Brüsszel, 27.01.2005

COM(2005) 17 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

2004. évi környezetpolitikai felülvizsgálat {SEC(2005) 97}

1. BEVEZETÉS

A környezetpolitikai felülvizsgálat (EPR) az EU környezetpolitikájában a 2004. év során bekövetkezett fejleményeket vizsgálja, és előrejelzést ad az elkövetkező évre (további információkért lásd a mellékletet). Az EPR a lisszaboni folyamathoz kapcsolódik, és a lisszaboni folyamat félidős felülvizsgálatának tükrében az idei felülvizsgálat különösen nagy hangsúlyt fektet a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatra. A felülvizsgálat kiterjed az EU környezetpolitikájának átfogó kereteit kijelölő 6. környezetvédelmi cselekvési terv (6. EAP) keretein belül elért fejlődésre is. A felülvizsgálat a környezetvédelmi integrációt célul kitűző cardiffi folyamat[1] közelmúltban végzett értékelésére épül, és a tagállamok már meglévő környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtására is kiterjed.

A tavalyi év fontosabb eseményei:

- az EU bővítése, ami a környezetpolitika jövőbeni alakulását is befolyásolja, mivel az új tagállamoknak végre kell hajtaniuk az EU már elfogadott környezetvédelmi jogszabályait;

- intenzív vita a környezetpolitikáról és versenyképességről a lisszaboni stratégia tükrében;

- vita az EU fenntartható fejlődési stratégiájának felülvizsgálatáról és végrehajtásáról;

- fellépés a fenntarthatóbb termelés és fogyasztás (SPC) előmozdítása érdekében, beleértve a környezetvédelmi technológiák cselekvési tervet;

- előkészületek a kibocsátás-kereskedelemre és az éghajlatváltozással kapcsolatos, 2012 utáni stratégiákra;

- erőfeszítések történtek a biodiverzitás csökkenésének megállítására az EU által kijelölt, 2010-ig tartó határidőn belül;

- előrehaladás történt az intézményközi viták terén és a REACH előkészületi munkáiban;

- konzultációk történtek a 2005-ben beterjesztendő tematikus stratégiák vonatkozásában, melyeket a 6. környezetvédelmi cselekvési terv kapcsán kell végrehajtani;

- beterjesztették a környezetvédelem és egészség cselekvési tervet a WHO miniszteri konferencián.

2. A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL HATÉKONY TALÁLMÁNYOK ÉS AZ ERŐFORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐI A JOBB VERSENYKÉPESSÉGNEK

Fontosabb események

A tavalyi év során a versenyképességgel kapcsolatos aggályok uralták az EU politikai vitáit, amelyek során egyre erősödő konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy az öko-innováció és az erőforrás-hatékonyság nagyban hozzájárulnak az EU versenyképességéhez, új piaci lehetőségeket teremtve.

Jobb szabályozást dolgoznak ki a hatásvizsgálatok használatának fejlesztésére és a környezetvédelmi jogszabályok egyszerűsítésére az új jogszabályok költséghatékonyságának maximalizálása érdekében.

A Kok-jelentés hangsúlyozta a fenntartható környezet és a szociális kohézió szerepét a növekedési és munkahely-teremtési folyamatban, és azt, hogy Európa számára milyen hasznot hoznak az innovatív, környezeti szempontból hatékony termékek és folyamatok.

Más fejlesztések a környezetvédelem szerepét kívánták a maximalizálni a GDP növekedésében és a munkahelyteremtésben.

jelentős fejlődést értek el a Bizottság környezetvédelmi technológiák cselekvési tervének végrehajtásában;

a holland elnökség hangsúlyozta az öko-innováció fontosságát a „tiszta, tudatos és versenyképes” Európa felépítésében;

előrehaladást értek el az érintett felekkel történő konzultáció terén a Bizottság természeti erőforrások kezelésével, a hulladékképződés megakadályozásával és a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó tematikus stratégiáinak keretein belül. Ez a szabályozás fejlesztéséhez is hozzájárul;

a Bizottság iránymutatásokat adott ki az nemzeti és helyi hatóságok számára a környezettudatos közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban.

Új eredmények[2]

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a környezetpolitika és az öko-innováció munkahelyeket teremtésével és fenntartásával előmozdíthatja a gazdasági növekedést, hozzájárulva a versenyképesség és foglalkoztatottság növeléséhez. A környezetvédelmi javak és szolgáltatások világpiaca növekedést mutat, becslések szerint a piac volumene 2003-ban 500 milliárd euró volt. A környezetvédelmi ipar több mint 2 millió főt foglalkoztat Európában, és folyamatosan évi 5%-os növekedést produkál. A környezetvédelmi szempontból hatékony termékek előtt ígéretes piaci lehetőségek állnak. A nagy, dinamikus gazdaságú országok, mint pl. Brazília, India vagy Kína, egyre növekvő terhelést jelentenek a természeti erőforrásokra, és növelik a világ szennyezőanyag-kibocsátását, ami az energia- és erőforrás-felhasználás hatékonyabbá tételét teszi szükségessé, Európában és az adott országokban egyaránt. Kína és a hasonló országok mind jobban felismerik a gyors gazdasági növekedés környezeti akadályait, ami a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudatosság fejlődéséhez vezet, értékes piaci lehetőséget teremtve a környezetvédelmi technológiák számára.

A közelmúltban közzétett jelentések például az alábbiakra mutattak rá:

- a környezetpolitika hatása a munkahelyekre semleges vagy enyhén pozitív;

- a környezetvédelmi ágazatok jobb teljesítményt nyújtottak mint a gazdaság más szereplői;

- a megújuló energia és az energia hatékonyabb felhasználására irányuló intézkedések növelik az energiaellátás biztonságát, és csökkentik az olajár változékonyságából származó gazdasági veszteséget, emellett csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások pazarlását.

- az ipari légszennyezéssel kapcsolatos ráfordítások versenyképességre gyakorolt hatásai általában korlátozottak;

- egyre több vállalat és befektető tanúsít kezdeményező érdeklődést a környezeti teljesítmény iránt, és számos nemrégiben publikált tanulmány mutatta ki, hogy a megfelelő környezeti irányítás nagyobb hatékonysággal és jobb pénzügyi teljesítménnyel jár együtt, valamint új piacokat nyit meg.

Kilátások 2005-re

Számos intézkedés fogja segíteni az EU-t abban, hogy teljes ki mértékben tudja használni a környezetpolitika versenyképességet javító hatását. Például,

- Az EU és a tagországok kötelezettségvállalása a környezetvédelmi technológiák cselekvési terv végrehajtására;

- Mérlegelni az árak közelítését a társadalomra vonatkoztatott teljes költségekhez;

- A természeti erőforrások fenntartható használatával, valamint a hulladékképződés megelőzésével és a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos tematikus stratégiák.

A Bizottság folytatja az együttműködést más országokkal a fenntarthatóbb fejlődés előmozdítása érdekében. A Bizottság párbeszédet kezdeményez az olyan gazdaságilag felemelkedő országokkal, mint Kína, ahol hasonlóan vélekednek a fenntartható fejlődésről, annak érdekében, hogy előmozdítsák a globális környezeti problémák megoldásához szükséges nemzetközi fellépést, hogy megelőzzék a környezetvédelmi előírások csökkentésén alapuló versenyt, és hogy előmozdítsák a részvételt az öko-innovációban, valamint a fenntarthatóbb termékek és folyamatok fejlesztésében.

Ezen kívül fontos még a környezetvédelmi szabályok egyszerűsítésébe és fejlesztésébe fektetett folyamatos munka. Az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelem, valamint a környezet és az egészség közti kapcsolat jobb megértése is segíti a hosszú távú gazdasági fejlődést, és egyúttal a környezetre és az életminőségre is jó hatással van.

