EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31985L0337

A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

OJ L 175, 5.7.1985, p. 40–48 (DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL)
Spanish special edition: Chapter 15 Volume 006 P. 9 - 17
Portuguese special edition: Chapter 15 Volume 006 P. 9 - 17
Special edition in Finnish: Chapter 15 Volume 006 P. 226 - 234
Special edition in Swedish: Chapter 15 Volume 006 P. 226 - 234
Special edition in Czech: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Estonian: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Latvian: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Lithuanian: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Hungarian Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Maltese: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Polish: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Slovak: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Slovene: Chapter 15 Volume 001 P. 248 - 256
Special edition in Bulgarian: Chapter 15 Volume 001 P. 174 - 182
Special edition in Romanian: Chapter 15 Volume 001 P. 174 - 182

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 16/02/2012; hatályon kívül helyezte: 32011L0092

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1985/337/oj

31985L0337



Hivatalos Lap L 175 , 05/07/1985 o. 0040 - 0048
finn különkiadás fejezet 15 kötet 6 o. 0226
spanyol különkiadás fejezet 15 kötet 6 o. 0009
svéd különkiadás fejezet 15 kötet 6 o. 0226
portugál különkiadás fejezet 15 kötet 6 o. 0009


A Tanács 85/337/EGK irányelve

(1985. június 27.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

(85/337/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az Európai Közösségek 1973-as [4] és az 1977-es [5] környezetvédelmi cselekvési programjai, valamint az 1983-as [6] cselekvési program, amelyeknek a főbb iránymutatásait az Európai Közösségek Tanácsa, valamint a tagállamok kormányainak képviselői hagyták jóvá, hangsúlyozza, hogy a legmegfelelőbb környezetvédelmi politika a környezetszennyezés és környezetterhelés keletkezésének a forrásnál történő megelőzését jelenti, és nem azt, hogy az okozott hatásokat utólag próbálják megszüntetni; mivel megerősítették annak igényét, hogy a környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában vegyék figyelembe; mivel ebből a célból rendelkeznek az ezeknek a hatásoknak a vizsgálatára szolgáló eljárások bevezetéséről;

mivel az egyes tagállamokban a köz- és magánprojektek környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó jogszabályok közötti különbségek kedvezőtlen versenyfeltételeket teremthetnek, és ezáltal közvetlen hatással vannak a közös piac működésére; mivel ezért a Szerződés 100. cikke alapján szükség van az e területen meglévő nemzeti jogszabályok közelítésére;

mivel továbbá a környezet védelmének és az élet minőségének védelméhez a Közösség egyik céljának megvalósítására van szükség;

mivel a Szerződés nem adja meg az ehhez szükséges felhatalmazást, a Szerződés 235. cikkét kell alkalmazni;

mivel általános alapelveket kell bevezetni a környezeti hatásvizsgálathoz, tekintettel a környezetre várhatóan jelentőst hatást gyakorló köz- és magánprojektekre vonatkozó engedélyezési eljárások kiegészítésére és összehangolására;

mivel a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatásoknak a projektet megelőző értékelése után történhet meg; mivel ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és azok a személyek, akiket a kérdéses projekt érint;

mivel a környezeti hatásvizsgálat alapelveit össze kell hangolni, különösen a vizsgálandó projekt típusára, a projektgazda főbb kötelezettségeire és a vizsgálat tartalmára tekintettel;

mivel bizonyos típusú projektek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, és főszabály szerint ezeket a projekteket módszeres vizsgálatnak kell alávetni;

mivel egyéb, más jellegű projektek várhatóan nem minden esetben gyakorolnak jelentős hatást a környezetre, és mivel ezeket a projekteket abban az esetben kell megvizsgálni, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a projekt jellemzői ezt szükségessé teszik;

mivel azokról a projektekről, amelyek vizsgálatra kötelezettek, egy bizonyos minimális mennyiségű információt kell szolgáltatni a projekt és annak hatásai tekintetében;

mivel egy projekt környezetre gyakorolt hatását azért kell vizsgálni, hogy figyelembe vegyék az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának, az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához;

mivel ez az irányelv azonban nem alkalmazható azokra a projektekre, amelyek elemeit egy különleges nemzeti jogszabály hagyta jóvá, mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, beleértve az információnyújtást is;

mivel továbbá kivételes esetekben lehetséges különleges projekteknek az ebben az irányelvben meghatározott vizsgálati folyamat alól történő mentesítése, amennyiben erről a Bizottságot megfelelően tájékoztatják,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre.

