Hivatalos Lap L 219 , 07/08/1998 o. 0026 - 0037
Kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv 1. Az alábbi 8. pontban említett megállapodással kapcsolatos, a kíméletesebb csapdák és csapdázó módszerek alkalmazása terén elért előrelépés leírására és értékelésére alkalmas egységes keretrendszer fejlesztése érdekében folytatott tárgyalások során az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok képviselői rögzítik, hogy az alábbi megállapodásra jutottak. 2. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok úgy tekintik, hogy az ezen egyetértési nyilatkozathoz mellékelt előírások megteremtik ezt a közös keretrendszert és az előírásoknak az illetékes hatóságok által történő továbbfejlesztésére és végrehajtására vonatkozó együttműködésének alapját. 3. Az Amerikai Egyesült Államok, miközben hangsúlyozza, hogy az egyetértési nyilatkozat elfogadásával nem áll szándékában az Egyesült Államokban megváltoztatni a csapdák és csapdázó módszerek alkalmazásának szabályozására vonatkozó hatósági jogosítványok elosztását, elfogadja a mellékelt előírásokat mint a szárazföldi vagy félig vízi emlősök kíméletes csapdázásának az illetékes hatóságai által megvalósítandó egységes keretrendszerét. 4. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok szándékában áll ösztönözni és támogatni illetékes hatóságaik minden olyan kutatási, fejlesztési, monitoring- és képzési programját, amely elősegíti az ilyen emlősökkel való kíméletes bánásmód követelményének megfelelő csapdák és csapdázó módszerek alkalmazását. Mindkét fél elismeri, hogy az ilyen programok alapján felhalmozott új műszaki és tudományos információ és adatok ismeretében szükség van az ezen egyetértési nyilatkozathoz mellékelt előírások újraértékelésére és frissítésére. 5. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok szándékában áll továbbá ösztönözni illetékes hatóságaikat az ezen egyetértési nyilatkozathoz mellékelt előírások végrehajtása irányában tett lépések nyomon követésére és az eredmények jelentésére. 6. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok elismerik, hogy ezen egyetértési nyilatkozat semmiben nem érinti a feleknek a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Megállapodásban rögzített jogait és kötelességeit. 7. Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok kijelentik azon szándékukat, hogy bármelyik fél kezdeményezésére konzultációkat kezdenek egymással az ezen egyetértési nyilatkozatot vagy a mellékelt előírásokat érintő bármely kérdésben azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. 8. A mellékelt előírásokban előforduló "Megállapodás" fogalom alatt minden esetben a kíméletes csapdázás előírásairól szóló, Kanada, az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között létrejött megállapodás értendő. Kelt Brüsszelben, 1997. december tizennyolcadik napján, két angol nyelvű példányban. az Európai Közösség részéről +++++ TIFF +++++ az Amerikai Egyesült Államok részéről +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- MELLÉKLET EGYES SZÁRAZFÖLDI ÉS FÉLIG VÍZI EMLŐSÖK KÍMÉLETES CSAPDÁZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK I. RÉSZ: ELŐÍRÁSOK 1. A ELŐÍRÁS CÉLJA, ALAPELVEI ÉS ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK 1.1. Célok Az előírások célja az elfogott állatok jólléte megfelelő szintjének biztosítása és ennek a jóllétnek a további javítása. 1.2. Alapelvek 1.2.1. Annak megítélése során, hogy kíméletes-e egy csapdázó módszer, fel kell mérni az elfogott állat jóllétét. 