(1)

A Tanács 1522/2000/EK rendeletével (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Ausztráliából, Indonéziából és Thaiföldről származó szintetikus vágott poliészter szálak (synthetic staple fibres of polyesters, a továbbiakban: PSF) behozatalára.

(2)

A 2852/2000/EK rendeletével (3) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó PSF behozatalára.

(3)

Az 1799/2002/EK rendeletével (4) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Fehéroroszországból származó PSF behozatalára.

(4)

A 428/2005/EK rendelettel a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Szaúd-Arábiából származó PSF behozatalára, és módosította, valamint öt évre meghosszabbította a Koreai Köztársaságból származó behozatalra vonatkozó intézkedéseket.

(5)

Az említett rendeletekre a továbbiakban az „eredeti rendeletek” hivatkozást kell alkalmazni. Az eredeti rendeletek által kivetett intézkedéshez vezető vizsgálatokra a továbbiakban az „eredeti vizsgálatok” hivatkozást kell alkalmazni. Az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó PSF behozatalára vonatkozó intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatait (5) követően a Tanács az 1515/2006/EK rendelettel (6) a szóban forgó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vámot hatályon kívül helyezte.

(6)

2006. április 12-én új dömpingellenes eljárást kezdeményeztek a Malajziából és Tajvanról származó PSF behozatalára (7), és a 2005/2006/EK rendelet (8) ideiglenes intézkedéseket vetett ki.

(7)

A felülvizsgálat elindításának alapja az a Saehan Industries Inc. koreai exportáló gyártó által benyújtott információ volt, mely szerint a (20) preambulumbekezdésben szereplő alacsony olvadáspontú poliészter vágott szálakat (low melt polyester staple fibres, LMP) ki kell zárni az érintett termékkörből, mivel úgy tűnik, hogy azok az egyéb PSF-típusoktól eltérő fizikai és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és végfelhasználási területük is különböző. Az egyéb PSF-típusoktól eltérően az LMP-szálak inherens kötési jellemzőkkel rendelkeznek.

(8)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (9) („eljárás megindításáról szóló értesítés”) útján részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezését jelentette be, amely a Kínai Népköztársaságból, Szaúd-Arábiából, Fehéroroszországból, Ausztráliából, Indonéziából, Thaiföldről, a Koreai Köztársaságból és Indiából származó szintetikus vágott poliészter szálak behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatálya alá eső termékkör vizsgálatára korlátozódott. Meg kell jegyezni, hogy e felülvizsgálatot a Bizottság saját kezdeményezésében indította el.

(9)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalos értesítést küldött a Kínai Népköztársaság, Szaúd-Arábia, Fehéroroszország, Ausztrália, Indonézia, Thaiföld, a Koreai Köztársaság és India (a továbbiakban: az érintett országok) hatóságainak, és minden egyéb ismert érintett félnek, azaz az érintett országok gyártóinak/exportőreinek, valamint azok szövetségeinek, a közösségi felhasználóknak és importőröknek és azok szövetségeinek, valamint a közösségi gyártóknak és azok szövetségeinek. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy álláspontjukat a felülvizsgálat megkezdéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban kifejtsék, és meghallgatást kérjenek. A megadott határidőn belül meghallgatását kérelmező és annak szükségességét bizonyító valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki minden olyan félnek, amelyről ismert volt, hogy érintett, és minden más félnek, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett.

(11)

A felülvizsgálat hatályára tekintettel e felülvizsgálat alkalmazására vonatkozóan nem állapítottak meg vizsgálati időszakot. A kérdőíveken beérkező információk az 1998-tól 2005-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: az érintett időszak) vonatkoztak. Az érintett időszak vonatkozásában a kért információk valamennyi PSF-típus, illetve az LMP eladási/beszerzési mennyiségére és értékére, gyártási mennyiségére és kapacitására vonatkoztak. Emellett az érintett feleket felkérték arra is, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok között gyártási eljárás, technikai jellemzők, végfelhasználási terület és felcserélhetőség tekintetében kimutatható valamennyi eltérést vagy hasonlóságot tegyenek szóvá.