3. EREDMÉNYEK, TENDENCIÁK ÉS KILÁTÁSOK HÁROM KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEN

Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és az egészségre gyakorolt környezeti hatások a hatodik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt fontosságú területei.

3.1. Éghajlatváltozás

Fontosabb események

Oroszország megerősítette a Kiotói Jegyzőkönyvet, és az 2005 elejével hatályba lép.

A Bizottság a új forgalmi jegyzékre vonatkozó szabályok elfogadásával, nyomon követési és jelentési iránymutatások elfogadásával, valamint azzal, hogy jóváhagyta az energiaigényes létesítményekhez kibocsátási egységeket rendelő 21 nemzeti kiosztási tervet, felkészült a világon a legnagyobb olyan kereskedelmi rendszer bevezetésére, ami a kibocsátások kereskedelmével foglalkozik. A rendszer, ami lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lehető legkisebb költségvonzattal járó csökkenését, 2005. január 1-én indult.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében a Bizottság továbbra is előmozdítja a környezetvédelmi vonatkozások integrációját az egyéb szakpolitikai területekbe, különösen a közlekedési és szállítási, valamint a fejlesztési segélyek terén. A Bizottság ezen kívül nemrégiben három javaslatot is tett a hatékonyabb energiafogyasztás előmozdítására.

Új eredmények 2

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos legfrissebb információk és az éghajlatváltozás lehetséges mértékéről és hatásairól rendelkezésre álló új eredmények továbbra is aggodalomra adnak okot. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában enyhe csökkenést lehetett megfigyelni, de ez még nem jelenti azt, hogy az EU15-ök egyenes úton tudják csökkenteni kibocsátásaikat a Kiotói Jegyzőkönyvben megfogalmazott célok eléréséhez. A 25 tagállam közül 12 esetében az említett egyenes úthoz szükségesnél nagyobb a kibocsátás.

Számos iparágban a tendencia továbbra is aggodalomra ad okot. A legfrissebb statisztikák szerint a közlekedési és szállítási ágazatban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2002-re közel 22%-al haladta meg az 1990-es szintet az EU15-ökben, és a gazdasági növekedés továbbra is elválaszthatatlanul együtt jár a közlekedési és szállítási ágazat kibocsátás-növekedésével.

Az év során, részben a Közösség által támogatott KTF tevékenységek eredményeinek köszönhetően, újabb eredményeket hoztak nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális költségekkel jár, ha nem sikerül az éghajlatváltozás kérdését megfelelően kezelni. Az éghajlatváltozás miatt gyakrabban várhatók a 2003-as nyári hőhullámhoz hasonló szélsőséges időjárási események. 2050-re az éghajlatváltozás következtében az összes faj mintegy 15% - 37%-át fenyegetheti a kipusztulás veszélye. A gleccserek gyorsan olvadnak, ami egész Európában hatással lesz az ivóvíz ellátásra, öntözésre és vízenergiára, nem említve a téli turizmust az Alpokban. Ez hozzájárul a biztosítási költségek és a biztosítatlan károk értékének növekedéséhez. A részben az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási események által okozott gazdasági veszteségek az elmúlt 20 évben kevesebb mint 5 milliárd dollár éves átlagról körülbelül 11 milliárd dollárra emelkedtek.

Kilátások 2005-re

A 2005. évi tervben három átfogó cél szerepel:

a Kiotói Egyezményben foglalt kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozott intézkedések megvalósításának felgyorsítása;

nemzetközi eszmecsere kezdeményezése a globális kibocsátások csökkentése érdekében 2012 után meghozandó intézkedésekről;

felkészülés az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra.

3.2. Biodiverzitás

Fontosabb események

- Az EU15-ben a védett élőhelyek Natura 2000 hálózata lényeges fejlődésen ment keresztül az atlanti és kontinentális régiókban található területek jegyzékének elfogadásával. A Bizottság határozata az egyik fennmaradó biogeográfiai régióról (földközi-tengeri) 2005 elején várható. Az EU által megőrizni kívánt élőhelyeket és fajokat tartalmazó helyszínek az EU15 területének mintegy 17%-át teszik ki. A bővítés új, a biodiverzitással kapcsolatos kihívásokkal és értékekkel gazdagította a Közösséget, beleértve egy új biogeográfiai régiót is (pannon). 2004 során megfelelően haladt az új területek kijelölése az új tagállamokban. Kiadták a Bizottságnak a Natura 2000 finanszírozásáról szóló közleményét. Lényeges új társfinanszírozási lehetőségeket vezettek be a vidékfejlesztési és strukturális alapok 2007 és 2013 között érvényes szabályaira vonatkozó javaslatokba.

- A 2004 májusában megrendezett malahidei konferencián világossá vált, hogy az érintett felek között teljes az egyetértés a biodiverzitás európai szintű védelméhez szükséges intézkedéseket illetően. A találkozó során meghatározták az EU területén a biodiverzitás csökkenésének 2010-ig történő megállításához szükséges elsődleges célkitűzéseket.

- A 2004 novemberében megtartott Bergen-op-Zoom-i konferencián a madarak védelmével kapcsolatos további kiemelt intézkedéseket határoztak meg.

- A 2006 utáni vidékfejlesztési politikával kapcsolatos javaslatok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaság környezetvédelmi szerepének.

2004 során számos fontos, nemzetközi szintű döntést hoztak a biodiverzitás csökkenése elleni globális fellépéssel kapcsolatban.

- Az ENSZ Biodiverzitás Egyezményét aláíró felek 7. konferenciáján (COP7) elfogadták a szárazföldi (2010-ig) és tengeri (2012-ig) védett területek nemzeti és regionális rendszereinek létrehozását, valamint a biodiverzitás csökkenési sebességének globális célul kitűzött 2010-ig történő lényeges csökkentésében elért előrehaladás értékelésére szolgáló mutatókat.

- A biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvet aláíró felek első találkozóján döntés született a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO-k) kapcsolatos dokumentációs követelményekről és megfelelőségi mechanizmusokról.

- A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláíró felei megállapodtak számos veszélyeztetett faj kereskedelme ellenőrzésének szigorításában, ami magában foglalja az illegális elefántcsont-kereskedelem elleni cselekvési tervet is.

Új eredmények 2

A 2004. év folyamán kiadott új tanulmányok kimutatták, hogy a világon ismert 5 743 kétéltű faj mintegy fele (a kétéltűek jó biodiverzitás mutatók) csökkenő egyedszámot mutat, és egyharmaduk a kihalás szélén áll, ami drámai fajpusztulás veszélyével fenyeget. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy Európa madárfajainak mintegy 43%-a szorul védelemre.

A biodiverzitással kapcsolatos vonatkozásokat egyre jobban figyelembe veszik más szakpolitikai területeken is. A biogazdálkodás növekedése folytatódik, de lassabb ütemben. Emelkedik továbbá a mezőgazdasági kiadások vidékfejlesztésre és agrár-környezetvédelmi támogatásokra fordított része. A túlhalászás továbbra is problémát jelent, és bizonyos halállományok egyedszámának eredeti szintre való visszaállása a vártnál nehezebbnek bizonyul.

Kilátások 2005-re

- A Bizottság 2005-ben közleményt ad ki a biodiverzitással kapcsolatos politikájáról, ami a malahidei és Bergen-op-Zoom-i konferenciák javaslatain alapul.

- A Bizottság továbbra is támogatja a Natura 2000 hálózat létrehozását és működtetését, beleértve annak kiterjesztését az új tagállamokra és a tengeri környezetre. A Bizottság 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervére vonatkozó javaslatának átfogó keretein belül folytatódni fog a Natura 2000 hálózat közösségi társfinanszírozásának konszolidációja a tagállamok számára szükséges finanszírozási források mobilizálásának segítése érdekében.