1.2.2. A 2. és 3. szakaszban meghatározott alapkövetelmények teljesítése dönti el, kíméletesnek minősíthető-e egy csapdázó módszer. 1.2.3. Az előírások elkészítésének alapja az a feltételezés, hogy a csapdák szelektív jellegűek, hatékonyak és megfelelnek mindkét fél emberi biztonsági követelményeinek. 1.3. Általános megfontolások 1.3.1. Az állatok jólléte a környezethez való alkalmazkodás könnyűségének vagy nehézségének mértékével és a környezethez való alkalmazkodás eredménytelenségének mértékével mérhető. Miután az állatok a környezethez való alkalmazkodásban használt módszereket illetően különböznek egymástól, jóllétük értékeléséhez többféle különböző intézkedést kell alkalmazni. Az elfogott állatok jóllétének vannak élettani, sebesülésekkel kapcsolatos és viselkedésbeli mutatói. Miután ezeket a mutatókat számos fajnál eddig nem vizsgálták, további tudományos kutatásokra van szükség az ezen előírásokban rögzítendő megfelelő küszöbértékek meghatározásához. Noha a jóllét fogalma tág, a "kíméletes" fogalmat csak azokra a csapdázó módszerekre alkalmazzák, ahol az érintett állatok jólléte elégségesnek tekinthető, mindazonáltal elfogadott, hogy bizonyos esetekben az ölőcsapdáknál van egy olyan rövid időszak, amikor az állatok jólléti szintje alacsony. 1.3.2. A csapdák hitelesítésére vonatkozó előírásokban meghatározott küszöbértékek az alábbiakat tartalmazzák: a) fogócsapdáknál: a mutatók azon szintjét, amelyek alatt a befogott állat jólléti szintje alacsony; b) ölőcsapdáknál: az eszméletlenség és érzéketlenség elérésének időtartamát és ennek az állapotnak a fenntartását az állat haláláig. 1.3.3. Függetlenül attól, hogy a csapdázó módszereknek meg kell felelniük a 2.4. és 3.4. szakaszban meghatározott követelményeknek, mérlegelni kell a csapdák tervezésének és beállításának továbbfejlesztését, különös tekintettel az alábbiakra: a) fogócsapdákban elfogott állatok jóllétének javítása a fogva tartás idején; b) ölőcsapdákban elfogott állatok eszméletlenségének és érzéketlenségének gyors előidézése; valamint c) a nem célállatok csapdázásának minimalizálása. 2. A FOGÓCSAPDÁS MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 2.1. Fogalommeghatározás "Fogócsapdás módszer": olyan csapda, amelyet nem az elfogott állat megölésének szándékával terveznek és állítanak fel, hanem azzal a céllal, hogy olyan mértékben korlátozzák az állat mozgását, hogy egy ember közvetlen érintkezésbe kerülhessen vele. 2.2. Paraméterek 2.2.1. Annak megítélése során, hogy egy fogócsapdás módszer megfelel-e ezeknek az előírásoknak, fel kell mérni az elfogott állat jóllétét. 2.2.2. A paramétereknek tartalmazniuk kell a viselkedésnek és a sebesülésnek a 2.3.1. és 2.3.2. pontban felsorolt mutatóit. 2.2.3. Az értékelt paraméterek mindegyikénél fel kell mérni a hatás nagyságrendjét. 2.3. Mutatók 2.3.1. Az alacsony jólléti szint mutatóiként elfogadott viselkedésbeli mutatók az elfogott vadon élő állatoknál a következők: a) súlyos sérülést okozó, önmaga ellen irányuló harapás (öncsonkítás); b) túlzott mozdulatlanság és reakcióhiány. 2.3.2. Az elfogott vadon élő állatoknál az alacsony jólléti szint mutatóinak tartott károsodások a következők: a) csonttörés; b) kéz- vagy lábtőhöz közeli ficamok; c) ín- vagy szalagszakadás; d) jelentős csonthártya-károsodás; e) súlyos külső vérzés vagy testüregbe irányuló vérzés; f) jelentős vázizomzat-sérülés; g) végtagi ischaemia; h) egy állandó fog fogbélüreg-sérüléssel járó törése; i) szemsérülés, beleértve a szaruhártya-szakadást; j) gerincvelő-sérülés; k) belső szervek súlyos károsodása; l) szívizom-elfajulás; m) csonkolás; n) halál. 