A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-341/17. sz. British Airways kontra Bizottság ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen a British Airways plc által 2022. június 9-én benyújtott fellebbezés

(C-378/22. P. sz. ügy)

(2022/C 303/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: British Airways plc (képviselők: A. Lyle-Smythe és R. O’Donoghue advocaten, T. Sebastian barrister)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	teljes egészében vagy – másodlagosan – részben helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az elutasítja a fellebbező negyedik jogalapját és hetedik jogalapjának második részét;

—	amennyiben nem helyezi teljes egészében hatályon kívül a megtámadott ítéletet, helyezze hatályon kívül az ítélet rendelkező részének 4. pontját, amennyiben az a fellebbező negyedik jogalapjával és hetedik jogalapjának második részével kapcsolatos;

—

teljes egészében vagy részben semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot (határozat), különösen az (1045) preambulumbekezdés első mondatát és az (1046) preambulumbekezdés egészét; és

—	kötelezze a másik felet a fellebbezés költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a megtámadott ítélet teljes vagy részleges hatályon kívül helyezését kéri. A megtámadott ítélet a fellebbezőnek a határozat teljes vagy részleges megsemmisítése iránti kérelméről határozott.

Keresete alátámasztása érdekében a fellebbező az alábbi három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a Bizottság indokolását a saját indokolásával helyettesítette, és nem azonosított az EU/EGT területén a versenyre gyakorolt minősített hatásokat. E jogalap két részből áll. Először is a Bizottság rövid indokolása nyilvánvalóan elégtelen volt, és a Törvényszék tévedett, amikor ezen indokolást megengedhetetlenül a saját részletes indokolásával helyettesítette. Másodszor a Bizottság helyettesített indokolása mindenképpen elégtelen, mivel nem azonosítja az EU/EGT területén a versenyre gyakorolt releváns és elégséges hatást.

A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az EU/EGT területén lévő downstream termékpiacokon kifejtett árhatásokra vonatkozó következtetéseit levonta. A Törvényszék elferdítette az elé terjesztett bizonyítékokat, tévesen áthárította a bizonyítási terhet a fellebbezőre, hogy az utóbbi érdemi tényállításokat cáfoljon, és túllépte hatáskörét azzal, hogy a Bizottság teljesen eltérő indokolását a saját indokolásával helyettesítette.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és tévesen értelmezte a fent említett határozatot, amikor egy egységes és folyamatos jogsértés bizonyos olyan aspektusaira támaszkodott, amelyek az EU/EGT területén hatást gyakoroltak, annak érdekében, hogy az egyértelműen külföldön tanúsított magatartásokkal kapcsolatos joghatóságot megállapítsa, amely magatartásokról nem bizonyították, hogy az EU/EGT területén minősített hatásokat váltottak ki.