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerősítési munkálatok jóváhagyási jegyzőkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenőrzési jelentések,

- más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyező általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok és a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlőáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb.,

- az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek listája, a 3. cikkben foglalt hivatkozás szerint,

- az EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket az irányelv 13. cikke értelmében el kell látni, csatolva hozzá, adott esetben, a vonatkozó számítási feljegyzéseket és a közös műszaki előírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek,

- az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett igazolás, csatolva a vonatkozó számítási feljegyzéseket, amelyben igazolja, hogy a projekt megfelel ennek az irányelvnek és megemlíti az esetleges, a tevékenységek végrehajtása során észrevételezett és vissza nem vont fenntartásait; az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen testület által az 5.3. és 5.4. részben meghatározottak szerint elkészített ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést a testület feladatával kapcsolatban.

5. Ellenőrzés

5.1. Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a műszaki dokumentációban foglalt kötelezettségek teljesüljenek az alrendszer gyártása során.

5.2. A gyártás ellenőrzését végző bejelentett szervezetnek állandó bejutást kell biztosítani az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre és, ha indokolt, akkor az előregyártás és az ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a testület munkája végzéséhez szükségesnek tart megtekinteni. Az ajánlatkérőknek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének el kell küldenie vagy mással el kell juttatnia a testülethez mindazon dokumentumokat, amelyek ebből a célból szükségesek, különösen az alrendszerrel kapcsolatos kivitelezési terveket és műszaki feljegyzéseket.

5.3. A végrehajtás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek rendszeres időközönként részletes vizsgálatot kell végeznie az irányelvben foglaltak teljesítésének ellenőrzése céljából. Azok számára, akik a végrehajtásért felelősek vizsgálati jelentést kell készítenie. Szükség esetén igényt tarthat arra, hogy jelen legyen bizonyos építési szakaszoknál.

5.4. Ezenkívül a bejelentett szervezet előre be nem jelentett látogatásokat is tehet a munkaterületen vagy a gyártóüzemekben. Az ilyen látogatások alkalmával a bejelentett szervezet részleges vagy teljes vizsgálatot végezhet. A megvalósításért felelős szervek részére ellenőrzési, illetve vizsgálati jelentést kell készítenie.

6. A (4) bekezdésben említett teljes anyagot az ajánlatkérők, illetve a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjénél kell elhelyezni, amely alátámasztja az alrendszer üzemképességének ellenőrzését végző bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi igazolást. A jelentést csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet az ajánlatkérő elküld az érintett tagállam felügyeleti szervének.

A jelentés másolatát az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes üzemi élettartama alatt meg kell őriznie, de köteles azt kérésre bármelyik tagállam részére elküldeni.

7. Mindegyik testület köteles rendszeres időközönként továbbítani a következőkre vonatkozó információkat:

- a megkapott EK-hitelesítés igénylései,

- kiállított megfelelőségi tanúsítványok,

- elutasított megfelelőségi tanúsítványok.

8. Az EK-hitelesítési eljárással összefüggő jelentéseket, illetve levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell készíteni, amelyben a Közösség területén belül az ajánlatkérő vagy meghatalmazott képviselője letelepedett, vagy pedig a Közösség által elfogadott más nyelven.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

MINIMUMFELTÉTELEK, AMELYEKRE A TAGÁLLAMOKNAK TEKINTETTEL KELL LENNIÜK A TESTÜLETEK BEJELENTÉSEKOR

1. A testület, annak igazgatója, illetve az ellenőrzés elvégzéséért felelős személyzet sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vonható be a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, illetve az alrendszerek tervezésébe, gyártásába, kivitelezésébe, értékesítésébe vagy karbantartásába, sem azok használatába. Ez nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó, illetve a kivitelező, valamint a testület között.

2. A testületnek, illetve az ellenőrzés elvégzéséért felelős személyzetnek legnagyobb szakmai feddhetetlenséggel és szakmai hozzáértéssel kell végrehajtaniuk az ellenőrzést, mindenféle olyan nyomástól és ösztönzéstől – különösen a pénzügyi jellegűektől – függetlenül, amelyek befolyásolhatják döntéseiket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen pedig akkor, ha azokkal olyan személyek vagy csoportok próbálkoznak, amelyeket az ellenőrzések eredményei érintenek.

3. A testületnek olyan személyzetet kell alkalmaznia, valamint olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyet az ellenőrzések végrehajtásával összefüggő műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő végrehajtása megkíván. Biztosítani kell számukra a különleges ellenőrzésekhez szükséges berendezések hozzáférhetőségét.

4. Az ellenőrzésért felelős személyzet:

- rendelkezzen megfelelő műszaki és szakmai képzettséggel,

- rendelkezzen az általa végrehajtott ellenőrzésekkel összefüggő követelmények kielégítő ismeretével, valamint kellő gyakorlati tapasztalattal az ilyen ellenőrzések terén,

- jogosult legyen olyan tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések kidolgozására, amelyek az elvégzett ellenőrzések hivatalos dokumentációját képezik.

5. Garantálni kell a vizsgálatokat folytató személyzet függetlenségét. Mind a végrehajtott ellenőrzések száma, mind azok eredménye alapján tilos a személyzetet javadalmazásban részesíteni.

6. A testületnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, hacsak ezt a felelősséget az állam magára nem vállalja nemzeti jogának rendelkezései alapján, illetve hacsak nem közvetlenül maga a tagállam végzi ezeket az ellenőrzéseket.

7. A testület személyzetét a szakmai titoktartás kötelezettsége terheli mindazon ismeretek tekintetében, amelyekre feladataiknak a jelen irányelvben vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jog bármely rendelkezésében foglaltak szerinti teljesítése során tesznek szert (ez alól kivételt jelentenek annak az államnak az illetékes közigazgatási hatóságai, amelynek területén tevékenységüket végzik).

--------------------------------------------------

Top