2.4. Küszöbértékek Egy fogócsapdás módszer abban az esetben felel meg az előírásnak, ha: a) az adatokat a célfaj legalább 20 egyedéből gyűjtötték össze; valamint b) ezeknek az állatoknak legalább 80 %-ánál a 2.3.1. és 2.3.2. pontban felsorolt mutatók egyikét sem észlelték. 3. AZ ÖLŐCSAPDÁS MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 3.1. Fogalommeghatározás "Ölőcsapdás módszer": olyan csapda, amelyet a célfajhoz tartozó elfogott állat megölésének szándékával terveznek és állítanak fel. 3.2. Paraméterek 3.2.1. Meg kell határozni az ölési technika által előidézett eszméletlenség és érzéketlenség bekövetkeztének időpontját, majd ellenőrizni kell ennek az állapotnak a fennmaradását a halál bekövetkeztéig (azaz amíg a szívműködés visszafordíthatatlanul megszűnik). 3.2.2. Az eszméletlenség és érzéketlenség állapotát a szaruhártya- és szemhéjreflexek ellenőrzésével vagy egyéb, tudományosan bizonyított paraméter ellenőrzésével kell nyomon követni [1]. 3.3. Mutatók és időkorlátok Szaruhártya- és szemhéjreflexek megszűnésének időkorlátja | Fajok | 45 másodperc | Mustela erminea | 120 másodperc | Martes americana Martes zibellina Martes martes | 300 másodperc | a 4.1. pontban megállapított minden egyéb faj | 3.4. Küszöbértékek Egy ölőcsapdás módszer akkor felel meg az előírásoknak, ha: a) az adatokat a célfaj legalább 12 egyedéből gyűjtötték össze; valamint b) ezeknek az állatoknak legalább 80 %-ánál a 2.3.1. és 2.3.2. bekezdésben felsorolt mutatók egyikét sem észlelték. II. RÉSZ: FAJOK JEGYZÉKE ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MENETREND 4. A MEGÁLLAPODÁS 3. CIKKÉBEN EMLÍTETT FAJOK JEGYZÉKE ÉS A VÉGREHAJTÁS MENETRENDJE 4.1. Fajok jegyzéke A előírások az alábbi fajokra vonatkoznak: Köznapi név: | Faj | Prérifarkas | Canis latrans | Farkas | Canis lupus | Kanadai hód | Castor canadensis | Közönséges hód | Castor fiber | Vörös hiúz | Felis rufus | Kanadai vidra | Lutra canadensis | Eurázsiai vidra | Lutra lutra | Kanadai hiúz | Lynx canadensis | Hiúz (európai) | Lynx lynx | Amerikai nyest | Martes americana | Amerikai fekete menyét | Martes pennanti | Coboly | Martes zibellina | Nyuszt | Martes martes | Borz (európai) | Meles meles | Hermelin | Mustela erminea | Nyestkutya | Nyctereutes procyonoides | Pézsmapocok | Ondatra zibethicus | Mosómedve | Procyon lotor | Amerikai borz | Taxidea taxus | A jegyzék a jövőben szükség esetén bővíthető. 4.2. Végrehajtási ütemterv [3] 4.2.1. Az illetékes hatóságok az alábbi határidőkön belül megvizsgálják a csapdázó módszereket, hogy megfelelnek-e ezen előírásoknak: a) a fogócsapdás módszereknél a megállapodás hatálybalépését követő három–öt éven belül, a vizsgálati prioritásoktól és a vizsgálati lehetőségek elérhetőségétől függően; valamint b) az ölőcsapdás módszereknél a megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével. 4.2.2. A 4.2.1. pontban említett időszakok végét követő három év elteltével az érintett illetékes hatóságok kivonják az ezen előírásoknak meg nem felelő csapdákat a használatból. 