Jegyzőkönyv

az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 16-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-i egyezmény módosításáról

A Németországi Szövetségi Köztársaság, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Spanyol Királyság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Norvég Királyság, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Szlovén Köztársaság, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség és a Török Köztársaság KORMÁNYAI,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy kívánatos módosítani az 1964. január 28-án Párizsban aláírt kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 16-án Párizsban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-én Párizsban az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet – ma Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – keretében megkötött egyezményt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.

Az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 16-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-i egyezmény a következőképpen módosul:

A. az 1. cikk a) pontjának i. és ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. "Nukleáris baleset": bármely olyan esemény vagy azonos eredetű események sorozata, amely atomkárt okoz;

ii. "Nukleáris létesítmény": bármely szállítóeszköz részét képező reaktorokon kívüli egyéb reaktorok; nukleáris anyagok gyártására vagy feldolgozására szolgáló gyárak; nukleáris üzemanyag izotópjainak szétválasztására szolgáló gyárak; kiégett nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására szolgáló gyárak; nukleáris anyagok tárolására – kivéve az ilyen anyagok szállításával együtt járó tárolást – szolgáló létesítmények; nukleáris anyagok ártalmatlanítására szolgáló létesítmények; bármely reaktor, gyár, berendezés vagy létesítmény, amelynek leállítása folyamatban van; és olyan egyéb létesítmények, amelyekben nukleáris üzemanyag vagy radioaktív termékek vagy hulladék van jelen, ahogy ezt a Szervezet Nukleáris Energiával Foglalkozó Irányítóbizottsága (a továbbiakban: az Irányítóbizottság) időről időre meghatározza; bármely szerződő fél határozhat úgy, hogy egyetlen üzemeltető ugyanazon a telephelyen található két vagy több nukleáris létesítményét bármely egyéb olyan, ezen a telephelyen levő olyan helyiséggel együtt, ahol nukleáris üzemanyagot vagy radioaktív termékeket vagy hulladékot tartanak, egyetlen nukleáris létesítményként kell kezelni;"

B. az 1. cikk a) pontja négy új, a vii., viii., ix. és x. alponttal egészül ki, a következőképpen:

"vii. "Atomkár":

1. életvesztés vagy személyi sérülés;

2. vagyon elvesztése vagy abban keletkezett kár;

3. a fenti 1. vagy 2. alpontban említett veszteségből vagy kárból származó gazdasági veszteség, amennyiben az az említett alpontokban nem szerepel, ha azt ilyen veszteség vagy kár tekintetében kártérítésre jogosult személy szenvedte el;

4. a károsodott környezet helyreállítására szolgáló intézkedések költségei, kivéve, ha ez a károsodás jelentéktelen mértékű, ha ezeket az intézkedéseket ténylegesen meghozzák vagy meg kell azokat hozni, és amennyiben nem szerepelnek a fenti 2. alpontban;

5. a környezet bármely használatával vagy élvezetével kapcsolatos közvetlen gazdasági érdekből származó bevételkiesés, amelyre e környezet jelentős károsodása miatt került sor, és amennyiben ez nem szerepel a fenti 2. alpontban;

6. a megelőző intézkedések költségei, és az ilyen intézkedések által okozott további veszteség vagy kár,

a fenti 1–5. alpont esetében, amilyen mértékben a veszteség vagy kár olyan ionizáló sugárzásból származik vagy annak eredménye, amelyet egy nukleáris létesítményen belüli sugárforrás bocsátott ki, vagy egy nukleáris létesítményben levő nukleáris üzemanyag vagy radioaktív termékek vagy hulladék, vagy egy nukleáris létesítményből érkező, származó vagy oda küldött nukleáris anyag bocsátott ki, akár az ilyen anyag radioaktív jellemzői, akár a radioaktív jellemzők és az ilyen anyag mérgező, robbanásveszélyes vagy más veszélyes tulajdonságainak kombinációja miatt;

viii. "helyreállítási intézkedések": minden olyan ésszerű intézkedés, amelyet annak az államnak az illetékes hatósága jóváhagyott, ahol az intézkedéseket tették, és amelyek a környezet károsodott vagy megsemmisült alkotórészei helyreállítására vagy megújítására irányulnak, vagy arra, hogy ésszerű esetben ezeknek az alkotóelemeknek az egyenértékű megfelelőjét telepítsék be a környezetbe. Az atomkár helye szerinti állam jogszabályai határozzák meg, hogy ki jogosult megtenni ezeket az intézkedéseket;