(2) Jelen irányelv alkalmazásában:

"projekt:"

- épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,

- egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is,

"projektgazda":

egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság;

"engedély":

a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság(ok) az(ok) a hatóság(ok), amelye(ke)t a tagállamok az ebből az irányelvből következő feladatok teljesítésért felelős hatóságként kijelölnek.

(4) A nemzetvédelmi célokat szolgáló projektek nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá.

(5) Mivel ez az irányelv a jogalkotási folyamaton keresztül valósítja meg célját, beleértve az információnyújtást is, jelen irányelv nem vonatkozik azokra a projektekre, amelyek részleteit a vonatkozó nemzeti jogszabály határozza meg.

2. cikk

(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot végezzenek.

Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.

(2) A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás, vagy ennek hiányában más eljárás alkalmazásával, vagy az ennek az irányelvnek való megfelelés céljából kialakítandó eljárásokkal.

(3) A tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket teljesen vagy részben mentesíthetnek az ebben az irányelvben megállapított rendelkezések hatálya alól.

Ebben az esetben a tagállam:

a) megvizsgálja, hogy egyéb vizsgálati mód megfelelő-e, és hogy az így összegyűjtött információ nyilvánosságra hozható-e;

b) nyilvánosságra hozza a mentesítésre vonatkozó adatokat és a mentesítés engedélyezésének okait;

c) az engedély megadása előtt tájékoztatja a Bizottságot a mentesítés okairól, és adott esetben, rendelkezésére bocsátja a saját állampolgárai számára hozzáférhetővé tett adatokat.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a kapott iratokat a többi tagállamhoz.

A Bizottság évente jelentést készít a Tanács részére e bekezdés alkalmazásáról.

3. cikk

A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan a 4.– 11. cikkel összhangban megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre vonatkozóan:

- emberek, állat- és növényvilág,

- talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj,

- az első és a második francia bekezdésben említett tényezők közötti kölcsönhatás,

- anyagi javak és a kulturális örökség.

4. cikk

(1) A 2. cikk (3) bekezdése alapján az I. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5 – 10. cikkel összhangban.

(2) A II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5 – 10. cikkel összhangban, amenynyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azok jellemzői ezt megkövetelik.

A tagállamok ebből a célból többek között megállapítják azoknak a projekteknek a jellegét, amelyek vizsgálatra kötelezettek, vagy meghatározhatják, hogy a II. mellékletben felsorolt osztályokba tartozó projektek milyen kritériumok és/vagy küszöbértékek alapján minősülnek vizsgálatra kötelezettnek az 5 – 10. cikkel összhangban.

5. cikk

(1) Azoknak a projekteknek az esetén, amelyek a 4. cikk alapján az 5–10. cikkel összhangban környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a projektgazda a III. mellékletben meghatározott alábbi információkat megfelelő formában közli, amennyiben:

a) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az információ jelentős az engedélyezési eljárás adott szakaszában, és az adott projekt, projekttípus vagy a várható környezeti szempontok sajátos jellemzőire;

b) a tagállamok úgy ítélik meg, hogy figyelembe véve többek közötta pillanatnyi ismereteket és a vizsgálati módszereket, észszerűen elvárható a projektgazdától ennek az információnak az összeállítása.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban a projektgazda által benyújtandó információ legalább a következőket tartalmazza:

- a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására és méretére vonatkozó információkat,

- a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülésére, csökkentésére és – lehetőség szerint – ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása,

- a projekt várható fő környezeti hatásainak meghatározásához és vizsgálatához szükséges adatok,

- az 1 – 3. francia bekezdésben említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása.

(3) Amennyiben szükségesnek ítélik, a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó információk birtokában lévő bármely hatóság ezeket az információkat a projektgazda rendelkezésére bocsátja.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről-esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedélyre vonatkozó kérelmek benyújtásakor konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy:

- minden engedélyezési kérelem és az 5. cikk alapján kapott minden információ a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen,

- az érintettek véleményt nyilváníthassanak a projekt megkezdése előtt.