4.2.3. A 4.2.2. pont rendelkezései ellenére, amennyiben egy illetékes hatóság megállapítja, hogy a csapda vizsgálatának eredményei nem támasztják alá, hogy a vizsgált csapdák a meghatározott fajok vonatkozásában és meghatározott környezeti viszonyok között megfelelnek az előírásoknak, az illetékes hatóság átmeneti időre engedélyezheti a csapdák további használatát, miközben folytatódnak a kutatások helyettesítő csapdák megállapítására. Ilyen esetekben az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok előzetesen értesítik egymást az átmeneti használatra engedélyezendő csapdákról és a kutatási program állásáról. Azokban az esetekben, amikor ez a bekezdés az Egyesült Államokban folytatott csapdázásra vonatkozik, az Egyesült Államokban az illetékes hatóságok megküldik ezt az információt az Egyesült Államok kormányának, amely továbbküldi az információt az Európai Közösségnek. 4.2.4. A 4.2.3. ponton túl és a 4.2.2. pont rendelkezései ellenére, az illetékes hatóság eseti elbírálás alapján az előírások célkitűzéseivel összhangban eltérést engedélyezhet az alábbi célok bármelyikének érdekében: a) közegészségügy vagy a közbiztonság; b) köz- vagy magántulajdon védelme; c) kutatási, oktatási vagy környezetvédelmi célok, beleértve a növény- és állatvilág áttelepítését, újratelepítését, tenyésztését vagy védelmét; d) a hagyományos, fából készült csapdáknak az őshonos közösségek kulturális örökségének megóvása szempontjából lényeges használata. E bekezdés végrehajtása során az Európai Közösség vagy az Egyesült Államok előzetes írásos értesítést ad az eltérésekről és azok indokairól és feltételeiről. Az Egyesült Államok esetében az illetékes hatóságok írásban értesítik az Egyesült Államok kormányát, amely továbbítja az információt, az indoklást és feltételeit az Európai Közösségnek. 4.2.5. A 4.2.3. és 4.2.4. pontban említett tárgykörökben az Európai Közösség vagy az Amerikai Egyesült Államok kérése alapján a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv 7. pontja értelmében le kell folytatni a szükséges konzultációkat. III. RÉSZ: IRÁNYMUTATÁSOK 5. A CSAPDÁK VIZSGÁLATÁNAK IRÁNYMUTATÁSAI ÉS A CSAPDÁZÓ MÓDSZEREK FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ KUTATÁS A pontosság és megbízhatóság szempontjainak érvényesítése érdekében, valamint annak bizonyítására, hogy a csapdázó módszerek eleget tesznek az előírásokban megfogalmazott követelményeknek, a módszerek vizsgálatát szolgáló tanulmányok során a helyes kísérleti gyakorlat általános elveit kell követni. Amennyiben a vizsgálati eljárásokat az ISO, azaz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet keretében hozták létre, és az ilyen eljárások alkalmasak az előírásokban a csapdázó módszerekkel szemben támasztott bizonyos követelmények vagy az összes követelmény teljesülésének ellenőrzésére, adott esetben az ISO-eljárásokat kell alkalmazni. 5.1. Általános iránymutatás 5.1.1. A vizsgálatokat az átfogó vizsgálati jegyzőkönyvekkel összhangban kell lefolytatni. 5.1.2. Vizsgálni kell a csapda szerkezeti működését. 5.1.3. A csapdák helyszíni vizsgálata különösen a szelektivitás értékelése érdekében történik. Ez a vizsgálat felhasználható továbbá a csapdázás hatékonysága és a felhasználói biztonság adatainak összegyűjtéséhez. 5.1.4. A fogócsapdák vizsgálatát elkerített területen kell végezni, különösen a viselkedésbeli és élettani paraméterek értékelése érdekében. Az ölőcsapdák vizsgálatát elkerített területen kell végezni, különösen az eszméletlenség állapotának azonosítása érdekében. 5.1.5. A helyszíni vizsgálatoknál a csapdákat napi rendszerességgel kell ellenőrizni. 5.1.6. Az ölőcsapdák hatékonyságát az állat eszméletlen állapotának előidézése és megölése vonatkozásában eszméletüknél levő, mozgásképes állatokon, laboratóriumban, elkerített területen vagy a helyszínen végzett mérésekkel kell vizsgálni. Értékelni kell a csapda képességét arra, hogy létfontosságú helyeken sújtson az állatra. 