- Megkezdődik a Bizottság bioélelmiszer és biogazdálkodás cselekvési tervének végrehajtása

- A tengeri környezet védelmét és megőrzését célzó stratégia javaslatot tesz az ökoszisztéma alapú megközelítés kifejlesztésére és alkalmazására a tengerek és óceánok kezelésében.

3.3. Környezet és egészség

Fontosabb események

A Bizottság környezet és egészség cselekvési tervének célja a tudásbeli hiányosságok felszámolása, a felmerülő problémák azonosítása és a kommunikáció javítása. Ezt a budapesti WHO Környezet és Egészség konferencián terjesztették be, ahol 52 ország környezetvédelmi és egészségügyi miniszterei fogadták el a Bizottság által is támogatott európai cselekvési tervet a környezetért és a gyermekek egészségéért (CEHAPE).

A REACH, a Bizottságnak a vegyi anyagok új szabályozási rendszerének kidolgozására vonatkozó javaslata a Tanács (környezetpolitika és versenyképesség) és a Parlament elé került. Az elnökség által a REACH kibővített hatásvizsgálatával kapcsolatban szervezett munkaértekezleten megállapították, hogy a rendszer által biztosított előnyök felülmúlják annak költségeit, ami megerősítette a Bizottság hatásvizsgálatának végső eredményét. A vita során meghatározták azokat intézkedéseket, melyek segítik a végrehajtást és csökkentik a költségeket, miközben az emberi egészség és a környezet védelmét emelt szinten biztosítják. A végrehajtási előkészületek is megtörténtek, köztük partnerségi viszonyt alakítottak ki a megvalósítható és a lehető legkisebb költséggel működő rendszer kialakításában érintett felekkel, létrehozták az informatikai rendszert és elkészítették az ágazati valamint a tagállamok számára szóló iránymutatásokat.

Az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) az ipari létesítmények levegőbe és vízbe juttatott kibocsátásainak első Európa egészére kiterjedő közhitelű nyilvántartása, ami a környezeti információk jobb nyilvános hozzáférhetőségét biztosítja.

A Közösség megerősítette az ENSZ és Európa közötti megállapodást, és csatlakozott a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-k) általi környezetszennyezés megszüntetését célzó globális egyezményhez. Ezek olyan mérgező anyagok, melyek hosszú távolságokat tudnak megtenni, megmaradnak a környezetben, és felhalmozódnak a táplálékláncban,

Új eredmények 2

Az EU25-ben előforduló betegségek 2-8%-a tulajdonítható a környezeti tényezőknek, különösen a közlekedésből származó levegő- és zajszennyezésnek.

Az ismert egészségügyi kockázatok, például a légszennyező anyagoknak, mint pl. finom részecskéknek és ózonnak való túlzott kitettség, vagy a tengeri halakban és rákokban található higany magas szintjének felszámolása érdekében további intézkedésekre van szükség.

Az EU tagállamai már végeznek kutatásokat és felméréseket, köztük a nehézfémekre, dioxinokra, PCB-kre, endokrin zavarokat okozó anyagokra, asztmára és allergiára összpontosító biomonitoring vizsgálatokat. Azonban a vizsgálatok eltérő módszertani megközelítést alkalmaznak, így az eredményeket nehéz összehasonlítani.

Kilátások 2005-re

Tovább folytatódik a munka az emberi egészségre veszélyes, a környezetben megtalálható anyagok által okozott kockázatok kezeléséhez szükséges információkkal kapcsolatban:

- megegyezésre törekednek a javasolt REACH rendelettel kapcsolatban a felhasznált vegyi anyagok szigorúbb értékelése és ellenőrzése érdekében;

- az EU környezetvédelem és egészség cselekvési tervének végrehajtása az emberi biomonitoringgal, kutatással, környezetvédelmi és egészségügyi információkkal kapcsolatos tevékenységek beindítása érdekében.

Eközben a Bizottság intézkedéseket javasol a higanynak, peszticideknek és légszennyezettségnek való kitettség korlátozása érdekében, melyhez a kapcsolódó stratégiákat 2005 folyamán teszik közzé.

4. MEGFELELÉS A VÉGREHAJTÁS ÉS A JOBB SZABÁLYOZÁS ÁLTAL TÁMASZTOTT KIHÍVÁSOKNAK

Fontosabb események

Bár az EU jogszabályai jelentősen javították a környezet minőségét, a társaságok számára az egész EU területén egyenlő feltételeket biztosítottak és segítették az új piaci lehetőségek előmozdítását, még mindig van lehetőség a fejlődésre. Az EU környezetvédelmi jogszabályainak teljes végrehajtása továbbra is kihívások elé állítja a tagállamokat, különösen az újonnan csatlakozó országokat. A környezetvédelmi ügyek továbbra is mintegy harmadát teszik ki az uniós jogszabályok végrehajtásának hiánya miatt az EU25-ökkel szemben indított ügyeknek. 2004 folyamán a Bizottság elemezte a legproblémásabb területeket (hulladékkezelés, vizek védelme, természetvédelem és környezetvédelmi hatásvizsgálatok), és cselekvési terveket készít annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a követelményeknek megfelelők aránya.

A megfelelő végrehajtáshoz egyaránt szükséges a helyes nemzeti jogszabályok időben történő elfogadása, és a szükséges infrastruktúra kiépítése. Ezen kívül ellenőrzésekkel és intézkedésekkel kell fellépni az illegális tevékenységeket végzők ellen. A közösségi alapoknak továbbra is katalizátorként kell működniük a tagállamokban a szükséges befektetések mozgósításában.

A Bizottság jobb szabályozás melletti folyamatos elkötelezettségének célja az, hogy az EU jogszabályai egyértelműbbek és könnyebben végrehajthatók legyenek, és a leginkább költséghatékony megoldásokat bátorítsák. Amennyiben szükséges, a Bizottság továbbra is támogatja az önkéntes kezdeményezéseket, és megkezdte az EMAS és Eco címkézési rendszerek értékelését.

Az új jogszabályok kialakítása során a Bizottság a problémák megelőzésére, az adminisztratív terhek csökkentésére, a megfelelés költségeinek minimalizálására és az új lehetőségek maximalizálására törekszik. E célból hatásvizsgálatokat, nyilvános konzultációkat és szűrővizsgálatokat alkalmaznak.

Törekedni kell a környezettudatos gondolkodásnak a többi szakpolitikai területbe és ágazati döntésbe történő integrációjára azon környezeti és egyéb eredmények elérése érdekében, melyeket pusztán környezetpolitikai eszközökkel nem lehetne elérni. A cardiffi környezetvédelmi integrációs folyamat értékelése során javaslatokat terjesztettek elő az integrációs folyamat felülvizsgálatára vonatkozóan, melyek között szerepelt az is, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell a stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló irányelv teljes végrehajtásáról.

Kilátások 2005-re

A tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk a környezetvédelmi jogszabályokat. A Bizottság azokra a területekre összpontosít, ahol a legtöbb probléma merül fel. Ezen kívül foglalkozni kell a jogszabályi, monitoring és jelentési követelmények egyszerűsítésével.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A környezetpolitika közösségi és nemzeti szintű fejleményei az elmúlt évben igazolták a 2003. évi környezetpolitikai felülvizsgálatban meghatározott tendenciákat.

Lisszabon és a környezet

- A környezetvédelem, beleértve az öko-innovációt, a lisszaboni stratégia alapvető eleme, mivel hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és az EU gazdaságának hosszú távú versenyképességéhez. Ez a hozzájárulás különösen az alábbiakban nyilvánul meg:

- Az energia és az erőforrások környezeti szempontból hatékony felhasználásának további javítása, ami jobb erőforrás-hatékonyságot és a környezetterhelés csökkentését eredményezi.

- Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, a hatékonyabb energiafelhasználással és a fenntarthatóbb közlekedéssel kapcsolatban már meghatározott konkrét célok többek között az alábbi intézkedéseket teszik szükségessé:

- Jobb információszolgáltatás az EU polgárai és vállalkozásai számára az olyan termékekről, folyamatokról és szolgáltatásokról, amelyek segítenek az éghajlatváltozás és a környezeti veszélyek elleni küzdelemben,

- Törekvés arra, hogy a különböző energiaforrások, javak és szolgáltatások, mint pl. szállítási és közlekedési szolgáltatások, árai jobban tükrözzék az egész társadalomra vonatkoztatott összes költséget, a folyamatosan növekvő kereslet fenntarthatóbb kielégítése érdekében,

- Környezeti szempontból hatékony innovációk előmozdítása a gazdaság minden ágazatában, különös tekintettel a környezetvédelmi technológiák cselekvési terv (ETAP) teljes végrehajtása. A tagállamoknak tervet kell készíteniük az ETAP végrehajtására, és támogatni kell őket a környezettudatos közbeszerzési eljárások kifejlesztésében. Ezen kívül európai szintű erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy tényleges előrehaladás történjen a hatékony energiafelhasználás terén.

- Az EU-nak lépést kell tartania versenytársaival, mint pl. az Egyesült Államokkal és Japánnal, az öko-innováció területén. Az öko-innovációra irányuló globális kereslet nő, mivel a gazdaságilag felemelkedő országok, mint pl. Kína, egyre inkább felismerik, hogy gyors növekedésüknek a környezet szab majd gátat. Környezetvédelmi technológiákra és új innovációra van szükség az említett probléma leküzdése érdekében. A kutatásokat és a „kockázatos” demonstrációs tevékenységeket az EU versenytársai által nyújtott támogatásokhoz hasonló állami támogatásban kell részesíteni.

Környezetvédelem az EU-ban

- A 6. környezetvédelmi cselekvési terv (EAP) 2012-ig stabil alapokra helyezi a közösségi környezetpolitikát, és elősegíti a környezetvédelmi vonatkozások integrációját a többi szakpolitikai területbe. A négy kiemelt témakör – éghajlatváltozás, biodiverzitás, erőforrások és környezet, valamint egészségügy – hosszú távú fellépést igényel. Egyes területeken rövid távú fellépésre van szükség, mivel annak elmulasztása nagyobb jövőbeni költségekkel, visszafordíthatatlan károkkal, vagy a költséghatékony megoldási lehetőségek elvesztésével járna.

és világszerte

- A Bizottság folytatja a nemzetközi együttműködés előmozdítását a fenntartható fejlődés elérése, valamint a világméretű és határokon átnyúló környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Ezen kívül a világméretű problémák kezelése érdekében folytatja az EU környezetpolitikájának fejlesztését, valamint biztosítja a környezetvédelmi követelmények beépítését minden külkapcsolati szakpolitikai terület esetében, mint pl. biztonság-, fejlesztési-, kereskedelmi- és szomszédságpolitika.

A következő év

- A Bizottság számos fontos környezetpolitikai kezdeményezést ad ki 2005 folyamán, amelyek az EU környezetpolitikáját alakítják majd az elkövetkező években:

- Az EU 2012 utáni éghajlat-politikájáról és az éghajlatváltozás légiforgalomra gyakorolt hatásainak kezelésére szolgáló gazdasági eszközökről szóló közlemény (2005. február)

- A biodiverzitás politikáról szóló közlemény

- A levegőminőséggel, erőforrások felhasználásával, a hulladékképződés megakadályozásával és a hulladékok újrahasznosításával, a tengeri környezettel, a peszticidek használatával, a városi környezettel és a talaj védelmével foglalkozó tematikus stratégiák.

Középpontban a jobb végrehajtás

- A környezetvédelmi politika kereteit már létrehozták, számos fontos környezetvédelmi jogszabályt fogadtak el. Bár szükség szerint továbbra is születnek majd javaslatok új jogszabályokra, sokkal inkább a már elfogadott szakpolitikai témakörök és jogszabályok végrehajtására kell koncentrálni. A célokat és a kötelező jellegű szabályokat már meghatározták és elfogadták. A tagállamokon múlik az egyes szakpolitikák megvalósítása a szélesebb társadalom érdekében. A Bizottság növelni fogja erőfeszítéseit a tagállamokkal való együttműködésre a jobb végrehajtás érdekében.

és a környezetpolitika alakításának folyamatos fejlesztése

- A környezetpolitika egyre inkább az ismeretekre és tudományos eredményekre épül. Ennek ellenére ismereteink sokszor hiányosak és bizonytalanok, ami folyamatos erőfeszítést igényel tudásbázisunk fejlesztésére. Az említett hiányosságok felszámolása érdekében jelentős kutatási és fejlesztési erőfeszítésekre van szükség, mind a tagállamok, mint az EU egésze részéről. A közösségi kutatási programokban újra kell gondolni a környezetvédelmi és az energiával kapcsolatos kutatások folyamatosan csökkenő relatív fontosságát.

- Egy hatékonyabb és átláthatóbb, az EU igényeinek megfelelő, modern technikai alapokon nyugvó közös környezetvédelmi információs rendszert kell kifejleszteni. A rendszer a nemzeti és közösségi igényeket egyaránt kiszolgálja, csakúgy mint a kibővített Unió polgárainak szükségleteit. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiterjedt hálózatával hasznos szerepet tölthet be a rendszerben.

- A Bizottság arra törekszik, hogy folyamatosan javítsa a környezetpolitika alakítását és végrehajtását. A hatásvizsgálatok és a az érintett felekkel történő kiterjedt konzultáció mára már bevett gyakorlat lett. A hagyományos szabályozó eszközöket piaci alapú eszközökkel és egyéb módokon egészítik ki, így biztosítva azok teljes és költséghatékony végrehajtását. Folytatni kell az ilyen vegyes megközelítések alkalmazását és fejlesztését, mind a Közösség, mind a tagállamok szintjén. A 2005. évi tematikus stratégiák különös figyelmet fordítanak a környezetvédelmi innováció fellendítésére, a költséghatékonyságra és a környezetpolitika integrációjára.

- Folytatni kell a szabályok egyszerűsítését az államigazgatás és a vállalati szféra adminisztratív terheinek könnyítése érdekében, a környezetvédelmi előírások magas színvonalának megtartásával, és egyenlő feltételek biztosításával a belső piacon. Fellépésre van szükség mind a közösség, mind a tagállamok szintjén. A 2005-ben kiadandó tematikus stratégiák egyedülálló lehetőséget nyújtanak a szabályok további egyszerűsítésére.

az EU polgárai elvárásainak teljesítése érdekében

- A környezetpolitika ezen kívül az élet minőségéről is szól, mivel közvetlenül érinti az emberek életét. Az egész Európára kiterjedő közvélemény kutatások rendszeresen azt bizonyítják, hogy az EU polgárainak nagy többsége azt szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a környezetvédelem, és olyan döntéseket várnak, amelyek jobb környezetet és szolgáltatásokat biztosítanak közösségi szinten. Ezért az erős európai környezetpolitika az EU polgárai számára kiemelten fontos terület, közelebb hozva Európát hozzájuk.

- Európának szembe kell néznie a kihívásokkal, és a környezetben rejlő lehetőségeket, és a környezeti korlátokat saját növekedési és munkahely-teremtési politikájának keretein belül kell kezelnie. Ez fontos feltétele a jólét növelésének és egy méltányosabb jövő megteremtésének. Európának cselekednie kell, a kontinensen és világszerte egyaránt.

[1] COM (2004) 394.