ix. "megelőző intézkedések": minden olyan ésszerű intézkedés, amelyet egy nukleáris baleset vagy egy súlyos és azonnali atomkárral fenyegető esemény bekövetkezése után bármilyen személy az a) pont vii. alpontja 1–5. alpontjában említett atomkár megelőzésére vagy lehető legkisebbre csökkentésére hozott, az illetékes hatóságoknak az azon állam joga által előírt jóváhagyásától függően, amely államban az intézkedéseket tették;

x. "ésszerű intézkedések": olyan intézkedések, amelyeket az illetékes bíróság joga szerint helyénvalónak és arányosnak ítéltek, tekintettel az összes körülményre, például:

1. a keletkezett atomkár jellege és mértéke, vagy megelőző intézkedések esetén az ilyen kár kockázatának jellege és mértéke;

2. meghozataluk időpontjában ezen intézkedések hatásossága valószínűségének mértéke;

3. vonatkozó tudományos és műszaki szakértelem;"

C. a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"2 cikk

a) Ezt az egyezményt olyan atomkárra kell alkalmazni, amely az alábbiakban felsoroltak területén vagy a nemzetközi jog szerint meghatározott tengeri övezeteiben, vagy e pont ii–iv. alpontjában nem említett, nem szerződő állam területét kivéve, az alábbiak által lajstromozott/nyilvántartott hajó vagy légijármű fedélzetén következett be:

i. szerződő fél;

ii. nem szerződő állam, amely a nukleáris baleset idején szerződő fele az atomkárokért való polgári jogi felelősségről szóló, 1963. május 21-i Bécsi Egyezménynek és annak minden olyan módosításának, amely a kérdéses félre hatályos, és a Bécsi Egyezmény és a Párizsi Egyezmény alkalmazásáról szóló, 1988. szeptember 21-i közös jegyzőkönyvnek, feltéve azonban, hogy a Párizsi Egyezmény azon szerződő fele, amelynek területén a felelős üzemeltető létesítménye található, az említett közös jegyzőkönyvnek szerződő fele;

iii. nem szerződő állam, amelynek területén, vagy az általa a nemzetközi joggal összhangban megállapított tengeri övezeteiben a nukleáris baleset időpontjában nincsen nukleáris létesítmény; vagy

iv. bármely egyéb nem szerződő állam, amelyben a nukleáris baleset időpontjában olyan nukleáris felelősségi jogszabályok vannak hatályban, amelyek egyenértékű kölcsönös előnyöket biztosítanak, és amelyek ezen egyezmény elveivel megegyező elveken alapulnak, beleértve többek között a felelős üzemeltető objektív felelősségét, az üzemeltető kizárólagos felelősségét vagy ennek megfelelő rendelkezést, az illetékes bíróság kizárólagos joghatóságát, egyenlő bánásmódot a nukleáris baleset valamennyi áldozata számára, az ítéletek elismerését és végrehajtását, a kártérítés, a kamatok és költségek szabad átutalását.

b) E cikk rendelkezései nem gátolják azt a szerződő felet, amelynek a területén a felelős üzemeltető nukleáris létesítménye található, hogy saját jogszabályai szerint előírja ezen egyezmény alkalmazási körének kibővítését."

D. a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"3 cikk

a) Egy nukleáris létesítmény üzemeltetője felelős ezzel az egyezménnyel összhangban az atomkárokért az alábbiak kivételével:

i. magában a nukleáris létesítményben vagy az épülő nukleáris létesítményeket is beleértve más nukleáris létesítményben keletkező károkért, azon a telephelyen, ahol a kérdéses létesítmény található, és

ii. a kárért, amely ugyanezen a telephelyen levő olyan vagyonban keletkezett, amelyek az ilyen létesítménnyel kapcsolatban használnak vagy fognak használni,

annak bizonyítását követően, hogy az ilyen kárt az ebben a létesítményben bekövetkezett vagy ebből a létesítményből származó nukleáris anyagokkal kapcsolatos nukleáris baleset okozta, ha a 4. cikk másként nem rendelkezik.

b) Ha egy nukleáris baleset és egy nukleáris balesettől eltérő egyéb baleset együtt okoz atomkárt, akkor a kárnak a másik baleset által okozott része, amennyiben az ésszerű módon nem különíthető el a nukleáris baleset okozta atomkártól, a nukleáris baleset által okozott atomkárnak minősül. Ha nukleáris baleset és ezen egyezmény által nem szabályozott ionizáló sugárzás kibocsátása együtt okoz atomkárt, akkor ez az egyezmény nem korlátozza, vagy másképpen nem befolyásolja az ionizáló sugárzás ilyen kibocsátásával kapcsolatos személyi felelősséget.";