5.1.7. A vizsgálati eljárások sorrendje a vizsgálandó csapdák lehető leghatékonyabb értékelésének biztosítása érdekében változhat. 5.1.8. A csapdák szokásos használata indokolatlanul nem veszélyeztetheti a csapdát működtető személyt. 5.1.9. A csapdák vizsgálata során megfelelő esetben a mérések szélesebb köre is ellenőrizhető. A helyszíni vizsgálatoknál a csapdázás cél- és nem célfajokra gyakorolt hatását is vizsgálni kell. 5.2. Vizsgálati helyzet 5.2.1. A csapdát a gyártók és más hozzáértők tanácsainak megfelelően kell felállítani és használni. 5.2.2. Az elkerített területen végzendő vizsgálatokat olyan területen kell végezni, amely biztosítja a célfajokhoz tartozó állatok számára az olyan környezetet, ahol szabadon mozoghatnak, és amely alkalmas arra, hogy az állatok többnyire a szokásos módon viselkedjenek. Lehetővé kell tenni a csapdák felállítását és az elfogott állatok megfigyelését. A csapdát úgy kell felállítani, hogy a csapdázás teljes folyamatáról video- és hangfelvétel készülhessen. 5.2.3. A helyszíni vizsgálatok során olyan helyszínt kell választani, amely hasonlít a csapda tényleges használati helyéhez. Miután a csapda szelektivitása és a csapdának a nem célfajokra gyakorolt károsító hatása a helyszíni vizsgálat fontos indokai, a helyszíni vizsgálatok helyszínét olyan különböző élőhelyeken kell megválasztani, ahol számítani lehet a különféle, nem célfajok előfordulására. Valamennyi csapdát, a csapda felállítását, és az általános környezetet le kell fényképezni. A csapda működésbe lépése előtt és után készült fényképeken szerepelnie kell a csapda azonosító számának. 5.3. A vizsgálatot végző személyzet 5.3.1. A vizsgálatokat végző személyzet szakképzett és gyakorlott kell legyen. 5.3.2. A vizsgálatot végző személyzetben lennie kell legalább egy olyan személynek, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a csapdák használata terén és képes elfogni a vizsgálatban használt állatokat, valamint legalább egy olyan személynek, aki jártas a fogócsapdáknál a jóllét értékelésére alkalmas minden egyes módszer használatában, valamint az ölőcsapdáknál ismeri az eszméletlenség értékelésének módszereit. Például a csapdázás által kiváltott viselkedésbeli reakciók és az ellenkezés értékelését olyan képzett személynek kell végeznie, aki jártas az ilyen adatok értelmezésében. 5.4. A csapdák vizsgálata során felhasználandó állatok 5.4.1. Az elkerített területen végzett vizsgálatoknál alkalmazott állatok legyenek jó egészségi állapotban és képviseljék a vadonban valószínűleg elfogható állományt. A felhasznált állatoknak ne legyenek a vizsgált csapdákkal végzett korábbi csapdázással kapcsolatos tapasztalataik. 5.4.2. A csapdák vizsgálata előtt az állatokat megfelelő körülmények között kell elhelyezni, és elegendő táplálékot és vizet kell számukra biztosítani. Az állatokat nem lehet olyan környezetben elhelyezni, amely önmagában is alkalmas lehet elégtelen jóllét kiváltására. 5.4.3. A vizsgálat előtt az állatoknak hozzá kell szokniuk az elkerített területhez. 5.5. Megfigyelések 5.5.1. Viselkedés 5.5.1.1. Az állatok viselkedésének megfigyelését képzett, elsősorban a faj viselkedésbiológiáját ismerő személynek kell végeznie. 5.5.1.2. Az ellenkezést oly módon lehet felmérni, ha az állatot egy jól felismerhető helyzetben elfogják, majd a megfelelő helyzetben ismételten kiteszik a csapda hatásának és értékelik a viselkedését. 5.5.1.3. Figyelmet kell fordítani a járulékos ingerek és a csapda által kiváltott ingerek megkülönböztetésére. 