(12)

Megfelelő mértékben kitöltött kérdőív érkezett vissza a szintetikus PSF egy thai, két koreai és egy szaúd-arábiai exportáló gyártójától, négy közösségi gyártójától, valamint öt közösségi felhasználójától és két közösségi importőrjétől. Észrevételeit számos egyéb fél – köztük a PSF közösségi gyártóinak, illetve felhasználóinak szövetsége – is benyújtotta.

(13)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden általa szükségesnek vélt információt annak megvizsgálásához, hogy szükséges-e a jelenlegi intézkedések hatályának módosítása.

(14)

A 2006 októbere óta párhuzamosan zajló hatályvesztési felülvizsgálatok nyomán az Ausztráliából, Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó PSF-behozatalra vonatkozó intézkedéseket hatályon kívül kellett helyezni (lásd az (5) preambulumbekezdést), e felülvizsgálat idejétmúlttá válik, és annak megállapításai kizárólag a Kínai Népköztársaságból, Szaúd-Arábiából, Fehéroroszországból és a Koreai Köztársaságból származó PSF-behozatalra vonatkozó intézkedéseket érinti.

(15)

Az érintett terméket – az eredeti rendeletekben szereplő egységes meghatározás szerint – a Kínából, Szaúd-Arábiából, Fehéroroszországból, Ausztráliából, Indonéziából, Thaiföldről, a Koreai Köztársaságból és Indiából származó, nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra elő nem készített szintetikus poliészter vágott szálak (a továbbiakban: az érintett termék) jelentik, amely jelenleg az 5503 20 00 KN-kód alá tartozik. A termék általánosan használt neve poliészter vágott szál, vagy PSF.

(16)

Annak eldöntésére, hogy az LMP vagy az egyéb PSF-típusok vajon egyetlen vagy két különböző terméknek minősülnek-e, megvizsgálták, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok fizikai és technikai alaptulajdonságai, valamint végfelhasználási területei megegyeznek-e. Ebben a tekintetben megvizsgálták a gyártási folyamatot, a felcserélhetőséget és az LPM, illetve az egyéb PSF-típusok közötti megkülönböztetést is.

(17)

A PSF olyan alapanyag, amelyet a textiltermékek gyártási folyamatának különböző szakaszaiban használnak fel. A PSF-et fonásra, azaz textíliák előállításakor a szálak gyártására használják fel, és keverhetik (vagy nem keverhetik) más szálakkal, mint például pamuttal és gyapjúval, vagy pedig a fonástól eltérő alkalmazásra, mint például töltőanyagként, azaz bizonyos textiltermékek, pl. ülőpárnák, gépkocsiülések és dzsekik kitöltésére vagy kitömésére.

(18)

A PSF-et többféle terméktípusként értékesítik szövésre, vagy mono- vagy bikomponensű, fonástól eltérő alkalmazásokra, illetve különböző jellemzőkkel rendelkezik – vastagság denier-ben kifejezve vagy finomság decitexben kifejezve, szakítószilárdság, fényesség és minőségi fokozat stb. E terméktípusok nem mindig cserélhetők fel egymással (pl. a fonásra vagy a fonástól eltérő alkalmazásra használt szálak, a mono- és a bikomponensű szálak, a különleges hőtani jellemzőkkel rendelkező szálak, a lángálló (flame retardant) szálak stb.). Ugyanakkor – amint azt az eredeti vizsgálatok is megállapították – az említett terméktípusok fizikai és kémiai jellemzői, valamint végfelhasználási területei alapvetően megegyeznek. Emellett ha nem is minden terméktípus cserélhető fel egy másik terméktípussal, így legalább részleges felcserélhetőség és egymást átfedő felhasználási terület előfordul a különböző terméktípusok között, melyek közül egyik sem választható el egyértelműen a többitől.