[2] A forrásokkal kapcsolatban lásd a SEC(2005) 97

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.01.2005

COM(2005) 17 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

2004. évi környezetpolitikai felülvizsgálat {SEC(2005) 97}

1. BEVEZETÉS

A környezetpolitikai felülvizsgálat (EPR) az EU környezetpolitikájában a 2004. év során bekövetkezett fejleményeket vizsgálja, és előrejelzést ad az elkövetkező évre (további információkért lásd a mellékletet). Az EPR a lisszaboni folyamathoz kapcsolódik, és a lisszaboni folyamat félidős felülvizsgálatának tükrében az idei felülvizsgálat különösen nagy hangsúlyt fektet a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatra. A felülvizsgálat kiterjed az EU környezetpolitikájának átfogó kereteit kijelölő 6. környezetvédelmi cselekvési terv (6. EAP) keretein belül elért fejlődésre is. A felülvizsgálat a környezetvédelmi integrációt célul kitűző cardiffi folyamat[1] közelmúltban végzett értékelésére épül, és a tagállamok már meglévő környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtására is kiterjed.

A tavalyi év fontosabb eseményei:

- az EU bővítése, ami a környezetpolitika jövőbeni alakulását is befolyásolja, mivel az új tagállamoknak végre kell hajtaniuk az EU már elfogadott környezetvédelmi jogszabályait;

- intenzív vita a környezetpolitikáról és versenyképességről a lisszaboni stratégia tükrében;

- vita az EU fenntartható fejlődési stratégiájának felülvizsgálatáról és végrehajtásáról;

- fellépés a fenntarthatóbb termelés és fogyasztás (SPC) előmozdítása érdekében, beleértve a környezetvédelmi technológiák cselekvési tervet;

- előkészületek a kibocsátás-kereskedelemre és az éghajlatváltozással kapcsolatos, 2012 utáni stratégiákra;

- erőfeszítések történtek a biodiverzitás csökkenésének megállítására az EU által kijelölt, 2010-ig tartó határidőn belül;

- előrehaladás történt az intézményközi viták terén és a REACH előkészületi munkáiban;

- konzultációk történtek a 2005-ben beterjesztendő tematikus stratégiák vonatkozásában, melyeket a 6. környezetvédelmi cselekvési terv kapcsán kell végrehajtani;

- beterjesztették a környezetvédelem és egészség cselekvési tervet a WHO miniszteri konferencián.

2. A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL HATÉKONY TALÁLMÁNYOK ÉS AZ ERŐFORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐI A JOBB VERSENYKÉPESSÉGNEK

Fontosabb események

A tavalyi év során a versenyképességgel kapcsolatos aggályok uralták az EU politikai vitáit, amelyek során egyre erősödő konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy az öko-innováció és az erőforrás-hatékonyság nagyban hozzájárulnak az EU versenyképességéhez, új piaci lehetőségeket teremtve.

Jobb szabályozást dolgoznak ki a hatásvizsgálatok használatának fejlesztésére és a környezetvédelmi jogszabályok egyszerűsítésére az új jogszabályok költséghatékonyságának maximalizálása érdekében.

A Kok-jelentés hangsúlyozta a fenntartható környezet és a szociális kohézió szerepét a növekedési és munkahely-teremtési folyamatban, és azt, hogy Európa számára milyen hasznot hoznak az innovatív, környezeti szempontból hatékony termékek és folyamatok.

Más fejlesztések a környezetvédelem szerepét kívánták a maximalizálni a GDP növekedésében és a munkahelyteremtésben.

jelentős fejlődést értek el a Bizottság környezetvédelmi technológiák cselekvési tervének végrehajtásában;

a holland elnökség hangsúlyozta az öko-innováció fontosságát a „tiszta, tudatos és versenyképes” Európa felépítésében;

előrehaladást értek el az érintett felekkel történő konzultáció terén a Bizottság természeti erőforrások kezelésével, a hulladékképződés megakadályozásával és a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó tematikus stratégiáinak keretein belül. Ez a szabályozás fejlesztéséhez is hozzájárul;

a Bizottság iránymutatásokat adott ki az nemzeti és helyi hatóságok számára a környezettudatos közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban.

Új eredmények[2]

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a környezetpolitika és az öko-innováció munkahelyeket teremtésével és fenntartásával előmozdíthatja a gazdasági növekedést, hozzájárulva a versenyképesség és foglalkoztatottság növeléséhez. A környezetvédelmi javak és szolgáltatások világpiaca növekedést mutat, becslések szerint a piac volumene 2003-ban 500 milliárd euró volt. A környezetvédelmi ipar több mint 2 millió főt foglalkoztat Európában, és folyamatosan évi 5%-os növekedést produkál. A környezetvédelmi szempontból hatékony termékek előtt ígéretes piaci lehetőségek állnak. A nagy, dinamikus gazdaságú országok, mint pl. Brazília, India vagy Kína, egyre növekvő terhelést jelentenek a természeti erőforrásokra, és növelik a világ szennyezőanyag-kibocsátását, ami az energia- és erőforrás-felhasználás hatékonyabbá tételét teszi szükségessé, Európában és az adott országokban egyaránt. Kína és a hasonló országok mind jobban felismerik a gyors gazdasági növekedés környezeti akadályait, ami a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudatosság fejlődéséhez vezet, értékes piaci lehetőséget teremtve a környezetvédelmi technológiák számára.

A közelmúltban közzétett jelentések például az alábbiakra mutattak rá:

- a környezetpolitika hatása a munkahelyekre semleges vagy enyhén pozitív;

- a környezetvédelmi ágazatok jobb teljesítményt nyújtottak mint a gazdaság más szereplői;

- a megújuló energia és az energia hatékonyabb felhasználására irányuló intézkedések növelik az energiaellátás biztonságát, és csökkentik az olajár változékonyságából származó gazdasági veszteséget, emellett csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások pazarlását.

- az ipari légszennyezéssel kapcsolatos ráfordítások versenyképességre gyakorolt hatásai általában korlátozottak;

- egyre több vállalat és befektető tanúsít kezdeményező érdeklődést a környezeti teljesítmény iránt, és számos nemrégiben publikált tanulmány mutatta ki, hogy a megfelelő környezeti irányítás nagyobb hatékonysággal és jobb pénzügyi teljesítménnyel jár együtt, valamint új piacokat nyit meg.

Kilátások 2005-re

Számos intézkedés fogja segíteni az EU-t abban, hogy teljes ki mértékben tudja használni a környezetpolitika versenyképességet javító hatását. Például,

- Az EU és a tagországok kötelezettségvállalása a környezetvédelmi technológiák cselekvési terv végrehajtására;

- Mérlegelni az árak közelítését a társadalomra vonatkoztatott teljes költségekhez;

- A természeti erőforrások fenntartható használatával, valamint a hulladékképződés megelőzésével és a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos tematikus stratégiák.

A Bizottság folytatja az együttműködést más országokkal a fenntarthatóbb fejlődés előmozdítása érdekében. A Bizottság párbeszédet kezdeményez az olyan gazdaságilag felemelkedő országokkal, mint Kína, ahol hasonlóan vélekednek a fenntartható fejlődésről, annak érdekében, hogy előmozdítsák a globális környezeti problémák megoldásához szükséges nemzetközi fellépést, hogy megelőzzék a környezetvédelmi előírások csökkentésén alapuló versenyt, és hogy előmozdítsák a részvételt az öko-innovációban, valamint a fenntarthatóbb termékek és folyamatok fejlesztésében.

Ezen kívül fontos még a környezetvédelmi szabályok egyszerűsítésébe és fejlesztésébe fektetett folyamatos munka. Az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelem, valamint a környezet és az egészség közti kapcsolat jobb megértése is segíti a hosszú távú gazdasági fejlődést, és egyúttal a környezetre és az életminőségre is jó hatással van.