(3) A tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó részletes rendelkezéseket a tagállamok állapítják meg, amelyek különösen az érintett projektek vagy helyszínek sajátos jellemzőitől függően a következőket tehetik:

- az érintett lakosság körének meghatározása,

- az információ elérhetőségi helyének meghatározása,

- a lakosság tájékoztatási módjának meghatározása, például plakátok kiragasztása egy meghatározott körzeten belül, helyi újságokban való közzététel, a terveket, rajzokat, táblázatokat, grafikai ábrákat, modelleket bemutató kiállítások rendezése,

- a lakossággal folytatott konzultáció módjának meghatározása, például írásbeli véleménynyilvánításra történő felhívás, közvélemény-kutatás,

- megfelelő határidők felállítása az eljárás különböző szakaszaihoz, annak biztosítására, hogy a döntés elfogadható időn belül megszülessen.

7. cikk

Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy projekt várhatóan jelentős hatással lesz a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam kérelmet nyújt be, mert várhatóan érinteni fogja a projekt, az a tagállam, amelynek a területén a projektet kivitelezni szándékoznak, közli az 5. cikkel összhangban összegyűjtött információkat a másik tagállammal azzal egy időben, mikor azt a saját állampolgárai számára nyilvánosságra hozza. Ezek az információk a két tagállam közötti kölcsönösség és egyenlőség alapján nyugvó, kétoldalú kapcsolatok keretében szükséges konzultációk alapjául szolgálnak.

8. cikk

Az 5., 6. és a 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.

9. cikk

A döntés meghozatala után az eljárni jogosult hatóság/hatóságok tájékoztatja/tájékoztatják a nyilvánosságot a következőkről:

- a döntés tartalmáról és az ahhoz kapcsolódó esetleges feltételekről,

- az okokról és a mérlegelt tényezőkről, amelyek alapján a döntést meghozták, amennyiben a tagállam jogszabályai ezt előírják.

Az ezekre az információkra vonatkozó részletes rendelkezéseket a tagállamok állapítják meg.

Amennyiben a 7. cikk alapján más tagállamot is tájékoztattak, akkor azt a tagállamot a szóban forgó döntésről is tájékoztatják.

10. cikk

Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem befolyásolják az eljárni jogosult hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti jogszabályokban és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, továbbá az elfogadott joggyakorlatból eredő korlátozásokat.

A 7. cikk alkalmazása esetén az információ átadására a másik tagállam számára és az információ fogadására a másik tagállam által azok a korlátozások vonatkoznak, amelyek abban a tagállamban vannak hatályban, amelyben a projektet kivitelezni tervezik.

11. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság kicserélik a jelen irányelvnek az alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat.

(2) A tagállamok különösen bármely olyan szempontról, vagy küszöbértékről tájékoztatják a Bizottságot, amelyet a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapítottak a kérdéses projektek kiválasztására vonatkozóan, valamint azokról a projektekről, amelyek esetében a 4. cikk (2) bekezdése alapján az 5 – 10. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálatot kell elvégezni.

(3) Az ezen irányelvről szóló értesítés után öt évvel a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról és hatékonyságáról. A jelentés a fenti információcserén alapul.

(4) A fenti információcsere alapján, amennyiben szükséges, a Bizottság kiegészítő javaslatokat nyújt be a Tanácshoz, amennyiben erre ezen irányelv megfelelően koordinált alkalmazásával kapcsolatban szükség van.

12. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított három éven belül megfeleljenek [7].

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a környezeti hatásvizsgálatok alkalmazási körére és eljárására vonatkozóan szigorúbb szabályokat állapítsanak meg.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1985. június 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Biondi

[1] HL C 169., 1980.7.9., 14. o.

[2] HL C 66., 1982.3.15., 89. o.

[3] HL C 185., 1981.7.27., 8. o.

[4] HL C 112., 1973.12.20., 1. o.

[5] HL C 139., 1977.6.13., 1. o.

[6] HL C 46., 1983.2.17., 1. o.,

[7] A tagállamok erről az irányelvről 1985. július 3-án lettek értesítve.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1. Nyersolaj-finomítók (kivéve azokat a vállalkozásokat, amelyek kizárólag kenőanyagokat készítenek a nyersolajból) és olyan létesítmények, amelyek napi legalább 500 tonna szén vagy bitumenes pala gázosítását vagy cseppfolyósítását végzik.

2. 300 megawattos vagy magasabb hőteljesítményű hőerőművek és egyéb égetőművek, illetve atomerőművek és egyéb atomreaktorok (kivéve azokat a hasadóképes és termelő anyagot tartalmazó anyagokat gyártó és feldolgozó kísérleti célú létesítményeket, amelyek maximális teljesítménye nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőteljesítményt).

3. A kizárólag a radioaktív hulladék állandó tárolására vagy végleges ártalmatlanítására szolgáló létesítmények.

4. Öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált kohók.