5.5.2. Fiziológia 5.5.2.1. Bizonyos állatokon a vizsgálat előtt távmérést lehetővé tevő rögzítő eszközöket kell elhelyezni (pl. a pulzus és a légzésszám méréséhez). Az ilyen eszközöket a csapdával történő elfogás előtt időben kell elhelyezni, hogy az állatnak legyen ideje túltenni magát a rögzítőeszközök elhelyezésének zavaró hatásán. 5.5.2.2. Meg kell tenni az elővigyázatossági intézkedéseket annak érdekében, hogy korlátozzák a nem szakszerű vagy elfogult megfigyeléseket és paramétereket, különös tekintettel a mintavétel során szükségszerűen bekövetkező emberi beavatkozás zavaró hatásaira. 5.5.2.3. Biológiai mintavételnél (pl. vér, vizelet, nyál) ezeket a csapdázási eseményre vonatkozó időpontokban kell végezni, és az egyes paraméterek értékelése során tekintettel kell lenni az időfüggő megfontolásokra. Ugyancsak össze kell gyűjteni a másutt, jó állapotban és eltérő tevékenységek céljából tartott állatokra vonatkozó ellenőrző adatokat, a csapdázási esemény előtti alapadatokat, valamint a szélsőséges ingerlő hatásokat (pl. adrenokortikotróp hormonnal végzett ingerlő vizsgálatot) követő bizonyos referenciaadatokat. 5.5.2.4. Az összes biológiai mintát megóvása érdekében az elemzés előtt a legkorszerűbb ismeretek alapján kell begyűjteni és tárolni. 5.5.2.5. Az elemzés alkalmazott módszereit hitelesíteni kell. 5.5.2.6. Az ölőcsapdák esetében a reflexek (például a fájdalmi reakciók és a szemreakciók) neurológiai vizsgálatainak és az EEG és/vagy VER vagy SER vizsgálatoknak az együttes alkalmazása esetén a vizsgálatokat szakértőnek kell végeznie, annak érdekében, hogy az állat állapotára és az ölési technika hatékonyságára vonatkozó megbízható információkat kapjanak. 5.5.2.7. Amennyiben az állatok a vizsgálati jegyzőkönyvben előírt időn belül nem kerülnek eszméletlen és érzéketlen állapotba, az ilyen állatokat kíméletesebb módon meg kell ölni. 5.5.3. Sérülések és patológia 5.5.3.1. Minden vizsgálati állatot alaposan meg kell vizsgálni a sérülések értékelése érdekében. A lehetséges törések megerősítéséhez röntgenvizsgálatot kell végezni. 5.5.3.2. El kell végezni az elhalt állatok további, részletes patológiai vizsgálatát. A post mortem vizsgálatokat elfogadott állategészségügyi vizsgálati gyakorlattal összhangban, tapasztalt állatorvossal kell elvégeztetni. 5.5.3.3. Az érintett szerveket és/vagy testrészeket makroszkópos, indokolt esetben szövettani vizsgálatnak kell alávetni. 5.6. Jelentés 5.6.1. A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az összes tárgyhoz tartozó információt a kísérlet megtervezéséről, az anyagokról és módszerekről, valamint az eredményekről, különös tekintettel a következőkre: a) a csapda szerkezetének műszaki leírása, beleértve a szerkezeti anyagokat; b) a gyártó használati utasításai; c) a vizsgálati helyzet leírása; d) az időjárási viszonyok, különösen a hőmérséklet és a hótakaró vastagsága; e) a vizsgálatot végző személyzet; f) a vizsgált állatok és csapdák száma; g) az egyes fajokhoz tartozó, célzott és nem célzott elfogott állatok száma, az állatok előfordulásának relatív gyakorisága a következők szerint megadva: ritka, gyakori vagy igen elterjedt az adott térségben; h) a szelektivitás; i) részletes információ bármilyen bizonyítékról, hogy a csapda működésbe lépett és megsebzett egy állatot, amelynek elfogása nem sikerült; j) viselkedésre vonatkozó megfigyelések; k) minden egyes mért élettani paraméter értékei és az alkalmazott módszerek; l) a sérülések és a post mortem vizsgálatok leírása; m) az eszméletlenség