E. a 4. cikk c) és d) pontjának jelölése d)-re, illetve e)-re változik, és a cikk egy új c) ponttal egészül ki, amelynek a szövege a következő:

"c) A felelősségnek egy másik nukleáris létesítmény üzemeltetőjére történő átruházására e cikk a) pontjának i. és ii. alpontja, valamint b) pontjának i. és ii. alpontja szerint csak akkor kerülhet sor, ha ennek az üzemeltetőnek közvetlen gazdasági érdekeltsége fűződik azokhoz a nukleáris anyagokhoz, amelyek szállítása folyamatban van.";

F. Az 5. cikk b) és d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Ha azonban az atomkárt egy nukleáris létesítményben bekövetkező és csak a szállításukkal kapcsolatban ott tárolt nukleáris anyagokkal összefüggő baleset okozza, a nukleáris létesítmény üzemeltetője nem felelős, ha a 4. cikk szerint más üzemeltető vagy személy felelős.

d) Ha atomkár miatt ezen egyezmény szerint egynél több üzemeltetőt is felelősség terhel, akkor ezeknek az üzemeltetőknek a felelőssége egyetemleges, feltéve, hogy amennyiben ez a felelősség olyan nukleáris anyagokkal kapcsolatos nukleáris balesettel okozott atomkár eredményeként merül fel, amelyeknek a szállítása egy és ugyanazon szállítóeszközben folyamatban volt, vagy szállítással összefüggő tárolás esetén, amelyeket egy és ugyanazon nukleáris létesítményben tároltak, a legnagyobb teljes összeg, amelyre ezeknek az üzemeltetőknek a felelőssége kiterjed, megegyezik a 7. cikk szerint bármelyikükre tekintettel megállapított legmagasabb összeggel. Egy nukleáris balesettel kapcsolatban semmilyen esetben sem kell egyetlen üzemetetőnek sem nagyobb összeget kifizetnie a vele kapcsolatban a 7. cikk szerint meghatározott összegnél.";

G. a 6. cikk c) és e) pontjának a helyébe a következő szöveg lép:

"c) i. Ezen egyezmény rendelkezései nem befolyásolják a következők felelősségét:

1. bármely egyénét olyan nukleáris baleset által okozott atomkárért, amelyért az üzemeltető a 3. cikk a) pontja és a 9. cikk értelmében ezen egyezmény szerint nem felelős, és amelyet ennek az egyénnek a károkozás szándékával elkövetett cselekménye vagy mulasztása okozott;

2. egy szállítóeszköz részét képező reaktor üzemeltetésére kellően felhatalmazott személyét nukleáris baleset által okozott atomkárért, amikor az üzemeltető a 4. cikk a) pontjának iii. alpontja vagy b) pontjának iii. alpontja szerint nem felelős az ilyen kárért.

ii. Az üzemeltetőt ezen egyezmény alkalmazási körén kívül nem terheli felelősség nukleáris baleset által okozott atomkárért."

"e) Ha az üzemeltető bizonyítja, hogy az atomkárt részben vagy egészben a kárt szenvedő személy súlyos gondatlansága vagy pedig ennek a személynek a károkozás szándékával elkövetett cselekménye vagy mulasztása okozta, az illetékes bíróság, ha a nemzeti jog így rendelkezik, részben vagy egészben mentesítheti az üzemeltetőt az e személy által elszenvedett kár tekintetében fennálló kártérítési kötelezettsége alól.";

H. a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7 cikk

a) Minden szerződő fél a jogszabályai szerint úgy rendelkezik, hogy az üzemeltető felelőssége bármely, egyetlen nukleáris baleset által okozott kár tekintetében nem lehet 700 millió EUR-nál kevesebb.

b) E cikk a) pontjától és a 21. cikk c) pontjától függetlenül bármelyik szerződő fél:

i. az érintett nukleáris létesítmény jellegére és az abból származó nukleáris baleset valószínű következményeire tekintettel erre a létesítményre alacsonyabb felelősségi összeget állapíthat meg azzal a feltétellel, hogy az így megállapított összeg semmi esetben sem lehet 70 millió EUR-nál kevesebb; és

ii. az érintett nukleáris anyagok jellegére és az abból származó nukleáris baleset valószínű következményeire tekintettel, a nukleáris anyagok szállítására alacsonyabb felelősségi összeget állapíthat meg azzal a feltétellel, hogy az így megállapított összeg semmi esetben sem lehet 80 millió EUR-nál kevesebb.