5. Az azbeszt kivonására, valamint az azbeszt és az azbesztet tartalmazó termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetén évi 20000 tonna feletti késztermék, súrlódó termékek esetén évi 50 tonna feletti késztermék és az azbeszt egyéb felhasználási területei esetén évi 200 tonna feletti felhasználással.

6. Integrált vegyiművek.

7. Autópályák, gyorsforgalmi utak [1], távolsági vasúti pályák és 2100 m vagy azt meghaladó hosszúságú fő kifutópályával rendelkező repülőterek [2] építése.

8. Kereskedelmi tengeri kikötők, valamint belvízi hajózó utak és a belvízi közlekedés kikötői, amelyek 1350 tonnánál nehezebb hajók fogadására alkalmasak.

9. Mérgező és veszélyes hulladékok égetésére, kémiai kezelésére vagy lerakására szolgáló, hulladékártalmatlanító létesítmények.

[1] Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "gyorsforgalmi út" olyan út, amely megfelel az 1975. november 15-én kelt, a nemzetközi forgalmú nagy utakról szóló európai megállapodás szerinti meghatározásnak.

[2] Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "repülőtér" olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak (14. melléklet).

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PROJEKTEK

1. Mezőgazdaság

a) Birtokrendezési projektek.

b) Művelés alatt nem álló földek vagy természetközeli állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek.

c) Mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek.

d) Erdő (első) telepítése, ha ez kedvezőtlen ökológiai változásokhoz vezet és talajjavítás más földhasználatra történő áttérés céljából.

e) Baromfitelepek.

f) Sertéstelepek.

g) Lazactenyésztés.

h) Területnyerés a tengertől.

2. Nyersanyag-kitermelő iparágak

a) Tőzegkitermelés.

b) Mélyfúrások, a talajtömörségének vizsgálatára irányuló mélyfúrások kivételével, és különösen:

- geotermikus fúrás,

- nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás,

- vízellátással összefüggő fúrás.

c) Ásványi anyagok kitermelése a fémtartalmú és energiahordozó ásványanyagok kivételével, mint például márvány, homok, kavics, pala, só, foszfátok és kálium.

d) Szén és lignit kitermelése mélyművelésben.

e) Szén és lignit külszíni kitermelése.

f) Kőolaj-kitermelés.

g) Földgázkitermelés.

h) Érckitermelés.

i) Bitumenes pala kitermelése.

j) Ásványok kitermelése a fémtartalmú és energiahordozó ásványanyagok kivételével, külszíni fejtéssel.

k) Felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére.

l) Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás).

m) Cementgyártó létesítmények.

3. Energiaipar

a) Ipari létesítmények villamosenergia, gőz és melegvíz előállítására (kivéve az I. mellékletben szereplő létesítményeket).

b) Gáz, gőz és melegvíz szállítására szolgáló ipari létesítmények; villamos energia szállítására szolgáló légvezetékek.

c) Földgáz felszíni tárolása.

d) Éghető gázok felszín alatti tárolása.

e) Fosszilis tüzelőanyagok felszíni tárolása.

f) Szén és lignit ipari brikettezése.

g) Nukleáris fűtőanyag előállítására vagy dúsítására szolgáló létesítmények.

h) Kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló létesítmények.

i) Radioaktív hulladék begyűjtésére és feldolgozására szolgáló létesítmények (kivéve ha az I. mellékletben már szerepel).

j) Vízierőművek.

4. Fémek feldolgozása

a) Vas- és acélművek, beleértve az öntödéket, kovácsműhelyeket, húzalműveket és hengerműveket (kivéve ha az I. mellékletben már szerepel).

b) Termelő létesítmények, beleértve a nem vasfémek beolvasztására, finomítására, húzására és hengerelésére szolgáló létesítményeket is a nemesfémek kivételével.

c) Nagyméretű öntvények sajtolására, húzására és préselésére szolgáló létesítmények.

d) Fémek felületkezelése és bevonatkészítés.

e) Kazánkészítés, tartályok, tárolótartályok és egyéb fémből készült tartályok előállítása.

f) Gépjárművek gyártása és összeszerelése és gépjármű motorok gyártása.

g) Hajógyár.

h) Légijárművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények.

i) Vasúti berendezések gyártása.

j) Süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal.

k) Fémércek pörkölésére és zsugorítására szolgáló létesítmények.