(19)

Megjegyzendő, hogy az LMP nem új termék. Ugyanakkor, a PSF-típusnak számító LMP-t az eredeti vizsgálatok során nem vonták külön vizsgálat alá, mivel egyik érintett fél sem emelte ki annak állítólagosan eltérő fizikai és technikai jellemzőit. E felülvizsgálat megerősítette, hogy az először az 1980-as években gyártott, és a Japánban, Tajvanon és a Közösségben értékesített LMP-t az eredeti vizsgálatok során már legalább három közösségi gyártó és legkevesebb egy érintett ország (a Koreai Köztársaság) jelentős mennyiségben gyártotta és értékesítette. A PSF-típusok – köztük az LMP – Koreai Köztársaságból származó behozataláról megállapítást nyert, hogy dömpingelt, és ezáltal kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

(20)

Az LMP a bikomponensű PSF-szálak egyike: alacsony olvadáspontú, magköpeny szerkezetű poliészter szál, amelynek magja poliészter, köpenye pedig poliészterkopolimer. Melegítés hatására a külső kopolimer köpeny alacsonyabb hőmérsékleten olvad el, mint a poliészter mag, majd az elolvadt köpeny ragasztóként működik. Az LMP-szálaknak számos, különböző összetételű altípusa létezik, melynek okán olvadáspontjuk is eltérő.

(21)

Az LMP-szálak és az egyéb PSF-típusok ugyanabból a nyersanyagból készülnek, és külső megjelenésük is azonos. Ugyanakkor az LMP két különböző poliészterpolimert tartalmaz. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az LMP nem az egyetlen kétkomponensű PSF; számtalan olyan egyéb kétkomponensű PSF-típus létezik, amely a dömpingellenes eljárások vonatkozásában mindig is egyetlen terméknek minősült.

(22)

Egyes közösségi felhasználók és egy exportáló gyártó úgy érvelt, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok – függetlenül attól, hogy mono- vagy bikomponensűek – különböző nyersanyagból készülnek. A közösségi gyártók szövetsége és egyes közösségi gyártók úgy érveltek, hogy a PSF valamennyi típusának – köztük az LMP-nek – alapvető nyersanyagai megegyeznek. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a PSF valamennyi típusának – beleértve az LMP-t is – alapja a tereftálsav (TPA) és az etilénglükol (MEG). Az e nyersanyagok által alkotott alapkomponenshez adalékanyagok és további komponensek hozzáadásával a szál olyan bizonyos sajátos tulajdonságokkal ruházható fel, mint az LMP-szálak esetében az alacsony olvadáspont. Ezért azt az állítást, mely szerint az LMP nyersanyaga más, elutasították.

(23)

Az egyik exportáló gyártó érvelése szerint különböző termékek vagy terméktípusok fizikai, illetve technikai jellemzőinek elemzése során a „külső megjelenés” nem releváns tényező. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a külső megjelenés – különösen kémiai termékek esetében – önmagában nem is lenne elegendő az érintett termék meghatározásához. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy e tényezőt teljesen figyelmen kívül kell hagyni. Ebben a konkrét esetben az azonos külső megjelenés csak kiegészítő eleme annak a megállapításnak, mely szerint az LMP-t és az egyéb PSF-típusokat nehéz egymástól megkülönböztetni. Az állítást ezért elutasították.

(24)

A fentiek tükrében az a következtetés vonható le, hogy az LMP nem tekinthető olyan terméknek, amely az egyéb – különösen a kétkomponensű – PSF-típusoktól eltérő fizikai és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkezik.

(25)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat megállapítása szerint a gyártás szempontjából megkülönböztetés tehető az érintetlen nyersanyagokból gyártott gyári új PSF és az újrahasznosított poliészterből készülő regenerált PSF között.

(26)

Az LMP tekintetében a felülvizsgálat feltárta, hogy az LMP, illetve az egyéb kétkomponensű PSF-típusok gyártásában jelentős különbség nincs. Megállapítást nyert, hogy az egyéb kétkomponensű PSF-típusok bármely gyártója könnyen áttérhet az LMP gyártására. A Közösségben és máshol már több mint 20 éve működnek bikomponensű szálakat előállító szövőrendszerek. A kétkomponensű szálak gyártása sokkal kifinomultabb eljárásokat igényel, mint a monokomponensű szálak gyártása, ugyanakkor a két rendszer közötti különbség nem tekinthető számottevőnek.