és érzéketlenség beálltáig eltelt idő; valamint n) a statisztikai elemzések. [1] Azokban az esetekben, amikor további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, hogy a csapdázó módszer megfelel-e az előírásoknak, EEG, vizuális inger által kiváltott válasz (VER) és hang által kiváltott válasz (SER) vizsgálatokat lehet alkalmazni. [3] Az Egyesült Államokban elsődlegesen az államok hatóságai és a törzsi hatóságok jogosultak a meghatározott szárazföldi és részben vízben élő emlősök elfogására szolgáló csapdák és csapdázó módszerek szabályozására. -------------------------------------------------- Kísérőlevél Brüsszel, 1997. december 18. Tisztelt …! Amint azt Ön is tudja, az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok képviselői a mai napon aláírtak egy kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvet a kíméletes csapdázás előírásairól. Az említett kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv vonatkozásában szíves tájékoztatására közlöm az alábbiakat: Amint azt a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv tükrözi, az Egyesült Államokban elsődlegesen az államok hatóságai és a törzsi hatóságok jogosultak a meghatározott szárazföldi és félig vízi emlősök elfogására szolgáló csapdák és elfogási módszerek szabályozására. Az ezekről a kérdésekről folytatott tárgyalásaink eredményeként az Egyesült Államok illetékes hatóságainak képviselői tájékoztattak, hogy fokozták erőfeszítéseiket a kíméletesebb csapdák és csapdázó módszerek azonosítására, és immáron ötven állam közreműködésével és néhány szövetségi intézmény támogatásával létrejött egy kezdeményezés a csapdák és csapdázó módszerek legjobb irányítási gyakorlatának elterjesztésére. A legjobb irányítási gyakorlatok közé tartozik az az egy vagy több, együttesen alkalmazott módszer, amely a leghatékonyabb és (műszaki, gazdasági és társadalmi értelemben) legeredményesebb eszköze az egy tevékenységgel kapcsolatban felmerülő problémák mérséklésének vagy megelőzésének. Az Egyesült Államok illetékes hatóságainak képviselői tájékoztattak, hogy a csapdákra vagy csapdázó módszerekre vonatkozó legjobb irányítási gyakorlatok a legújabb műszaki és tudományos információn és adatokon alapulnak. Az Egyesült Államok illetékes hatóságainak képviselői tájékoztattak, hogy a csapdákra és csapdázó módszerekre vonatkozó legjobb irányítási gyakorlatokat az Egyesült Államokban a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz mellékelt előírások alapján fejlesztik ki. Különös örömmel tájékoztatom Önt arról, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai által kezdeményezett program nem korlátozódik a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz mellékelt előírásokban felsorolt tizenkilenc fajra, hanem kiterjed további tíz, az Egyesült Államokban kereskedelmi méretekben csapdázott prémes fajra. Ezek a fajok: amerikai nyérc, vörös róka, szürke róka, sarki róka, sivatagi róka, nutria, oposszum, szkunk, macskanyérc és rozsomák. Az Egyesült Államok illetékes hatóságai ezzel fontos előrelépést tettek annak érdekében, hogy fokozzák az állatok jóllétét – olyan lépés, amelyhez hasonlót meggyőződésünk szerint egyetlen más ország vagy nemzetközi megállapodás sem tett. Ezenkívül az Egyesült Államok illetékes hatóságainak képviselői jelezték, hogy a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz mellékelt előírásoknak megfelelően a Mustela ermina és az Ondatra zibethicus vonatkozásában Kanada, az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között a