c) Az olyan atomkárért fizetett kártérítés, amely abban a szállítóeszközben keletkezett, amelyen az érintett nukleáris anyag a nukleáris baleset időpontjában volt, nem csökkentheti az üzemeltető más atomkár tekintetében fennálló felelősségét 80 millió EUR-nál, vagy a szerződő fél jogszabályai által megállapított bármely magasabb összegnél alacsonyabb összegre.

d) Egy szerződő fél területén található nukleáris létesítmény üzemeltetőjének e cikk a) vagy b) pontja vagy a 21. cikk c) pontja szerint, valamint e cikk c) pontja alapján egy szerződő fél jogszabályainak bármely rendelkezése szerint meghatározott felelősségének összege alkalmazandó az ilyen üzemeltetők felelősségére, a nukleáris baleset bekövetkezésének helyétől függetlenül.

e) Egy szerződő fél nukleáris anyagok területén történő átszállítását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az érintett külföldi üzemeltető felelősségének legnagyobb összegét emeljék meg, ha úgy ítéli meg, hogy ez az összeg nem elégséges a tranzit közbeni nukleáris baleset kockázatainak fedezésére, feltéve, hogy az így megnövelt legnagyobb összeg nem haladja meg a területén található nukleáris létesítmények üzemeltetői felelősségének legnagyobb összegét.

f) E cikk e) pontjának rendelkezéseit nem alkalmazhatóak:

i. tengeri szállításra, ha a nemzetközi jog szerint sürgős veszélyhelyzetekben belépési jog áll fenn az ilyen szerződő fél kikötőit érintően vagy békés áthaladási jog áll fenn a területére nézve; vagy

ii. légi szállításra, ha megállapodás alapján vagy a nemzetközi jog szerint az ilyen szerződő fél területét érintő átrepülési vagy leszállási jog áll fenn.

g) Olyan esetekben, amikor az egyezményt nem szerződő államra kell alkalmazni a 2. cikk a) pontjának iv. alpontja szerint, bármelyik szerződő fél atomkár tekintetében alacsonyabb összeget állapíthat meg a felelősségre, mint az e cikk vagy a 21. cikk c) pontja szerint megállapított legkisebb összeg, amennyiben az ilyen állam nem biztosít azonos összegű kölcsönös előnyöket.

h) Ezen egyezmény szerinti kártérítési perben valamely bíróság által megítélt kamat és költségek ezen egyezmény alkalmazásában nem tekinthetők kártérítésnek, és ezeket az üzemeltetőnek azon összegek mellett kell megfizetnie, amelyekre a felelőssége e cikk szerint kiterjed.

i) Az ebben a cikkben említett összegek kerekítve átválthatók nemzeti pénznemre.

j) Minden szerződő fél biztosítja, hogy a kárt szenvedő személyek kártérítéshez való jogukat anélkül érvényesíthessék, hogy külön eljárásokat kellene indítaniuk az ilyen kárérítéshez biztosított pénzeszközök eredete szerint.";

I. a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"8 cikk

a) Az ezen egyezmény szerinti kártérítési igény elévül vagy megszűnik, ha nem nyújtanak be keresetet,

i. életvesztés és személyi sérülés tekintetében a nukleáris baleset időpontját követő 30 éven belül;

ii. más atomkár tekintetében a nukleáris baleset időpontját követően tíz éven belül.

b) A nemzeti jog azonban hosszabb határidőt állapíthat meg az e cikk a) pontjának i. vagy ii. alpontjában meghatározottnál, ha az a szerződő fél, amelynek a területén a felelős üzemeltető nukleáris létesítménye található, intézkedéseket tesz a kérdéses üzemeltető felelősségének fedezésére bármely, az e cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott határidő lejárta után indított kártérítési kereset tekintetében és a hosszabb határidő tartama alatt.

c) Ha azonban e cikk b) pontjával összhangban hosszabb határidőt állapítanak meg, az ilyen határidőn belül indított kártérítési kereset semmilyen esetben sem befolyásolja annak a személynek az ezen egyezmény szerinti kártérítési igényét, aki az üzemeltető ellen keresetet indított

i. személyi sérülés és életvesztés tekintetében 30 éven belül,

ii. minden más atomkár tekintetében tíz éven belül.