(27)

Egyes közösségi felhasználók úgy érveltek, hogy az LMP gyártására való átállás nem lenne költséghatékony. Az az érvelés is elhangzott, hogy noha az LMP és egyéb kétkomponensű PSF-típusok gyártósorai alapvetően megegyeznek, az LMP gyártására való átálláshoz azokon bizonyos módosításokat (pl. fonófejek cseréje) kellene eszközölni, ami az állási idő jelentős megnövekedéséhez vezetne. Ezért, noha az LMP-gyártásáról/-ra való átállás technikailag megoldható, elképzelhető, hogy e váltás nem lesz hatékony, ez pedig hátrányosan érintené az LMP gyártására rendelkezésre álló kapacitást. A közösségi gyártók szövetsége és az egyik közösségi gyártó is úgy érvelt, hogy noha a kétkomponensű PSF-ek gyártási folyamata gyakorlatilag megegyezik, és az LMP gyártására való átállás nem jár technikai értelemben vett hátránnyal, azonban azt alapvetően a piaci erők, mint például a kereslet és az árak határozzák meg. Emellett az említett felek úgy érveltek, hogy amennyiben a piaci körülmények úgy alakulnak, elegendő többletkapacitás áll rendelkezésre a közösségi LMP-kereslet kielégítésére. Ebben a tekintetben a következőket kell figyelembe venni. Először is, azt a következtetést, mely szerint nincs számottevő különbség az LMP és az egyéb PSF-típusok gyártása között, nem vonták kétségbe. Másodszor: az LMP-gyártásra, illetve gyártásról való átállás költséghatékonysága gyártótól függően nagymértékben változhat, de azt alapvetően bizonyos közösségi gyártók hajtják végre. Végül pedig az, hogy egy adott gyártó átáll-e az LMP gyártására, nagyban függ attól, hogy a piacon milyen eladási árakra számíthat a különböző PSF-típusok értékesítése során. Ebben a tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy a Közösségben vagy az érintett exportáló országokban az LMP-nek nincs kizárólagos gyártója. Ezért ez az érv nem változtat a gyártási folyamatra vonatkozó következtetéseken.

(28)

A gyártási folyamat – amely a termékmeghatározás szempontjából nem számít döntő tényezőnek – a jövőben nem tekinthető az LMP és az egyéb PSF-típusok közötti különbségtétel tényezőjének.

(29)

Alacsony olvadáspontja miatt az LMP-t jellemzően a hőszilárdított, nemszövött (vlies) technikai alkalmazásoknál, illetve hőszilárdított bélésekben használják. A végfelhasználás legfontosabb területei a következő termékcsoportok: háztartás (bútorok, matracok, párnák), gépjárművek (szőnyegek, szűrők), személyes higiénia (pelenkák, abszorbens anyagok), ruházat (szigetelés). Az LMP valamennyi alkalmazásában kevert, illetve más PSF-szálakkal egybeolvasztott formában fordul elő, és általában e keverékek 15 térfogatszázalékát teszik ki.

(30)

Egyes közösségi felhasználók úgy érveltek, hogy az LMP használata csak a bútorok és az ágyneműk esetében alkalmazott hőszilárdított (thermovlies) bélés esetében megszokott, itt az LMP a keverék nagyjából 15 %-át teszi ki. Bizonyos egyéb alkalmazások – mint az abszorpciós/elosztó rétegek – esetében az LMP keverékaránya 33–50 % között lehet, míg a légszűrőt tartalmazó alkalmazásoknál ugyanez az arány elérheti a 70 %-ot is. Ebben a tekintetben megjegyzendő továbbá, hogy bizonyos egyéb alkalmazásokban – mint pl. a ruházati szigetelés – az LMP kevesebb mint 15 %-ban van jelen a keverékben. A felülvizsgálat kimutatta, hogy noha az LMP relatív tömegaránya különböző végfelhasználási területein belül változik, az alkalmazások túlnyomó többségében azonban – az e termékekben keverék formájában jelen levő egyéb PSF-típusokhoz képest – a kisebb arányú komponensek közé tartozik (általában átlagosan körülbelül 15 %). A (29) preambulumbekezdésben szereplő vizsgálat ezért megerősítést nyer.