5. Üveggyártás

6. Vegyipar

a) Köztes vegyipari termékek kezelése és vegyi anyagok gyártása (kivéve ha az I. mellékletben már szerepel).

b) Növényvédő- és rovarirtószerek, gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása.

c) Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények.

7. Élelmiszeripar

a) Növényi és állati olajok és zsírok gyártása.

b) Növényi és állati termékekből konzerv gyártása.

c) Tejtermékek gyártása.

d) Sörfőzés és malátagyártás.

e) Édesség- és szirupgyártás.

f) Vágóhidak.

g) Ipari keményítőgyártás.

h) Halliszt és halolaj gyártása.

i) Cukorgyárak.

8. Textil-, bőr-, fa- és papíripar

a) Gyapjúmosó, zsírtalanító és fehérítő létesítmények.

b) Farost-, forgács-, valamint lemezelt fatábla gyártás.

c) Rostpép-, papír és kartongyártás.

d) Szálfestő üzemek.

e) Cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények.

f) Bőrcserző és -kikészítő üzemek.

9. Gumiipar

Elasztomer alapú termékek gyártása és feldolgozása.

10. Infrastrukturális projektek

a) Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek.

b) Városfejlesztési projektek.

c) Síliftek és drótkötélpályák.

d) Utak, kikötők, beleértve a halászkikötőket is, és repülőterek építése (kivéve ha az I. mellékletben már szerepel).

e) Csatornaépítés és folyamszabályozás.

f) Duzzasztógátak és víz visszatartására vagy állandó tározására tervezett más létesítmények.

g) Villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló különleges építésű vasutak, amelyeket kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használnak.

h) Olaj- és gázvezetékek létesítményei.

i) Víztávvezeték létesítése.

j) Jachtkikötők.

11. Egyéb projektek

a) Üdülőfalvak, szállodakomplexumok.

b) Állandó verseny- és tesztpályák gépkocsik és motorkerékpárok számára.

c) Ipari és háztartási hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények (kivéve ha az I. mellékletben már szerepel).

d) Szennyvíztisztító telepek.

e) Szennyvíziszap lerakó telepek.

f) Ócskavastárolók.

g) Próbapadok motorokhoz, turbinákhoz vagy reaktorokhoz.

h) Mesterséges ásványi szálak előállítása.

i) Lőpor és robbanóanyagok előállítása, csomagolása, töltése vagy tölténybe helyezése.

j) Állatihulladék-ártalmatlanító létesítmény.

12. Az I. mellékletben szereplő fejlesztési projektek módosításai és az I. mellékletben szereplő, de kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és egy évnél hosszabb ideig nem működő projektek.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

1. A projekt jellemzése, beleértve különösen:

- az egész projekt fizikai jellemzőinek leírása és területhasználati igény az építkezés és az üzemelés szakaszában,

- a termelési folyamat lényeges jellemzőinek leírása, például a felhasznált anyagok jellegére és mennyiségére vonatkozóan,

- a tervezett projekt működtetése során keletkező hulladékok és kibocsátások típusára és mennyiségére vonatkozó becslés (víz-, levegő-, talajszennyezés, zaj, rezgés, fény, hő, sugárzás stb.).

2. Adott esetben a projektgazda által megvizsgált főbb alternatívák áttekintése és a választás főbb okainak megjelölése, figyelembe véve a környezeti hatásokat.

3. A javasolt projekt által várhatóan jelentősen érintett környezeti tényezők leírása, különös tekintettel a lakosságra, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, a levegőre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, beleértve az építészeti és régészeti örökséget és a tájat, és a fentiek közötti kölcsönhatásokat.

4. A javasolt projekt feltehetően jelentős környezeti hatásainak jellemzése [1], amelyek a következőkből erednek:

- a projekt létesítményeinek megléte,

- a természeti erőforrások használata,

- szennyezőanyagok kibocsátása, környezetkárosítás okozása és a hulladék ártalmatlanítása;

valamint a projektgazda által a környezeti hatások előrejelzésére használt módszerek jellemzése.

5. A környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére és amennyiben lehetséges, ellensúlyozására tervezett intézkedések leírása.

6. A fenti pontok alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

7. A szükséges információk összeállítása során a projektgazda által tapasztalt bármilyen nehézségek (technikai hiányosságok, ismeretek hiánya) megjelölése.

[1] Az ismertetés kiterjed a projekt valamennyi közvetlen és bármely közvetett, másodlagos, kumulált, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására.

--------------------------------------------------

Top