d) A nemzeti jog három évnél nem rövidebb határidőt állapíthat meg az egyezmény szerinti kártérítési igény elévülésére vagy megszűnésére, amelyet attól a naptól kell meghatározni, amelyen az atomkárt szenvedett személy tudomást szerzett, vagy amelyen ésszerűen tudomást kellett volna szereznie mind az atomkárról, mind pedig a felelős üzemeltetőről, feltéve, hogy az e cikk a) és b) pontja szerint megállapított határidőket nem lépi túl.

e) Ha azonban a 13. cikk f) pontja iii. alpontjának rendelkezéseit kell alkalmazni, a kártérítési igény nem évül el vagy szűnik meg, ha az e cikk a), b) és d) pontjában meghatározott időn belül

i. a 17. cikkben említett Törvényszék általi meghatározás előtt keresetet indítanak azon bíróságok bármelyikén, amelyek közül a Törvényszék választhat; ha a Törvényszék úgy dönt, hogy az illetékes bíróság nem az a bíróság, amelyhez az ilyen keresetet már benyújtották, megállapíthat egy napot, ameddig az így meghatározott illetékes bírósághoz a keresetet be kell nyújtani; vagy

ii. az érintett szerződő felet megkeresték, hogy kezdeményezze a Törvényszéknél az illetékes bíróság meghatározását a 13. cikk f) pontjának ii. alpontja szerint és ennek meghatározását követően a Törvényszék által meghatározandó határidőn belül keresetet nyújtanak be.

f) A nemzeti jog eltérő rendelkezésének hiányában, bármely nukleáris baleset által okozott atomkárt szenvedő személy, aki az ebben a cikkben előírt határidőn belül kártérítési keresetet nyújtott be, kiegészítheti kérelmét az atomkár bármilyen, a kérdéses határidő lejártát követő súlyosbodása tekintetében, feltéve, hogy az illetékes bíróság még nem hozott végső ítéletet.";

J. a 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"9 cikk

Az üzemeltető nem felel olyan nukleáris baleset okozta atomkárért, amelyet közvetlenül fegyveres konfliktus, háborús cselekmények, polgárháború vagy felkelés eredményezett.";

K. a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"10 cikk

a) Az ezen egyezmény szerinti felelősség fedezésére az üzemeltetőnek a 7. cikk a) vagy b) pontja, vagy a 21. cikk c) pontja szerint megállapított összegű, az illetékes hatóság által előírt típusú és feltételeknek megfelelő biztosítással vagy más pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie, és azt fenn kell tartania.

b) Ha az üzemeltető felelőssége összegében nincs korlátozva, az a szerződő fél, akinek a területén a felelős üzemeltető nukleáris létesítménye található, korlátot állapít meg a felelős üzemeltető pénzügyi biztosítékára, feltéve, ha az így megállapított bármely korlát nem kevesebb a 7. cikk a) vagy b) pontjában említett összegnél.

c) A szerződő fél, akinek a területén a felelős üzemeltető nukleáris létesítménye található, oly módon biztosítja az üzemeltető terhére megállapított atomkárok miatti kártérítés kifizetését, hogy – amennyiben a biztosítás vagy más pénzügyi biztosíték nem áll rendelkezésre vagy nem elégséges az ilyen követelések kielégítéséhez – legfeljebb akkora összegig biztosítja a szükséges pénzeszközöket, amely nem kevesebb a 7. cikk a) pontjában vagy a 21. cikk c) pontjában említett összegnél.

d) Biztosító vagy más pénzügyi kezes csak az illetékes hatósághoz intézett legalább két hónapos, vagy amennyiben a biztosítás vagy pénzügyi biztosíték nukleáris anyagok szállítására vonatkozik, a kérdéses szállítás időtartamán belüli írásbeli értesítéssel függesztheti fel vagy szüntetheti meg az e cikk a) vagy b) pontjában előírt biztosítást vagy pénzügyi biztosítékot.

e) A biztosításként, viszontbiztosításként vagy más pénzügyi biztosítékként nyújtott összegek csak nukleáris baleset által okozott atomkár miatti kártérítés céljára vehetők igénybe.";

L. a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"12 cikk

Az ezen egyezmény szerint fizetendő kártérítés, a biztosítási és viszontbiztosítási díjak, a 10. cikk értelmében biztosításként, viszontbiztosításként vagy más pénzügyi biztosítékként megkövetelt összegek és a 7. cikk h) pontjában említett kamat és költségek a szerződő felek monetáris területei között szabadon átutalhatók.";