(31)

Az LMP legfontosabb közösségi felhasználói a nemszövött iparág szereplői. Ezek a vállalatok jellemzően a nemszövött termékcsaládhoz tartozó egyéb PSF-típusok teljes tárházát alkalmazzák. A Közösségben nem létezik olyan felhasználó, amely speciálisan az LMP-t alkalmazná. Az is megállapítást nyert, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok forgalmazási csatornái nem különböznek számottevően egymástól. Emlékeztetni kell arra, hogy az LMP-t mindig egyéb PSF-típusokkal keverve használják fel.

(32)

Az egyik exportáló gyártó úgy érvelt, hogy az a tény, mely szerint az LMP és az egyéb PSF-típusok felhasználói és forgalmazási csatornái alapvetően megegyeznek, még nem jelenti azt, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok „hasonló terméknek” tekinthetők. Ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy az LMP-t és az egyéb PSF-típusokat egyetlen terméknek kellene tekinteni, ugyanakkor arra utal, hogy forgalmazásuk tekintetében nincs különbség az LMP és az egyéb PSF-típusok között. Másképpen: forgalmazási szempontból semmi sem indokolja, hogy az LMP-t kizárják az intézkedések hatálya alól. Ezen túlmenően bizonyítást nyert, hogy – a (29) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – az LMP és az egyéb PSF-típusok végfelhasználási területei megegyeznek, mivel az LMP felhasználása kizárólag e szálakkal vegyítve lehetséges. Az érvelést ezért elutasították.

(33)

A fentiek tükrében az a következtetés vonható le, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok alapvető végfelhasználási területei megegyeznek, és forgalmazásuk azonos csatornákon zajlik.

(34)

Amint azt a fentiek mutatják, az LMP fizikai és kémiai jellemzői nem különböznek jelentősen az egyéb PSF-típusok e tulajdonságaitól, ugyanakkor vannak bizonyos sajátos jegyei. Az LMP számtalan alkalmazási területen különböző kötési technológiák – pl. gyantakötés vagy a PSF hőszilárdítása egyéb olvasztott kötőszálakkal – segítségével helyettesíthető egyéb PSF-típusokkal. Ezért az LMP egyéb PSF-típusokkal való felcserélhetősége számottevő.

(35)

Bizonyos felek kétségbe vonták az LMP egyéb PSF-típusokkal való felcserélhetőségére vonatkozó fenti következtetést. Az egyik exportáló gyártó érvelése szerint mivel a gyantakötéshez, illetve a PSF egyéb olvasztott kötőszálak felhasználásával való kötéséhez az LMP-t sorrendben gyantával, illetve nem poliészterből készült kötőszálakkal kell helyettesíteni, az LMP nem cserélhető fel egyéb PSF-típusokkal. Egyes közösségi felhasználók érvelése szerint a fent említett kötési technológiák alkalmazásának eredménye az lenne, hogy egyes végtermékek tulajdonságai eltérnének egymástól, és ezért egyes alkalmazásokban e helyettesítés nem lehetséges. Ezeket az érveket további vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálatból kiderült, hogy noha a különböző kötési technológiák nem mindig helyettesíthetők egymással valamennyi végfelhasználási területen, bizonyos fokú felcserélhetőség azért létezik, és ezért egyes alkalmazásokban az LMP versenyezhet a gyantakötéssel rögzített PSF-el és a köpeny-mag szerkezetű szállal kötött PSF-el. Ezért nem vonható le az az általános következtetés, hogy az LMP semmivel sem helyettesítető, és hogy nem cserélhető fel bizonyos egyéb PSF-típusokkal.