3. EREDMÉNYEK, TENDENCIÁK ÉS KILÁTÁSOK HÁROM KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEN

Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és az egészségre gyakorolt környezeti hatások a hatodik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt fontosságú területei.

3.1. Éghajlatváltozás

Fontosabb események

Oroszország megerősítette a Kiotói Jegyzőkönyvet, és az 2005 elejével hatályba lép.

A Bizottság a új forgalmi jegyzékre vonatkozó szabályok elfogadásával, nyomon követési és jelentési iránymutatások elfogadásával, valamint azzal, hogy jóváhagyta az energiaigényes létesítményekhez kibocsátási egységeket rendelő 21 nemzeti kiosztási tervet, felkészült a világon a legnagyobb olyan kereskedelmi rendszer bevezetésére, ami a kibocsátások kereskedelmével foglalkozik. A rendszer, ami lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lehető legkisebb költségvonzattal járó csökkenését, 2005. január 1-én indult.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében a Bizottság továbbra is előmozdítja a környezetvédelmi vonatkozások integrációját az egyéb szakpolitikai területekbe, különösen a közlekedési és szállítási, valamint a fejlesztési segélyek terén. A Bizottság ezen kívül nemrégiben három javaslatot is tett a hatékonyabb energiafogyasztás előmozdítására.

Új eredmények 2

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos legfrissebb információk és az éghajlatváltozás lehetséges mértékéről és hatásairól rendelkezésre álló új eredmények továbbra is aggodalomra adnak okot. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában enyhe csökkenést lehetett megfigyelni, de ez még nem jelenti azt, hogy az EU15-ök egyenes úton tudják csökkenteni kibocsátásaikat a Kiotói Jegyzőkönyvben megfogalmazott célok eléréséhez. A 25 tagállam közül 12 esetében az említett egyenes úthoz szükségesnél nagyobb a kibocsátás.

Számos iparágban a tendencia továbbra is aggodalomra ad okot. A legfrissebb statisztikák szerint a közlekedési és szállítási ágazatban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2002-re közel 22%-al haladta meg az 1990-es szintet az EU15-ökben, és a gazdasági növekedés továbbra is elválaszthatatlanul együtt jár a közlekedési és szállítási ágazat kibocsátás-növekedésével.

Az év során, részben a Közösség által támogatott KTF tevékenységek eredményeinek köszönhetően, újabb eredményeket hoztak nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális költségekkel jár, ha nem sikerül az éghajlatváltozás kérdését megfelelően kezelni. Az éghajlatváltozás miatt gyakrabban várhatók a 2003-as nyári hőhullámhoz hasonló szélsőséges időjárási események. 2050-re az éghajlatváltozás következtében az összes faj mintegy 15% - 37%-át fenyegetheti a kipusztulás veszélye. A gleccserek gyorsan olvadnak, ami egész Európában hatással lesz az ivóvíz ellátásra, öntözésre és vízenergiára, nem említve a téli turizmust az Alpokban. Ez hozzájárul a biztosítási költségek és a biztosítatlan károk értékének növekedéséhez. A részben az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási események által okozott gazdasági veszteségek az elmúlt 20 évben kevesebb mint 5 milliárd dollár éves átlagról körülbelül 11 milliárd dollárra emelkedtek.

Kilátások 2005-re

A 2005. évi tervben három átfogó cél szerepel:

a Kiotói Egyezményben foglalt kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozott intézkedések megvalósításának felgyorsítása;

nemzetközi eszmecsere kezdeményezése a globális kibocsátások csökkentése érdekében 2012 után meghozandó intézkedésekről;

felkészülés az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra.

3.2. Biodiverzitás

Fontosabb események

- Az EU15-ben a védett élőhelyek Natura 2000 hálózata lényeges fejlődésen ment keresztül az atlanti és kontinentális régiókban található területek jegyzékének elfogadásával. A Bizottság határozata az egyik fennmaradó biogeográfiai régióról (földközi-tengeri) 2005 elején várható. Az EU által megőrizni kívánt élőhelyeket és fajokat tartalmazó helyszínek az EU15 területének mintegy 17%-át teszik ki. A bővítés új, a biodiverzitással kapcsolatos kihívásokkal és értékekkel gazdagította a Közösséget, beleértve egy új biogeográfiai régiót is (pannon). 2004 során megfelelően haladt az új területek kijelölése az új tagállamokban. Kiadták a Bizottságnak a Natura 2000 finanszírozásáról szóló közleményét. Lényeges új társfinanszírozási lehetőségeket vezettek be a vidékfejlesztési és strukturális alapok 2007 és 2013 között érvényes szabályaira vonatkozó javaslatokba.

- A 2004 májusában megrendezett malahidei konferencián világossá vált, hogy az érintett felek között teljes az egyetértés a biodiverzitás európai szintű védelméhez szükséges intézkedéseket illetően. A találkozó során meghatározták az EU területén a biodiverzitás csökkenésének 2010-ig történő megállításához szükséges elsődleges célkitűzéseket.

- A 2004 novemberében megtartott Bergen-op-Zoom-i konferencián a madarak védelmével kapcsolatos további kiemelt intézkedéseket határoztak meg.

- A 2006 utáni vidékfejlesztési politikával kapcsolatos javaslatok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaság környezetvédelmi szerepének.

2004 során számos fontos, nemzetközi szintű döntést hoztak a biodiverzitás csökkenése elleni globális fellépéssel kapcsolatban.

- Az ENSZ Biodiverzitás Egyezményét aláíró felek 7. konferenciáján (COP7) elfogadták a szárazföldi (2010-ig) és tengeri (2012-ig) védett területek nemzeti és regionális rendszereinek létrehozását, valamint a biodiverzitás csökkenési sebességének globális célul kitűzött 2010-ig történő lényeges csökkentésében elért előrehaladás értékelésére szolgáló mutatókat.

- A biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvet aláíró felek első találkozóján döntés született a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO-k) kapcsolatos dokumentációs követelményekről és megfelelőségi mechanizmusokról.

- A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláíró felei megállapodtak számos veszélyeztetett faj kereskedelme ellenőrzésének szigorításában, ami magában foglalja az illegális elefántcsont-kereskedelem elleni cselekvési tervet is.

Új eredmények 2

A 2004. év folyamán kiadott új tanulmányok kimutatták, hogy a világon ismert 5 743 kétéltű faj mintegy fele (a kétéltűek jó biodiverzitás mutatók) csökkenő egyedszámot mutat, és egyharmaduk a kihalás szélén áll, ami drámai fajpusztulás veszélyével fenyeget. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy Európa madárfajainak mintegy 43%-a szorul védelemre.

A biodiverzitással kapcsolatos vonatkozásokat egyre jobban figyelembe veszik más szakpolitikai területeken is. A biogazdálkodás növekedése folytatódik, de lassabb ütemben. Emelkedik továbbá a mezőgazdasági kiadások vidékfejlesztésre és agrár-környezetvédelmi támogatásokra fordított része. A túlhalászás továbbra is problémát jelent, és bizonyos halállományok egyedszámának eredeti szintre való visszaállása a vártnál nehezebbnek bizonyul.

Kilátások 2005-re

- A Bizottság 2005-ben közleményt ad ki a biodiverzitással kapcsolatos politikájáról, ami a malahidei és Bergen-op-Zoom-i konferenciák javaslatain alapul.

- A Bizottság továbbra is támogatja a Natura 2000 hálózat létrehozását és működtetését, beleértve annak kiterjesztését az új tagállamokra és a tengeri környezetre. A Bizottság 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervére vonatkozó javaslatának átfogó keretein belül folytatódni fog a Natura 2000 hálózat közösségi társfinanszírozásának konszolidációja a tagállamok számára szükséges finanszírozási források mobilizálásának segítése érdekében.