M. a 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13 cikk

a) E cikk eltérő rendelkezése hiányában, a 3. és 4. cikk és a 6. cikk a) pontja szerinti keresetek tekintetében joghatósággal kizárólag annak a szerződő félnek a bíróságai rendelkeznek, amelynek a területén a nukleáris baleset bekövetkezett.

b) Ha egy nukleáris baleset egy szerződő fél kizárólagos gazdasági övezetének területén belül történik, vagy amennyiben ilyen övezet létrehozására nem került sor, olyan területen belül, amely nem haladja meg egy kizárólagos gazdasági övezet területét, ha ilyet létrehoztak volna, az ebből a nukleáris balesetből származó atomkárra vonatkozó keresetek tekintetében ezen egyezmény alkalmazásában joghatósággal csak e fél bíróságai rendelkeznek, feltéve, hogy az érintett szerződő fél a nukleáris baleset előtt értesítést küldött a Szervezet főtitkárának erről a területről. E bekezdés rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy engedélyezik a joghatóság oly módon történő gyakorlását, illetve egy tengeri övezet határának oly módon történő megállapítását, amely ellentétes a nemzetközi tengerjoggal.

c) Ha a szerződő felek területén kívül történik nukleáris baleset, vagy ha olyan területen történik, amelynek tekintetében az értesítést e cikk b) pontja szerint nem tették meg, vagy ha a nukleáris baleset helye nem állapítható meg biztosan, akkor az ilyen keresetek tekintetében annak a szerződő félnek a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek a területén a felelős üzemeltető nukleáris létesítménye található.

d) Ha egy nukleáris baleset olyan területen történik, amelynek tekintetében a 17. cikk d) pontjában szereplő körülmények állnak fenn, azok a bíróságok rendelkeznek joghatósággal, amelyeket az érintett szerződő fél kérelmére a 17. cikkben említett Törvényszék határoz meg annak a szerződő félnek a bíróságaiként, amely a legközelebbi kapcsolatban van a baleset következményeivel, és amely szerződő felet e következmények leginkább érintenek.

e) A joghatóság e cikk szerinti gyakorlása, valamint egy területről e cikk b) pontja szerint küldött értesítés nem keletkeztet jogot vagy kötelezettséget, illetve nem teremt precedenst az egymással szemközti vagy szomszédos partokkal rendelkező államok közötti tengeri területek határainak megállapítása tekintetében.

f) Ha egynél több szerződő fél bíróságai rendelkeznének joghatósággal e cikk a), b) vagy c) pontja szerint, a következők rendelkeznek joghatósággal:

i. amennyiben a nukleáris baleset részben valamely szerződő fél területén kívül és részben egyetlen szerződő fél területén belül történt, akkor ennek a szerződő félnek a bíróságai, és

ii. bármely más esetben azok a bíróságok, amelyeket egy érintett szerződő fél kérelmére a 17. cikkben említett Törvényszék határoz meg annak a szerződő félnek a bíróságaiként, amely a legközelebbi kapcsolatban van a baleset következményeivel, és amely szerződő felet e következmények leginkább érintenek.

g) Az a szerződő fél, amelynek bíróságai joghatósággal rendelkeznek, biztosítja, hogy atomkár miatti kártérítési keresetekkel kapcsolatban

i. bármely állam keresetet nyújthat be azon, atomkárt szenvedett személyek nevében, akik annak az államnak az állampolgárai, vagy akiknek állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye az adott állam területén található, és akik ehhez hozzájárultak; és

ii. bármely személy keresetet nyújthat be ezen egyezmény szerinti, jogátruházás vagy átengedés útján szerzett jogainak érvényesítése érdekében.

h) Az a szerződő fél, amelynek bíróságai ezen egyezmény szerint joghatósággal rendelkeznek, biztosítja, hogy bíróságai közül csak egy rendelkezzen hatáskörrel bármely nukleáris balesetből származó atomkár miatti kártalanításról határozni, és az ennek kiválasztására vonatkozó kritériumokat a kérdéses szerződő fél nemzeti jogszabályai határozzák meg.

i) Az illetékes bíróság által e cikk szerint tárgyalás után hozott vagy mulasztási ítélet, amikor a kérdéses bíróság által alkalmazott jog szerint végrehajthatóvá válik, bármely más szerződő fél területén is végrehajtható, amint az érintett szerződő fél által megkívánt alaki követelmények teljesülnek. Az ügy érdemi része nem lehet további eljárás tárgya. Az előző rendelkezések közbenső ítéletekre nem alkalmazhatók.

