—

az EUMSZ 263. cikk alapján teljes egészében semmisítse meg az EU-OSHA ideiglenes ügyvezető igazgatójának az (EU) 2018/1877 tanácsi rendelet (1) alapján az EU általános költségvetésének hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban, vissza nem térítendő támogatásokban, pénzdíjakban, szerződések odaítéléseiben és pénzügyi eszközökben való részvételből, valamint az EFA hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban való részvételből való kizárásról szóló, 2023. január 18-i 2023/01. sz. határozatát;

—

másodlagosan az EUMSZ 261. cikk és a 2018/1046 rendelet (2) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 143. cikkének (9) bekezdése alapján a kizárási intézkedést gazdasági szankcióval váltsa fel, és/vagy semmisítse meg a megtámadott határozatnak a közzétételi intézkedésre vonatkozó 4. cikkét,

—

az EU-OSHA-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap a 2015/1929 rendelettel (3) módosított 966/2012 rendelet (4) (a továbbiakban: 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet) 106. cikkének – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való joggal, az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság értékével, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvével és az EUMSZ 325. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett – (2) bekezdésének a megsértésén alapul. A megtámadott határozat nem felelt meg a hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatóság által elfogadott, felfüggesztést elrendelő határozatnak.

2.

A második, a 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet 106. cikke (7) bekezdése a) pontjának (amely a költségvetési rendelet 136. cikke (6) bekezdése a) pontjának felel meg) a megsértésén és súlyos értékelési hibákon alapul. A felperes szerint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő súlyos értékelési hibák miatt úgy ítélte meg, hogy a felperes által hozott korrekciós intézkedések nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a kizárási intézkedést ne alkalmazzák.

3.

A harmadik jogalap a 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet 106. cikke (3) bekezdésének, valamint az arányosság elvével összefüggésben értelmezett (7) bekezdése a) és d) pontjának a megsértésén alapul, mivel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilvánvaló értékelési hibákat követett el.

4.

A negyedik jogalap a költségvetési rendelet 140. cikke (1) bekezdésének (amely a 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet 106. cikke (16) bekezdésének felel meg), a költségvetési rendelet 140. cikke (2) bekezdése b) pontjának (amely a 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet 106. cikke (17) bekezdése b) pontjának felel meg) és a költségvetési rendelet 136. cikke (3) bekezdésének a közzétételi határozat indokolásának hiánya miatti megsértésén alapul.

5.

Az ötödik jogalap a 2016 januárjától alkalmazandó költségvetési rendelet 106. cikke (13) bekezdése a) pontjának a megsértésén alapul. A felperes azzal érvel, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem értékelte a pénzügyi szankció alkalmazását a kizárásról szóló határozat alternatívájaként, ezért a határozatot az indokolás hiánya miatt meg kell semmisíteni. Mindenesetre a felepres azt kéri, hogy a Törvényszék – amennyiben úgy dönt, hogy nem semmisíti meg teljes egészében a megtámadott határozatot – a kizárási intézkedést az EUMSZ 261. cikknek és a költségvetési rendelet 143. cikke (9) bekezdésének megfelelően váltsa fel az ügy körülményeire tekintettel észszerű szankcióval.