1.1.

Úgy kell-e értelmezni az irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény (TRLC) 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetőségét, amennyiben az irányelv átültetését megelőző, a mentesítéshez való jogot elismerő és a jogalkotó által ex novo bevezetett szabályozás nem rendelkezett e korlátozásról? Konkrétan pedig: az irányelv átültetése során a nemzeti jogalkotó előírhat-e a korábbi szabályozásban előírtakon túlmenően további korlátozásokat a mentesítés igénybevételének lehetősége tekintetében, különösen akkor, ha e korlátozás nem felel meg az irányelv 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények egyikének sem?

1.2.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az előző kérdésre, úgy kell-e értelmezni a 2019/1023 irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárja az adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetőségét, ha a mentesség iránti kérelmet megelőző tíz évben adóügyi, társadalombiztosítási vagy szociális rendelkezések különösen súlyos megsértése miatt jogerős közigazgatási határozattal szankciót szabtak ki, vagy ha ugyanezen határidőn belül kötelezettséget megállapító jogerős határozatot hoztak, kivéve, ha a mentesítés iránti kérelem benyújtásának napján az adós teljes mértékben eleget tett a kötelezettségének (a TRLC 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja), amennyiben ez a jogcím a hitelezői követelések rangsora rendszerének módosításával járna?

1.3.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az előző kérdésre, úgy kell-e értelmezni az irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárja a TRLC 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetőségét, ha […] kötelezettség megállapító jogerős határozat született, kivéve, ha a mentesítés iránti kérelem benyújtásának napján az adós teljes mértékben eleget tett a kötelezettségének, amennyiben az ilyen körülmény nem alkalmas az adós rosszhiszeműségének megállapítására? E tekintetben van-e jelentősége annak, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személyt nem találták vétkesnek?

1.4.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az előző kérdésre, úgy kell-e értelmezni az irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely jogsértések vagy a mentesítés iránti kérelmet megelőző 10 éven belül hozott vagy születetett kötelezettséget megállapító határozatok miatt megakadályozza a TRLC 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetőségét, figyelmen kívül hagyva a kötelezettséget keletkeztető esemény időpontját és a kötelezettséget megállapító határozat elfogadásában bekövetkező esetleges késedelmet?

1.5.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad a fenti kérdésekre, úgy kell-e értelmezni az irányelv 23. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megakadályozza a TRLC 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti adósság alóli mentesítés igénybevételének lehetőségét, amennyiben a nemzeti jogalkotó e korlátozást nem indokolta megfelelően?

2.1.

Úgy kell-e értelmezni az irányelv 23. cikkének (4) bekezdését, hogy azzal ellentétes a TRLC 487. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában foglaltakhoz hasonló olyan szabályozás, amely a mentesítést kizáró, az említett 23. cikk (4) bekezdése szerinti felsorolásban nem szereplő okokat határoz meg? Konkrétan pedig: az okok 23. cikk (4) bekezdésében szereplő felsorolását kimerítő, vagy éppen ellenkezőleg, példálózó felsorolásként kell-e értelmezni?

2.2.

Amennyiben példálózó felsorolásról van szó, és a nemzeti jogalkotó az irányelvben előírtakon túlmenően további kivételekről is rendelkezhet, ellentétes-e az irányelv 23. cikkének (4) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely a közjogi követelések alóli mentesítés tilalmának általános szabályát állapítja meg, a nagyon korlátozott körülmények és nagyon korlátozott összegek esetét kivéve, a konkrét közjogi követelések jellegétől és körülményeitől függetlenül? Jelentőséggel bír-e a jelen ügyben különösen az, hogy a korábbi szabályozás – a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) ítélkezési gyakorlatának értelmezése szerint – megenged bizonyos mértékű mentesítést a közjogi követelés alól, és az átültető jogszabály e mentesítés terjedelmének korlátozását szolgálta?

2.3.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az előző kérdésre, úgy kell-e tekinteni, hogy az irányelv 23. cikkének (4) bekezdésével ellentétes a TRLC 489. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában foglaltakhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely (bizonyos, a következő előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tárgyát képező kivételekkel) általános kizárási szabályt állapít meg a közjogi követelések alóli mentesítés tekintetében, amennyiben az állami hitelezőket a többi hitelezőhöz képest kedvezőbb bánásmódban részesíti?

2.4.

Amennyiben a Bíróság nemleges választ ad az előző kérdésre, úgy kell-e tekinteni, hogy az irányelv 23. cikkének (4) bekezdésével ellentétes a TRLC 489. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában foglaltakhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely (bizonyos, a következő előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tárgyát képező kivételekkel) általános kizárási szabályt állapít meg a közjogi követelések alóli mentesítés tekintetében, amennyiben az állami hitelezőket a többi hitelezőhöz képest kedvezőbb bánásmódban részesíti?

2.5.

Végül, úgy kell-e értelmezni a 2019/[1023] irányelv 23. cikkének (4) bekezdését, hogy azzal ellentétes a TRLC 489. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában foglaltakhoz hasonló szabály, amennyiben a mentesítést az igazságosságon, szolidaritáson és a jogállamiságon alapuló társadalom érdekében történő kielégítés különös jelentősége indokolja, és a mentesítés általános jelleggel vonatkozik a közjogi követelésre a követelés sajátos jellegére való tekintet nélkül? Van-e jelentősége e tekintetben különösen annak, hogy az általános igazolás mind az irányelv 23. cikkének (4) bekezdésében felsorolt adósságokra, mind pedig az e felsorolásban nem szereplő körülményekre vagy adósságokra is vonatkozik?