j) Ha egy szerződő fél ellen ezen egyezmény szerint keresetet nyújtanak be, ez a szerződő fél a végrehajtási intézkedések kivételével nem kérhet joghatóság alóli mentességet az e cikkel összhangban illetékes bíróság előtt.";

N. a 14. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) A "nemzeti jog"; és "nemzeti jogszabályok"; az ezen egyezmény szerint nukleáris balesetből származó követelések tekintetében joghatósággal rendelkező bíróság jogát vagy nemzeti jogszabályait jelenti, kizárva ebből az ilyen követelésekre vonatkozó kollíziós szabályokat. Ezt a jogot vagy ezeket a jogszabályokat kell alkalmazni az ebben az egyezményben kifejezetten nem szabályozott valamennyi anyagi jogi vagy eljárásjogi kérdésre.";

O. a 15. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Amennyiben az atomkár miatti kártérítés meghaladja a 7. cikk a) pontjában említett 700 millió eurót, az ilyen, tetszőleges formájú intézkedés olyan feltételekkel alkalmazható, amelyek eltérhetnek ennek az egyezménynek a rendelkezéseitől.";

P. a szöveg a 16. cikk után egy új 16a. cikkel egészül ki a következőképpen:

"16a. cikk

Ez az egyezmény nem befolyásolja valamely szerződő félnek a nemzetközi közjog általános szabályai szerinti jogait és kötelezettségeit.";

Q. a 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"17 cikk

a) Amennyiben ennek az egyezménynek az értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több szerződő fél között vita merül fel, a vitában résztvevő felek konzultációt folytatnak a vita tárgyalásos vagy más békés úton való rendezése céljából.

b) Ha egy, az a) pontban említett vitát nem rendeznek attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyen a vitában résztvevő felek bármelyike elismerte ennek a vitának a meglétét, a szerződő felek ülést tartanak, hogy segítsék a vitában résztvevő feleket a békés rendezésben.

c) Ha a vita rendezésére a b) pontban említett üléstől számított három hónapon belül nem kerül sor, az abban résztvevő bármely fél kérelmére a vitát az atomenergia területén való biztonsági ellenőrzés létrehozásáról szóló 1957. december 20-i egyezmény által létrehozott Európai Atomenergia Törvényszék elé terjesztik.

d) A tengeri határok megállapításával kapcsolatos viták nem tartoznak ennek az egyezménynek az alkalmazási körébe.";

R. a 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"18 cikk

a) Ezen egyezmény egy vagy több rendelkezésével szemben bármikor fenntartással lehet élni ennek az egyezménynek a megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása, vagy az ahhoz történő csatlakozás előtt, vagy a 23. cikk szerinti értesítés ideje előtt az értesítésben említett bármely terület vagy területek tekintetében, és ezek a fenntartások csak akkor engedhetőek meg, ha azoknak a feltételeit az aláíró felek kifejezetten elfogadták.

b) Ilyen elfogadásra nincs szükség olyan aláíró fél részéről, amely önmaga még nem erősítette meg, nem fogadta el, vagy nem hagyta jóvá ezt az egyezményt attól a naptól számított 12 hónapos határidőn belül, amelyen a Szervezet főtitkára a 24. cikk szerint értesítette erről a fenntartásról.

c) Az e cikkel összhangban megengedett fenntartások bármikor visszavonhatók a szervezet főtitkárának címzett értesítéssel.";

S. a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"19 cikk

a) Ezt az egyezményt a szerződő feleknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Szervezet főtitkáránál kell letétbe helyezni.

b) Ez az egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratoknak legalább öt aláíró fél általi letétbe helyezésekor lép hatályba. Minden egyes, az egyezményt ezután megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró fél esetében ez az egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratuk letétbe helyezésekor lép hatályba.";

T. a 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"20 cikk

Ennek az egyezménynek a módosításait valamennyi szerződő fél közös megegyezésével kell elfogadni. A módosítások akkor lépnek hatályba, amikor azokat a szerződő felek kétharmada megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta. Minden olyan szerződő fél esetében, aki a megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást ezt követően teszi meg, a módosítások a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás napján lépnek hatályba.";