(36)

Egy exportáló gyártó érvelése szerint az egyes kémiai gyantafajták által okozott környezeti veszélyre és a munkavállalók egészségkárosítására vonatkozó érvelését nem vizsgálták ki kellőképpen. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy ez az érvelés ebben a konkrét esetben nem releváns, mivel egyes alkalmazásokban a gyantakötés nem helyettesíthető más kötési technológiákkal, és a gyantakötésnek minden esetben meg kell felelnie a Közösségben és tagállamaiban érvényes környezetvédelmi követelményeknek. Ezt az érvelést ezért elutasították.

(37)

Az LMP és az egyéb PSF-típusok között látható és tapintással megállapítható különbség nincs. Az LMP keresztmetszete monokomponensű szálakétól mindig eltér, míg a bikomponensű egyéb PSF-típusokétól nem minden esetben tér el. Emlékeztetni kell arra, hogy az LMP számtalan változatban létezik, amelyek pl. olvadáspontjukban különbözhetnek egymástól. Ezért az olvadásponton alapuló megkülönböztetés nem lehetséges. Ezért úgy tűnik, hogy az LMP nem különböztethető meg könnyen az egyéb PSF-típusoktól, és hogy e terméktípus megbízható azonosításához kifinomult berendezések szükségesek.

(38)

Egyes közösségi felhasználók nem értettek egyet a fenti következtetéssel, mely szerint az LMP – különösen az olvadáspontot tekintve – nem különböztethető meg könnyen az egyéb PSF-típusoktól. Az érvelés szerint az LMP köpenyét alkotó komponens olvadáspontja – noha az 110 °C és 190 °C között változik – mindig lényegesen alacsonyabb, mint az egyéb PSF-típusok olvadáspontja (ami állítólag 255 °C). Meg kell jegyezni, hogy az olvadáspontok fenti skálája is megerősíti azt, hogy az LMP – az egyéb PSF-típusokhoz hasonlóan – számtalan változatban létezik, és hogy e változatok nem mindig azonosíthatók könnyen. Ezért a (37) preambulumbekezdésben szereplő következtetések nem módosíthatók.

(39)

Az egyik exportáló gyártó érvelése szerint az a puszta tény, hogy az LMP ránézésre hasonlít az egyéb PSF-típusokhoz, még nem elegendő ahhoz, hogy az LMP-t ne zárják ki az intézkedések hatálya alól. A (23) preambulumbekezdésben szereplő magyarázat szerint noha rendes esetben a termék „külső megjelenése” önmagában nem elegendő annak megválaszolásához, hogy a különböző terméktípusok tekinthetők-e „egyetlen terméknek” vagy sem, e külső megjelenés az elemzés kiegészítő eleme lehet (lásd még a (16) preambulumbekezdést). Az a tény tehát, mely szerint a különböző terméktípusok egymástól való megkülönböztetése nem könnyű, nem hagyható figyelmen kívül. Az érvelést ezért elutasították.

(40)

A fenti megállapítások rámutattak, hogy az LMP és az egyéb PSF-típusok ugyanazon fizikai és technikai alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és végfelhasználási területük is azonos. A közösségi piacon az LMP számtalan alkalmazásában közvetve vagy közvetlenül versenyez az egyéb PSF-típusokkal. Ezen az alapon az a következtetés vonható le, hogy az LMP-t és az egyéb PSF-típusokat egyetlen terméknek kell tekinteni, és hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó termékkörre vonatkozó részleges időközi felülvizsgálatot meg kell szüntetni.

(41)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fenti következtetésekre jutottak. A felek számára biztosítottak egy időszakot, amely alatt – a nyilvánosságra hozatalt követően – ismertethették észrevételeiket.

(42)

A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket mérlegelték, de azok nem változtatták meg azokat a következtetéseket, melyek szerint nincs szükség a PSF-szálak behozatalára kivetett hatályos dömpingellenes intézkedések által érintett termékkör megváltoztatására,