2023.1.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 7/34


2022. szeptember 30-án benyújtott kereset – Safran Aircraft Engines kontra Bizottság

(T-617/22. sz. ügy)

(2023/C 7/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Safran Aircraft Engines (Párizs, Franciaország) (képviselők: B. Hoorelbeke, F. Donnat és M. Perche ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a megtámadott határozatot; és

a Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről a jelen eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság, Védelmi és Űripari Főigazgatóság (DG DEFIS), Ares (2022)578390 referenciaszámú, a felperessel 2022. július 20-án közölt határozata, amelyben a Bizottság a felperest arról tájékoztatta, hogy az EDF-2021-ENERENV-D-PES pályázati felhívásra benyújtott EDF-2021-ENERENV-D-PES-ALPES ajánlatát elutasította, téves jogalkalmazáson alapul és ténybeli hibákat tartalmaz, mivel azt mondja ki, hogy a felperes EDF-2021-ENERENV-D-PES-ALPES ajánlata (a továbbiakban: ajánlat), amelyet az EDF-2021-ENERENV-D-PES pályázati felhívásra (a továbbiakban: PES-felhívás) nyújtott be, nem felelt meg a minimális minőségi küszöbértéknek, amelyet az odaítélés céljából figyelembe kell venni, és ezért elutasította a felperes ajánlatát. A felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 188. és 199. cikkét, az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését, az átláthatóság elvét, az egyenlő bánásmód elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a gondossági kötelezettséget és a megfelelő ügyintézés elvét, mivel a Bizottság:

a 2021/697 rendelet 3. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését megsértve tévesen minősítette a PES-felhívást kutatási tevékenység helyett fejlesztési tevékenységnek, megsértve ezzel a 2018/1046 rendelet 188. cikkét, valamint az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, amelyek megkövetelik, hogy az összes pályázati felhívás feltételei világosak és egyértelműek legyenek ahhoz, hogy minden résztvevő az ajánlata benyújtása során azonos helyzetben legyen, és hogy ezen ajánlatokat egyenlő módon lehessen értékelni;

megsértette a 2018/1046 rendelet 199. cikkét, valamint az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy olyan odaítélési szempontokat is alapul vett, amelyek nem relevánsak a pályázati felhívás hatálya és jellege szempontjából, amely nyilvánvalóan kutatási tevékenységnek minősül; és

megsértette az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megfelelő ügyintézés elvét azzal, hogy nem közölte a felperessel a PES-felhívásra irányadó feltételek változásait azt követően, hogy azokat közzétette.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 96. cikket azáltal, hogy nem fejtette ki részletesen, hogy az összefoglaló értékelő jelentésben szereplő megjegyzések mennyiben vonatkoznak az egyes odaítélési szempontok tekintetében releváns különböző alszempontokra, sem azt, hogy az összefoglaló értékelő jelentésben szereplő megjegyzések mennyiben vonatkoztak az egyes odaítélési szempontok tekintetében adott pontszámra.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság ténybeli hibát vétett, amikor több nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a felperes ajánlatának értékelése során

először is „a tevékenység végrehajtásának minőségére és hatékonyságára” vonatkozó hatodik odaítélési szempont értékelését illetően;

másodszor, a kétszeres szankció esetét illetően, miután a Bizottság ugyanazt a negatív megjegyzést fogalmazta meg a felperes ajánlatával kapcsolatban két különböző odaítélési szempont alapján, és ezért kétszeres pontot vont le ugyanazon hiányosság miatt;

harmadszor és másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék – ellentétben azzal, amit a felperes az első jogalap második részében állít – úgy ítéli meg, hogy a Bizottság jogosult volt a felperes ajánlatának a 7. sz. odaítélési szempont ellenében történő értékelésére, a 7. sz. odaítélési szempont értékelését illetően, amelynek célja a következők értékelése: „a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, beleértve a költséghatékonyságot, valamint a beszerzési, a karbantartási és a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét”;

negyedszer és másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék – ellentétben azzal, amit a felperes az első jogalap második részében állít – úgy ítéli meg, hogy a Bizottság jogosult volt a felperes ajánlatának a 8. sz. odaítélési szempont ellenében történő értékelésére, a 8. sz. odaítélési szempont értékelését illetően, amelynek célja a következők értékelése: „hozzájárulás az európai védelmi ipar további integrációjához az Unió egészében, amelyet a címzettek a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalásával igazolnak, hogy a végterméket vagy a technológiát koordinált módon, közösen használják, tulajdonolják vagy tartják karban”.


(1)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.).

(2)  Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2021. L 170., 149. o.).