U. a 21. cikk egy új c) ponttal egészül ki a következőképpen:

"c) A 7. cikk a) pontjától függetlenül, amennyiben egy kormány, amely nem aláírója ennek az egyezménynek, 1999. január 1-je után csatlakozik ehhez az egyezményhez, a jogszabályai szerint rendelkezhet úgy, hogy egy nukleáris baleset által okozott atomkár tekintetében az üzemeltető felelőssége az ezen egyezményt módosító 2004. február 12-i jegyzőkönyv elfogadásától számított legfeljebb ötéves időszakban ideiglenesen nem kevesebb mint 350 millió EUR összegre korlátozható az ezen időszakon belül bekövetkező nukleáris balesetek tekintetében.";

V. a 22. cikk c) pontja d)-re változik, és a cikk egy új c) ponttal egészül ki a következőképpen:

"c) A szerződő felek az ezen egyezmény hatálybalépésének időpontját követő valamennyi ötéves időszak letelte után konzultálnak egymással az ezen egyezmény alkalmazása következtében felmerült, közös érdeklődésre számot tartó valamennyi problémáról, és különösen annak mérlegelése érdekében, hogy kívánatos-e az ezen egyezmény szerinti felelősség és pénzügyi biztosíték összegének növelése.";

W. a 23. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) Bármely aláíró vagy szerződő fél az egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, vagy az ahhoz való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban értesítheti a Szervezet főtitkárát, hogy ez az egyezmény a területei közül, beleértve azokat a területeket is, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, alkalmazandó azokra, amelyekre e cikk a) pontja szerint ez az egyezmény nem alkalmazandó, és amelyeket az értesítésben megemlít. Bármely ilyen értesítés visszavonható az abban említett terület vagy területek tekintetében, a Szervezet főtitkárához intézett ilyen értelmű 12 hónapos értesítéssel.";

X. a 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"24 cikk

A Szervezet főtitkára valamennyi aláíró felet és csatlakozó kormányt értesít minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy visszavonó okirat, a 13. cikk b) pontja és a 23. cikk szerinti értesítés, az Irányítóbizottság által az 1. cikk a) pontjának ii. alpontja, az 1. cikk a) pontjának iii. alpontja és az 1. cikk b) pontja szerint hozott határozatok kézhezvételéről, ezen egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, az egyezmény valamennyi módosításának szövegéről és a módosítás hatálybalépésének időpontjáról, valamint a 18. cikk szerinti bármely fenntartásról.";

Y. a következő cikkekben a "kár" kifejezés helyébe a "atomkár" kifejezés lép:

– a 4. cikk a) és b) pontja,

– az 5. cikk a) és c) pontja,

– a 6. cikk a), b), d), f) és h) pontja;

Z. a francia szövegben a 4. cikk első mondatában szereplő "stockage" szó helyébe az "entreposage" szó lép, és ugyanebben a cikkben a "transportées" szó helyébe az "en cours de transport" szavak lépnek. Az angol szövegben a 6. cikk h) pontjában a "workmen's" szó helyébe a "workers" szó lép.

AA. az egyezmény II. mellékletét el kell hagyni.

II.

a) E jegyzőkönyv rendelkezései a jegyzőkönyvet aláíró felek között az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 16-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-i egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) szerves részét képezik, amely "az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel, az 1982. november 16-i jegyzőkönyvvel és a 2004. február 12-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-i egyezményként" ismeretes.

b) Ezt a jegyzőkönyvet a szerződő feleknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkáránál helyezik letétbe.

c) E jegyzőkönyv azon aláírói, akik már megerősítették az egyezményt, vagy csatlakoztak ahhoz, kinyilvánítják e jegyzőkönyv lehető leghamarabb történő megerősítésére, elfogadására vagy jóváhagyására irányuló szándékukat. E jegyzőkönyv többi aláírója vállalja, hogy az egyezmény megerősítésével egyidejűleg megerősíti, elfogadja vagy jóváhagyja a jegyzőkönyvet.

d) Ez a jegyzőkönyv az egyezmény 21. cikkének rendelkezéseivel összhangban csatlakozásra nyitva áll. Az egyezményhez való csatlakozást csak akkor fogadják el, ha egyúttal csatlakoznak ehhez a jegyzőkönyvhöz is.

e) Ez a jegyzőkönyv az egyezmény 20. cikkének rendelkezéseivel összhangban lép hatályba.

f) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkára értesíti az összes aláírót és csatlakozó kormányt a jegyzőkönyvre vonatkozó valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat kézhezvételéről.

--------------------------------------------------