- Megkezdődik a Bizottság bioélelmiszer és biogazdálkodás cselekvési tervének végrehajtása

- A tengeri környezet védelmét és megőrzését célzó stratégia javaslatot tesz az ökoszisztéma alapú megközelítés kifejlesztésére és alkalmazására a tengerek és óceánok kezelésében.

3.3. Környezet és egészség

Fontosabb események

A Bizottság környezet és egészség cselekvési tervének célja a tudásbeli hiányosságok felszámolása, a felmerülő problémák azonosítása és a kommunikáció javítása. Ezt a budapesti WHO Környezet és Egészség konferencián terjesztették be, ahol 52 ország környezetvédelmi és egészségügyi miniszterei fogadták el a Bizottság által is támogatott európai cselekvési tervet a környezetért és a gyermekek egészségéért (CEHAPE).

A REACH, a Bizottságnak a vegyi anyagok új szabályozási rendszerének kidolgozására vonatkozó javaslata a Tanács (környezetpolitika és versenyképesség) és a Parlament elé került. Az elnökség által a REACH kibővített hatásvizsgálatával kapcsolatban szervezett munkaértekezleten megállapították, hogy a rendszer által biztosított előnyök felülmúlják annak költségeit, ami megerősítette a Bizottság hatásvizsgálatának végső eredményét. A vita során meghatározták azokat intézkedéseket, melyek segítik a végrehajtást és csökkentik a költségeket, miközben az emberi egészség és a környezet védelmét emelt szinten biztosítják. A végrehajtási előkészületek is megtörténtek, köztük partnerségi viszonyt alakítottak ki a megvalósítható és a lehető legkisebb költséggel működő rendszer kialakításában érintett felekkel, létrehozták az informatikai rendszert és elkészítették az ágazati valamint a tagállamok számára szóló iránymutatásokat.

Az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) az ipari létesítmények levegőbe és vízbe juttatott kibocsátásainak első Európa egészére kiterjedő közhitelű nyilvántartása, ami a környezeti információk jobb nyilvános hozzáférhetőségét biztosítja.

A Közösség megerősítette az ENSZ és Európa közötti megállapodást, és csatlakozott a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-k) általi környezetszennyezés megszüntetését célzó globális egyezményhez. Ezek olyan mérgező anyagok, melyek hosszú távolságokat tudnak megtenni, megmaradnak a környezetben, és felhalmozódnak a táplálékláncban,

Új eredmények 2

Az EU25-ben előforduló betegségek 2-8%-a tulajdonítható a környezeti tényezőknek, különösen a közlekedésből származó levegő- és zajszennyezésnek.

Az ismert egészségügyi kockázatok, például a légszennyező anyagoknak, mint pl. finom részecskéknek és ózonnak való túlzott kitettség, vagy a tengeri halakban és rákokban található higany magas szintjének felszámolása érdekében további intézkedésekre van szükség.

Az EU tagállamai már végeznek kutatásokat és felméréseket, köztük a nehézfémekre, dioxinokra, PCB-kre, endokrin zavarokat okozó anyagokra, asztmára és allergiára összpontosító biomonitoring vizsgálatokat. Azonban a vizsgálatok eltérő módszertani megközelítést alkalmaznak, így az eredményeket nehéz összehasonlítani.

Kilátások 2005-re

Tovább folytatódik a munka az emberi egészségre veszélyes, a környezetben megtalálható anyagok által okozott kockázatok kezeléséhez szükséges információkkal kapcsolatban:

- megegyezésre törekednek a javasolt REACH rendelettel kapcsolatban a felhasznált vegyi anyagok szigorúbb értékelése és ellenőrzése érdekében;

- az EU környezetvédelem és egészség cselekvési tervének végrehajtása az emberi biomonitoringgal, kutatással, környezetvédelmi és egészségügyi információkkal kapcsolatos tevékenységek beindítása érdekében.

Eközben a Bizottság intézkedéseket javasol a higanynak, peszticideknek és légszennyezettségnek való kitettség korlátozása érdekében, melyhez a kapcsolódó stratégiákat 2005 folyamán teszik közzé.

4. MEGFELELÉS A VÉGREHAJTÁS ÉS A JOBB SZABÁLYOZÁS ÁLTAL TÁMASZTOTT KIHÍVÁSOKNAK

Fontosabb események

Bár az EU jogszabályai jelentősen javították a környezet minőségét, a társaságok számára az egész EU területén egyenlő feltételeket biztosítottak és segítették az új piaci lehetőségek előmozdítását, még mindig van lehetőség a fejlődésre. Az EU környezetvédelmi jogszabályainak teljes végrehajtása továbbra is kihívások elé állítja a tagállamokat, különösen az újonnan csatlakozó országokat. A környezetvédelmi ügyek továbbra is mintegy harmadát teszik ki az uniós jogszabályok végrehajtásának hiánya miatt az EU25-ökkel szemben indított ügyeknek. 2004 folyamán a Bizottság elemezte a legproblémásabb területeket (hulladékkezelés, vizek védelme, természetvédelem és környezetvédelmi hatásvizsgálatok), és cselekvési terveket készít annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a követelményeknek megfelelők aránya.

A megfelelő végrehajtáshoz egyaránt szükséges a helyes nemzeti jogszabályok időben történő elfogadása, és a szükséges infrastruktúra kiépítése. Ezen kívül ellenőrzésekkel és intézkedésekkel kell fellépni az illegális tevékenységeket végzők ellen. A közösségi alapoknak továbbra is katalizátorként kell működniük a tagállamokban a szükséges befektetések mozgósításában.

A Bizottság jobb szabályozás melletti folyamatos elkötelezettségének célja az, hogy az EU jogszabályai egyértelműbbek és könnyebben végrehajthatók legyenek, és a leginkább költséghatékony megoldásokat bátorítsák. Amennyiben szükséges, a Bizottság továbbra is támogatja az önkéntes kezdeményezéseket, és megkezdte az EMAS és Eco címkézési rendszerek értékelését.

Az új jogszabályok kialakítása során a Bizottság a problémák megelőzésére, az adminisztratív terhek csökkentésére, a megfelelés költségeinek minimalizálására és az új lehetőségek maximalizálására törekszik. E célból hatásvizsgálatokat, nyilvános konzultációkat és szűrővizsgálatokat alkalmaznak.

Törekedni kell a környezettudatos gondolkodásnak a többi szakpolitikai területbe és ágazati döntésbe történő integrációjára azon környezeti és egyéb eredmények elérése érdekében, melyeket pusztán környezetpolitikai eszközökkel nem lehetne elérni. A cardiffi környezetvédelmi integrációs folyamat értékelése során javaslatokat terjesztettek elő az integrációs folyamat felülvizsgálatára vonatkozóan, melyek között szerepelt az is, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell a stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló irányelv teljes végrehajtásáról.

Kilátások 2005-re

A tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk a környezetvédelmi jogszabályokat. A Bizottság azokra a területekre összpontosít, ahol a legtöbb probléma merül fel. Ezen kívül foglalkozni kell a jogszabályi, monitoring és jelentési követelmények egyszerűsítésével.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A környezetpolitika közösségi és nemzeti szintű fejleményei az elmúlt évben igazolták a 2003. évi környezetpolitikai felülvizsgálatban meghatározott tendenciákat.

Lisszabon és a környezet

- A környezetvédelem, beleértve az öko-innovációt, a lisszaboni stratégia alapvető eleme, mivel hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és az EU gazdaságának hosszú távú versenyképességéhez. Ez a hozzájárulás különösen az alábbiakban nyilvánul meg:

- Az energia és az erőforrások környezeti szempontból hatékony felhasználásának további javítása, ami jobb erőforrás-hatékonyságot és a környezetterhelés csökkentését eredményezi.

- Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, a hatékonyabb energiafelhasználással és a fenntarthatóbb közlekedéssel kapcsolatban már meghatározott konkrét célok többek között az alábbi intézkedéseket teszik szükségessé:

- Jobb információszolgáltatás az EU polgárai és vállalkozásai számára az olyan termékekről, folyamatokról és szolgáltatásokról, amelyek segítenek az éghajlatváltozás és a környezeti veszélyek elleni küzdelemben,

- Törekvés arra, hogy a különböző energiaforrások, javak és szolgáltatások, mint pl. szállítási és közlekedési szolgáltatások, árai jobban tükrözzék az egész társadalomra vonatkoztatott összes költséget, a folyamatosan növekvő kereslet fenntarthatóbb kielégítése érdekében,

- Környezeti szempontból hatékony innovációk előmozdítása a gazdaság minden ágazatában, különös tekintettel a környezetvédelmi technológiák cselekvési terv (ETAP) teljes végrehajtása. A tagállamoknak tervet kell készíteniük az ETAP végrehajtására, és támogatni kell őket a környezettudatos közbeszerzési eljárások kifejlesztésében. Ezen kívül európai szintű erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy tényleges előrehaladás történjen a hatékony energiafelhasználás terén.

- Az EU-nak lépést kell tartania versenytársaival, mint pl. az Egyesült Államokkal és Japánnal, az öko-innováció területén. Az öko-innovációra irányuló globális kereslet nő, mivel a gazdaságilag felemelkedő országok, mint pl. Kína, egyre inkább felismerik, hogy gyors növekedésüknek a környezet szab majd gátat. Környezetvédelmi technológiákra és új innovációra van szükség az említett probléma leküzdése érdekében. A kutatásokat és a „kockázatos” demonstrációs tevékenységeket az EU versenytársai által nyújtott támogatásokhoz hasonló állami támogatásban kell részesíteni.

Környezetvédelem az EU-ban

- A 6. környezetvédelmi cselekvési terv (EAP) 2012-ig stabil alapokra helyezi a közösségi környezetpolitikát, és elősegíti a környezetvédelmi vonatkozások integrációját a többi szakpolitikai területbe. A négy kiemelt témakör – éghajlatváltozás, biodiverzitás, erőforrások és környezet, valamint egészségügy – hosszú távú fellépést igényel. Egyes területeken rövid távú fellépésre van szükség, mivel annak elmulasztása nagyobb jövőbeni költségekkel, visszafordíthatatlan károkkal, vagy a költséghatékony megoldási lehetőségek elvesztésével járna.

és világszerte

- A Bizottság folytatja a nemzetközi együttműködés előmozdítását a fenntartható fejlődés elérése, valamint a világméretű és határokon átnyúló környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Ezen kívül a világméretű problémák kezelése érdekében folytatja az EU környezetpolitikájának fejlesztését, valamint biztosítja a környezetvédelmi követelmények beépítését minden külkapcsolati szakpolitikai terület esetében, mint pl. biztonság-, fejlesztési-, kereskedelmi- és szomszédságpolitika.

A következő év

- A Bizottság számos fontos környezetpolitikai kezdeményezést ad ki 2005 folyamán, amelyek az EU környezetpolitikáját alakítják majd az elkövetkező években:

- Az EU 2012 utáni éghajlat-politikájáról és az éghajlatváltozás légiforgalomra gyakorolt hatásainak kezelésére szolgáló gazdasági eszközökről szóló közlemény (2005. február)

- A biodiverzitás politikáról szóló közlemény

- A levegőminőséggel, erőforrások felhasználásával, a hulladékképződés megakadályozásával és a hulladékok újrahasznosításával, a tengeri környezettel, a peszticidek használatával, a városi környezettel és a talaj védelmével foglalkozó tematikus stratégiák.

Középpontban a jobb végrehajtás

- A környezetvédelmi politika kereteit már létrehozták, számos fontos környezetvédelmi jogszabályt fogadtak el. Bár szükség szerint továbbra is születnek majd javaslatok új jogszabályokra, sokkal inkább a már elfogadott szakpolitikai témakörök és jogszabályok végrehajtására kell koncentrálni. A célokat és a kötelező jellegű szabályokat már meghatározták és elfogadták. A tagállamokon múlik az egyes szakpolitikák megvalósítása a szélesebb társadalom érdekében. A Bizottság növelni fogja erőfeszítéseit a tagállamokkal való együttműködésre a jobb végrehajtás érdekében.

és a környezetpolitika alakításának folyamatos fejlesztése

- A környezetpolitika egyre inkább az ismeretekre és tudományos eredményekre épül. Ennek ellenére ismereteink sokszor hiányosak és bizonytalanok, ami folyamatos erőfeszítést igényel tudásbázisunk fejlesztésére. Az említett hiányosságok felszámolása érdekében jelentős kutatási és fejlesztési erőfeszítésekre van szükség, mind a tagállamok, mint az EU egésze részéről. A közösségi kutatási programokban újra kell gondolni a környezetvédelmi és az energiával kapcsolatos kutatások folyamatosan csökkenő relatív fontosságát.

- Egy hatékonyabb és átláthatóbb, az EU igényeinek megfelelő, modern technikai alapokon nyugvó közös környezetvédelmi információs rendszert kell kifejleszteni. A rendszer a nemzeti és közösségi igényeket egyaránt kiszolgálja, csakúgy mint a kibővített Unió polgárainak szükségleteit. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiterjedt hálózatával hasznos szerepet tölthet be a rendszerben.

- A Bizottság arra törekszik, hogy folyamatosan javítsa a környezetpolitika alakítását és végrehajtását. A hatásvizsgálatok és a az érintett felekkel történő kiterjedt konzultáció mára már bevett gyakorlat lett. A hagyományos szabályozó eszközöket piaci alapú eszközökkel és egyéb módokon egészítik ki, így biztosítva azok teljes és költséghatékony végrehajtását. Folytatni kell az ilyen vegyes megközelítések alkalmazását és fejlesztését, mind a Közösség, mind a tagállamok szintjén. A 2005. évi tematikus stratégiák különös figyelmet fordítanak a környezetvédelmi innováció fellendítésére, a költséghatékonyságra és a környezetpolitika integrációjára.

- Folytatni kell a szabályok egyszerűsítését az államigazgatás és a vállalati szféra adminisztratív terheinek könnyítése érdekében, a környezetvédelmi előírások magas színvonalának megtartásával, és egyenlő feltételek biztosításával a belső piacon. Fellépésre van szükség mind a közösség, mind a tagállamok szintjén. A 2005-ben kiadandó tematikus stratégiák egyedülálló lehetőséget nyújtanak a szabályok további egyszerűsítésére.

az EU polgárai elvárásainak teljesítése érdekében

- A környezetpolitika ezen kívül az élet minőségéről is szól, mivel közvetlenül érinti az emberek életét. Az egész Európára kiterjedő közvélemény kutatások rendszeresen azt bizonyítják, hogy az EU polgárainak nagy többsége azt szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a környezetvédelem, és olyan döntéseket várnak, amelyek jobb környezetet és szolgáltatásokat biztosítanak közösségi szinten. Ezért az erős európai környezetpolitika az EU polgárai számára kiemelten fontos terület, közelebb hozva Európát hozzájuk.

- Európának szembe kell néznie a kihívásokkal, és a környezetben rejlő lehetőségeket, és a környezeti korlátokat saját növekedési és munkahely-teremtési politikájának keretein belül kell kezelnie. Ez fontos feltétele a jólét növelésének és egy méltányosabb jövő megteremtésének. Európának cselekednie kell, a kontinensen és világszerte egyaránt.

[1] COM (2004) 394.

[2] A forrásokkal kapcsolatban lásd a SEC(2005) 97