kíméletes csapdázás előírásairól létrejött megállapodás hatálybelépését követő négy éven belül kivonják a használatból az összes fogazott lábfogó csapdát. Ez a két faj az Egyesült Államokban évente több, mint 2,2 millió befogott állatot jelent, és általában az előírásokban felsorolt összes befogott állat 50 %-át adják az országban évente. Ami az előírásokban felsorolt összes egyéb faj csapdázását illeti, a fent említett hatóságok tájékoztattak, hogy a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvhöz mellékelt előírások értelmében a hagyományos acélfogazatú lábfogó csapdák használatát a Kanada, az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között a kíméletes csapdázás előírásairól létrejött megállapodás hatálybalépését követő hat éven belül kivonják a használatból. Bízom benne, hogy az elmondottak elegendő információval szolgálnak az Egyesült Államokban kialakult helyzet megismeréséhez. Az Egyesült Államokban az illetékes hatóságok várják és üdvözlik az együttműködést e területen az Európai Közösséggel és a többi érdekelt féllel. Üdvözlettel: +++++ TIFF +++++ Donald B. Kursch, ideiglenes ügyvivő -------------------------------------------------- Kísérőlevél Brüsszel, 1997. december 18. Tisztelt …! Amint arról Ön is értesült, küldöttségeink a közelmúltban fejezték be egy kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv tárgyalását a kíméletes csapdázás előírásairól. E levelemben emlékeztetőül szeretném felidézni a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv és a mellékelt előírások értelmezéséről és alkalmazásáról kialakult egyetértés lényegét. A kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv 6. bekezdése előírja, hogy "az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok elismerik, hogy ezen egyetértési nyilatkozat semmiben nem érinti a feleknek a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Megállapodásban rögzített jogait és kötelességeit". Ennek a szövegnek a szerkesztése során úgy döntöttünk, hogy nem szükséges kiegészíteni e bekezdés végét a "nem tekinthető e jogokról való lemondásnak" szöveggel, és hogy egy erre a bekezdésre vonatkozó esetleges jogvitában vagy eljárásban egyik kormány sem hivatkozna e szöveg kimaradására. Amennyiben egyetért a fent említett megállapítással, örömmel vennénk ennek megerősítését válaszlevélben. Köszönjük, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri ezt az ügyet. Üdvözlettel: +++++ TIFF +++++ Donald B. Kursch, ideiglenes ügyvivő -------------------------------------------------- Kísérőlevél Brüsszel, 1997. december 18. Tisztelt …! Köszönettel vettük levelét, amelyben emlékeztetőül felidézte a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv és a mellékelt előírások értelmezéséről és alkalmazásáról kialakult egyetértési nyilatkozatot. Válaszunkban szeretnénk megerősíteni, hogy a kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv szövegének szerkesztése során úgy döntöttünk, hogy nem szükséges kiegészíteni ennek a bekezdésnek a végét az "és nem tekinthető e jogokról való lemondásnak" szöveggel, és hogy egy erre a bekezdésre vonatkozó esetleges jogvitában vagy eljárásban egyik kormány sem hivatkozna e szöveg kimaradására. Üdvözlettel: +++++ TIFF +++++ Jean-Jacques Kasel Luxemburg állandó képviselője,az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke +++++ TIFF +++++ Johannes Friedrich Beseler az Európai Közösségek Bizottsága Külgazdasági Kapcsolatok Főigazgatóságának főigazgatója --------------------------------------------------